 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| DVD / Blu-ray premierek |
| Deadpool & Rozsomák *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
| További Blu-ray premierek |
| Hamarosan a TV-ben |
| Jesse Stone - Rejtélyes bankrablás - Film4, 23:45 |
| Szóljatok a köpcösnek - Paramount Network, 23:45 |
| Gumball csodálatos világa - Cartoon Network, 23:55 |
| Gumball csodálatos világa - Cartoon Network, 00:15 |
| HA/VER 2. - Film Mánia, 00:30 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Patrick Warburton (60) |
| Kútvölgyi Erzsébet (74) |
| D. B. Sweeney (63) |
| Olga Kurylenko (45) |
| Harland Williams (62) |
További szülinaposok |
| Utoljára értékeltétek |
Billy és Molly: Egy vidraszerelem története   |
| Russell Tovey |
Csomorkany hozzászólásai
Az angol beteg - Vélemények
| 2009-09-22 11:19.20 |
| Magamat föláldozni egy nőért az kicsit más erkölcsi minőség, mint mást föláldozni egy nőért. És ezt a film mintha összemosná.
Nem tudom, te pl. mit tettél volna Jávorszarvas helyében? Levágják a hüvelykujjaidat, meg valaki meg akarta menteni a nőjét. Jó, az a duma jogos volt az adott helyzetben, hogy "engem nem tudsz megölni, mert én már halott vagyok", de egy "bocsika" nem járt volna a Jávorszarvasnak? Szóval én nem osztogatnék simán meghatott erkölcsi fölmentéseket, ha mondjuk engem áldozna föl valaki, mert szerelmes és bajban van a nője. |
Sommersby - Vélemények
| 2009-09-22 08:12.18 |
| Tudod, mit, neked is igazad van :-)
A film valóban azt sugallja, amit Krisz papa ír, hogy nem volt kiút: föl kellett áldoznia az életét, ha meg akarta menteni az életművét. Csak én fölvetem, hogy a filmnek ez a sugallata nem igaz, igenis lett volna kiút. Mindent rá kellett volna kenni a szélhámosra. Tény az is, hogy ez a fölvetés nekem is olyan negyedik megnézésre jutott eszembe, egy csomó filmklubot tartottam már erről a filmről "evangélium a filmművészetben" - témában. |
A faun labirintusa - Vélemények
| 2009-09-22 08:08.32 |
| Ebben egyáltalán nem vagyok biztos. Dalí spanyol volt, ott és akkor élt. Mégsem Guernica-t festett, hanem egymásból falatozó kannibálokat.
Két gyilkos rezsim harcolt egymás ellen, mindkettőt gyilkos külső rezsimek támogatták, csakhát a Szovjetunió elég messze volt, és még azt is gondolom, hogy ez hosszú távon igenis szerencse volt Spanyolországnak. Francoval még mindig jobban jártak, mint egy sztálinista diktátorral. A filmben hiteles, hogy a kapitány az volt, aki, de hogy 1944-ben a spanyol partizánok olyan tiszta motivációjú, tiszta emberek lettek volna, ahogy a film bemutatja, arról a legkevésbé sem vagyok meggyőződve. Ebből a szempontból a film a legrosszabb komcsi partizánfilmek hagyományait folytatja, még szerencse, hogy nem erről szól. |
Az angol beteg - Vélemények
| 2009-09-22 07:58.52 |
| Van az a bölcs magyar mondás, hogy "más faszával veri a csalánt". Itt nem ő hozott áldozatokat, hanem azok, akiket kiszolgáltatott a náciknak. Tényleg, hogyan számolt volna el róluk a nőnek, ha az életben marad? Vagy mondjuk Te az ő helyében? Egy film ugye mese, az meg akkor az igazi, ha beleéljük magunkat. |
| 2009-09-21 14:24.30 |
| Azt azért nem mondom, hogy rossz film volt, annál jobb volt az operatőri munka, a zene, meg a színészek, de a sztori szerintem nagyot bicsaklik, mikor Jávorszarvas megbocsát Almássynak. Értem, hogy Almássy nem angol állampolgár, de a nője az. Mégis mire gondolt, amikor elment a nácikkal üzletelni? Megtalálja a nőt, diadalmasan elrepül, és elmondja neki, hogy "Drágám, a Te életedért az sem túl nagy ár, hogy húsz honfitársadat meggyilkoltam, néhányat öngyilkosságba kergettem, egyet meg náci kínzókamrába juttattam!"
A filmből nem derül ki, hogy amikor Almássy a nácikkal üzletelt, akkor még volt-e reménye arra, hogy életben találja a nőt. Ha már nem volt, akkor méginkább áll a kérdésem. Ezt hívják nemes bosszúnak, vagy mi van? Ettől kell meghatódni? |
Sommersby - Vélemények
| 2009-09-21 13:57.38 |
| Nem kellett volna bevallania, hogy nem ő Sommersby. Egyszerűen a hasonmásra kellett volna fognia a gyilkosságot is, amit ő, Sommersby most leleplez. A bíró elvégre alig várta, hogy fölmenthesse azt, aki földet adott a négereknek.
Node mint írtam, így nuku Újszövetségi párhuzam, és ugyebár attól izgalmas az egész film. |
A faun labirintusa - Vélemények
| 2009-09-21 13:52.01 |
| Ovisok szétválasztása után szokott előfordulni az az érv, hogy a másik kezdte. Szerintem ez a különbségtétel hülyeség, Spanyolországban kétfajta totalitarizmus hívei garázdálkodtak, gyilkoltak konkrétan, nem tudnám őket jókra és rosszakra osztani. Úgy sem, ahogyan a film teszi. Ha már művészet, akkor Salvador Dalí a legjobb a két összefonódó, egymásból kanalazó emberről. |
Sommersby - Vélemények
| 2009-09-14 15:46.15 |
| Nagy kedvencem ez a film, mint Újszövetség-földolgozás. Megérkezik a Megváltó, és élete föláldozása árán megváltoztatja a faluja életét. Emberré lesz, és magára veszi az emberi bűnt is.
Ez idáig rendben van, a jelképek is a helyükön vannak, elgondolkodni is lehet azon, hogy Gere-t maga a szerep teszi megváltóvá, mielőtt fölvette volna, maga is kisstílű gazember volt. Annyi logikátlanságot azért láttam a filmben, hogy én simán kihúztam volna a fejem a hurokból: elmondtam volna a bíróságon, hogy a gyilkosságot a hasonmásom, a kisstílű szélhámos követte el. Amilyen a hangulat ott volt, aligha lehet kétséges, hogy átment volna a vallomásom. Node minden nincs, ha így alakult volna, akkor nuku evangéliumi párhuzam, és úgy meg nem érdekes az egész. |
A faun labirintusa - Vélemények
| 2009-09-14 15:32.21 |
| Tegnap láttam a filmet, és egészen lenyűgözött. A képi világ, a sztori, még a történelmi helyzet is: a világ egy olyan sarkában járunk, ahol ott és akkor, 1944-ben, a nagy partraszállás franciaországi sikere ellenére (összességében) a fasiszták győztek. Náciknak azért nem mondom őket: Spanyolországban elvégre nem volt Holokauszt.
Talán pont ez a rész, a történelmi szál sikerült némileg sablonosra, ezért a 4 csillag: elvégre a partizánok filmbeli győzelme, ahogy a filmben is elhangzik, legföljebb pillanatnyi siker volt. Akkor már kiegyensúlyozottabb lett volna azokat a - filmben egyébként elhangzó - kérdéseket boncolgatni, hogy minek a tök céltalan ellenállás, van-e ennek így értelme vagy csak a szenvedést állandósítja. Ugyanakkor a kapitány alakja nagyon jól sikerült, és nagyon meggyőző volt a kislány menekülése is a maga világába. Bölcs volt a rendező, hogy nyitva hagyta a kérdést: fantáziavilág-e a kislányé, vagy valódi. Az is szimpatikus, hogy a rendező a valódi felé hajlik, legalábbis a krétával valódi ajtókat is tud Ofélia rajzolni. Viszont ez csak annyira meggyőző, amennyire meggyőző ebben a világban bármilyen transzcendencia. A rossz a partizánok kezéből elnyeri büntetését, de hogy a jó megkapta-e jutalmát, az végső soron hitbeli döntés. Mint a valóságban. |
Árvák hercege - Vélemények
| 2009-08-20 11:08.54 |
| Kedvesen gonosz szabadkőműves film arról, hogy az abortusz elkerülhetetlen, és hogy néha magunknak kell írni a szabályokat.
Kedves film, mert minden szereplő szimpatikus benne, és a sztori sem rossz. Gonosz film, mert semmi köze az élethez, mégis azt hazudja magáról. Egy orvos pár száz abortusz után nem lesz a túlélő gyerekek lágyszívű nevelője, akárhogy is állítja Hollywood. Hogy magunknak kell-e írni a szabályokat, arról most nem nyilatkoztatnék ki semmit. Néha biztosan kényelmesebbnek tűnik. |
Szembesítés - Vélemények
| 2009-08-08 15:26.20 |
| Sziasztok!
Magamtól idézem, de azt hiszem, stimmel, ezért érdemes. Találtam egy konkrét helyet a Szentírásban, ami szerintem működő párhuzam a Szembesítéssel: Zak 3,1-5 A szitu egy prófétai látomás, amiben Zakariás próféta Jézsué zsidó főpap mennyei „rehabilitációját” látja. Történelmileg a babiloni fogság után vagyunk, amikor elpusztult Jeruzsálem, benne az első, Salamon által épített Templom, és Zakariás zsidó közössége a második Templom fölépítésével, és a kultusz újbóli elindításával foglalkozik. A látomás üzenete, hogy a vállalkozást Isten elfogadja. 1 Majd megmutatta nekem Jézsuét, a főpapot, amint az Úr angyala előtt állt; jobbján pedig a sátán állt, hogy vádat emeljen ellene. A filmben: Jézsué a főpap > Furchtwängler. Vö: „Én nem csak egy egyszerű német állampolgár vagyok. Én abban az örök értelemben vagyok német állampolgár, mint Mozart, stb.”. A másik oldalon az ügyész számára ő „Moby Dick”, aki mellett a kis halak elengedhetők. az Úr angyala > a zsidó fiú és a titkárnő. Végülis a náci rendszer áldozatai, és mind az ügyész, mind F. a maga oldalára próbálja állítani őket, így a „bíró” szerepébe kerülnek. a sátán > az ügyész. Hangsúlyoznám, hogy nem a jelleme sátáni, hanem a szerepe: vádol. 2a És az Úr angyala ezt mondta a sátánnak: “Csendet parancsol neked, sátán, bizony, csendet parancsol neked az Úr... A filmben: A párhuzam itt kicsit megbicsaklik, amennyiben a „csendet parancsolás” a film egyik utolsó jelenete. De ez a műfaji különbséggel magyarázható. Mindenesetre amikor a film végén a zsidó fiú nem hajlandó lehalkítani a zenét, hogy az ügyész ne tudjon telefonálni, az szerintem jó párhuzam. 2b ...aki kiválasztotta Jeruzsálemet. Vajon nem olyan-e az, mint a tűzből kiragadott üszök?” A filmben: A két koncertjelenetre gondolok. Mindkettő helyszíne templom. Mindkét koncertet megzavarja valami külső esemény, az elsőt a bombázás, a másodikat egyszerűen az eső. Vajon nem olyan a második koncert idején a templom, mint a tűzből kiragadott üszök? És a zene sem az igazi benne, hiszen nem működhet még a „főpap”: nincs rehabilitálva. 3 Jézsué pedig szennyes ruhába öltözve állt az angyal színe előtt. A filmben: Ezt azért láttuk. Az ügyész tényleges bűnöket szed össze. 4 Ekkor ez megszólalt és ezt mondta az előtte állóknak: “Vegyétek le róla a szennyes ruhát.” Neki pedig mondta: “Íme, elvettem tőled gonoszságodat és új ruhába öltöztettelek.” 5 És mondta: “Tegyetek tiszta süveget a fejére.” Ekkor tiszta süveget tettek a fejére és felöltöztették őt, miközben az Úr angyala ott állt. A filmben: A zsidó srác szava: „Beszéljen vele több tisztelettel”. Idevágnak a gesztusok is, amikor kikísérik az ügyésztől. Először a parancsolt ellenségesség gesztusait látjuk, utána a segítségnyújtást. Nohát, ennyi. Azt hiszem, működik a párhuzam, bár az időrendben kétségtelenül van egy eltérés. |
Apocalypto - Vélemények
| 2009-08-08 15:14.59 |
| Na, ez viszont télleg az aztékok meghódítása során történt :-) De több millió áldozatról kifejezetten a behurcolt járványok miatt beszélhetünk. |
| 2009-08-07 16:53.28 |
| A film maga nagyon tetszett. Kb. elhittem, hogy így nézhetett ki anno egy maja város, és ennél többet egy pörgős akciófilmtől kultúrtörténeti szempontból nem várok.
Tény, hogy a maja kultúra fényoldaláról is eshetett volna szó, de azért a National Geographic valamelyik száma szerint a majáknál is volt bőven emberáldozat. A régészeti eredményeket aligha cáfolja egy tanár, akinek tényleg minden tiszteletem azért, mert ezer évvel későbbi majákkal személyesen beszélgetett. Anakronizmus viszont valóban van a filmben, a maja városi kultúra fénykora 500 évvel korábban volt, mint a spanyolok érkezése. Azért ez a művészi szabadságba belefér. Gibson antilibsi üzenete világos: ne képzeljük má', hogy a spanyolok által elpusztított indián kultúra fenékig tejföl vót, de az meg böcsületes dolog, hogy a főszereplő nem rohan ki a derék katolikus spanyolok elé, hogy "végre megmentettetek", hanem eltűnik asszonnyal a dzsungelben. A spanyolok érkezése se vót fenékig tejföl. Azt azért fontos tudni a spanyol hódításról, hogy az igazán tömegpusztító munkát nem a konkviszdátorok végezték, hanem a bacijaik. Az meg valszeg elkerülhetetlen volt. Ha az Üdvhadsereg érkezett volna, akkor is ugyanilyen népesedési katasztrófa követte volna a két régóta elzárt, nagytömegű embercsoport hirtelen találkozását. |
Jeanne d'Arc, az orléans-i szűz - Vélemények
| 2009-08-07 16:29.00 |
| Igazából szeretem ezt a filmet. A francia István a király a francia Egri csillagokkal egybegyúrva, ezerszeres költségvetéssel.
Végülis a film emléket állít a Nagy Francia Hősnőnek, ennyiben Egri csillagok, és benne vannak azok a vallási problémázások, amiket nekünk az István a király fogalmazott meg. Néhány ponton kimondottan biblikus, pl. amikor Jeantól Bloisban jelet követelnek, és ő azt mondja: "Bízzátok rám a hadsereget, és megkapjátok a jelet"! Ez telitalálat. A film vége az szerintem inkább Luc Besson, mint Jean d'Arc vallási kételyeiről szól, és kissé közhelyes, de ha egyszer nem katolikus a rendező, mit várjunk. |
Havanna - Vélemények
| 2009-07-25 09:17.57 |
| Hát, én többet vártam Sydney Pollacktól. Ez a Casablanca újratöltve, kicsit kiábrándultabb változatban. Kevésbé jó fiú itt is megmenti nagyon jó fiút, és visszaadja neki neyét, noha ő is szerelmes beléje. Itt is van egy el nem csattant csók. Ja, itt előtte egy megtörtént aktus is van, dehát eltelt 20 év a Casablanca készítése óta.
Néző mindenesetre elmélkedhet, ki az igazán nagyon jó fiú. Talán annyi, hogy kevésbé jó fiú abszolút nem hisz az Ügyben, nagyon jó fiú is gyanús egy kicsit. A néző a kaszinómenedzsert (Joe?) is megérti, amint rezignáltan nézi a forradalmi tömeg tombolását a kaszinójában. De ez nem valódi különbség, csak annyit jelent, hogy eltelt a 20 év a Casablanca óta. Ami viszont tényleg tetszett, az a film atmoszférája. Elhittem, hogy olyan lehetett Kuba azokban a napokban, és ez jó dolog. A Casablanca alapján nem hittem el, hogy Casablanca olyan volt a háború idején. |
Jégkorszak 3. - A dinók hajnala - Vélemények
| 2009-07-25 09:03.52 |
| Értelmi sérült barátaimmal néztem meg, nekik tetszett, végigröhögték, ezért kapott három csillagot tőlem is. Magam viszont óriási baromságnak találtam. Sztorinak se füle se farka, csak arra jó, hogy fokozza az őslénytani zűrzavart a gyerekek fejében, akiknek igazából megtanulni kellene a különbséget a dínók és a mamutok kora között. Azoknak ajánlom, akiknek értelmi sérültségük okán nincsenek ilyesfajta feladataik. |
Az otthagyottak (2000) - Vélemények
| 2009-07-25 08:56.36 |
| Láttam az ATV-n, és nagyon lefáradtam. Csak akkor lehetek hívő, ha elhiszem, hogy ez így be fog következni? Katasztrófálisan hülye film volt. Mondjuk arra jó, hogy az ember elgondolkodjon ennek az "elragadtatás"-teológiának a gyönge pontjain. A gyerekeket ugye mind elragadták. Az otthagyottak pedig képtelenné váltak a gyermeknemzésre? Mert azért 7-8 év alatt már egészen korrektül meg tud nőni egy kisgyermek, és meg tud élni ezt-azt. Továbbá ha az elragadtatás után meg lehet térni, akkor mi értelme van annak, hogy Isten a keresztények egyik nemzedékét megmenti azoktól a szenvedésektől, amelyeknek a következő nemzedéket kiteszi? Az előző nemzedéknek nagyobbak az érdemei? Rendesebb emberek? |
Madárszabadító, felhő, szél - Vélemények
| 2007-01-25 18:37.17 |
| Végülis nézhetőnek találtam a filmet, az operatőri munka remek, de az elhangzott bölcsességek gyakran izzadtságszagúak. Mondjuk olyan, mint egy szép festmény. Másfél óra azért sok belőle. |
Apocalypto - Vélemények
| 2007-01-13 11:42.09 |
| Ezt találtam az Enciklopedia Britannicában:
Az ún. posztklasszikus korszakban (900-1519) új maja városok épültek a Yucatán-félsziget magas fekvésû vidékein. Cichén Itzá, Uxmal, Mayapán és más városok évszázadokon át virágoztak a nagy alföldi városok elhagyása után is. Mire azonban a spanyolok a XVI. század elején meghódították területüket, a maják többsége falusi földmûves volt, noha ekkor is folytatták õseik vallásgyakorlatát. No, ezt adjátok össze! Most akkor működtek a piramisok, mikor a spanyolok jöttek, vagy senem? |
| 2007-01-13 09:30.59 |
| Sziasztok!
Véleményem alant, összességében tetszett a film, de a spanyolokat a végén sehogysem értem. Valami nem jön össze. A piramisok akárhány olvasmányom szerint a klasszikus kor végéig, tehát a Kr. sz. VIII. századig működtek áldozatokkal, stb, a spanyolok meg ugyebár 1514-ben jöttek, ill. majafölrde még húsz évvel később, az ui. dél Mexikó. Cortez az azték birodalmat pusztította el, amelynek a fővárosa a mai Mexikóváros, és ahol valóban zajlottak Cortez idején is emberáldozatok. Ezzel együtt a tények ezen a ponton valahogy nem állnak össze. De végülis a legutolsó jelenet... |
| 2007-01-11 15:20.32 |
| Sziasztok!
Tetszett a film, a masszív negatív filmkritikákhoz képest kifejezetten. Operatőri munka remek, sztori végig feszült, ha a maya birodalom bukásáról nem is tudtunk meg sokat, az életükről, az őket körülvevő tárgyi kultúráról azért igen. Akinek több kell, olvasson utána, de egy törikönyvből nem lehet azt megtudni, amit innen igen, hogy pl. hogyan érezheti magát az, akit éppen föl készülnek áldozni az isteneknek. Ennek pedig igenis köze van a történelemhez. Egy ilyen film után nehéz pl. azt a klisét bevenni, hogy vannak az ártatlan vademberek, és a gonosz brutális hódító spanyolok. Ami miatt 4-est kapott, az az, hogy azért Jaguár Mancs kicsit túl emberfeletti. Nyílvesszővel az oldalában lefutni a jaguárt... Az viszont határozottan elhihető volt, ahogyan űzött vadból harcossá alakul a vízesés után. Ja, ha már a történelem, Cortez ugyebár az aztékokat hódította meg. A maya civilizáció addigra már jócskán túl volt a fénykorán, a piramisok tudomásom szerint már nem működtek. Viszont lehet, hogy én tudom rosszul, és az, hogy kedvem támadt utánanézni, Mel Gibson érdeme. Ja, igen, a brutalitás. Ami engem illet, a Szabadság-szerelmet brutálisabbnak találtam, talán mert közelebb érzem a bőrömhöz a becsapódó géppisztoly-golyókat, mint a becsapódó kőkést. Félreértés ne essék: a Szabadság, szerelem is megért egy 4-est részemről. Kell látni, hogy a háború az nem valami romantikus izé, hanem ilyen. |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu