Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Mona Lisa mosolya - Film Café, 14:45 |
Nincs idő meghalni - Mozi+, 14:50 |
Dzsungelből dzsungelbe - Film Mánia, 15:10 |
Madame Web - HBO2, 15:35 |
A csúf igazság - RTL, 15:45 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Utódok: Vörös felemelkedése |
Ryan Reynolds |
2009-09-11 20:09.02 |
Aggódtam amiatt, ahogyan elkezdődött, én ugyanis nem igazán szimpatizálok a Guy Ritchie-féle művészettel (valahogy túl művinek érzem a mozijait), ez pedig képről képre úgy kezdődött, mint egy Guy Ritchie-film, amit nem Guy Ritchie rendezett (elnézést a név sokszoros ismétléséért, így szándékoztam fokozni a dolog jelentőségét). Na persze ezzel a dologgal sincs baj, na de hogy mi történt ezután... tyű. Ez a film mestermunka. Végig fenntartja a feszültséget, teli van tökéletesebbnél tökéletesebb pillanatokkal, hibátlanul teszi a karakterek felépítését, és voltaképpen alig látok hibát benne. Azt is gyorsan letudom: azt a három fivért tartom erős túlzásnak a dologba. Bár megférnek a filmben, de mintha egy igénytelenebb filmből szalajtották volna őket, nem nagyon passzolnak a többi szereplő közé (a két nagyobb darab semmiképp). Ennyit erről. Mindent megkapunk. Izgalom, feszültségfokozás, humor, technika. A színészi játékkal nincs semmi gond, kiemelve Jeremy Piven, Ryan Reynolds (akit még a Nász-ajánlatban meg valami közepes tv-sorozatban láttam) és Ray Liotta; Andy Garcia szerintem annyira azért nem volt ott a filmben. Az összes többi is jó, Alicia Keys nagyon szép csaj (csak a parókáját utáltam a film második felében), Ben Affleck pedig legalább nem játszott rosszul - bár be kell vallanom, ennél azért jobbnak kellett volna lennie ahhoz, hogy meghökkenjek annál a bizonyos jelenetnél). A zenék fantasztikusak, mindig tökéletesen illeszkednek, az elején talán kicsit túl sok, de nem zavaró. Az utolsó jelenetben végigfutó számot már százszor meghallgattam. Van néhány egészen mesteri jelenet - ilyen az utolsó parkolós pillanat meg a tökéletes liftes rész, de a kedvencem a legvége. Ennyire ütős befejezésre nem számítottam. Azt hiszem, a végére a film egészen túlnőtt magán, legalábbis ilyen forgatókönyvi bravúrokra nem számítottam. Na, elég is az istenítésből - annyit tudok csak mondani, hogy nagyon-nagyon tudom ajánlani. |
2009-09-11 19:53.12 |
Boldog születésnapot a mesternek. Az Arany Málnások akasszák fel magukat. Tőle meg most kéne egy nagy visszatérés. |
2009-09-11 19:51.16 |
Balszerencsémre bármiféle felirat nélkül, eredeti nyelven néztem meg, és ez nem kis pofon volt feltételezett angoltudásomnak, ugyanis a három főbb férfiszereplő szövegeiből rohadt keveset értettem - rohadt angol akcentus, ráadásul egy jóval keményebb szinten, úgyhogy volt, amit kétszer-háromszor vissza kellett tekernem... ettől függetlenül már Ben Kingsley hangja is tökéletes, na de maga az egész... fantasztikus játék, egyszerűen jó volt nézni, még ha maga a történet nem is nagyon érdekes. Annyira jól csinálja, hogy emlékezetes pillanatokká varázsol átlagos jeleneteket, bármeddig figyeltem volna a működését, csak hát éppen elfogyott... külön plusz a filmben az a humoros lazaság, ami a könnyebb hangvételű jó gengszterfilmek sajátossága, ráadásul vannak benne igazán izgalmas operatőri megoldások is. Az utolsó néhány másodperc vett rá az öt csillagra - attól olyan kerek lett, ráadásul így érdekesebb is. A hangról meg... hát, túl sok amerikai filmet néztem. |
2009-09-11 19:43.51 |
Közel sem tetszett annyira, mint reméltem, és bár régebben, még nem ismervén ezt a filmet magam is eltöprengtem egy ilyen halhatatlan-párviadalon (már nem emlékszem, minek kapcsán), Zemeckis filmje túlságosan vígjátékra veszi a figurát, ami nem is lehetne másként, de mégsem jött be úgy, ahogy rákészültem. Na persze itt van a remek színészek játéka meg egy-két hol jobb, hol rosszabb technika, de reméltem valami erősebb jelleget is, ami az elején érződik - ez a bosszú-dolog, miegymás... nem tudnék változtatni azon, ahogy meg van írva, mert tulajdonképpen ez így jó, csak hát... mindegy. Van benne egy-két jó poén (a legtöbbet Bruce Willisen nevettem), meg aztán tényleg csomó mindent elfeledtet az actori tökéletesség. A motivációt hiányoltam a "hetvenéves" "főgonosz"-csajból. |
2009-09-08 18:04.49 |
Láttam az Oldboyt, de, talán mert annyira felkészített mindenki engem egy óriási, hatalmas csavarra, nekem közel sem ütött akkorát a dolog, mint kellett volna. Tulajdonképpen kicsit sejtettem is. De ettől függetlenül még írhattam volna - elfelejtettem. |
2009-09-08 16:45.17 |
Na jó, visszaolvasás nélkül, az ismétlésre 100 százalékos eséllyel íme a listám:
He7edik Harcosok klubja Játsz/ma Memento A tökéletes trükk Hatodik érzék Fűrész Közönséges bűnözők Magasfeszültség Alvilági játékok Angyalszív Más világ Elemi ösztön Kampókéz Bújócska Azonosság A szomszéd (mondjuk az nem volt annyira jó film, mint a többi) Jákob lajtorjája A köd (2007) Árvaház Legbelső félelem Psycho A kör (2002) Titkos ablak A gépész Ragyogás (már a megfelelő értelmezésben) A falu Sebezhetetlen A titkos ablak 12 majom Ami nem igazán csavar, hanem inkább olyan "aztamindenit"-dolog: Égető bizonyíték A Tégla Fargo Ponyvaregény Amerikai szépség Meg az a meg-sem-történt-dolog: Carrie Gyilkossághoz öltözve A barlang Péntek 13 1408 Femme Fatale Hát, nagyjából ennyi. Remélem, azért tudtam újat írni. |
2009-09-06 20:31.31 |
Zseniális. A legjobb farkasemberes film, amit láttam (pedig azt hiszem, egész sokat láttam). Tökéletes, megszületésekor klasszikus történet jóval hagyományosabb horrorelemekkel, mint mondjuk az ugyanebben az évben készült Üvöltés. A színészekre nincs panasz, a két főszereplő fiú nagyon jól elszórakoztat. A szellem/zombi-dolog... óriási. Ráadásul minden alkalommal rusnyábban néz ki a srác. A mű fekete humora az, ami igazán egybetartja a dolgokat, így hihetetlenül szórakoztató élmény. Az Oscar megérdemelt, ha úgy tudom, ez az első ebben a kategóriában. Én nem is az átváltozást emelném ki (bár az se rossz), hanem a barátot - a végén már majdnem csak egy koponya. A maszkok bámulatosak. Talán a teljesen kialakult farkasember nem egészen tökéletes, de efelett át lehet ugrani. Minden pillanat nagyon jó, az állatkertes dolog különösen mulatságos. Egyetlen hibát tudnék csak mondani: a dalbetétek nagyon idegesítettek. Nagyon vicces és nagyon jó; az egyik kedvencem. |
2009-09-06 20:19.37 |
Az első hat részben nagyjából tartották a színvonalat. Wes Craven megjött, és olyasmit csinált, amit majd a Sikoly 2-vel és 3-mal fog: filmet a filmben. Ez nem rossz ötlet. Meg afféle nosztalgiának is tűnhet, emlékezve az első részre. Hát, azt nem mondhatjuk a rendező bácsira, hogy nagyon szerény - ezzel inkább lejáratja magát. Persze, voltak benne jó fogások, na de mégis, mi ez? Köze sincs a hajdani remekműhöz. Egy gyenge utánzat. Freddy lenne maga a Gonosz? Ajjaj... egyetlen nagy ötlet lett volna ebben, amit nem használtak ki: hogy Fred Krueger megöli Robert Englundot, a színészt. Sajnos nem tette meg... azt mondanám, haragszom Cravenre, ha nem jönne mindjárt a sorban a Sikoly... |
2009-09-06 20:12.59 |
Na itt azért már vannak hiányosságok. Az még oké, hogy "mindenhol van egy Elm utca"-féle világuralomra tör széparcú barátunk, de hogy ennyire kiteregessenek mindent, ami csíkos pulcsija alatt van, az azért kellemetlen... ez a két szellem vagy mi, akik őrzik a kaput vagy mi a szart csinálnak - na ne, ez valami Z-kategóriás szarság alapötletének illik be. Nem kellett volna egyáltalán ez a Freddy fia/lánya-dolog sem, ráadásul itt láthattuk először, ahogyan egy jó régi pillanatban Robert Englund lángok martaléka lesz - én a még élő Krueger-re egy jóval ütődöttebb karaktert képzeltem volna el, aki a lángok között még ide-oda rohangál "hopsz, a kesztyűm"-motyogással... mindegy. Vannak azért pozitív dolgok is: itt például már mesteri szintre fokozták az álom-az-álomban érzést, ahogy körbe-körbe mennek a kocsival, de úgy egyáltalán minden más is. A halálok... hát, vannak elég jók és vannak nagyon szarok, Freddy ráadásul itt már annyira komikus karakter, hogy nem lehet komolyan venni a dolgait. A videojátékos dolog... juj. Mégis, a végén talán még megható is a lezárás, főleg a legjobb részeket felvonultató stáblistával. Azért sajnáltam, hogy véget ért - mint utóbb kiderült, nem nagyon tette. |
2009-09-06 20:03.08 |
Az előzőnél mindenképpen jobb (na meg persze a következő kettőnél is). Ez leginkább a halálnemek ötletességében nyilvánul meg (oké, az a rajzolt rész nagyon gáz) - a halálra etetett csaj talán a legjobb, Freddy szakácssapkában óriási. Azt hiszem, itt már előtűnik az álom-az-álomban - dolog (mintha a scrácot szívná meg ezzel a vezetős/motorozós részben). A végén, abban az összeolvadós részben elég jól megcsinálták a technikákat. A történet sajnos nem a film erőssége. A befejezése szerintem mégis jobb, mint az előző kettőé. Ez az apáca-dolog a tömegben megjelenő apa-Robert Englunddal... hát, az oké, hogy vagy ezer elmebeteg ejtette teherbe a nőt, de hogy pontosan lássuk, melyik az... nézhető. Akármennyire is happy end(?) a vége, a lezáró részből kiderül: bárki is szerepelt az előző öt filmben, egyik sem ússza meg élve. |
2009-09-06 19:32.31 |
A negyedik résztől kezdve mindenkinek azzal a gondolattal szükséges nézni a Rémálmokat, hogy a történet egészen gagyi és ennek megfelelően jobb a humorral, a trükkökkel és a vérrel törődni. Már azon botlik egyet, hogy Patricia Arquette megunta a szereplést, és mással helyettesítették - ez azért eléggé szemet szúr. Egyszerűen ki kellett volna írni a történetből. A színészek a szokottnál is gyengébbek (persze Robert Englundtra nem lehet panasz), és... ennek a vége a tükrös? Na igen, az hihetetlen gyenge. Egyébiránt vannak benne jó szövegek, Freddy viccesen néz ki napszemüvegben. Viszont mindenképpen ez az egyik leggyengébb darab - az a szerencse, hogy nincs nagyon nagy minőségváltozás a részek között, így bármelyiket el lehet nézegetni... |
2009-09-06 19:21.43 |
Itt nyal egyet a Rémálom-sorozat, mert SPOILER láthatóan megint szerepel Heather Lagenkamp, akire az első rész végén úgyszólván keresztet lehetett vetni (legalábbis ezt sugallta a lezárás). Tényleg nem tudom, mit gondoljak: hogy ez vajon csak az én idiótaságom miatt van, vagy az Álomharcosok (vagy mi) tényleg az első rész egy el nem készített alternatív befejezésének folytatása. Na mindegy... vannak a történetben pozitívumok is, legalábbis itt mondják ki először, hogy konkrétan az Elm utcával van a gond, nem pedig az egész tinédzsertársadalommal. Nagynagynagy plusz pont: remek ötletekkel van tele a vizuális megoldásokat illetően. Negatívum viszont, hogy az a gőzös-csöves gyár vagy mi eltűnt, és Nancy háza vált Freddy rémálom-helyszínévé, amiben nem látok értelmet. Mi van abban a házban? Szerintem ugyanolyan, mint a többi. A bicikliző kislány, satöbbi jó trükkök. A színészek a szokásosan játszanak, mint egy rosszabb tv-filmben. Az "álmodban az vagy, ami akarsz"-dolog... hát... beleillik, de ettől komolytalanodik el az egész sorozat, a film első fele jobb, mint a második. Nem rossz, legalábbis meg lehet nézni bárhányszor... |
2009-09-06 19:11.25 |
Pff... pedig valami egészen határozott hitem volt arról, hogy ide már írtam... sajnos a zseniális első epizódról írt véleményemet túl gyorsan letudtam, így itt jegyezném meg még gyorsan, mennyire tökéletes egy rémálom az a valóság és lidércnyomás összemosódásával, a nagyon ötletes effektjeivel, Freddy hosszú kezeivel, a beolvadó lépcsőfokokkal, és a fürdőkádas résszel, a plafonon vergődő csajjal, a folyosón szánkázó holttesttel - meg egyik kedvenc pillanatommal (bár tulajdonképp semmi jelentősége nincsen): amikor Nancy elindul az utcán, és azt, hogy félálomban van, a fa mögül kilépő Johny Deppel jelképezik - ez tényleg így van, az ébresztőóra berregését először az álom részeként fogom fel, csak aztán jövök rá, hogy úristen, fel kell kelni. Határozott véleményem, hogy Wes Craven remekét egyetlen folytatás sem tudta behozni (holott épp egyszerűségében rejlik zsenialitása; annyi szar filmét látva tényleg nem tudom hová tenni Cravent) - mégis, bár az alattam szólók többsége elégedetlen, én megkockáztatom, hogy ez a legjobb folytatás. Kezdve azzal, hogy itt még nem vesézik ki szegény Freddyt a hülye háttérsztorikkal, ez a másban-élős dolog legalább valami új, ami mellesleg nem kevés lehetőséget ad kedvenceimre, a nyolcvanas évekbeli maszkeffektekre. Nem hiszem, hogy Freddynek érzelmei lennének, de majd megnézem még egyszer. Vér folyik bőven, ráadásul itt van a leglényegesebb dolog - itt az áldozatok még nem szuperhősök, ahogyan Freddy sem valami idióta kapu őre vagy lélekgyűjtő. A céltalanság szerintem fontosabb, mint az érzelemmentesség... |
2009-09-06 18:25.16 |
[link] Mellesleg ezt is megpróbálhatod. |
2009-09-06 18:21.51 |
Fura ez az ár-dolog kis hazánkban, de ugyanakkor jó dolog kihasználni ezeket a kiskapukat. Ezerért vettem meg a Kill Billt vagy az Útvesztőbent, a Kutyaszorítóbant ötszázért. Erre csak azt tudom mondani: hajrá. Ezekben az években lehet összerakni egy jó kis DVD-gyűjteményt, szinte ingyen. |
2009-09-06 18:17.53 |
Sansztalan, hogy még a közeljövőben nekiessek a japán horrorfilmkultúra krémjének, többek között sajátos előítéletek miatt, mégis, bármikor, mikor elém kerül egy amerikai feldolgozása az említett filmeknek, elönt az érzés, hogy jó nagy hiányosságokkal küszködő filmet nézek, és hogy az eredeti talán sokkal jobb. Valamiért talán meg is vetem őket, amiért nem képesek valami eredetit alkotni, hanem a szorgalmas japcsiktól lopkodnak. Ebből az állapotból igen hamar nem is fogok kikerülni - és bár A kör esetében is késsel lehetett volna az eredetitől nem teljesen különböző (ez csak feltételezés) átdolgozással járó kulturális nehézségeket (magyarul hiába beszélnek angolul, ordít a légkörről, hogy ázsiai), a film mégis remekmű. Ha eltekintek a sok baromságtól, amit eddig leírtam, ki tudom jelenti, hogy maga a történet nagyon eredeti, méghozzá a modernsége miatt - és ugyan emiatt hamar el is tud avulni (hiszen a VHS-ek kora igencsak lejárt), ezzel kitűnő huszonegyedik századi horrort produkáltak. Az első, igen hangulatos jelenet alapján azt az elhamarkodott következtetést vonhatnánk le, hogy valami monoton tinihorrort kapunk - valójában erre is számítottam -, ellenben a sztori rövidesen fordul egyet, és a továbbiakban Naomi Watts felejthető játékában a főszereplő hölgy megpróbál felgöngyölíteni egy elég bizarr kísértethistóriát, jó kis fordulatokkal, fantasztikus légkörrel, izgalmas technikákkal, a modern találmányok szerepeltetésével (ami mondjuk sok kérdést fel, ebből jó párat elsütöttek a Horrorra akadva nagyon vicces harmadik epizódjában) meg eleve klasszikusnak tervezett elemekkel, mint például maga a kör, vagyis a kút, ami meglehetősen ismétlődő elemként tűnik fel, és más filmekben is feltűnhetett azóta. Az a krimi-szál is izgalma,s ahogyan azon a fura videószalagon látott motívumok szép lassan megjelennek a valóságban is. Még rengeteg erénye van, kapunk egy kevés családi drámát is meg remek helyszíneket, a legjobb rész viszont az igazi fordulat a vége felé: a csattanót köszi az egész jól játszó kisfiúnak - bizony, ha valami spanyol merengős szellemdrámára számítottunk, tévedünk. Mert ő soha nem alszik... az a rész tényleg mesteri. A technikai dolgokra már nem mondanám ugyanezt, a kislánytól nemigen lehet félni, de hangulatos egy "rosszfiú", az biztos. Az ilyen apró kis elemek pedig, mint a csöpögő kilincs vagy a telefonkagylóból folyó trutyi plusz igényességről árulkodnak. A vége is jó. Tényleg, kevés benne a hiba. Kár, hogy nem a kiadása évében néztem meg - ez még jó buli lett volna egy hétvégén egy videókazettán... |
2009-09-06 17:54.55 |
Az Euro Center Alexandra-könyvesboltjában. Két hatalmas kupacban állnak az akciós filmek, ott láttam ezresért például a régi Holtak hajnalát meg a Ponyvaregényt, és még tényleg van ott egy csomó... persze van közte egy halom szar is, szóval értő kézzel kell ott kutakodni. Az ezret határozottan megéri. |
2009-09-05 18:01.41 |
Hát az biztos, hogy nem ez Barker bácsi legnagyobb műve, de szórakoztató, na meg megint kiélheti magát a bizarr dolgokat illetően. Talán kevesebb lény meg technika, mert hát most inkább erre a bűvészes misztikum-dologra szállt rá, de ez talán nem baj. A történet sajnos jóval átlagosabb, mint mondjuk a többié (na jó azért, így sem panaszkodhat). A színészek jók, a vége felé van egy-két jó effekt. Sokkal többet nem is nagyon tudok írni - szemétre azért nem kerül. |
2009-09-05 17:56.44 |
Hű, ide még nem írtam... Clive Barkerben azt tudom igazán szeretni, hogy akármennyire is fröcsög a vér és esznek meg előbb-utóbb mindenféle fura lények, valahogy emögött megfoghatatlan szépség van. Ez leginkább a Hellraiserben érezhető, annak történetvezetése, összetettsége, mindenkinek saját motivációja mind olyan dolog, amivel meghaladja egy átlagos horror történetét. Több-kevés sikerrel más próbálkozások is vannak - ami számomra még kiemelkedő, az a Kampókéz és EZ. Akármennyire is tönkrevágja néha a szídzsíáj a hangulatot, valahogy itt is érezhető a szépség - mégpedig a végén, amikor egy új összeesküvés-mellett megint megkaphatjuk az összetettséget. De még ezek előtt: jó kis gyilkosságok, New York gusztustalanabbik oldalát kiválóan ábrázoló képek (és vicces, hogy közülük a legvisszataszítóbb maga a civilizáció remeke, a fémszínű metróbelső), Vinnie Jones feje, a tökéletes, kicsit ázsiai beütésű filmzene (nem véletlen egybeesés: olvassuk csak ki a rendező nevét) mind hozzájárul a remek szórakozásunkhoz. Tele van izgalmas részekkel, de a vége teszi igazán azzá, ami - erről szót se többet, mindenki tekintse meg, aztán majd vagy tetszik, vagy nem. Mert itt nem is azon van a lényeg, hogy mi a vár az utolsó megállónál, hanem hogy mit szólunk hozzá, mit teszünk most... a staféta-dolog tökéletes. A kalapács meg nagyon profi fegyver... |
2009-09-05 17:44.02 |
Vajon azért nem ismerik az emberek ezt a fantasztikus filmet, mert nem lett népszerű, vagy pedig azért, mert "sorozgyilkosnak" írták és ezzel elk*rták a címét?! Mindegy is, örülök, hogy végigolvastam azt a 101 horrorfilm, amit meg kell... -könyvet, mert különben fel sem merült volna bennem a Henry megnézése. Ez a film hibátlan. Kezdve a maffiafilmekre emlékeztető, kegyetlenül jó zenével, a képek, a hangok tökéletesek, mindent szavak nélkül ért az ember. A színészek fantasztikusan játszanak, Michael Rooker lenyűgözően adja a figurát, valahogyan el tudtam hinni, hogy ő az, akit játszik... nem átlagos horrorfilm, hiszen a gyilkos/ok szemszögéből van az egész, a felépítés gyönyörű, a brutálisabb akciók kegyetlenül realisztikusak, semmi fölösleges vér, semmi hatásvadászat - mintha épp te csinálnád. Félni csak Henry természetének szeszélyeitől lehet, de attól nagyon. A vége pedig tényleg annyira tökéletes, annyira kifejező, hogy... mit mondjak. Hű. John McNaughton filmje minden szempontból remek alkotás. Gratula. |
2009-09-05 17:33.49 |
Hát ez tökéletes. A gagyi kilencszáz forintos DVD-kiadás borítója alapján sokkal rosszabbra számítottam. Ez bizony egy nagyon fura művészfilm, tele nagy emberi igazságokkal és a társadalomnak szánt jó pár pofonnal, ugyanakkor a film második felére már semmit nem lehet kézzel fogni, minden széthullik és tulajdonképpen már minden pillanat csak egy-egy metafora olyan dolgokra, amik leírásához most agyalnom kéne, de nem fogom megtenni. Van valami szépség az egészben. A lángoló hotelt egyáltalán nem értem, az is valami szimbólum lehet. A két címszereplő szó szerint remekel, de a többiek sem rosszak. A végén váratlanul nem történik semmi, mintha az egész befejezés nélkül maradna - na ez bizony Coen-munka. És végig egy szóval sem kell kimondani, mi van abban a dobozban... |
2009-09-05 17:27.55 |
Bárhányan is kötnek belém, akkor sem tudom megmondani az okát, de ez a mindenhol istenített film valamiért alulmúlta a várakozásaimat. A stáblista alatt rögtön el is öntött a nem túl magabiztos gondolat, hogy csakis én tévedhetek ennyi emberrel szemben - így úgy fest, hogy a nép akaratától való félelmemben még egyszer végig fogom nézni a Nagy Lebowskit. Nem is tudom, mi volt benne a hiba - az biztos, hogy én olyasféle filmre számítottam, mint a Frago vagy az Égető bizonyíték, ez viszont egészen más; tulajdonképpen Jeff Brides szemszöge az egyetlen a film során, amit mis is látunk, és ezt hiányoltam, lévén a Coen-filmek egyik alapmotívuma a konkrét főszereplő hiánya. Ő és John Goodman (akit nehezen ismertem fel a szakáll alatt) kiválóan játszottak, Steve Buscemit viszont sajnáltam, mert bár tényleg odavág maga az ember, színészként semmi mást nem kellett csinálnia, minthogy néha "befogta a pofáját". A végén kiderül, hogy semminek semmi értelme, ami nem lenne baj, ha nem végig a a részletekre kellene figyelni. Vannak vicces pillanatok, de igazán nem tudtam nevetni, a technikák alapján pedig jóval korábbra tettem a filmet, mint kilencvennyolc. A legjobban talán mégis a narrátor zavart, az öreg nagyon irritált. Na mindegy... legközelebb úgy fogom megnézni, hogy már tudom, mire számíthatok, aztán majd meglátjuk... |
2009-09-05 17:18.30 |
A Démonlovag is itt van a Katalóguson, vagy csak ez?... tulajdonképpen egészen hangulatos kis film a Vérbordély, jó technikákkal, jó humorral és ismert, de ötletes befejezéssel. Az alapötlet sem rossz - és az a legjobb a Mesék a kriptából epizódjaiban, hogy mer alapvetően gagyi és egyszerű és ponyvajellegűen klasszikus lenni (ezért bírom nagyon a képregényeket is). Csak meg akarják ijeszteni az embert, semmi több (már nem mintha féltem volna ezen, nem is lehet rajta, de mégis nagyon kellemes a koncepció). A vízipisztolyos rész igen mulatságos. Bevallom, én több szexualitásra vágytam, de ha nem, hát nem... majd megnézek egy másfajta filmet... de ami a legjobban feldobja, az a Kriptaőr jelenléte, az ugyanis, hogy ő keretezi a dolgokat, még egyet dob az egészen. Nem hagy sok nyomot, de jó kis horror, szép munka. |
2009-09-05 17:11.14 |
[link] Dellamorte Dellamore/Cemetary Man (1994) 5* |
2009-09-05 17:06.10 |
Tökéletes. Annyira igényesen és talán hűen építi fel a karaktersajátosságokból a fordulatokat, hogy öröm nézni minden egyes pillanatot. Az összes szereplő összeomlik előbb-több, viccesen, tragikusan, sorsszerűen... egyik gyilkosságból következik a másik, mindenki a másikat tünteti el, mint bizonyítékot, a bűntudattól, őrülettől lassan eltorzulnak a szereplők. A színészi alakítás tökéletes, Cameron Diaz-tól ez a legjobb, amit eddig láttam. A forgatókönyv tökéletesen van megírva, egyszerre lehet nevetni és sírni a fordulatokon. A hangulat tényleg fantasztikus. A legjobb rész az, amikor Christian Slater mászik fel a lépcsőn, zsebében a gyűrűkkel... a vége bizony elnagyolt - és fantasztikus. És a végén rájövünk, hogy nem tanultunk semmit. Lehet gondolkozni - hol cseszték el igazán? |
2009-09-05 16:56.01 |
Úgy fest, ezt a filmet rengeteg nem értették meg - számomra kifejezetten kellemes élmény volt ez a régi klasszikusok hangulatával megspékelt horrorvígjáték, ami nem akar többről szólni, mint ami, és a modern horrorfilmek világában amúgy sem mernek a rendezők visszanyúlni az egészen ostoba butaságokhoz. Leginkább a Péntek 13-hoz lehet hasonlítani a nyolcvan perces filmecskét, adott egy pofás kis rémtörténet (az ilyen háttérsztorikat mindig is szerettem), majd a "tiltott földre" bemerészkedő turistacsoport, akik nagyon véres és iszonyatosan humoros kalandok során tulajdonképpen elfogynak. Na persze az egyszerűséget hibának is fel lehet fogni, mindig fél perccel egy akció előtt már rá tudtam bökni a következő áldozatra és hogy melyik fa mögül fog kiugrani az a rondaság (meg a teret is jobban ki lehetett volna használni a filmhez, mondjuk a végén jöhetett volna még egy-két krokodil), de hát épp ez a lényeg... a beszólások óriásiak, a szőke csaj annyira sötét, hogy minden egyes mondatán könnyesre nevettem magam "Juj, ő hívott?", a technika talán túl sok, de jó, a zene is remek. Hatalmas pluszpont a három hatalmas horrorikon szerepeltetése, Tony Todd monológja az egyik legjobb rész a filmben. Meg lehet ezt nézni... |
2009-09-03 16:26.33 |
Nagyon vicces, trágár vígjáték tele a Billy Bob Thorton által nagyon jól megformált karakter óriási beszólásaival. A fickó személyisége is tökéletes, az egész olyan, mint a Lesz ez még így se perverzebbik verziója. A kövér kissrác még nagyobbat dob az egészen, a kérdésein meg Thorton reakcióin könnyesre nevetheti magát az ember. Viszont az a helyzet, hogy a vége (már az áruházas rész) túlságosan átlagosnak tűnt, meg persze a vége happy end, ami szintén láttatja, hogy azért mindent nem mernek megcsinálni - feltehetően a célközönség miatt. Megnéznék egy rendezői bevállalós verziót... |
2009-09-03 16:21.52 |
Egyéni vélemény következik: a legjobb film, amit Ridley Scott-tól eddig láttam. Természetesen itt van Russel Crowe, akiről szégyenkezve be kell vallanom, igazán sohasem rajongtam érte, bár rosszul soha nem játszott; itt semmi ilyesmi nem jutott eszembe. Ennyi talán elég is lenne, de itt van Denzel Washington is, akit ugyancsak láttunk már egy-két filmben, de nekem úgy tűnt, ez a lehető legjobb szerepe, egyszerűen remekel, így nem csoda, hogy a film gyorsan követte a műfajban a többi klasszikust. És ez még közel sem minden: a remek képek és hangok, amiket aztán tényleg 5.1-gyel kell nézni, a történet felépítése, a karakterek, a zene, a... hát, egyszóval minden hozzájárult ahhoz, hogy egy szenzációs alkotásnak tartsa a közönség. Ugyanakkor mesteri példa a jól ismert sztorira felemelkedésről és bukásról, és itt még a tanulság is kézzel fogható: ne tűnj ki a tömegből. Azon a bundán fordult meg az egész film. Ízelítőt kapunk a korrupt rendőrökből is, ami szintén nem új téma, de hát ha ez egyszer olyan valami, ami azért megkíván egy-két feldolgozást. Az utolsó négy másodperc - már a vágott verziójé, a rendezői vágás vége nem tetszett - tökéletes. Denzel Washington ott áll az utcán a felemelkedő ajtó mögött, mindenhol graffiti és szól a rap... valahogy látszott a képen a fájdalom meg a reménytelenség. Már csak annyit vártam volna, hogy valaki végre lepuffantja Cuba Gooding Jr.-t valamelyik jelenetben, de hát ettől eltekinthetek. Kötelező darab. |
2009-09-03 16:11.32 |
Ridley Scott remekül megrendezett friss akciódrámája Leonardo DiCaprio és Russel Crowe kiváló, karakteres alakításával, néha egy-két robbanással, izgalmas hangeffektekkel, pörgős sztorival, szóval tipikusan olyan film, amit moziban kell megnézni. Azt nem mondanám, hogy nagyon sok nyomot hagyott bennem, talán már jelenetet sem tudnék idézni belőle, de kellemes emlék maradt, ami ráadásul hozzájárul friss elképzelésemhez, miszerint DiCaprio mégsem végzi annyira beskatulyázott karrierrel, mint ahogy az tűnt jó pár évvel ezelőtt. Azért én vártam volna egy-két csavart a címe alapján. |
2009-09-03 16:07.24 |
Közel sem tetszett annyira, mint elindításakor reméltem. Nem mondom, vannak benne nagyon jó poénok, de nekem valahogy nem állt össze az egész - a történet pedig igazán kívánt volna valami finomítást, a vége is elég tompa. Az elejét tulajdonképpen jobban élveztem - meg fantasztikus az az ötlet is, ahogyan a még élő embereket is már "zombinak" láttatja - a buszon ülő bamba arcok, a bekábult idióták, akik együtt rázzák kapucnis fejüket a betonon. Az sem rossz, amikor Shaun tök megszokottan megy be a boltba, meg vissza... de a kedvencem az, amikor a zombicsaj megjelenik a kertben, ők meg azon röhögnek, hogy mennyire tökrészeg lehet... mégis, valahogy nem tudom teljes értékű filmnek felfogni, mintha valami hiányozna belőle. Megnéztem másodjára is, hátha úgy jobban tetszik majd, de nem tudok mit mondani - talán majd harmadjára. |