Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
A holló *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Marlowe - Filmbox Premium, 20:00 |
Katonadolog - Mozi+, 21:00 |
Hunter Killer küldetés - Film+, 21:00 |
57 másodperc - Moziverzum, 21:00 |
Pánik - Magyar Mozi TV, 21:05 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
John Larroquette (77) |
Christina Applegate (53) |
Joel Kinnaman (45) |
Billy Burke (58) |
Jill Hennessy (55) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
- Filmes Sámánok Rendje - |
F mint foci - Avagy vélemények a bajnokságokról |
Mit hallgatsz most? |
A hallgatás törvénye (2010) - Vélemények |
Hatodik érzék - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Borderlands |
Matt Dillon |
2015-03-26 01:30.37 |
persze, hogy megengedem:) egyébként szerintem sem rossz film, és azt meg különösen élvezem, hogy az USA-ban ez lett a legnagyobb bevételt hozó mozi tavaly. csak én kicsit óvatosan értékelem az ilyen alkotásokat.
kicsit a Szaddámmal kapcsolatos mondatodra hadd reagáljak egy szösszenettel, ami a film szempontjából OFF: Szaddám Huszein egy közel-keleti diktátor volt ugye, akinek így nem lett volna feltétlen sok köze az USA-hoz, ha az nem akarja ezt máshogy. sőt, az 1980 és 1988 között zajló iraki-iráni háborúban az amerikaiak még mindkét felet támogatták fegyverrel! tulajdonképpen ezt a konfliktust arra is használta a Reagan-adminisztráció, hogy tovább tudják támogatni a nicaraguai kontrákat az ottani sandinista rezsim ellen, holott a hágai Nemzetközi Bíróság felszólította őket, hagyjanak fel a latin-amerikai ország területén zajló katonai és félkatonai tevékenységekkel. kevéssé ismert tény, hogy a gonosz Szaddám-rezsim bizony az USA-tól kaphatta azokat a vegyi fegyvereket, amiket be is vetettek később a kurd lakosság ellen. ez a tett egyébként az egyik vádpont volt, amit felhoztak Szaddám ellen elfogása után, de az USA nyomására ezt nem tárgyalták (mily meglepő), hanem kivégezték gyorsan egy falu kiirtásáért. ilyen vargabetűkkel alakult hát az USA és Szaddám Huszein kapcsolata. miután kiverték a diktátort Kuvaitból 1991-ben, még eszébe sem jutott az amerikai vezetésnek előrenyomulni Bagdadba, 2003-ban viszont a rezsim megdöntése vált prioritássá. próbálták ezt összemosni 9/11-gyel, de nem sikerült, és ha azt is mondod, hogy Szaddám benne volt amerikai célpontok elleni akciókban, az iraki invázió nemzetközi jogi szempontból nem védhető. ez sajnos tény. nem sikerült olyan indokot találni a háborúra, ami megállna. OFF végén visszatérve a filmhez ezen ismeretekkel kérdezném meg: jól bemutatják-e a kiváló katonát, ha az ő életét felhasználva akarnak sebtapaszt adni a háborút támogatóknak? szerintem így nem, de lehet, hogy én vagyok túl kritikus, mindenesetre nekem van hiányérzetem. |
2015-03-26 00:01.46 |
"a többség erejét nem lehet semmisnek venni"
dehogynem lehet, és ezt az Akadémia évről évre bizonyítja is:) hogy mást ne mondjunk, idén 150 millió dollár fölött kaszált Amerikában a Gone Girl, vagy az Interstellar is, ehhez képest az Oscar minimalizálta ezt a két (sok helyen komolyan vett) filmet. de ez nem egy idei jelenség. a Halálsoron és a David Gale meg aztán tényleg nem mai filmek: szerintem lassan akár érdemes is lehet belátni, hogy Hollywood nagyon messze van, az amerikai filmes szakma konszenzusos véleménye pedig nagyon nem vág egybe az ízléseddel. ez nem baj, csak el kell fogadni, hogy ők nagyon másképp látják, mint mondjuk te, egy magyar mozikedvelő:) |
2015-03-25 15:18.29 |
hát engedd meg, hogy azt mondjam: ha szerinted itt a nézőre van bízva a "választás", akkor nem nagyon vagy tisztában a valósággal, és azzal, ahogyan azt itt az alkotók érzékeltetik. ezt ne sértésnek vedd kérlek.
(közben csak így nagyon zárójelesen mondom, hogy semmiképp sem amerika-ellenesség beszél belőlem, hiszen ez egy másik téma. sok amerikai hányingert kapott a filmtől - én nem kaptam hányingert, csak nem értek egyet az állásfoglalással.) szóval a valóság és annak bemutatása. nagyon jó, hogy felhoztad szeptember 11-ét, hiszen ugye az volt a kiinduópont (?), és az adja (!) a filmben Kyle erkölcsi motivációját. de felteszem a kérdést (csak nagyon óvatosan): a pletykalapokat és az összeesküvés elméleteket félretéve (jó messzire), mi köze volt Szaddám Huszeinnek (aki egyébként nyilvánvaló, hogy saját népétől egy jó szoros kötélen kívül mást nem érdemelt) szeptember 11.-hez? asszem írt egy levelet, amiben igen aljas módon kárörömét fejezte ki. oszt ennyi. na itt válik nagyon veszélyessé az hogy mit és hogyan kapunk. Kyle erről persze mit sem tehet, ő csak segíteni akart. de ha már nem akartak egy kritikus hangnemet megütni a halálát okozó háborúval kapcsolatban, lehet hogy egy lelket simogató darabnak sem kell feltétlen tapsolni, miszerint "ez a szükséges rossz volt". |
2015-03-25 15:03.05 |
"Had ne férjen már bele ebbe a két órába a kelet és nyugat, vagy iszlám és nyugat, stb… szembenállásának magyarázata"
ehhez képest mintha egy hozzászólással korábban te hoztad volna be, hogy ezen a kulturális vonalon érdemes vitázni (tehát inkább ezen, mint a politikain). no mindegy:) szerintem ez a huntingtoni problémakör nagyon érdekes, de én sem hiszem, hogy ide most az kellett volna. viszont a film egyértelműen egy sebtapasz azon republikánus szavazóknak, akik továbbra is úgy hiszik, ez a háború egy szükséges rossz volt. ezt a sebtapaszt pedig pont Chris Kyle, a hős életének bemutatásán keresztül szolgáltatják az alkotók. ez a férfi tényleg csak segíteni, szolgálni akart, bajtársiasságból, hazafiasságból kifolyólag. még jó is volt abban, amit csinált. de ma már miért ne láthatnánk egy átlagos háborúnál is hiábavalóbbnak a halálát? egyébként a probléma ott van, hogy maga a film is állástfoglal, tehát nem azon elv szerint gondolkodik, mint te, hogy elég ha az embert látjuk. és ha már állástfoglal, én azt mondom, nem jól teszi sajnos. illetve, én nem értek vele egyet, mint ahogy más meg mondjuk egyet ért, téged meg nem érdekel. tulajdonképpen ennyi:) |
2015-03-24 20:10.08 |
hm, azért szerintem van:)
először is azért érdemes leszögezni, hogy Nolan nem az a filmes, aki elvarr minden szálat. maga is többször mondta, hogy vannak nyitott kérdések a filmjeiben, aminek megválaszolásáról neki persze van elképzelése, de ezt nem osztja meg a nézővel, hanem arra ösztönöz, hogy mi töltsük meg a látottakat egyfajta jelentéssel, saját értelmezésünkkel. gondolj pl az Inception zárójelenetére, amin azóta is megy a vita:) emellett pedig igen fontos szerepe volt az ő árulásának, amolyan metafora-szinten. hiszen így az emberiségnek "újjászületése" felé vezető útján szembe kellett néznie két erővel, melyek az idő kezdete óta folyamatosan figyelmeztetik korlátaira: a küldetés sikerét Miller bolygóján a vízoszlop képében a természet fenyegeti, majd Mann (az ember!) árulása fajunk sajátos viszálykodását hangsúlyozza, mintegy emlékeztetve, hogy ezek elől nem tudunk elég messzire futni. persze mindezeknek (is) abszolút szubjektív módon történik a befogadása. én szeretem a nyitott kérdéseket, a film saját fejemben, gondolataimban való folytatását, valamint a megbízhatatlan narrátorokat is, így nekem tetszett ez az ötlet, de nyilván nincs ezzel (se) mindenki így:) |
2015-03-24 19:40.28 |
de miért várunk racionális választ egy megbomlott elmétől? hazudott mert gyáva volt, nem törődött a többiekkel, mert önző volt, és talán hibázott, mert már nem volt beszámítható. |
2015-03-24 18:59.03 |
miután kiderült, hogy hazudott, én már nem hittem Mann-nek.
de ha valóban nem akart vissza menni a Földre, hanem maga akarta megvalósítani a B-tervet, akkor úgy hiszem valóban az őrültségével kell magyarázni a dolgot, amit ugye szépen fel is vázol a film. meg ott van, amit Nolan mondott, aki a gyávaság és az önzőség megtestesüléseként írta le Mann-t. így ugye megint csak nem meglepő, hogy nem azt a logikus döntést hozza, amit egy racionálisan gondolkodó embertől várunk, hogy amint te is leírtad, bevallja a bűnét, és együtt lelépnek:) |
2015-03-24 17:53.19 |
ez egy logikus lépésnek tűnik, amit egy racionálisan gondolkodó ember talán meglépne. de nem véletlenül fordított rá időt a film, hogy elmondja nekünk, Dr. Mann a hosszú magány reménytelenségében megtört és elvesztette korábbi önmagát, kvázi megőrült. nem biztos, hogy ő az az ember, akin a logikát számon lehet kérni.
másfelől azt sem felejthetjük el, hogy Mann eddigre már nem a küldetésének élt, nem akart új bolygókat keresni és új otthont találni az emberiségnek. egyetlen célja az volt, hogy hazajusson valahogy a Földre. úgy gondolta viszont (helyesen ugye!), hogy az értejövő kutatócsoport ha rájön a csalásra, nem hazaindul, hanem utolsó lehetőségként megpróbál eljutni egy másik bolygóra. Mann viszont ezt már nem akarta, így ha kockázatot is vállalt, az egyetlen lépést választotta, ami a Földre vezethetett számára. |
2015-03-23 22:42.17 |
annyiból nem igazán értem az érvelésed, hogy ha szerinted lehet pl a Huntington-féle cultural clash alapján elemezni a filmet (kelet-nyugat szembenállás ugye), akkor miért ne lehetne az alapján is, hogy ezek a katonák, egy hibás logika mentén lettek esetleg a frontra küldve/hívva/csábítva. csak ugye efelett inkább elsiklottak az alkotók, pedig egy önéletrajzi ihletésű történet is tartalmazhat ilyen kritikákat.
persze az nem baj, hogy neked tetszett, de nekem pár provokatív gondolat nagyon hiányzott ahhoz, hogy ez egy igazán komoly film tudjon lenni. a kérdés ami megfogalmazódott bennem az írásod után csak annyi, hogy akkor miről "lehet" vitázni a mozival kapcsolatban? |
2015-03-23 22:37.13 |
remélem figyeltétek a vágást...valami elképesztő. Vallée már a Dallas Buyers-szel megmutatta, hogy van elképzelése arról, mi történjen a vágóasztalon, de itt ez igen magas szintekre lett emelve.
egy ilyen sztorit sokféleképp el lehet mesélni, lineárisan vagy visszaemlékezésekkel, esetleg egy fordított időrenddel...most egy időben ide-oda ugrálást kaptunk, de közben olyan mesteri kezekkel szabták a jeleneteket, és olyan kreatívan vibráltak a snittek, ami a 21. században is szokatlan élmény. ahogy egy-egy mozdulat átvezetett egyik jelenetből a másikba, nekem már az hihetetlen művészi élmény volt, és azt kell mondjam, ez a rendezői húzás teszi nekem igazán emlékezetessé a mozit. azt hiszem a legjobb megoldást választották, hogy elmeséljék ezt a történetet a múlt feldolgozásáról és egy önreflexióra épülő fájdalmas megpróbáltatásokkal teli túráról. |
2015-03-22 21:40.48 |
nem is csodálkoztam én:) jó, hogy ezt "megtaláltad" egyébként, így nem kell nekem védekeznem, hogy szerintem is a szubjektív élmény a lényeg a személyes értékelésnél.
ne is érezd magad befolyásolni semmi által, hiszen az mind torzítja a tiszta befogadást. amiről beszéltem az fordítva működik. nem is akarom ezt most szerencsétlen őrzők fórumában tovább ragozni, a lényeg (leegyszerűsítve): másfél év rövid idő, de szerintem eljön még a nap, amikor másképp fogod értékelni a Keresztapát. észre fogod venni, hogy nem tiszteletből magasztalják. nem azért lesz így, mert direkt keresni fogod a lehetőséget, hogy felpontozd, hanem mert az a film tényleg örökbecsű a saját jogán. aztán lehet, hogy tévedek, de vedd úgy, hogy megelőlegeztem neked:)) |
2015-03-22 21:23.54 |
igen, ennek Magyarországon még nem volt olyan nagy visszhangja, de hátha megkönyörülnek:D
köszi megintcsak, király arc vagy:) |
2015-03-22 18:49.43 |
szia Jason!
azon gondolkodtam, hogy igénybe vehetném-e megint a segítségedet egy filmadatlapot illetően? legutóbb az Eleanor Rigby nagyon gyorsan előkerült, úgyhogy neked valóban jó kapcsolatod van az oldal üzemeltetőivel:) ha volna egy kis időd, megtennéd, hogy ajánlod nekik a Rowling-féle Átmeneti üresedést? mellékelek hozzá egy imdb-linket:) köszi előre is a segítséged! [link] |
2015-03-22 18:30.47 |
Méltatlanul keveset tudunk arról, hogy az írországi kereszténység korai éveiben a szigeten élő szerzetesek mennyit tettek a nyugati civilizáció kincseinek megőrzéséért. Tulajdonképpen erről, a kultúra és a művészet fontosságáról, valamint a művészeti értékekre való gyermeki rácsodálkozásról mesél Tomm Moore filmje – elképesztően kreatív animációval és lenyűgöző szimbólumokkal.
Nem akarok kiszólást intézni a hollywoodi animációs műfaj ellen, mert az nem egy komoly darabot adott már az örökkévalóságnak, de az a helyzet, hogy ilyen meta-szinten inkább csak az amerikai animációs rövidfilmek működnek – az egészestés mezőnyből a Wall-E kivételével nem sok példa jut eszembe. Az a helyzet, hogy a "cartoon-okon" élő kissrácok képi világ iránti igényét kielégítendő a rengeteg rendelkezésre álló pénznek köszönhetően mára kiépült Amerikában a zsáner köré egy valódi iparág. Az "ipar" szóról pedig sok minden eszünkbe juthat, de azt hiszem, a művészi önkifejezésre ritkán asszociálunk vele kapcsolatban. A mára futószalagon ránk öntött (3D-s!) forgatagban pedig egyre nehezebb észrevenni a valódi kincseket – persze azért létezik még olyan is! Úgy tűnik viszont, hogy kilépve az Álomgyárból az animációs filmek között is teljesen új dolgokat fedezhetünk föl. Akár Japánt nézzük, ahol óriási kultúrája van ugye az animéknek, akár ezeket az európai független mozikat, nagyon távolinak tűnik az ostoba, üres tucattermék, amit egy elüzletiesedett filmipar gépezete szór felénk. Nagyon jó látni ilyen szerzői próbálkozásokat, hiszen valljuk be, az animációs filmről leginkább a kisgyerekeknek készülő, látványelemekre építő szórakoztatófilm jut eszünkbe, ez meg itt valami nagyon más. Mély és művészi, elgondolkodtató és egyedi. Miért ne szólhatna ilyen dolgokról is ez a műfaj? |
2015-03-22 18:20.01 |
egyetértek veled, de Kip-re azért hivatkoztak, mert ez alapvetően az ő sztorija. meg hát no, nem hiszem hogy Jon Nolan meg Lynda Obst tudnának annyit az elméleti fizikáról, amennyi itt a filmben megjelenik:) |
2015-03-22 17:46.04 |
a filmművészet percepciója persze nagyon szubjektív élmény, de az is jelent valamit, ha egy elkotást több mint negyven éve alapműként kezelnek. itt a filmkaton be lehet tudni a jelenséget tiszteletnek, de ez egy globális jelenség, és hidd el, hogy van egy objektív mérce, ami alapján ki lehet mondani, hogy egyes filmek maradandó hatást gyakoroltak a médiumra.
ettől nem fog mindenkinek tetszeni, nem baj. de ha egy kicsit vesszük a fáradtságot, hogy mélyebben elmerüljünk ennek a művészeti ágnak a rejtellmeiben, és persze ha van bennünk egy alapvető szeretet a mozgókép iránt, képesek lehetünk ráismerni, ha valami maradandó értéket látunk. tehát itt a személyes preferencia fölött álló dolgokra próbálok utalni... de ehhez nyilván kell valamennyi tapasztalat, és hiába rohangálnak maffiózók a Keresztapában, attól az egy olyan film, amihez valahol meg kell érni, hogy igazán lássuk értékeit. hidd el nekem, fogod még azt a filmet másképp is nézni:) |
2015-03-22 16:00.03 |
ez kérem, így van:) |
2015-03-22 15:59.00 |
ne félj, ez a te véleményed, ha más nem is ért vele egyet! aztán majd úgyis érsz még, átértékeled ezeket:) |
2015-03-21 18:49.19 |
az, hogy rossz ugyanúgy szubjektív, mint hogy zseniális:) |
2015-03-20 22:55.27 |
ez a része a dolognak, hogy nagy tömeg mellett lassabban telik az idő, bizonyított tény. amennyire tudom, a Milky Way közepén is egy feketelyuk van, ami a fiktív Gargantuánál ugyan kisebb, de annak közelében is hasonló jelenségek történnének - csak ugye nem ilyen mértékben:) |
2015-03-20 22:20.09 |
ja, hát ki hogy van vele:)
nem akarom elvenni Oliwaw elől a válaszlehetőséget, de ha nem voltam érthető az előbb: nagy tömeg (mint egy feketelyuk) közelében relatíve lassabban telik az idő. de ahhoz, hogy 1 óra 7 földi év legyen, olyan közel kéne lenni a feketelyukhoz, hogy tulajdonképp már a felszínén lennénk. |
2015-03-20 21:58.52 |
én sem vagyok jártas, de ennek utánajártam, meg pont Oliwaw-val is beszéltük már itt.
az időeltolódás annak köszönhető, hogy (a relativitásból kifolyólag) nagy tömegek közelében a Földről szemlélve pl lassabban telik az idő. vagyis ahogy a film is mutatta, itt nálunk több idő telik el mint ott. viszont szórakoztató film lévén nem vettek Nolan-ék sem maximálisan pontosan mindent. ebben az esetben pl a tudományos alapból (ami valós) kiindulva és elrugaszkodva úgy dramatizálták az eseményeket, hogy az időeltolódás igen nagy lett (1 óra a bolygón asszem 7 földi év). valójában viszont - ahogy olvastam - ilyen szintű differenciához kb egy feketelyuk felszínén kéne járkálni. vannak egyébként ebben a témában nagyon jó olvasmányok, meg dokumentumfilmek, kicsit sajnálom azokat a hozzáértőket/tudományos érdeklődésűeket, akiknek ezek a dolgok rontották el az élményüket. ez egy szórakoztató sci-fi, nem egy disszertáció asztrofizikából vagy elméleti fizikából, így persze megengedett magának ilyen és ehhez hasonló szabadságokat. de emellett izgalmas kérdésekből indult ki és jó, hogy ilyen témában is csinálnak filmet, mint ahogy jó, hogy van Rettenthetetlen, Gladiátor vagy Ben Hur és 300, pedig történelmet sem azokból kell tanulni:) |
2015-03-17 14:08.27 |
lehet, hogy a végére elnyomott az álom?:)) |
2015-03-15 15:42.18 |
nagyon szigorú az értékelésem a filmről: ennek a verziónak ugyanis szerintem nem kéne léteznie.
Ned Benson fantasztikus vállalkozásáról írtam a másik fórumban (The Disappearance of Eleanor Rigby: Her). az elsőfilmes rendező számomra lehengerlő ötlete, hogy egy párfilmen (Him és Her!) keresztül mutassa meg egy párkapcsolat konfliktussal terhelt időszakát úgy, hogy a női és a férfi szemszög különböző percepcióit is látjuk, nagyon megérintett. nem lehet eléggé hangsúlyozni, ennek a kísérletnek az volt a lényege, hogy ugyanazt az eseményt két oldalról lássuk. hogy két külön történetet kapjunk! ezt a "produceri változatot" viszont Harvey Weinstein erőltette rá a nagyérdeműre, mivel szerinte a két film túl hosszú. így kaptunk egy sima 2 órás filmet egy párkapcsolati krízishelyzetről pont a lényeg nélkül. joggal kérdezi a közönség, aminek nagy része ehhez a verzióhoz jutott hozzá egyébként, hogy mi itt a különleges? hiszen valóban, ilyesmit már láttunk. Chastain nagyon jó, mint mindig, van hangulat, de mi az extra? hát valóban, így semmi. az amit itt látunk az nyilván többet ér, mint 1*, ne legyen félreértés. a baj az, hogy ez nem az, amit Benson akart, és nagyon nem az, amiért ez a mű készült, amiért szerethető, különleges és egyedi élmény. én azt mondom, aki próbálkozni szeretne ezzel az alkotással, az felejtse el Weinstein-t és ezt az agyonvágott változatot, és nézze meg Benson párfilmjét, az amerikai művészfilmek egy értékes darabját. |
2015-03-15 15:14.20 |
remek kikapcsolódás!
Vaughn humora most is olyan üdítő, mint eddig, és meg kell hagyni, a régi Bond-mozik hangulata ezzel a lendületes, laza stílussal ötvözve egy nagyon különleges élményt ad. nem tudja a kliséket minden esetben elkerülni a mozi, de összességében működik, és egy igazán tökös vállalkozás, amiből több is elférne a felhozatalban. jó, hogy Vaughn nyúlhat fantasyhoz, tinédzserérzelmekhez, fajsúlyos képregényadaptációhoz, vagy mint látjuk, ízig-vérig brit miliőhöz, mindig átjön a személyes stílusa anélkül, hogy elhalványítaná annak az alapnak az atmoszféráját, amire építkezik. ha létezik szerzőiség a leghabkönnyűbb popcorn birodalomban is (miért ne létezhetne?), akkor ez az úriember remek példája a jelenségnek. sok ilyet! |
2015-03-15 15:05.15 |
nekem nagyon nem tetszett a szinkron. a dumákat jól megírták, de maga a színészek játéka érzéstelen, olyan steril hatást keltett nekem. arról nem is beszélve, hogy a londoni alvilág brit akcentus nélkül legjobb esetben is egy kiherélt állapot:D |
2015-03-14 23:49.03 |
hát pedig egy elméletet komolyanvehetetlenné tehet egy vélemény, ezzel érdemes megbarátkozni:) ettől még gondolhat bárki bármit, nem akarom én sem elvenni ezt a szabadságjogot.
viszont, ezt ott is leírtam, korunk filmes művészetének értékeléséhez objektivitás kell, tehát a személyes véleményünk fölötti értékrendszer. mondjuk ezzel a pornós hozzáállással minek is beszélek... amikor a Szürke magasztalása mellett kifejtetted, hogy a Star Wars egy szar (nem csak hogy neked nem tetszik!), akkor még az volt a válaszom, hogy így talán filmes témában nem téged kell kérdezni. részecskekinetikában vagy miben lehet, de filmekben inkább ne. de hogy a filmművészet mint olyan csak pornó ("tudományfétispornó"??, "gyászpornó")... ez valami olyan hozzáállás, nézet, amit természetesen nyugodtan felvállalhatsz, de komolyanvehetetlenné tesz, és legalábbis a filmes témákban leértékeli a véleményed. sajnálom, ha ez nem tetszik, de a világ így működik. mondok egy példát. tegyük fel, hogy én most kitépek egy lapot a négyzetrácsos alapú füzetemből és húzok rá egy egyenest. nyugodtan mondhatod, hogy ez az alkotás neked jobban tetszik, mint egy da Vinci, ami számodra értéktelen. rendben, ezt mindenkinek el kell fogadni. de a festőművészet értékelésénél a firkálmányomat nem fogják egy lapon emlegetni da Vinci műveivel és a művész vagy műértő közönség nem fog feltétlen hivatkozási alapkánt tekinteni rád, ha így állsz ehhez a területhez. lehet tehát bármi a véleményed, de egyfelől annak vannak következményei, másfelől bizonyos mértékig képesnek kell lenni félretenni azt. és az idézett hozzászólásom pont erről szólt. mert sokadjára írva: a filmművészet értékeléséhez kell némi objektivitás. kivéve persze, ha minden csak pornó. de ebben az esetben tényleg maradjunk a fizikai reakciók elemzésénél, a filmeket hagyjuk másokra:) (ja, ne sértődj kérlek, nem elküldeni akarlak, nyugodtan írogass, arra gondoltam, hogy így nem lesz beszélgetés jellege a dolognak.) |
2015-03-14 01:39.04 |
jó, de erre mondom, hogy még Nolan is alulteljesít, ha sci-firől van szó:) |
2015-03-12 23:29.50 |
inkább A sötét lovag a legkedveltebb rész szerintem, ha objektíven nézzük a rendelkezésre álló adatokat. de tény, az első is igen népszerű:) |
2015-03-12 14:04.20 |
milyen társadalmi mechanizmus?
csak az, hogy azt a filmet mindenki szereti. és ha egy filmre mindenki jó értékelést ad (még ha senkinek nem is a kedvence), akkor megelőzi azokat az alkotásokat, amikre érkezik mondjuk sok jó, de pár gyengébb is. egy ilyen konszenzusos szavazásnál mindig a legbefogadhatóbb győz, az akit mindenki el tud fogadni, akit senki nem utál. |