Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Deadpool & Rozsomák *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Ébredések - TV4, 23:50 |
Gumball csodálatos világa - Cartoon Network, 00:00 |
Venom - Viasat3, 00:25 |
Jesse Stone - Az ártatlanság vélelme - Film4, 00:35 |
Törvényre törve - Film+, 01:10 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Scherer Péter (63) |
Gálffi László (72) |
Miguel Sandoval (73) |
Missi Pyle (52) |
Harry J. Lennix (60) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Buliszervíz 3. - A gólyák éve |
Meredith Giangrande |
2010-12-28 15:32.05 |
"Az élni és halni hagyni sikere azonnali folytatást kívánt. Így jött az Aranypisztolyos férfi"
Igazad van, bár ezt a sikert a készítők meg is előlegezték maguknak. A 'Live And Let Die' stáblistjának a végén ki is írták, hogy James Bond e cím alatt kalandozik majd legközelebb. |
2010-12-28 14:57.01 |
Aki ezt a filmleírást készítette, nem látta a filmet. (Vagy belőtte magát előtte?) Ilyenkor szokott felmerülni a kérdés bennem, honnan veszi a bátorságot??? Vagy a dezinformációk elhintése a beavatatlanok felé felturbóz egy előttem ismeretlen élvezeti faktort a szervezetében? Ettől érzi jól magát? Szeretném megérteni.
Eddig még nem sikerült. |
2010-12-22 15:21.07 |
Annyi szőrszálat hadd hasogassak, hogy Laughton után ugyan, de Tracy és Peck formálta ügyvédek előtt tündökölt Stewart ebben a szerepben. Ha a kronológiát nézzük. Ha a teljesítményük színvonalát, akkor valóban haloványabb valamivel a fent említetteknél.
A bíró mellett én George C. Scott játékát emelném még ki. Eddig is szerettem mint színészt (Patto, Strangelove, A delfin napja), de itt aztán teljesen magával ragadott. Végig, de a mimikája, a döbbenet az arcán a kocsmáros lányának vallomása után... szavakba nehezen önthető. Ami különlegessé teszi még ezt a filmet, az az, hogy az ítélet helyessége mellett vagy ellen nem foglal állást megnyugtatóan. A befogadóra bízza, mintegy esküdtként döntse el, kinek a tettei tekinthetőek jogosnak, elfogadhatónak, illetve elítélendőnek. Gazzarát sem láttam még ilyen fiatalon... Aki még nem látta, sebesen pótolja!! |
2010-12-22 14:49.11 |
Szerintem elsősorban nem a nemi identitása okoz gondot a nézőnek a film megemésztéséhez. Nekem legalábbis az járt a fejemben, ha Banderas szerepét mondjuk Penélope Cruzra osztja Almodóvar, ugyanolyan ügyefogyott lett volna a történet. Kidolgozatlan karakterekkel, unalmasan tálalt bonyodalmakkal. Az egykori dél-amerikai sorozatok 'feelingjét' hozta számomra vissza.
A színészi játék tornázta fel 2*-ra ezt a próbálkozást. |
2010-12-11 08:48.32 |
Én mindkét verzióját szeretem 'A rettegés foká'-nak. Leginkább hangulatfüggő, melyiket választom feleleveníteni. Ami viszont mindenképp Scorsese zsenijét dicséri, az Cady figurájának, motivációinak árnyaltabbá tétele. Egykori hanyag ügyvédjének lelki feltrancsírozása érthetőbb számomra, mint a tanú-ügyvéd elleni bosszúhadjárat. Scorsese eléri, hogy ahogy lépésről lépésre derülnek ki a cselekmény előtt 14 évvel korábban történtek, úgy ingadozik a néző hol Cady, hol Bowden pártját fogva. De, mint írtam, mind a '61-es, mind a '91-es változat különleges filmélmény. |
2010-12-11 08:42.50 |
Ez a film - köszönhetően Antal Nimródnak - pont annyira öregbíti a magyarok hírnevét, amennyire a külföldi üzletláncok polcaira kitett Hungarovin- és Egervin-palackok. Persze kajálják" ezt is, azt is, ahogy se szeri, se száma azoknak, akik még mindig képesek tévét nézni, sőt! onnan szerzik értesüléseiket, világnézetüket; de ez akor is harmatgyenge. Sablonragasztásban a 'Kontroll'-t is alulmúlja. |
2010-11-09 15:07.45 |
=) Tudom, persze, csak kikívánkozott belőlem.
Nem a színészi megítélésben van a különbség, abban semmi kivetni valót nem találni. A középső szakaszban, amikor Tracy szó szerinti idézetekkel próbálja megkérdőjelezni a Bibliát, mint a Helyes Út Mutatóját, túl vontatott volt számomra, ráadásul a módszer is elég suta. Brady akkori (első) kirohanása épp ezért számomra kissé erőltetettnek tűnt. Ezért nem tudtam 5*-ot adni a filmre, bár nagyon közel van hozzá. |
2010-11-09 09:00.11 |
Én - úgy látszik - egy másik verzióját láttam ennek a filmnek, ahol Tracy-nek nem sikerül megleckéztetnie ellenfelét, sem a filmbeli hallgatóságot - azoknak a véleménye egyáltalán nem változott a tárgyalás végére. (Még a legjobb leckét a baltimore-i újságíró kapja, de cinizmusa kimenti tévedése elismerése elől.) És ahol Tracy nem Darwin sem szó szerint, sem átvitt értelemben (mint, mondjuk, elkötelezett híve) - karakterének árnyaltságára bizonyíték a film zárójelenete. |
2010-11-03 14:01.11 |
Akinek nemcsak a kerékpározás miatt, hanem (elsősorban) a cselekményvezetés okán tetszett a film, annak bátran ajánlom 'A hosszúsági fok' c. alkotást is. Graeme Obree kálváriája kísértetiesen hasonlít az órásmester John Harrison megpróbáltatásaihoz. Csak ez utóbbié árnyaltabb, sokrétűbb, hosszadalmasabb. Volt. |
2010-10-04 10:21.51 |
Alapvetően tetszett a film.
Két jelenet azonban hagyott egy kis keserű szájízt bennem. Amikor Hepburn rájön, hogy a pár órája megismert "régi barát" is becsapta, a mindaddig hitelesen játszó színésznő - próbálok eufemisztikusan fogalmazni - nagyon művi módon adja elő a kétségbe esés okozta sokkot. Ezt a "Csak ezt ne!"-jelenetet ráadásul megismétli a telefonálás képtelenségét felismerve is. Nem látok bele Terence Young fejébe, mik voltak a szándékai, de ezeknél a jeleneteknél, úgy érzem, a kevesebb több lett volna. De ezek tudatában is csatlakozom a lentebb méltató sorokat írókhoz. Nagyobb figyelmet érdemlő alkotás. |
2010-10-04 10:05.46 |
Szerintem eléggé vegyes felvágottra sikeredett ez a négy sajtos pizza.
Míg a Fonda-Alda páros dialógusai, szócsatái kifejezetten sziporkázóak, szellemesek; a Pryor-kvartett burleszkszerű bénázásai, de még Matthau csetlés-botlása is a meztelen nővel, hamar kifullad, önmagát járja körbe, mind érdektelenebbé válik. Önmagában Caine-ék története sem nagyon állna meg a lábán, de így, csak érintőlegesen rá-rávillantva az Oscar körüli hercehurca árnyoldalaira, ellenpontozza a vígjátéki hangulatot, amit a többi sztori hivatott kelteni a nézőben. Nem rossz film, elsősorban a színészi alakítások miatt. Én, sajnos, túl magas elvárásokkal ültem le beleivódni. =< |
2010-10-01 11:27.32 |
David Lynch-csel együtt néztük meg ezt a filmet valamikor a '70-es évek közepén egy bostoni moziban. Engem nem lelkesített fel túlságosan, őt annál inkább. Filmrendezői munkásságára való inspiráló hatása e filmnek eltagadhatatlan. |
2010-10-01 10:18.43 |
Vicces.
Mintha egy gepárdot, egy agarat, egy gazellát és egy lajhárt versenyeztetnétek, melyikük a gyorsabb. =) |
2010-09-28 14:18.27 |
Kicsit furcsa, igazad van. Annyit azért látunk (J. T. Walsh szemeivel az ajtóüvegen keresztül), hogy texasi rendszámú autóval érkezik hősünk, s nyilván ilyen messziről még a fehér hollók is gyakrabban érkeznek Red Rockba. Rákérdez aztán, ugye, Wayne, hogy az illető a dallasi Lyle-e, de miután úgy kezdte, hogy a munka miatt jött-e, Cage-nek sem kell édesebb mézesmadzag. Szellős magyarázat, de e félreértés gigászi mélységeinek kibontására tényleg nem nagyon vesztegették az energiát az alkotók. |
2010-09-28 14:08.56 |
Amiért Édes Anna is az Örök Vadászmezőkre küldte Vizyéket. Miértek és hogyanok...
Nagyon lassú, nagyon súlyos darab!! |
2010-09-28 13:54.40 |
Adva van egy bérgyilkos, aki idegösszeroppanásra gyanakszik. A gondtalan élet reményében kedvenc főnökétől kap egy lehetőséget. Pék lesz egy faluban, de erre csak lassan ébred rá. S miután kifigyelik, hogy elássa korábbi munkaeszközeit, s egy felrobbant kos az arcában landolt, kezdődnek csak a bonyodalmak! Egy tortarendelési lista megmutatja, hogy a faluban mindenki kívánja a közelében valakinek a halálát. De a pék nemcsak emiatt nem tud végérvényesen szakítani a múltjával. Egykori munka- és vetélytársa megbántott szerelmesként forgat meg minden követ, hogy megtalálja rejtekhelyét.
A 'Vaskabátok'-ra inkább csak hangulatában, mintsem a cselekményvezetésében hasonlító angol humortöltet nem annyira a harsányság, mint inkább a finom irónia segítségével mutatja be egy meghasonlott bérgyilkos gyötrődését, pályamódosítási nehézségeit, beilleszkedési kísérleteit a társadalomba. =O) Ügyes munka, egyedi hangvétel, remek színészekkel! |
2010-09-27 11:09.16 |
Ennyi sztárt felvonultatni egy filmben még Altmannak sem sikerült!! =)
Gyakorlatilag egy filmkísérlettel szemez a néző, ha leül a karosszékbe. Van egy detektívünk, egy femme fatale, egy lakáj, aki nem is tudom, mennyire führer, és egy pizsamafetisiszta rendőrtiszt. A többiek pedig mind-mind megidézett, kisebb-nagyobb idolok: Bogart, C. Grant, Laughton, Lana Turner, J. Crawford, Ingrid Bergman, Price, Lancaster - hogy csak néhányat említsek. Montázstechnikával és megváltoztatott szöveggel a '40-es, '50-es évek film noirjaiból gyúrt össze egy paródiát az alkotócsoport. Inkább a szándék dicsérendő, mint a megvalósítás, a gegek többsége azért kabaréba illő sületlenség. Minden esetre egy érdekes színfolt a 'Tiger Lily'-től 'A jó német' felé - félúton. |
2010-09-27 10:20.32 |
Azon gondolkoztam, hogy aki még nem ismeri Orson Welles munkáit, a 'Bizalmas jelentés'-sel kezdje vagy végezze.
A képi világgal nincs különösebb gond, az operatőri munka hasonló jegyeket mutat, mint amire 'A harmadik ember'-ben vagy az 'Othelló'-ban rácsodálkozhattunk; a történet is megállná a helyét, ha a dialógusok nem lennének az abszurditásig felturbózva. Mindenki képes beszéddel fordul a hallgatója felé, körmönfont, több jelentésréteget sejtető párbeszédek sorjáznak, amiknek a veleje rendszerint egy-egy tőmondatba foglalható, a szereplők értelmezését és a nézőét is nehezebbé teszik. Nem rossz munka, kellő időt hagyva neki akár többször is nézhető, de Welles mércéjéval mérve... Mint egy tetszetős művirág a pálmaház ablakába helyezve. |
2010-09-27 09:16.51 |
Kedves Tuluzlotrek!
Köszönöm a korrekt magyarázatot. Az ugyan még mindig a levegőben lóg, hogy Cruise erre hogyan jön rá, s a kommandósok miért csak az ő parancsára vártak. Arra is várom a magyarázatot, Robbins miért VÁRTA Cruise-t, aztán gyorsan bezárta az ajtót a többi menekülő elől. Hogy a családját a harcért elhagyó Robbie miért nem harcolt, s hogy élte túl egy karcolás nélkül a totális dezintegrációt az erdőben. Cruise honnan tudta, hogy a viskóban kutakodó idegen lény a lánya cipőjét meglátta, de csak azt látta meg. (Első blikkre.) Őszintén szólva a főcím végén ültem le a film elé, a stáblistáról így lecsúsztam, s hogy Spielberg rendezte, számomra csak utólag derült ki. Így mondhatom, tökéletesen előítéletmentesen néztem meg a filmet - amire egyébként is mindig törekszem (Spielberg-filmre is adtam 4-est, 5-öst is, kedvenc rendezőim (Hitchcock, Blier) gyengébb munkáira sem adtam csupán a tisztelet okán jobb osztályzatot 2-esnél). Ez viszont szép folyamatosan úgy felbosszantott, ahogy nagyon kevés film tette. A végére fizikai fájdalmat éreztem. Nehezen viselem, ha egy rendező ennyire hülyének nézi a közönségét. Na, mindegy - ez nem az én filmem, ebbe bele kell törődnöm. Derűs napot! |
2010-09-24 11:59.38 |
Egy vélhetően/láthatóan nehezen emészthető mű az ekkor már öregedő örmény mestertől. Azért azok a gyerekes vágások tényleg nem az igaziak. Ugyanakkor a szimbolikájára odafigyelni érdemes, ha kissé szétfolyóbb is, mint pl. "A gránátalma színé"-ben vagy a "Kijevi freskók"-ban. Ez utóbbi például határozottan "Az andalúziai kutya" világát idézi (fel bennem). |
2010-09-24 11:35.41 |
Így van. A könyv annyira hosszú, hogy Schlöndorff csak a felénél valamivel többet mert? bírt? vászonra álmodni. Anyagi okokra is visszavezethető, esetleg arra gondolt, ha egy ilyen nagyívű tablót (a teljes regényt) akarna a nézők elé állítani, az olyan lenne, mintha az Uffizit vagy bármely más nagy képtárat egy nap alatt kellene bejárni - vagy csak felszínes benyomásokat raktározva el, vagy leragadva valahol, s a fonalat elvesztve, kimenekülve a friss levegőre oldható meg a feladat. Sorozatot meg, felteszem, nem akart készíteni. A könyvvel ilyen szempontból szerencsésebb a helyzet, Günter Grass 700 oldalas regényét amúgy sem egy fenékkel olvassa végig senki. Mindegy. Sikerült úgy lekerekítenie a történet savait, hogy nincsen hiányérzetünk a moziterem visszavilágosodása idején.
David Bennent - hát, igen, nem semmi szemszerkezettel rendelkezik. Schlöndorff, aki szinte mindig irodalmi remekművekből, legalábbis fontos művekből készített forgatókönyvvel dolgozik, egyik legfélelmetesebb művét mutatja be "A bádogdob" cím alatt. A formalinból a sikításra kikoppanó magzat, a lószemből kikandikáló angolna, a nevelőapjával a kitűzőt lenyelető fiú, s lehetne sorolni napestig - mind-mind meghatározó jelenet, valami káprázatosan összehangolva! Nem nagyon szoktam foglalkozni az Oscar-díjazással, de megjegyzendő, hogy a szintén remekmű "Elő a zsebkendőkkel" után nyerte el a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart, egy olyan korszakban, amikor a magyar filmek is zsinórban bejutottak a legjobbak(nak tartott)filmek közé: "Magyarok", "Bizalom", "Mephisto". |
2010-09-24 10:55.07 |
Szerintem mind a mai napig megőrizte erejét, aktualitását - nyilván ma már mások a technikai lehetőségek mind a filmkészítők, mind az abban szereplők számára.
Sokféle elemzés született a filmről, fő mondanivalónak érezve a nemzedéki ellentétet vagy a férfi birtoklási vágyát a nő iránt. Szerintem mindkét férfi elsősorban önmagának akarta bebizonyítani, hogy többet ér a másiknál, s ehhez a nő elismerése csak egy eszköz volt a sok közül. Talán nem is a legfontosabb. Léon Niemczyk (megjegyzem, orgánuma szakasztott Mécs Károlyé, mintha lengyelül is az egyik kedvenc szinkronistámmal vették volna fel a filmet) már eleve azért hívja fel a vitorlásra a diákot, ahogy az meg is fogalmazza: hogy játsszon vele. Látja benne a nem könnyű, de legyőzhetőnek vélt ellenfelet. Belső rezdülések, hangulatváltások sorozatára épít a film - elegendő egy szó, egy gesztus, egy tekintet, s a már-már csillapuló kedélyeken újra eluralkodik az ádáz gyűlölet, a magát ereje teljében megmutatni akaró kivagyiság, büszkeség. Felsőbbrendűségi érzés. Ezek a hullámzások adják meg a film tempóját, hol lassabban csordogálnak, hol viharos tájra kerülnek, miként a vitorlás is a tavon. Az ekkor még csak 29 éves Polanski rendkívül jó érzékkel bontja ki a "párbajozók" közti feszültséget, s vezeti a csúcspontra - a verbális fricskáktól, odamondogatásoktól a gyilkosság(?)ig. Hogy ki veszíti el a pszichológiai párbajt, ilyen egyértelműen nem merném kijelenteni. Az igaz, hogy az anonim diák elcsábítja Krystynát, de ezzel hangsúlyosan is azon a (jellem)úton halad tovább, amit Andrzej már bejárt, bár néhány perccel korábban hevesen tiltakozik ellene, amikor a nő ezt a fejéhez vágja (ti. hogy egy kutya kölyke mindkét férfi). S hogy viszonyt kezdenének ők ketten? Erre nemcsak hogy nincs utalás a filmben, de teljesen illogikus is lenne. Mindketten Andrzej fölé kerekedtek ezzel az aktussal, ennél többet egyikük sem akart. A film Andrzej vívódásával ér véget, a magát az igazi győztesnek érző Krystyna elárulja a vitorláson történteket férjének, döntési kényszer elé állítva azt: nem hisz neki, s a rendőrségen feladja magát; avagy hisz neki, de így egyrészt el kell ismernie kudarcát a diákkal szemben, másrészt 100%-osan soha nem lehet biztos abban, hogy a neje nem ezért a kudarcélményért találta ki a fiú "feltámadását". Erősen ajánlott mozi. |
2010-09-24 09:34.45 |
Ez egyértelmű!
Láttam olyan "vakmeccset", ahol zsákot raktak a küzdők fejére. Csak mikor Jake "The Snake" még a felkötés közben benyúlt a már a fején lévő zsák alá, hogy megigazítsa a haját, látszott a keze feje - a szeme előtt ritkábban volt szőve a zsák. Ajjaj! Meg hát millió nüansz elárulja a küzdelem nem-valódiságát. Úgy tartják a karjukat, hogy a másik át tudja dobni; lábra se tudnak állni, de amikor eljön a "fordulat" ideje, úgy pattognak, mintha most fejezték volna be a bemelegítést stb., de az arénában szorongó, ovációzó tömeget ez nyilván kevéssé érdekli. Csak robbanjon az adrenalinbomba, ezért választották aznap estére szórakozásnak a "bunyót". Hogy a kedvenc győz-e vagy legyőzetik? Ez a kérdés, s hogy ki tudnak-e találni minél emlékezetesebb koreográfiát. Szóval, előző hozzászólásomhoz elfelejtettem =)-t tenni... |
2010-09-22 12:21.23 |
Bennem nagyobb visszhangot váltottak ki filmjei korábbról is, későbbről is Richardsonnak. Ez persze a bennem dúló akusztikai viszonyok speciális összhatásának tudható be.
Ahogy azon is csak töröm a fejem, hogy senki - aki írt róla - nem értette meg Geoffrey indítékait? Hogy ő teljesen tudatosan cselekedett, amikor visszahívta Jo anyját; hogy bármennyire is szerette a lányt, s a babát - nem bírt megbirkózni a feladattal, s hogy - na, igen tele spoilerrel!! - ne hagyja magukra őket, "szerezte" vissza a nagymamát? Ahogy a néger matrózról is leszedik a keresztvizet, itt például: "első szerelme, miután teherbe ejti, elhagyja őt". Ez azért kellő rosszindulattal sarkított. Érdemes lenne előbb megnézni a filmet, aztán ismertetőt írni róla. |
2010-09-22 10:36.52 |
Lehet, hogy elsőre hibának, erős túlzásnak tűnik Rourke pátosszal teli szövege a közönség felé a zárójelenetben, mégsem az. Ezek a wrestlingezők a szívük mélyén hiperérzékeny gyerekek ám! Vess csak egy pillantást pl. a Youtube-on a Bret Hart reunites Hart Foundations c. linkre. Bret "The Hitman" olyan szónoklatot vág le két csapattársának a családról, az összetartozásról, hogy azok sírva hagyják el a pódiumot.
Szóval, Aronofsky még vissza is fogta magát... |
2010-09-21 14:50.49 |
Song To Say Goodbye-on innen (Placebo); Cup of Coffee-n túl (Garbage). |
2010-09-21 11:55.56 |
Imádom azt figyelni, hogy Hitch mikor tűnik fel a filmjeiben! Nekem ebből a szempontból a "Fogjunk tolvajt" a kedvencem. Az a buszos jelenet... Utánozhatatlan! =)
Bár a "Fiatal és ártatlan"-ban is megfelelően bamba képet vág fotósként, mint egy kisgyerek, aki nem érti hogyan működik a kezébe adott játék. |
2010-09-21 11:30.30 |
Arthur Brown: Fire, a "Vaskabátok"-ban is felcsendül!!! |
2010-09-21 11:26.46 |
Víg vagy nem víg - ez a film játék. Miközben életszagú jelenetek sorjáznak a szemünk előtt, Scorsese folyamatosan tartja a három lépés távolságot a figurák és a néző között. (Csak egy példa: a barátnője elvesztésén kiakadó csapostól szerintem nem sokan jöttünk volna el úgy, hogy na jó, nyugodjon meg, aztán majd később jelentkezünk a kulcsunkért! Nézőként viszont értjük, hogy kell ez a mozzanat a feszültség fenntartásához. Ugyanakkor rendkívül pontos is, nem lóg ki a lóláb, a saját maga kreálta világban rendkívül otthonosan lavíroz.)Olyan abszurd, helyenként Blier-re emlékeztet!
A tanulság nyilvánvaló: ha valaki művészi levélnehezéket akar rád sózni az éjszaka közepén, riglizd be az ajtót, s még véletlenül se tedd ki otthonról a lábad, ha nem akarod megtapasztalni, hogy jár, aki pórul jár. Jó kis zsonglőr ez a Scorsese, meg kell hagyni! Griffin Dunne-nak pedig külön köszönet! (Kár, hogy jószerivel csak második vonalbeli filmekben találkozhatunk vele. Itt nagyot alakított!) |
2010-09-21 11:11.31 |
Ez Hitchcock harmadik legjobb angliai filmje, mert nekem a "Londoni randevú" a kedvencem és a "Fiatal és ártatlan" is jobban tetszik. Ebbe a filmbe azért még becsúsztak kisebb hibák - mint pl. a két főszereplőt egymáshoz bilincselve az autóban hagyni, illetve az innen való menekülésük. Itt szúr leginkább szemet a műtermi hegyvidék is a műtermi vízeséssel, ami mögött megbújni annyi volt, mintha egy fa rejtekébe álltak volna.
Hitchcock kedvenc témája volt az ártatlanul meggyanúsított ember küzdelme a maga igazáért már ekkor is és egész életműve során vissza-visszatérő motívum. (Pl. utolsó előtti játékfilmjében, az 1972-es "Téboly"-ban is.) Robert Donat Richard Hannay-ként csöppen bele egy kémhistória közepébe, s hogy rejtélyes körülmények közt elhalálozik a lakásán az ügynök, ki a maga feladatával bízza meg, ezzel olyan kalandok sorozatát indítja el, melyeket mindenképp javasolt megtekinteni. Előbb, mint a "Fiatalt" és a "Randevút", hiszen a levelet bontó fa szépsége is elhalványul a virágzó, majd gyümölcshozó fáénál. |