Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Transformers Egy *Import - Angol hangot és angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Fortune hadművelet - A nagy átverés - Film+, 23:20 |
A holnap háborúja - Mozi+, 23:45 |
Tigris és Sárkány - Cinemax, 00:15 |
Hajsza egy gyilkos után - Filmbox, 00:15 |
22 Jump Street - A túlkoros osztag - AMC, 00:30 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jim Carrey (63) |
Denis O'Hare (63) |
Freddy Rodriguez (50) |
Francois Damiens (52) |
Zooey Deschanel (45) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Szólánc melléknevekkel |
Szólánc-angol szavakkal |
Szólánc igékkel |
Örömködő topik - közkívánatra! |
Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Lovagias ügy |
Salamon Béla |
2024-03-18 22:14.53 |
Hát én el tudok.
Sokan vannak, akik az 5 csillagos skálát nem tudják vagy nem akarják normálisan használni, hanem ha tetszik nekik egy film, 5 csillag, ha nem, akkor 1 csillag, a köztes átmenetek számukra nem is léteznek. Aztán vannak akik automatikusan 5 csillagot nyomnak egy filmre, ha a kedvencük játszik benne, teljesen függetlenül annak színvonalától. (Persze van sok troll is, aki meg szinte mindenre egy csillagot ad, na őket végképp nem akarom megérteni...) Megint mások szeretik a filmeket, de nem olyan igényesek, nincs eléggé kifinomult radarjuk, értékrendjük, hogy a filmek közt meglássák az apróbb különbségeket. Tehát ha a sztori eléggé leköti őket, a látvány pedig elég hihető, akkor simán rányomják az ötöst, akkor is, ha amúgy több ponton bele lehetne kötni az adott filmbe. Szóval nem mindenki született filmkritikus ám, még ezen az oldalon sem! :) Amint azt korábban írtam, ez a film nálam egy jó erős közepest ér minimum, az egy- és két csillagosokat abszolút nem tudom megérteni, de az ötösökkel szemben elnézőbb vagyok. És én is felfelé kerekítettem, megadtam rá a gyenge négyest jóindulattal. :) |
2024-03-17 21:40.53 |
Rettentően elborult, paródia-szerűen túltolt, ám a maga módján azért valahol mégiscsak szerethető vígjáték két lúzer leszbi csajról, akik gondolnak egyet és megcsinálják a maguk "Fight Club"-ját.
Na ez az a film, ami tutira nagyon megosztó lesz, egyrészt a témája, másrészt az elborultsága miatt. Itt aztán semmit nem kíméltek a készítők, ráadásul a verekedések is meglehetősen durvára sikeredtek, és az egésznek van egyfajta "most jól megmutatjuk"-jellege, azaz kicsit erőltetett, de mégsem lehet igazán haragudni rá. A két főszereplő elég érdekes karakter. Rachel Sennott-ot már láttam a Játszunk gyilkosost-ban, Ayo Edebiri-re viszont nem nagyon emlékszem, hogy komolyabb szerepben találkoztam volna vele. Utóbbi volt számomra a szerethetőbb, a másik inkább a nagyhangú odamondogatós, amitől kicsit irritáló lett a karaktere. De végülis mindketten jól alakítanak és kifejezetten jó a mellékszereplő gárda is. Meglepetéssel fedeztem fel köztük az egyik popmpmlányt alakító Kaia Gerbert, aki nem más, mint Cindy Crawdord lánya, de aki nála is jobban tetszett, az Havana Rose Liu volt Isabel szerepében. Egyeseknek kicsit polgárpukkasztó lehet a film stílusa, szókimondása, másodknak viszont pont ezért fog tetszeni. Nem ajánlható ezért bátran senkinek, tényleg elég szélsőséges lett, és nagyon kétesélyes, hogy bejön-e valakinek vagy nem. Én egyszer megnézve végülis elvoltam vele, egy jó erős közepest nem sajnálok tőle, esetleg egy négyes alá-t. 6,5/10 |
2024-03-17 17:19.00 |
A horror-vígjáték alműfajnak valóságos reneszánszát éljük, az elmúlt pár évben egész sor remek film jött ki, amely nem is akarta igazán eldönteni, hogy borzongatni vagy nevettetni akar-e. Ilyen volt például a Babysitter, az Aki bújt, de volt sok zombis vígjáték is, felsorolni is nehéz lenne őket. Külön kategóriát képeznek azok a horrorvígjátékok, amelyek a slashert ötvözik valamilyen másik szubzsánerrel. A Boldog halálnapot! az olyan időhurkos filmekkel, mint az Idétlen időkig, a folytatása pedig már az alternatív univerzumot is behozta a képbe, sokaknak ezért talán kevésbé jött be. Aztán ott volt a Freaky, amely a testcserés vígjátékot ötvözte a slasherrel, és egészen jó móka sikeredett abból is. Most pedig itt a Gyilkos a múltból, amely, mint az már a címéből is látszik, az időutazásos filmeket van hivatva a slasher-vígjáték köntösébe bújtatni. Nem csinál belőle zsákbamacskát, többször meg is van említve a Vissza a jövőbe, mellyel több ponton mutat hasonlóságot, de kicsit a feje tetejére is állítja a dolgot, sok remek szituációt teremtve.
Rövid felvezető és a főszereplőnk bemutatása után rögtön bele is csapunk a lecsóba, és a Kiernan Shipka által játszott gimis csaj egy osztálytásra által összetákolt időgép segítségével visszarepül 1987-be, hogy megakadályozzon három gyilkosságot. Természetesen az alapszituáció eszméletlen nagy baromság, ezen egyszerűen csak túl kell lendülnünk ahhoz, hogy élvezni tudjuk a filmet, amely az arra fogékonyak számára elejétől végégig remek szórakozást nyújt. A karakterek többnyire viccesek és van köztük jó pár szerethető is, de persze ellenszenvesek is akadnak szép számmal, röpködnek a poénos, frappáns beszólások, a szereplők egymást oltogatják, ki van élezve a 80-as évek és napjaink közti különbség elég rendesen. Maguk a gyilkosságok nem túl kreatívak, de itt nem is ezen volt a hangsúly, ez elsősorban vígjáték, másodsorban időutazós vígjáték, és csak harmadsorban slasher-paródia. Aki a gore miatt nézi meg, az csalódni fog, mert nem igazán mutatnak benne durvább dolgokat, viszont a vígjáték része nagyonis rendben van. Lehetett volna kicsit még merészebb is talán, de így is meglepően ötletes és kreatív módon lett tálalva ez a meglehetősen valószerűtlen alapsztori. Különösen érdekes volt a zárójelenet, amelyben az egyik szereplő által írt füzetből tudjuk meg, milyen változásokat idézett elő a főszereplő időutazása az eredeti alapfelálláshoz képest. Ez egészen újszerűen egyedi megoldás volt. A szereplők ismeretlenek voltak számomra, de hozták, amit kell, a főszerepre Kiernan Shipka remek választás volt, egyszerre aranyos és határozott, mellette kimondottan tetszett az időgépet feltaláló osztálytársat alakító Troy Leigh-Anne Johnson, aki olyan ártatlan arcokat tudott vágni, hogy elképesztő, miközben nyomta az érthetetlen, áltudományos rizsát. De a többiek is jók voltak, egész jó kis gárdát sikerült összehozni. Részemről egy nagyon erős négyest ér, és szívesen látnék akár egy második részt is belőle, van ebben még potenciál. 8,5/10 |
2024-03-16 09:37.42 |
Meglepően kevesen osztályozták ezt a filmet, én csak most néztem meg, teljesen véletlenül találtam rá, és eszméletlen jól szórakoztam rajta!
A film egy posztapokaliptikus "jövőben" játszódik - 1997-ben, vagyis kicsit olyan, mint ha a 80-as években készült volna. Egyszerre akciófilm-paródia és romantikus tini-vígjáték, miközben olyan hentelések vannak direktben mutatva, amelyek bármelyik slasher-horrornak becsületére válnának. És nem számítógépes animációval oldották meg, hanem praktikus effektekkel, tényleg spriccel a művér, szakadnak a végtagok, a csonkolások, belezések mind expliciten vannak kivitelezve, és mutatva. Ami a legérdekesebb: ezek a rendkívül heterogén összetevők nem oltják ki egymást, hanem szépen megférnek együtt, és egy elképesztően vad, de pokolian szórakoztató műfaji elegyet alkotnak. Persze, nem jön be mindenkinek, de aki vevő az ilyesmire, annak feltétlenül ajánlom. A szereplők közt az egyetlen ismert név számomra Michael Ironside volt, de nem ő viszi a prímet, hanem a főszereplő srác, Munro Chambers, illetve a kiscsaj, Laurence Leboeuf, aki elképszetően bűbájos, valószerűtlenül tündibündi karaktert formál meg, imádnivalóan. Párosuk rendkívül szerethető, végig lehet nekik drukkolni, miközben a negatív oldal tele van karikatúraszerűen utálható figurákkal. Nem nagyon láttam hasonló filmet, legalábbis mostanában nem amelyben a teljesen eltérő műfajú összetevők ennyire jól működnének egymás mellett, és a végeredmény ennyire magával ragadó és vicces, miközben a hentelések olykor eltúlzottan brutálisak, ettől helyenként már a paródia határát súrolják. Tényleg csak ajánlani tudom, szerintem mindenképp érdemes vele tenni egy próbát, egészen különleges csemege a mostani kínálatban. 8,5/10 |
2024-03-15 01:26.26 |
Legendásan nagyot bukott ez a film, állítólag akkoriban a legdrágább animációs film volt, viszont még a gyártási költségek felét sem termelte vissza. A bukás után a Disney kis híján csődbe is ment, Jeffrey Katzenberg szervezte újjá a céget, majd pár évre rá kijött a Kis hableány, és ezzel új korszak kezdődött az egércég történetében.
De vissza A fekete üst-höz! Ez a rajzfilm egy bátortalan próbálkozás a gyerekmese és a dark fantasy összeházasítására, amely mitagadás, nem sült el valami jól. A sztori sablonos és erősen széteső (amúgy egy trilógia középső része lenne elvileg), az animáció stílusa pedig félúton van az 50-es évekbeli Disney-rajzfilmek (Pán Péter, Csipkerózsika) és Ralph Bakshi darkosabb fantasy-rajzfilmjeinek világa között. Azonban ezek a heterogén elemek mint a tűz meg a víz oltják ki egymást, tényleg plyan, mintha két teljesen különböző stílusú és világú rajzfilmet ötvöztek volna. A karakterek többnyire rémesen bugyuták, vagy éppcsak semmilyenek. A legrosszabb talán a Gurginak nevezett, eldönthetetlen fajú szőrmók figura, aki valami eszméletlen irritáló lett. Vagy ott az öreg trubadúr, akinek a hárfáján mindig elszakad egy húr, amikor hazudik. A főszereplő nyikhaj se valami nagy szám, a malackája mondhatni totál felesleges a filmbe, a "királylányról" pedig az égvilágon nem derül ki semmi, csak ott van, hogy legyen egy női szereplő is. Aztán vannak a gonoszok, főleg a Szarvas király, akinek csontváz feje és vörösen izzó szeme van, igazi horrorisztikus karakter, mellette a segédje, aki leginkább a Gumimacik-sorozat gyagyás Tódijára emlékeztet. És van három boszorkány is, akikkel remekül lehet alkudozni, csereberélni. Szóval se a sztori, sem a karakterek, sem az animáció nem üti meg a Disney közepes filmjeinek szintjét se, az igazi klasszikusoktól pedig végképp fényévekre van. Teljesen megérdemelten bukott meg. Talán élőszereplős verzióban, egy szuper szereplőgárdával, pazar látványvilággal valamivel jobban működne, de ez így rajzfilmként teljesen hamvába holt ötlet volt. Ráadásul a célközösnég sem lett jól belőve, kicsi gyerekeknek túl félelmetes, nagyobbaknak viszont túl bugyuta és gyermeteg. Szóval abszolút felejthető film, valóságos szégyenfolt a Disney történetében. 4/10 |
2024-03-14 19:00.49 |
Feleslegesen győzködsz, én ezt az értelmetlen vitát már tegnap feladtam, és már az előző hsz-t sem neked írtam, hanem csak általánosságban fogalmaztam. Egyébként nem tudom, honnan a bánatos lópikulából szedted azt, hogy én bármit is elő akarnék írni neked, hogy mit nézzél meg vagy mit ne. Érdekel is engem, hogy mit nézel meg! Pusztán a véleményemet írtam le, hogy milyen szempontok alapján érdemes ezt a filmet megnézni (mivel te már láttad, eleve nem is írHATtam rólad, ugyebár).
Ha valaki nem tartozik a célközönségbe, annak szinte biztos nem fog tetszeni, aki meg igen, annak meg valószínűleg bejön, mert azért nem rossz filmecske ez a mai kínálatot figyelembevéve. Bele lehet kötni, de nem rossz egynek. És amíg ezen itt vitázunk, addig is szépen gyűlnek közben a négy (meg 5) csillagos osztályzatok, egyelőre úgy tűnik, mi vagyunk többségben. :) |
2024-03-14 16:03.46 |
A 4.-ről nekem a Mosolyogj ugrott be, bár elég homályosan emlékszem rá... |
2024-03-14 15:23.46 |
Persze, mindenkit meg lehet érteni. Azokat is, akik epét hánynak a woke- meg femináci propagandától, azokat is, akiknek nem jön be M.B.Brown koravén csitri játékstílusa, és azokat is, akik eleve idegenkednek a fantasy-meséktől. Egy valamit nem lehet megérteni: ha mindenezek ellenére mégis pont ezt a filmet választják ki a hatalmas és széles kínálatból. Elvégre nem kötelező se Stranger things-et, sem Enola Holmest sem Hercegnő és a sárkányt nézni, annyi más film van ezeken kívül is! Realistábbak, féfi főszereplősek, és többnyire Millie Bobby sem szerepel bennük. Akinek azonban pont erre a filmre esik a választása, az ne csodálkozzon, ha pontosan azt kapja amit a cím igér: egy badass hercegnőt és egy bazi nagy sárkányt, kettejük macska-egér párharcát, majd végül egy meglehetősen fura happy end-et, herceg nélkül.
Ez a film egyértelműen azoknak készült, akik kedvelik a fantasy-meséket és Millie Bobby Brown-t is. Csak az egyiket nem elég kedvelni hozzá. :) |
2024-03-13 15:56.05 |
Engem abszolúte nem zavar, de én nem is vagyok nő... Úgyhogy ebben biztos nem fogunk soha egyetérteni. :)
Amúgy nincs azért annyira eltolva, csak az évtizedeken át tartó intenzív férfiuralom után most már van választék, végre készülnek az ellenkező oldalnak is filmek. Sokáig a nő csak mellékszereplő, vagy megmentésre szoruló áldozat lehetett egy filmben. Ellen Ripley volt az első erős női karakter, de érdekes módon akkor még emiatt senki nem rinyált, persze az akkor egyedi eset volt, mára kicsit többen lettek - de még mindig nincsenek többségben, azt azért egyáltalán nem lehet mondani. (Talán a Netfix megy legjobban szembe a korábbi hímsoviniszta trenddel, és próbálja kicsit egalizálni a dolgot, ezért fújnak rá sokan, én viszont direkte örülök neki! :) |
2024-03-13 15:33.01 |
Örülök, hogy nem vagyok egyedül ezzel! :)
Amúgy ha rengeteg ember a főszereplő MIATT néz meg egy filmet, függetlenül attól, hogy az amúgy mennyire nézhető vagy jó, miért ne lehetne egy főszereplő miatt NEM megnézni egy filmet, ha az ember egyszerűen nem bírja az illető színész képét se elviselni? Vagy talán törvénybe van iktatva, hogy minden színészt kötelező kedvelni? Ez egy teljesen szubjektív műfaj, mindenkinek vannak kedvencei, és TERMÉSZETESEN mindenkinek vannak olyan színészei, akiket ki nem állhat, ezért ha csak lehet, kerüli a filmjeit. Ez szerintem teljesen más dolog, mint azért lepocskondiázni a filmet, mert NŐI főszereplő van benne már megint! (Nota bene: a címe is A heercegnő és a sárkány, ráadásul még a sárkány és a főgonosz királyné IS nőnemű! :) |
2024-03-13 13:06.53 |
Hidd el, nem kevésbé unalmas a "ha nő a főszereplő két csillagnál ab ovo nem kaphat többet"-típusú hozzáállás is. :)
Érdekes, Ripleybe meg Sarah Connorba senki sem kötött bele, de a mostanság készülő, "erős női karaktert" főszerepbe állító filmek rendre megkapják a "miért megint a csaj az akcióhős?" kritikát. Ami nem is kritika igazából, csak hát muszáj bármibe IS belekötni, ez most a sikk. Pedig egyáltalán nem kötelező megnézni ezeket a filmeket, elég megnézni a trailert, elolvasni egy-két véleményt, és máris látjuk, nekünk való-e a film vagy sem. Viszont fikázni jó, és nyilván sokan csak azért néznek meg bizonyos filmeket, hogy azután jól lefikázhassák, sárba döngölhessék. Épp elég film van férfi főszereplőkkel is, ha valakinek kizárólag a hímsoviniszta filmek jönnek be, akkor nézze azokat, és nincs probléma. Ráadásul az sem mind kiváló, bőven van köztük nézhetetlen is. De most ezt a kort éljük, kötelező szidni, ha egy nő a főszereplő. Egy film elsősorban a forgatókönyvtől lesz jó vagy rossz, nem a főszereplő(k) nemétől. |
2024-03-12 19:34.41 |
1. A bálna? |
2024-03-12 17:08.09 |
Figyi, elhiszem, hogy neked tetszett, de én egész biztosan nem tartozok bele a célközönségbe. Ha nem C.Murphy lenne a főszereplő, akkor talán a trailert megnézném, vagy elolvasnék pár kritikát és esetleg adnék neki esélyt. De tetszeni akkor se igen tetszene. Úgyhogy inkább újranézem helyette kétszer a Szegény párák-at. ;) |
2024-03-12 16:43.25 |
Miyazaki mester visszatért, időskori művéből én erősen hiányolom azt a fajta varázst és gyermeki örömöt, amit sok más korábbi filmjében bőségesen megtaláltam.
Elsőszámú kedvencem tőle a Chihiro, melyért az első Oscart kapta, pár hete néztem meg sokadjára, és most is pontosan ugyanazt az élményt adta, mint a bemutatója idején, pedig rengetegszer láttam már. Aztán a Vándorló palota következik, de kedvelem a Kiki a boszorkányfutárt is. A Totorót és a Porco Rossót már sokkal kevésbé, és vannak további filmek, amelyek még újranézésre várnak, ilyen a Laputa, a Nauszika és a Vadon hercegnője. Most, hogy megkapta ismét az Oscart a legújabb filmjéért, reménykedtem, hogy akkor talán valami hasonló élmény lesz, mint a Chihiro - hát nagyon nem. Valahogy nem tudott beszippantani ez a világ, amit vászonra álmodtak, pedig tényleg előítéletek nélkül ültem le elé, de első megnézésre kicsit kívül maradtam. Talán ha majd újranézem, javulni fog a véleményem, de így elsőre most sajnos azt kell mondja, hogy ez bizony nem igazán jött be. Természetesen az animáció most is ugyanolyan színvonalas, a hátterek elképesztően gyönyörűek, kihozzák amit lehet ebből az alapanyagból, de a sztori nekem ezúttal túl széteső, valahogy nem áll össze. A főszereplő szürke gém amíg csak gém, addig szép és elegáns, de aztán "kibújik" belőle egy ellenszenves karikatúraszerű törpe, elkezd okskodni és ezzel valahogy odalesz a varázs. De a többi karakter sem igazán nyerte el a tetszésemet, nem volt egy sem akivel igazán szimpatizálni tudtam volna. Nem irritáltak, de kedvelni sem tudtam őket. A vége felép pedig már egyenesen untam, kicsit túl hosszúnak éreztem a kétórás játékidőt, szerintem 90 vagy 100 percben is el lehetett volna ezt a sztorit mesélni. Nem akarom bántani, nem volt ez alapvetően rossz, de engem sajnos nem érintett meg, persze az is lehet, hogy nem megfelelő hangulatban néztem meg, ki tudja. Később kap még egy esélyt, aztán meglátjuk. Egyelőre egy nem túl erős közepest tudok adni rá. 5,5/10 |
2024-03-12 16:18.18 |
Hát képzeld el, hogy nem is láttam a filmet, csak erről a "nem fehérek a fehéren"-ről beugrott, hogy van valami film egy fekete bobcsapatról. Így találtam ki. :) |
2024-03-12 16:12.53 |
A 2. a Jég veled? |
2024-03-12 16:03.09 |
2. Sorvadj el!
3. Hullaadás |
2024-03-11 13:45.50 |
Ez a film tele van jól koreografált, helyenként egészen látványos akciókkal, verekedésekkel. A baj az, hogy ezen kívül más nem is nagyon van benne, ez így pedig kicsit kevés egy filmhez. Nem vesződtek sokat olyasmivel, mint a történet, jellemek, karakterfejlődés, meg ilyesmik. Persze mivel a film magas fordulatszámon pörög és nem is túl hosszú, nem mondható, hogy unalmas lenne, elvan az ember vele, amíg nézi, viszont hamar elfelejti, hogy látott egyáltalán valamit.
A másik bajom a főszereplővel van. Joey King szerintem kifejezetten félre lett castingolva, vagy ha szándékosan akartak pont ilyen karaktert, akkor meg a koncepció ment félre, de nagyon. A lényeg, hogy Joey Kingről egy percig nem hiszem el ezt a karaktert. Egyszerűen túl kislányos, túl ártatlannak kinéző figura a néhol kifejezetten brutális hentelésekhez, amiket a filmben végrehajt. Értem én, hogy a film megmagyarázza, hogy kapott harcművészeti kiképzést, de valahogy mégse passzol. Felhozhatnánk Chole Grace Moretzet ellenpéldának, aki anno Hit Girl-ként legalább ennyire brutális volt, azonban az egy képregényparódia volt, ami egy percig se vette magát komolyan. Itt nem érzem, hogy ez paródia akana lenni, nagyonis komoly, vérre menő akciók vannak, és a karakter se vicces egyáltalán. Nem akarom nagyon lepontozni, egy nem túl erős közepest megadok rá, elment egynek, de őszintén szólva kicsit csalódás volt, jobbat vártam ennél. 5,5/10 |
2024-03-11 11:18.36 |
A Szegény párák-at én a vidhome-oldalon néztem meg, fent van magyar felirattal, elég jó minőségben.
Ami az Oppenheimert illeti, őszintén szólva nem nagyon érdekel, valamint nagyon nem bírom Cilian Murphy-t. Láttam pár filmjét, és most már ha csak lehet, kerülöm. Nolan filmjeit amúgy meg szoktam nézni, van több is, ami kimondottan tetszett, ezt most valószínűleg kihagyom. :) |
2024-03-11 11:00.18 |
Én legjobban a Szegény párák 4 Oscarjának örülök (köztük van egy magyar is, Mihalek Zsuzsa a díszletért!) De jobban örülnék, ha még többet kapott volna, pl. a forgatókönyv vagy az operatőr még simán megérdemelte volna, de ne legyünk telhetetlenek... :)
Annak is örülök, hogy az agyonhájpolt Barbie is (a betédalt kivéve) díjak nélkül maradt. A mai napig nem néztem még meg, csak a trailert láttam meg a kritikákat olvastam, de egyelőre bőven elég volt is annyi belőle... Az Oppenheimer persze tarolt, azt sem néztem meg, és valószínűleg nem is fogom, 7 Oscar ide vagy oda... |
2024-03-11 10:35.10 |
Lezajlott az Oscar-gála, amit persze eszem ágában se volt nézni, de most azért rápillantottam a nyertesek névsorára. Nos, nekünk talán a legfontosabb, hogy Mihalek Zsuzsa személyében újabb magyar Oscar-díjasunk van, aki a díszletért volt jelölve harmadmagával, gratulálok! Egyben örülök, hogy a Szegény párák négy Oscart vihetett haza (bár többet is megérdemelt volna). Emma Stone második főszereplői Oscarja számomra nem volt meglepő, ahogy a legjobb díszlet, jelmez és smink díja is teljesen megérdemelt.
Én személy szerint még a legjobb adaptált forgatókönyv, a rendezés és az operatőri díjat is odaadtam volna, de a 4 Oscar is szép a 2 Golden Globe és sok egyéb díj mellé. :) |
2024-03-10 14:17.34 |
Sárkányos fantasy-mese a plot armorral felvértezett Millie Bobby Brown-nal
***SPOILER lehetséges!*** Oké, hogy fantasy, oké, hogy mese, de ha a szereplőkre egyáltalán nem hatnak a fizikai törvényszerűségek, akkor egy idő után azért elég nehéz komolyan venni. Ilyen ez a film is. Tulajdonképpen az összetevőkkel nincs különösebb baj, szép a látvány, a szereplők hoznak egy átlagszintet, Millie Bobby Brown pedig a főszerepben olyan badass, hogy Ellen Ripley vagy Sarah Connor könyörögne a receptért. És talán ez a fő baj. A kiscsaj gyakorlatilag szinte sebezhetetlen, persze, nyilván nem halhat meg, hiszen ő a főszereplő, na de azért amiket itt túlél, ráadásul egy komolyabb karcolás nélkül, az még a Sisu című film főszereplőjén is túltesz. A film nagy része egy kb 50 méter mély sziklabarlangban játszódik, ahová csak úgy ledobják a főszereplőt a film elején, vagyis zuhan kb. 50 métert de ez meg se kottyan neki. Aztán a sárkánytűz okozta égési sérüléseket úgy "kezeli", hogy a barlangban élő világító csupaszcsigákat ráteszi a sebre és azok pillanatok alatt hibátlan, vadonatúj bőrt növesztenek az égett bőrszövet helyébe. És hősnőnk ráadásul szinte végig mezítláb menekül és mászik az éles sziklákon, a cipőjét elég hamar elhagyja, a végén pedig szemtől szemben egymaga megküzd a tűzokádó fenevaddal, de ez még semmi, miután legyőzte, a félholt sárkányt a csigákkal meg is gyógyítja de ez még semmi: a lelkére beszélve még maga mellé is állítja, majd újdonsült "társával" visszatér a palotába, mint valami Denerys Targaryen. Szóval oké, hogy mese, de ez talán mégiscsak túlzás. Viszont ha mindezeken túl tudunk lendülni, akkor végülis el lehet rajta szórakozni. Millie Bobby Brown az elején még nem igazán tetszett, de aztán egyre jobban belelendül és a badass akcióhős figurája már egész jól állt neki, főleg a film második felében, lerongyolt ruhában, csapzott hajjal, tényleg volt benne valami lenyűgöző. A sárkány dizájnja nem lett rossz, nekem inkább az nem tetszett, ahogy dumált, sem a szinkronhangja, sem pedig a szövege, de amúgy jól meg volt csinálva. Szóval mindent összevetve egynek elment azért, én végülis elvoltam vele, de logikát nem érdemes keresni benne. Ez egy agykikapcsolós, látványos mese, elsősorban Mille Bobby Brown-rajongóknak, őket tényleg maradéktalanul kiszolgálja a film. Egy erős hármast bőven megérdemel, de most jószívű leszek és felfelé kerekítek, úgyhogy legyen jóindulattal egy négyes alá. 7/10 |
2024-03-07 09:50.23 |
A bárányok hallgatnak itteni átlaga 4,58 és ezzel minden idők 17. legjobb filmje. A Hannibál átlaga mindössze 13 tizeddel(!) rosszabb, azaz 4,45 ami szintén nem rossz, azonban csupán az 540. helyhez elég. Ezt mélységesen igazságtalannak érzem, és a legkevésbé sem tükrözi a két film tényleges színvonalát, főleg egymáshoz képest nem.
Természetesen A bárányok hallgatnak kultusza kikezdhetetlen, a thrillerek közt abszolút klasszikus, az 5 nagy Oscar-díj nyertese, stb. Ezt senki nem is vitatja. Viszont ehhez képest Ridley Scott remekművét nem övezte díjeső, még csak nem is jelölték egy Oscarra sem, nemhogy még kapott volna valamit, holott a két film egyáltalán nincs messze egymástól színvonalban. Mindkettő nagyon más, sőt műfajilag is eltérnek egymástól: a Bárányok hallgatnak vegytiszta thriller, horror-elemeket nyomokban sem tartalmaz, míg a Hannibál azért igencsak átmerészkedik a horror-műfaj terepére, és bizony jónéhány gyomorforgató jelenetet is tartalmaz. Viszont összehasonlíthatatlanul nagyobb szerepet kap benne Hannibal Lecter, aki a Bárányok-ban bizony mellékszereplő volt, alig több mint negyedórát töltött a vásznon, és ezzel nyert FŐszereplői Oscart (még sok-sok más esetben ez igencsak fordítva szokott lenni, vagyis egyértelmű főszerepekért kapnak mellékszereplői Oscarokat). Itt pedig már egyértelműen ő a történet középpontja, egyik fő mozgatórugója, abszolút főszereplője. Hopkins itt kiteljesíti A bárányok hallgatnak-ban megkezdett zseniális alakítását, ezzel együtt lesz kerek egész a történet (persze ott van még a Vörös sárkány is, de az már csak előzmény, és ott sincs túl nagy szerepe). A leggyakoribb kifogás a filmmel kapcsolatban az, hogy Julianne Moore nem elég jó Starling-ügynök szerepére. Nos, ezzel nem értek egyet. Bár Jodie Foster alakítása vitán felül kiváló és abszolút helyén van az előzményfilmben, engem egy percig nem zavart, hogy ezúttal egy másik színésznőt látunk a szerepben és a szinkronhangja is más. Azonnal el tudtam fogadni Moore-t a szerepben, sőt máig az egyik legjobb alakításának tartom, és Hopkinssal együtt megérdemelt volna legalább egy Oscar-jelölést. A másik fő kifogás, hogy a sztori végét a könyvhoz képest átírták. Nos, én olvastam a könyvet és nekem a film befejezése sokkal jobban tetszik. Lehet kifogásolni, belekötni, de a könyv befejezése azért több mint valószerűtlen, ehhez képest a filmé jobban következik a szereplők jelleméből. Egyesek a film túlzott brutalitását kifogásolják, ami a Bárnyokkal összehasonlítva igaz, de ha a műfajok közt a horrort is feltüntetik, márpedig így tesznek, akkor már ez sem állja meg a helyét, hiszen ennél jóval brutálisabb és véresebb horrorok is készülnek, melyekkel kapcsolatban fel sem merül a "túlzott" jelző. Összegezve tehát én azt mondanám, hogy a Hannibál nem lett rosszabb film, mint A bárányok hallgatnak, hanem csupán kicsit más irányvonalat követ, részben műfajilag is eltér, és tovább fokozza az előzményben elkezdett dolgokat. Igen, fokozza, tehát MÉG TÖBBET ad, nem pedig kevesebbet. Ehhez képest pedig az átlaga és a helyezése nevetséges és alulértékelt. Ennek is ugyanúgy a klasszikusok közt van a helye, mint az 5 Oscart nyert előzménynek. 9/10 |
2024-03-07 08:49.31 |
Talán igen, bár ha így is van, biztosan ráncolja a homlokát is, erősen hiányolva annak kinyilatkoztatását, hogy melyik szereplőt kinek KELLETT VOLNA szinkronizálni és persze a legeslegfontosabb: hogy hány baki van benne! :D |
2024-03-03 20:51.31 |
Nem is értem magam, hogy miért vártam mostanáig ennek a sorozatnak a megtekintésével. Sajnos szinkron ugyan nincs hozzá, de feliratosan Videán elérhető, és bátran ajánlom mindenkinek, még a sakklépéseket sem kell ismerni hozzá, hogy maradéktalan szórakozásban legyen részünk!
Igaz ugyan, hogy viszonylag nem sokan osztályozták eddig, de jelenleg 4,61 az átlaga, ami iszonyatosan magasnak számít, és a TOP10-ben lévő filmek közül is néhányat maga mögé utasít (csak persze mivel azokat jóval többen értékelték, így előrébb vannak a listán). A kritikusok is szinte egyöntetűen áradoztak róla, az IMDb-n pedig 8,5-ön áll, ami szintén magáért beszél. És hát ugyebár itt van a főszerepben Anya Taylor-Joy, akiről legutóbb A menü kapcsán voltam "kénytelen" ódákat zengeni, és bizony, most sem tehetek másképp. A színésznőt a Boszorkány-ban láttam először, és rögtön megjegyeztem a nevét és az arcát, aztán a Széttörve c. Shyamalan-filmre már részben miatta ültem be. De remek volt a többi filmjében is, úgy fogalmaztam, hogy akkor is ellopja a show-t, ha történetesen épp nem ő a főszereplő. Nos, itt nem kell ellopnia a show-t, az ugyanis már eleve teljes mértékben az övé, mindenki más háttérszereplőnek érződik mellette és csak még jobban kiemelik az ő alakítását. Az első epizódban még nem őt, hanem Isla Johnstont látjuk a gyerek Beth Harmon-ként, aki szintén jó választás volt, el lehet hinni róla, hogy Taylor-Joy gyerekkori alteregója. A második résztől kezdve aztán teljesen Anya Taylor-Joy uralja a placcot, viszi a hátán az egészet, és bár állítólag csak a film kedvéért tanulta meg a sakk lépéseit, simán elhiszem róla, hogy egy született sakkzseni. Ráadásul az a nézés, amit a játszmák alatt látunk tőle, szinte hipnotizál az egymástól távol ülő szemeivel, de ez csak egy momentum, a teljes játékidő alatt végig lenyűgözően hiteles és sokszínű játékot látunk tőle, amivel joggal érdemelte ki a Golden Globe-díjat 2021-ben. Esetlen, szinte gyámoltalan gyereklányból érik káprázatos, vonzó fiatal nővé, miközben függőségével a poklot is megjárja, hogy aztán annál magasabbra emelkedjen fel ismét. Tökéletes alakítás. A többiek becsülettel teszik a dolgukat, de tényleg statisztériának érződnek a főszereplőnő alakítása mellett, negatív kivételként itt van Thomas Brodie-Sangster, aki az Igazából szerelem kisfiújaként még aranyos volt, azonban azóta egyszer sem győzött meg a színészi kvalitásairól, itt pedig egyenesen irritáló, de még ezt is meg lehet bocsátani a sorozatnak. Engem elsőre berántott és a 7 részt egyben ledaráltam, mintha csak egyetlen hatórás film lenne, és alig várom, hogy újranézzem. A fene se gondolta volna, hogy a sakkról ennyire lebilincselően érdekes és izgalmas sorozatot lehet csinálni. Tényleg hatalmas bravó a készítőknek, aki még nem látta, ne habozzon, szinte biztosan jól fog szórakozni! Részemről ez megér 5 csillagot. 9/10 |
2024-03-02 14:19.43 |
Figyi, ezt már nem először játszod el. Miért várod el, hogy másnak a legapróbb részletekig megegyezzen a vélemlénye a tiéddel? Nem fog, ugyanis mindenkinek van saját véleménye, amit kialakít egy film nézésekor, senki nem aszerint fogja dicsérni vagy szidni a színészeket, vagy bármit, mert te ezt vagy azt írtál róluk. Engem soha nem befolyásol senki más véleménye, megvan a magamé, és ha el is olvasom másét, általában csak azután, miután beírtam a sajátomat.
Konkrétan ennek a filmnek az esetében én nem érzem, hogy bármelyik színész annyira kilógott volna a film szereplőgárdájából, ha neked nem tetszett, szíved joga, engem abszolúte hidegen hagy. Nem értem, miért kell ezen kötekedni, próbáld meg elfogadni, hogy nem csak a te véleményed létezik. Ha pedig nem megy, inkább ne olvasd el másokét. Ennyire egyszerű. :) |
2024-03-01 18:49.37 |
Mármint szerinted nem volt jó a casting. Én eddig nem találkoztam olyan kritikával, amely ne felsőfokon méltatná Stone, Dafoe vagy akár Ruffalo játékát. Ruffalót ezidáig teljesen másfajta szerepekben szoktuk meg, persze lehet azt mondani, hogy ez a tenyérbemászó karakter kevésbé állt neki jól, de összességében azért ez a casting baromi erős. Nem tudom, te kikre osztottad volna ezeket a szerepeket, de én elégedett voltam a színészekkel. Vélemény a vélemény ellenében. :) |
2024-03-01 15:42.16 |
Bár a 7 Golden Globe-jelölésből "csak" kettőt váltott díjra, azonban épp a két legfontosabb kategóriában: a film illetve a női főszereplő. Viszont nem kevesebb, mint 13 kategóriában jelölték Oscarra, amelyek közt az "öt nagy" kategória közül négy ott van, egyedül a férfi főszereplő nem lett jelölve, illetve jelölve éppenséggel van, de mellékszereplőként.
Nagyon meg lennék lepve, ha nem tarolna az idei Oscar-gálán a film, és nem söpörne be minimum 5-6, de akár 8-10 díjat is, bár nem láttam a többi jelöltet, egy ilyen különlegességet "muszáj" elhalmozni díjakkal, ahogy az történt már eddig is persze, épp csak "Oscar bácsi" van még hátra. Bár a Golden Globe-okat a vígjáték/musical-kategóriában nyerte meg, valójában ez egyik műfajba sem sorolható be. A musicalhez semmi köze sincs, a vígjátékhoz pedig csak annyiban, hogy sokszor a karikatúráig komolyanvehetetlenek a szituációk és a szereplők reagálásai, amin időnként óhatatlanul is el-elmosolyodik az ember, hangosan nevetni azért kevésszer sikerült. Ez sokkal inkább egyfajta romantikus elemekkel futtatott, steampunk-szerű környezetbe ágyazott fura coming of age- azaz felnövéstörténet, de igazából szerintem nem nagyon lehet ezt a filmet egyetlen konkrét műfajba sem besorolni. Viszont mindeképp látni kell. Előszöris ott van a látványvilága, amely valósággal beszippant, magával ragadó vizualitása lakoma a szemnek, ráadásul kis hazánkban forgatták, és a stáb nagy része magyar volt. Aztán a szereplőgárda. Lanthimos nem bízta a véletlenre, már a casting igen ütős lett. Emma Stone személyében pedig már Oscar-díjjal is rendelkező főszereplője van, aki ezúttal élete alakítását nyújtja a különös szerepben, a baba-aggyal élő, a világgal még csak ismerkedő, erkölcsnek és illemnek teljességgel híjával lévő fiatal nőként. Stone alakítása hihetetlenül szórakoztató, lazán elviszi a filmet a vállán egyedül is. És akkor még nem szóltam olyan mellékszereplőkről, mint a Frankenstein doktort és a szörnyét bizarr módon egybeolvasztó Willem Dafoe, a tenyérbemászó, egoista nőcsábászt játszó Mark Ruffalo, de még a pár perces epizdosták közt is olyan nevek vannak, mint Hanna Schygulla, vagy Margaret Qualley, akinek túl rövidke szerepe nekem azért caalódás volt, ennél ő azért sokkalta nagyobb név, hogy csak így elpazarolják egy jelentéktelen cameoszerepre. Ez a film se való mindenkinek persze, a prűdebbek például messzire kerüljék, illetve a látványvilág gtoteszksége miatt is biztos sokan idegenkednek majd, de akit magával ragad, az nehezen fog tőle szabadulni. Én biztosan meg fogom még nézni jópárszor, így első nézésre egy nagyon erős négyest adok rá, de nem elképzelhetetlen, hogy később még akár ötösre is felcsúszik majd. Szóval ezt tényleg látni kell, igazi maradandó moziélmény, méghozzá a nagybetűs fajtából. 8,5/10 |
2024-03-01 11:58.30 |
De azért ugye itt még nem tartunk, hogy mentegetőznöm kelljen amiatt, mert merészelt tetszeni a film? Vagy már annyira kötelező mindent IS lefikázni, hogy szabályosan bűnnek számít, ha valakinek jó véleménye van egy filmről, amit sokan szidnak? :) |
2024-03-01 10:47.35 |
Nem, nyilván nem véletlen, a francia vígjátékok közt ez egy valóban közepesnél kicsivel gyengébb eresztés, ennél azért fényévekkel jobb, sőt egyenesen zseniális vígjátékok készülnek/készülTEK Franciaországban. Tehát az átlag akár reálisnak is mondható.
Viszont hasonlítsuk össze a tavalyi év egyik (ha nem A) legsikeresebb, legtúlhájpoltabb, legajnározottabb Hollywoodi filmjével, a Barbie-val. Annak az itteni átlaga 2,77, tehát írd és mondd 4 kemény tizeddel rosszabb, mint ezé a filmé. És az egy 9 Oscar-díjra jelölt film! (Én egyébként a mai napig nem voltam hajlandó megnézni a Barbie-t annyira visszataszítónak találtam azt a mérhetetlen hype-ot, ami övezte, hogy már csak azért se akartam látni. Egyszer majd talán teszek vele egy próbát, de az is lehet, hogy nem...) Összehasonlításképp az Irány Ibiza IMDb-átlaga kerek 5 egész, míg a Barbié 6,9, tehát a 7-et még az se éri el, de majdnem két egésszel(!) több, mint ennek. Míg itt, a filmkaton a Barbie átlaga a rosszabb, igaz, csak pár tizeddel. Nem vicces egy kicsit? :) Hát ennyit az átlagokról. :) |