Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Transformers Egy *Import - Angol hangot és angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Los Angeles-i tündérmese - Cool TV, 18:25 |
Lopott idő - Prime, 18:40 |
Elfelejtett idő - Filmbox Family, 19:00 |
Szigorúan bizalmas - TV4, 19:10 |
Last Vegas - Filmbox Extra HD, 19:15 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Eszenyi Enikő (64) |
Amanda Peet (53) |
Marc Blucas (53) |
Joanna Scanlan (64) |
Jason Connery (62) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Fekete galamb |
Hande Ercel |
2008-12-18 01:00.02 |
Tetszett ez a film. Bejelöltem az értesítőbe, mert még csak egyszer láttam. |
2008-12-18 00:45.45 |
Hát én azt hiszem, ez egy elég gyengécskére sikerült filmecske. Pedig a szereplők mindent megtettek, ami tőlük telt, de a film nem lett tőle jó. :-( |
2008-12-17 15:58.41 |
Nem láttam a Jumanji-t és talán ezért ez a film nagyon tetszett azonnal, amikor megnéztem először. Nagyon pozitív és tanulságos az üzenete! Kiváló trükkök, izgalmas történet, ámulatbaejtő látvány. Ötletes, szellemes, hangulatos, lebilincselő. A csilivili, de jó amerikai filmek egyike. Nálam maximum a pontozása. |
2008-12-17 14:29.07 |
Néztem a "Egy kicsit én, egy kicsit te" c. filmet és a Meteo jutott az eszembe, bár igaz hogy az jóval későbbi. Annak idején ez hatalmas kultfilm volt, talán valaki még emlékszik rá. Sok embert teljesen megigézett a szürrális álomvilága. A zenei anyagából készült egy hanglemez is. Ma már alig emlékszik valaki erre a filmre, nem játssza egy adó sem, mozikról nem is beszélve.
Sic transit gloria mundi. |
2008-12-16 20:04.13 |
Nagyon, nagyon jó film. Tanítani lehetne. |
2008-12-16 19:51.08 |
Csodálkoztam is a kitartásodon, de előre látható volt, hogy abba fogod hagyni. "mert tul sok időmet elveszi céltalanul és teljesen értelmetlenül a sok meddő vita." Ismerem az érzést. |
2008-12-16 19:46.06 |
Mást. Nagyon mást, mint amit nekünk tanítottak. Azért ne felejtsük el azt sem, hogy mi egy marxista ideológiával, történelemszemlélettel átszőtt történelmet tanultunk, és annak is sok hibája volt. |
2008-12-16 19:42.28 |
Ha engem kérdeztek, nagyon hiányzott már egy ilyen hozzászólás végre. |
2008-12-16 19:40.23 |
Biztos, hogy nagyon időrabló és fárasztó egyszerre négy emberrel vitázni. (Néha még eggyel is) Nem tudom, mennyire van értelme ennek az egész hosszadalmas, parttalan vitának? Azért furcsa ez a felállás - tekintve a résztvevők (mondjuk úgy) politikai-történelmi irányultságát. |
2008-12-16 19:35.54 |
Na, azért ez nem egészen így van. Sokmindennel egyetértek, amit M. l. ír, legfeljebb nem szólok hozzá a vitához.
Hogy ki téved és ki nem, azt nem tudom. Elég bonyolul a kérdés. |
2008-12-16 18:43.55 |
Nagy klasszikus. Ma este 8-kor vetítik a Filmmúzeumon. |
2008-12-16 12:00.50 |
Kőkemény szociálpszichológiai film az 1945 utáni időszakról. Olyan magas nekem, mint kacsának az eperfa. Csak nagy türelemmel rendelkező és a korszak után érdeklődőknek ajánlom a megtekintését! |
2008-12-16 08:57.46 |
Szeretem ezt a filmet. Cameron mester egyik remeke. Egy werkfilmben mesélte, hogy a narancssárga trutyis történetben van igazság. Patkányokkal végeztek ilyen kísérleteket sikerrel. Ilyen színű folyadékba merítették őket - mint a filmben - megvárták, míg teljesen "belélegzik" és néhány percig benne hagyták. Az állatok simán úszkáltak a víz alatt és miután kivették őket minden baj nélkül éltek tovább. Persze csak rövid ideig lehetett így "megfullasztani" az állatokat. |
2008-12-16 08:26.48 |
"A Monty Python csoport már maga is egy ajándék (volt) az emberiségnek!!!:-)" (Semprini)
Csak megerősíteni tudom. Elvont, agyament angol abszurd humor és ez egy igazi kultuszfilm. Graham Chapman nagyon szórakoztató volt. Azok a nézések... Imádom Képessy József hangját, aki ebben a filmben is remekelt. Kern András is szuper, meg a többiek is persze. |
2008-12-15 20:51.51 |
Aztamindenit! Ebben a részben Sztrogoff Mihály sok más viszontagság mellett legyőzte a lovaira (és rá) támadó farkascsordát, majd egy vad viharban a hatalmas medvét. Sandokan küzdelmei ehhez képest ártatlan cserkészkalandok. :-) |
2008-12-15 20:33.28 |
"Van bizony, az épület csak akkor öl ha összeomlik. Az eszme meg bármikor. (...) A magyarok sajnos még odáig sem jutottak az önvizsgálatban mint a németek."
Engerm érdekel mi vezethetett egy ekkora nép életében ilyen gyökeres változáshoz? Nem hiszem, hogy egy ember politikai szerepe elég lett volna ehhez. |
2008-12-15 20:28.22 |
"Csak egyszerűen hányok, hogy egyesek PONT ennél a filmél fejtik ki náci, nyilas, stb. propagandájukat." És ez azt hiszem érthető is. |
2008-12-15 08:58.38 |
Tényleg. Nagyon szép a hangja és olyan karakteres. Ezt lefelejtettem a hozzászólásomból. |
2008-12-14 14:38.43 |
Micsoda zenék (micsoda zenészek)! Jaroslava Schallerovának milyen gyönyörű babaarca van. Balázsovits Lajos pedig szerintem a kor legjóképűbb magyar színésze volt. |
2008-12-14 11:55.27 |
"...mindkettő csöpög, csöpögött valamitől, valakiktől..." Kifejező jellemzés! |
2008-12-14 11:51.59 |
"Többet nem irok most, mert ugysem érdekli senkit." Dehogynem, engem pl. |
2008-12-14 11:46.57 |
:-)
Ráadásul többen jöttek vissza Auschwitzból, mint ahányan elmentek. |
2008-12-12 20:37.56 |
Üdv Mekare! Egyszerűbben fogok fogalmazni. A film arról a korról szól, amikor 600 000 honfitársunkat elhurcoltak antiszemita politikusok megbízásából hétköznapi egyszerű emberek (csendőrök, rendőrök) megsemmisítő táborokba, hogy elgázosítsák, kiéheztessék, lemészárolják őket. A film körüli hercehurcával kapcsolatban te tudod mire gondoltál (piros ruhás kislány?), de arról írtál, hogy fantasy filmnek jó a Schindler listája. Sajnos nem, mert ilyen rémségeket, még a legbomlottabb agyú horrortörténet író sem tudott volna kitalálni. Amikor bemész a városodban abba a bútorboltba gondolj arra hogy akkoriban ott istentiszteleteket tartottak a híveknek. Azok is egyszerű emberek voltak mint te meg én. Szerettek, gyűlöltek, próbáltak boldogulni, mint mindenki más. Ámde egy tébolyult ember pokoli eszméje és fanatikus követői ártatlan emberek vérével öntözték ennek a csodálatos országnak a földjét. Könyvtárnyi irodalma van a témának. A Holokauszt feldolgozhatatlan. Népirtások előtte és utána is voltak (ezt SENKI sem tagadja és fontos azokkal is foglalkozni!), de mind a méretében, mind a SZERVEZETTSÉGÉBEN, TERVSZERŰSÉGÉBEN, ALAPOSSÁGÁBAN felülmúlja őket.
A magyar Holokauszt sajátosságáról röviden Beer Ivántól: "A magyarországi Soá abban különbözött a - ha különbözhet a halál a haláltól - a többi európai zsidó pusztulásától, hogy a sorban legutoljára, röviddel a náci Németország összeomlása előtt következett be, és szinte érintetlen zsidóságot vitt a halálba. A bécsi döntések következtében megnagyobbodott Magyarország minden eszközzel a halál szolgálatába állt. A nácizmusba ájult Európa közepén a magyar földet menedékként emlegették, de ez a menedék hirtelen siralomházzá változott." Ez a magyarság vétke. Csordás Gábor: Ha csak egy is "Szégyenkezem. Szégyenkezem, mert ebből a városból, ahol születtem, 1944. július 4-én négyezer honfitársamat, négyezer magyar zsidót, négyezer férfit és nőt, aggastyánt és gyereket; négyezer embert hurcoltak el a haláltáborokba. Szégyenkezem, mert a felnőttek közül, akik közt kisgyerekként botladoztam, akiktől írni-olvasni megtanultam, és minden mást, amit a gyerek a felnőttektől tanul, hiányoznak az Auschwitzban, Dachauban, Mauthausenben elpusztított nők és férfiak. Játszópajtásaim, iskolatársaim, kamasz szerelmeim közül hiányoznak az ő soha meg nem született gyermekeik. Nem tudok elszámolni az életükkel, akárcsak Káin, amikor megkérdezte tőle az Úr: »Hol van a te testvéred?« Szégyenkezem, mert magyar vagyok. Éppen azért szégyenkezem, mert magyar vagyok. A magyarság ugyanis nem valami ruha, amit levethetünk, ha bepiszkolódott. Ha viselem magyarságomat, mert nem tehetek mást, akkor viselnem kell annak szégyenét és gyalázatát is, amit magyarok magyarok ellen, emberek emberek ellen ezen a földön 1944-ben elkövettek. Szégyenkezem, mert egy olyan nemzet fia vagyok, amely nem tud elszámolni sok százezer honfitársam életével, akiknek elhurcolását háborgó lelkiismerettel vagy sunyin lapulva, önáltató okoskodással vagy hazug mentséggel, könnyes szemmel vagy kaján kárörömmel, ám végső soron semmi módon nem menthető zavaros tétlenséggel tűrte és nézte végig. Vagy éppen tevőlegesen részt vett benne. És ennél, sajnos, még több okom van a szégyenkezésre. Mert a magyar zsidóság tragédiája nem a deportálással kezdődött... A magyar zsidóság tragédiája... a keresztény nemzeti középosztály békés otthonaiban kezdődött. Azokban a családi otthonokban, ahol a keresztény nem azt jelentette, hogy a magunk esendő életében igyekszünk Krisztus példáját követni - hanem ahol a »keresztény« csak egy szó volt, és azt jelentette: »nem zsidó«. Ahol a nemzeti nem azt jelentette, hogy másságomat, eredetemet, hagyományaimat meg nem tagadva, sőt inkább finomítva és emelve kívánok méltó tagja lenni az oszthatatlan emberiségnek, hanem azt, hogy a hitványat, az alantast, a talmit is szeretni kell, ha nemzeti színekben játszik. Ahol a »magyar« nem azt jelentette: »ember«, amit eredetileg minden nép neve jelent, hanem azt, hogy a magyar, ha gazember is, ha csaló is, többet ér, mint akár más nemzetek legkiválóbbjai. Ahol a magyar azt jelentette: erkölcsből felmentve. Ahol az atyafiság nem azt jelentette, hogy felelős vagy a te Atyád fiáért, hanem csak és kizárólag sógorságot és komaságot, a korrupt rokoni összeköttetéseknek azt a ragacsos szövedékét, amely az egész magyar közéletet behálózta, s gondoskodott róla, hogy a politikai és közigazgatási vezető posztokat a silányság, a tehetetlenség, az erkölcsi hitványság bitorolja... 1944-ben Pécsett a négyezer halálba szánt magyar zsidó közül jóakaratú és bátor embereknek összesen három kiskorú személyt sikerült megmenteniük... vigyázzunk: gyászunk, szégyenünk és reménykedésünk semmit sem ér, ha csak egy is elvész még közülünk!" (Csordás Gábor: Ha csak egy is, Holocaust emlékkönyv, A vidéki zsidóság deportálásának 50. évfordulója alkalmából, 1994)" Szembe kell néznünk a tényekkel. Nem túl távoli elődeink voltak azok, akik akkor éltek. Fel kell tennünk a kérdést magunknak, hogy mi mit tennénk hasonló helyzetben kortársainkkal, honfitársainkkal kapcsolatban? Meg kell vizsgálnunk a magatartásunkat és meg kell tisztulnunk a gyűlölködésből. Le kell vonnunk a tanulságot, hogy ne essünk ugyanabba a hibába, amibe ők beleestek! |
2008-12-12 17:47.39 |
Szeretném ajánlani egy videoklippet a filmből vett részletekkel: http://www.youtube.com/watch?v=Hu684V2lB3Q&feature=related (Röyksopp - So Easy (Mononoke))
Mindenkinek ajánlom, mert - úgy érzem - a klip készítője ezzel a fantasztikus számmal nagyon elkapta a rajzfilm ezoterikus atmoszféráját. Nekem ez a kis video csinált kedvet a rajzfilm megtekintéséhez. |
2008-12-12 15:26.44 |
Jó az ilyen türelmes véleménycsere! :-)
A trágársággal kapcsolatban teljesen egyetéretek a meglátásoddal. Úgy vélem nagy hiba és káros a művészek részéről erre a pszichikai jelenségre rájátszani. A kilencvenes évek közepéig, végéig ez jóval gyakoribb volt, de szerencsére manapság mintha visszavonulóban lenne ez a... Nem is tudom minek nevezzem, művészeti áramlat? |
2008-12-12 15:15.38 |
A magyar viszonyok közé minimum egy Dr. House kell, vagy inkább valami még durvább. Brinkmann professzort nálunk rövid úton lehúznák, kihasználnák, becsapnák, megfúrnák, kivetnék maguk közül a tisztelt doktor urak. Két hónapot nem adnék egy ilyen típusnak. Sajnos volt már ilyenre példa. :( |
2008-12-12 15:07.10 |
Kedves Mekare! Tényleg nem értem mi van ezen olyan vicces. Kérlek, fáradj el egy-két magyarországi kisvárosba és nézd meg a teljesen elhagyatott zsidó temetőt, vagy az üresen kongó, átalakított funkciójú zsinagógákat. Azokban a városokban háború előtt náhány száz, esetleg ezer fős zsidó közösség volt és erős egyházi élet, de nem ritka, hogy a soá után egy kezeden meg tudod számolni, hogy hányan vannak. Kérlek gondolkozz el ezen! Nagyon nem vicces korszak volt az. |
2008-12-11 06:10.45 |
Ma este nyolckor lesz a Filmmúzeumon. Nézzétek meg, mert kiváló film!
(Nagyon szépeket írtatok, nincs mit hozzátennem.) |
2008-12-11 06:01.41 |
A filmsorozatra nem emlékszem, de a zenéje azonnal beugrott nekem. Nagyon kellemes, szép melódia.
Vetítik: FILMMÚZEUM: december 15. Hétfő, 20:00 december 16. Kedd, 18:00 december 22. Hétfő, 20:00 december 23. Kedd, 17:50 |
2008-12-11 05:47.26 |
Valahogy érzékeltetni kellett velünk, hogy habár milyen szép is ez a kórház és a környezet, valójában milyen fontosak a dokik, és milyen sok nehézséggel, komoly gondokkal kell szembenézniük munkájuk során és az életükben. :-) |