Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Transformers Egy *Import - Angol hangot és angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Árok *Magyar szinkronnal - Import* (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Reménykedők - Magyar Mozi TV, 06:20 |
Ágyúgolyó futam 3 - Tövig nyomd a pedált! - Ozone TV, 07:00 |
Golfozók gyöngye - HBO3, 07:20 |
A körzet - Filmbox Plus, 07:35 |
Lego Batman - A film - HBO2, 07:45 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Michael Wincott (67) |
Marina Fois (55) |
Geena Davis (69) |
Zsurzs Kati (70) |
Robby Benson (69) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Sziklák szeme 2. - Vélemények |
Mit tettél, fiam? - Vélemények |
Talpig fegyverben - Vélemények |
Donald Trump - Vélemények |
Fantasztikus utazás - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Akkor éjjel |
Daniel Radcliffe |
2009-11-06 20:22.16 |
Nagyon untam. A kezdő kép jópofa azzal a zenével, a zuhanás kivitelezése már gagyi. A filmvezetés vontatott. Próbáltak néhány pillanatot átcsempészni a Jákob lajtorjájából a keleti szárnyas résznél, de erőtlen. A végét tudtam, szóval nem volt igazán poén, de legalább jól fejezték be. Egyébként átlagos, ráadásul szinte semmi vér nincs benne - amit nyomasztónak, rémisztőnek akartak bemutatni, az nem az. Az egyetlen igazán jó ötlet az, amikor a tévében egymás után jelennek meg a férfi születésnapi ajándékai - de valahogy az is ellapul. Jó zene kellett volna meg erősebb rendezés, és akkor sokkal jobb lett volna. |
2009-11-06 20:17.28 |
SPOILER LEHET. - Nem akarom elkiabálni, de talán az egyik legjobb horrorfeldolgozás. A régi Texasi szerepe a műfaj történetében amúgy megkérdőjelezhetetlen, ez meg elérte azt, hogy tovább éljen a legenda - szóval szép kis munka, látván, hogy egyébként hogy lehet elszúrni hasonló ötleteket. A csúnya bőrmaszkos srác kalandjai ugyan elég amatőr és ritka spontán szinten indultak valaha, akkor még jól megrugdosta őt minden ismerőse, úgy visított, mint egy malac és az ünnepi ebédre kirúzsozta az álarcát - na most ez a nagy darab kis zabigyerek gyorsan fejlődött kis híján szólóban dolgozó horrorikonná, szégyellhető tulajdonságait, eltompították, kis híján nagykutyává tették, ami persze nem baj, de érdekes, hogyan alakul egy történet a rajongók szájíze szerint. A texasi láncfűrészes több pontban is erősen eltér Tobe Hooper klasszikusától, van, amit elvesz, van, amit hozzáad; megváltoztak a nevek, szereplők tűntek el és jelentek meg, és persze kerekebb lett a történet is, hogy igazodjon a modern időkhöz. Jessica Biel remek választás volt a különben nem valami bonyolult szerepre, két zseniális dolog is van ezzel: az egyik a pólója, a másik meg a farmernadrágja, mindkettő feldobhatja a néző délutánját, persze csak amíg nem pancsol rendesen a vérben. Az operatőr ugyebár ugyanaz, ezt többen is mondták, de talán azt nem, hogy tényleg tud valamit: a fényképezés nagyon jó. A hangulat is nagyon elkapja az embert, szóval hatásos a egész. Vér folyik bőven, de a fröcskölést gyakran ízlésesen megvágják. Bőrpofa a toppon, itt bőrbetegsége van szegénykémnek - két dolgot is nagyon értékeltem; amikor felveszi az egyik srác arcát meg a végén, amikor elveszíti a karját. - Hát nem is csoda, hogy csak előzményt csináltak, fél karral már nem könnyű kezelni azt a láncfűrészt. Egyébként a gyilkosságok jók, a helyszínek is megfelelőek, bár nem ugyanaz a Texas épül fel bennünk hatására, mint az a poros, fülledt, izzadt sivatag az eredetiben. Az átlőtt fejű csaj szövegének visszaköszönése meg jó poén, és a végén még többet ad hozzá a rendőrautós tolatgatás, szóval összességében feldobta a napomat. Ügyes. |
2009-11-05 14:42.56 |
Megtettem, és fohászkodva kérek elnézést. |
2009-11-03 20:05.36 |
Barbár.:) |
2009-11-02 21:17.36 |
28 nappal később. Abból kreálták a Legenda vagyok-ot. |
2009-11-02 21:13.04 |
Én aszondom, döntetlen, bár ezzel semmiféle építő jelegűt nem írtam. De Niro színesebb, ennyit tudok mondani -de nem jobb. Pacino viszont tökélyre vitte a fő karakter-sajátosságait. Mindkét színész egy-egy rezdülése már feldobhat egy mozit. |
2009-11-02 21:07.06 |
De Niro vs. Nicholson is van? Ott szarban lennék. |
2009-11-02 15:57.53 |
Na... hasonlíthatók. |
2009-11-02 15:57.28 |
Nicholson. Dustin Hoffman jó színész, de egyrészt közel sem annyira, mint a mester, másrészt jóval gagyibban választ szerepeket. Szerintem össze sem hasonlítók. |
2009-11-02 15:37.24 |
Ja, ezt nem lehet jól hangzóan megfogalmazni. Mivel egy agy irányította ugyebár mind a két személyiséget (ugyebár benne van a filmben egy-két olyan szöveg, hogy ha ő tudja, én is tudom - szóval Norton arra gondolt, hogy most öngyilkos lesz, Pitt pedig bevette... |
2009-11-02 15:18.52 |
De nem ebben a műfajban. Ez inkább a töprengős-izgulós thrillerekre jellemző. A mészárlós filmek tökéletesen el tudják magukat adni a vérrel is, csak ez még hozzáadott egy kis pluszt. Ez dicséretes, mert nem csak a moneyra törekszik hanem igyekszik szórakoztatni a nézőt a szokásos extrák felett is. |
2009-11-01 18:17.00 |
Hopp... annál a dézsás résznél csúnyán fejeztem ki magam. Mint az élet körforgását, az idő múlását, úgy ábrázolja a dolgokat. Mint a mi szép nagy, kerek mindenségünket. A fürdőző nők akár a szerelem, meg ugyebár a szaporodás, szimbólumai is, a kisbaba meg a hulla az azért egyértelmű, a disznó a kaja, amit megeszünk... mintha azt írtam volna, ebből látható, hogy versek alapján készült. Most képzeld el a modern költészet eme alkotását: a költő bámul egy tárgyat, és eltöpreng az egész világon. Miért vagyunk itt? Hova megyünk? Mily rövid az élet, és mily ijesztő, hogy ez a dézsa (de lehet a hangfal is) talán túlél engem, és talán túléli azt is, aki utánam jön. Ez az életem, amit élek. Tudom, hogy véget ér, de nem hiszem el; azt hiszem, király vagyok, és nem hiszem, hogy én is benne vagyok a sors kártyáiban. Azt hiszem, elkerül a végzet és többnek érzem magam egy egyszerű tárgynál. De lesz idő, amikor ő lesz több nálam. - Ez csak egy gondolat. Nincs benne a filmben, nincs benne a dézsában. De ha az ember gondolkodik, érdekes dolgokra jön rá. Ha tudnám a gondolatokat, amiket a film közöl, egyrészt ötöst adnék rá, másrészt rögtön leírnám őket. De a szimbólumokat lehet látni. A harmadik férfi rájött arra, hogy mennyit ér az élete, ahogyan bárki más is - hogy elmúlik, és mivel csak átlagember átlagfoglalkozással átlagkörnyezetben, őseihez hasonlóan ő is el fog tűnni egy sírkő mögött, bár a világ megy tovább. És ezt nem volt hajlandó elfogadni, ő örökké akart élni. Hogy az emberek megtudják, hogy létezett. Persze a kitömés csak SZIMBÓLUM. Arra a törekvésre, hogy ne felejtsenek el minket. Valaki egyszerűen csak jó szülő vagy jó barát. Van, aki híres lesz és örömet okoz másoknak azzal, amit csinál. Satöbbi, satöbbi, még gyönyörű ódákat zengenék, csak unnád. És az szép, hogy van benne valami, talán nem az, amiről eddig beszéltem, de több, mint amit mondjuk egy tinihorrorban látsz. Mellesleg nekem azért tetszett, mert meggyőződésem volt, hogy a magyar filmipar még ilyenre sem képes, szóval ez kellemes meglepetés volt. Szimbólumok? például a dagadt papa, aki értelmetlen dolgokra pazarolta az életét (ezt jelképezi maga a munka, amit csinált), és nem képes beletörődni. Vagy ilyesmi. Mittudomén. A művészfilmben az a jó, hogy bele tudod magyarázni saját magadat. Az pedig, ha neked nincsenek ilyen ideáid, hát örülhetsz, mert kevés dolog miatt kell aggódnod majd az életben. |
2009-11-01 18:01.15 |
Na, itt vagyok... nem arról van szó, hogy az újat szeretem, inkább csak ehhez menekülök a régivel kapcsolatos csalódásom után. Az tény, hogy ez csak egy egyszerű, klisés baromság, de egyrészt a horrorok ötven százaléka az, másrészt pedig a másikkal nem csak az a gond, hogy nem eredeti, hanem nekem ritka nyomasztó volt, de nem pozitív értelemben. A Jason anyja-dologhoz - lehet. Nem tudom. Évekkel ezelőtt láttam a régit, nem ismételtem meg, akkori benyomásaim ragadtak meg bennem, és akkor mindenesetre úgy tűnt, hogy a néni csak úgy forgatókönyvi töketlenségből ugrik be a történetbe, mert az íróknak nem volt befejezésük a jó kis szabdaláshoz, hiszen már minden egyes tinit kiirtottak a filmben. Szóval minden csavar egyértelmű, ha olyanról van szó, aki egyáltalán feltűnik a filmben? Akkoriban szerintem nem. Na persze mindegy. Michael Myersről: az elsőben csak rendezői ötlet volt, hogy nem nyírták ki, a többiben már kizárólag a pénz dominált. Ha észreveszed, minden horrorfolytatás hasonlóképp végződik, mint az első (tisztelet a kivételnek). A Sikolyban mindig más a gyilkos, leleplezik, kinyírják. Itt mindig visszajön a csákó. Jó, mindegy, ugorjunk. A Psychós dolog pedig olyan, mintha azt mondanád, hogy a Bújócska vége eredeti ötlet, vagy hogy a filmművészet egyik filmje sem épül a másikra. Eléggé elsüllyednénk akkor, nem? A kulcs, a trükk ugyanaz. A gyilkos be van kattanva valami trauma miatt, és félidőnként halott rokona veszi át az irányítást az elméjén. Ez lopás és nem más. A nyílvesszőhöz: ez van. Túl kevés vagyok a horror-berkekhez. Én valami csavarhúzóra vagy mire emlékeztem. Tökmindegy. Egyrészt nem próbálok memorizálni részleteket egy olyan filmnél, amit rohadtul utálok, másrészt pedig valami hasonlóban láttam én konkrét szabadtéri lenyilazós jelentet, és most nem a remake-beliről beszélek - talán a Sleepaway camp-ben volt. Na, az is egy marhaság, de azt még elnéztem, mert legalább átlagos volt. A Halloween után jövő filmek fejlődtek. A Rémálommal bejött például a humor a képbe. Aztán ezt is kiszínezték, elment különböző irányokba. A Sikoly ugyebár már parodizálta a műfajt, ami kezdett meghalni. Másról nem tartom ilyen mértékben, hogy máson alapul. Én azt mondom, hogy Carpentert én a horror mesterének nevezem, de Cunningham neve rohadtul nem jutna eszembe, ha listát kéne írnom, és nem azért mert kevés filmje volt, hiszen ez azért igen jelentős, biztos nagyon klassz, húszmillió folytatása volt. - Mindezek után az lesz majd a király, ha megin' megnéznem és imádni fogom. De nagyon hamar nem fogom rávenni magam. Mit, miért, hogyan? Ez olyan, mintha tanulmányt írnék a Cápasrác és lávalányról. Képzeld magad elég a legjobban utált filmet, amit inkább elfelejtenél - és hopp, itt a kulcsszó. Szívesen emlékszel rá vissza? Az adatok eltörpülnek, az élmény mint érzések sokasága marad... és már közöltem, milyenek az érzéseim. (Egyébként offnak számít egy remake-nél szóba hozni a régit?...) |
2009-11-01 14:30.58 |
Nem, nem azért rühellem az első részt, mert nincs benne Jason. Ezért csak csalódott voltam. Azért rühellem az első részt, mert semmi jót nem átok benne. Gyenge és értelmetlen filmnek tartom, ami annak ellenére, hogy klasszikussá vált, nem tud felmutatni semmi eredetit annak ellenére, hogy a műfaj elég korai szakaszában készült, mondhatni a második ilyen film volt. Azért rühellem az első részt, mert semmi értelmét nem látom a SPOILER Jason-anyja dolognak, mert egészen az utolsó jelenteig még csak nem is tudta a néző, hogy Jasonnek volt anyja, szóval úgy dobják a "nagy csavart" az orrom elé, hogy leszarom, mert semmi csattanó nincs benne. Még csak ki sem építették, legalább elő lehetett volna vezetni, mondjuk lehetett volna egy jelenet az elején, amiben ott van a nő és mosolyog, talán mint kedves városlakó, vagy hasonló. Mert így tökéletesen alaptalan és baltával vágja el érdeklődésem utolsó szálait a történtek iránt. A zene számomra nem ijesztő, hanem egyszerűen baszott fejfájást okoz nekem, nem a borzalmakra emlékeztet hanem egy kis tablettára, amit mindjárt lenyelek. A Halloween stílusára írtam, hogy koppintotta. Arra, hogy a kamera a stílus szemszögében lassan mászkál, az egész tini-horror dologra, biztos van ezer látható jellemzője, de most nincs erőm felsorolni őket. Az első részben még Michael Myers is legyőzhetőnek indult, csak éppen nem győzték le... És igen. Minden tinihorror a Halloween című filmre épül, ahol nem is adnak hozzá semmi újat, azt nem is dicsérem. Nem ünnepekről beszélek, hanem a technikákról. A Psycho úgy kapcsolódik a dologba, hogy a gyilkos néni be van kattanva, belülről mintha irányítaná rég halott fia. Ne mondd, hogy erről nem Norman Bates meg az anyja jut eszedbe. És Kevin Bacon nem a nyilas jelenet volt. Ő az ágyban feküdt, amikor valami szarral alulról átszúrták a nyakát. |
2009-11-01 14:19.48 |
Nem szeretem a sci-fi/horrorokat, az Alienre is csak azért tudom mondani, hogy tökéletes, mert tényleg az - és mint minden a Nyolcadik utas után, a Halálhajó is lelkesen nyúl le belőle dolgokat, na ez persze nem csoda. Túlzás lenne azt mondani, hogy egészen átéreztem a film hangulatát (az feltétlenül rombolta az élményt, hogy szinkronnal néztem), meg amúgy sem vagyok ilyen űrhajós srác, úgyhogy inkább csak végignéztem a Halálhajót, minthogy végigizguljam. Ezért is nem ötös, mert a téma nem tudott közel jutni a szívemhez... Sam Neill elég jó volt, főleg a második felében, de sajnáltam, hogy más szereplő nem kattant be úgy, mint ő. Van egy-két keményebb rész, de igazából az izgalomra építettek, mint a vérre. A legvége ügyes, de ismert befejezés. Sokkal többet nem is tudok mondani róla. |
2009-11-01 14:08.14 |
Nekem kifejezetten tetszett Rob Zombie kis montázs-filmecskéje, mely láthatóan a Texasi láncfűrészes mészárlás extrém újragondolása; értelme az égvilágon semmi nincs, a forgatókönyv annyira szimpla, hogy még youtube-on végig a másfél órát angolul (bár most megint láttam a Film+on). A történet ennyi: néhány fiatal betér valamiért egy bizarr külsejű bohóc vidámparkjába, ahol megtetszik nekik az egyik kísértettörténet, úgyhogy elmennek felderíteni a helyszínét - ahol lecsap rájuk egy bekattant sorozatgyilkos család. Innentől már csak idiótaságok történnek, a "vled is megtörténhet"-dolgot buzgón kutyulják a szörnyekkel meg mindenféle dolgokkal a föld alatt, szóval szalámis szendvicsben több logikát találsz, mindenesetre nézhető stílusgyakorlat. És ami mindehhez hozzáad valamit, az a sokaknak talán idegesítő fura technika, ami viszont nekem bejött; a gyors vágások, a lassuló és gyorsuló képek, a szűrők és fura flashbackek, nem is beszélve az elmebeteg zenéről - már a főcím, Zombie saját szerzeménye is elég bekattant szám, de azt meg tudtam hallgatni egy csomószor. A végén szokásos jó kis horrorcsavar, ami lezárja a dolgot. Nem kell nagyon gondolkodni az értelmén - ez inkább tisztelgésnek számít a régi klasszikusok előtt - persze megspékelve mindenféle Zombie-dologgal. |
2009-11-01 13:51.36 |
Értem, hogy mire akartam kilyukadni a készítők és talán el is ismerem a Mélyharapást, de ettől függetlenül utálom, mint a szart, és rettegnék még egyszer megnézni. A feminista horror/vígjáték ott ragadja meg a férfiakat, ahol csak rohadt óvatosan kéne, úgyhogy nem csodálom, ha bárki a férfi nem képviseletében kikészül a látottaktól - ugyanis gyakran premier plánban, bármiféle szégyenlősség nélkül bámulhatunk saját lényünk nagy százalékára a földön heverni, véresen - hopp, közel a világvége. Ez tényleg gonosz dolog, és bár ott a cenzúra-szabadság meg az, hogy miért ne csináljunk filmet erről is, én nagyon nem ajánlom férfitársaimnak ezt a filmet, amiben a legrosszabb az, hogy viccesen áll hozzá az eseményekhez, márpedig én a Motel 2-ben elfogadtam a faroklevágást, mert ott legalább nem poénkodtak vele. Mert bezony, így még durvább... a technikák túl jók, a színészek közömbösek, a film vége jó. Egyébként óva intek mindenkit... bár ha olyanok, mint én, akkor csak azért is meg fogják nézni. |
2009-11-01 13:35.27 |
Teljes szívemből, lelkesen rühellem az eredeti Péntek 13-at; kezdve azzal, hogy Jasonnek semmi köze nincs hozzá, csak egy gagyi befosatós baromság tökegyforma, gagyin játszó színészekkel (és igen: Kevin Bacon is gagyin játszik), idegesítő zenével; a történet e Psycho, a stílus a Halloween nyílt ellopása, semmi művészit nem találtam benne. Szóval én már meg sem néztem a folytatásait (bár talán majd megpróbáltam),és ezt a feldolgozást is csak azért, mert reméltem, hogy legalább valami átlagfilmet kapok. Kaptam is, és azért négy csillag, mert akkora az általam vélt különbség a régihez képest. Persze ez inkább a PART II remake-je, gondolom, de ez mindegy - nekem mindenesetre tetszett. Vicces, hogy jó hosszan nézünk egy nyitójelenetet, amikor néhány fiatalat kinyír a rém - aztán kezdetét veszi a valódi történet, ami viszont ugyanúgy zajlik... Jaon jól megtalálja magának a maszkját, a vérrel nincs gond, az ágyjelenetben is szereplő csajt jól megáldotta az ég, az biztos. Szóval végre az volt, amire számítottam, és lehet, hogy később majd pozitívabb lesz a véleményem a 'klasszikusról' - de most még rohadtul nem. |
2009-11-01 13:23.14 |
Terry Gilliamnek mindig is voltak jó pillanatai - akármilyen is laza a Félelem és reszketés hangulata, én ezt inkább művészfilmnek fognám fel, mert hát, lássuk be, az idiótaságok mögött nagyon is komoly téma lapul. A kábítószeres filmek nem tartoznak a kedvenceim közé, és ahogy számítottam rá, ennek a műnek az égvilágon semmi értelme, még csak története sincs - persze ez nem baj, az egész csak valami torz látomás, persze a vidámabbak közül, hogy ne legyenek rossz éjszakáink tőle; egypár infót meg is tudunk a dolgok menetéről, persze mérget (pláne drogot) egyikre sem vennék. Szóval pusztán érdekes film lenne és egy jó erős hármasnak mondanám, ha nem lenne a két főszereplő színész, akik finoman szólva zseniálisak. Biztos könnyű lehetett dolgozni mondjuk a film légkörében (na de ki tudja); mindenesetre Johnny Deppnek van egy-két hatalmas pillanata, ráadásul pedig kopasz, szóval ez sokat hozzá tud adni a filmográfiájához. Benicio Del Toro pedig dagadt - na ez se rossz, főleg a sok hölgyrajongó miatt, szerencse, hogy ezek igazi színészek, nem félnek beleugrani bármibe, amiben művészetet látnak. A kedvenc részem az, amikor abból a "csak egy nyalintás"-cucctól Depp bekattan és vinnyogni kezd a széken, valami kendővel a fején... de az a jelnet, ami legjobban bemutatja az egész őrületet, az elején a 'Denevérországban' kocsikázós rész, ahol felveszik Tobey Maguire-t, a hülye fejű stoppost... az nagyon király. Szóval a színészek miatt meg kell nézni, ez plusz színt visz például Johnny Depp karrierjébe - ami egyébként sem valami rossz. |
2009-10-31 13:26.42 |
Épp ebben a pillanatban nézem a Kincs, ami nincset. Boldog-boldog-boldog születésnapot! |
2009-10-31 13:23.58 |
És ide még nem írtam, ááá... egyik legnagyobb kedvencem, pedig ez még mintha bukás is lett volna, bár ebben nem vagyok biztos. A Játsz/mát mindenesetre egészen elnyomták a többi David Fincher mellett (jó, mondjuk azért még vannak a filmográfiájában ilyenek, hogy He7edik meg Harcosok klubja), ami szégyen-gyalázat, mert ez hatalmas mestermű. Hihetetlenül részletes, prímán kidolgozott, fordulatokkal telerakott csapda az egész, amiben Michael Douglas remekül vergődik - mondjuk Sean Penn a film legjobbja. A paranoiás elemek nagyon is valóságosak, és imádom az ilyeneket... teli van nagyon ötletes és félelmetes elemekkel, mint a földön fekvő bohóc vagy a tévé, ami hirtelen hozzá kezd beszélni... hú, az nagyon durva volt. Hogy ebből milyen horror lenne! de így még több. Csapda után csapda, fordulat után fordulat, és itt még azt sem bántam, hogy happy end a vége, mert ez még egyet hozzáad. Jó, azért kéne egy alternatív befejezés, ahol Douglas kilapul a talajon, de mindegy. Szóval ötletes, kidolgozott, remek. Ezt is láttam már vagy négyszer és most, hogy mindezt leírtam, kedvem lett hozzá még egyszer... |
2009-10-31 13:07.11 |
SPPOILER-VESZÉLY. - Tim Burton nem finomkodik, ha vérről van szó, ez később előjön a Sweeney Toddban, de már itt sem tudjuk elengedni a fotel szélét a stáblista végéig. Hihetetlenül durva - na persze aki már túl van egy csomó fejlevágós filmen, annak ez légypiszok, én viszont hajdanán ezzel indítottam, és rendesen kikészített... a történet klasszikus, a novellát magyarul még nem olvastam, csak angolul; van Disney-verziója, láttam egy tévés feldolgozást is és most kapható valami állítólag nagyon szar filmecske is a fejnélküli lovasról. Én mindig is bírtam a fejetlen fickót mint legendát, rémtörténetet vagy ilyesmit - itt a hagyományos sztorit erősen kibővítették, de határozottan jól sikerült. Johnny Depp alakítja Ichabod Crane-t, itt kiforrottab karaktere van már, mint a klasszikus irodalmi alapban, ott egyszerű tanár, itt orvosként is működik és láthatóan lázad a barbár new yorki dolgok ellen - éppen ezért biztosan nagyon élvezi azt is, amikor a büntetéseképp kirendelt túrája célpontjában, az Álmosvölgy nevű kis faluban egy szellem begyűjti a lakosság tetemes részének fejeit. A nagy fejetlenségben nyomozást indít, bízván abban, hogy létezik a szörnyűségekre racionális magyarázat, de hát nem nagyon... a film nagyon kegyetlen eszközöket vet be. Már a kezdőjelenet is nagyon durva, nem is beszélve a továbbiakról; erről is muszáj volt végignéznem egy 'hogyan készült'-kisfilmet, csak hogy tisztázzuk, a stáb minden tagja életben maradt. Sok pillanat vetélkedik a 'legdurvább rész'-címért; talán döntetlenben szavazok arra, amikor a kövér hapinak megpördül a feje a testén meg arra, amikor lovagunk beledobja azt a karót az öregbe, aztán meg kihúzza az ablakon... ja, igen, a szófukar kísértet pusztán saját fejét szeretné visszakapni, amit a valódi felbujtó dugdos a háta mögött - először Christina Riccire terelődik a gyanú, aki mondjuk nagyon sokat nem ad hozzá a filmhez, végül aztán ugyebár lehull a lepel. Happy endként a szellem végül felölti Christopher Walken arcszerkezetét, és belevágtat egy undorító, fejekkel teli fába. Na, az biztos, hogy ez nem gyerekeknek való, igencsak megrázó néhány rész, kimondhatatlanul nyomasztó a hangulat. Ettől függetlenül remek film, csak éppen nem az, amit hétköznap délután popcornnal lehet fogyasztani. Ja, és csak behúzott nyakkal! |
2009-10-31 12:32.50 |
SPOILEREK LHETNEK. Alexandre Aja bemutatkozó(?) moziját már nem is tudom, hogy néztem - félig francia, félig pedig angol volt, ami kissé bizarr, lehet, hogy valami elcseszett angol szinkronverzió volt. Mindegy, ez nem von le semmit belőle, megnézem majd megin', mer' megvettem DVD-n... hát 990 forintot megér, az tuti. Nagyon jó film. Erőteljes, nagyon brutális, feszült, izgalmas. A fejszétrobbantás nagyon durva, azon kicsit megrendültem, de hopp, ment is tovább a dolog, a horrorfilmek új úttörője nem ismer határokat, mit nekünk gyerek, bumm neki. A házban történő bujkálás klasszikus feszültségeket idéz fel - na de ez már magasfeszültség... a címmel ellentétben elektromosság sajnos nincs benne, szóval kicsit megtévesztő, de ezen túl lehet lendülni. Szóval végig nagyon kemény film, és most őszintén kimondom, azon kevés filmek közé tartozik, ahol nem vártam azt a plusz óriási csavart a végén, ami jóból fantasztikussá formázta mind a történetet, mind magát az alkotást. Szóval nagyon tetszett, jó látni, hogy van még eredeti is lenni egy horrorfilm - jó, már amennyire ez az... |
2009-10-31 12:17.50 |
SPOILEREK. - Hihetetlen elfogult vagyok Wes Cravennel, úgyhogy nem szívesen mondom ki, hogy korai filmjei egyszerűen elavultak - és mivel azokat is mostanában láttam, nem pedig hajdanán, még csak nosztalgiából sem tudom jobban értékelni őket. Ez történt első nagy klasszikusával, az Utolsó házzal balra, aminél szerintem sokkal jobb az idei feldolgozás - és a véleményem a hetvenhetes Sziklák szeméről is, ami nem volt rossz, remek az alapötlete meg minden, de így, mai szemmel nézve már semmi ereje nincsen. Telik-múlik az idő, és olyan korba értünk, amikor az akkor még egyszerű kis horror-másfélórákból egészen aktuális témák váltak; az Utolsó ház akár politikai dilemmának is felfogható (bár gyorsan túllépnek a döntésképtelenségen): szemet szemért? Halálbüntetés? Humanitás? Civilizáció és békeszeretet, vagy könyörtelen harc az igazságért? Mi az igazság? Satöbbi. A Sziklák szeménél viszont kézzel fogható dolgokról beszélünk. Nukleáris szennyezésről. A környezetről. Meg persze az áldozatokról, amit mindez követelt. Szóval egy genetikailag elmutálódott közösség nyomul a kősivatagban, láthatólag mindent megesznek, ami hús, azonban ezek nem idióta zombik, egész szervezetten működnek: adóvevővel közvetítenek egymásnak, meg ilyesmik. A főnök Papa Jupiter, a régi verzióból kiderül, ő alapította a családot, szóval minden egyes ronda kis rohangáló rohadék az ő fattya. Hetvenhétben még mindegyiknek bolygóneve volt, ez már megváltozott. Na szóval ide, közéjük vetődik az átlagos amerikai család, a kapcsolat közöttük egyelőre csak találgatható, utólag viszont már tiszta: a két öreg szülő (a papa exrendőr), egy fiú- és kétlánygyermek, a legidősebb nővérnek már férje és kisbabája is van. Az apropó apu-anyu házassági évfordulója ahhoz, hogy a bizonyos másik család felé vegye az irányt, akik nem éppen vendégszeretők - egy idős benzinkutas tanácsára, aki az eredetiben Jupiter apja, itt meg tökmindegy. Kissé gyorsan történnek az események, elnézegettem volna egy-két lassabb részt, de végül is ez nem negatívum, úgy jók a dolgok, ahogy folynak; szóval egy lakókocsival (Alexandre Aja rendező az extrákban förtelmes kiejtéssel előadott beszámolója szerint vagy egy hónapig forgatással) sziklának csapódnak, és rövidesen megismerkednek az új szomszédokkal - a szőke csaj például egész testközelben. Mintha kapkodtak volna, hogy az első rész minden előzményét belenyomják a másfél órába az újításokkal együtt; némi szenvedés után a legtöbben meghalnak, a család egyik kutyájától kezdve... hát, a legtöbb mellékszereplőig. Hála a jó kis gyorsított kameráknak meg a hirtelen vágásoknak, a fán égős jelenet például nagyon jól sikerült. Egészen a csecsemő elrablásáig követik az eredeti forgatókönyvet - aztán feljavítják. A férfi, akit talán főszereplőnek tekinthetünk, meglehetősen humánus alkat addig, amíg ki nem nyírják a felségét és el nem rabolják a kisbabáját - úgyhogy jöhet a film második fele, amiért ötöst adtam, ez pedig a megtorlás. A legeslegjobb rész az, amikor a nagyfejű rondaság motyogja magának a hülyeségeit, miközben hősünk több különböző dologgal szúrja át Plútót, aki szintén nem indulhatna szépségversenyen. És az egész nagyon király, össze-vissza folyik a vér, és végül ki derül, hogy ki esz meg kit... ebben van erő, az biztos. A legeslegutolsó másodperc pedig plusz csavar. Egyszóval az új évszázad egyik legjobb horrorfilmje, több van benne, mint egy csomó egyébben. A negatív kritikák ellenére fontolgatom, hogy megnézem a másodikat - na majd meglátjuk... erről meg még gyorsan annyit, hogy már háromszor megnéztem. Viszont a szinkron szar! |
2009-10-31 11:36.15 |
A könyvet csak félig olvastam, le kellett tennem, mert nagyon tömény volt - volt olyan fejezet, ami hat oldalon keresztül egyetlen bekezdés, egyetlen mondat volt. Egyébként nagyon király egy regény - kitűnően ábrázolja azt az egész világot, ami a pályától három sarokra egy kocsma előtt zajlik húsz-húsz ember között. A film ehhez képest jóval gyengébb, mondhatni, erőtlenebb, mert bár a történet egyes szakaszai stimmelnek, közel sem annyira erőteljes, mint az irodalmi alap, márpedig ennek legalább olyan elkeseredettnek kellene lenni, mint a Harcosok klubjának vagy az Amerikai pszichónak (mondjuk ez utóbbi se nagyon az), elvégre az adott élet felületességéről és értelmetlenségéről, valamint a küzdésről szól a kijutáshoz. Talán ez volt az egyetlen olyan film,a miben idegesített az angol kiejtés, nem tudom, miért, egyébként nem szokott. Valahogy a főszereplő narrátorhangja zavart. Na mindegy. Egyébként nem rossz, az álmos jelenetek elég hangulatosak, meg vannak benne még jó pillanatok. Sajnos nem mondhatom el magamról, hogy futballszurkoló vagyok, akkor biztos jobban átéreztem volna... |
2009-10-31 11:26.08 |
Bruce Willis szegény akármilyen filmben játszik, ugyanazt a karaktert kapja, egy-két kisebb változással - mindig valami ellentmondásos erkölcsű nagyon király hőst. Persze vannak kivételek, például a Shyamalan-filmek, a Jól áll neki a halál meg a Hiúságok máglyája (és persze, biztos van még egy-kettő), de ez nemigazán mentette meg a beskatulyázástól, és ha társaságban kiejtik a nevét, senki sem drámákra vagy éppen vígjátékokra fog gondolni. Szerencsére viszont kapott egy lehetőséget, hogy önmagát parodizálja - és nagyon profin csinálja. A Bérgyilkos szerintem közel sem átlagos vígjáték, bár jóindulatúnak indul, van benne vér is, váratlan fordulatok meg minden, szóval rugalmasabb valami átlagos sztárökörködésnél. Azért is bírom nagyon, mert kedvenc Jóbarátom, Matthew Perry is nagyon nyomja, na persze eléggé a műfaj keretein belül, de mindenesetre nagyon bírtam a fejét. Azért a mellékszereplők között is vannak emberek, szóval jó kis csapatot hoztak össze. És igen, vicces, amikor Perry nekiugrik Michael Clarke Duncannek, aztán úgy pattan vissza, mint egy pingponglabda. SPOILER! Végül is azzal nyert magának a film, amikor a hajón vannak, és Willis választ, hogy kit lőjön le. Boldog voltam, hogy ez összetettebb, mint az átlagos hasonlók. Szóval tetszett... meg aztán megéri háromszáz forintért papírtokban. |
2009-10-31 11:12.29 |
Valóban megvolt a hangulata a Lépéselőnynek, na meg nem rosszak ezek a színészek, Dustin Hoffman nagyon király a szerepben, kár, hogy nem nyomtak be neki egy-két bonyolultabb jelenetet. Azonban a forgatókönyvíróra dühös vagyok, mert becsapás ide, becsapás oda, minden egyes csavart tíz perccel előtte már kitaláltam. Ez azért kevés. Most ezeken mit lepődjek meg? Meg a történet sem olyan érdekfeszítő, hogy a körmöm rágjam azért, hogy ki van a jó és ki a rossz oldalon. Szóval nagyon sokszor nem tudnám megnézni. Azért van ennél jobb is a műfajban. |
2009-10-31 11:05.47 |
Valójában ennél sokkal keményebb filmre, rendes horrorra számítottam, de végül is egyáltalán nem volt rossz. Talán a thriller-sablonokon alapuló felépítés nem tetszett: ugyebár a gonosz be van kattanva, öl meg öl meg öl, megfogyatkoznak a karakterek, aztán jön egy végső csata: legyőzik, visszajön, legyőzik, visszajön... merthogy ebből valami nagyon véreset biztosan megnéznék. Egyébként nézhető és hangulatos, a technika rendben van, vannak jó kis pillanatok, Kevin Bacon jól nyomja, amíg még látszik. Szóval nincs semmi probléma, de ne számítsunk semmi nagyon keményre - egy jó kis lightos délutáni filmecske. |
2009-10-30 21:37.25 |
Tapsot és konfettit - ez a világ legeslegszarabb filmje! Végig se tudtam nézni, tizenöt percet bírtam aztán meg áttekertem. Fosadék! |
2009-10-30 21:31.07 |
Az összes... Johnny Depp az ágyban meg a kádas rész. |