 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| DVD / Blu-ray premierek |
| Deadpool & Rozsomák *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
| További Blu-ray premierek |
| Hamarosan a TV-ben |
| A herceg - RTL Három, 23:40 |
| Jesse Stone - Rejtélyes bankrablás - Film4, 23:45 |
| Szóljatok a köpcösnek - Paramount Network, 23:45 |
| Gumball csodálatos világa - Cartoon Network, 00:15 |
| HA/VER 2. - Film Mánia, 00:30 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Patrick Warburton (60) |
| Kútvölgyi Erzsébet (74) |
| D. B. Sweeney (63) |
| Olga Kurylenko (45) |
| Harland Williams (62) |
További szülinaposok |
| Utoljára értékeltétek |
Turbó   |
| Russell Tovey |
Csomorkany hozzászólásai
Eredet - Vélemények
| 2010-08-28 08:30.22 |
| Hát, ezek lényegesen indokoltabb fölvetések, hiszen a filmben is elhangzik, hogy ha az álom irreális, akkor az agy nem fogadja be :-) Ez a filmek belső logikájára is igaz, hiszen mint alant megbeszéltük, azok is álmok.
Mondjuk a 2. és a 3. kérdésedet illetően Valentino számomra meggyőző választ adott. Akkor már: - Hogyan lehetséges, hogy Fisher testőrök nélkül utazik a röpcsin? Arra fölkészítették, hogy extraktorok támadhatják meg, de arra nem, hogy a való világban támadás érheti? - Hogyan lehetséges, hogy a 2. álomszinten még egyszer fölgyorsul az idő? Amikor elalszunk, akkor ez élettani dolog, de aki az álomban alszik el, az nem valós személy, akinek valós élettana volna. |
Eredet - Kérdések
| 2010-08-27 19:19.44 |
| Bennem azért az is kérdés maradt, hogy OK, hogy az álomban 20 X gyorsabban pörög az agy, de a második szinten ez mitől multiplikálódik?
Az álomban begyorsuló agyműködést minden fiú igazolhatja, akinek volt éjszakai magömlése, lányoknál nincsenek tapasztalataim, de ez élettani dolog. Viszont hogy egy álmodó agya még jobban begyorsulna, ha azt álmodja, hogy álmodik, az mese. Valamennyire a második szint instabilitásával adtak választ, de az meg mitől szűnne meg a nyugtató hatására? Épp attól instabil, hogy (állítólag) gyorsan pörög az agy. Persze ettől remek film volt, és nincs bajom a mesékkel, csak ugye a filmben is elhangzik, hogy ha túl irreális az egész, akkor nem fogadja be az agy. Az enyém azért befogadta és nagyon élvezte, de ez nem tetszett. |
Eredet - Vélemények
| 2010-08-27 13:44.24 |
| Egy keresztkérdés: itt a filmkatalóguson mi a fenéről írtak ismertetést? Merthogy nem az "Eredet" c. filmről, az tuti. |
| 2010-08-27 09:49.42 |
| Miért, hát ott volt a bőrönd a kütyüvel, meg bemutatták a nyugtatókat. Ennél többet a Mátrixban sem mondtak!
Ahogy írtam, nem véletlen, hogy a pörgettyű pörög a végén. A filmnek az a (nem) egyértelmű sugallata, hogy maga a happy end is egy álom. Ezért lehetett egy telefonnal elintézni a hazajutást, stb. De azért az is fölvethető, hogy Szaitó nyilvánvalóan egy nagyhatalmú maffiózó, aki meg tud venni egy repülőtársaságot, és akinek elég egy telefon, hogy Leót kitöröljék a nyilvántartásokból. Ez egy film, amelyet végső soron Christopher Nolan álmodott meg. Az összes szereplő az ő fejében létezik. Engedj meg egy viccet: Egy léghajós viharba keveredik, és amikor vége a viharnak, nem tudja, hol van, csak egy nagy mezőt lát, rajta egy utat, azon egy embert. - Uram, meg tudná mondani, hogy hol vagyok? - Persze, egy léghajóban. - Uram, ön ugye katolikus pap? - Honnan tudta? - Kérdeztem valamit, amire ön adott egy választ, ami tökéletesen helytálló, és tökéletesen használhatatlan. Na, azt mondani egy filmre, hogy valakinek az álma, az ilyen, tökéletesen pontos, és tökéletesen használhatatlan válasz. |
| 2010-08-26 23:54.23 |
| A csodálatos elmét épp az tette naggyá, ahogyan a skizofrén főszereplő megtanulja a valóságot és a látomásait megkülönböztetni. A viharszigetet nem láttam, így arról nem nyilatkoznék.
Ez viszont egy sci-fi. Itt el kell hinnünk egy mesés elemet (pl. hogy megfelelő technikával be lehet lépni egy másik személy elméjébe), és utána a történet nagyjából logikus. Egyszer a Jurassic Parkról nyilatkozott valami őslénykutató. Aszongya, jó a film, mert tudományos szempontból minden OK benne, az őslények kb. úgy néztek ki a valóságban is, mint a filmben, csak az nem stimmel, hogy a DNS nem marad fönn évmilliárdokon át. Mondom basszus, tényleg, de elcseszték. A tudós úr csak azt nem vette észre, hogy ha a DNS fönnmaradásának a fikcióját nem vállalják be, akkor nincsenek hitelesen bemutatott őslények, meg tudományos ismeretterjesztés meg leharapott fejű tudósok, meg semmi, merthogy ez a fölvetés a film alapja. |
| 2010-08-26 23:35.32 |
| A Füles mackó is ilyen volt, nem? No, azt mondani, hogy LEo igazából skizofrén, és az orvosa viszi valahová, az kb. a Füles mackó szintjére redukál egy ennél azért többet érdemlő, remek mozit. |
| 2010-08-26 23:34.04 |
| Gyermekkoromban gyűlöltem az olyan esti meséket, amelyeket valaki "csak álmodott". Jimmy és a csodalámpa, stb. Igazából nagyon durván leegyszerűsíted a film világát, ha azt mondod, hogy egy őrült arról álmodik, amiről akar. |
| 2010-08-26 23:31.36 |
| spoiler:
Akkor én is írok egyet: eldől a búgócsiga, és Di Capriccio boldog apaként neveli a gyermekeit, ja, és összejön Ariadnéval. A világ megmenekül az energiamonopóliumtól, mert Fisher fölosztja a céget, saját lábára áll, és apjával megbékült boldog ember lesz belőle. Az összes mellékszereplő tisztességes polgári foglalkozás után néz, mert meggazdagszik a Szaitótól kapott dohányból. Nü? Három pontot így is kapott volna tőlem, így a négyet is megérte, és csak azért nem öt, mert Di Capriccionak még mindig nem bocsátottam meg a Titanicot. Az öreg agyában egyébként azért születhetett meg az egész, mert úgy tűnik, ő a nagyapa. |
| 2010-08-26 23:13.43 |
| Kedves Bagoly,
spoier: ez így túl konkrét. Az elég világos, hogy a búgócsiga nem véletlenül pörög a fim végén, a befejezés azt sugallja, hogy az egész valaki másnak az agyában játszódó álom, a valaki más pedig alkalmasint az öreg, akitől Leo "sokat tanult". De az egész befejezés inkább misztikus, arra megy ki, hogy minél többféle értelmezést nyitva hagyjon, és nem utolsósorban elbizonytalanítsa a nézőt, hogy mi is az álom és mi a valóság. Ez így elég jópofa, enélkül túl lapos lenne a happy end. Azt azonban nem hiszem, hogy abba az irányba jogos lenne leegyszerűsíteni, hogy ez egy skizofrén ember látomása a pszichiáteréről és a többiekről. spoiler 2: Amikor a film elején Di Capriccio kimászott a tenger szélén, egy haveromnak az jutott eszébe, hogy kiúszott a Titanicról. A film végére én is azt mondom, hogy majdnem megbocsátottam a Titanicot. Azért ahhoz még többet kell Di Capriccionak úsznia, de itt egész nagyot alakított. |
A tökéletes trükk - Vélemények
| 2010-05-24 14:19.48 |
| A pontszámom 4 (jó), de ez a nyamvadt rendszer nem írja ki, mert előbb dumáltam, és csak utána pontoztam. Bocsánat! |
| 2010-05-24 14:18.53 |
| És a pontszámom. |
| 2010-05-24 14:17.50 |
| Gratulálok, 4 jó (azaz számomra meggyőző) válasz 5 jó kérdésre, sőt az 1-re hármo meggyőző részválasz :-)
spoiler: Nem meggyőző viszont a 4. válaszod: ha Sarah megsejtette, hogy két Borden létezik, az miért újabb probléma a számára, és miért nem a megoldás? Két Borden elvégre megosztozhat két nőn, nincs versengés. A filmről: hangulata, sztorija remek, a vége nem tetszett. Az ugyanis átfordul sci-fi-be, és sci-fi-ként sokkal nehezebb kérdéseket vet föl, mint amik a filmben benne vannak. Ha sikerül a teljes tudatmásolás, akkor vége az emberi személyiség egyediségének. Erre nem ad társadalmi választ sem a gép megsemmisítése, sem a reduplikánsok azonnali meggyilkolása. Ilyen értelemben a víztartály, amibe belefojtották a duplikánsokat, egyfajta deus ex machinát jelent, amit a szerző a fölvetett problémával való valódi szembenézés helyett alkalmaz. |
Valkűr - Vélemények
| 2010-02-16 23:26.49 |
| Nagy sóhajtozás és fogcsikorgatás közepette kezdtem el nézni, mert egyrészt útálom a polkorrekt amerikai náci filmeket, másrészt meg Tom Cruise-tól külön is herótom van, de végülis meglepően jó filmnek találtam.
Utólag még jobban meglepődtem, mert amit polkorrekt panelnek képzeltem, azt visszaigazolták független források. Pl. a film nézése alatt egy percig nem hittem el, hogy Stauffenberget tényleg érdekelte a zsidók sorsa, ahogyan az Észak-afrikai naplóírással a film utal rá, erre tessék, több netes forrás is azt állítja, hogy elég pontos képe volt a Holokausztról, és attól akadt ki Hitlerre. Ráadásul egyetlen lelőtt zsidót sem látunk, meg egyáltalán senkit, aki nem német, pedig ráhangolásképpen milyen jól el lehetett volna sütni valami jó kis tábori zsidógyilkolászást, aminek Stauffenberg a tanúja lehetett volna. Szóval minden polkorrektsége és Tom Cuise-sága ellenére hiteles történelmi filmet láthattunk, és ezt nem gondoltam volna. |
A faun labirintusa - Vélemények
| 2010-02-16 23:03.57 |
| Szerintem meg pont így volt szigorúan logikus. A faun korántsem terítette ki a kártyáit, és konkrétan el is hangzik a figyelmeztetés a filmben, Ofi felé, hogy a faunok megbízhatatlanok.
A puszta szava egy csöpp vér volt ugyan, de az egész metakommunikációja arról szólt, hogy bizony az öcsi életét követeli. Ofi megvédte az öcsit, és ez a saját életébe került, így megvolt a csöpp vér is (ne feledjük, a faun nem mondta, kinek a csöpp véréről van szó), a faun sajátos értelemben igazmondónak bizonyult, mert valóban a csöpp vér nyitotta a kaput a másik világba, és Ofiból sem lett erkölcsi hulla odaát. Legföljebb konkrét hulla ideát, de ez innentől egészen elgondolkodtató kérdéseket vet föl azzal kapcsolatban, hogy miért éri meg meghalni. Számomra ez volt a film legerősebb része, és az, hogy a rendező nyitva hagyja az értelmezést, hogy mindez fantázia-e vagy valóság, különösen zseniális. |
Az angol beteg - Vélemények
| 2009-10-09 23:58.51 |
| Persze, borzasztó lenne. Nem azért írtam, mert úgy tetszene a film, ha ketten boldogan eltűnnének a náciktól véren vett röpcsin a lemenő nap fényében.
Csak úgy nyilvánvaló lenne az az erkölcsi tarthatatlanság, amit így elfed az a tény, hogy szegény ropogósra sült. |
District 9 - Vélemények
| 2009-10-04 12:05.46 |
| Igen, társadalomkritika, de ezen belül masszív liberalizmuskritika is. Tényleg mi mást lehet kezdeni egymillió rákkal? Keveredjünk el, és szeressük egymást a továbbiakban? |
| 2009-10-03 12:27.47 |
| Jó, a hangsúly a rasszizmus témáján van, de azért a naív liberalizmus is kap néhány hatalmas pofontot.
Az egyik legjobb poén egy villanás volt, amikor ment az MNU-s csapat fölszámolni a nyomornegyedet: Bevillantottak egy szürke táblát District 9 bejáratánál, ahol egy ember és egy rák állnak kéz a kézben egymás mellett. Meg azért azt se felejtsük el, hogy a négerek itt korántsem elnyomott jófiúk, hanem ugyanolyan ellenségesek a rákokkal, mint a fehérek. Wikus, a főszereplő akkor kezdi a rákok szempontjait értékelni, amikor elkezd rákká válni, addig elég tetű velük (ld. a cukrosbácsi-jelenetet) Keresztkérdés: ti vártok folytatást? Én nem tudom elképzelni, hogy ezt a filmet értelmesen folytatni lehessen. Ha visszatér a rákok flottája, akkor csak valamelyik tucatsémába tud beilleszkedni. Vagy megtámadja a földet, vagy hazaviszi az övéit, vagy Wikus kedvéért létrejön a nagy összeborulás. Egyik uncsibb, mint a másik. Így viszont, hogy Christopher elment, nyitva maradt a kérdés, hogy most akkor mi lesz, és ez sokkal izgalmasabb. |
| 2009-10-02 23:47.58 |
| Hatalmas film volt, nagyon tetszett. A nagy életszerűséggel megrajzolt nyomornegyed, benne a teljesen szürreális idegenek - hatalmas ötlet. A sztori pörög, és tényleg tükröt tart mindannyiunk elé. Persze azért azt sem hagyja, hogy szabadon lebegő értelmiségiek legyünk, akik kívülről nézik a sztorit. Mi mit tennénk egymillió (egymillió nyolcszázezer, két és fél millió) idegennel? Van sokkal jobb ötletünk, mint amit a film bemutat? Mert ha nincs, akkor ugye nem nagyon ítélkezhetünk kívülállóként.
Talán egy apró piszkálódást tennék ide a sztori logikájához: vajon hogyan hoztak le egymillió űrlényt az űrhajóból? |
Árvák hercege - Vélemények
| 2009-09-25 10:45.55 |
| Kérdésem volna, pálinkát mérnek-e már? |
| 2009-09-25 08:12.23 |
| Én meg azt nem értem, ezt a szép elvi álláspontot miért nem alkalmazod csecsemőkre, ahogy a régi görögök és rómaiak tették.
Miért következik ebből az elvi álláspontból, hogy harmadik személyeknek, orvosoknak és nővéreknek kell asszonyok méhében kotorászni, miért nem azt akarod elérni, hogy a szülőknek szabadságuk legyen diszkréten eltehenni láb alól csecsemőiket. Mindenkinek egyszerűbb lenne, őszintébb és igazabb. |
| 2009-09-24 19:39.29 |
| Ha így gondolkodnál, egy szemét rothadék volnál.
Odáig azért minden férfinak illene eljutnia, hogy az abortusz rossz, és a saját kapcsolatunkban komolyan törekszünk elkerülni. Ha még nem tartasz itt, akkor add át őszinte részvétemet a nődnek, én meg örvendezem annak, hogy szerencsére nem muszáj veled kapcsolatban lennem. |
| 2009-09-24 18:52.24 |
| Az abortuszról beszélgetünk, és te idehozod a túlnépesedést. Mi a francnak, ha nem azért, mert az abortuszt gondolod megoldásnak? Hogy kell ezt másképp érteni?
Ha már félreolvasás: ugye azt is rosszul értem, hogy te az abortszt jobbnak tartod, mint a gumióvszert, merthogy gumióvszerben nem érzed a hüvelyt, ha meg asszonyt abortuszra küldöd, akkor ilyen gond nincs? Ha jól érteném, akkor itt ezen a ponton befejeztem, mielőtt nagyon csúnyát írnék ide. |
| 2009-09-24 18:31.08 |
| Az abortusz, mint a túlnépesedés megoldása rossz vicc. Ha még csak ilyen szinten tartasz, akkor ne haragudj, de abszolút nem mélyültél el a témában. Szerinted azon jelentős néptömegek számára, akik számára egy gumióvszer, vagy egy fogamzásgátló tabletta nem áll rendelkezésre, egy abortusz végrehajátsára alkalmas műtő megfelelő személyzettel rendelkezésre áll? Gondolkoggyá má ember mielőtt hülyeségeket írs ide. |
| 2009-09-24 16:58.50 |
| A vallás nem feltétlenül ficcen be, inkább etikai meggyőződés az, hogy nem függhet személyes élményektől, kit tekintünk embernek. Ha ugyanis személyes élményektől függ, önkényesen meghúzott határoktól, stb. akkor szabad választás dolga, hogy embernek tekintelek, és tisztellek-e, vagy nem tekintelek embernek, és agyoncsaplak.
A magzat csak egy aleset. Értelmi sérült, haldokló, de akár más rasszhoz tartozó ember ember volta is kérdésessé tehető, ha csak a szubjektív élményeimtől függ a dolog. A magzat esetében elindult egy olyan autonóm emberi életprogram, amely viszont a születés után sem eredményez még kommunikációképes emberi lényt. A katolikus egyház által is osztott etikai álláspont szerint ezt az elindult emberi életprogramot tisztelet illeti. Ennek a tiszteletnek a hiányában végső soron senki nincs biztonságban, igazából mindenki ember volta kétségessé tehető. Túlnépesedés: no ne viccelj! Ugye nem mondok újságot azzal, hogy nem az abortusz a népességszabályozás egyetlen eszköze. Gumióvszerről, fogamzásgátló tablettáról hallottál már, vagy föl kell világosítsalak? |
| 2009-09-24 11:52.41 |
| Nem magyarázok én bele semmibe semmit. Alapjában nem értem, miben különbözik a csecsemő a magzattól.
A pro choice álláspont egyszerűen nem következetes. Ha a halál bármire megoldás, akkor a csecsemő halála is legyen az. Ha nem megoldás, akkor a magzat halála sem az. Beleértve genetikai rendellenességet meg mindent. A kérdésedre a visszakérdezés után válaszoltam. Egy életigenlő társadalomban megszülethetett volna ez a gyermek is. Egy szülői választást bálványozó társadalom belekényszerít szélsőséges helyzetű nőket az abortuszba a szabad választás nagyobb dicsőségére. Ennek a képtelensége ott mutatkozik meg, hogy ugyanez a társadalom a megszületett csecsemő megölését már ellenezné. Történetesen tényleg férfiak voltak, akikkel megnéztem a filmet, de a köztudottan abortuszellenes kat. egyház gyakorló híveinek nagy része nő. És az egyház nem a nőket ítéli el ebben az ügyben, hanem egyenlően mindenkit, aki bárkit abortuszra biztat, mindenkit, aki abban haszonélvező. Ami azt illeti, az abortusz tényleg nem nevezhető gyilkosságnak, mert nem tiltja olyan egyértelmű társadalmi tabu, mint a gyilkosságot. A pro life mozgalom elsődleges célja ezért nem az abortuszt kérő, szélsőséges helyzetbe hozott anyák szívatása, hanem a gyilkosságot tiltó társadalmi tabu kiterjesztése a magzatokra. |
| 2009-09-24 08:57.16 |
| A történet fő magva egyrészt a nevelőapa-orvos és a nevelt tanítvány kapcsolata az árvaházban, másrészt a szerelmi háromszögtörténet, aminek csak esetlegessége, hogy Homer az almaprésházban kap melót. Döntően fontossá az almaprésház egy harmadik vonal szempontjából válik, ami kifejezetten az abortusz miatt került a filmbe: Homer találkozása a munkásosztállyal.
Az "Árvák hercege" cím azért tetszik, mert mind a három vonalat összefoglalja: egyrészt jelzi, hogy az árvák között milyen különleges a helyzete Homernek, másrészt utal arra a finom stílusra, amivel a nőhöz közeledik, harmadrészt utal arra az alkotók által vélelmezett életidegenségre, amivel Homer elutasítja az abortuszt. Ehhez képest az amerikai cím csak ez utóbbit állítja középpontba. A szépirodalomnak és a filmművészetnek van egy elég erős üzengetős vonulata, amikor nem l'art pour l'art, hanem társadalmi küldetést teljesít. Ez a film ilyen, küldetéses szépirodalom ill. filmművészet. Küldetése, hogy az amerikai városi fölvilágosult értelmiség megüzeni a vidéki vallásos bugrisoknak, hogy a pro life képtelenségekhez vezet, a pro choice meg maga a szabadság. Ennek a küldetésnek a szempontjából érdektelen, hogy ténylegesen hány címzetthez jut el az üzenet. A küldetés azzal teljesül, hogy elhangzik. Ja, és hozzám pl. eljutott, értem is. Nem egyedül egyébként, még két haverommal néztem meg, mindhárman pro life gondolkodunk, és hármunk közös értékítélete, amit leírtam. Neked valószínűleg kevés pro life módon gondolkodó haverod van, ami Magyarorszgáon nem csoda. Delroy Lindo gyermekével kapcsolatban visszakérdeznék: ha valahogy eljutott volna a megszületésig, te megölnéd? Ha igen, akkor ez a válasz. Egy csecsemőt sokkal egyszerűbb, olcsóbb, higiénikusabb megölni, mint egy magzatot. Kultúrtörténetileg sem képtelen a fölvetés: a görög-római kultúrában tényleg a nem kívánatos csecsemőket tették ki. Ha nem ölnéd meg megszületés után, akkor az anyaméhben miért kotorásznál utána? Az anyaméh egyszerűen nem alkalmas hely egy emberölés kivitelezésére. Veszélyezteti az anya életét és további termékenységét, egy csomó segítőre, meg műtéti körülményekre van szükség. Mindezt csak azért, mert szentimentális előítéleteink vannak a nem kívánatos csecsemők megölésével szemben. A pro life álláspont azért tűnik képtelenségnek, mert a társadalmi intézményeink pro choice szemléletűek, ezért iszonyú ellennyomást gyakorolnak azokra, akik mégis az életet választják. Egy pro life kultúrában Delroy Lindo gyermeke megszületett volna és azonnal árvaházba került volna azon az alapon, hogy az anyának ilyen esetben valóban nincs nevelési kötelessége. Viszont az anyának egy egész társadalom mondaná, hogy jobban tette, hogy életet adott a gyermeknek, mint ha halált adott volna neki. |
| 2009-09-23 22:17.55 |
| Úgy gondolod, az angol címet én adtam a filmnek? Az alkotók jelölték meg vele, mi szerintük a lényeg. Nem egy fiú sajátos kapcsolata a vele apai kapcsolatba lépő orvossal, és az ebből következő sajátos fejlődési út, ami egyébként jó sztori volna, és amire a magyar címadás koncentrál is, hanem hogy mik az almaprésház szabályai, és hogy ki írja őket elő. Az alkotói szándék szerint, amit a filmcím tükröz, ez egy tanítás arról, hogy a szabályok nem mindig irányadóak. Tanítják vele a bugris vidéki amerikaiakat, akiknek közegében az egész film játszódik, és akiknél a pro life álláspont számunkra elképzelhetetlenül népszerű.
Az egyik oldalon előkerül ez az ugyebár teljesen mindennapos, hétköznapi eset, amikor egy egyébként tök jófej apa a lányát keféli, a másik oldalon nem kerül elő semmi. Nem kerülnek elő azok az esetek, amikor valakinek az abortusz miatt megy tönkre az élete, amikor erre a család kényszeríti a megfélemlített asszonyt vagy lányanyát, amikor konkrétan a rendszeres abortusz miatt válnak orvosok cinikus idiótákká. A pro life az szörnyű, bugris, türelmetlen, a pro choice az maga a szabadság, humanizmus, jófejség. No persze. |
| 2009-09-23 20:46.00 |
| Mindenesetre nagyjából ez az egyetlen általam ismert eset, amikor a magyar cím találóbb, mint az eredeti.
De fölhívnám azért a figyelmed az eredeti címre: "The cider house rules", azaz az almaborprésház szabályai. Maga az eredeti filmcím ezt állítja a középpontba: a nyomatott ideológiát. Hogy ezen kívül ez egy egész nézhető emberi történet, az az eredeti szándék szerint eszköz. A lényeg az üzenet a szabályok fölfüggeszthetőségéről, ergó arról, hogy az abortusz időnként szükséges. Abortuszreklám. Sünt. Meg három pontot, mert azért nézhetőnek találtam a filmet. |
| 2009-09-23 14:13.57 |
| Csakhogy a környezetnek ez a zordsága pont nem hatol beléjük. Teljesen kívül marad, a film belső világában mindenki kedves, emberséges, liberális, az öreg apró botlásán kívül.
Ami önmagában nem volna akkora baj, de számomra bajjá válik akkor, ha mindez az abortuszt akarja eladni. Az abortusszal is van bajom, de azt nem feltétlenül itt akarom megvitatni. A filmmel az a bajom, hogy abortuszreklám. Az egész irreális álomvilág azt szolgálja, hogy elfogadhatóvá tegye az abortuszt a vidéki amerikaiakkal. |
Az angol beteg - Vélemények
| 2009-09-23 13:29.14 |
| Izé, Sebestyén Mártától, bocsánat. |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu