Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Gengszterosztag - AMC, 17:00 |
Jurassic Park 3. - Mozi+, 17:20 |
Szellemirtók - A borzongás birodalma - HBO2, 17:35 |
Amszterdam - HBO, 17:45 |
Egy új kezdet - Izaura TV, 17:50 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Vanessa Redgrave (88) |
Christian Bale (51) |
Olivia Colman (51) |
Ann Dowd (69) |
Steven Zaillian (72) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Erdélyi kastély |
Isabela Merced |
2008-11-17 18:04.08 |
Komoly, tartalmas, elgondolkodtató film. Társadalomkritika a javából. Csodálatos az a jelenet, amikor Jeff Daniels a festészetről szóló könyvet lapozgatja és felfedezi, hogy milyen színek és formák vannak benne.
Nagyon filozófikus, ugyanakkor keményen bíráló mű. Az egyik nagy kedvencem. Sok ilyen színvonalas film kellene! Többször láttam, de még nem elégszer. |
2008-11-17 17:49.31 |
Számomra a legmegrázóbb jelenet az, amikor az anyáktól elválasztják a gyerekeiket és teherautókra pakolják őket, majd a táborból elviszik. A gyerekek semmit sem tudnak, mi vár rájuk, énekelnek, vidámak és boldogan integetnek a kocsikról, de az anyák hirtelen rádöbbennek, hogy elvesztették a gyermekeiket. Azonban már hiába futnak a járművek után már nem tehetnek semmit. Lövések dördülnek. Mindeközben szól a visszataszító, andalító német sanzon, hogy elterelje a gondolatokat. Minden hiába, az autók sebesen hajtanak a gázkamrák felé... http://www.youtube.com/watch?v=0t8EFkGeQrE |
2008-11-17 17:15.12 |
Ez az egyik olyan film, ami az egész életemben a legmegrázóbb és legmélyebb hatást gyakorolt rám. Egyes jelenetei úgy beleivódtak az elmémbe, hogy az már kissé ijesztő. Szerintem ez Spielberg legjobb, legtökéletesebb filmje. Sokan próbálták előtte is és sokan fogják utána is ezt a megérthetetlent, ezt a megfoghatatlant megmagyarázni, ábrázolni, de ez a film talán mindegyiküknél többet ért el ezen a téren.
[link] |
2008-11-17 16:50.39 |
"Mikor a sivatagba Jézus ad neki inni,de nem látható a képen,csak a zene,és a mimika érzékelteti a hatást!Majd mikor Ben Hur ad inni Jézusnak..." (Madi77)
[link] és Ben Hur - Christ and Judah Scenes "amikor a légiós Judától el akarja venni az ivóvizet, de Jézus látványától megtorpan és visszahőköl.A Brutális külsejű színészt, aki a római katonát játszotta n nagyszerűen választották ki a jelenethez." (Orgona) Jézus tekintélyétől, a belőle áradó hatalomtól, szentségtől és erőtől megszégyenül a brutális, bűnös katona. "A film az egyik legcsodálatosabb alkotás amely bemutatja Jézus szeretetének hatását egy emberi életre.Gyönyörű alkotás." [link] Kemény, az is amikor viszonozni szeretné a szívességet és meg szeretné itatni Jézus Krisztust a Golgota felé vezető úton, de az egyik pribék kirúgja a kezéből az ivóedényt. Ez is egy nagyon fontos jelenet, fontos üzenet! Aztán a végén kereszténnyé lesz Júda Ben Hur is és megszabadul a gyűlölettől és a bosszútól. Csodálatos mű!! |
2008-11-17 06:21.05 |
Döbbenetes, hogy ez a film csak a 170. Ha megnézem, hogy milyen filmek előzik meg, hát...
Nálam ez az első. |
2008-11-17 05:55.26 |
"Egy igazi sztárparádé, fantasztikus színészekkel és fantasztikus játékkal.
Kamill bácsi jutalomjátéka." Meglepő, hogy eltűnt ez a film a süllyesztőben. Pedig annak idején sokat játszották a mozikban és később a tv-ben. Boldog eightees. Hangulatos, jó film. |
2008-11-16 18:01.11 |
Itt van egy letöltési lehetőség, ha még valaki nem látta volna. (Bár szerintem olyan ember nem él a földön)
[link] |
2008-11-16 17:42.22 |
Nagyszerű film. Egyes jelenetei szívszaggatóak, brutálisak. Sajnos elég ismeretlen ez az alkotás. |
2008-11-16 17:05.42 |
Ez tényleg egy nagyszerű vígjáték! A könnyed hangvétel és külső mögött elég komoly tartalom van. Elgondolkodtató, filozofikus film.
Én valami olyasmit hámoztam ki belőle, hogy legyünk önmagunk! Ne játszunk szerepeket, szeressük szeretteinket szívből, igazán. A szerelmet sem lehet eljátszani. Csak ha teljes valónkkal átéljük és átadjuk magunkat a partnerünknek, csak akkor igazi és csak akkor nyerhetünk viszonzást. |
2008-11-16 12:01.16 |
"A Szirmok, virágok, koszorúk annak ellenére sem nevezhetô parabolának, hogy a történet félreérthetetlenül idézi nem pusztán 1849, de 1956 utánját is. Ragályi Elemér visszafogott kompozíciói szemet gyönyörködtetô aprólékossággal keltik életre a nemesi kúriák világát, borongós enteriôrjeit, félhomályos, tükrökkel labirintussá tett belsô tereit. A történelem nem kulissza, nem alibi, ebben a filmben a képeknek, helyszíneknek, figuráknak nyomasztó, nemes atmoszférájuk, súlyuk van. A Szirmok, virágok, koszorúk „lengyeles” film, nemcsak a színészek, a remek Grazyna Szapolowska és Boguslaw Linda, hanem a szemlélet és a hangulat pátosza, romantikus melankóliája miatt. " [link] A film a Makk féle összeesküvésnek állít emléket. [link] Csak azért adtam ennyire jó osztályzatot, mert elfogult vagyok. Szeretem a magyar történelmet és nagyon szeretem Őze Lajost. |
2008-11-16 11:44.24 |
Lehet, hogy tévedek, de a Virág elvtársos alakítása miatt nálam ő a numero uno az összes valaha élt magyar színész között. Minden filmet feldobott, amiben játszott. Nagyon tetszett a Szirmok, virágok, koszorúk-ban. Egy kiemelkedő tehetség, mondhatjuk bátran ő egy zseni volt. Béke poraira. |
2008-11-16 11:39.22 |
Irgalmatlanul nagy színész!!! Én az Amistad c. filmben fedeztem fel, és rögtön nagyon megkedveltem. Utána láttam a Bárányok hallgatnak c. filmben és az egyik folytatásában és eldobtam az agyvelőmet. ;) Non plus ultra. |
2008-11-16 11:27.01 |
Nem túl régóta vagyok ezen a fórumon. Szívesen megnézném a topikodat! :) |
2008-11-16 11:17.55 |
Én is tegnap láttam. Már vagy harmadszor. Nem értem miért nézem meg mindig? Lassú film, képvilága nem elkápráztató. Mégis van benne valami lefojtottan izgalmas. A hosszú üldözés, a menekülés, aztán Bolíviában a bankrablások és megint menekülés. Van egy erős üzenete a filmnek - kimondva (az egyik seriff szájából) és kimondatlanul. Az alvilági élet, a bűnözés ne legyen senkinek sem lehetőség! Ez a film nem kedvelteti meg az emberekkel a bankrablókat és a bűnöző életmódot és ez így helyénvaló is. Sajnos az nekem nem teljesen egyértelmű, hogy miért nem tudnak "jó útra térni", holott nyitottak erre - látszólag. Valószínűleg, csak az elkapásuk miatti félelemből beszéltek így. |
2008-11-16 10:58.59 |
Talán a legbrutálisabb, amikor a tengerbe vetik, a feleslegessé vált rabszolgákat - összekötözve. Nekem a Gyökerek c. könyv jutott eszembe a filmet nézve. |
2008-11-16 10:55.13 |
Ez egy kiváló film. Külön jelentősége van most, hogy Obamát választották meg elnöknek. Kicsit vontatottnak tartom, de azért türelemmel végignézve nagyon értékes alkotás. Sir Antoni Hopkins és Spielberg pedig ismét zseniális. A negatív kritikákat én sem értem. |
2008-11-14 22:38.34 |
Nagyszerű egy film! Mindig ámulatba ejt, hogy a magyar történelem mennyire szép és gazdag! |
2008-11-14 21:05.33 |
Ez a film megnézhető az MTV vidótárában: [link]
Az egyik interneten olvasható kritika alaposan lehúzza ezt a filmet. Sok igazság lehet benne, de én így is élveztem. Szerintem erős közepes és rengeteg kiváló színész jól alakít. Bonyolultak a párbeszédek, szükség van a történelmi háttér ismeretére. Élvezet volt a gondolati játékokat végigjátszani a szereplőkkel. Szerintem is kellenének még ilyen filmek, melyek a magyar történelemmel foglalkoznak. Történelem szeretőknek kötelező! |
2008-11-14 18:02.50 |
Star Wars III.-A shitek bosszúja
színes magyarul beszélő amerikai sci-fi, 143 perc (08-03-08) [link] |
2008-11-09 14:54.29 |
Itt egy másik magyar szinkronos változat. Nem kommentál Deckard, azzal van vége, amikor összegyűri az unikornist és furcsa, de leszinkronizálták Gaff néhány magyar mondatát is. Viszont sokkal jobb a hang és képminőség, mint az előbbin!
[link] Deckard magyar hangja Csernák János |
2008-11-09 11:34.18 |
Erdőss Pál nagyot alkotott. Kemény film, nem egy könnyű, szórakoztató darab. Mégis, azt kell mondanom szerintem jóval gyengébbre sikerült, mint az Adj, király katonát.
Eperjes érdekesen játssza a szinte eszelős vállalkozót, Ozsda Erika pedig megint megcsillogtatja tehetségét. |
2008-11-09 09:13.49 |
Végre találtam egy letöltési helyet.
Blade Runner International Theatrical Cut: [link] Magyar szinkronnal. Deckard magyar hangja Szersén Gyula. |
2008-11-08 00:36.55 |
Hát ezt bizony sajnálattal hallom! A videóm már erősen döglődik, szóval áttérek inkább a DVD-re. Sajnos nekem mindenképpen kell magyar szöveg, mert nem tudok semmilyen idegen nyelvet. Kerestem torrent oldalakon, de tényleg nincs magyar felirattal. Ha valakinek megvan a magyar feliratos VHS video formában berippelhetné digitálisba! |
2008-11-08 00:26.35 |
A nevem Györkös, de Budapestről írok. Nem vagyunk túl sokan ezzel a vezetéknévvel, de azért vagyunk egy páran. |
2008-11-06 22:32.00 |
Nagyon nagy film! Nálam az az alapkoncepció jött be nagyon, hogy egy ilyen szervezetben dolgozó ember - és a hivatala - ellen nem kívülről érkezett támadás, hanem belülről. Ez döbbenetes! A "CÉG", amelynek Turner dolgozik hirtelen ellenségévé válik. Mindez Amerika kellős közepén. A teljes bizonytalanság, megbízhatatlanság, óvatosság, sőt paranoia kell mindenkivel szemben a túléléshez, és látszik, hogy Turner esze a helyén van. Ez a fogócska olyan, mint egy sakkjátszma. Mindkét fél több lépéssel előbbre igyekszik kiszámítani a lehetséges lépéseket és nagyon nagy szükség van a jó ötletekre. Itt viszont nem egy parti megnyerése, hanem az életbenmaradás a cél. Hamar kiderül, hogy a szervezetbe már nem tudják bevinni Turnert, de odakint sem maradhat, mert előbb utóbb elkapják. Egy lehetősége van, egy (vagy több) belső munkatárstól információhoz jutni és minél előbb kinyomozni, hogy kinek és miért volt útjában a félreeső kis Amerikai Irodalomtörténei Hivatal. Ez üldözöttként, senkiben sem megbízva elég reménytelennek tűnik, de a film és a sztori éppen emiatt kiváló. A védekezésbe szorított, üldözött ügynök trükkök és cselek sorozatát veti be hogy megszerezze az információkat, melyeket a nagy nyilvánosság elé lehet tárni, és akkor talán megmenekülhet. („Kihalóban lévő madárfaj Ön szerint a keselyű?”) A film bizonytalanságban hagyja a nézőt, ebben a tekintetben. Higgins ugyanis meglebegteti az utolsó mondatban, hogy Turner ne legyen olyan biztos, hogy az újság le fogja hozni a cikket. Talán a szabadság hazájában a CIA keze a szabad sajtót is korlátozni tudja?
Engem ebben a filmben az öszintesége és nyíltsága ragadott meg. Nagyon erős kritikával illette a titkosszolgálatot és az USA hatalmi rendszerét. Az, hogy ilyen - még ha csak a gondolat síkján is - előfordulhat a cégen belül számomra nagyon meglepő volt. Ez egy nagyon gondolatébresztő és szemfölnyitogató film. Teljesen összezúzza a hagymázas képzeleteket, amit az amerikai tömegmédia sulykol nap mint nap az emberek fejébe az FBI-ról, meg a CIA-ről. Fordulatos, nehezen érthető, szuggesztív alkotás. Szerintem nem egy könnyű film, többször meg kell nézni, hogy az a részletek a helyükre kerüljenek. Talán ezért beszélünk róla ennyire kevesen. Ez a film egy régi videókazettán volt meg nekem, amit a tv-ből vettem fel és még talán a hetvenes években szinkronizáltak. Az sokkal jobban tetszett, mint a mostani. A szövegét is átírták kissé. |
2008-11-06 21:12.41 |
Minden szépet és jót leírtatok már helyettem erről a filmről. Sajnos régebben letöröltem a kazettát, amin ez a film volt. Ezt a filmet nem lehet elfelejteni! Megpróbáltam már újra megszerezni DVD-én, de még nem jártam sikerrel. Adtam rá egy ötcsillagost. |
2008-11-06 20:20.15 |
Isao Tomita (1932-)
Japán billentyűs, szerző, producer, Tokióban fejezte be tanulmányait művészettörténet szakon, de mindinkább az elektronikus zene iránt kezdett el kérdeklődni. Az 1964-es tokió olimpián mutatta be a japán filmharmonikusok közreműködésével első jelentős kompozícióját. Az 1970-es világkiállításon a Toshiba cég pavilonjában bemutatott elektronikus kompozícióként hatott. A sikert követően a Plazma szerződtette, ahol szabad kísérletezést biztosítottak számára. Első lemezét 1974-ben készítette el. Ezen Debussy műveket hangszerelt át szintetizátorra. Később is számos klasszikus (Stravinsky, Ravel, Muszorgszkij) átiratát készítette el szintetizátorokra. Fontosabb nagylemezei: Snowflakes Are Dancing (1974), Pictures At An Exhibition (1975), Firebird (1976), Planets (1977), Kosmos (1978), The Bermuda Triangle (1979). Forrás: Könnyűzenei Lexikon című könyv. 1987 FANTASZTIKUS ZENEMŰVÉSZ! A nyolcvanas évek elején többet lehetett őt hallani a rádióban és tv-ben. Főleg az "Egy kiállítás képei" átiratából idéztek sokat. |
2008-11-06 00:28.29 |
Az a jelenet irtózatos. És utána kimegy az "anyuka" és passziánszozik. A DVD-én az extrák között van a szereplőkkel riport. A Magda Göbbelset alakító Corinna Harfouch mesélte, hogy nagyon félt ettől forgatási résztőlettől és a szereptől idegileg teljesen kiborult napokig. Meg tudom érteni. Egy ilyet még csak eljátszani is hajmeresztő! Egyébként a film az elejétől a végéig tele van jobbnál jobb jelenetekkel, melyeket magas szintű szinészi teljesítménnyel és igényes technikával adnak elő.
Van egy olyan jelenetsorozat, amikor sorban egymás után, gyors utcai képekben mutatják, ahogy a gyerekek, harcosok egymás után halnak meg. Az is kemény! |
2008-10-19 21:08.46 |
Jutka tizenhat éves, állami gondozott. Nevelőszülei meghaltak, a faluból Pestre megy dolgozni a Lőrinci Fonóba. Belecsöppen a városi munkásélet sűrűjébe: három műszak, munkásszálló, fiúk, barátnő, szerelem, abortusz. A szabad élet örömét hamar felváltja a csalódás. Megismerkedik Péterrel, akivel úgy tűnik, révbe érhet. A fiú családjával töltött karácsonyeste után két alkalmi ismerős megerőszakolja Jutkát, Péter nem védi meg. A lány szakít vele, egyre magányosabbá, boldogtalanabbá válik. Magához veszi barátnője titokban szült gyermekét, aki értelmet ad az életének, Zsuzsa azonban visszaveszi tőle a kislányt.
[link] Brutálisan erőteljes filmalkotás. A hangok, a zenék, a képi világ mind számomra is ismerős és hiteles, mert közel ebben az időben voltam én is kezdő munkavállaló. A Havanna lakótelepen laktam (lakom) és Kőbányára jártam melózni hasonló körülmények között. A film végén amikor Zsuzsa visszaveszi Jutkától a kislányát kegyetlenül szívszorító. Ozsda Erika ebben a jelenetben (is) hatalmasat alakított. Ilyen átéléssel, ilyen elementáris erővel eljátszott jelenetet nem gyakran lehet látni manapság. Egyébként kiváló operatőri ötlet, hogy a főszereplő arcát nagyon sokszor totálban mutatja, hiszen Ozsda Erika arca rendkívül kifejező. Nagy, szép, sötét, kifejező szemének rezdülései jól árulkodnak érzéseiről. Egyszerű, kissé elhanyagolt kinézete, hangja és viselkedése mögött intelligencia, talpraesettség és mély érzelmek rejtőznek. Rendkívüli tehetség, csillogó gyémánt Erdőss Pál felfedezettje. "A Budapesti Iskola alapítóinak tanítványaként indul Erdőss Pál. Első filmje, az Adj király katonát (1982) mégis reveláció, főként az általa felfedezett Ozsda Erika tehetségének köszönhetően. Eddig filmen láthatatlan világba vezet: nevelőszüleitől is elárvult, volt intézeti fiatal lány faluról Pestre megy, s a pestlőrinci Fonóban vállal munkát, ahogy ekkortájt a hozzá hasonlók szinte törvényszerűen találnak el a képzetlen, olcsó munkaerőt korlátlanul felszívó szövőiparba. Hányódik-sodródik magányosan, s saját kudarcain edződve feszül egyre keményebben a világnak. Ehhez a vonulathoz tartoznak a nyolcvanas évek "nevelési" filmjei. Az ötvenes évek "nevelési" filmjeivel ellentétben itt nem egy közösségi jövőkép nevében folyik a formális és informális átnevelés, hanem a társadalom mozgásának hatására, kényszerpályákon maguk a fiatalok "nevelődnek". Az intézeti gyerekek, a családi háttér nélkül mélyvízbe dobott fiatalok sorsa így válik mintaértékűvé a nyolcvanas években. Így és általuk lepleződik le a társadalom önzése, képmutatása, érzéketlensége, valamint intézményeinek alkalmatlansága a nevelésre (Vasárnapi szülők, 1979, Kabala, 1981, r: Rózsa János)" [link] |
2008-10-19 19:44.04 |
A Torzók c. filmben óriásit alakított. Döbbenetesen hiteles a játéka. "Mácsai Pál a maga angyalarcával hidegen, metsző tekintettel varázsolja elénk a kegyetlen, szinte pedofil tanárt." [link] |