Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Deadpool & Rozsomák *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Ébredések - TV4, 23:50 |
Gumball csodálatos világa - Cartoon Network, 00:00 |
Venom - Viasat3, 00:25 |
Jesse Stone - Az ártatlanság vélelme - Film4, 00:35 |
Törvényre törve - Film+, 01:10 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Scherer Péter (63) |
Gálffi László (72) |
Miguel Sandoval (73) |
Missi Pyle (52) |
Harry J. Lennix (60) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
#Túlélők |
Robert Hirsch |
2010-07-08 12:52.07 |
Az üldözés során lelőhette volna. Tudom, h KS fogdozza a pisztolyt, uralja a helyzetet a film elejétől a végéig. Ne csináljunk úgy, mint ezek a szerencsétlen filmbeli karakterek, h elbeszélünk egymás mellett.
Lehet, h sok bűnügyi regényt olvastam, (minden előjel nélkül megjegyzem: a szakdolgozatom is e témában írtam) de nekem bizony eszembe jutott a nej, s ami történt vele - viszont miután töredelmesen bevallom, hogy bizonyítékát letenni asztalodra nem tudom, csupán annyit: ha nem így lenne, nem is írtam volna. Mert minek? Foghatjuk a véletlenre, hogy eltaláltam, ahogy a VB döntő párosítását is, de csörög a fakanál, mennem kell. Amúgy is leírtam már mindent, amit erről a filmről szándékomban állt. |
2010-07-08 12:25.30 |
Nem számoltál azokkal, akik azért ateisták, mert Ate, a Teremtő létezésében hisznek =)
egy deista |
2010-07-08 12:12.40 |
Persze, hogy nem mondja ki - akkor már nem is lenne szükség a zárójelenetre. Viszont ha megnézed a filmet úgy, hogy tudod, mi lesz a vége (s én sajnos már elsőre is így láttam, ha nem hiszed is), a szövege több ponton is sugallja a Pittre váró tragédiát. "Alátámasztja" az addig gondoltakat - írtam vala.
Nyilván nem illett volna a sorozatba Pitt lelövése, mégis: elég indok lett volna, hogy mentse az életét. Nem? |
2010-07-08 11:49.07 |
Konkrétan a buksira nem goldoltam, nem is gondolhattam, de hogy a nejét gyilkolta meg, hogy Pitt haragból végezze ki - teljesen egyértelmű volt onnan, hogy feladta magát Spacey. Számomra. Ezt korábban is leírtam - csak így vált értelmessé, hogy az utcai üldözés végén nem lőtte főbe, (hogy egyáltalán nem lőtte le, csak cicázott vele), s a harag kiváltója csak a nej meggyilkolása lehetett - az egy még kimaradt bűn, az irigység okán. Ezt erősítette, h csak a 2 nyomozónak volt hajlandó megmutatni a 2 "holttestet" - hisz az egyik ekkor még élt. Akinek még ekkor sem esett le, a rendőrautóban többször is alátámasztotta az egyetlen lehetséges megoldást. Maximum azon lehetett volna töprengeni, Pitt megteszi-e, amit elvár tőle, de a cím erre a kérdésre is válaszol.
Kösz a szíves invitálást, de kihagynám. Szeptember 5-ig nem tervezem Pest meglátogatását. Még a dobszó oké - az lesz is akkor, de - felteszemm, nem efZámbó Istvánra, akinek a munkásságát szeretem, hanem Jimmyre gondoltál - az említett előadótól csk a brrr-brrr jut osztályrészemül. A cummantást meg leszedem mástól :-) |
2010-07-08 11:37.26 |
Hoppá, bocsesz! A kisfiam nevében írtam véletlenül, nem figyeltem, hogy átállította a saját nevére az oldalt.
Szóval az előző hozzászólás én voltam. |
2010-07-08 11:08.42 |
Jókat írtál, szó se róla, még ha itt-ott dema is a textus :-) Walker kétségkívül jó, de míg Chandler tudott új ízekkel főzni Hammetthez képest, ahogy Ross Macdonald lírai lelkületű Lew Archere is egyedi karakter (középütt 1 'r'-rel) a két Mester után, addig Walker gyakorlatilag a már említettekből építkezik, kevés sajátosságot adva a műhöz. De - hangsúlyozom - ezt igazán ügyesen teszi. Ahogy haladunk az időben, a társadalom is mind betegebb lesz, ezért is kell(?) ultrabrutál módon felhívni az emberek figyelmét a társadalmi visszásságokra, a velünk született és minket soha el nem hagyó magányosságra, a lélekölő városokra, s egyéb közösségekre, bármennyire is igyekszünk belefeledkezni az evilági jelenségek nyújtotta kéjhömpölybe. A '(?)' jel a befogadó lelki affinitása, érzékenysége miatt nélkülözhetetlen, hiszen ezek a társadalombíráló megfogalmazások érzékletesebben boncolgatják a jelenségek mögött megbúvó jelentéseket pl. Welles több filmjében, vagy, hogy újabbakat említsek: Itt van Eldorádó, A Pont-Neuf szerelmesei stb. Dehát: "smört - mindenkivel megesik az ilyen."
Visszatérve a tárgyalt műhöz, egy apró megjegyzéssel: ha nem is feltétlenül logikai bukfencnek, mindenképp giccsbe hajlónak érzem az utolsó két gyilkosságot. Míg az összes többi elkövetésének jogosságát meg tudja magának indokolni a murderer, itt azért csúszik a, csúszik a padló. Hiszen az első öt gyilkosságot úgy rendezte el, hogy tényleg az adott bűnben tocsogó személy legyen az áldozat. Az utolsó kettőnél viszont fordított a kockára gyalult történeten, s a bűn az elkövető tulajdonságává válik. Ez még érthető is lenne, ha ennek köszönhetően felfokozódna a mondanivaló hatása, a cselekmény meghökkentő végkimenetele, de mivel az teljesen kiszámítható, ez az elmélet bukott. Mindegy, én a minden idők (pillanatnyilag, hiszen, mikor először írtam, még előkelőbb helyen állt, de azóta egyest, kettest is begyűjtött) 18. helyén álló filmtől kicsit többet vártam. |
2010-07-06 18:05.06 |
Kedves Legisfalk!
Én időm nagy részét egy 120 ezres nagyvárosban töltöm, ahol kb. minden huszadik ember mosolyogva rám köszön, még ha egy éve nem találkoztunk is. Ugyanakkor egy kis faluban élek, ahol 10 embert leszámítva még a köszönésemet sem fogadják. Ott is fennforgok persze, nem mondhatni, hogy nem ismernek. Mi a véleményed erről? Mi lehet ennek az oka? Esetleg történt Veled, a környezetedben is ehhez hasonló? |
2010-07-05 14:46.58 |
Csizmás Kandúr |
2010-07-05 08:59.25 |
Kapaszkodni??? Épp hogy nem.
Dacára annak, hogy elfogadom a Te olvasatodat, mint lehetségest az embertelenség közepébe vettetett emberekről, számomra mindenképp túlzás egy pár napja ismert emberrel, akivel egyszer találkozott, ilyen, intim témáról kikérni a véleményét, aki nem szaktekintély, s nem is ismeri annyira, hogy tudná, mi alapján hozza meg a véleményét. De nem ezért a három csillag. Ha egy krimiben az utolsó 25 perc érdektelen már, hogy mi történik, mert különösebb megerőltetés nélkül kiszámítható - elnézhető, sőt elvárható, ha Columbónak hívják a felügyelőt. Más esetekben viszont csak félkezű óriás marad, bármily dekoratív volt a felépítése addig. Nyilván elő lehet rántani egy halom filmet, amiknél ez jobb, de A sanghaji asszony vagy a 36, a Gonosz érintése vagy A svindlerek királya (s sorolhatnám) ismeretében ez bizony csak középszerű filmecske. A szememben. |
2010-07-01 15:10.35 |
Mindig elámulok a végtelenség láttán!
"Addig ne lőjetek, amíg nem láttok valamit!" =) |
2010-07-01 09:13.21 |
Egy teljesen egyedi hangvételű, lét- és vallásfilozófiai problémákat boncolgató, lassú gengszterfilm. És emiatt akár szuper is lehetne... de nem az.
Mert már az is gond, hogy a színészi játék alaphangon gyenge, gyakran erőltetett. Szegény Aiello, ezt még ő sem tudta megmenteni. De a "hab" a tortán a magyar hang, ami gyakorlatilag tönkrevágja az egészet. Alig-élvezhetővé alacsonyítja az amúgy cseppet sem hétköznapi történetet. Mintha az lett volna az instrukció a szinkronszínészek felé: "Érződjön, hogy olvassátok a szöveget! Érzelmet, indulatot csak mű-hanghordozással vihettek a játékotokba!" (A kiadványra meg feliratot nem pakoltak fel, hogy ki lehessen hagyni a magyar szinkronizálás egyik szégyenfoltját.) Kár érte! |
2010-06-28 09:32.03 |
Kedves Shade3!
A középkorban játszódó vígjáték az Udvari bolond c. Danny Kaye-film 1956-ból. |
2010-06-28 08:57.14 |
Szerintem onnan, hogy a gyilkos feladta magát a rendőrségen, teljesen egyértelmű volt, hogy a harag bűnéért ki lesz (kit szeretne, hogy legyen) az áldozat. S mivel elég kevés szereplővel dolgoztak az alkotók, s hogy kizárólag a két nyomozót vezetné oda, ahova, az is világos volt, miként éri (szándékozza elérni) azt. (Így nyert értelmet az is, hogy életben hagyta az üldözős jelenet végén BP-et.)
Az a baba-szál meg, hogy vadidegennek igen, de a férjemnek nem, elég gyenge volt. Sajnos. |
2010-06-25 08:51.09 |
Nekem is jobban tetszett a 'Ballada a katonáról', és bár még annál is magával ragadóbb a 'Szállnak a darvak' vagy a 'Tiszta égbolt', azért az 'Emberi sors' sem egy mélyhűtő :-) Biztos a kötelezővé tétel termelte ki feltételes reflexként az undort, mert a tagadhatatlanul egyszerűbb cselekményvezetés ellenére ennek a filmnek a színvonala (fényképezés, színészi játék)sem sokban marad el az említettektől. |
2010-06-24 15:47.25 |
Nem csoda, én csupán egy kis szürke, részleges fórumozó vagyok. Csak alkalomadtán, ha a munkamenet megengedi, írogatok ezt-azt. Anno a 10 legjobb, 10 legrosszabb film topikban váltottunk levelet. De, természetesen "megengedem", h bemutatkozz :-) |
2010-06-24 15:05.39 |
Nálam több regény is pályázik a kulcsregény pozícióra, úgy 70-80, pl. 'Az üvegkulcs' Hammett-től.
Pasolinitől nekem ippeg a 'Dekameron' tetszett legjobban (bár nem mindegyik művét láttam). De hogy valamelyest a témánál maradjunk: a 'Csalók' című, 1958-as filmet ismered? Belmondo itt mellékszerepet játszik még, a kallódó fiatalok életét vette górcső alá Marcel Carné. Dióhéjban. Nem rossz, bár a 'New York árnyainak' csókolommal köszönhet. |
2010-06-24 13:34.35 |
Érdemesek, ebben köztünk nincs vita.
És még lehetne sorolni: 'Lőj a zongoristára', 'Week-end' stb. De míg Petrarca daloskönyve, vagy Bocaccio fabliau-i is nagyszerű alkotások, Dante 'Isteni színjátéka' mégis fölébük nő - magában egyesítve a kor tudását, elképzelését a világról. Nálam a Bolond Pierrot ennyivel különb, ebben a műben érzem a francia újhullám esszenciáját kikristályosodni. De mivel meghatározó ezekben a művekben a hangulati elem is, a ráérző képesség a befogadó részéről értelemszerűen nem egyformán fogja súlyozni e munkákat. A lényeg, hogy szeressük őket. Belmondónak olyan sok arca van, (a 'Kifulladásiggal' gyakorlatilag párhuzamosan forgatta Lino Venturával a Veszélyes súlycsoportot (itt 'Menekülésre ítélve' címen fut), legalábbis a bemutatója '60 márciusában volt mindkettőnek), hogy egyértelműen nem merném Godard köpenyéből kibújtnak nevezni. Mindenképp fontosak ezek a komoly hangvételű munkái, de később szinte csak vígjátékokban és akciómozikban szerepelt. Nem elhanyagolható színészi teljesítményt nyújtva. Bár nekem az idősödő színésztől is az elgondolkoztatóbb "Egy elkényeztetett gyerek utazása" a kedvencem. (Itt "Útkereső" címmel.) Láttam színházi előadás során Sartre 'Kean, a színész' c. darabjának címszerepében - fenomenális alakítás volt. |
2010-06-24 12:16.38 |
Én teljesen osztom a véleményed.
Mind a kurtán-furcsán alakuló nyomozás (hopp, már ezt is tudjuk; pricc-pracc, ez is kiderült), mind a nyelvi... maradjunk az általad használt 'hanyagság' szónál. Nekem az volt a legkirívóbb, hogy a bomba összeszerelése után a hölgyre vonatkozó üzenetet is angolul írták titkosan Petrovszkijnak, holott narrációval az angol/amerikai mozizókat sem fosztották volna meg az értelmezési lehetőségtől. |
2010-06-24 12:08.54 |
Én azért vitatkoznék kicsit az alant leírtakkal. (Azt azért előre kell bocsátanom, hogy megyei Bolond Pierrot-néző bajnok vagyok, számomra ez a film torta és ikon, orgonaillat és Marsala zamata, áPoLóK és Tea & Symphony egybegyúrva.)
A cselekmény fontossága már az elejétől fogva fontosnak tűnik - ha mást nem, a road movie szálat nyilván könnyű észrevenni, s a "pár" ámokfutásának okát nemcsak a szövegekből, de az olykor vizionálásra/álomszerűségre hajazó, Proustot idéző képekből is leszűrhetjük. Mindegy, nem akarom osztani az észt, az minden esetre nyilvánvaló, hogy érdemes a filmen gondolkodni, újra- és újranézni, mert pont a rendkívül eklektikus tempóváltások, a hangulatnyi árnyalatok (vagy fordítva), a tömény mondanivaló megköveteli azt, gyakorlatilag ezért kiált. Persze, megértem, ha valaki mégsem vetemedik erre, magam is bizonyos, hogy több olyan műremeket dobtam a cizellált kukámba, mert elsőre nem tudtam megemészteni, esetleg taszított is, és nem éreztem a pozitív kimenetelét egy esetleg újrázásnak. Arra feltétlenül kíváncsi vagyok, melyik kortárs mű sokkal jobb a Bolond Pierrot-nál. Hogy én is megnézzem, mert eddig nem volt hozzá szerencsém. Rátóti szinkronizálására pedig a 'förtelmes' jelző valami kód? Mert a szótári jelentése enyhén szólva sem illik a munkájára, s ezt nem az általános tisztelet mondatja velem, hanem a szóbanforgó mű ismerete. A legutóbbi hozzászóláshoz pedig: egyáltalán olyan nehéz ám kisilabizálni a mondanivalót, többször a kamerába kiáltják, suttogják, makogják, énekelik a szereplők. Face to face. Annyit mindenképp segítek, hogy nem Pierrot (Ferdinand) a bolond! |
2010-06-17 16:00.12 |
Elorian, Kedves!
Jean Marais ugyan nem szerepelt benne, 7-8 éves kisfiú volt a film elkészültekor, Svédországtól messze, de ettől függetlenül a mozi filmtérképre felteendő alkotás. Olyan témákat boncolgat, mint hogy milyen parttalan az emberi önzés és az önzetleség. A minden szempontból undort kiváltó lény mélyén kuporgó sérült gyerek miként absztrahál tönkre mindent maga körül. Felelőtlenséggel párosuló önhitt sértettség, mint motivációs tényező! A Sjöström játszotta David Holm ajándéka, hogy élet és halál között lebegve látja viszont környezete szemével saját tetteit, annak következményeit, s ráébred anti-lovagi Don Quijoteségére. Korát meghazudtoló elevenséggel és technikai megoldásokkal. A film legnagyobb hiányossága, hogy nem tűzi műsorára semelyik tévécsatorna. Ez viszont komoly mulasztás! |
2010-06-17 15:31.09 |
A legnagyobb rendezők egyike. Másika. Színészként sem kiábrándító, de nekem, mint rendező, fontosabb. Az Oblomovot, a borbélyt szerettem, de a Csalóka napfény és a Pereputty olyan élmény - mintha egy palack Oszvald Hárslevelűvel és egy karéj snidlinges kecskesajttal kiülnék a meggyfa alá, s nézném, hogy közel s távol mindenütt zuhog, csak köröttem simogat a langymeleg szellő. Revelációként hat. |
2010-06-17 11:09.03 |
A jelek szerint nem sikerült, bár erről legkevésbé a soraid tehetnek. Ez a remek filmek sorsa ma Magyaroroszágon. (mély sóhaj) :-)
Annyit fűznék csak a leírtakhoz, hogy szerintem azért is sikerült a felsorolt stílusirányzatokat ennyire koherensen csokorba fognia Soderberghnek, mert valamennyinek megtalálható a csírája a kafkai prózában. Az viszont mindenképpen bravúr, hogy ezek nem folynak szét a kezei között, éles cezúrát sem fedezhetünk fel, döccenést, hogy "and now something completely different!" Egységes, nagyszerű munka, szerintem A jó némettel is valami ilyesmit, ha egyszerűbbet is, szeretett volna. Az kevésbé sikerült. Murnautól én csak a Nosferatut láttam, a Kafkát nézve ennél élénkebben ködlött fel bennem a dr. Mabuse világa, még az M-é is. Rapszodikusnak nem nevezném a színek használatát, fekete-fehérről csak a Várban vált át, annak belső folyosóin, termeiben él Kafka (és a többi szereplő) színes életet. Nem mehetünk el szó nélkül a zárszó mellett sem, ami szakít a kafkai hagyománnyal - aki többre kíváncsi, nézze meg a filmet! Ajánlom... És hát persze Prága a másik kedvenc!!! |
2010-06-17 10:27.39 |
Minden korban - még ilyen röpke pillanatokon belül is, mint amiknek a filmgyártás a részese lehetett - más és más kihívásoknak kellett megfelelniük az alkotóknak, más és más köz- és magánéleti problémák kerültek előtérbe, ekképp változott a filmnyelv is, formailag tartalmilag egyaránt. Ezért nem is versenyezetném az alkotásokat együtt.
Hanem inkább így: Pl. top 10 alapfilm a némafilmes korszakból: A Generális; A halál kocsisa; Dr. Caligari; Patyomkin páncélos; Arne úr kincse; Charlie kisasszony; Türelmetlenség; Nosferatu; Az andalúziai kutya; Felhőkarcoló szerelem. Vagy például az '50-es évekből: New York árnyai; A nap vége; Lőj a zongoristára; Kifulladásig; A gonosz érintése; Bikaborjak; Az ördöngösök; Othello, a velencei mór tragédiája; Nazarin; 12 dühös ember. A favoritok a '90-es évekből: Lány a hídon; A Halászkirály legendája; Kika; Ízlés dolga; Bob Roberts; A vér kötelez (1993); A Pont-Neuf szerelmesei; Itt van Eldorádó; Szigorúan piszkos ügynök; Underground. És így tovább... |
2010-06-16 13:15.19 |
"Vanity, vanity, all is vanity..." Ahogy ide írni is. Úgy tűnik, ez a film csak bennem hagyott maradandó nyomot(?!) |
2010-06-16 11:50.14 |
Majdnem olyan jó, mint a magyar K.O. című film. Igaz, színészi játékban Cserhalmi és Juhász Jácint nem veszi fel a versenyt de Niróékkal, de a történetvezetés és a jellemábrázolás lényegesen sokrétűbb és többet ad - bocsássatok meg érte - a Dühöngő Bikáénál is. Akinek tetszett a la Motta-sztori, és a látóterébe kerül, csapjon le a K.O-ra! Sokkal több a párhuzam a kettő között, mintha a Rocky-val vagy a még emlegetett boxfilmekkel versenyeztetnénk. |
2010-06-16 11:08.15 |
Szerintem szerencsések vagytok, hogy ennyire idegen tőletek az itt ábrázolt világ. Ez egy nagyon jó film, engem mélyen megérintett. Atmoszférája számomra Bunuel Elhagyottak és de Sica A sorompók lezárulnak című telitalálataival rokon. Ugyanakkor valószínűleg nem a leggazdaságosabb egy olyan mozit készíteni, amit - ezek szerint- jobbára csak a filmben látottakat megtapasztaltak tudnak értékelni. Pláne egy "névtelen" rendezőtől. |
2010-06-16 10:41.38 |
Én nem szerettem különösebben ezt a sorozatot, meg általában az olyan krimiket, amikben nincs nyomozás (értsd agymunka). Egy olyan rész ugrott be, ami másról sem szólt, hogy egy étteremben volt egy gyilkosság, és egy szem- valójában fültanú (egy vak nő). Az egész részben húzták az időt a szembesítésig, amikor a gyanúsítottaknak beszélniük kellett a vak nő előtt. Ő meg megmondta a tutit.
Az utolsó részben, amit megnéztem, megöltek egy idős asszonyt a lakásán, s helyszínelés közben jött haza a huszonéves unokája. Megkérdezi kétségbeesetten, tudják-e, ki a gyilkos. Derrick eltorzult arccal ordít rá: MÉG NEM!!!! Később Derrick és Harry sétálnak, München by night, amikor a nyomozásban érintett egyik személyt az orruk előtt támadja meg két huligán. Bilincset tesznek rájuk, letartoztatják őket? Nem! Fenékbe rúgják őket, Most aztán tűnés!-t kiáltva. Több Derricket nem néztem. Viszont milyen elevenen él bennem... :-) |
2010-06-16 10:17.22 |
Egyik kedvenc íróm - aki egy Graham Greene stílusában megírandó novellára kiírt pályázat harmadik helyezettje lett :-) - egyik kedvenc regényének adaptációja a fiatal Attenborough-val! A történetet ugyan kissé leegyszerűsítették (hja, melyik regényét nem?), de azért nagyjából pontosan követi az eredeti szálat.
A karakterek egyediek, többségük remek alakítás (a két nőalaké, főleg a pincérlányé azért hagy némi kívánni valót maga után). A mű erőssége az atmoszférateremtő képesség, valamint a főbb szereplők (Pinkie, Hale) vívódásainak ügyes ábrázolása. |
2010-06-16 09:05.33 |
Egy viszonylag egyszerű történet, túl sok agymunkát nem igényel a rejtély megfejtése - nagyon kevés szereplős a történet. Na de a hangulata, a mű megszerkesztsége, képei mindenképp a legjobb film noirok közé emeli, mégha kicsit melodramatikus is a végkifejlet.
A megyei levéltárban egy, a filmbélire kísértetiesen hasonlító csigalépcsőn közlekedtünk, ott rendszeresen összefutottam Warren professzorral =) |
2010-06-16 09:03.58 |
Miért kéred ki magadnak? Nem győztem hagsúlyozni, hogy nem felétek irányul, másrészt pedig már rég leszoktam róla (ezt is írtam), suttyó korunkban használtuk, amikor az ostabaságunkat jófejségként igyekeztünk feltüntetni.
A többivel, amit írtál, teljesen egyetértek. Salve! |