Fórum - HISTORIA (6. oldal)

elejére 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 ... végére

602. B. Szabó János (2008-12-17 19:43.24)   - (válasz Legisfalk 593. hozzászólására)

Kedves Legisfalk! "Sajnos az, hogy Hunyadi János Zsigmond fia lett volna, nem bizonyítható. Vannak erre utaló adatok, a puszta szóbeszéden túl". Úgy tűnik számomra, hogy Lupescu Radu tanulmányához képest Ön új adatokkal is rendelkezik. Mivel tetszik nekem a történelemhez való hozzállása, s remélem tényleg módjában lesz majd iskolai katedrán is kipróbálni az Ön által szorgalmazott tanítási elveket, csak biztatni tudom, hogy írja meg ezt a témát egy poszt formájában a "Töri blogra". A szerkesztők örömmel fogadnak minden jó színvonalú írást – de látja, még az enyém is "átcsúszott". :) Ha esetleg szeretne hozzájutni az általam ajánlott tanulmányhoz, szívesen elküldöm Önnek majd a másolatát, ha valamilyen formában tudatja velem a postacímét. Számos olyan részlet található benne, illetve több olyan irodalmi utalás is, ami tovább árnyalhatja az összképet, mint például, hogy ki szerint volt Hunyadi anyja katolikus, illetve ortodox vallású, mennyire voltak elterjedve a korban Havasalföldön a Hunyadi felmenői és nagybátyjai között felbukkanó "kun" nevek (Serb/Serbu, Serbea, Vajk/Voicu, Voico, László/Radu, Radul, Magas/Mogos), stb. Üdvözlettel: B. Szabó János

601. Jose (2008-12-17 19:09.11)   - (válasz Legisfalk 600. hozzászólására)

A ködös Albionban van két suli amelyeknek tudomásom szerint nem írják elő a tananyagot. Oxford meg Cambridge. Mindkét suli azt állítja a másikról, hogy az ő kibukott diákjaik alapították! :) Korepetálás? És fogadni mernék, hogy már írják az indítványt, hogy a rendes órákat is te tartsd nekik! :) Annyit megkérdhetek, hogy ez miféle oskola? Szakmunkás, középsuli vagy gimi?

600. Legisfalk (2008-12-17 14:44.37)   - (válasz Jose 599. hozzászólására)

A tananyagot és a köetelményrendszert alapvetően nem a tanárok, meg nem is az iskolák állítják össze, hanem az oktatásért felelős minisztérium. Ez szükséges is, hogy így legyen, különben igencsak eltérő, sőt, akár teljesen ellentmondó ismeretekkel hagynák el az iskolákat a tanulók. Például lehet, hogy az egyik általános suliban azt mondja a matektanár, hogy nyolcadikban elég, ha a tanulók tudják a négy alapműveleteket, a százalékszámítást, meg némi mértant, míg mondjuk egy másik iskola másik tantestülete célul tűzhetné ki, hogy nyolcadikra a tanulók már többismeretlenes egyenletekkel meg integrálszámítással is készségszinten boldoguljanak. Na most a minisztérium az, ami rendet tesz a kérdésben és egységes követelményrendszert ír elő, amitől csak kisebb mértékben lehet eltérni. A mateknál ez mondjuk még annyira nem is gond, de például a törinél eléggé másként tanították ugyanazt a 30-as, 40-es, 50-es, 80-as, meg a 2000-es években, na ezzel van a gond. A cezaromán azt jelenti, hogy hatalmi tébolyban szenvedő, magát cézárnak, császárnak, nagy uralkodónak képzelő egyén. El Quróra nagyjából áll ez a jelző. :) Nem, csak a korrepetálásokat kell kibírniuk. :)

599. Jose (2008-12-17 12:17.10)   - (válasz Legisfalk 598. hozzászólására)

Az alatt mit kell érteni, hogy "leegyszerűsítve azt, amit a minisztérium előír"? Azt én sem mondanám, hogy a tanárom revíziós munkát végezne, de azért az eddigi 5 félév alatt, ami órám vele volt szerintem egyszer sem felejtette el ócsárolni feriéket. Valahogy mindig sikerült oda kijukadni. "mániákusan hazudozó cezoromániás ripacs". Ha ezt nem hallottam ezerszer akkor egyszer sem! :D Csak tudnám mit jelent a cezoromán! :D Persze ez olyankor volt, amikor éppen nem minket pocskondiázott. "Hahó...Föld hívja a csoportot"! :D De az a legjobb mikor elbeszélget magával. Elősször megkérdezi, hogy ki olvasta el az anyagot, de egyből felel rá, hogy "hülye vagy kit érdekel? na jól van csak kérdeztem?" :D Totálisan idiótának néz minket (aminek mondjuk van némi alapja)mi meg csak röhögünk rajta. Na mindegy azért 4-es lett az Ausztrál országismeretem! :D Akkor ezek szerint már keseríti a diákok életét őnagysága? :D

598. Legisfalk (2008-12-17 11:48.50)   - (válasz Jose 596. hozzászólására)

Elméletileg teljes objektivitásra kellene törekedni, ami rendjén is van. Mondjuk ha belemegyünk a részletekbe, akkor ugyebár az iskolákban az oktatási törvény alapján kell tanítani, kicsit leegyszerűsítve azt, amit a minisztérium előír. Ezért kapott például az utóbbi években nagyobb hangsúlyt a holokauszt oktatása, hiszen az oktatási tárcát hosszú ideig irányító SZDSZ-ben nagy számban vannak jelen zsidók, akik ezt a témát fontosabbnak érzik pl. Trianonnál. Persze ez ennél sokkal összetettebb, de tagadhatatlan, hogy az elvárható objektivitás mellett van politikia nyomás is, na nem az egyes tanárokon, hanem úgy általában az oktatási rendszeren. Az már tanárfüggő, hogy az órákon mi történik. Van olyan töritanár, aki a mai napig felszabadulásról beszél '45 kapcsán és választások előtt tanórán kampányol az MSZP mellett. De vannak olyanok is, akik kulcstartójukon lógatják nagy Magyarországot, ezzel elég egyértelműen kinyilvánítva véleményüket, még ha az órákon nem is folytatnak revíziós kampányt. Magam igyekszek objektív és tárgyilagos maradni, megértetni az események okait, és az ok-okozati összefüggések megvilágításával elérni, hogy a tanulók ne negatív érzelmek mentén, hanem megértéssel tekintsenek a történelem eseményeire, és a történelmi személyekre. A saját véleményemet csak akkor fejtem ki egy-egy témáról, ha megkérdik, de ilyen ritkán történik.

597. Kormoran (2008-12-17 11:32.31)   - (válasz Shikaka 594. hozzászólására)

Nem olvastam félre semmit, mert a Hunyadi család nem román eredetű, sem a Katolikus Morzsinai Erzsébet nem volt román, sem férje , a kun nemes, aki a nem tipikusan román Vajk nevet viselte, a Hunyadi nevet pedig Hunyad vármegye után kapták. Sajnos akkor még hozzá kell tenni, ahogy a juh és kecskepásztor románság nem sokkal a Hunyadiak előtt keveredett Erdély földjére, vajdáik voltak, akik nem sűrűn keveredtek rokoni kapcsolatba ilyen szinten a magyar nemességgel. Összekeveritek a mai USA-t az akkori Magyarországgal. Az tény, hogy Hunyadit a Korona sok népe tisztelte, de ezért még nem tőlük származott. Hunyadi jó hadvezér volt, felnéztek rá, egy jó parancsnok családjának tekinti a katonáit, de ettől még nem mind vér szerinti rokona. Egyre inkább az a tendencia érvényesül, hogy az országot darabokra szedők a történelmet és a kúltúrális hagyományt is darabjaira szedik, és az elszakított földdarabokkal viszik a szellemit is, meg a hagyományt is. Elbirtoklás minden szinten.

596. Jose (2008-12-17 11:28.53)   - (válasz Legisfalk 593. hozzászólására)

És átültetve ezt az iskolapadba...egy tanár mennyire taníthatja a történelmet saját meglátása, következtetései szerint? Vagy inkább csak közöljön tényeket, hogy a diák (ha tud) vonjon le maga következtetéseket. Egy nem töris, de angol történelmet és kultúrát tanító tanárom többször hangoztatta már, hogy egy riporter feladata nem a véleménynyílvánítás, hanem a közvetítés. Én úgy gonolom ez szintén igaz a tanárokra is, és (furcsa módon) ez különösképpen őrá nem igaz.

595. Anren (2008-12-17 11:24.25)

Bőven elég Hunyadit a tettei alapján megítélni, azok tudatosak voltak, a származásával ellentétben.

594. Shikaka (2008-12-17 11:19.05)   - (válasz Kormoran 592. hozzászólására)

félreolvastál valamit, az van, hogy a Hunyadi család román EREDETŰ. Ő magát minden valószínűség szerint a 'magyar korona nemesének' tartotta.

593. Legisfalk (2008-12-17 11:00.40)   - (válasz Kormoran 592. hozzászólására)

Sajnos az, hogy Hunyadi János Zsigmond fia lett volna, nem bizonyítható. Vannak erre utaló adatok, a puszta szóbeszéden túl, de vannak olyan tények is, amik meg ez ellen szólnak, például Thuróczy krónikája. Itt gondolkodhat el az ember a román származáson, ami meglátásom szerint szintén nem bizonyítható, legfeljebb valószínűsíthető. Végső soron a történelemtudomány feladata nem mindig az, hogy döntést hozzon; széna-e, avagy szalma, hanem inkább az, hogy objektíven vizsgálva az utókor színe elé tárja a múlt tényeit és lehetőségeit. Az már az egyes történészek és az egyének dolga, hogy vitatható kérdésekben melyik verzió mellett döntenek, ha döntenek egyáltalán.

592. Kormoran (2008-12-17 10:07.43)   - (válasz Legisfalk 590. hozzászólására)

Valóban nem csökkenti egy olyan történelmi személyiség nagyságát az, ha egyébb náció vonaláról származik, de az már igencsak zavaró, hogy erőltetnek származást olyanok irányában, akiknél pediglen nincs ilyesmi. Kossuthban valóban volt némi tót, kb dédapai szinten, ennél még a Budaháziban is több van saját bevallása szerint, mégsem zavar senkit. Az viszont már minimum bosszantó, hogy feláll a szélrózsa minden irányából összeverbuvált kórus és a pajeszos karmester intésére eldalolja a híres labanc szerző hősi eposzát, a Román Hunyadit.

591. Shikaka (2008-12-17 07:52.14)   - (válasz B. Szabó János 589. hozzászólására)

csatlakozom Legisfalk kolegához, köszönöm a választ!

590. Legisfalk (2008-12-16 19:46.24)   - (válasz B. Szabó János 589. hozzászólására)

Igen, így már korrekt és teljes az összkép, köszönöm. :) Egyébiránt az én szememben sem kisebbít semmit egyetlen történelmi személy nagyságán sem az, hogy ha ősei nem tekinthetőek (teljesen) magyarnak. Hiszen pusztán származásukat illetően még az Árpádok sem voltak magyar királyok, szülőanyjuk általában más nép leánya volt, bajor, bizánci, itáliai, kijevi, vagy más külhoni. (Csak zárójelben és csak a témában kevésbé járatosak figyelmébe ajánlva mutatok rá arra, hogy egy magyar férfi és egy kijevi nő gyermeke már csak félig lesz magyar, ha ő utódokat nemz egy bizánci hercegnővel, azok már csak negyedrészt lesznek magyarok, s egy ilyen fiú ivadékának, kit mondjuk egy nápolyi hölgy hoz világra, már csak nyolcadrészt fog magyar vér csörgedezni ereiben. Mindez persze nem kisebbítheti emberi értékeit.)

589. B. Szabó János (2008-12-16 17:39.59)   - (válasz Legisfalk 583. hozzászólására)

Kedves Legisfalk! Látom Hunyadi származásának kérdése a legfontosabb pont az Ön számára, és nem tud hozzájutni az általam ajánlott irodalomhoz. "Tehát ha jól értem, mára egy román történésznek sikerült bebizonyítania, hogy Hunyadi János nem lehetett sem Zsigmond törvénytelen fia, sem szerb, sem kun eredetű személy, ellenben jelen tudásunk szerint egyértelműen kijelenthető, hogy román származású volt." Mondjuk inkább sikerült a források valódi értékére rávilágítania, és megerősítenie azt, amit MAGYAR történészek állítanak már több mint száz éve – miközben cáfolt számos megalapozatlan, túlzó román történeti elképzelést. Mivel a XV. században már nincs a Kárpátoktól keletre kunnak nevezhető etnikum, a betelepülőket bajos lenne kunnak nevezni, habár a román bojárcsaládok jelentős része valóban kun/tatár eredetű volt, s a kunok/tatárok biztosan részesei voltak a mai románság etnogenezisének. (Hunyadi családja különben rokonságban állhatott a havasalföldi fejdelmekével.) Ám ahogyan a középkorban Magyarországra települt nyugati lovagok által alapított nemzetségek is magyarnak számítanak, nincs ez másként románok vezető rétegével sem – mint ahogy a havasalföldi eredet ellenére Hunyadi családja is magyarrá vált új hazájában. Aki azonban jobban szeretne hinni valami másban, nem árt, ha legalább ismeri a pleytkát, aminek hitelt ad. Zsigmond-féle történet ugyanis Mátyás történetírójánál, Bonfininál bukkan fel – mint a Cilleiek rágalma. Az itáliai tudósok antik Corvin verziójával szemben az öntudatos magyar krónikásnak, Thúróczynak – és mivel műve még Mátyás életében megjelent, nyilván magának a királynak is – viszont minden további nélkül megfelelt a család havasalföldi származása – Zsigmond emlegetése nélkül. Különben akár Bonfinit, akár Heltait vesszük is alapul, a történet szerint Zsigmond szépséges szeretője egy "oláh" leány lett volna. Azaz ha Hunyadi apja Zsigmond király is, a XV–XVI. században lejegyzett történet szerint anyai ágon még akkor is román a család. Időről időre tapasztalom, hogy szép számmal akadnak olyanok, akiket ez zavar. Engem nem, ahogyan az sem, hogy Petőfi ősei szerbek, Kossuthé pedig szlovákok voltak. Mit számít ez, ha kiváló magyarok lettek belőlük? Remélem így még kielégítőbbnek tartja a válaszom.

588. Kormoran (2008-12-16 14:41.52)   - (válasz Legisfalk 587. hozzászólására)

A bolond bölcsessége és a bölcs hallgatása... így helyes. Hamarosan eldőlnek ezek a dolgok és nem aggódom, csak türelmetlen vagyok... egy kicsit.

587. Legisfalk (2008-12-16 14:26.52)   - (válasz Kormoran 586. hozzászólására)

Inkább szakrális hallgatásba burkolózom. :)

586. Kormoran (2008-12-16 14:19.35)   - (válasz Legisfalk 585. hozzászólására)

Igyekeztem hasonlóképpen a realitásokból kiindulni. Az akkori viszonyok között lehetett-e egy oláh Magyarország kormányzója, a fia pedig szakrális uralkodó. Tippelj!

585. Legisfalk (2008-12-16 14:15.52)   - (válasz Kormoran 584. hozzászólására)

Csak lassan ezzel a gondolattal, néhány évtized múlva polkorrektebb lesz a Kormányzó cigány származása mellett lándzsát törni. :) Egyébként, tréfát félretéve, én azt is hajlandó lennék elfodani, hogy Hunyadi János kínai származású volt, abban az esetben, ha ez tényekre alapozottan be van bizonyítva, vagy legalábbis minden más lehetőséget elhomályosító mértékben kerül valószínűsítésre.

584. Kormoran (2008-12-16 14:00.49)   - (válasz Legisfalk 583. hozzászólására)

Nagyon is valószínű és logikus dolog az, hogy a nem sokkal azelőtt kivert tatárok helyére Havasalföldre beszállingózó románok közül kerül ki egy Hunyadi, mint az, hogy a nőcsábász magyar király, aki egyébként utódlás gondokkal küzd, kis segítséggel, ahogy az akkoriban nem volt ritka, összejön egy magyar nemes asszonnyal, akinek a híradások szerint nem sokkal azelőtt halt hősi halált a férje, Vajk kun kenéz, és gyermekük születik, ahogyan azt remélték is, megoldandó az utódlás problémáját. Teljesen egyértelmű, hogy a nemtomhonnét előkerülő juh és kecskepásztor románok rövid időn belül oly sokat tettek Magyarországért, hogy komoly nemesi posztokat szereztek és már egy kormányzót is ki tudtak termelni egy igencsak hősiességre és önfeláldozásra kihegyezett rendszerben, ahol az öröklés is le volt szabályozva. Bizony-bizony... teljesen valószínű, hogy a Hunyadiak oláhok voltak.

583. Legisfalk (2008-12-16 11:05.09)   - (válasz B. Szabó János 582. hozzászólására)

Tehát ha jól értem, mára egy román történésznek sikerült bebizonyítania, hogy Hunyadi János nem lehetett sem Zsigmond törvénytelen fia, sem szerb, sem kun eredetű személy, ellenben jelen tudásunk szerint egyértelműen kijelenthető, hogy román származású volt. Szívesen elolvasnám az erről szóló okfejtést, de sajnos az Interneten nem érhető el az ezt tartalmazó munka, helyi könyvtárunk pedig igen kevés pénzből gazdálkodik, ezért valószínűtlennek tartom, hogy rendelkeznének vele. Sebaj, egyszer csak a kezembe kerül a jeles mű, addig pedig, - jobb híján, és bizonyítékként pusztán a szakma tekintélyével beérve - kénytelen vagyok elfogadni, hogy a Hunyadiak bizony román származásúak voltak. A lakosság számáról jól tudom, hogy pontosan nem meghatározható, de emlékeim szerint a korral foglalkozó munkák zöme azt nagyjából 4 millióra becsüli, egyes művek valamivel többre, más kutatások kevesebbre. Az "alig több mint 3 millió" kifejezés azonban eleve kizárja, hogy a lakosságszám elérte volna a 4 milliót. Az ország területére vonatkozó választ el kell fogadjam, belátom, hogy bár a kort feltérképező atlaszlapokon ettől valamivel nagyobbnak rajzolják a királyságot, ez az eltérés nem jelentős, és végső soron valóban bizonytalan határvonalú végvidékről van szó. Válaszát ismét csak megköszönve, szintén további jó kutatást kívánok!

582. B. Szabó János (2008-12-15 15:36.39)

Kedves Legisfalk! Röviden válaszolva az Ön által felvetett problémára, problémákra: a blogbejegyzés, ami eredetileg egy rövid ismeretterjesztő írás volt, alapvetően nem Hunyadi Jánosról vagy az ő származásáról szól. Az írás belső arányai ezért értelemszerűen nem tették lehetővé, hogy az összes érintett problémát az Ön által kívánatosnak tartott mélységben tárgyaljam. Amennyiben komolyan érdekli ez a kérdés ajánlom figyelmébe a Budapesti Történeti Múzeum 2008. évi "Hunyadi Mátyás, a király" című kiállításának katalógusát, melyben egy külön tanulmány foglalkozik a Hunyadiak genealogiájával - egyébiránt egy kiváló román kutató tollából, ámde mindenféle politikia "mellékzönge" nélkül. (Ezek engem egyébként sem érdekelnek különösebben.) Amit ma erről a kérdésről tudni lehet, abban az írásban megtalálhatja - végkövetkeztetései pedig lényegében nem térnek el az általam megfogalmazott mondattól. A lakosság számról: minden a korra vonatkoztatot adat becsült érték. A becslések koronként és kutatóként változnak egy bizonyos tűréshatáron belül. Ami az országterület nagyságát illeti: az egyébként az Ön által is idézett Engel Pálnál is idézett adatról van szó, mely kétség kívül csak az ország "törzsterületét" foglalja magába, a bizonytalan, gyakran változó kiterjedésű, a XV. század végére erősen elnéptelenedett bánságokat pedig nem. Úgy vélem ennek feltüntetése tehát nem hiba, hanem csupán a biztosabb adat javára történt döntés kérdése. (Amivel sajnos a történeti demográfia esetében nem rendelkezünk.) Kronólógiai szempontból természetesen Önnek igaza van: Mátyás halála után valóban egy viszonylag rövid, 1492-ig tartó háborús időszak következett. Az írásom mondandóját tekintve azonban úgy ítélem meg, hogy ennél sokkal fontosabb az ezt követő több évtizedes béke periodus a Jagello-érában, amit hangsúlyozni próbáltam. Relmélem sikerült kielégítő választ adnom felmerült kérdéseire. További jó kutakodást a témában! Üdvözlettel: B. Szabó János

581. Legisfalk (2008-12-15 10:43.59)   - (válasz B. Szabó János 580. hozzászólására)

Köszönöm, hogy megtiszteltettem eme válasszal! :) Problémám kiindulópontja a blogbejegyzés néhány mondta volt, mint az a 263. hozzászólásomban olvasható. Lássuk az elsőt, ami önmagában is elég okot ad arra, hogy szerzőjének szakmaisága iránt felkeltse az érdeklődést! "Hunyadi János, a román származású kiváló magyar hadvezér súlyos vereséget mért seregükre..." -áll az ominózus mondatrészben. Mint tudjuk, a Hunyadiak származása évszázadok óta vita forrása, mely vitát sajnos sokszor mételyezik politikai szempontok is, elég itt Funar úr kolozsvári tevékenységére gondolnunk. Én a magam egyszerű, főiskolai végzettségével (az egri tanárképzőn végeztem) úgy vélem, hogy a Hunyadiak származása, kellő információk hiányában egyszerűen megállapíthatatlan, bármely erre vonatkozó elgondolás legfeljebb valószínűsíthető, de nem bizonyítható. S mivel a témának a mai napig politikai mellékzöngéi vannak, ezért véleményem szerint ahhoz csak nagy körültekintéssel és tapintattal lehet nyúlni. Gebei Sándor tanár úr előadásain ezt így hallottam, és magam is erre a megállapításra jutottam. A blog fentebbi mondata viszont kerek perec kijelenti, hogy Hunyadi János román származású volt. Utána néztem a kérdésnek néhány olyan munkában, aminek szakmaiságához nem férhet kétség, mégha szemléletük eltérő is. Az Engel-Kristó-Kubinyi féle "hivatalos" tankönyvben Engel Pál nem feszegeti igazán a származás kérdését: "Kisgyermek lehetett, amikor atyja, Vojk a románok lakta Havasalföldről áttelepedett Magyarországra, és Zsigmond udvari lovagja lett." A Csukovits Enikő által írt, Kubinyi András lektorálta népszerű Új Képes Történelem sorozat Liliom és Holló című könyve hasonlóan fogalmaz: "Hunyadi János apja, Vajk havasalföldi bojárcsalád sarja volt, valamikor Zsigmond király uralkodása alatt települt át magyar földre." Nagyjából így közelíti meg a kérdést a legtöbb, általam olvasott történelmi munka. Nézzük a forrásokat, amikből kezem ügyében most csak Thuróczy János krónikája van. Abban ez áll: "Élt az országban egy bátor vitéz, a havasalföldi nép nemes és dicső szülötte, egy harcias férfiú, Hunyadi János... (...) Mondják ugyanis, hogy Zsigmond király - mert oly sokat hallotta e vitéz apjának dicső nevét - a Havasalföld vidékéről hozta őt be országába s tette országa lakosává..." Thuróczy tehát a havasalföldi nép nemes szülöttjének írja le Hunyadit, de mint az pár sorral később kiderül, ebben nem teljesen bizonyos; "Mondják ugyanis...". Ha figyelembe vesszük, hogy Havasalföld nemességét ekkoriban (tudomásom szerint) főként kunok alkották, máris kérdésessé válik a "román" származás. Végezetül idézem Zachar József e témában írt sorait: "Középpontba kerülésének, rendkívül gyors emelkedésének, birtokai óriásira növekedésének hátterében bizonyára az a tény állt, amelyet a délszláv krónikák egybehangzóan úgy őriztek meg, hogy a megözvegyült Zsigmond királynak új házasságát megelőzően Morsinai Erzsébet nevű magyar nemes leánytól 1397-ben Kolozsváron született törvénytelen fia volt. Ezzel szemben a magyar hagyomány finoman csak ezt jegyezte fel: "Kisnemesi család sarja, (...) akinek családja a sötétségből a trónig emelkedett." Idegenből érkezett idegentől való születésének hamis legendájával ideje lenne szakítanunk! Ugyanis a krónikáknak az az állítása, amelyre ez épül, csupán azt közli, hogy hősünk nevelőatyjának, udvari vitézének, Zsigmond feleségül adta Marsinai Erzsébetet és ő adományozta neki és fiának, az Oláhnak nevezett Vajknak és Jánosnak névadó Hunyad várát az 1409-ben kelt oklevél szerint. A már 1378-ban Nagy Lajos mellé érkezetten a magyar királyt szolgáló Vajk valószínűleg előbb megözvegyült. Volt ugyanis még egy János nevű fia, aki 1441-ben(?) hunyt el." Mindezek után úgy gondolom, hogy egy Hunyadi János román származását megállapító kijelentést szükséges lenne az olvasók számára valamivel alátámasztani, avagy ennek hiányában elébe tenni a "valószínűleg" szót. Mint láttam, a mondat már a blog kommentárjai között is vitát kavart. További fenntartásaimról (terület, lakosság, Mátyás halála utáni béke) hasonlóan bőségesen nyilatkozhatnék, de a fentebbiek után azt hiszem érthető, miért merült föl bennem, hogy a szóban forgó sorok írója talán nem történész. Szakmaiságát mindezek után természetesen nem vitatom, ámbár örömöme szolgálna, ha a szóban forgó kérdéseket megvitathatnánk, lehetőleg itt, a fórum nem túl széles nyilvánossága előtt, vagy ha ez valamiért alkalmatlannak bizonyulna, akkor akár néhány e-mail keretei között. :)

580. B. Szabó János (2008-12-15 00:52.29)   - (válasz Legisfalk 264. hozzászólására)

Kedves Legisfalk! Remélem nem veszi rossz néven, ha segítségére sietek e bejegyzése kapcsán, hiszen a "komoly" problémákat illik komolyan venni :) Mivel látom, hogy mélyen érdekli szakmai múltam, ám mégsem "boldogult" velem az interneten, itt megtalálhatja, amit keresett: www.janosbszabo.hu A helyzet ugyan kétség kívül gyorsan változik, de azért jelzem, hogy a mai történészek munkásságának áttekintésére még mindig alkalmasabb egy könyvtár, mint az internet - a mohácsi csatával kapcsolatban pedig talán érdemesebb az általam írt kis 180 oldalas zsebkönyvet forgatni, mint egy blog három posztnyi bejegyzésére hagyatkozni. (Bár - szerintem - a terjedelmehez mérten azzal sincs semmi gond.;) Ha viszont ennyire azért nem érdekli a téma, a honlapomon megtalálja az itt korábban ajánlott tanulmányomat Üdvözlettel: B. Szabó János

579. Orfeusz (2008-12-14 14:01.20)   - (válasz Orgona 578. hozzászólására)

és még ez is ... "Noli turbare circulos meos ..."

578. Orgona (2008-12-14 11:54.35)   - (válasz Legisfalk 577. hozzászólására)

Azt hiszem, Arkhimedesznek tulajdonítják a mondást, ebből ered az Arkhimedeszi pont.

577. Legisfalk (2008-12-14 11:45.50)   - (válasz Orgona 576. hozzászólására)

Nem emlékszem már, hogy mely bölcs görög mondta, hogy ha mutatnak neki egy stabil pontot, akkor ő a világot kifordítja a helyéből. Nekem ilyen nagy teveim nincsenek, de amíg egy újszerű elméletnek nincs egy olyan kiindulópontja, ami alapján felépíthető lenne az elmélet egésze, addig nem tartom azt az elméletet tanulmányozásra érdemesnek. Itt van például Gavin Menzies könyve, az 1421, Amikor Kína felfedezte a világot. Ebben azt állítja, hogy egy kínai flotta már 70 évvel az európaiak előtt felfedezte, sőt, körülhajózta Amerikát, de meglelte Ausztráliát és Afrikát is. Elméletét korabeli forrásokkal és térképekkel támasztja alá, és teszi azt, ha nem is kritikátlanul elfogadhatóvá, de mindenesetre figyelemre méltóvá.

576. Orgona (2008-12-14 11:24.07)   - (válasz Legisfalk 574. hozzászólására)

Ezeknek a könyveknek az elolvasásához kell egyfajta letisztult szellemi állapot, megfelelő történelmi ismeret. Nehéz ebben a kérdésben állást foglalni, teljes terjedelmében egyik könyvet sem olvastam.

575. Orgona (2008-12-14 11:21.07)   - (válasz Kormoran 573. hozzászólására)

A témához kötődik Uwe Topper A nagy naptárhamisítás (?) c. könyve. Szintén ettől a kiadótól.

574. Legisfalk (2008-12-14 11:02.28)   - (válasz Orgona 572. hozzászólására)

Köszönöm, így világosabb a kép. Mindazonáltal szememben nem kevésbé hiteltelen. Hiszen nálunk is gyakorta derítette ki az utókor oklevelek hamis voltát. Itt van például több monostorunk alapító okiratainak példája, a pécsváradid 1015-re, a bakonybélit 1037-re, a két zalavári 1019-re és 1024-re keltezték, tehát mindet Szent Istvánnak tulajdonították, valójában mind a négy esetben jó kétszáz évvel később írták meg a szóban forgó okleveleket, a pannonhalmi (szintén módosított) oklevél szövege alapján. E tényekből azonban nagy hiba lenne azt kijelenteni, hogy I. István nemlétező, vagy jelentéktelen személy lett volna. De még ha beleereszkedünk is egy efféle meggondolatlan gondolatkísérletbe, akkor sem kellene eljutnunk odáig, hogy egy király nemléte egyben korának nemlétét is jelentse. Nagy Károly esetében sem gondolom, hogy ez másként lenne, ezért számomra Illíg elmélete még mindig nem érte el azt a szintet, hogy azzal érdemben (például könyve elolvasásával) foglalkozzak.

573. Kormoran (2008-12-14 09:05.30)   - (válasz Orgona 572. hozzászólására)

A Magyarok a kitalált középkorban nekem is megvan, kaptam egyszer valakitől, de még nem olvastam végig, csak belenéztem. Pap Gábor zárójeles megjegyzése a "van benne valami" kb 3 órás előadást takar. Ezt már kétszer végig néztem. 1. rész: [link] 2. rész: [link] Akinek ezek a linkek ákombákom formátumban jönnének elő, illessze be a WMPlayer fájlmenü URL megnyitása ablakba, és ott megnyílik, sőt le is menthető a videó, de megnézhető a Youtube-on is. Engem csak az érdekelne, hogy tényleg hézag van-e a Juliánus naptár és a Gergelynaptár beillesztett napok számában, vagy nincs. Illig azt állítja, hogy amennyiben pontos az évszám a Gergelynaptár-reform idején, akkor nem 10 napot kellett volna betoldani, hanem min. 13-at. A 3 nap Illig elmélete szerint a betoldott 300 év miatt van, amiről tudtak. Amennyiben itt tévedett Illig, akkor egy szót sem érdemes tovább vesztegetni a dologra, de ha nem, az további vizsgálódásra ad okot.

elejére 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 ... végére