Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
A holló *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Air - Harc a legendáért - HBO, 20:00 |
Aurora Borealis - Északi fény - DUNA TV, 21:00 |
Evan, a minden6ó - Film+, 21:00 |
Bohém rapszódia - SuperTV2, 21:00 |
A mexikói - Paramount Network, 21:00 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Thierry Lhermitte (72) |
Albert Wolsky (94) |
Shirley Henderson (59) |
Katherine Heigl (46) |
Garret Dillahunt (60) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Apróláb |
Matt Damon |
2017-04-14 17:41.04 |
keressünk, kifejezetten szeretem az ilyet. az, hogy mit ismer el, max a szájbarágás című szigeten értelmezhető.
gondolom nem követted árgus szemekkel Villeneuve filmjeit. |
2017-04-14 17:36.48 |
Szokás ilyen nagy szavakkal dobálózni, hogy Scorsese legszemélyesebb filmje. Tekintve, hogy usque 20 év előkészület van a munkában, talán nem is túlzás ilyet állítani.
Scorsese igazi személyes kedvencem; nem egy Malick, aki csak nagy ritkán forgat, mégsem volt sose középszerű, vagy átlagos. Mindenképpen a legnagyobbak egyike, aki évtizedek óta folyamatosan jelen van, mégis mindig releváns és egyedi tudott maradni. Sokan szeretik beskatulyázni megkerülhetetlen gengsztermozijai miatt, Scorsese viszont sohasem volt zsánerfilmes alkotó. Én úgy hiszem, az ő munkái sokkal inkább az emberről szólnak, semmint egy adott közegről. Vagy még inkább, az ember életének legfőbb mozgatójáról. Karakterei sohasem feketék, és pláne nem fehérek: hús-vér emberek hibákkal, ám valami közös bennük, és ez azt hiszem az a fékezhetetlen erő, amivel hisznek valamiben: ez az erő vagy előre viszi őket, vagy lerántja a mélybe, de az biztos, hogy Scorsese karakterei nem statikus figurák. Szenvedélyesek, rögeszmések, elhivatottak. Scorsese ezeknek az embereknek a lelki világába szeret beletúrni, hogy megkeresse a legfőbb mozgatórugót. Legyenek excentrikusak, vagy antiszociálisak, Scorsese karakterei mindig eget-földet felforgató szenvedéllyel vetik magukat akcióba. Ezért is mondom azt, hogy a gengsztermozi nála inkább csak körítés, mint skatulya. Henry Hill mindig is gengszter akart lenni, ám ha a felszín karcolgatásánál mélyebbre ásunk, a Scorsese-életmű velejével találkozhatunk. A Taxisofőr, a Dühöngő bika, az Aviátor, vagy újabban a Viharsziget, a Wall Street farkasa és a Hugo karakterei rögeszméikben vagy szenvedélyükben hasonlítanak a felemelkedő, majd lecsúszó gengszterekre. Nem kivétel Andrew Garfield jezsuita szerzetese sem, aki a hittől vezérelve indul a keresztényüldözések földjére, a XVI. századi Japánba – igazi Scorsese-karakter, elegáns öltöny és pisztoly nélkül is. Maga a film azért emelkedik számomra a mester legszemélyesebb művévé, mert a középpontba a tagadást állítja. Nem akármilyen tagadást, hanem annak az erőnek, annak a mindent elsöprő meggyőződésnek (a legfőbb mozgatónak) a tagadását, amiről minden egyes filmje szólt. Garfield karakterének meg kell tagadnia azt az erőt, ami meghatározza őt. A Scorsese-életművet tekintve ez pontosan a legnagyobb személyes dilemma. Persze felmerül bennem, megtagadhatjuk-e ezt az erőt igazi meggyőződés nélkül? Jelen esetben, megtagadhatja-e Rodrigues a Jézusba vetett hitet egy Krisztus-kép megtaposásával? Mivel a kereszténység a hit megvallásáról is szól, a válasz nem lehet egy vállrándítás, és a film gyönyörűen mutatja be az egyén bukását az igazi meggyőződés diadalának árnyékában. A belső utazás végállomása mindig bizonytalan a külső szemlélő számára. Ennek megfelelően gyönyörű a film lezárása – a legcsendesebb katarzis, amit moziban átéltem. De ilyen az egész film is: magánjellegű és önreflexióra indító, egy igazi vallomás. Külön kiemelném az erőszak bemutatását, amihez Scorsese korábban is oly sokszor nyúlt, mint az egyik legemberibb bűnhöz. Az erőszak ott van a gyerekekben is, és önámítás azt hinni, hogy túllépünk rajta. A "civilizált" ember elnyomja az erőszak iránt érzett szomját, ám lubickol a saját maga által legitimmé tett erőszak élvezetében. Itt is ezt látjuk, és szomorú, ha a film nézése nem döbbent rá, mennyire az ember bűne ez. A kereszténység nevében, és a keresztények ellen elkövetett erőszak mögött mindig az ember állt, a maga bűnös valójában. Scorsese vallómása igazi időtlen mestermű, az életmű szerves része, és a fentiek fényében hajlok rá, hogy egyetértsek azzal, a legszemélyesebb darab mind közül. |
2017-04-14 16:31.23 |
na, most aztán ki kéne kukázni jó sok filmet, amiben erkölcstelenséget követnek el, illetve tévedésből cselekednek a főszereplők - sőt, számos marhajó filmet. |
2017-04-11 21:51.08 |
az a "baj", hogy a Marvel jól csinálja azt, amit csinál, és ezt sokan vagy félreértelmezik, vagy valami elhibázott antagonisztikus szembenállást képviselve tagadják. ha létezik könnyed szórakozás (már miért ne létezne), azt valahogy így kell csúcsrajáratni. Hollywoodot nem ettől, a túlnyomórészt kockázatkerülő, ám célkitűzéseit tekintve igényes popcorntól kellene félteni - pont ez menti meg a mozit, mint olyat. aki meg köp a mainstreamre úgyis megtalálja a saját hangját, nincs ezzel baj. amúgy, aki egy Winter Soldier-t silány, vagy épp ostoba szórakozásnak tekint...hát khm. |
2017-04-11 17:51.32 |
jószívvel ajánlom a 157-es hozzászólást, "pubi" (?). menni fog, hidd el. önismétlést most kihagynám. |
2017-04-11 17:21.51 |
engem speciel a makacs és kilátástalan hülyeség idegesít, amit kal fáradhatatlanul prezentál nekünk nap nap után. indoklásomat lásd alább.
a film nem okozott maradandó sérüléseket: masszív csalódás volt, azóta nem megyek dceu-ra moziba, ennyi. asszem, több is veszett Mohácsnál. bocs, ha magamra vettem, igazából nem érzem, hogy itt rontanám a levegőt állandó jelleggel. |
2017-04-11 14:55.46 |
amúgy az még mindig nincs meg, amire múltkor sikertelenül próbáltam felhívni a figyelmed, mégpedig hogy a probléma nem azzal van, voltak áldozatok itt is, ott is. sokkal inkább azzal, hogy az egyik film ezt látványosan leszarja, csak hogy a rendezője kiélhesse a túltolt látványelemek felé tanúsított gyöngéd érzelmeit? Snyder miközben supermant egy arrogáns akcióhőssé tette, hülyének nézte az igazi rajongóit, csak hogy elmondhassa, ez volt ám cgi pixelháború, basszameg. más kérdés, a nézők többsége fancsali képpel leste a fél város feldúlását, és a túlzásba vitt rombolást, meg a karakterek látványorgia oltárán való feláldozását, miközben az alábbi mondat hangozhatott fel a moziterem sötétjében: mi a faszt nézek? amíg ezt nem érted meg, ne vedd elő más stúdiók hasonló közönséghez szóló munkáit holmi légbőlkapott összehasonlítgatás kedvéért. |
2017-04-11 10:54.53 |
miért is probléma, hogy felfutott a közönségfilmek piaca? ez menti meg a mozit a kihalástól, ráadásul az a 2014-es lista kifejezetten igényes mainstream szempontból, miközben egy Eastwood-dráma áll az élen...jáj. mindez meg nem jelenti azt, ne lennének szűkebb körnek készülő mesterművek, a la Silence, Manchester by the Sea, Big Short, csak így elmúlt évekből. ezek persze - definíció szerint - szűkebb rétegnek szólnak, nem kell, hogy ezek vezessék a box office-t. mi ellen is érv akkor a lista 94-ből? jó, így két dc-szopkodás között a mainstream mozit alázni, tessék előmászni szupermen seggéből és kulturálódni, van mit nézni, van minőség, csak hát annyira meg mégse érdekes az, ugye. nincs álságosabb a konzumidióta múltbarévedő patetikusságánál. |
2017-04-11 07:02.50 |
pihenj már, kisfiú. túlpörgöd. |
2017-04-10 22:25.19 |
erős a felhozatal, szó mi szó. pont mire sok lehetne már ez a zsáner, elkezdik izgalmasan kavarni a lapokat. |
2017-04-10 22:22.39 |
No, itt most a dalok voltak a legjobbak. Végig magas színvonalat ütöttek meg, különösen a You're Welcome című tételt tudnám kiemelni The Rock előadásában - a pimaszul nagyképű, mégis szerethető szövege teljesen üdítően hatott. Youtube-on lecsekkoltam a magyar verziót is, meglepő módon ezúttal jól sikerült a fordítás, de aki egy kicsit is értékeli a voice acting-et, mint olyat, az eredeti nyelven fogja lecsekkolni. Ahogy elképzelem ezt a monstrumot, miközben dalolászik...halálos. Iszonyat jól állt neki a karakter, látszott, hogy élvezte ezt a lehetőséget.
Mivel Disney-ről van szó, a látvány értelemszerűen az élvonalba tartozik, személy szerint viszont nekem ez már inkább a túlzottan színes-szagos verzió volt. Más kérdés, hogy a közeg, amihez nyúltak, ezt kívánta meg. Pont ez a közeg, ez a kultúrkör az, ami egyedi ízt visz amúgy a filmbe, mert azt azért nehéz lenne állítani, hogy ne láttuk volna már ezt a történetet, csak épp más köntösbe csavarva. A Frozen sikerén felbuzdulva közben megint elő lett véve a belső késztetés, hogy a konvencionális beidegződések jelentette árral szemben ússzon a főhős, sőt az ominózus "mi a baj velem?" kérdés is elhangzott, abszolút trendi volt hát ilyen téren is a film. Most ilyen progresszív világot élünk ugye. Kényelmesen elfért a Zootopia mellett a tavalyi Disney-felhozatalban a Moana, de a másodhegedűs szerepét nem sikerült levetkőznie. A stúdió mércéjével én a középmezőnybe lőném be, következtetésnek meg újfent levonható, hogy Rock karrierje nem véletlenül tart ott, ahol. |
2017-04-10 22:04.32 |
igen, hallottam róla. tartom, hogy ha megint az agyunkkal akarnak játszani, akkor ne lőjék el a poént a címben. |
2017-04-10 22:03.18 |
holtbiztos tipp volt. |
2017-04-10 21:19.39 |
azért óvatosan, akik itt előre skatulyázzák össze-vissza a filmet, valószínűleg azt se tudják, eszik vagy isszák azt a waititit...vagy hogy mire garancia a neve, áh. |
2017-04-09 17:39.05 |
fölösleges ezen ennyit vitázni amúgy. Zack túltolta az akciót a szupermenben? emberek, a fickónak erről szól a karrierje! majd pont akkor nem fogja felvonultatni a túlkapások mértéktelen eszköztárát, amikor egy kvázi elpusztíthatatlan karakter kerül a kezébe. frászt.
az, hogy ez ellentmond mondjuk a képregényhős karakterének már mellékes, akinek bevette a gyomra az ünnepelte Snydert, a többiek meg már itt vakarták a fejüket. pedig hát na, ez csak a kezdet volt. |
2017-04-09 16:38.10 |
az igénytelenségedet? bármikor:) |
2017-04-09 16:24.56 |
vagy nem egy filmet néztünk, vagy neked ezt még elbírja az ingerküszöböd, lényegében mindegy is. |
2017-04-09 15:46.42 |
mese-mese-mátka, csak hát ennél azért még én is szeretném komolyabban venni. hülyítsenek mást. |
2017-04-09 15:33.33 |
az a baj, hogy míg az egyikben ez a sztori része lett, amit később is elővettek, a másikban mintha meg se történt volna, holott a szupermen végén én konkrétan másra se tudtam a túltolt zúzda közben gondolni, mint hogy mi történik az emberekkel, miközben felhőkarcolókon repül át a két szereplő,és házak dőlnek egymásba. ne legyünk naívak: Snyder egy nagy csapatást akart rendezni. szupermennek nincsenek korlátai, a rendező ennek megfelelően oda is pattintotta az akciókat, kő kövön nem maradt. ismerjűk őt, tudjuk milyen. más kérdés, kinek mit vesz be a gyomra, nekem ez sok volt, és sajnos karakteridegen is, mert valljuk be, szupermen és az ilyen tömeges mészárlás, meg milliónyi áldozat az egy pöppet üti egymást. miközben a film ezt leszarja, mintha meg se történt volna, mert ez csak egy mese... na ez a baj. |
2017-04-09 12:11.12 |
várom, könnyen az év legötletesebb szuperhősfilmje lehet. Taika Waititi az egyik legizgalmasabb figura a térképen, valósággal lüktetett a kreatív energia az eddigi két filmjében, és elmondhatja magáról, amit ezen a szinten se sokan, van stílusa, már most belőhető, egyedi íze van alkotásainak. a stúdió részéről abszolút jó ötlet volt hát az ő felkérése, igazi bátor, olyan out-of-the-box választás, ami biztos vagyok benne, hogy kifizetődő lesz a befektetett kreatív energia szempontjából. aki pedig kételkedne, hogy Waititi stílusa, vagy fekete humora hogy manifesztálódik egy ilyen nagyköltségvetésű, fősodorbeli műfaji filmben, vessen egy pillantást a Thorról készült szkeccs-videóra, azt hiszem egyértelmű lesz, mit is akar ez az új-zélandi faszi. igazi ínyencséget várok, két filmnyelv szokatlan találkozását, csipetnyi féktelen agymenéssel megbolondítva. |
2017-04-08 23:08.50 |
A szuperhősfilmek szürke ötven árnyalata.
De most komolyan, érdemes átvenni a hasonlóságokat: - szépen odatett látványvilág? megvan (oké, itt az a CG-ökölharc a végén egy kicsit gagyi lett, de azon kívül, na). - a témában rejlő lehetőségekhez képest alacsony korhatár (és ennek vonzatai ugye)? megvan. - a témában rejlő lehetőségekhez képest egy teljesen tompa, érdektelen, céljáttévesztett végeredmény? de még hogy megvan! A Suicide Squad teljesen komoly pofát vágva is kb ennyiről szól: az illetékesek kitalálják, hogy márpedig a Superman-féle fenyegetések ellen felállítanak egy csapatot (ami olyan erőket foglal magába, mint...ööö egy nagydarab krokodil-szerű izé, egy alkoholista ausztrál, vagy egy baseball-ütőstől 50 kilós félőrült luvnya...), majd a film második felében felkerekednek és levadásszák a csapat egyik tagját. Pedig jó ötletnek tűnt...se. Egy dolog, hogy a plot nagyjából és egészében tényleg ennyiről szól, egy másik, hogy ennek vászonra álmodása sem sikerült egy fikarcnyit sem érdekesebbre. A karakterek elindulnak, baktatnak, majd A-ból elmennek B-be. Komolyan, a Gyűrűk ura nettó 10 órája alatt nem éreztem, hogy ennyit baktattak a hobbitok, mást sem lehetett itt nézni. Van létjogosultsága egy BDSM-filmnek, vagy a gyerekkori traumákból következő párkapcsolati erőszak bemutatásának, csak ne úgy, mint ahogy azt A szürke ötven árnyalata tette. Ugyancsak lenne létjogosultsága egy képregény-gonoszokból, vagy legalábbis antihősökből álló banda mozibahozatalának, csak ne így. Nem ártana például, ha a gonoszok tényleg gonoszok lennének. Csak egy ötlet. Jó sokat vártam ezzel a filmmel, de kérdés, mi marad meg belőle holnapra. Arra, hogy kúrvahosszú volt az út addig a felhőkarcolóig, biztos. |
2017-04-07 14:01.53 |
az a baj, hogy tényleg rosszabb a helyzet, mint vártam. |
2017-04-07 11:42.04 |
így sokkal világosabb, ha beárazod magad, köszönöm:) |
2017-04-07 10:59.39 |
mondjuk, az érvelést nem ott kéne keresni, azt alább leírtam már, amit a hozzászólásodról gondolok. felfogtál belőle annyit, amennyit, nem fogom megvárni, amíg egyet is értesz vele.
ha nem tudod megkülönböztetni az általánosítást az e/1-től, az meg már nem az én bajom. |
2017-04-07 09:52.20 |
azzal eddig se volt baj. |
2017-04-07 09:50.56 |
még jó, hogy azt írom, az e/1 oké, sebaj:) az általánosítós rész az, ami fals, de ezt nem lehet másképp forgatni már, lerajzolni meg nem fogom neked. a szondáztatásnak megvvárom az eredményét. |
2017-04-07 09:27.49 |
ez mind tök jó, én viszont inkább arra világítottam rá, ha a cím egyik felét magyarázzuk, tartsuk szem előtt a másikat is. amúgy nem védőbeszédet mondtam, valószínűleg kevésbé kedvelem Puzsért, mint te, és a műsorát sem nézem. lenyelésről meg, khm, pláne nem volt szó, bár vállaltan szubjektív véleményt támadni oly sok értelme nincs ugye - ellenvélemény megfogalmazásának, mondjuk saját lista felállításával annál inkább. |
2017-04-07 08:15.49 |
mondjuk, ha ennyire ragaszkodunk a műsor címének tudatosításához, akkor alább kár volt "támadhatónak" nevezni egy szubjektív listát, nem? |
2017-04-07 01:19.46 |
E/1-ben a kutyát nem érdekelné, a társadalom egészére/túlnyomó részére kivetítve viszont csak egy hasraütésre bemondott jól hangzó blődli, amit az égvilágon semmilyen tényleges adat nem támaszt alá. |
2017-04-06 22:36.22 |
nagyon frappánsan hat az általad prezentált habkönnyű általánosítás, egyetlen szépséghibája, hogy nem fedi a valóságot. innen is jószívvel ajánlom az egyes szám/első személlyel való óvatos ismerkedést, hidd el, kvázi felhelyezi az értelmezhetőség térképére a mondanivalódat. |