![]() | ![]() |
![]() |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak | ![]() |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Gyerekjáték (2019) (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Blöff - HBO2, 00:40 |
Ezra - Filmbox Premium, 00:45 |
Miután elbuktunk - Viasat Film, 01:10 |
Halálos meló - Paramount Network, 01:10 |
Vérfarkas: A szörny köztünk van - Film Café, 01:15 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Hannes Jaenicke (65) |
Barbara Niven (72) |
Mark Dacascos (61) |
James Wan (48) |
Bill Duke (82) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
- Filmes Sámánok Rendje - |
Michelle Trachtenberg - Vélemények |
F mint foci - Avagy vélemények a bajnokságokról |
Vasember 2. - Vélemények |
Három betű - egy mondat |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Végtelen nyár-szindróma ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Audrey Landers ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
2012-12-09 15:02.16 |
ez mind lejött,arról a hozzászólásról??
fasza!..várjunk egy másik godot-ra hát:)) |
2012-12-09 14:38.46 |
Mindenkinek,kivéve az érdemtelen ,szülei általi előfizetést birtokló langyinak érdekesség eme remek sorozatról,mely annyi idős,mint én
Negyven éve, 1972 decemberében indult hódító útjára a Frakk, a macskák réme című rajzfilmsorozat, amelyből aztán tizenöt évvel később készült el az utolsó rész. A széria írója, Bálint Ágnes két valódi kutyáról mintázta a címszereplőt, a főcímdalt fusiban vették fel, az aláfestő zenét szolgáltató orgona pedig a budaörsi templomba került - összeszedtünk néhány érdekességet a produkcióról. AJÁNLAT A tévékutyák nem harapnak Ötvenéves Gusztáv, aki soha nem lehetett főnök A rovarvilágot népszerűsítette a harmincöt éves Vízipók-csodapók Túl a negyvenen is vállalható a Mézga család Csukás István: Egymillió gyermeket neveltem fel Annak idején afféle előkarácsonyi ajándékként, 1972. december 23-án került képernyőre a Frakk, a macskák réme első része, természetesen a friss magyar animációs sorozatokat megillető műsorsávban, a Cicavízió szombati adásában. A nyitó részt még tizenkét másik követte, majd kisebb-nagyobb megszakításokkal további három évad készült 1987-ig - a közmédia ráadásul mind a mai napig rendszeresen ismétli a sorozatot, jelenleg is megy például az M2-n. A történetet ma már mindenki ismeri: egy nyugdíjas házaspár, Irma néni és Károly bácsi két lusta és szemtelen macskával, Lukréciával és Szerénkével él egy házban, mígnem Károly bácsi megelégeli, hogy az egyik cica folyamatosan a kedvenc karosszékére pályázik. Ekkor kerül a képbe Frakk, a magyar vizsla, aki - a sorozat címének megfelelően - valóban a macskák rémévé válik, folyamatosan azon dolgozik, hogy megnevelje a túlságosan is elszemtelenedett jószágokat. A történet és a figurák Bálint Ágnes fejéből pattantak ki, aki nemcsak rengeteg mesekönyvet szerzett, de számos klasszikus rajzfilmsorozaton is dolgozott: forgatókönyvíróként ő jegyezte például a Mi újság a Futrinka utcában?-t, valamint a Kukori és Kotkodá-t, dramaturgként pedig olyan szériákban működött közre, mint a Mirr-Murr, a kandúr, a Mekk mester, a Kockásfülű nyúl, a Vízipók-csodapók vagy a Pom-Pom meséi. Frakk egyik mintája egy azonos nevű vizsla volt, amelyről Bálint Ágnesnek az édesanyja mesélt, az állat ugyanis ott lakott a szomszédjukban, de gyakran átszökött hozzájuk, és hasonló csínyeket követett el, mint későbbi, rajzolt névrokona. Frakk közvetlen ihletője azonban egy másik vizsla volt, amely veje, dr. Sárvári András révén került az írónő otthonába. Sárvári az orvosi egyetemen figyelt fel a kutyára, amelyet a sintértelepről hoztak be, és állatkísérleteket szándékoztak végezni rajta. Azonban annyira megtetszett neki a vizsla, hogy inkább megvette, és hazavitte - a család macskáinak legnagyobb bánatára, az igazi Frakk ugyanis éppúgy előszeretettel kergette meg lakótársait. Miután Bálint Ágnes sorozatötletét elfogadta a Magyar Televízió, a figurákat Várnai György tervezte meg, aki amúgy a Ludas Matyi karikaturistája volt, de például a Gusztáv-sorozatból is kivette a részét. Az első két epizódot még Macskássy Gyula rendezte, aki a magyar animáció születésénél is ott bábáskodott, hisz 1950-1951-ben ő készítette A kiskakas gyémánt félkrajcárjá-t, amely az első színes rajzfilm volt itthon. A rendezői munkát később Cseh András és Nagy Pál (illetve alkalmanként más kollégák) vitték tovább, a technikai megvalósításban előbbi járt az élen. A Frakk ugyanis papírkivágásos technikával készült, ahol minden figurának megvolt a maga készlete - testrészek, különböző hangulatú fejek -, amelynek darabjait szabadon lehetett cserélgetni, ily módon kaptak meg egy bizonyos mozgást vagy arckifejezést. Cseh először saját maga kísérletezett a technikával, majd a hatvanas évek végén francia megrendelésre, a Topino-sorozat készítésekor tökéletesítette. A Frakk idején már semmi gondja nem volt tehát a megvalósítással, és a technika egyszerűségének köszönhetően egy-egy epizód rendkívül hamar, körülbelül két hét alatt el is készült. A szereplőknek a kor neves magyar színészei kölcsönözték a hangjukat, akik közül már csak Schubert Éva (Lukrécia) és Szabó Gyula (Frakk) van életben. A Szerénkét megszemélyesítő Váradi Hédi 1987-ben, az Irma néninek hangot adó Pártos Erzsi 2000-ben hunyt el. Károly bácsi eredeti hangja, Rajz János 1981-ben távozott az élők sorából, szerepét később Suka Sándor vette át, aki 1993-ban hunyt el - utolsó filmes szerepe a Família Kft. Szép Ágostonja volt. A széria zenéjét a rengeteg rajzfilmben tevékenykedő Pethő Zsolt szerezte, aki az emblematikus sorozatok mellett egész estés animációs filmeken is dolgozott, ő írta például a Szaffi, Az erdő kapitánya vagy a Vili, a veréb zenéjét. A kor viszonyaira jellemző, hogy a költségvetés szerint a főcímdal nem készülhetett volna el zenekari kísérettel, Pethő azonban rávette a Magyar Rádió könnyűzenei együttesét, a Stúdió 11-et, hogy egy másik felvétel közben, mintegy fusiban játsszák fel neki a rövid főcímzenét. A későbbi aláfestő zenéket - az epizódokat egy az egyben lekövetve - már maga Pethő játszotta fel egy Hammond orgonán. Ezt a viszonylag olcsó megoldást egyébként Szabó Sipos Tamás (Szabó Sipos Barnabás édesapja) terjesztette el, aki a Magyarázom a mechanizmus-t című rajzfilmsorozatában alkalmazott először egy szál orgonát nagyzenekari kíséret helyett. A Frakk idején ez már bevett gyakorlat volt, a hangszer számos más rajzfilmben is megszólalt - majd a Pannónia Filmstúdió összeomlása után a budaörsi templom vásárolta meg. |
2012-12-09 13:50.26 |
olvasd el,amit most linkeltem,pont erre is ad választ az origo cikke:) |
2012-12-09 13:28.53 |
Érdfemes végigolvasni,ez a cikk sokmindenre válasz. |
2012-12-09 13:28.22 |
Szerepeljen benne szerelem vagy tenger, de halál ne! Esetleg legyen direkt idétlen, mert arra felkapják a fejüket! Semmiképp sem külföldi szó, mert azt nem bírják sem megjegyezni, sem kimondani. Filmforgalmazók mesélték el nekünk, hogyan és főleg miért adnak béna magyar címeket a filmeknek.
Ostoba szójátékok, véget nem érő alcímek, modorosság, émelyítő aranyoskodás, esetleg totálisan értelmetlen csűrcsavarok. A filmrajongók agyvérzésig képesek dühöngeni a magyar címeken, amelyeket a hazai forgalmazók ráaggatnak a filmjeikre. Tényleg okvetlenül szükségünk van Börnire, az eszelős temetősre, Szerelemre, pastára és tengerre, a Hét pszichopata mellé még egy si-cura, a Quantum ki tudja mit jelentő csendjére, az Erőszakikra, valamint a Szellemíróra, akárkik legyenek is ők? Meg tudjuk még különböztetni, hogy Az igazság nyomában járunk, A bűn hálójában vergődünk, A hatalom árnyékában lopakodunk, avagy Az igazság árát fizetjük? Nekiszegeztük ezeket a kérdéseket magyar filmforgalmazó cégek munkatársainak, és ha egészen röviden akarjuk összefoglalni a címben feltett kérdésre adott válaszaikat, akkor: igen, muszáj idióta magyar címeket adni. Habár a hollywoodi gigafilmeket forgalmazó cégeknél és a művészfilmekkel foglalkozóknál a címadás menete nem teljesen ugyanaz (erre később még kitérünk), és nyilván a célközönség sem, abban lényegében egyetértés volt a megkérdezettek közt, hogy a címadásnál kompromisszumot kell kötni a lehető legszélesebb közönség bevonzása érdekében. A "tipikus" mozilátogatót többen is úgy írták le, mint olyan embert, aki elhatározza, hogy moziba megy, és a pénztárnál sorban állva a plakátokat nézegetve vagy a pénztár fölötti monitort böngészve dönti el, hogy mire a kasszához ér, mire kér jegyet. A forgalmazók szerint ebből az következik, hogy figyelemfelkeltő (lásd: jópofáskodás, szóviccek), a film műfajára egyértelműen utaló, kimondhatatlan idegen szót vagy a néző számára semmitmondó nevet nem tartalmazó, megjegyezhető magyar címre van szükség. Ennek az elvnek az alapján hullanak el az amerikai filmeknél oly gyakori egyszavas címek, de legalábbis alcímet vagy poénosnak szánt kiegészítést kapnak, kerülnek korábban nem létező, de frappánsnak ítélt kifejezések a magyar címbe, illetve alakul át szinte bármilyen eredeti cím háromszavas, vonzónak talált felsorolássá. Martin Scorsese Hugó-ját például önmagában nem találta elég sokatmondónak a forgalmazó, ezért a film meseszerűségét hangsúlyozandó nálunk A leleményes Hugo címet kapta. Tim Burton januárban érkező Frankenweenie-je pedig hasonló megfontolásból kiegészült az Ebcsont beforr alcímmel. A hét pszichopata cím a forgalmazó szerint félrevezető volt, mert súlyos pszichodrámára vagy akár horrorfilmre is utalhatott volna, ezért egyértelműsíteni akarták, hogy vígjátékról van szó. Ebben az esetben a spanyol és a román címadás adott ötletet: ebben a két országban A hét pszichopata és egy kutya címen fut a film, de a forgalmazó úgy ítélte meg, hogy ez magyarul nem hangzik elég jól, így jött be a si-cu a képbe. A Bernie-ből úgy lett Börni, az eszelős temetős, hogy egy filmes blog olvasóitól kértek címötleteket, és ez volt az egyik beküldött javaslat. A forgalmazó úgy találta, hogy "ha az egyértelműen amerikai film plakátján magyar írásmóddal szerepel a név, az odavonzza a tekintetet, és a moziba járók talán megállnak, és megnézik, hogy mi az, aminek ilyen idétlen címe van". Mindezek ellenére a forgalmazók állítólag nem utaznak a minél hülyébb címekre. Ezt hollywoodi filmek esetén nem is nagyon tehetnék, mert a stúdiók ellenőrzik a magyar címadást. Előfordul, hogy eleve megszabják, hogy a magyar cím milyen irányba mehet vagy nem mehet el, vagy azt, hogy szerepelnie kell benne egy bizonyos szónak. A Quantum csendjé-nél például a fránya quantumot mindenképpen fel kellett használni, ezért is lett ennyire szerencsétlen a magyar változat. A forgalmazó által kitalált címet aztán vissza kell fordítani angolra a stúdió számára, amely vagy jóváhagyja, vagy nem. Utóbbi esetben egyezkedés kezdődik, amelynek során a forgalmazó megpróbálja meggyőzni a stúdiót arról, hogy a magyar piacon az ő változatuk fog a lehető legszuperebbül működni. Ha első körben nem születik megállapodás, az ügy magasabb szintre kerül: előfordul, hogy személyesen a rendező dönt a címről. A magyar címek egyébként nem úgy születnek, hogy minden forgalmazónál ül egy, magából nyelvi leleményeket ontó ember, aki a címeket adja (bár a UIP legtöbb címét a filmeket is fordító Speier Dávid találja ki), hanem jellemzően sok ember ötletelése eredményeképpen jönnek létre. Általában tesznek címjavaslatokat a fordítók, a forgalmazó belső munkatársai, és sok helyen bevált külsősöket is alkalmaznak, akik bedobják az ötleteiket. Az Erőszakik-at például egy külsős reklámszakembernek köszönhetjük. És bármilyen sokan utálták is a címet, a forgalmazó szerint bejött, mert a vártnál többen ültek be a filmre. Az egyik cégnél szokás az is, hogy a művészeti vezető megszavaztatja a forgalmazási munkatársakat, hogy melyik címjavaslat tetszik nekik a legjobban, és az sem ritka, amikor a forgalmazók blogokon vagy a Facebookon egyenesen a nézőktől kérnek ötleteket, vagy velük szavaztatják meg a már meglevő változatok közül a befutót. A hollywoodi filmeknél nincs könnyű helyzetben a forgalmazó: a magyar címet sokszor egy-két évvel a bemutató előtt kell kitalálniuk, amikor még egy kockát sem láttak a filmből. Általában megkapják a film szinopszisát és esetleg egy útmutatót a címadáshoz (amelyben szerepelhetnek olyan korábban említett kitételek, hogy minek kell okvetlenül benne lennie a címben), de előfordul az is, hogy mindössze egy két-három mondatos leírást kapnak a sztoriról. Az új James Bond-film jó példa arra, hogy milyen kevés információ alapján kell dolgozniuk: a Skyfall-t eleinte le akarták fordítani Égszakadás-ra, hiszen nem tudhatták, hogy az eredeti cím egy hely neve a filmben. Vannak aztán még olyan speciális esetek, mint például amikor az eredeti cím teljességgel lefordíthatatlan, úgyhogy muszáj attól elrugaszkodva ötletelni, vagy az ellenkező véglet, amikor valamilyen külső körülmény határolja be a címadást. Az első esetre egy régebbi példa a Bounce című Ben Affleck-Gwyneth Paltrow-film, amelynek a sikítófrász kiváltására alkalmas Szívörvény címet találta a forgalmazó. Magyarázatuk szerint a számos címjavaslat közül azért esett erre a választás, mert "elég kifejező volt, és jelezni akartuk, hogy nem vígjátékról van szó, hanem egy romantikus drámáról". Roman Polanski The Ghost Writer-e szintén sok fejtörést okozott a forgalmazónak, hiszen a magyar köznyelvben erre a szakmára használt "néger"-t nyilván nem tehették a címbe. Végül úgy döntöttek, hogy a magyarban korábban nem létező Szellemíró lesz a cím, és tulajdonképpen igazuk lett, mert sikerült meghonosítaniuk ezt a bértollnokságra alkalmazott kifejezést. Ami a külső korlátokat illeti, a Bosszúállók esetében például sok képregényrajongó nehezményezte, hogy nem tartották meg a képregény magyar kiadásában használt A bosszú angyalai címet, de mivel az Amerika kapitány tavaly már Az első bosszúálló alcímmel került a mozikba (a két filmet nem ugyanaz a cég forgalmazta), a Bosszúállók forgalmazója a félreértések elkerülése végett ennél maradt. Gyakran előre eldöntött a film címe akkor is, ha regényadaptációról van szó, így például a magyarul Vágy és vezeklés címen megjelent Atonement filmváltozatánál egyértelmű volt a forgalmazó számára, hogy nem sima Vezeklés-ként fogják bemutatni. Ez persze nem kötelező jellegű: a Savages-ből, bár a könyv Barbár állatok címen futott, Vadállatok lett, a World War Z pedig Zombiháború helyett Z világháború néven kerül majd a mozikba - egyrészt, mert a forgalmazó túl "videofilmesnek" találta a Zombiháború-t, másrészt jelezni akarta, hogy nem kifejezetten zombifilmről, hanem akciófilmről van szó. Eddig főleg a hollywoodi filmekről esett szó, de a független-, illetve nem amerikai filmeknél is hasonló alapelvek érvényesülnek a közönség maximalizálása érdekében. Ahogy az egyik, elsősorban művészfilmeket forgalmazó cég volt munkatársa mondta: "halál lehetőség szerint ne legyen a címben, viszont mindenképp legyen benne szerelem vagy tenger vagy pasta, és akkor jönnek". És nehogy azt higgyük, hogy a művészfilmek közönsége okvetlenül elboldogul az idegen szavakkal, nevekkel: a Caravaggio esetében állítólag rendszeresen a "Káváriggóra" kértek jegyet a nézők. Ezek után annyira nem csodálkozhatunk azon, hogy a Somewhere-ből a mégiscsak ismerősebben csengő Made In Hollywood lett, a SuperClásicó-ból pedig Bor, tangó, kapufa. Ezekből a példákból is látszik, hogy ha nem hollywoodi filmről van szó, a forgalmazó szabadabb a címadásban, mert ritka, hogy a producer ellenőrizni akarja a magyar címet, az pedig szinte soha nem fordul elő, hogy visszadobná. Viszont ez olyan elszállásokhoz is vezethet, mint például a nemrég bemutatott Play, ami a Gyerek"játék"? alcímet kapta. Ebben az esetben a forgalmazó meg akarta tartani a Titanic filmfesztiválon már használt eredeti címet, viszont kicsit túlagyalta a jelentéstöbbletet hangsúlyozni próbáló kiegészítést. |
2012-12-09 13:04.03 |
a technikai megvalósításban van különbség.Jar-jar is máshogy készült,Gollam is.ezért igen,mindkettő első a maga módján. |
2012-12-08 18:12.39 |
Nincs értelme ragozni.
Igen,több éve velünk vannak,szeretjük őket,Motkány meg az egyik legnagyobb arc animációs-filmekben.A történet senki által nem lesz meglepő,a képi világ valami álomszép és a kiszámíthatóság továbbra is ugyanolyan kötelező,mint a megszokott,családi összetartozásról szóló amerikai örökrecept. De,ez olyan mint Mekiben a sültkrumpliszag,odatartozik. A Jégkorszak négy része hihetetlen zsét hozott a világban,mégis legnagyobb csodájának én azt tartom,van benne valami lazaság,amiből az jön le,az alkotók élvezték a gyártását.Van itt poén a gyerekeknek,van itt poén a felnőtteknek meg sok kaland ,szóval,semmi nem változott,és előkészítették Diego szerelembe esésével az ötödik részt is,tigrisalom rulez. Manny magyar hangját azért bevallom,nehezen szoktam,és a film utolsó 10 perce humortalanná vált,de addig szórakoztam,nevettem,az öreglány dumája pedig telitalálat volt. Motkány meg...egy isten,na! |
2012-12-08 17:58.59 |
Mára persze kiderült,ezt a filmet kár volt megcsinálni.
Szép izmos bukta,és érthető:Wiseman mozija gyönyörűen fényképezett,precíz akciókkal teli szép nagy üresség.Amiért Arnold filmje a mai napig mérföldekkel jobb,az a feszített,néhol nyomasztó érzés,hogy vajon a főhős most ezt álmodja vagy sem?Colin Farell-nek ilyen kihívásokkal szinte meg se kellett küzdenie,pedig színészként biztos jobban hozta volna,mint az osztrák muszklimikulás. Paul Verhoeven híres sci-fi-je ezen kívűl brutálisan véres volt és mocskos néha,technikailag meg azt adta,ahol éppen járt a trükktechnika,ez az egyedüli dolog amiben a 2012-es változat jobb,de 22 évvel azután persze könnyű.Ha egy sci-fi egyedül az akciókkal akarja magát eladni,úgy érzem,gond van,pont mert a műfaj rövidítése tartalmaz más jelentést is. A 2012-es Recall-ba amúgy is sok helyen bele lehet kötni pont hogy olyan technikákat mutatott be,amik láttán ez az egész elképzelhetetlen tervnek tűnik:de mikor az ember szórakozik,kit érdekel?Az autós üldözés korrekt,a liftes jópofa,a két csaj meg csinos volt,mondjuk én magam sajnáltam,hogy Wiseman pont felesége kedvéért kiírta Richter karakterét a filmből,aki pedig az egyik legemlékezetesebb volt 1990-ből. Ám a film hiába látványos,ha amikor épp nem történik semmi akkor unalmas:valahogy kong az ürességtől.Azt kezdtem inkább nézegetni,hányszor utaltak Arnold mozijára,bizony igen magas a száma,bizonyos jelenetekben szó szerint azt mondták mint ott-lásd reggel ébredésnél-vagy Richter leszakadt karjára kacsintottak egy leszakadt robotvégtaggal. Colin Farell érdekes színész amúgy:ő az a srác,aki sose lesz úgy néz ki,megasztár,mindig ott van a kapujában....de filmjeire valahogy annyira nem kíváncsiak a népek,pedig nem tehetségtelen,lásd Erőszakik.A Total Recall a szemnek igényes és látványos szórakozás,kár hogy az eszünkre nem hat,és a látványon kívűl nincs miért másodszor végignézni. |
2012-12-08 17:09.45 |
Ülünk egy lakásban.Beszélgetünk.
Érted:civilizációról,kultúrártól,ér tékekről , értékrendekről,és Istenről.Istenről,aki többek szerint sose volt,Nietzsche szerint mi magunk öltük meg-tehát,szerinte létezett,-és több millió,milliárd ember szerint a mai napig van,él??létezik.Hogy mit csinál épp,hogy ilyen a világ?? Nem tudom.Biztos félrenéz. Kár kitérni-bár nagyon fontos!!!-a színészi játékra:döbbenetes.Erős,markáns.Geah és a többi agyhalott miatt,akik azt hiszik,blockbusterekben kéne mindig villanni minden ismert névnek,jelezném,nem,az nem kihívás számukra:a színészetet ez jelenti,vagy valami ilyesmi.Ezért is keresik. EZ. Nem mikor a Bosszúállókban valakinek fél szeme letakarva,vagy Pom-pom lányokra kell vigyázni egy öregedő zsarunak.Az is jó dolog,kell is,úgy hívják,szórakozás.Fontos. Ez más. A Sunset Limited Fekete és Fehér beszélgetése,2 ember igen rövid kapcsolata,ahol az egyik hisz Istenben,mert borzalmas dolgok vannak mögötte ,és a maga szószátyár és néhol ironikus módján lelket próbál önteni abba a férfiba,akinek legnagyobb bűne családjához köthető,nevezetesen édesapját mikor haldoklott nem látogatta meg a kórházban:és ateista.Markánsan,határozottan,és ami lényeges,okosan az,hisz érveit világnézetére saját logikája okán meg is tudja védeni,magyarázni,ha kell.Nem mondom,hogy minden gondolattal egyetértettem,ami a filmben elhangzott-Fekete szerint a világ fekete vagy fehér nos én nem így érzem-de tudni illik,hogy ez az adott karakter véleménye,és nem egy általánosan odabüfögött igazság. Mert sokadszorra,többedszerre,az az igazság,hogy nincs igazság:az emberek saját belső világukban (is) képesek élni,néha olyan mélységekben,ahová szeretteik-ha vannak...-se nagyon látnak le.Sokan ész nélkül kritizálják a Bibliát,holott bele se olvasnak,és elmennek azon az egyszerű valóság mellett,hogy igen,azok a dolgok lehet hogy mesék,hogy nem így történtek meg,de oké,az is lehet,Jézus sose élt vagy csak egy korát megelőző illuzionista volt,ám nem ez a lényeg,ez csak körítés:a Biblia lehet arra jó igazából,hogy utat mutasson ,hogy kéne élnünk valójából.Hogy ne legyen ármánykodás,hazugság,lopás,gyilkosság,hogy...áh. Ehhez pedig majd mindegy,hisz az ember Istenben,vagy sem,mégis hányszor összemossák.Élhető ,jobb élet,hát nem erre vágyunk?? Igazából ki bírja ki,hogy azok az elvek,hiedelmek??vonalak,amelyek mentén életét leéli,konfrontálódnak egy másik eszmével,gondolatisággal?Hogy viszonyul ehhez,mennyit enged be a másik világából,gondolataiból?És..hányszor van az ember úgy meggyőzve,hogy mint itt Fekete,megadja magát,és kinyissa az ajtót ,utat engedve valami újnak, Cormac McCarthy szikár képzete szerint az ön és mindenkit gyűlölő professzornak a halálba? Kultúra...értékek...civilizáció.A nem zsidó származású Fehér azt vallja-aki Fekete szerint azért lát mindenhol árnyékot,mert ő maga az Árnyék- ezek kiszálltak a haláltáborok kéményén, amit ő lát,érez,megfigyel a világban,azért kár élni.A Sunset Limited így vagy a megváltás vagy a kárhozat,ki hol áll a mű nézése közben,Fehér pedig nem lát más megoldást,nihilista értékrendje nem lát más kiutat,mint a metró kerekei,és ezen egy finom ,teljes ízét több nap után kiadó étel se sokat segít.Itt jöttem rá,és is hiszek,pont ennek ellenkezőjében,hogy vannak dolgok,amik velünk maradnak,értékek amiket tovább adunk és tovább KELL adnunk,mert fórumunk egyik legnagyobb barmának és okoskodójának nem lehet ennek ellenkezőjében igaza...nem,nem,nem! Lám,hát az én életembe is belecsimpaszkodott picinyt. Egy értékesebb film attól jó,attól erős,ha továbbgondolod a látottakat,ha veled marad élménye , nem kell mindennel egyet érteni és fejbólintó hülyegyerekként helyeselni,ha valami taszít,nem fogadod el,nem érzed azon szavak jelentését igaznak persze.A Sunset Limited valami hihetetlen karakán, nyomasztó film olyan párbeszédekkel,amik értelme mélyebb a pillanatnyi átláthatóságánál,amiken illik továbbcsámcsogni,mégha persze nem kell azonnal elindulni a Népstadion felé megnyalni a harmadik sínt.Hanem... Egyszerűen csak elgondolkodni,hogy juthat egy ember odáig,ahová a professzor,hogy mi volt annak az életnek a drámája-pont mert nem egyedüli-....és pofont érezni amiatt,mi van ha neki van,volt,lesz??igaza? Kényelmetlen gondolat. |
2012-12-08 12:12.18 |
de,még sarkalatosabb,a vértől ugyebár meggajdulnak.bella mikor még ember volt,többször járt hozzájuk,ő sose menstruált??melyik az a betét,ami minden szagot felfog minden folyadékkal egyetemben??
az obnek lőttek:)) |
2012-12-07 17:57.15 |
anitám,milyen mai világban,amikor ez egy sci-fi a jövőben játszódva?:)) |
2012-12-07 15:39.06 |
welli,akkor max téged szidnak,nem édesanyád,ne már tényleg |
2012-12-07 13:50.31 |
nem kell,de ha igazam van,igazam van.pitbull volt a jelem az oviba.karesszal meg beszélgettünk.
piti beszélgetésként is csak |
2012-12-07 12:46.22 |
ki hordja össze?meg vita??szerintem beszélgetés volt. |
2012-12-07 11:26.56 |
mit hordunk össze? |
2012-12-06 20:24.54 |
néha...olyanokat kutatnak pl...agyam eldobom.
bár,inkább hülyeségeket mint mondjuk tömegpusztító valamit. |
2012-12-06 20:18.54 |
megkérdezhetsz pár tagot.:))
kihátrálás,az megy.legalább úgy,mint a bocs,én tévedtem... ebben vagy közös többek közt ezzel a netbacival. |
2012-12-06 20:13.16 |
felsértett?:))derbeni acél az.
bármelyik baromságod emlegethetem,igaz. válaszodnál ne felejtsd:te kedvelsz engem:)) |
2012-12-06 20:09.41 |
na ja.ezen mosolyogtam én is,most akkor ez...minek?? |
2012-12-06 20:07.35 |
de.én tudom,mi a bula.
nem veszek vissza,miért tenném?neked persze hogy sok,követni nem tudsz.a műveltségbe meg ne fusunk bele:))nem a bula szótól ered,aminek köznyelvi jelentéséről annyi fogalmad van,mint mikor mutatták be a hobbitot. meg.lévén,faszkalapnak tartalak.én nem bírom a burád,mikor meg nyalsz,vagy a legundorítóbb:))baráti jótanács |
2012-12-06 20:00.05 |
és ne a wikire hagyatkozz. |
2012-12-06 19:58.29 |
miért,te nő vagy hogy rázod? |
2012-12-06 19:55.50 |
Változatos nyelvezete, életmódja és vallása ellenére genetikailag közel áll egymáshoz az Európában szétszórtan élő roma népesség, állapította meg a cigányság eredetét minden eddiginél részletesebben kutató nemzetközi vizsgálat. Az európai bevándorlás nagyjából 1500 évvel ezelőtt indult meg, amikor egy kisebb csoport útra kelt Északnyugat-Indiából.
A romák alkotják a legnagyobb kisebbséget Európában, becslések szerint 11 millióan élnek a kontinensen, vagyis többen vannak, mint Magyarország, Görögország, Portugália vagy Belgium népessége. "Azért voltunk kíváncsiak az európai romák történetére, mert fontos szeletét képezik az európai népességnek, de sok országban nagyon háttérbe szorulnak, a tudományos kutatásokban is" - mondta David Comas, a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem munkatársa, kutatásvezetője. Comas az [origo]-nak elmondta, hogy genetikai alapon akarták feltárni a cigányság eredetét és elterjedését a kontinensen. Korábbi nyelvészeti kutatások már utaltak az európai romák indiai eredetére, pontos származásukról és elterjedésükről azonban nem maradtak fenn írásos emlékek. A genetikai vizsgálatok most megerősítették a nyelvtudományi eredményeket: 13 országból gyűjtött DNS-minták vizsgálatával igazolták az indiai származást, és pontosították a vándorlásukra vonatkozó adatokat is. A kutató elmondta, hogy a magyar romák genetikailag különböznek a nyugat- és észak-európai cigányoktól, és a közép-európai, balkáni populációkhoz állnak közel. Indiai bandzsára cigányok népviseletben Ezer éve érték el a Balkánt "Nem végeztek még ennyire alapos genetikai vizsgálatot azzal a céllal, hogy feltárják a 11 milliós európai romák demográfiai történetét" - mondta dr. Pamzsav Horolma, a cikk egyik szerzője, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézet munkatársa az [origo]-nak. Pamzsav Horolma elmondta: a genetikai vizsgálatok megerősítették a romák indiai származását. Körülbelül 1500 éve indult el India északi-északnyugati részéből egy viszonylag kis létszámú csoport Európa felé. Közép-Ázsián, a Közép- és a Közel-Keleten átvándorolva - ahol nem keveredtek jelentősen a helyi népekkel - érték el a Balkánt, körülbelül 1000 évvel ezelőtt. Cigány medveidomárok Joaquin Araujo y Ruano festményén Körülbelül 900 éve újabb jelentős esemény történt: a Balkánon élő roma népesség kettévált. Egyik részük nyugat felé indult (Spanyolország, Portugália felé), a másik csoport Európa keleti része felé fordult. Letelepedésük után valamennyire keveredtek a helyi népekkel, de alapvetően megőrizték eredeti genetikai jellemzőiket. Az Európában élő romák ma is az Indiában élő népekkel mutatják a legnagyobb genetikai hasonlóságot. A vizsgálatok során a genetikai állományban lévő pontmutációkat (kb. 800 ezer SNP-t), illetve ezek mintázatait térképezték fel (a fehérjéket nem kódoló DNS-ben), és az így kapott eredményeket vetették össze a romákkal együtt élő népcsoportok, illetve a ma Észak-Indiában élő emberek ugyanilyen vizsgálati eredményeivel. Felderíthetetlen a magyarországi romák története Vitatott, hogy a romák mikor bukkantak fel a történelmi Magyarország területén. A szaktudósok a 15. század eleji dokumentumokat tartják hitelesnek. Ez egybeesik az oszmán-törökök balkáni terjeszkedésével, a középkori államok összeomlásával. Nem tekinthetők hitelesnek azok a legendák, melyek szerint II. András királynak az 1219-es keresztes hadjáratából visszatérő seregét cigány népesség is Magyarországra kísérte volna. Az sem valószínű Nagy Pál középkortörténész szerint, hogy a Zygan vagy Scygan írásmóddal írt birtokos család cigány származású lett volna a 14. századi Magyarországon - inkább a török Szigán személynévből alakulhatott ki ez az írásalak. (Az ő birtokuk volt Cigánd, így e település neve sem a cigányokra utalt.) Az első dokumentumok Hegedűs Sándor 2000-ben megjelent Cigány kronológiája szerint az első, de nem bizonyított adat a romák csoportos magyarországi megjelenéséről 1416-ból származik: Brassó városába mintegy 120 cigány érkezett, nekik a város elöljárói pénzt és élelmet utaltak ki. Hegedűs is hozzáteszi azonban: "Más kutatók, mivel a forrás egyiptomi zarándokokról szól (bár kezdetben a cigányok magukat szívesen nevezték egyiptomiaknak vagy fáraó népének), erősen vitatják az adat cigányokra vonatkoztatását." Román cigányok Munteni faluban A romákkal kapcsolatos első hiteles dokumentum 1422-ből került elő: április 19-én Zsigmond király Szepesen menlevelet bocsátott ki László cigány vajda népének. A romák ekkor átjárást kértek Nyugat-Európa felé: 1427-ben Párizsban is feltűntek Zsigmond "ajánlólevelével". A cigányság elnevezései 1419-ben a cigányokat egyiptomiakkal azonosítják Nyugat-Európában: Konrad Justigen krónikája mint a fáraó népét egyiptomi eredetűnek tartja őket. Később az angol, a francia és a spanyol nyelvben is az "egyiptomi" szó eltorzulásából ered a "gypsy" vagy a "gitan" elnevezés. Mindez tévedés, mert csak kisebb csoportjuk érkezhetett Egyiptomon át Európába. A nép cigány elnevezése a görög "atszinganosz, atsziganosz" szóból ered, amely "pogány, eretnek, érinthetetlen" jelentésű volt. A roma ("emberek") elnevezést a cigányság maga használja, 1971-es világkongresszusuk óta. Az 1971-es találkozó egyik előadása szerint a cigányság a honfoglaló magyarokkal érkezett Európába, de ezt Nagy Pál cáfolta a cigányság középkori történetéről szóló könyvében. Román cigányok Costestiben A magyarországi romák három nagy csoportja A cigányság a 15. századtól folyamatosan érkezik Magyarországra. A Nyugat-Európából való kiszorításuk, kiüldözésük - 15. század második fele, 16. század - óta egyre többen maradtak a Kárpát-medencében. Mohács, vagyis az újabb török invázió, 1526 után már a nyugati utazók is nagyobb csoportjaikat figyelik meg a három részre szakadt Magyarország különböző vidékein. A 18. század végéig itt lévőket Mária Terézia (1740-80) kegyetlen rendelkezései próbálták anyanyelvükről leszoktatni. Betiltották a cigány nyelvet, cigány családoktól elvették a gyermekeiket, és nevelőszülőknek adták őket. A magyarországi cigányság egy része így a 18-19. századra elmagyarosodott, ők a "magyarcigányok" vagy romungrók. Minthogy a romák ezután is folyamatosan érkeztek hazánkba, de később már nem a Mária Terézia-kori intézkedések vonatkoztak rájuk, ez járulhatott hozzá ahhoz, hogy megőrizzék az újonnan bevándoroltak az eredeti cigány, roma nyelvüket, így például a lovárit. Őket szokták oláhcigányoknak is nevezni, de ezt a nevet ők maguk nem szívesen használják. A mai Magyarországon élő cigányok harmadik nagyobb csoportja a beásoké: ők döntően Baranyában élnek, s archaikus román nyelven beszélnek. |
2012-12-06 19:50.31 |
azt másképp tenném.
jó lenne tényleg eljutna az agyáig,az ember arról írjon,amit ért,tud,ki tud fejteni,amiről fogalma van. számára ezek nem mennek |
2012-12-06 19:42.50 |
annál kevesebb cselekmény???
minél??a cselekmény mit takar,mint szó???az egész film egyetlen ,folyamatos cselekmény. |
2012-12-06 19:40.54 |
kezdjük ott te félműveletlen bányaló,nem silvester...y-nal írja. |
2012-12-06 19:00.32 |
sokat adunk itt ilyenre,igen:)) |
2012-12-06 13:50.33 |
DDDD
Vodafone telefonos ügyfélszolgálat - Problémám van a készülékkel, stb... - Milyen típusú készüléke van? - Hát Vodafone! - Értem, de a készülék típusára, pl Motorola, Ericcson, Nokia..? - Mondtam, hogy Vodafone! Különben nem magukat hívtam volna. |
2012-12-06 13:02.25 |
nemzetbiztonság bt.
anúgy a második tényleg jó poén volt |
2012-12-06 12:58.42 |
minden idők legszebb horrorfilmzenéjét is ő szerezte...hellraiser.páratlan,borzongató és szépséges. |