Nem volt, mert nem is volt értelme. A hazai csapatok alig voltak lőszerrel ellátva, reménytelen lett volna az ellenállás. Valahol a Vajdaságban egy hídnál alakult ki rövid tűzharc a magyar és német csapatok között, de ez csak a kivétel, ami erősíti a szabályt.

719. Shikaka (2009-10-14 17:59.49) - (válasz Shikaka 717. hozzászólására)

Kiegészités:

mivel a németeknek nem állt érdekükben még egy helyen lekötni 7-8 hadosztályt feleslegesen, valszeg a habzó szájú úszitáson kivül egyebet nem tettek volna addig, amig:
- nem szállunk nyiltan szembe velük
- nem ér el minket a front és félni kell hogy átállunk.
Az első nem volt reális veszély Mo. kimaradása esetén sem, a második pedig úgy is megtörtént hogy velük harcoltunk.

Előfordulhatott volna továbbá, hogy ránk úszitják a szlovákokat és a románokat, de ugye az ő hadseregeik keleten véreztek el éppen (és ebben az esetben a miénk érintetlen lenne ugye), és egy esetleges vesztes magyar-román/szlovák háború után pedig plusz kárpótlásra számithattunk volna 46ban...

718. Langelus (2009-10-14 17:53.07) - (válasz Legisfalk 1. hozzászólására)

Az álarcos rab maszkja nem vasból, hanem fekete bársonyból volt.

717. Shikaka (2009-10-14 17:51.21) - (válasz TMB 715. hozzászólására)

Aranyos.

Szerinted 42 végén, amikor éppen Sztálingrád nyeli el a német katonatömegeket, vagy 43ban, amikor egyértelmű hogy vesztésre állnak és omlik össze a front, hiányzott volna nekik mégegy szintér?

Kit küldtek volna, Rommeléket akiket hazahivnak afrikából?

Nyilván, ha lett volna rá akarat, meg tudták volna szállni az országot, de pacifikálni sosem.

716. Shikaka (2009-10-14 17:49.33) - (válasz Orgona 714. hozzászólására)

Ellenállás volt?

715. TMB (2009-10-14 17:22.27) - (válasz Orgona 714. hozzászólására)

Akkoriban került be a köztudatba a következő kis anekdota:
Kérdező fél: "Mennyi időbe került volna a megszállás végrehajtása, ha a magyarok ellenállnak?
Német parancsnok: "Körülbelül fél napba."
Kérdező: "És így, hogy nem álltak ellen?"
Német parancsnok: "Így egy teljes napba, mert még az üdvözlőbeszédeket is végig kellett hallgatnunk."

714. Orgona (2009-10-14 15:47.16) - (válasz Shikaka 713. hozzászólására)

1944-ben mégis megszállták az országot, nem semmi erőkkel.

713. Shikaka (2009-10-13 21:34.21) - (válasz TMB 711. hozzászólására)

Mondjuk kiváncsi lettem volna, hogy milyen hazánk megitélése, ha:
1. csak kényszer hatására lép be
2. kényszer hatására sem lép be
nem az, hogy önként hadat üzentünk.

Egyébként kétlem, hogy a németeknek lett volna kapacitásuk arra, hogy 42-43ban 8-9 hadosztályt arra használjanak fel, hogy egy esetleges ellenállás esetén Magyarországot pacifikálják, miközben közeledik a front.

712. Legisfalk (2009-10-13 20:40.11) - (válasz TMB 711. hozzászólására)

Igen, valószínűleg egy elméleti távolmaradás '41-ben nem változtatott volna lényegileg semmit, '42-ben ugyanúgy be kellett volna lépni, aztán Don-kanyar, megszállás, Nyilasok, meg ami amúgy is volt.

711. TMB (2009-10-13 19:55.45) - (válasz Shikaka 710. hozzászólására)

"42-től valószínűleg kérték volna a hadbalépést"
Nemcsak valószínűleg kérték volna, hanem ténylegesen is.
1942 január 20.-án, ezen a több szempontból is végzetes napon járt nálunk a Keitel tábornagy vezette küldöttség, hogy a Németországnak nyújtandó katonai segítségről tárgyaljon. Először a teljes magyar haderő bevetését kérték, ezt sikerült valamelyest lealkudni; ha jól emlékszem; 200 000 katonára és 50 000 munkaszolgálatosra.

710. Shikaka (2009-10-13 08:59.31) - (válasz Golyalab 707. hozzászólására)

Nem volt esélytelen.

Ha nem lépünk be, ha Horthy kiküldi az egyik emberét emigráns kormányt alapítani, ha lemond a megszálláskor,akkor lett volna rá esély.

Kár, hogy Horthy ennyire már nem tudott előre gondolkodni.

Egyébként vannak kétségeim azzal, hogy ha egy esetleges német kérésnek ellenállunk (42től valszeg kérték volna a hadba lépést) akkor tudtak-e volna egyebet tenni, mint a 44ben úgy is bekövetkezett rövid idejű megszállás.

709. Legisfalk (2009-10-13 00:24.56) - (válasz Golyalab 707. hozzászólására)

Nem, nem döntöttek jól. Már akkor is voltak óvatosabb koponyák, akik belátták, hogy Anglia még áll, és hogy ha az USA belép a háborúba, akkor a német győzelem enyhén szólva kétséges lehet. A magyar hadba lépés ekkor még a németeknek sem jött jól, a Reich számára hasznosabb lett volna, ha békés hátország maradunk, felfuttatott ipari és mezőgazdasági termeléssel, megerősített keleti határokkal.

708. Shikaka (2009-10-12 23:22.07) - (válasz TMB 706. hozzászólására)

semmi újat nem mond, ellenben legalább csak egy szempontból vizsgálja a dolgot...

707. Golyalab (2009-10-12 19:08.37) - (válasz TMB 706. hozzászólására)

Hortiék akkor a legjobban dötötek.De ma már tudjuk hogy esélytelen volt a visszacsatolt területek megtartása.Romániának sikerült az átálás,Magyaroeszágnak nem.Ez van.Ezért élek én most Romániában.

706. TMB (2009-10-12 18:41.55)

[link]
Ez is egy vélemény a háborúba való belépésünkről, érdemes elolvasni.

705. TMB (2009-10-06 18:37.04)

Ma gyászolunk. Viszont nem is erről akartam írni, hanem az események utóhatásairól. Haynau-t elképesztő gyűlölet övezte a kivégzések után, még évekkel később is. Angliában megnézett egy sörgyárat, azonban a munkások felismerték ésjól megverték. Kis híja volt, hogy ott nem maradt.
Azért a kegyetlenségnek ára is szokott lenni. :)

704. Orgona (2009-10-02 11:59.03) - (válasz Trashfan 703. hozzászólására)

Ez volt az ürügy a háborús, irredenta párti politikusok részére.

703. Trashfan (2009-10-01 16:57.37) - (válasz Orgona 701. hozzászólására)

Kassa csak ürügy volt. senki sem kényszerítette akkor sem háborúba. Sőt, még csak egyértelműen bizonyítva sem volt, hogy kik követték el a bombázást.

702. Legisfalk (2009-10-01 11:30.56) - (válasz Orgona 701. hozzászólására)

Nem lett volna nehéz nem belépni, hiszen ott nem volt egyértelmű, hogy szovjet gépek bombáztak. De még ha szovjet gépek is bombáztak, tehették azt tévedésből is, ahogyan valószínűleg Ökörmezőnél is tévedésből géppuskáztak meg egy vonatot.

701. Orgona (2009-10-01 11:25.28) - (válasz Shikaka 700. hozzászólására)

Kassa bombázása után nehéz volt nem belépni a háborúba. Sajnos beléptünk...

700. Shikaka (2009-09-30 21:34.37) - (válasz Trashfan 697. hozzászólására)

"Horthy próbált mindent elérni, ami a magyarságnak szerinte hasznos. A végeredmény persze igencsak kétséges, de abban biztos vagyok, hogy sosem rossz szándéktól vezérelve tette amit tett."

Ezzel igy teljesen egyetértek.

A szükséges gazdasági/társadalmi reformok elmaradásáért nem terheli egyszemélyi felelősség (lehet úgy tűnik ez a véleményem az előző kommentjeim miatt), hiszen ha akarták volna, a miniszterei megléphették volna a szükséges dolgokat.

A háború alatti külpolitikája kudarc, azzal együtt, hogy végig a jó szándék vezérelte.

"A legnagyobb hibája az volt, hogy... kényszer nélkül lépett be a Szovjet elleni háborúba. ... elvakultak a náci sikerek láttán, és a vélt győztes oldalán akartak lenni"

Tisztában vagyok vele, hogy utólag könnyebb okosnak lenni, de mégis azt mondom, hogy még egy esetleges 100%osan biztos német győzelem esetén is ki kellett volna küldenie egy bizalmasát angliába vagy az államokba, hogy az ottani emigráció segitségével alakitson emigráns kormányt.
Ha nyernek a németek akkor nem kell aktivizálniuk magukat, ha vesztésre állnak akkor meg jobb szinben tüntetik fel az országot. Kockázatmentes.

A háborúba belépés meg...
Valszeg a vezérkar (és saját antikommunista érzelmei) vezérelték, és ez valóban utólagos okoskodás, de ha csak 41 teléig vártak volna vele... Vagy ha kényszer hatására lépnek be...

699. Trashfan (2009-09-30 19:59.59) - (válasz Shikaka 689. hozzászólására)

Szálasi kinevezése azért nem olyan egyértelmű. Ugyan is írásban ez a kinevezés nem történt meg. Szálasi a perében váltig bizonygatta, hogy szóban őt kinevezte a Kormányzó, azomban ez ugye csak egy állítás, nincsen bizonyító ereje. Az írásbeli kinevezés szintén érdekes, ugyan is azután keletkezett, hogy szálasiék már letették az esküjüket, innentől kezdve az szintén alkotmányellenes és érvénytelen volt. Lakatos a tanúvallomásában azt mondta, valamint a Szálasi-per többi vádlottja is, hogy nem emlékeznek rá, hogy bárki is látta volna az eskütétel előtt a hivatalos, aláírt dokumentumot. Szálasi azt állította, hogy az akkor már a birtokában volt, de Csia, Kemény és a többiek mind azt vallották, nem látták ezt az iratot, csak Szálasi állította, hogy a birtokában van.
Lakatos vallomása és Veesenmayer és Winkelmann vallomása alapján úgy tűnik, az irat jóval az eskütétel után keletkezett, úgyhogy Szálasi semmilyen legális joggal (azaz a Kormányzó írásbeli, hiteles megbízásával) nem rendelkezett ahoz, hogy letegye Ő és kormánya az esküt.

698. Trashfan (2009-09-30 19:17.30) - (válasz Trashfan 697. hozzászólására)

Elnézést, rosszúl írtam a neved, Shikaka

697. Trashfan (2009-09-30 19:16.24)

Shiokaka témájára:

Igen, elég jó megfigyelés Horthyval kapcsolatban. A mai nosztalgia az ő korszakára nézve úgy vélem azért lehet, mert akkor a magyarság érdekei voltak szem előtt (na persze ez is hosszú vita kezdete lehet, hogy hosszútávon mennyire volt kéros vagy sem a Horthy korszak a magyarságra nézve). Ugye a területi revíziók kisebb-nagyobb sikerei (amik bár egyre jobban sodortak bele minket a nácik karjaiba) mind-mind olyan dolgok, amik nosztalgikussá teszik a Horthy korszakot.

Na persze a megítélése sosem könnyű annak a korszaknak. Hiszen az európai tényezők nagyon mások voltak, mint ma. Horthy próbált mindent elérni, ami a magyarságnak szerinte hasznos. A végeredmény persze igencsak kétséges, de abban biztos vagyok, hogy sosem rossz szándéktól vezérelve tette amit tett.

A legnagyobb hibákja az volt, hogy önkéntesen, kényszer nélkül lépett be a Szovjet elleni háborúba. Erre senki sem kérte, kényszerítette őt és az akkori vezetést. de elvakultak a náci sikerek láttán, és a vélt győztes oldalán akartak lenni. Ma már könnyű okosnak lenni, utólag. Akkor Horthy-ék úúgy látták, ha Magyarországot Közép-Kelet Európa vezető országáva akarják tenni, akkor ez a helyes út. Tévedtek.

De mondom, a lényeg, hogy látszólag akkor a sikeres revízió, a magyarság térségbeli erősödése okozhatja ezt a Horthy korszak iránti nosztalgiát.
De nem szabad elfelejtkezni a sikeres revízió áráról.

696. Legisfalk (2009-09-30 10:49.48) - (válasz Shikaka 695. hozzászólására)

Ráadásul Werth németebb akart lenni a németeknél, hajaj, jól elszúrták...

695. Shikaka (2009-09-30 10:47.02) - (válasz Legisfalk 694. hozzászólására)

Szerintem Teleki nem elsősorban a Jugoszlávi elleni belépés és feltételezett következményei miatt adta fel, hanem mert úgy értékelte, hogy az általa feltételezett semleges, vagy legalábbis No. felé el nem kötelezett politika nem életszerű.

Nagyon hiányzott a későbbiekben Horthy mellől a józansága, főleg hogy Werth hogy tudta manipulálni Horthyt antikommunista érzelmei miatt.

694. Legisfalk (2009-09-30 10:43.05) - (válasz Shikaka 693. hozzászólására)

A Jugoszlávia elleni háborúba történő belépés végül nem hozta meg azokat a következményeket, amiktől Teleki (joggal) rettegett, bár ebben talán öngyilkosságának is szerepe volt. A Szovjetuniónak megküldött hadüzenet volt az első hatalmas hiba.

693. Shikaka (2009-09-30 10:40.49) - (válasz Legisfalk 692. hozzászólására)

"Horthy Miklós országlása 1941 nyaráig alapjában véve jó hatással volt az országra"

Amíg Teleki rábírta a józan külpolitikai gondolkodásra. Ld. a világháború alatti érthetetlen hibáit!

elejére 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk