Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Nemzetbiztonság Bt. - Film+, 15:10 |
Végső visszaszámlálás - Film Mánia, 15:20 |
Szamba - Magyar Mozi TV, 15:25 |
Dumb és Dumber - Dilibogyók - Film Café, 15:30 |
Karácsony, akár egy film - Mozi Klub, 15:30 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Thierry Lhermitte (72) |
Albert Wolsky (94) |
Shirley Henderson (59) |
Katherine Heigl (46) |
Garret Dillahunt (60) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
A hálószobában |
Clint Eastwood |
2008-11-22 15:59.40 |
Szórakoztató kis kalandmozi. A folytatása már nem igazán jött be nekem. |
2008-11-22 15:56.59 |
Urambátyám világ. |
2008-11-22 15:48.42 |
Szeretem az ilyen titokzatos történeteket bemutató filmeket. Adok is neki egy "jó"-t. Akinek ezt tetszik az élvezni fogja a Keselyű három napját is. |
2008-11-22 15:29.54 |
Én a könyvet olvastam előbb és csak utána láttam a filmet. Jó film nem mondom, de valahogy hiányérzetem van a könyvhöz képest. Én nem így képzelem az egészet el és nem is ilyen kép alakult ki bennem a könyv elolvasása után, mint amit a film világa nyújt. A könyv valahogy sokkal erősebb, megragadóbb, gazdagabb.
Azért dicsérem a szereplőket és a rendezést! |
2008-11-22 14:46.22 |
Jó doksi film ez. Ajánlom mindenkinek a környezetemben. Érdekes, hogy még nem is hallottak erről a filmről. Viszont jó lenne, ha olyanok is leíránák a véleményüket, akik az államokban élnek (éltek) és megírnák, hogy milyen is igazából az ottani TB rendszer! Valóban ilyen brutális? Ilyen kétségbeejtő helyzet van Amerikában? |
2008-11-22 14:26.37 |
"Az első menetben a majmok értelmet kaptak.A második menet akkor következik be,ha az értelmessé vált majmok utódai eljutnak a Holdra, észre képesek venni a felszin alá elásott
monolitot és a felszinre hozzák. Ezután,ha képesek eljutni a Jupiternél lévő harmadik monolithoz,egy tér-idő kapun át eljut az ürhajós valahova, az mindegy, ahol áteshet az igazi nagy fejlődési fordulón, elhagyhatja a fizikai testet és afféle tiszta, halhatatlan értelemként létezhet tovább, kb. ez a válasz a két előző hozzászólásra." (Master laster) Köszönöm a magyarázatot! A film témája elejétől a végéig igazi ős New Age filozófián alapul. |
2008-11-22 14:07.26 |
Nincs mit. Érdekes kérdés volt ez az anakronizmus dolog és érdekelt ezeknek a szervezeteknek az időbeli elhelyezkedése. Hogy az ember el tudja helyezni a dolgokat, ha előkerül ez a téma. Viszont akkor felmerül a kérdés, hogy akkor 48 előtt milyen igazán erős, államilag egységes rendfenntartó szervek működtek (most a katonaságot ne számítsuk ide)? Ugye a rendőrség csak alakulgatóban volt még. A Rózsa Sándor c. sorozatban sokat emlegetett perzekútorok inkább a város szolgálatában álló szolgálók voltak. Nyilván a város is fizette őket. Úgy tűnik 1840 előtt egyáltalán nem is volt központilag irányított és fenntartott ilyen típusú szervezet. Valaki majd megmondja itt az okosságot. |
2008-11-22 13:54.28 |
Olvasmányaim alapján nem tudok arra igent mondani, hogy nem nagyon izgatta őket, hogy hány emberük vész oda. Pontosabban így nem hogy a szövetségesek általában. Nagy-Britannia, de kiváltképp az USA esetében leginkább. Namost a Szovjetúnió ugye más kérdés, mert ott nem egy működő demokrácia volt a háború idején sem. Sztálin még a háború előtt sem sajnált néhány millió halottat feláldozni megalomán tervei és a kommunizmus megvalósítására.
Az USA részéről leginkább az anyagi és a háború vége felé már a technikai színvonal beli fölény volt, ami döntött. Olyannyira, hogy egyes elemzők szerint SZU az USA anyagi és technikai segítségnyújtása nélkül nem tudta volna megállítani és visszaszorítani a nácikat. A stratégiájukkal kapcsolatban nehéz komoly ismeretek nélkül megfogalmazni bármilyen színvonalas véleményt. Többek között az is megnehezítette a szövetségesek stratégiáját, hogy nem egy ország, hanem több ország különböző érdekű vezetői hozták meg, sokszor egymással ellentétes érdekek és értékek mentén a politikai és katonai döntéseket. Közös lónak pedig mint tudjuk... Szép példa erre pont a nyugati országok hadseregének partraszállása a kontinensen, amit Sztálin már 1942-ben szorgalmazott Churchillnél. Szóval ebből a szempontból Hitlernek sokkal egyszerűbb volt a helyzete. |
2008-11-22 12:11.43 |
Hajdúk
1974, színes, 88 perc, Kardos Ferenc Bocskai István megbízza hajdúit, hogy egy óriási marhacsordát hajtsanak el a dalmát tengerpartig, a három részre szakadt Magyarországon keresztül. A marhákért ott fegyvereket vásárolhatnak, melyek segítségével a magyarok felvehetik a harcot az osztrákokkal. A hosszú út során a sereget pusztai rablók támadják meg, törökök tizedelik a gulyát, foglyul ejtenek egy osztrák tisztet, míg végül kénytelenek meghátrálni egy nagyobb osztrák csapat elől. Ám a csorda nem kerülhet az ellenség kezére, egy mocsárnak hajtják az állatokat. Ember, állat odaveszik, csak ketten menekülnek meg. STÁBLISTA Rendező: Kardos Ferenc Forgatókönyv: Kardos István Operatőr: Kende János Vágó: Rózsa János Gyártó: Budapest Játékfilmstúdió Vállalat Szereplők: Djoko Rosić, Kristóf Tibor, Dragomir Felba, Vadász Zoltán, Bencze Ferenc, Ion Bog, Oszkay Csaba, Doyne Bird, Juhász Jácint, František Velecký, Todor Todorov, Madaras József, Paszterkó Péter, Mészáros András, Újlaki Dénes, Oszter Sándor, Orosz Lujza, Monori Lili, Katyja Paszkaleva, Avar István, Léka Géza, Szabó László, Patassy Tibor, Ljubiša Samardžić Egyszer láttam csak. Akkor, amikor Djoko Rosić sorozat ment a királyi tv-ben. Érdekes, szép filmként él az emlékezetemben. Azoknak ajánlom, akik szeretik a történelmi témájú magyar filmeket. Ritka csemege, hiszen a rövid idejű Bocskai szabadságharc idejében játszódik, amelyről nem sok más filmet tudok. |
2008-11-22 12:04.10 |
Csatlakozok Patyó2 kéréséhez. A Hajdúk c. film ritka kincs. |
2008-11-22 12:02.11 |
Ezt a filmet egyszer láttam, méghozzá mostanában valamelyik kereskedelmi csatornán. Őszintén szólva nem ájultam el tőle, bár szeretem a látványos filmeket és ez kétségtelenül az. Azért, ha vetítik még majd megnézem, hátha javul a véleményem. |
2008-11-22 11:54.21 |
Szeretem ezt a filmet. |
2008-11-22 11:48.01 |
A szegénylegények - minden bizonnyal - 1869-ben játszódik.
1840-ben megjelenik a törvényben a rendőrség fogalma. "(“mezei rendőrség", de a mai értelmezéshez közel álló rendőrség megszervezését az 1848-as törvényhozók kezdték meg." [link] "Az abszolutizmus kóróban az 1850. január 18-án kelt belügyminiszteri rendelet létrehozta a zsandárságot, és szabályozta hatáskörét, szervezetét. (A rendelet az osztrák kormány lapjában jelent meg." [link] "A magyar királyi csendőrség katonai és fegyverzeti tekintetben, továbbá a tisztek és összes csendőrök mindennemű személyi ügyeikben saját elöljáróik, és utolsó sorban, amint azt az 1881. évi III. t.-c. 8. §-a előírta, a m. kir. honvédelmi miniszter alá, a közbiztonsági szolgálat teljesítésére és gazdászati ügyekre nézve pedig a m. kir. belügyminiszter alá voltak rendelve." Tehát csendőrség 1881-től. |
2008-11-22 11:10.33 |
A Dunkerque-i evakuálás a második világháború történetének egyik nagy rejtélye: "A német támadóék Arras mellett május 20-án szétverte a brit és francia páncélos erőket, majd egy nappal később Bolougne térségében kijutott az Atlanti-óceán partjára, kettévágva ezzel a frontvonalat. A brit–francia szövetség főerői a frontvonaltól északra rekedtek. Május 22-én a németek ostrom alá vették Calaist, május 24-én pedig a német páncélosok már Dunkerque külterületén voltak. Ekkor Adolf Hitler parancsnokai kifejezett ellenvetése ellenére leállíttatta a Wehrmacht előrenyomulását, meghiúsítván ezzel a brit erők teljes megsemmisítését. A furcsa parancs a mai napig Hitler legvitatottabb utasításainak egyike. Egyik oka lehetett, hogy a páncélosok túlságosan előre törve védelem nélkül maradtak, és a gyorsan megnyúlt utánpótlási vonalakkal könnyen gond lehet. A másik magyarázat szerint Hitler Hermann Göringnek akarta gyakorlatozásra átadni a helyzetet, mivel Göring azt ígérte, majd a Lufwaffe elintézi a dolgot.
Következmények: Dunkerque dűnéin hadifogságba esett brit katonák, Dunkerque, 1940.A dunkerque-i csatában megsemmisültek a szövetséges hatalmak főerői. Franciaország elveszítette hadseregének legütőképesebb alakulatait. A csata után hitét vesztett Franciaország gyakorlatilag nyitva állt a német hadak előtt. Nagy-Britannia súlyos, de nem megsemmisítő vereséget szenvedett a csatában. A Dinamó Hadművelet során evakuált 330 000 katonát pedig rövid időn belül sikerült ellenállásra képes új hadsereggé fejleszteni. Németország – bár győzött – időt veszített. A Dunkerque-nél elvesztegetett pár nap elég volt ahhoz, hogy Anglia lélegzetvételnyi szünethez jusson." [link] Nagy rejtély Hitler miért állította meg a csapatokat Dunkerque előtt! |
2008-11-22 11:00.27 |
Elöljáróban szeretném közölni, hogy sajnos nincsenek igazán alapos ismereteim a témáról, de érdekel a téma és most én is kiegészítenék. A D-day nem volt rosszul előkészítve és megtervezve. Ez a hadművelet kétségtelenül nagyon jól megszervezett katonai akció volt. Hatalmas területen, óriási haderőket megmozgató erőátcsoportosítás és támadás volt egyszerre. Igazából egy új frontvonalat nyitottak a szövetségesek Normandiában. Még a helyszínt is és az időpontot is sikerült titokban tartaniuk az utolsó pillanatig. Mindezeket figyelembevéve elismeréssel adózok azoknak a stratégáknak és tábornokoknak, akik az Overlord hadműveletet megtervezték, irányították és végrehajtották.
A filmben ábrázolt események a nagyon széles és tagolt partraszállási övezet egy kisebb részén alakultak ki az V. amerikai hadtestnél. A többi amerikai (vagy angol) egységeknél nem volt ekkora német ellenállás és a gyalogosok partraszállását előkészítő alakulatok is jobban működtek. Itt hibák történtek a végrehajtás során és emiatt értelmetlenül a "megszokottnál" és "megengedhetőnél", vagy az "előre tervezettnél" jóval több amerikai harcos esett el. Így kerültek ezek a katonák a "céllövöldébe", ellentétben a legtöbb hozzájuk hasonlókkal máshol. Sajnos a háborúkban sokszor nagyon kiszámíthatatlanul működik a felelősségre vonás a hibák, bűncselekmények miatt, vagy a jutalmazás érdemekért, mint a békében. Van, hogy egy kis vétekért statáriális úton főbe lőnek valakit, de öt-tízezer ember értelmetlen halála miatt még ejnye-bejnyét sem kap. Én azért imádkozok, hogy ne legyen háború többet Európában. |
2008-11-22 10:03.57 |
"Nagyszerű rendezés, kiváló operatőri munka, remek színészi gárda." (Legisfalk) "A látvány mellett a hanghatások adják a
snitt döbbenetes erejét." (orgona) Igen és az egész filmben mesterien alkalmazza a hanghatásokat Jancsó M. "Szépen fényképezett, tökéletesen megkomponált jelenetek, hibátlan rendezés. És egy megrázó lezárás. Az egyetemes filmtörténet egyik megkerülhetetlen darabja!" (Orson) "A Szegénylegények is ezen vonulat,a fekete-fehér szinek csak még jobban kihangsulyozzák a mű karrakterét,komorságát... A szinészi játék káprázatossan hiteles,a mozi az elnyomás,a hatalom megjelenitésének és olykor szadista öntetszelgésének tökéletes ars poeticája." (Az utolsó szamuráj) J. M. a tömegmozgatásban is fantasztikus! Éljen Kossuth Lajos! Vivát Ruzsa Sándor és le a gaz labancokkal! |
2008-11-20 20:28.16 |
Jó ez a film. Nagyon tetszett a kalandos része. "Négy évvel késobb sikerül visszatalálnia a civilizációba, ekkor azonban már teljesen más emberré vált. Ráébred, hogy amikor elvesztett mindent, amit azelőtt fontosnak tartott, akkor történt vele a legjobb dolog életében."
Viszont ezt a részét a filmnek nem igazán vágtam. Valahogy én úgy éreztem, hogy nem illeszkedett a film első részéhez ez a folytatás. Persze másoknak meg ez jött be. Azért tetszett! |
2008-11-20 20:21.12 |
Kétszer láttam. Vicces film. Elgondolkodtató a filmben ábrázolt helyzet. |
2008-11-20 17:04.27 |
A rendező személyével kapcsolatban több - számomra - rossz dolgot hallottam a film megtekintése előtt. Ezért előítélettel, gyanakvással és kritikusan néztem végig, viszon nagyon pozitívan csalódtam. Ez tényleg egy remekmű. Viszont valamiért nem lett egy annyira ismert és felkapott film a témában, mint a Schindler listája. Mindenkinek merem ajánlani! |
2008-11-20 16:57.03 |
Nézzétek meg tőle az Adj király katonát c. filmet! Nem fogjátok megbánni és megismertek egy rendkívül tehetséges, szép színésznőt. |
2008-11-20 06:21.09 |
Csak egyszer láttam még, de nem nyerte el különösebben a tetszésemet, pedig szeretem a háborús és történelmi filmeket. Az amcsi katonák lemészárlása az Omaha parton. Rettenetes, véres, húscafatos, agyvelőkifolyós. (Tudom, ez történt a valóságban is) Már előtte is utáltam a háborút, ezután sem fogom jobban emiatt. Tudom, hogy sok értelmetlen, rosszul megszervezett akció volt ebben a háborúban is, ami (részlegesen vagy teljesen) kudarcba fulladt. A háborúk már csak ilyenek, amióta világ a világ. Nem lepődtem meg ezen, de szerintem azok sem, akik kicsit is ismerik a hadviselést. Mindenesetre arra jó volt a film eleje, hogy ráirányítsa a világ figyelmét az ilyen katonai hibákra, és hogy akik tehetnek tegyenek ellene. A közlegény megkeresése ezek után számomra nem volt úgy végigvezetve, hogy különlegeset, vagy kiemelkedőt kaptam volna. Úgy éreztem itt ellaposodott és kissé unalmassá vált. Ezt a filmet mielőtt megnéztem volna nagyon ajnározták, dícsérték, de - megmondom őszintén -, ahhoz képest, amit vártam ezek után, nagyot csalódtam. |
2008-11-19 15:36.48 |
Jó film, jó a zenéje is. Állítólag egész tűrhető a filmről készített játék is. Kapott tőlem egy "jó"-t. |
2008-11-19 15:31.21 |
Vangelis egy huszadik századi zenei zseni. A legelső pillanattól kezdve beleszerettem a muzsikájába. Szerintem egyre jobb és jobb zeneileg. (Igaz én komolyzenei érdeklődésű voltam gyerekkoromban) A Mythodea szerintem életének főműve. Az az alkotás a mennyekbe repít. |
2008-11-19 15:20.13 |
Tüneményesen szép színésznő. Szerintem sem kiemelkedő tehetség. Okos és gyönyörű. |
2008-11-19 15:12.41 |
Semmi probléma nincsen. Úgy látom, hogy sok más filmnél is a jelenetekről van külön topik. Én ezt egy kiváló ötletnek tartom, meg aztán még van hely a képernyőn elég :) Inkább a topik címével voltam kicsit gondban. Úgy éreztem az obligát "Legjobb jelenetek" ehhez a filmhez tiszteletlen és kegyeletsértő lett volna. Talán nem sikerült a legjobban, de érthető így is. |
2008-11-19 15:01.22 |
Nagyon szép film. A szexjelenetek nekem speciel nem hiányoztak volna, ha kimaradnak.
Magyarnak lenni? Zsidónak lenni? Magyar zsidónak, vagy zsidó magyarnak lenni? Ezek a kérdések a huszadik század magyar történelmében többször túlontúl nehéznek bizonyultak. |
2008-11-18 06:04.52 |
Igen, és szerintem mindenekelőtt a titokzatosság miatt. Mindenkinek a saját fantáziájára, belső képzeletére bízza az alkotó, hogy milyennek gondolja a filmbéli tettei után Jézust - milyen arcot rendel hozzá. Azt gondolom ez egy kiváló filmes eszköz. |
2008-11-17 18:04.08 |
Komoly, tartalmas, elgondolkodtató film. Társadalomkritika a javából. Csodálatos az a jelenet, amikor Jeff Daniels a festészetről szóló könyvet lapozgatja és felfedezi, hogy milyen színek és formák vannak benne.
Nagyon filozófikus, ugyanakkor keményen bíráló mű. Az egyik nagy kedvencem. Sok ilyen színvonalas film kellene! Többször láttam, de még nem elégszer. |
2008-11-17 17:49.31 |
Számomra a legmegrázóbb jelenet az, amikor az anyáktól elválasztják a gyerekeiket és teherautókra pakolják őket, majd a táborból elviszik. A gyerekek semmit sem tudnak, mi vár rájuk, énekelnek, vidámak és boldogan integetnek a kocsikról, de az anyák hirtelen rádöbbennek, hogy elvesztették a gyermekeiket. Azonban már hiába futnak a járművek után már nem tehetnek semmit. Lövések dördülnek. Mindeközben szól a visszataszító, andalító német sanzon, hogy elterelje a gondolatokat. Minden hiába, az autók sebesen hajtanak a gázkamrák felé... http://www.youtube.com/watch?v=0t8EFkGeQrE |
2008-11-17 17:15.12 |
Ez az egyik olyan film, ami az egész életemben a legmegrázóbb és legmélyebb hatást gyakorolt rám. Egyes jelenetei úgy beleivódtak az elmémbe, hogy az már kissé ijesztő. Szerintem ez Spielberg legjobb, legtökéletesebb filmje. Sokan próbálták előtte is és sokan fogják utána is ezt a megérthetetlent, ezt a megfoghatatlant megmagyarázni, ábrázolni, de ez a film talán mindegyiküknél többet ért el ezen a téren.
[link] |