Independence hozzászólásai

Ugrás Independence adatlapjára
elejére ... 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 ... végére

Harmadik csoda - Vélemények

2017-07-19 16:39.56

A harmadik csoda az lehetett volna, ha az egyház elismeri csodatévőként azt a személyt - hívhatjuk ezt szentté avató rítusnak, de eltekintenék a formális definícióktól, tőlem távol áll ezen fogalmak "matekos" megformáltsága - ki lényének vallási alapokon nyugvó, ám dogmákon túlmutató s szeretet teli erejével s csoda tevéseinek hitelt érdemlő bizonyítottságával, a katolikus egyház létezésének fundamentumait s évezredeken átívelő lelki, erkölcsi, hitbéli hatalmának legalitását erősíti. Emberről beszélünk, ki sokat hibázott életében, de attól még lehet valaki "szent", ha gyarló - is - utálom a tökéletes s hibátlan, önnön dicsfényükben fürdőző egyedeket! Miért is nem vagyok azonban meglepve, hogy a "vatikáni bürokrácia" azonnal útjába állt egy egyébként saját hitében "kételkedő" s gondolkodni merészelő pap törekvéseinek. Ezek még ahhoz is ostobák, hogy belássák, mi jó nekik..., mi hajtja zsolozsmás malmukra a hittel teli forrás vizet, mely malom azt a lisztet őrli, melyből újabb évszázadok muníciójának kenyerét sütik majd! Harris-Heche-Mueller-Stahl trió lazán viszi a vállán a filmet, s a zene néha tényleg remek. A vallási témájú mozik iránt érdeklődők számára, megtekintendő darab!

Istenről, hitről, vallásról

2017-07-09 18:09.35

Az általam - nagyrészt - ismert "emberi lényeket" figyelembe véve, Istenednek, sok dolga nincs, már, ha eltekintünk a tisztán anatómiai szemlélettől, bár ebben a fórumos szegmensben, nem patológiai értelemben tekinthetünk ezen szorgalmasan dolgozó izomcsomóra, gyanítom legalább is... Legkevésbé se vedd úgy, hitedben sértelek - mert nem, nincs ily szándékom, sőt néha jó lenne "hinni", néha sajnálom, nekem nem megy - , csak az emberi faj mérhetetlen hitványsága aszalta szárazzá lelkemet.

Steve Jobs - Vélemények

2017-07-01 11:50.37

A Steve Jobs „szerű” alakoktól – öntörvényű, nehezen kezelhető, érzelmileg egyértelműen sérült, empatikusan alul vezérelt, rossz értékrendű patkány ez mind, szélsőséges vagyok e kijelentésben, nem véletlen s vállalom!!! - s az általuk képviselt „gondolkodj másképp” filozófiától a hányinger kerülget. Ezek a messianisztikus „ Újkori Jézus” figurák a legmélyebb undort s megvetést váltják ki belőlem.Elárasztották a világot egy messzemenően – ész nélküli s minden értelmes határon túl mutató mód - túlárazott, sznob idiótákat rabul ejtő elektronikai hulladék dömpinggel, harcostársai pedig, más típusú termékekkel – kozmetika, háztartási elektronika, táplálék kiegészítő, s a felsorolás érdektelen, minden ugyanazon alapokra építkezik – a lényeg s a hangsúly az értéktelenség piedesztálra emelésén nyugszik. Mindennapi életünk megkönnyítését szolgáló, termékekről beszélünk s nem többről, hideg, üres, a hamis hype csillogását levedlő aktus után, önmaguk pőreségében megjelenő technikai tárgyakról..., vasdarabokról, csavarokról, vezetékekről, okosan összerakott szilíciumról, s manipulatív dizájnról, semmi másról, mi ennél túl mutatna, egy felmosóvödör csavaró kosárral, legalább annyit adott a házi asszonyok millióinak, mint egy I-Mac, Pod, Pad, Phone...., s mit tudom én micsoda!!! MLM kapcsán kifejtettem már véleményem, e tárgyban, s vettem már részt oly „szeánszon” – baráti meghívásra -, hol egy karizmatikus – s termékforgalmazás kapcsán eszetlenül meggazdagodott - figura, a tömegpszichózisra építve önfeledt tapsolásra bírja a mosott agyú s elborult agyú tömeget, kívülállóként, számomra, érdekes s tanulságos volt a megfigyelése azon embereknek, kik vallásos áhítattal fordultak a nagy büdös semmi felé..., oltáruk volt a termék, istenük, megalkotója, bankszámlájuk zsírósítója, a tovább forgalmazás..., a „kapitalizmus” néphülyítésének legrosszabb oldala mindez, gyomorkavaró, mitől minden normális ember elfordul, ki olvasott, látott, érzett, tapasztalt már igaz értéket élete során. Ezen film viszont – eltekintve a mozi által mértani pontossággal felvázolt jelenség külső bírálatának szubjektív vonzatától, mi egyénre szabott, ezúton is elnézést kérek az almás gépek tulajdonosaitól - egyszerűen briliáns! Perfekten hibátlan ritmusú, zúzó erejű, pazar dialógokkal teli, impulzív, felkavaró, gyilkos őszinteségű szókimondással, intenzitással s intelligens hozzáállással bír, kifejez mindent, mit mondani szándékozik, úgy mesél, hogy miközben a szózsonglőr verbális attrakciója nem kerül elő – a prezentációkat szándékkal nem mutatják be - vagy tán alig..., unalom szóba sem kerülhet, Jobs – tragikusan korai - halála után elénk tárt alakja úgy szakítja át a vásznat, ami lélegzet elállító, behatol a szobánkba, a nappalinkba, az életünkbe, kilép a tévénk digitális kijelzőjén, értjük, megértjük, vagy legalább is érteni véljük azt a V 12-es, agyontuningolt turbó motort, mi szervezetét, szürkeállományát hajtja s magas fordulatszámon pörgeti, felzabálva életének üzemanyagát, korai halála tán nem a véletlen műve, Fassbender élete eddigi legkiemelkedőbb alakítását nyújtja, Winslet, Rogen pedig „szimplán” parádés, zseniális, tökéletes. Bámulatosan jól sikerült film ez, annyira öt csillag..., hogy nagyon!

Jackie - Vélemények

2017-06-25 11:21.17

Modoros, nehézkes, darabos, feleslegesen eredetieskedő – ha jobban tetszik "művészieskedő" - s, mi a legnagyobb baj, zsibbasztóan unalmas ez a mozi. Pablo Larrain valami baromi "eltérőt" akart létre hozni, s marhára nem sikerült neki! Vesszőparipám: pokoli nehéz nóvumokkal teli, érdekes, emberszagú, elfogultságtól mentes filmet készíteni, valós életút hátteréből építkezve, mindenki által jól ismert társadalmi, történelmi személyekről. Még nehezebb mindez, ha a történelmi távolság csekély időtartamú – élnek még a szemtanúk, a kortársak, élnek a szüleink, nagyszüleink, kik a film eseményeit televízió által közvetítve követték - ráadásul a dokumentáltság,szinte hajszálpontos – írott, s vizuális média formában egyaránt – s az „alany”, egyfajta szimbolikus, emblematikus alakja korának, tehát kizárólag egyfajta nagyon őszinte mégis tiszteletteljes karakterábrázolás lenne képes felkelteni az érdeklődést. A fájdalmas vergődésben senyvedő, de büszkén amerikai özvegy, nem! Főleg miután, nincs ember, ki ne tudná, milyen pikáns árnyoldalai voltak ennek az álomházasságnak – JFK csak azzal nem csalta asszonyát, kivel nem is akarta, a látszat sem nagyon érdekelte, s volt, hogy rövid ideig külön éltek, igaz ezt a pauzát a gyermekvállalás körüli nehézségek szülték. Kik megnézik e mozit, láthattak ezernyi dokumentum filmet, melyek másodpercre lebontva dokumentálták a történteket, láthattuk Oswaldot összerogyni a Ruby által kilőtt lövedékek által, láthattuk a limuzinban lehanyatló elnököt, halála pillanatában, halhattuk az orvosok, nővérek, testőrök visszaemlékezésit, kik testközelből voltak érintve, láthattuk megérkezni az Air Force One-t az elnöki koporsóval, több száz órányi dokumentumfilm foglalkozik a múlt század e meghatározóan döbbenetes s a mai napig titkok által övezett eseményével. Mindent láttunk már, mit ebben a filmben újra megmutatnak, csak épp nyögvenyelős szájba rágással s csak épp..., ugyan minek? S többségében pont azon mozinézők érdeklődnek egy ilyen darab iránt, kik a rengeteg unalomig ismert tény birtokában, valami újra vágynának, e témában..., valamire, mely más szemszögből közelít, egy tulajdonképp lerágott csonthoz, melyen már egyetlen szaftos kis húsdarab sem maradt. S erre kapják ezt az egyéni drámára – kétségbeejtően pocsékul - építő, álmosítóan unalmas - az unalmas szó állandó ismételgetése nem véletlen - valamit, egy a szerepébe betalálni teljességgel képtelen, cikin ripacskodó főszereplővel. Erre Oscar??? Most tényleg, ezt ki gondolhatta komolyan? Ez a díj jelölés nem Natalie Portman-nek szólt – kit egyébiránt nem tartok rossz színésznőnek -, hanem Jacqueline Bouvier Kennedy- nek, a szeretett First Lady-nek.Ki azért az Onassis házasság után, sokat veszített népszerűségéből. Ellenben volt pár perc, mi szórakoztatott, lekötött, s tetszett! John Hurt a bölcs,megfontolt, idős pap személyében lemosott a vászonról mindenkit, pedig banálisan közhelyes mondatokat adtak a szájába, s teret is keveset kapott..., no, itt kezdődik a színészi tehetség! Megint egy „életrajzi film”, mit elfelejteni érdemes, nem felidézni!

Diana (2013) - Vélemények

2017-06-24 11:21.30

"A Világ Első Számú Asszonya"..., átfogalmaznám a kijelentést, mely talán nem szó szerint, de többször elhangzik a filmben: A világ egyik legnépszerűbb asszonya! Élete minden perce, házasságának problémássága, mindennapjainak nehézsége, karitatív tevékenységének fontossága, állandósult közszereplése, a monarchiában betöltött hmmm, érdekes hangsúlyokkal bíró szerepe - s ezen szerep visszásságai - bulvárhírekre kiélesedett szemünk előtt zajlott, köszönhetően a minden rejtett, intim zugba bepillantó sajtómunkások szorgalmának. Ezen személyek léte, megcsúfolása a szakmának, de nem önmaguk táplálják pöcegödrük mélységeinek orrfacsaró illatát, csupán kiszolgálják az úgynevezett "olvasók" igényeit, szánalom, ha valaki ezen hírek izgatott böngészése végett zavarja meg a vasárnapi pirítós illatától aromás reggelik meghitt pillanatait azzal, hogy elrohan az újságos pavilonhoz, megvenni a The Sun-t, de máris túl hosszúra nyúlt életem során megtanultam a leckét:Az ember, ritka hitvány egy lény!!! S mindezek mellett s mindezek ellenére..., ha már mozit kreálunk a "Hercegnő" életéről, legyünk bátrak, végezzünk átfogó munkát, nyúljunk bele merészen a nehéz feladat legmélyebb bugyraiba, próbáljunk átfogó metszetet rajzolni ezen érdekes, bájos s nagyon emberi jellemvonásokkal - s ettől hozzánk közel állóan szerethetően sokszínű - rendelkező asszony életérő, vagy életének egy fontos metszetéről. Nem tudom mi volt Oliver Hirschbiegel koncepciója e mozi kapcsán - szerintem nagyjából semmi - , de aki meg tudta alkotni A bukást, emberi oldalról közelítve, egy embertelen embert - de szép szóvirág - attól elvárható lett volna, hogy emberi oldalról közelítsen egy nagyon is emberi, az emberi faj magasabb minőségét képviselő asszonyhoz, igényesen, árnyaltan! Nem könnyű egy ennyire ikonikus alakról filmet készíteni, viszont nem is kötelező, ha nem megy, ne erőltessük! S nem engedem bántani Naomi Watts-ot, ő megtette, amit lehetett, elsajátította a médiából ismert Diana minden jellegzetes gesztusát, pillantását, fejtartását, manírját, tanulmányozta szerepének ihletőjét, s profin hozta, mi rajta múlott, a forgatókönyv nyálasan üres romantikája, a párbeszédek hamis csengése, a gyávaság, mi áthatja e mozit, nem az ő hibája, legkevésbé az ő felelőssége. A "négyszemközti" jelenetek úgyis spekulatívak, nincs róluk mit beszélni... Próbálkoztak már a meghatározó súllyal bíró politika közélet, s a világ egyik legfontosabb monarchiájának szereplőiről mozit készíteni :Nixon, A királynő, A Vaslady..., s minek is tovább sorolni, de nem Helen Mirren, nem Meryl Streep, nem Anthony Hopkins ki jelentősen fölé emeli az említett mozik fényét ezen férc művön , nem Naomi Watts - kisebb nimbuszú személye - húzza le a mélybe ezt a vacakot, hanem minden egyéb filmszakmai szempont! Ritka vacak ez tényleg, kár..., még akkor is igaz mindez, ha az utolsó jeleneteknél párafelhő homályosította szememet, de ez csak a "Hercegnőnek" szólt, nem a mozinak, mivel megcsúfolják emlékét!

Hazugságok mágusa - Vélemények

2017-06-05 16:13.21

Aki hasonlóságot vél felfedezni a Quaestor-botrány s ezen film történései között, nem érzékcsalódás áldozata! Ám lehet, hogy Bernard Madoff - mikor felismerte, vége, ennyi volt, nincs tovább - tisztességesebben állt hozzá a kialakult helyzethez, mint Tarsoly "úr" s politikai hátországa. Bűnős? Igen! Bűnös? Igen..., s még sokszor hangzik el a verdikt, a legközelebbről érintett szájából. Miért is gondolom, hogy a mindenkori Madoff-ok magyarországi megfelelői, soha nem fognak néhány száz évnyi börtönbüntetés csendes magányában töprengeni a fölött: Megérte-e? S soha nem fogják elismerni..., igen, bűnös vagyok, s ocsmány mód bűnös a rendszer, mi a hátam mögött áll! Millionen stehen hinter mir! Aki ismeri történelmet, tudja kivel kapcsolatos, e mondat! A "tarsolyok" mögött áll a hatalom, miközben degeszre tömöttek a tarsolyok - Nomen est omen - s Magyarország nagy általánosságban is képtelen szembe nézni saját bűneivel, hibáival, ostobaságaival..., nem, mi istentől kiválasztott nép vagyunk, hibátlanok! Nálunk soha nem készülne játék vagy dokumentum film a két "nagy" bombáról, a termonukleáris fegyverek kipróbálása során sugárfertőzést szenvedett japán halászokról, Vietnamról, a Watergate-botrányról, az Irangate botrányról, az iraki háborúról, Afganisztánról, a hideg háború "visszásságairól", George W. Bush-ról, nálunk elhallgattatnák Oliver Stone-t, s Michael Moore-t, hazaárulók lennének ők, s nem többek. Valahol tisztelem az "amikat" azért, mert szembe mernek nézi rendszerük működésének összes "ipari végtermékével"..., még akkor is, ha halottak millióinak jajveszékelése jelzi világhatalmukat, de legalább kipofázhatják..., igen, ezt mi csináltuk, s nem vagyunk rá büszkék!!! Sajnálom Madoff srácait, apjuk s saját vakságuk miatt bűnhődtek, s sajnálom a kisbefektetők átvert tömegeit, viszont egyáltalán nem sajnálom azt a sok pénzéhes dollár cápát, kik százmilliókból, milliárdokat akartak csinálni, minden mögöttes teljesítmény nélkül, s ráfáztak, nem kicsit, csak azt kapták, mit érdemeltek..., talán Madoff cselekedeti sem történtek véletlenül, legalább néhány szarházi is megtanulta, milyen is kisemmizettnek s megalázottnak lenni! Egyébiránt ez egy jó kis mozi, s De Niro végre megint, játszhat, idétlenkedés helyett.

Felettünk a Föld - Vélemények

2017-06-04 09:30.23

Hű, egy mondaton belül kétszer írtam le, hogy sötétség..., lehet, hogy Freud dolgozik elmém mélyén? ;)

2017-06-04 09:11.47

Itt csak én voltam a "nagy tudású" paraszt - ki alantas mód beléd kötött, jellemhibám, hogy örömmel marok bele az emberekbe, s utána középszerű gyönyörrel dagonyázok önsajnálatuk szenvelgésének mocsarában -, tehát ne használj többes számot, más nem bántott!Csak én! Ellenben tán merészeltek ellenvéleményt megfogalmazni veled szemben, felfújt "egójú" - e kifejezés valami fixáció nálad, gyengébbek kedvéért:rögzülés, neked nincs "ilyened"..., mert akkor egyéniséged sem sok..., legyen ez a te problémád. S háttér ismeretek nélküli bunkó én vagyok, ne terelj velem egy karámba másokat - Mütyür, Chris, Lector - ugyanis ők nem tettek mást, csak "ellent mertek mondani"..., szörnyű, ez a világ!Szavakba öntődnek a "különvélemények", ha már filmes oldal...:) Léteznek elérő vélemények a tiedtől..., ez egyszerűen rettenet, pusztító sötétség borítja a sötétség barlangjába szárnyaló szellemed szupernóva erejével bíró fénytengerét! S a boldogság "kurva szar"..., mégis keressük itt e sártekén, néhány milliárdnyian..., de majd utat mutatsz, csak mi nem biztos, hogy nem térünk le róla.

A szeretet könyve - Vélemények

2017-06-02 18:13.53

Ezt a Coelho nívójú agymenést, kizárólag Maisie Williams menti meg attól, hogy menthetetlenül belefulladjon a negédesen hazug szirup nehézkesen sűrű mocsarába. "Anéző", alámerül, mint légy a cukros masszába..., majd elkezd fuldoklani, a mozi végére meg is fullad, hacsak..., el nem kezd a szívén kívül, a szemével s fejével is látni. Kedvelem Jason Sudeikist, mint vígjáték szín-észt - ő ennyi, s nem igazán több -, de "partnernője", minden szinten s színben átfesti az egyébként, egyértelműen nagyobb sztár karakterének mozgásterét, leginkább semmivé halványítja filmes jelenlétét. Megalázó..., a két minőség közti differencia, mint az egész film manipulatív ostobasága, mondom ezt úgy, szentimentális alkat vagyok..., na, de csak egy értelmes határig, ez a mozi nem kis lépésekben ugorja át ezen határokat. Jessica Biel..., meg tudja mozgatni fantáziám, de ez nem a film érdeme, izgalmas nő s ennyi!

A hódkóros - Vélemények

2017-05-29 17:31.56

Magas szakmaisággal létrehozott mozi! Igaz, hogy Jodie Foster valami "nagyot" akart ezzel dobni - s ez lesír a végeredményről -, ám azzal nem feltétlenül értek egyet, hogy ez nem sikerült neki..., a filmnek annyi, különböző "értelmezési szintje" fedezhető fel, az arra fogékony elme számára, hogy le kell vennem a nem létező s soha nem hordott kalapom előtte! Persze Gibson számára - kit minden ostobán félrecsúszó magánéleti szerencsétlenkedése ellenére, bazi nagy filmes arcnak tartok, ez egyfajta önismereti jutalomjáték - azért is külön bónuszpont kolléganőjének, hogy tudta, ez egy rászabott szerep, s gyanítom, nem véletlenül szánta neki -, de a film nem egy szimplán, magas színvonalúan megformált szakmai "performance"..., mert bizony, annál jóval több! El lehetne tévedni abban a dzsungelben, mit apa-fia, fiai,feleség-férj, tovább megyek, férfi-nő közti viszonyok komplikáltsága sző át szerte ágazó, buja indákkal, s főleg a mélysötét depresszió - ki átélte már mi az..., úgy is tudja, felfal téged, szőröstül s bőröstül, s a kezelések, orvosi s "spirituális" irányok szerint szétválasztva s egybefonva sem igazán segítenek - , csak épp nem tudom érdemes-e? A kapaszkodó..., nem lehet "külső", egy társ - a hód - egy nem létező struktúrájú cél - üzleti terv, ötlet, vagy pénz - hazugság: Én jól vagyok!, külső elvárás: másoknak való megfelelés, csak önmagunk, senki más nem segíthet, főleg nem a nem létező "másik énünk", kit létre hozunk, de valójában, nem létezik..., hisz az út végén, majd le kell vágni magunkról, a felesleget, s nem féltétlen fröcsögő vérrel jár mindez, de garantálom, rengeteg szenvedéssel! Nem akarok profán lenni..., persze miért is ne? De eszembe jut a vicc: Védd a fákat, egyél hódot!

Törökfürdő - Vélemények

2017-05-27 05:42.12

Nem, s biztonságos is, nem sérülsz sokadszor, feleslegesen, amúgy velem mindig van "valaki", ki úgy látja a világot, mint én, közelebb s távolabb egyaránt.Persze lehetnének többen is - aminek örülnék -, ha képesek lennének átlépni saját árnyékukon, vagy épp kimásznának az "üres kútból", de ki vagyok én, hogy erőfeszítésre késztessek másokat? Pedig napfényt s szabad levegőt nyerhetnének, mibe beleszippantani, igencsak felszabadító érzés... :)

2017-05-26 11:01.14

Lírai hangulatú, bársonyos textúrájú mozi ez, lágy esésű, finom szövésű keleti selyemmel béleli lelkedet. Nem felkavar, inkább lenyugtat, nem késztet nagy igazságok megfogalmazására, inkább a „kis igazságok“ felismerésére, nem akar nagyot mondani, inkább csak beléd simul. Nem nagyon vonz a keleti kultúra - most nem akarok belemenni abba, történelmileg, honnan is „számoljuk“ a keletet, Törökország, sokáig „Európa beteg embere“, mégis sokat mozdult az úgynevezett modern Európa irányába, de sokat meg is őrzött azokból a hagyományokból, mi talán távoli s idegen tőlünk, ettől egzotikus s érdekes - inkább vagyok „skandináv típus“ - rend, tisztaság, fegyelem, pedantéria, távolság tartás, mintsem vonzana az a színes zűrzavar, mit az „isztambuli bazár“ képvisel.Tudok szeretni, de óvatossá tettek tapasztalataim! Talán mellőzném most Recep Tayyip Erdoğan-t, s mi hozzá köthető, ez már aktuálpolitika, s nem kapcsolódnak az általa fémjelzettek, ehhez a filmhez!Ez a mozi nem pesmergákról, nem kurdok elnyomásáról, nem az örmények ellen elkövetett, vérlázító bűnökről szól, s nem a török hatalmi törekvésekről, csak bekalauzol egy világba, mi számunkra - turistaként is, na főleg úgy, azt láttatják velünk, minek semmi köze a valóhoz - ismeretlen. Befogadás, emberség, tisztelet s - félve írom le a szót - szeretet, miről mesélnek ezen egyszerű, tán szegény - persze mi a szegénység? - hétköznapi, török emberek. A gazdagság, nem feltétlen egy római tetőterasz, hol naponta elköltjük vacsoránkat, miközben a Szent Péter- bazilika kivilágított kupolájára mereszthetjük szemeinket - nincs olyan, mit ne szoknánk meg, nagy tévé, nagy kocsi, drága öltöny, drága óra..., csodás kilátás, elegáns városrész, csinos nő, idővel unottá válhat, hisz mindezek birtoklása már semmit nem jelent! Komoly cég, ambiciók, társadalmi elismertség, pénz..., ezt is megszokod, ez nem lehet a „cél“, legfeljebb az út, a belső békéhez, ám ezen úton, soha, de soha nem találod meg azt, mi keresni érdemes. Elutazol Isztambulba, s vendéglátóid, őszinte mód ültetnek le asztalukhoz, adják, minek birtokában vannak, ételt, italt, megosztva veled, tiszta szívvel, a lassú, nyugodt, kiegyensúlyozott életet, s azt a „feléd fordulást“, mit a jelen európai országaiban, hiába is keresnél.Hagyjuk tán a „közmondásos magyar vendégszeretet“, épp most, elég vicces lenne, felemlegetni. Aki megrögzötten homófob, kerülje e mozit, ki nem képes eltöpengeni azon, más kultúrák is sokat hozzá tehetnek saját életük megértéséhez, a tisztán látáshoz, kerülje e mozit, ki nem képes értelmezni s átélni, a főhős lelki változasait, egy lassú történetvezetés keretei között, kerülje e mozit, s kit zavarna egy váratlanul tragikus filmes fordulat, paradox mód, mégsem a reménytelenség, sírós perceit hordozó végkifejletet szülve, szintúgy kerülje e mozit, ki gondolkozik, s nyitja lelkét..., bátran vágjon bele. Soha, de soha nem költöznék Törökországba, sőt, egyetlen keleti országba sem - fentebb kifejtettem okát - mégis megfogott e hangulat, s „hozzám tett“, nem is keveset! Sokan, ha meghallják, muzulmán, eleve nem..., s sokan, ha meglátnak két férfit szeretkezni, egy török fürdőben, főleg nem..., kár, túl kéne látni dolgokon, akkor is, ha tőlünk idegen. Én is elkötlezett heteró vagyok..., félre értés ne essék, de képes vagyok másképp is látni..., többek közt ezért is érzem magam végtelenül magányosnak, ebben a ridegen elutasító légkörben, hol napjaim telnek.

A tenger szívében - Vélemények

2017-05-24 17:10.56

Nos, talán jómagam is többet vártam e mozitól, mint, amit nyújtott - úgy látom többen vannak így ezzel.Nem Herman Melville Moby Dick-jét kerestem, s nem azt az élményt, mit a regény nyújt - dőreség is lenne - mindössze több kifejtettséget a dráma szintjén, alapos megmunkáltsággal formált karakterek által interpretálva. Nagyot mégsem csalódtam, hisz zene, látvány, hangulat terén, a mozi hozza azt, mit egy kalandfilmre vágyva székbe csüccsenő - popcornt majszoló mozi néző - elvárhat. Engem személy szerint nem zavart a CGI tökéletlensége, ugyanis mindig képes voltam hagyni elsodorni magam..., nem vadászok a hibákra, bálna olajra sem - ha egy mozi "hat", alámerülök, elveszek benne, s nem keresem elő nagyítómat, hátha, majd jól megmondhatom a tutit, miért is ne tetsszen, mit látok... Viszont! Van ebben a moziban egy üzenet, mit régóta "kibeszélnék" magamból, itt az alkalom... Ez a film s történet egy oly korról szól, mikor még léteztek "férfiak", Hemsworth tán tényleg nem egy színészóriás - biztos, hogy nem az - , de férfi. S férfiak azok, kik körbeveszik, férfiak, kik egy lélekvesztőben neki mennek egy húsz méteres ámbrás cetnek, férfiak, kik nem rettegnek az óceán rejtéllyel övezett mélységeitől, csak teszik a dolgukat, másznak a sós víz által átitatott köteleken, bontják a vitorlát, s ha lezuhannak, jeltelen sírjuk a "nagy víz", kik éveket töltenek távol a családjuktól, nem látják megszületni gyermeküket, de életüket teszik kockára - gondolkodás nélkül - , hogy biztosítsák asszonyuk s utódaik betevőjét, férfiak, kiknek kérges a tenyere, a kötél kemény horzsolásától, kik, ha megáll hajójuk Valparaiso kikötőjében, vedelik a rumot s végig kefélik az összes kurvát - ki várhatná el, hogy másfél-két évet töltsenek el pina nélkül? - , de férfiak, mert visszatérnek azokhoz, kik az életük értelmét jelentik! Férfiak, büdösek, koszos a ruhájuk, nehéz az életük, s mégis fel lehet nézni rájuk, mert bátrak, miközben bele sem gondolnak abba, mit jelent e fogalom, mert csak élik azt, mit generációk óta diktál nekik a létezés keménysége! Férfiak, kik szemrebbenés nélkül nekimennek a kőkemény, hajókat hullámsírba küldő viharnak, a fekete felhőknek, az óriás fogas cetnek, a törékeny bárkájukat elnyelő hullámoknak, férfiak, kik morognak, ha "húsmentes", s kevéssé ínycsiklandó az ellátmány, de nem félnek egy néhány méteres dereglyébe ugrani, s megszigonyozni a kékes csillogású vizek urát..., férfiak, kik előbb haltak ki, mint amire vadásztak!!! Ma "ecsetfejű", csőgatyás hülye-gyerekek vették át a helyét ezen elődöknek, kik nem mernek még egy nőt sem megszólítani - tisztelettel, értelemmel, humorral, odafigyeléssel, tökös mód -, kik leveleznek - jah, a neten keresztül, ez oly könnyű -, de találkozni nem mernek, mert ehhez már gyávák, kik a szórakozóhelyeken apuci pénzén urizálnak - röhej, de ma a nők viszik ágyba a pasikat, s nem fordítva, pedig..., úgy kéne - kikre, ha rámordulsz, szaladnak a "hetesbömbihez", hisz a nagyvas tekintélye megvéd, mit szintén apuci vett nekik, kik Helly Hansen vitorlás cuccban virítanak, mert az menő, s elérhetetlenül drága, de ha a Balaton két nagyobb hullámot vet, teletojják a gatyeszt, s persze arra is "embert" tartanak, hogy kimossa a "kaksit"..., kit persze szintúgy apuka fizet, néhány "közbeszerzés" által, ebül szerzett lovettából. Ez a film nem a "nagy bálnáról" szól, hanem azokról, kik vadásztak rá..., a nagy bálnák, még léteznek, férfiak már alig..., tisztelet a kivételnek!

Üzenetek - Vélemények

2017-05-23 17:26.58

Amennyiben egyetlen szóval kéne jellemeznem e mozit, azt mondanám: kidolgozatlan! Kár..., végre látni Ray Liotta-át egy klassz kis szerepben, ahol nem "kötelező" utálni, sőt, laza, oldott, humoros, szívvel élő, jó dumájú fickót játszik, ki nem tökéletes - ki az? - sem emberként, sem apaként, de hanyag eleganciával néz szembe mindnyájunk rettegett perceivel, hisz a haldoklás nem egyszerű folyamat, még nem járom ezen utat - persze ki tudja?, miközben ezen sorokat pötyögöm a gépen, lehet életem végességének ténye közelebb van hozzám, mintsem azt gondolnám - , ám szembe jött már velem az elmúlás gyötrelme, kínokkal terhes lassúsággal övezve. S ott a potenciál - s a "finesz" sem rossz, a gyermeki én korban szétválasztott kettőssége - a lehetőség a moziban, ám nem él vele a forgatókönyv. Rose Leslie - ki egyenrangú szinten játssza szerepét a kisujjból, rutinból is könnyed finomsággal "lehozó" partnerével - szeretethiányos vergődése nincs elég pontossággal kidolgozva - illetve időnként túlontúl sematikus, más filmekben már szét csócsált mód egyértelműsített - s a megoldás is..., olyan hanyagul elnagyolt. Ám van egy jelenet..., az a bizonyos tánc, ahol befigyel a katarzis! Nem kispályás szinten. Apa-lánya viszony, élet s halál, majd a tovább lépés, a szerelem, egymás megismerésének lehetősége s e tény elfogadása - "túl a dugáson" értékrendszerében - feldolgozása az elmúlással együtt járó veszteségnek, s elindulás a művészi kiteljesedés felé, zanzásítva, ennyi e mozi! Sajna, kicsit instant mód elkészítve: könnyek, önmarcangolás, önfeláldozás, nevetés, szenvedés, szex, szerelem... s minden fontos összetevő, mindez forró vízzel elegyítve, s kész a dráma, mire a végén gyorsban ráspriccelnek egy kis tejszínhabot, de nem igazit, csak a "növényi utánzatot", valami olcsó spray-s palackból...

Maggie terve - Vélemények

2017-05-23 16:24.37

Kedvelem Greta Gerwig-et, fene tudja miért is? Talán mert lehetne ő " a szomszéd lány", ki szembe jön/jöhet velem az utcán, kire rámosolygok s mit ad isten, vissza mosolyog, ki előttem áll a sorban a "multiban", s korsarában hasonló árú, akciós cucc látható, mint az enyémben, kit meg mersz szólítani, s nem rettegsz előre, egy lenéző pillantás utáni megvető ajakbiggyesztés látványának lelombozó pillanatától, tán mert vannak szerepek, melyek rá vannak írva, melyekhez nem Glenn Close, az isteni Meryl, vagy az elérhetetlenül hűvös, ám mégis minden porcikájában nőiesen nagyasszonyos, a mozivászon által imádott Cate Blanchett a nyerő választás. Nos, ebben a moziban is ő a szomszéd lány, ki bizonytalan, tétova, meghódítható, kicsit divatjamúlt mód öltözködik, csipetnyit csámpás a járása, fogalma sincs, mit kezdjen az életével s önmagával, ám bájos, megértő, kedves s szerethető lény. Nő..., csak másképp, mint Moore, aki szokás szerint leiskolázna bárkit, maga mellől, ha nem lenne annyira profi, s alázatos, mint amennyire az! Olyan ez a mozi, mint a főhősnője, kicsit néha bénácska, kicsit néha csapongó, esetlen, ám emberi. Rengeteg párbeszéd pörög benne - néha, lássuk be tartalmatlanul - a cselekmény egy rongyszőnyeg komplikáltságával bír, a karakterek erősen túlrajzoltak - főleg Ethan Hawke, kit időről-időre kedve lenne a nézőnek seggbe rúgni, annyira férfiatlanul szerencsétlen - s mégis..., van egy egyszerű tanulsága, mi nem mindenkinek nyilvánvaló - volt az életemben oly szakasz, mikor nekem sem volt az. Az élet néha elrendel, embert, ember mellé, nőt, férfi mellé s fordítva, s kódoroghatsz össze-vissza, kidobhatsz éveket az életedből - nem mindig értelmetlenül, mielőtt azt hinnénk, mindenből tanulunk, de egyben lázadunk is, hisz dacosak vagyunk s nehezen fogadjuk be a nyilvánvalót - próbálkozhatsz olyan utakkal, mely új ígéretekkel kecsegtet, végül úgyis ott fogsz kikötni, ahonnan elindulsz, mert rájössz, mi a te sorsod..., s ki az, kivel igazán teljessé válsz, vagy válhatsz! Ennyi, nem kell bonyolítani..., kevés néző fogja kedvelni ezt a kis aranyos mozit, pedig néha nincs jobb, mint egy bundás kenyér, citromos teával, s a "konyhafőnök" meg elhúzhat a sunyiba!

Igazság (2015) - Vélemények

2017-05-21 11:03.55

Oknyomozó újságírás, kihalóban levő műfaj. Készült mozi e témában, mi csontig hatolt - Spotlight - s készült e film, mely nem volt képes átugrani egy bizonyos ingerküszöbön, tán pont azért, mert nem merészelt a hideg objektivitás ösvényén menetelni, ésszel s nem "női" érzelemmel a hátizsákban. Ez egy "női" film, s sajnos ez ordít is róla, kilométerekre. Nem meglepő, egy sértett, megalázott, kirúgott, szakmailag kinullázott nő tollából érkezik az adaptáció fundamentuma, miért is várnánk, várhatnánk pártatlanul lesimult tisztán látást. Haragszom e darabra, mert elcsúszik egy irányba, s pillanatokra sem képes kivonni magát, önmaga elfogultságának árnyékából. Így nem szabad, nem kell forgatókönyvet írni, mert elsikkad a lényeg, mert egy irányból közelítünk, mert nincsenek valós válaszok, mert minden feltárt „tény“, a ködös homály mélyén rejtőzködik tovább, s a tény, csak akkor tény, ha bizonyítást nyer, hisz - egyszerűen szólva - a nézőnek fogalma sem lehet arról, hogy most akkor hitelesek e a dokumentumok, vagy sem, politikai elfogultság vezérli az újságírónőt, vagy sem, egy elnökválasztási kampány végkimenetelét akarják a „memokkal“ befolyásolni, saját demokrata elkötelezettségénél fogva, vagy sem? (Kit érdekel, hogy katonai nyelvezet saját korában hiteles vagy sem, Word vagy sem..., tanúk..., s egyebek, mindez háttrérajz, s nem vagyunk Poirot utódok, hogy saját hatáskörben nyomozzunk, minket, nézőket az igazság érdekel - ha már ez a film címe, a kutyafáját!) Fontos kérdések ezek, hisz pont a lényeget sikkasztják el a sztoriban! A Bush adminisztráció, erőszakkal, politikai befolyással, különböző hatalmi, „haveri“ összefonódásokat felhasználva - ráismerünk a ma Magyarországára?, na ugye - elnémít egy CBS szintű televíziós adót, s befogja a száját egy korábban fontossággal bíró hírműsornak. Ennyit az amerikai sajtószabadság ábrándjáról..., s ennek kéne lenni, a vezérfonalnak, nem egy megfáradt, kiégett hírolvasó, s egy szerkesztőnő drámája ez, hanem az amerikai társadalomé!S ami Amerika drámája, az a világé is, elvitathatatlan az összefüggés. Mit csinált az ifjabb Bush a vietnami háború idején, hogy bújt ki katonai kötelezettségei alól, miért is nem akart egy AK-47-es golyózáporában megdögleni a semmiért, a "Zöld Pokol" mélyén, engem nem érdekel..., sőt, meg is tudom érteni, viszont szar elnök volt, s inkább szopta volna le egy fehér házi gyakornok, mintsem ránk szabadítsa azt a vérben s kínban úszó katyvaszt, ami ma a Közel-Keletet jellemzi! Tudom, én egy szabadelvű-liberál-bolsevik-baloldali, „társadalom struktúrát bomlasztó személy“ vagyok, de egyet gyorsan szögezzünk le, ha valaha megírják majd az USA történelmének Nagykönyvét, a Bush korszak nem a gyémántokkal övezett, arany oldalakon fog feltűnni, meg merem kockáztatni, a durván kétszáz éves amerikai történelem egyik meghatározóan kártékony szégyenfoltja az a nyolc év, mit e befolyásos politikai háttérrel bíró család sarja fémjelez.Személyének, ostobaságának, pitiáner, bosszúálló gondolkodásának hatása Amerikára, a világpolitikára, napjaink égető problémáira olyan negatív súllyal esnek latba, hogy az szinte felfoghatatlan. Filmes klasszikussal szólva, soha nem tudtam mi zavarja igazán: A zabszem a seggében, vagy a sötétség a fejében? Nem jó film ez, nagy kár érte, s bár a Blanchett-Redford duó megteszi, mit megkövetel a demokrata beidegződésű Hollywood, remekül játszanak - a mellékszereplőket inkább hagyjuk - ráadásul Blanchett vonzóbb nő ebben a moziban, mint valaha, bármiben, Redford pedig Redford, hibázni nem tud..., elpazarolt lehetőség e film, sajnálom.

Tőke - Vélemények

2017-05-21 00:02.42

Multi-level Marketing - MLM - , mely rendszerben, hozzánk - akár érzelmileg is - közel álló rokonainkat, barátainkat, ismerőseinket, barátaink rokonait, azok barátait, azok rokonait..., s így tovább, verjük át azzal, hogy eszetlenül túlárazott szemetet „forgalmaztatunk“ velük, illetve nekik, amivel az úgynevezett „alsó vonalunkra“ kerülnek, s ezzel profitot termelnek, nekünk - s persze idővel maguknak is, ha ők is megteszik azt másokkal, amit mi velük! A tisztességes kereskedés álcája mögé bújtatott piramis játék, s ennyi a lényeg, meg persze a pénz! Nem több, csak a pénz, mit hajhászunk, kihasználva azokat, kik bíznak bennünk, pénz, mit halmozunk, mert szeretünk Dagobert bácsiként elmerülni bankszámlánk sorjázó nullái között, pénz mit elköltünk, többnyire értéktelen hülyeségekre, mitől többnek érezzük magunkat, pénz mivel felvágunk s amit fetisizálunk, pénz mit „kivagyiságunk“ kihangsúlyozására használunk eszközként s persze pénz, mi biztosítja úgynevezett függetlenségünket s biztonságot nyújt - miközben persze rabjai vagyunk, tehát szabadok eleve nem lehetünk - s megpróbáljuk ezen pénzszerzésre irányuló, finoman szólva is átlátszó módszerünket, másokon való segítés ócskán hazug filozófiai mázába bújtatni! Pénz, melynek tulajdonlásától emeltebb a fej, délcegebb a tartás, s nő az önbizalom. Üdülési jog értékesítés..., kinek ismeretlen e fogalom? Kinek nincs olyan ismerőse, családtagja, ki áldozatul esett annak a gazemberségnek, mit e címen folytattak lelkiismeret nélküli kufárok, s mely „jog“ apró betűs terheit, még az unokák, unokái is fizetni fogják, vagy száz évig... Mögöttes érték nélküli pénzgyártás..., kicsiben, olyan példák ezek, melyekkel találkozhatnak a leghétköznapibb emberek is, kik nem tőzsdéznek, s hogy kapcsolódik mindez, az itt tárgyalt filmhez s honnan bennem az indulat? Mert ez a mozi pont erről szól.., csak itt nagy pályán folyik a meccs, vér profik által írott szabályrendszer szerint, illetve még ezen írott és íratlan regulákat is áthágó módon. Itt nem valami hamis hatás mechanizmussal kecsegtető táplálék kiegészítő, vagy méregdrága fogkrém eladása a tét, hanem az, miképp is csináljunk egy nyolcszázmillió dolláros cégből, egymilliárdos céget, trükkös, ám legális részvény kibocsájtással, miképp is lehet pénzt „csinálni“ úgy, hogy semmilyen valós érték nem teremtődik, s miképp is lehet úgy befolyásolni az úgynevezett piacot, mocskos, aljas eszközökkel, hogy néhány ember iszonyatos összeget várjon zsebre, tengernyi aprócska befektető pedig elveszíti évtizedek óta keservesen kuporgatott megtakarítását. Mindez persze a pénz s karriervágy bűvöletében..., átgázolni, bárkin s bármin, szemrebbenés nélkül.Ebben a ringben nem működik a szabály, hogy holló a hollónak nem vájja ki a szemét, mert dehogynem.Pénzt előállítani a semmiből, nos, ez nem a széplelkűek sportja, nincs etika, nincs tisztesség.Minden alárendelt a "célnak". Indulatom bölcsője pedig a tény: családomban is szedett már áldozatot a kispályás verzió, mert vesztettem barátokat az által, hogy nem dőltem be a beszervezési kísérletnek, s nem kábított el a könnyű pénz ígérete, melyhez az út a hozzám legközelebb állók megvezetésével van kikövezve.Hisz hol is kezded az úgynevezett értékesítést, ha nem azokkal, kik a legkézenfekvőbbek, kiket jól ismersz, s esetleg meggyőzhetőnek vélsz. Pénz gyártás nagyban s kicsiben..., a cél ugyanaz, s sem szellemi sem valós tárgyi érték nincs e pénzgyárak mögött.Csak a pénz önmagáért... - a vágyakozás utána, olyan, mint egy kártékony vírus, belemarja magát a sejtjeidbe - mert szeretjük a pénzt, s ki mennyit birtokol belőle, annak segítségével árazunk be embereket, el is hangzik mindez a moziban, nem cinikusan, inkább megdöbbentően őszintén! A film egyébként erősen középszerű - minden téren - , ám tanulságos sztorija, feljebb srófolja csillagozásomat, akkor is, ha végeredményben, közhelyes, amiről mesél. A női vezető a pénzügy felső köreiben, emancipáció a vezetésben téma..., őszintén szólva engem jelen filmben hidegen hagyott, egyetemesebb üzenete, egyértelműbben megfogalmazódik s fontosabb súllyal bír. Kell pénz - nekem is, nem szépelgek, élni nélküle lehetetlen - ,de a V8 Biturbo Mercin s a Rolex órán túl is van élet, s bizonyos határon túl, pusztán a pénz mértéktelen mennyisége, s a versengés „érte“, megrontja az embereket!

A zongoratanárnő - Vélemények

2017-05-20 11:52.58

OFF! Kedves Lector - ennél személyesebb megszólítást nem enged s nem igényel ezen internetes platform, megkereshető s megtalálható vagyok, más formában is, akaratfüggő - köszönöm, soraid jól estek. Időtöltés s hobbi gyanánt írok ide..., néha, mert kedvem van s grafomán lényem előtérbe tolakszik. Évekig nem írtam - pont, hogy kerülendő a felesleges konfliktusokat, melyek más természetű, ám innen fakadó ismeretségből eredtek, rájöttem felesleges, a múlt követ, akkor is, ha számomra már semminél is kevesebbet jelent, kár, ez így, hisz lehetne okosan, intelligensen is, de tartok tőle, ez "átlag ember kicsiny mivoltától" távoli elvárás - , s úgy döntöttem, nehogy már..., írok, ha indíttatásom s mondandóm van, mások számára..., is! Seggnyalás, hagyjuk már, butaság, közös gondolatcsere - akárcsak belülről, kiírt szavak nélkül - lehetséges, köztünk van hasonlóság..., kinek ez nem tetszik, hát az "benyalhat"..., ha már nyalás. Nem bonyolítom tovább, nehogy "bele s be-szólásra" késztessek arra érdemteleneket, az ócskán nívótlan mocskolódástól, "hány az ingerem", ellenben örülök, ha csak egyetlen ember - s vegyük ezt komolyan, nagybetűs mód - létezik e fórumon, ki érti s értékeli mit ide róttam, s mindez máris nem volt hiába...! :) S maradok ilyennek...! S "off"..., végül is, dehogy az, hisz Haneke épp erről - is - dumál filmjeiben, elidegenedtünk egymástól, s nem értjük, nem érezzük egymást, elég öreg vagyok már ahhoz, hogy ne érdekeljen, ám mégis sajnálom, hogy: ezen változtatni nem tudok s nem lehet!

A Nagy Fal - Vélemények

2017-05-20 11:18.01

Te pedig - ha jól számolom - négy rám írt reakciót pazarolsz el, erre a nulla filmre...! ;) Ne sértődj, nem bántásnak szánom... A film tényleg nulla, s én mégis "mertem" rajta egy jót szórakozni. Ellenben nem vitatom, van igazság abban, amit írsz, csak én épp megengedő hangulatban voltam..., e mozival kapcsolatban, van ilyen, két jegesre hűtött pia s egy jó nő társaságában..., ki szintúgy élvezte e filmet - gyengeségeivel együtt s annak ellenére, hogy nem szereti a műfajt - , mint jómagam. Igénytelen énem, néha gejzírként tör felszínre!

Cseresznyéskert - Vélemények

2017-05-18 17:00.57

S azért még..., Puskin s Csehov nem egy pályán rúgta a lasztit, csak a miheztartás végett!

2017-05-18 16:56.51

Én még "eredetiben" tanultam - Anyegint, maradjunk a nagybetűnél, csak, hogy tiszteljük az alkotót - az egy olyan kor volt, mikor átpolitizált volt a tanítás, s mily meglepő, most is az! Van, mi nem változik, az egyén intelligenciájára bízza a szelektálás képességének tanulását. Nem baj, ha nem érted - korodnál fogva, ez tulajdonképp normális - , majd fogod, ha gyűlik "hűvös" halomba az élettapasztalat. Nem bla-bla, nem homály, csak még fejlődnöd kell..., s szenvedve tanulni! Úgy jutsz előre, ha kínlódsz, akár a poklok legmélyét megjárva. Tulajdonképp értékelem, hogy már igyekszel túllépni az egymondatosan ostoba filmes hozzászólások szintjén. Nem baj, ha néha butaságokat is írsz, de legalább próbálkozol, mert gondolkodsz. Félre értés ne essék, ez most tőlem, dicséret! Bár kétlem, hogy értéken kezeled ezt..., tőlem! :)

A zongoratanárnő - Vélemények

2017-05-17 17:03.24

Igen, Kedves Lector, tudom, hogy Te tudod..., ordít e tény szinte minden reakciódból, mit Tőled olvasok, látok, érzek. Vitatkozni pedig nem fogok - most nem generálódik erre ok, bár köztünk az sem lenne baj, mi jól tudjuk egymást s ezt kezelni, szemben a többséggel - egyszerűen nincs miről, a Le Petit Prince pedig az egyik legfontosabb iromány, mely valaha okosan érző tollból kiszaladt! Tudod...: Felelős vagy a rózsádért! :) Azért kezdek egyre inkább újra mizantróppá válni- tulajdonképp mindig az voltam, igyekezvén nem bántani ezzel másokat - mert olyan emberek tömege vesz körül, mely ezt a legegyszerűbb alapvetést sem képes értelmezni...! Kinek lelke halott, létezése értelmetlen, ki bánt, attól meg igyekszem távol taran magam, kedves szóért, türelemért, odafigyelésért, szeretetért, tiszteletért, idővel mindig közönyt, lekezelést vagy gyűlölködést kapok cserébe..., elég volt, ebből. Maradok magamban - illetve kevesek társaságában, akik önmagamért kedvelnek, s fogadnak el, olyannak, amilyen vagyok -, de érző szívvel élek..., nem akarok fekete lyukká válni, s ehhez szükséges az óvatosság, taktikaként :)

Kaliforniai álom (2016) - Vélemények

2017-05-15 17:43.38

Alapvetően két "katasztrófa" érheti az embert életében: ha megvalósulnak az álmai, s ha nem ..., mindenki értse ezt úgy, ahogy saját életének folyása sugallja számára. Pompás mozi ez, olyan elegánsan drámai újraértelmezése a "musical" porcukorral hintett, színekben tobzódó marcipánnal bevont világának, mely hozzám is könnyen utat talált - pedig amúgy rühellem a műfajt. A szivárvány tündöklés hamisságának illúzióját - illetve a saját én kiteljesedésének s sikerének hajszolását, a Birdman óta nem éreztem ennyire szike élességgel pontos mód ábrázolni - persze a két mozi mondandója szignifikáns mód eltér egymástól, mégis felmerült bennem némi párhuzam, s nem csak Stone miatt. A két főszereplő bájos, énekes-táncos "bénázása", annyira szándékoltan esetlen, hogy a néző egy másodpercre sem érzi magát ettől becsapva, vagy kellemetlenül. Van, ami direkt, s mégis áttételes! Emma Stone briliáns mód lecsapja azt a magas labdát, melyet a forgatókönyv sokszínűsége nyújt a számára - óriási íveket játszik, s az utolsó éneke a castingon..., Meryl Streep, s a The Winner Takes It All ugrott be..., utoljára ott láttam ennyire katartikus jelenetet, zenés filmben! Gosling pedig igazi férfias eleganciával segíti tündöklését, már csak ezért is méltányolható teljesítménye, nem tolakszik az előtérbe, aláfest..., alázattal, ezúttal jó helyre ment a díj, ez nem kétséges, de kellett hozzá a partner, ez sem vita tárgya! S az a zongorajáték a végén - végig pörgetve a "meg nem élt éveket" - a szemkontaktus ereje, a soha el nem múló szerelem intenzív ereje, pillantásokba sűrítve..., aki ezt érzi, érzi, aki meg nem, az szegényebb lesz egy nagyszerű élménnyel! Sajnálom is..., ezért!

A zongoratanárnő - Vélemények

2017-05-15 16:32.01

Az! Már, akinek van..., könnyebb nélküle élni, mint vele, csak épp nem érdemes!

A Nagy Fal - Vélemények

2017-05-14 10:11.00

A Tao-Tie alakja, a kínai mitológia részét képzi, bár kétlem, hogy az időszámítás előtti évezredek kisplasztikáinak ábrázolása sokat hozzá tenne ehhez a mozihoz, tán csak színesíti az összképet, hogy nem teljesen „légből kapott“ a mohó emberfaló szörny megjelenítése. Látványmozi, s ezzel mindent elmondtam, a szürkeállományunk csendes zsibbadtságban szunnyadhat, nincs szükség rá, mert szemünknek készült ezen opusz, mi semmi mást nem akar, csak szórakoztatni. Teszi ezt középszerű mód felvázolt történettel, embertelen tömegű - előzmény filmekből lopkodott - filmes közhellyel, ám rendkívül magas színvonalon megálmodott és létrehozott díszletek s jelmezek közt. A négy csillagomból kettő, a jelmezeké..., hihetetlenül precíz, a legapróbb részletekig kidolgozott, cizellált, átgondolt, szemet gyönyörködtető minden képi részlet, tombolnak a színek, ám meglepő mód ez mégsem zavaró, sőt, s nem spóroltak a statiszták mennyiségén, lélegzet elállítóan hatásosak a tömegjelenetek. Az első ostrom székbe szögezően izgalmas, pörgős, nincs agyonbonyolítva, a Daru hadtest harcias hölgyinek öncélúan öngyilkos ugrabugrái is képesek majdnem epikus magasságokba emelkedni, jó s rossz harca, önfeláldozóan, gondolkodás nélkül, hisz erre lettek kiképezve, hatvan éven át, generációról-generációra - s klasszak a csajok, férfiként nehezen tekintek el ettől - a dobok dübörgése megrezegteti dobhártyánkat, szívünk hevesebben dobog, markoljuk a fotel karfáját, s várjuk a szörnyek invázióját. Mely szörnyek kidolgozottsága - CGI - gyengébb, mint a jelmeztervezés minősége, de az embertől idegen lények tömege kárpótol, tényleg annyian vannak, hogy már kezdjük érteni, miért is születik annyi kínai, kell a tömeg, hogy megállítsa a Tao-Tie hadsereget, hisz óriási az emberveszteség s a világot mentik meg, ugye? Damon oly káprázatos virtuozitással küldi nyilait az ellenre - persze rezzenéstelen arccal, társadalmi filmekben erősebb a jelenléte -, hogy Legolas valószínű hozzá jár leckéket venni, s Defoe oly példás rutinnal hozza az intrikus genyát, hogy ismét levesszük kalapunkat előtte. A megoldás olyan, amilyen - mindig kell egy királynő, kit, ha leírunk, porba hull a verhetetlen had - bájos s nagyon csinos, a hamar elhalálozó tábornok szerepét átvevő kis kínai lány..., ellenben nincs feleslegesen rommá nyálazott romantika - jó, csak egy kicsi, pinduri - s filmvégi csók, hála az égnek, nem hiányzott. Ne keressünk s ne magyarázzunk a sztoriba „történelmet", évszámokat, töri könyvekben olvasható dátumokat összevető párhuzamokat európai eseményekkel, s egyebeket: puskapor feltalálásának hiteles részleteit..., még a történelem valós eseményeiről szóló mozik is nyüzsögnek a hibáktól, s a tárgyi tévedésektől, ugyanis ez csak egy mese egy kultikus építmény kulisszáit felhasználó mitikus rege. Popcorn mozi - ha úgy tetszik blockbuster -, s ha rettentő szar napod volt, tedd be a lejátszóba - ha teheted full HD -ban nézd - s élvezd a másfél órát, mi kikapcsolja, felülírja a bunkó főnököd s szar munkád iránt érzett negatív érzetek által keltett személyiség rombolást. Ennyi ez a mozi s nem több, de hozza, mi várható tőle, a maga kiszámítható, ám professzionális módján, ne töprengj, mert feltűnnek a hibák, csak majszold, mint a sós mogyorót, s guríts le megnézése után egy pofa jó hideg sört, majd hajtsd álomra a fejed! Persze, csak ha nem félsz attól, egy csupa fogakból álló Tao-Tie lesz álmod főszereplője... :)

A zongoratanárnő - Vélemények

2017-05-13 11:34.50

A "Magány szimfóniája", Haneke által finomra hangolva, ha úgy tetszik, hangszerelve. Huppert káprázatos! Újra s újra nézhető, hogy a tükör által homályosan - s felnagyítva, néha sokkolva torzítva - , de sok tekintetben, magunkra ismerjünk, már, aki ezt be meri vállalni... Több Erika Kohut keresi "önmagát" körülöttünk, akár a legszűkebb környezetünkben, mintsem azt, legvadabb álmunkban gondolnánk, s több Erika Kohut rejtőzik bennünk, mintsem azt meg mernénk látni!

2018-as választás

2017-05-10 17:03.37

A fidesz már rég nem a kisebbik rossz..., még egy jobbik kormány alakítás, s az utána bekövetkező törvényszerű bukás is vállalható alternatíva, mert tán felnyílna pár millió szempár, nyílhatnának új utak, friss szemléletű, nyitott gondolkodású, fiatal értelmiség által vezérelve, Európa már amúgy is finnyásan eltartott kisujjal tartja nemzetünk poharát, nem mindegy miért? - Nagy Imre temetés óta, mely esemény pedig nem a tagnapé, s először jelentkezett mohó hatalomvágyó gátlástalanságuk, elutasító undorom maximális feléjük, igaz annál is mélyebbre süllyedtek, mit legrémesebb vízióimban gondoltam - minden "egyebeddel", egyet értés!

Don Jon - Vélemények

2017-05-10 16:12.41

A nő, harminc éves korától kezd nő lenni - s nem lány, kit rózsaszínen hamiskás töltetű vágyaival együtt, komolyan venni elég nehéz, kinek önmaga a fontos, s ezen fontosság kihangsúlyozására használja a pasit - végül, attól a bizonyos "rettegett" negyventől válik nagybetűs nővé. A "NŐ", ki meg meri élni vágyait, nem fél kimutatni a nyers szexualitás iránti - hátsó gondolatokat mellőző érdeklődését -, ki már nem csak szerelem fűtötten meri szájába kapni partnere farkát, ki meg tudja élni saját szexusát, gátlások nélkül, önmaga s partnere örömére, gyönyörére, ki tud adni s kapni..., önzetlenül, érzelem nélkül - akár - anélkül, hogy agyonbonyolítana mindent, mi oly egyszerű, egyébiránt..., de mégis annyi többlettel, melytől a szex, igazi élménnyé válik, nem üres pumpálássá. Férfiaknál is lehetséges fejlődés történetet felállítani, ám a férfiak többsége mást állítgat, már, ha megy neki, negyven felett a férfi nem többségénél, jelentkezik a "probléma", amit nagy betűvel is írhatnánk, de minek, mindenki tudja mire gondolok, s beszélgetéseim során, melyeket hosszasan együtt élő házas párokkal folytattam, megjelenik az aszexualitás, az eltávolodás, a kiégés, a szexmentes hetek, hónapok üres csendje..., ez tán még sokkal nagyobb gond, mint a promiszkuitás, véleményen szerint, csak erről "tré" beszélni.Sokkal menőbb, hogy "kivoltmeg" s hányszor, mely kijelentések igazságtartalma, sokszor hagy némi kívánnivalót. Sztereotípia, ám mégis igaz, összegezhetjük: mi a gyászban, elhagyatottságban, elhanyagoltságban, "kiszáradva" hagyott asszonyok jelmondata lehetne: Punci van nálam, s nem félek használni! Saját élettapasztalatom tanított meg arra, hol húzódik a demarkációs vonal, ahonnan, mi férfiak - már, aki, kinek esze van!, s túllát a média diktálta ostobaságokon - elkezd tisztelettel, s odaadó érdeklődéssel fordulni egy oly női korosztályhoz, mely több figyelmet érdemelne. Sokkal többet! Nem akarok belefolyni a netes pornó, valós csajok - persze nem a Scarlett Johansson által szórakoztatóan életre keltett karakter - közti különbözőségek, illetve a való élet által tálcán kínált remek asszonyok közti eltérések tárgyalására, leírták ezt már többen itt, remekül. A film témaköre nyilván a fent említetteket tárgyalja mélyebben, ám számomra mást - is - mond, s felhívnám figyelmét felszínes férfi társaimnak arra, hogy a tökéletes mell, popsi, a karcsú derék, a narancsbőr mentes, hosszú comb..., múló, felejthető emlékeket hagy csupán, de, ha belénk csüccsen egy Julianne Moore kaliberű asszony, átélhetünk valami más csodát, ahogy a moziban Levitt - pazar jelenet szeretkezésük, az amúgy is remek színész, teljes hitelességgel átszellemül, befogad, felolvad valami csodában, mit korábban el sem tudott képzelni - ezt érdemes keresni..., s nincs feltétlen jelentősége a folytatásnak, akár egy éjszaka által is közölhetünk egymás felé valamit, mi felejthetetlen, s valós értéket képvisel, álságos máz nélkül! Jó kis mozi ez, Levitt nem csak jó színész, de hozzá mer nyúlni egy érzékeny témához, bátran, őszintén..., kicsit csetlő-botló ez a rendezés, de szerethető, az alattam megszólalónak meg jelzem, lehet, hogy Brie Larson csak egy mondatattal jelzi, jelenlétét, csak épp abban a néhány szóban ott az esszencia, igaz a lényeglátás, nem erőssége a többségnek.

Felettünk a Föld - Vélemények

2017-05-07 11:04.12

"ASimov viszont akkora zseni nem volt, legsikeresebb művei is bőven hagynak kívánnivalót maguk után, például az alapítvány sorozat is nagyon sok sebből vérzik. Ha esetleg tanultál történelmet és megnézed mikor írta a műveket, akkor már annyira nem remekművek azok filozofikus értelemben. " Lehet nem volt akkora "zseni" - miféle pongyola megfogalmazás? - , de azért a te szintedet megugorta, nem oly nagy kihívás ez, lássuk be. Zagyva ostobaság, amit írsz. Asimov kritikád nem saját, a Wikiből ollózod, mazsolázod, a teljes kontextusból kiragadva - persze ha nincs saját gondolat ? - s ehhez fűztél hozzá önnön kútfőből, született is belőle egy nagy értelmetlen katyvasz, ne erőltesd, nem megy - bizonyos filozófiai gondolatok összességének elavulása, abban a formában, ahogy gondolod, nem létezik, elvetése, ha ez nagyon indokolt - persze érvekkel alátámasztva -, átértelmezése, újragondolása, kiegészítése lehetséges. Csak egy adott a mű születési idejéhez képest viszonyított jövőben bekövetkező tudományos felfedezések írják/írhatják át, illetve teszik esetleg avulttá a jövő fikciójának tudományos jellegű elemeit - de csak azokat - az írás idejéhez viszonyítva, ez a jelenség minden sci-fi írót utolér, amúgy, ugyanis ez törvényszerű, de ez nem érinti a filozofikus vagy kedved szerint - spirituális tartalmat. Nem évszámoktól függ..., igaz a Wiki erre hivatkozik..., kell a segítség, ugye? Tudsz követni? Kétlem... Nem látom szűk keresztmetszetben a világot, épp te látod úgy, mert kirekeszted a valóságot, illetve csak saját értelmezésed fogadod el - aki nem úgy látja, mint te, az hülye, s a tudatlan massza része, hogy egyszerűen fogalmazzak, próbállak ebben lekövetni - a személyes létezésedet körbefonó világról. "Esetleg" tanultam történelmet, filozófiát, művészettörténelmet, művészetelméletet-esztétikát, etikát, irodalomtörténetet, s sok mindent még..., beképzelt s lekezelő odavetésed arról árulkodik, ego terén te sem küzdesz hiányosságokkal. Írtál ide egy baromságot - tudatlanságból merítve a muníciót hozzá - majd elkezdted köröm szakadtáig védeni a védhetetlent.Ráadásul olyan emberekkel vitázol, kik ugyanúgy értékelik e mozit, mint te..., szerintem az én eredeti hozzászólásom végig sem olvastad - kevés híján ugyanúgy vélekedek, mint te - vagy egyszerűen nem voltál képes értelmezni, csak belekötöttél, amibe tudtál- persze válasz gomb nélkül. S ez nem "afilm", csak egy szórakoztatásra szánt mozi, egy film a sok közül, nívós, elgondolkodtató, tartalmas, de filmipari termék, s nem több, igaz s ebben mindhárman egyet értünk - Christ is idevéve - nagyon "jó termék". Kicsit gyoppant vagy..., de ez nem dráma - hisz nincs dráma - s a Biblia szerint, ezen tény egyenes út az üdvösséghez, saját butaságod, saját boldogságod megteremtésének építőköve. Csak így tovább, én maradok önmagam silány minőségénél.

Eszter hagyatéka - Vélemények

2017-05-03 16:15.36

Ünneprontó leszek..., kegyelem hármas, nem mennék bele miért is, sok oka van. S ami - illetve aki - miatt mégis majdnem négyes az a színészóriás, Törőcsik Mari! Fanyar mód okos, tisztán látó, száraz realitást hordozó - s mégis érzelmekkel teli - karaktere élteti a mozit, s a két jelenet, mikor majdnem elhiszi Lajosnak, hogy..., s mosolyából kifakad az elismertség öröme, majd mikor "leparancsolja", ugyanaz a Lajos a családi fotóalbumról, azok a finom arcrezzenések, tekintetek, árnyalatnyi mimikai gesztusok, nos, ez taníthatatlan. Parádés...!

elejére ... 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 ... végére