Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Deadpool & Rozsomák *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
A dán lány - HBO2, 04:00 |
A bűn árfolyama - HBO3, 04:05 |
Volt egyszer egy Mexikó - HBO, 04:10 |
Szirén - Véres legénybúcsú - Film Mánia, 04:15 |
Végveszélyben - Moziverzum, 04:45 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Carter Burwell (69) |
Owen Wilson (56) |
Chloe Sevigny (50) |
Delroy Lindo (72) |
Tim Guinee (62) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Gran Torino |
Ella Hunt |
2012-03-18 23:39.35 |
Annak bizony nincs. Viszont a két torony zenéjét még csak nem is jelölték... de azért így is 2 Oscart kapott érte Shore, de akkor is 3 járt volna. |
2012-03-18 23:37.53 |
Érthető, szerintem nekem sem kell már sokat agyalnom rajta. :) |
2012-03-18 01:53.45 |
Bár nem tud olyan témagazdagságot, és lehengerlő dinamikát felmutatni mint elődje, de új dallamai közt azért fel lehet fedezni néhány hallgatásra érdemes darabot. A nyálkás gonoszunk személyes tétele pl. kifejezetten erősre sikerdett.
A Karib-tenger kalózai 2. - A holtak kincse (Hans Zimmer) http://www.youtube.com/watch?v=ZDIns7pDIio&feature=related (Davy Jones) http://www.youtube.com/watch?v=dQPQYy7FAHQ&feature=related (Tia Dalma) http://www.youtube.com/watch?v=DhEnM2kA5zA&feature=related (Two Hornpipes) |
2012-03-18 01:43.24 |
Rodrigo Cortés merész volt, olyat vállat be, melyet legtöbb kollégája messze elkerül még a gondolataiban is. Pedig sokszor egy rendező igazi képességei, akkor mutatkoznak meg igazán, ha valamilyen keretek közé vannak szorítva, hiszen így még kreatívabbnak kell lennie, hogy lekösse a néző figyelmét. A Buried esetén ritkán tapasztalt korlátokat lehet felfedezni, amit azonban sikerült olyan ötletesen tálalni, hogy elbírja a másfélórás játékidőt is, amiért egy nagy kalapemelés jár a készítőknek. Már az első másodpercek megalapozzák az egész filmélményt, teljes sötétséggel vágunk neki a másfél órás bezártságnak, majd pedig leshetjük Reynolds egyszemélyes show-ját. Bevallom nem néztem ki belőle, hogy képes lesz, egy ilyen színészi képességeket alaposan próbára tevő szerepben megfelelni, de kiválóan jöttek át érzelmei, s minden egyes levegővétele, ahogy körömszakadtával igyekszik életben maradni. De mégis a lényeg, csak az utolsó negyedórára marad, ahol két olyan momentum is akad, melyek igazán erőssé varázsolják a mozit. Az egyik egy igen komoly társadalomkritikát fogalmaz meg a mai pénz uralta világgal szemben, ahol az emberi élet egyre kevesebbet ér. Bevallom a jelenet egyszerűsége ellenére sem tudtam kivonni magam a gondolat alól, valósággal viszolyogtam tőle. A vége pedig külön is piros pontot érdemel, végre sikerült olyan búcsút inteni a filmnek, ami úgy sikerült hatásosra, hogy nem fordul rózsaszín szentimentalizmusba. Amúgy a film a lehetőségekhez mérten remekül van vágva és fotózva is, főleg az utóbbi sikerült roppant kreatívra. Annak ellenére, hogy a teljes játékidő egy falatnyi helyen zajlik, sok-sok leleményesen elkapott jelenet járul hozzá, hogy a film ne fulladjon unalomba. Ráadásul borzasztóan ügyesen oldották meg, hogy a megvilágítás se legyen egysíkú, van itt öngyújtó, zöld fénycső és különböző lámpás fények is. Szép munka.
Összességében zsebpénzből készített egyszemélyes mozi, az utolsó másodpercéig tele feszültséggel, ami kreativitása valamint ötletessége nyomán simán felveszi a versenyt a jóval nagyobb térben mozgó társaival is. Klausztrofóbiások azonban csak vigyázva nézegessék. |
2012-03-18 00:40.17 |
oda-oda... |
2012-03-18 00:30.07 |
Meg van rá az esély. :) |
2012-03-17 23:45.32 |
Ez az az albuma, amire ha ráhangolódok hosszú órákig képes vagyok hallgatni újra és újra, fantasztikus béke és harmónia sugárzik minden egyes kottájából.
Sajnálom, hogy ezért nem kapott Oscar-jelölést, megérdemelte volna (akár a szobrot is, ha épp nem akkor alkotott volna Shore a GYU-hoz). |
2012-03-17 23:41.24 |
Valóban meglehetősen műfajfüggetlen komponista, ami igazi ritkaság. Nálam már komolyan érik az 5 csillaga.)) |
2012-03-17 23:40.26 |
Jaaa :D Én csak az igazán kivételes zenéket szoktam beszerezni egészben, amúgy általában you tube-ozok.)) |
2012-03-17 23:37.38 |
Odacsap rendesen. És már csak fél óra és folytatás.)) |
2012-03-17 01:56.46 |
*korán=során |
2012-03-17 01:37.46 |
Rezgett a léc, rezgett. Pedig kifejezetten jól eső érzéssel nyugtáztam, mikor felfedeztem magamnak, végre egy sportfilm, ami nem is igazán az, hiszen sokkal inkább a mögöttes dolgokról, a hétköznapi ember számára ritkán látott, fedett kulisszákról szól. Istenigazából nincsenek is komoly problémái a mozinak, a rutinos forgatókönyvírók minőségi, szép ívvel rendelkező alapot szerkesztettek az irodalmi alapból, és a kicsik felemelkedése ritkán mondható unalmasnak. Nem is volna fair, ha ilyet állítanék a filmről, de nekem kisebb problémáim akadtak a beleéléssel, valahogy végig külsősnek éreztem magam, nem kebeleztek be a látottak, ami valamelyest belerondít a filmélménybe. Pedig amúgy Brad-et is bírom, akinek szerintem az évek csak egyre jobbat tesznek, kisfiús tekintete karakteres arcberendezéssé formálódott az évek folyamán, így ezek a szerepek egyre jobban állnak neki. Nem is értem, hogyan tarthatják még a mai napig oly sokan egy szimpla sármőrnek, miközben már a 90-es évek közepétől folyamatosan bizonyít. Itt és most úgy érzem nagyon feküdt neki a karakter, a maga profizmusával szépen le is hozza a szerepét, de annyira azért nem voltam tőle elájulva, az átütőerőt csak ritkán éreztem. Jonah Hill játékát viszont egészen nyugodtan lehet egyenesen túlértékeltnek nevezni. Tény, hogy az eddig idióta vígjátékokban megforduló pufók gyerek magához képest kiemelkedőt nyújtott, de a karaktere önmagában nem sarkallta komolyabb megmérettetések elé, így pedig leginkább csak elvan a szerepében. Egy momentumra nem emlékszem, mikor képes volt Pitt mellől kitűnni.
Összességében habár a várthoz képest kevésbé kapott el a film, nem hagyott maga után rossz szájízt. Igényes, érdekes, színvonalas alkotás a sportról, pontosabban ami mögötte van. Koránt sem egy remekmű, de érdemes legalább egyszer odaülni elé. |
2012-03-17 01:09.01 |
Ha már ilyen olaszos estét tartunk.)) Kellemes, hangulatos tipikusan itáliai hangzású szösszenet. Én első hallásra megkedveltem, mondjuk a név kötelezi a zenszerzőt.))
http://www.youtube.com/watch?v=gEQVXx1nSO0 (Un giorno della vita - theme music) |
2012-03-17 01:04.41 |
Elég komoly ellenérzésekkel ültem le a DVD elé, amihez képest meglepődve fedeztem fel, hogy egész jól elvagyok a filmmel. A sztori a maga nevében tűrhető, persze figyelembe kell venni, hogy ez egy blockbuster szkript, ilyen esetén meg azért illik lejjebb vinni az elvárásokat, és máris nem olyan vészes, amit látunk. Amúgy meg a Vasököl szövegkönyve tényleg nem tré, egy látványfilmhez méltó egyszerűséggel épül fel, de nem lép a gagyiságok terepére, így a sablonokból egy olyan történet áll össze, ami nem roppan össze már játékidő felénél. Viszont pont a játékidő az egyik legkomolyabb hátulütője a mozinak, mert egy szimpla látvány-, közönségfilmnek szerintem nem feltétlen szükséges a 2 órás hosszal kacérkodnia, mert azért, ahhoz hogy ennyi időt tartalmasan kitöltsenek több kell egy picit annál, amit itt láthatunk. Viszont ami igazán elvárható volt a mozitól, azt hozza. A bunyók jól mutatnak, és bizony néha kemény zúzásokat leshetünk, csörrennek a fémek, horpad a kaszni és potyognak a fogaskerekek, mindezt pedig jeles látvánnyal tolják a képünk el. Úgy gondoltam, 3 Transformers film után már merő unalommal fogom lesni a járkáló robotokat, de mégis bele tudtam feledkezni a részletekbe. A fényes fémfelületek remek játszótérként szolgálnak az effektmágusoknak, én pedig élvezettel fedeztem fel a falevelek között átsugárzó napfény tökéletes árnyékolással való tükröződését, vagy hogy egy-egy robot alkotórészről a rozsdát sem spórolták le. Jó lenne minél több ilyen munkát látni, és kevesebb Álomháború féle vizuális ámokfutást.
Összességében egy tipikus közönségfilmről van szó, amely semmilyen igyekezetet nem mutat, hogy több legyen egy egyszeri szórakozásnál, de mivel ezt teljesíti is nem nagyon szeretném megróni. Jól elvoltam vele. |
2012-03-17 00:42.02 |
Akkor jöjjön hozzánk, Orbánnál csak nem lehet rosszabb.)) |
2012-03-17 00:39.41 |
Igen, láttam már mindkettőt. A segítség már DVD-n is kijött. |
2012-03-17 00:38.50 |
Igen, egyetértek. Szerintem az elmúlt években ő teljesít a legkiengyensúlyozottabban.
Amúgy szerintem a film is jó, mégha bőven megkérdőjelezhető jelenléte a Oscar legjobbjai közt. |
2012-03-17 00:36.29 |
Valóban. Rám Constantin szavai gyakorolták a legkomolyabb hatást, amikor a fiatal Skeeter-nek mesél. Pompásan eltalált jelenet. Nem is értem a szövegkönyve miért nem részesült jelölésben. |
2012-03-17 00:20.08 |
2013 július 19-én - a film 20. évfordulóját ünnepelve - 3D-ben érkezik a film a mozikba. |
2012-03-16 02:54.40 |
Pedig kifejezetten ötletes szerzői fogás volt tőle a kalapáló zongora, így az addig sejtelmesen megbújó zene egycsapásra kidomborodik, és a történet, a film részévé válik.
Egyébként az egész zene belopta már magát nálam. Thomas Newman végre visszatért ahhoz, amiben a legjobb, azaz sejtelmes, lágy, könnyed dallamokkal fest alá, minimalista hangszereléssel. Ideje volt, mert 2008 azért már nem tegnap volt. |
2012-03-16 02:26.57 |
Stílussal rendezni. Ez az a valami, amit mostanság mintha elfelejteni igyekeznének a hollywoodi rendezők, főleg a közönségfilmek világában. Refn úr egyedi rendezése varázsolja a filmet egy régen vágyott mainstream felüdüléssé. Pedig a sztori itt is szimpla, egyenes mint a bot, de sokat javít rajta, hogy a sablonpanelek egy jó részét fogták és kihajították a szemetesbe, vele együtt pedig a felesleges, semmitmondó locsogás is mehetett a levesbe. Mindezt a már említett rendező úr a maga nyers, naturalista, művészies stílusával megáldotta, s lám megkaptuk a tavalyi esztendő egyik legérdekfeszítőbb művét. A Ryan Gosling által életre keltett névtelen férfi személyében pedig megszületett a 21. század egyik legtökösebb akcióhőse, egy olyan hős, aki szinte teljesen ellenmegy a szokványos sztereotípiáknak. Még véletlenül sem a jóság, a dicsőség, a lelki patyolat mintaképe, inkább a régi korok hallgatag ikonjait testesíti meg, nem kevés mocskot hordozva a kezén. Gosling tökéletes nyugalommal evickél szerepében, pedig alig szólal meg a film során, mégis, egyértelműen uralja a vásznat, egy-egy mozdulata beszédesebb, mint egy teátrális nagymonológ. Szerencsére mellette is akadnak még bőven kiváló színészek, akik közül nálam egyértelműen Albert Brooks nyert. Mindezt tetézi a fantasztikus zenei aláfestés. A nyolcvanas éveket idéző betétdalok dicséretes ízléssel lettek összeválogatva, külön öröm, hogy nem ezerszer hallott, már a hallóidegek által is halálra unt előadók felvételeiből csemegéztek, hanem kevésbé ismert szerzemények szólalnak meg. Ezekbe szépen simul bele Cliff Martinez elektronikára épülő hatásos score-ja, amely bár külön hallgatva nem feltétlenül tartozik a legélvezetesebb hallgatnivalók közé, de markáns jellege okán igen sokat ad a hozzá a filmhez. Martinez végre megkapta a neki járó figyelmet, pedig korábban is ilyen zenei stílusban mozgott leginkább, de azok általában nem túl jól sikerült, feledésbe merült alkotásokhoz születtek, most viszont végre a film is ütött akkorát, hogy a neve szélesebb körben is ismertebbé válhasson. Remélhetőleg képes lesz élni a lehetőséggel, innentől kezdve ez leginkább rajta múlik.
Összességében a Drive a biztos kézzel megalkotott stílus iskolapéldája, amely a B kategóriás akciófilmes feelingbe oltott mainstream művészet okán válik a tavalyi év egyik legegyedibb mozgóképévé. Nem feltétlenül a közízlést szolgálja ki, de igenis szükség van ilyen alkotásokra is, amelyek emlékeztetnek, hogy közönségfilmeknek sem csupán arcszaggató látványból, és pusztító hangzásból kell állniuk. |
2012-03-16 00:45.04 |
Thomas Newman visszatért ahhoz, amiben a legjobb. Sejtelmes, lágy, könnyed dallamokkal festette alá az év egyik legjobb filmjének jeleneteit. A legkiforrottabb munka, amit az elmúlt években hallottam tőle. Ideje volt.
A segítség (Thomas Newman) http://www.youtube.com/watch?v=yGeAMwjSOs8&feature=related (Aibilene) http://www.youtube.com/watch?v=wc8XQJA9rHk&feature=related (Constantine) http://www.youtube.com/watch?v=gyEZWEaP7Q0&feature=related (Gripping Testimonials) |
2012-03-15 01:52.31 |
Rövid, tömör, remek. |
2012-03-15 01:37.37 |
Desplat zongorára épülő finom, érzékletes, csillingelős zenéje tökéletes aláfestésként szól a film alatt. Megint sikerült megfőznie.
http://www.youtube.com/watch?v=xFbFSfTahRg&feature=related (Rém hangosan és irtó közel - Opening) http://www.youtube.com/watch?v=CcVn5610qBM&feature=related (Rém hangosan és irtó közel - Very Best Plan) |
2012-03-15 01:33.05 |
Stephen Daldry véghezvitte, amit senki sem gondolt volna, az év közben kritikailag szétszabdalt filmjét Oscar jelöléséig vezette. Lehetne boncolgatni, hogy mi vitte rá az Akadémiát, hogy az év egyik legkomolyabb bukását megmentse a teljes érdektelenségbe merüléstől, de ami tény az tény, azaz a film jó.
Bár a film magában foglalja a szeptember 11-ei terrortámadást, de senki ne gondolja, hogy egy újabb giccses, unalmas mozgóképes anekdotát kapunk a történtekről, mert a tragédia eseménye inkább csak, mint egy keret van jelen a történetben. Az igazi történet egy kisfiúról szól, aki egy érdekes kalandon keresztül ért meg sok mindent, fedezi fel magában az erőt, és fogadja el, amit szinte lehetetlen. Mindezt egy irtó tehetséges kiskrapek játssza el nekünk, aki simán lejátszik két híres-neves Oscar-díjas nagyágyút is. Persze illik megjegyezni, hogy a reflektorfényben egyébként is a kölök van, aki meg is ragadja az alkalmat, hogy jól felhívja magára figyelmet. Feladatát megkönnyíti a remekre szabott figurája, koránt sem valami tipikus gyerekkarakter, kicsit más, jóval összetettebb, mint társai, és szinte kiismerhetetlen. A nagy nevek valószínűleg inkább a moziba csalogatás funkcióját látták volna el, más kérdés, hogy ez annyira nem jött össze, de nem szeretnék semmi rosszat írni róluk, mert végül is kisebb szerepeikben jól elvannak, Hanks-et meg akármit csinál öröm nézni. Igazából semmi komolyabb bibi nem merül fel a nézése korán, látszik, hogy a Daldry-Roth páros jól egymásra hangolódott, így minőségi munkát végeztek, de valahogy ahogy peregnek a percek a moziból úgy egyre látványosabban nem képes átlépni az árnyékát, elvan a maga finom, szerethető módján, de nem érkeznek az újabb impulzusok, amik a nem túl rövid játékidő folyamán fokoznák a filmélményt. Így számomra megmarad egy élvezetes, de nem túl emlékezetes alkotásnak, ami hogy megérdemelte-e a legjobbak közé kerülést... azt mindenki döntse el maga. |
2012-03-15 00:49.08 |
értem, tudtam én hogy menni fog)) |
2012-03-13 23:05.49 |
2011 (talán) leglendületesebb zenei darabja, de már meg sem lepődöm, hiszen Young újfent bizonyítja, amit lentebb írtam róla - kevés nála mobilabb zeneszerző tevékenykedik mostanság a filmiparban.
A zene, amúgy amolyan Zimmeri, Remote Controll-os alapokon nyugszik, csak itt az elektronikus hangzás helyett szimfonikus megközelítést alkalmaztak. Pompás ötlet volt. A kórusszemelvények pedig iszony sokat adnak hozzá. Epic! http://www.youtube.com/watch?v=y2u2REr6Eyo&feature=related (A pap - A World Without End) |
2012-03-13 22:54.22 |
Szenzációs húzás volt a brit színésztársulat, ennyi hihetetlen talentumot ráadásul nem is hiszem, hogy össze lehetett volna szedni az amerikaiakból.
Végig érződött, hogy az angolok nagyon magukénak érzik ezt a szériát, így a legkisebb szerepekben is remek színészek alakítottak, egyszerűen a Harry Potter filmek a legjobb brit aktorok gyülekezetévé váltak, kevés nagy név maradt ki. |
2012-03-13 22:38.57 |
Ja, és persze hogy ment? :) |
2012-03-13 22:37.55 |
No, és hol? Múzemunban, vagy a suliban rendeztek be valamit. Esetlegesen német nyelven? |