![]() | ![]() |
![]() |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak | ![]() |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Mad Max - AMC, 02:55 |
Szellemlovas - A bosszú ereje - RTL Három, 03:05 |
Amerikai botrány - HBO2, 03:40 |
Menekülés Los Angelesből - Paramount Network, 03:40 |
A Lazarus hatás - AMC, 04:25 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Frank Welker (79) |
Courtney B. Vance (65) |
Aaron Eckhart (57) |
Lesley Manville (69) |
Rob Cohen (76) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Saját szavak ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Száraz Dénes ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
2018-10-07 01:56.00 |
Még annyit akartam írni, hogy a KSZI, SIMON címadás azért sem állja meg a helyét, mert főszereplőnk egy kifinomult nyelvtannáci, aki élből utasítaná el a róla szóló film címét. Ugyanígy tenne helyre engem az előző hozzászólásomban található értelemzavaró helyesírási hibák miatt. |
2018-10-07 00:55.28 |
Köszi, nekem ez az epizód nem volt egyértelmű a filmben, bár ugyanerre tippeltem. Viszont a sokszemű csáposgeci utána is követte a Falcont, mert nagyobb falat volt, mint amit kilőtt magából. Vajon az ő egyik inkarnációja próbált bosszút állni a VII. részben? |
2018-10-07 00:43.14 |
A finálé előtt látunk egy csomó tumblr(?)-posztot #thxsimon hashtaggel, vagyis Simon magánakciója elindított egy kisebb feltárulkozási mozgalmat. Ebből lehet következtetni, hogy a magyar forgalmazó szerint ezt idehaza #kszi-nek írnák a felhasználók.
Az alapjául szolgáló regény: Simon és a Homo Sapiens lobbi, írta Becky Albertalli. (Csak mert ez így konkrétan nem volt itt leírva.) A regény maximálisan szerethető és átélhető volt, a maga módján feltárt annyit a coming out-körüli tinédzserproblémákból, amennyitől egy tizenéves meleg még nem kezdi el felvágni az ereit. Azért ennél sokkal keményebb és sötétebb lelki folyamatok tudnak lejátszódni bennünk tizenévesen, és itt nem csak a coming outra gondolok, hanem bármilyen nem publikus titokra. Az sem mindegy, hol játszódik a történet: Georgia államban, Délen, egy alapvetően konzervatívabb közegben, ahol csak 2015-ben legalizálták az azonos neműek házasságát. A filmben ez nincs külön kiemelve. A film sajnos nem lett több egy átlagos rom-komnál, de akinek kell, annak biztos erőt fog adni. Nick Robinson nekem nem Simon, bár a boy next door koncepciót értékelem. Az igazgatóhelyettes nem tudom, kinek az ötlete volt, ennél cringe-ebb karaktereket már csak a magyar vígjátékok tudnak felmutatni. Illetve a Priscilla, a sivatag királynőjét, vagy a Mambo Italianot idéző flasbackek-intercutok is inkább kínosak voltak, mint szórakoztatóak. Volt viszont egy olyan tini rom-kom csúcspontnak szánt jelenet, ami remekül sikerült: Martin magánszáma medvejelmezben. Az utolsó jelenet viszont a "that's not how things work" kategóriába tartozik; a regény sokkal érzékletesebben fejezte ki, miért nem megy oda Blue, amikor k.va nagy a tömeg egy alapvetően rejtőzködő életmódot folytató, többszörös identitású homo sapiensnek. Érthető, hogy miért lett kicserélve a regénybeli Oliver! a filmbeli Kabaréra - egyszerűen gayebb :) Nick Robinson igazából akkor bájos, amikor nem tud táncolni, még a Whitney Houston-jelenetben sem :D Na olyankor megidézte nekem a regény Simonját. Lentebb írták, hogy esetleg lesz a regénynek folytatása. Ennek nagyon örülnék. Érdekel, hogyan alakul a sorsuk a graduating után. Alapvetően sokkal inkább ajánlom a regényt. Több mondanivaló ha valaki hasonló problémákkal néz szembe, mint Simon, vagy akár Simon szülei. Nekünk is volt egy hasonló sikerszériánk, a Szent Johanna Gimi Leiner Laurától. Irodalmilag kevésbé volt átütő (diplomatikusan fogalmazok), de fenntartotta az izgalmat egészen addig a pontig, amíg összejöttek az összejövésre hivatottak. Utána lett számomra baromi unalmas. |
2018-10-07 00:35.32 |
Nem feltétlenül. A 70-es években az 50-es éveket retrózták, a 80-as években a 60-as éveket, a 90-es években már csak részben volt biztos magában a mainstream filmgyártás, hogy érdemes-e a 70-es éveket visszahozni, vagy inkább csináljunk újat, ha már ennyire ki lehet játszani a CGI-kártyákat. (Esetleg vegyítsük a kettőt: Star Wars felújított változat.) A 2000-es évek egy meghatározhatatlan káosz az én szememben, amikor az 50-es évektől a 80-asokig kb. mindent ömlesztve próbált ránk ömleszteni a filmipar.
Most, a 2010-es években még azért nem tartunk a 90's retrónál, hiszen jövőre záródik le, vagy jut nyugvópontra a Trónok harca (70-es és 80-as évekbeli sword & sex & sandal exploitation filmek kreatív újjáteremtése), meg a Stranger Things (egyértelműen mínusz 30 év). Érdekes kérdés, hogy narratív, vagy/és filmtechnikai szempontból hogyan lehet megfogni a 90-es évek populáris filmtermését. |
2018-09-29 11:24.34 |
Miért kellett belelőni a Falcon mentőkabinját a sokszemű űrszörny szájába? |
2018-09-29 03:24.54 |
Adtam neki még egy esélyt, és számomra ez lett a legnézhetőbb Star Wars-film A Birodalom visszavág után, pedig már arra készültem, hogy a franchise többi darabjához hasonlóan erre is rámutatom a modern populáris kultúra értelmezése szerinti pollice verso-t (thumbs down, a római császár lefelé mutató hüvelykujja).
Teljesen működő, egy szálon futó, MacGuffinra épülő B-filmes, csavaros kalandfilm-narratíva, ami végül engem is be tudott szippantani. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer pozitívan nyilatkozok majd bármelyik Star Wars-filmről. Esztétikájában néhol még a közelgő, kikerülhetetlen 90-es évek retrót is megelőlegezte, pl. a Dryden-es jelenetek díszletezéseinél-jelmezeinél, változatos kamerabeállításainál, vágásainál. Annyira kilógtak az egészből, hogy a kreativitásukkal felülírták az elvárásaimat. Lehet, hogy ezek voltak a Lord-Miller rendezőpáros eredeti felvételei. Nekem nem lógott ki a feminizmussal körített robot- wookie- és törvényen kívüli felszabadítási mozgalom sem, mert egyrészt dramaturgiai szerepük volt, másrészt konkrét vizuális és narratív italowestern-idézeteket, áthallásokat láttam - azokat pedig nagyrészt gyakran radikális baloldali olasz filmrendezők készítették a 60-as, 70-es években. Érdekes, hogy a keleti blokkban néha űrwesternként hivatkoztak az első (negyedik) Star Wars filmre. Köztudott, hogy George Lucas még Kuroszavához és az amerikai neo-westernhez nyúlt vissza. A Solo alkotói már közbeiktatták Corbuccit, Lizzanit, Damianit, Leonét stb., és gondolom, szamurájfilmeseket is, de bennük nem vagyok otthon. A film olyan ügyesen zagyva, annyira sok alapanyagból kreatívan összetákolt, hogy nem tudtam utálni. Valahogy jól jött ki a negatív kampányból. Ha a 90-es években lennénk, azt mondanám, hogy kultfilmgyanús. |
2018-09-28 23:24.46 |
A Hatchet-szériában ennél csak jobban sikerült darabok voltak. Ha nem moziban nézitek, akkor pörgessetek bele, kb. a feléig, onnantól visszatérnek az élvezhető hentelések. (Szóval nem ajánlom a mozis megtekintést.) A Hatchet-filmek sajátossága, hogy rengeteg egykori slasher- és egyéb alműfajbeli sztár szokott benne megjelenni. Pl. van, amikor egyszerre két ex-Jason Voorhees küzd egymással, vagy ex-Jason vs. ex-Leatherface... Itt az én kedvencem Felissa Rose (Angela) volt a Sleepaway Campből. Non-PC módon megkapta a magáét :) |
2018-09-23 04:06.32 |
Kellemes volt az eleje, ahogy a főcímmel együtt a Blade Runner képi világa is megidéződött, de aztán Solo és egy csaj elmagyarázták egymásnak a történések előzményeit és várható hatásait.
Sajnos nemrég néztem újra egy-két Mel Brooks-műfajparódiát, ezért szinte vártam, hogy soloék kiszóljanak a nézőhöz: "Most már nektek is világos minden, ugye?" Olyan ez, mint közvetlenül a Brian élete után megnézni a Pasolini-féle Máté evangéliumát. |
2018-09-16 03:04.07 |
Szia! Ebből a "mindjárt utána nézek"-ből egy hónap lett. Sajnos nem a Száguldó bosszú volt, amit kerestem. Nem volt benne fej nélküli motoros, aki megrémíti a csajt. Charlie Sheen karaktere végig a fekete Turbo-kocsival állt bosszút a régi ellenfelein - mint utólag kiderült, arctalanul. Motorral csak olyankor jelent meg, amikor valami pozitív érzésvilágot lehetett hozzákötni, de azokban a jelenetekben végig a helyén volt a feje.
Kénytelen vagyok azt hinni, hogy a gyermeki képzelőerőm találta ki a lentebb megfogalmazott horror-jelenetet. Biztosan volt valami alapja, de nem ez a film, mert minden egyes jelenetét most láttam először. Azért köszi az ötletet, mivel hatott, de egy másik szinten. A zene (Mötley Crüe, Billy Idol...) és a videoklipes vágástechnika tökéletesen visszahozta a 80-as évek hangulatát. |
2018-09-15 23:39.17 |
Volt egy meleg ismerősöm, aki két csillagnál többre nem értékelte volna ezt a filmet. Mert "unalmas, nem történik benne semmi, humora sincsen"... Most így utólag megfordult a fejemben, hogy biztos látens heteró volt, és az orgazmusai alatt is folyton nők jártak a fejében. |
2018-09-08 19:46.10 |
Új, ígéretes fiatal és kezdő animátorkölök kezd felragyogni a youtube csillagzatának az egének a horizo... Mindegy. Ajánlom. http://www.youtube.com/channel/UCKInr6LjLFm2oOIC-og1n9A |
2018-09-08 03:19.22 |
Nézzétek meg Dario Argento apuka Trauma c. 1993-as filmjét, amelyben a rendező mindenféle szégyenérzet nélkül filmezi le pucér cickókkal a saját, 18 éves lányát. Ez egy olasz hagyomány, ami mostanában összeütközésbe került a tengerentúli hagyományokkal.
"Kellett neki Ámerikába menni!" - mondja a falu szája. |
2018-09-07 22:19.12 |
Megérdemelték, az új SW-epizódok nélkül is. Ha ezek a figurák nem karolták volna fel a máig popkulturális hivatkozási pontnak számító franchise-okat, akkor ma nem csorgatnánk a nyálunkat mondjuk a Stranger Thingsre, vagy más érdemi 80's hommage-ra.
Az Irving G. Thalberg-emlékdíjasok közül az én kedvencem Hitchcock, aki remekül reagálta le a puccparádét, miután soha egyetlen filmje sem kapott Oscart: http://www.youtube.com/watch?v=910vqNgkdRo |
2018-09-02 06:47.26 |
Sokáig nem értettem, Pasolini biszexuális kulcsfigurája a Teorémából miért játssza olyan unottan a transzszexuális szerepet, de egy kicsit nekem is öregedni kellett, hogy megértsem. Terence Stamp annyira elegánsan hozta Bernadette karakterét, hogy megérdemelt volna egy spin-offot. Még mindig nem késő. |
2018-09-02 02:55.50 |
Tényleg nem olyan revelatív, mint a prequel-trilógia elemzése, de nehéz is megcsinálni Plinkett karakterével egy századik rant-videót, amikor már a figurát és a mondanivalót is jócskán túlrantelték. (Bizonytalan vagyok az alműfajban, nem is biztos, hogy rant. Van erre a filippikához hasonló kirohanásra egy sajátos yt-os megnevezés, csak ebben sajnos nem vagyok elég művelt.)
Nekem a Half in the Bag nem annyira jön be, mert minden egyes adásban van egy olyan karakter, aki a "most embarrassing thing since my son. And bagpipes." Végignézem persze, de jobban tetszik, ahogy Plinkett karaktere lepárolja a mondanivalót. (Meg nincs is olyan podcast, amiben ne lennének idegesítő wannabe-filmkritikusok.) |
2018-09-01 01:56.11 |
Az a plusz 30-45 perc általában nem véletlenül végezte a vágószoba padlóján abban a korban, ha egy nem túl bejáratott mozis zsánerműfajról volt szó, egy nem független szerzői filmes látásmódja szerint tálalva.
Sokkal fájóbb a Superman II.-t látni Richard Donner rendezői verziójában, mert feltűnő, hogy az eredeti nyersanyag híján hol próbálta átvariálni a hozott anyagot humorosból komolyba. |
2018-08-31 18:47.47 |
Kíváncsi vagyok, mi indokolja ezt a hosszú játékidőt. Egyszer majd megsasolom. Az biztos, hogy a Man of Steel-nél alapból szórakoztatóbb. |
2018-08-31 18:23.45 |
Tényleg senki? Na jó, akkor ím, pár napja megérkezett a kultikus Mr. Plinkett kritikája.
http://www.youtube.com/watch?v=f83D18xL7VE |
2018-08-30 15:02.08 |
Akkor legyen az a főcímen, hogy Directed by Alan Smithee. Még ez a legtisztességesebb. |
2018-08-29 16:12.35 |
Puzsi bejelentette, hogy Pártunk és Kormányunk Hír Tv-s aparatcsikjai kiadták az útját, ezzel hivatalosan is vége a Sznobjektívnek. Minden hülyesége ellenére hiányozni fog. Néha nem volt rossz műsor. |
2018-08-21 20:09.55 |
Nyilván egy tisztességesen elkészített szörnyfilm nem fogja megváltani a világot. De azért az új Godzilla és King Kong sokkal nívósabb, vagy komolyan vehetőbb volt, mint a régi gumiruhás ökörködések (noha én azokat is bírtam). Ha nagyobb költségvetést kapna egy cápás film, gondolom, olyan lenne, mint a MEG, de azt nem láttam. |
2018-08-21 19:58.10 |
Engem soha nem érdekelt a díjszezon, a lenti oszkáros megjegyzésem inkább ironikus akart lenni. |
2018-08-21 19:55.32 |
Egészen eltérő a cselekvő női karakterekről alkotott elképzelésünk, de azért a "mostani" trend, a "tökös nő" legalább 32 éve divatban van a filmművészetben (Ripley), és senkinek nem kéne kiakadni rajta. A szülni, ahogyan egy nőnek kell... ez a te konzervatív nőképed, nincs értelme vitatkozni vele. |
2018-08-21 15:38.32 |
Még egy "vicces" adalék: az imdb szerint tavaly novemberig post-production alatt állt egy Gore Vidal író-forgatókönyvíró életéről szóló filmje, amiben Spacey alakította volna a címszerepet. A dolog pikantériája, hogy Vidal sem volt teljesen heteroszexuális. A történet pont azt mesélte volna el, hogyan élt 53 évig egy pasival.
Ebből simán lett volna egy Oscar-jelölés, ha nincs a botrány. De még ezért is biztosan felvette a lóvét. |
2018-08-21 14:45.09 |
Az igaz. Spacey új filmjéről se tudtunk semmit, én legalábbis nem. Aztán jön a hír, hogy bemutatták néhány moziban, és elkönyvelték bukásként. |
2018-08-21 13:30.01 |
Ez gyors volt :)
[link] |
2018-08-21 13:26.32 |
Káros? Csak azért, mert aktív, cselekvő szerepet adott egy nőnek, ahelyett, hogy csak biodíszlet legyen a pasi mellett? A James Bond-franchise is errefelé tendál, én ezt nem látom problémának. |
2018-08-20 23:11.14 |
Az olyanokból lesz a Godzilla, vagy a Kong: Skull Island :D
Nem mindig a rászánt összeg dominál, pl. ott van a Kung Fury: egy fél órás rövidfilmben képes úgy összetömöríteni a 80-as évek sci-fi-, akció-, fantasy-, B-filmes stb. marhaságait, hogy nem marad hiányérzeted. A film, meg az alkotója, David Sandberg úgy lett világhírű, hogy közösségi finanszírozásból valósította meg az álmát. Ugyanez igaz az Iron Sky-ra. A 70-es, 80-as évek vacakságai között is van egy csomó alacsony költségvetésű, szerethető szemét, ami csak lelkesedésből született. Nem tudom, hogy anyagi kiadásokban fejlődött-e valamit az Asylum stúdió, de a Sharknado 6. trailere alapján már legalább arra odafigyelnek, hogy a vicces, élvezhető trash-t igénylő közönség is megkapja a magáét (szörfdeszkán közeledő cápa, atyaúristen!). |
2018-08-20 22:46.58 |
Az állami tévén már ne is nagyon keresd. A kereskedelmin is csak akkor van rendszerkritikus darab, amikor Stohl a főszereplő :) A Gyula vitézről szívesen megnéznék egy dokumentumfilmet. Hogy lehet, hogy nem hullottak miatta fejek? Vagy hullottak, csak nem tudunk róla? |
2018-08-20 22:21.55 |
A hekkernél én is éreztem ezt az odaszúrást, a nyomozónál annyira nem, mert tizensok éve nem igazán lóg ki a szüzséből egy fekete nyomozónő figurája. Viszont kapott egyet a "szőke árja" srác is, aki tervezőnek képzelte magát.
De mi van, ha megfordítjuk az olvasatot? A "szőke árja" srác tervezett egy mesterséges intelligenciát, ami mindenféle identitástól függetlenül hatalomra akar törni, még azokat is kiiktatva, akik egyébként a segítségére voltak? (A gender-semleges hekker volt a kódfeltörő, aki függetlenítette az M.I.-t a "szőke árjától".) Az én olvasatomban ez inkább a szabadjára engedett, farvízen beúszó általános gyűlölet metaforája. |