Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
Fehér éjszakák (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Mama pici fia - TLC, 03:40 |
Karácsony Aspenben - Izaura TV, 03:45 |
A gépész - Paramount Network, 04:00 |
Eljött hozzám - HBO2, 04:21 |
A halálkártya - HBO, 04:26 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Steven Spielberg (78) |
Brad Pitt (61) |
Casper Van Dien (56) |
Rachel Griffiths (56) |
Katie Holmes (46) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Mesterjátszma |
Avery Brooks |
2018-03-26 00:47.45 |
A Szólít a szörnyben a fiú megnyilvánulása a halálos ágynál szeretetből fakadt, vagy kötelező megszokásból, illendőségből? Te is feltetted ezeket a kérdéseket a ki nem mondott szavakról, suttogásokról, elfojtott sikolyokról. Ha a kettő keveredik, az baj-e? Levon-e bármit is a könyörületből, a haldokló felé tanúsított tiszteletből az, ha kimondom az igazságot, persze nem ezekkel a szavakkal, hogy "szerettelek, de most elengedlek. Menj el, mert teher vagy nekem"?
Ahogy te is írtad, ilyenkor elég ambivalens érzések keringenek egy gyerekben - az általunk ismert világban. Nekem is volt hasonló, pár évvel érettebben. Abban igazad van, hogy a fantáziáiba zárt gyerek küszködik, mert rengeteg elvárásnak kell megfelelnie, beleértve a saját maga felé támasztottakat is. Ez viszont egy rétegzett fantasy, vagy útmutató tanmese lenne. Ahol van egy erőteljes belső világa a gyereknek: teremtett magának egy szörnyet, ami a meséi mentén átsegíti őt a saját, való világbeli (nekünk, nézőknek még mindig fantasy) meséjébe, hogy úgy fejezze be azt, ahogyan őszintén kéne. Nem úgy, ahogy az átlagos mesék végződni szoktak. Itt kellene szintet lépni a belső fejlődésben. Ehhez képest teljesen mást tesz a fiú. Nem tudom, hogy az alapjául szolgáló regényben ez a végső búcsú hogyan történik, de most már el fogom olvasni. A Suttogások, sikolyokat azért hoztam fel, mert a pszichésen beteg nővérek mögött már nem áll semmilyen lelki támasz. Az ő közegükben (arisztokrácia) azt tartanák neurotikusnak, ha bármilyen képzeletbeli lényt magukhoz szólítanának segítségül, akár még az Istent is. Isten csak egy kirakatbábu. A szeánszok kötelező mutatványok, ezen túl bolondnak lehet nézni, aki hisz a szertartások valódiságában (mint Anna). Valóban, egyedül a "bolondnak" kezelt szolgáló az, aki őszintén szereti, és vele játszódik le a pietà az utolsó beállításban. A nővérek belső lelki folyamatai fontosabbak, mint az, hogy szerették-e Agnest. Nyilván utálták már a vége felé, de korábban is, mint azt a monológok mutatják. A végén megtették azt a lépést, amitől egy kicsit legalább fel tudtak szabadulni. Kemény, igazságtalan, kellemetlen, de legalább őszinte. A szeretet, könyörület, ezek olyan értékek, amiket szerintem mindkét film megkérdőjelez, persze más műfajban és más szinten. De mesterséges értékeknek látszanak, amikkel szemben az ösztönös túlélés és a belső lelki feldolgozási folyamat sokkal fontosabb. |
2018-03-25 23:08.13 |
Igen, az vagyok :) Akár halálos beteg a családtag, akár nem, legalább ne döfjön az ember magába még egy elfojtó szérumot. Én ezt tanultam még kamaszkoromban a Bergman-filmekből. A Suttogások és sikolyokban végül ki is mondják a szereplők, hogy utálják a halálos beteg nővérüket, amiért az életük legjavát vette el az ápolási teendőkkel. Bele a szemébe. De őt felnőtt szereplők, lelkileg betegebbek, mint maga a nővér.
A Szólít a szörny viszont egy mese. Itt egy kora-kamasz kap lelki támpontot egy képzelt figurától, aki akkor is mögötte áll, amikor a legnehezebb szituációban kell helyt állnia. A cselekmény részét képező, Szörny által előadott mesék végig arra trenírozzák a srácot, hogy merjen szembenézni a borzalmakkal, és mindig az igazságot nyilvánítsa ki. Akkor értelmezzem ezeket a próbálkozásokat egyfajta kudarcként? |
2018-03-25 22:36.58 |
SPOILER
Ami filmben a világítótoronyban történik, az egy tényleg ügyes dramaturgiai összevonása a "lyukban", vagy "barlangban" zajló eseményeknek. A barlangszerűségnek a regényben semmi köze nem volt a világítótoronyhoz, mérföldekkel távolabb helyezkedett el, valami mesterséges és egyben organikus, föld mélye felé nyúló építmény volt, aminek a falán, a lépcsőin, és kb. mindenhol egy nagyon jól megírt suspense zajlik (szerintem lovecrafti minőségben). Ott kap fontos szerepet a nő ismerete a lények szociális struktúrájáról. Ha más miatt nem is, emiatt ajánlom az újraolvasást, mert az a regény legerősebb része. Ez a világítótorony első felfedezése után történik. Aztán a Biológus visszamegy, feljut a torony tetejébe is, ott ismét történnek dolgok, amiket Garland részben beleírt abba a jelenetbe, ahol a Biológus találkozik a férjével. A regény minősége hullámzó, ezt elismerem. VanderMeer weird fictionje nem sok kapaszkodót ad, emiatt sokan vádolják blöfföléssel. Garland a maga módján egész jól adaptál. A regény sokszor esett szét pont a helyszínek közötti vándorlások miatt, Garland viszont remekül vonta ezeket össze. Nálam a film összességében nem ért el akkora hatást, megmaradt a középszerűségnél, és "elspielbergezte", elvette a weird fiction élét azzal, hogy magyarázatot próbált adni, és emocionálisan akart megdolgozni. Dehát ezért van az, hogy megosztó a film és a regény is. Nem is baj, ha mindkettő vitákat generál. |
2018-03-24 03:30.57 |
Hadd keljek a regény védelmére, holott részben egyezik a véleményünk. Szerintem felemás, de működő koppincs. Inkább Sztrugackij-Lem-Lovecraft vegyülék, azokkal a hordalékokkal, amiket a filmművészet azóta rajta hagyott az alapműveken. Úgy éreztem, VanderMeer a feldolgozásokból lepárolt Tarkovszkij akarna lenni Carpenteres eszközökkel, de csak Lindelofig jutott el. Ez azért érdekes, mert Alex Garland nyilatkozatai is arra utalnak, hogy nem akarta még egyszer elolvasni a Déli Végek 1. kötetét, hanem inkább az utólagos benyomásai alapján írta meg a film forgatókönyvét. Ez még nem is lenne baj, de feltöltötte olyan felesleges érzelgősséggel, amit én kicsit viszolyogva fogadok az Interstellar óta.
Engem a regény be tudott rántani a világába, mivel nem erőszakolt emocionális töltetet a fő karakterekbe. VanderMeernél pont az a fontos, hogy a főszereplő csak egy Biológus. Ezért hajtja őt még a túlélésnél is jobban a tudományos megismerés. Ez ugyanígy zajlott a magánéletében. Javíts ki, ha rosszul emlékszem, de a flashbackekben rendre azzal találkoztunk, hogy a lapályon megfigyelt lények szociális struktúrája sokkal jobban lekötötte a Biológust, mint a saját, akár a szakmai érdeklődése miatt gallyra menő párkapcsolati élete. Emiatt nem volt fontos, hogy egyáltalán túléli-e, hanem ahogy te is írtad, az utazás (vagy kutatás) került előtérbe a cél (eredmény) helyett. |
2018-03-17 23:03.03 |
Nekem a regénytrilógia 1. kötete jobban át tudta adni a weird fiction hangulatot.
A filmváltozatot egy olyan 20 perc után megpróbáltam a saját jogán értékelni, és végső soron nem teljesített rosszul. Olyan előzmények után kellett (volna) újat mutatnia, mint a Sztalker, a Solaris, a The Thing, vagy a Lost. Lehetett volna egy zsigeri élményt nyújtó Lovecracft-Lem-Sztrugackij vegyület, de Alex Garland író-rendezőként más terepen mozog, ő jobban szeret kidolgozottabb karakterekkel dolgozni, mint típusokkal. (A regényben még nevük sincs a szereplőknek, csak "a biológus, a Geodéta" stb., és a magánéleti hátterük irreleváns.) Kellett valamilyen motivációs alapot adni az azonosuláshoz, érzelmi kötődéshez, emiatt vált el a film az alapanyagtól, egy viszonylag szabad adaptációt eredményezve. Érdemes elolvasni a Déli Végek könyvtrilógia első részét, ha ennél sokkal komorabb hangulatú weird fiction műre vágytok, amiben tulajdonképpen semmi nincs elmagyarázva. A földbe mélyedő "lyukban" pl. teljesen más, elborultabb dolgok történnek, itt szvsz egy bivalyerős Lovecraft-szerű suspense-t hagyott ki, vagy írt át Garland. Viszont nem biztos, hogy a regénynek az a részlete egy filmben tökéletesen működött volna. A trilógia második része nekem már kibírhatatlanul unalmas volt, úgyhogy ha folytatása következik, akkor nem bánom, ha Garland, vagy egy hasonlóan tehetséges író-rendező gyökeresen átformálja az alapanyagot. |
2018-03-17 19:07.45 |
Nem muszáj ismerni hozzá az első Blade Runnert, de ha bírod a nagyon vontatott, hangulat-orientált, ambientes zenei aláfestésű filmeket, akkor ne hagyd ki. (A 2049 is kb. olyan, csak játékidőben jócskán ráver.) A cselekményt össze lehet foglalni egy fél A4-es papíron, úgyhogy ha ki is hagyod az elsőt, olvasd el valahol, mi történt Harrison Ford karakterével, és hogy mik a nagy kérdések :) Ja, és előtte egy kávé nem árt :D |
2018-03-17 01:21.37 |
Ez a The Wailing! Aki ezen a címen ismeri, ne keresse tovább.
Rendesen feladja a leckét az európai és USA-beli filmnyelven szocializálódott filmnézőknek. Szenzációs az az ív, ami mentén a komikus rendőrfigura egy tragikus apafigurává válik. Európai szemmel nézve az egész film egy hatalmas kérdésfelvetés jóról és rosszról, immanensről és transzcendensről, végső soron a kettő közötti átjárhatóságról, az egyéni történetek, jótettek és bűnök lezárhatóságáról... |
2018-03-16 21:36.31 |
Nekem elsősorban az alkotótársként jegyzett művei tetszenek, de való igaz, hogy az önálló dokumentumfilmjei is baromi erős korlenyomatok. |
2018-03-16 21:16.39 |
Egy zseniális operatőr. |
2018-03-15 13:22.30 |
Simán csak összebújnak. Van egy-két bevágás a kádban maszturbáló csajról, de ezek alig 1-2 mp-esek, és nem mutatnak semmit. Van viszont vér és a gennyedző testrész, ami néha nekem is sok volt. (Nem készültem ilyen látványra.) |
2018-03-15 12:45.42 |
Nincs benne, de légy türelemmel, hamarosan biztos kijön a pornó-feldolgozása :) |
2018-03-15 01:22.15 |
A víz érintése után valami darkabb fantasyre vágytam, és valahogy ez jött szembe. Nem bántam meg, mert mélyebb élményt kaptam. Horror-besorolást kapott a fórumon, de inkább egy nagyon komoly és sötét mese-parafrázis, ami visszájára fordítja, majd továbbgondolja a Grimm-gyűjtés sztoriját, és a nevelő hatását inkább a felnőttekre fejti ki.
Itt "Jancsi és Juliska" csábítja a "mézeskalácsházba" a felnőtteket különös céllal. Sok apró nevelési problémát rejtettek el a forgatókönyvben, néhányat jobban ki lehetett volna dolgozni, de akkor nagyon felduzzadt volna a történet. Így is érti a jeleket, aki találkozott már elhanyagolt gyerekekkel, túlzottan tisztelettudó gyerekekkel, édességfüggő akarnok kölkökkel, felnőtteket zsebre vágó kis ördögökkel... Valami titkos gyerekvágy mindegyik viselkedés mélyén ott lapul. A felnőtt küldetése, hogy vegye a fáradságot, és találja meg a különös viselkedés forrását. Ez bontakozik ki a filmben dél-koreais szürrealitással, olyan brutális eszközökkel, amik lehet, hogy csak mára váltak nekünk meseidegenné. A Grimm-fivérek maguk is sokat tompítottak az eredeti felgyűjtött népmese-szövegeken (a legelső, még cenzúrázatlan gyűjteményes kiadásnak tudtommal a mai napig nem készült el a szöveghű magyar fordítása), de valahogy ráéreztek, hogy a gyerek pszichéjében megjelenő brutalitás-igényt nem szabad teljesen elfojtani. Az erdő foglyai ezért áll sokkal közelebb az eredeti Kinder- und Hausmärchenhez, mint bármilyen édeskés, vagy humoros tónusú Grimm-feldolgozás. |
2018-03-14 22:18.37 |
Még mindig a Dark (Netflix sorozat) 2017 |
2018-03-11 01:21.04 |
Én bírtam a halemberes filmet, de a kierőszakolt empátiánál értékesebbnek találom azt a szüzsét, ami kérdéseket mer feltenni az empátiáról. |
2018-03-11 00:55.23 |
Kb. 20 év múlva remélem, forgatnak majd egy Tim Burton Ed Woodjához hasonló filmet, vagy sorozatot, amiben már meg fogjuk tudni, melyik Kelet-európai régióból szökött be az USA-ba ez a katasztrófaművész. Addig nem lesz ebben a filmben ebben semmi érdekes, mert annyit se lehet megtudni Tommy jelentőségéről, amennyit Forman és Carrey árult el Andy Kaumanről a Man on the Mooonban.
Mitől érdekes a karakter? A mítosza még túl nagy, ezért nem tudhatjuk. Miért kellett James Franco ehhez? Tudom... Wiseau kikötötte, hogy csak két színész játszhatja el őt egy életrajzi filmben, de "Johnny Depp nem ért rá". |
2018-03-04 13:09.56 |
Igen... ezek után max. legjobb adaptált forgatókönyv :D |
2018-03-04 12:47.58 |
Ha tényleg úgy van, hogy Daniel Kraus társproducer ismerhette a színpadi művet, vagy a tévéfilm-változatot, akkor csak annyi a dolguk, hogy beismerik a plagizálást, és a bevétel egy részét a ki nem fizetett jogdíjakra fordítják :) |
2018-03-03 22:16.43 |
Hiányérzettel keltem fel a székből, mert weirdebbet vártam volna, főleg, mert néha Jeunet-t játszott a rendező. Nem volt meg végig az a nyugtalanító hatás, ami egyszerre azonosulást és elidegenedést képes kiváltani, a határvonalon átléptünk a kommersz romantikus film irányába. Mégsem állt rosszul a filmnek ez az atmoszféra, mert Del Toro bitang erős rendezői marokkal tartotta az alapanyagot, nem adta fel az önazonosságát. A kedvencem a weird-faktorok közül pont a musicalbetét. Kb. hasonló (bár messze nem olyan erős) érzéseim támadtak, mint mikor a Radiator Girl énekelni kezdett a Radírfejben. Összességében remek moziélmény volt.
A píszí... az van, most már kikerülhetetlen lesz, meg kell szokni. A víz érintésében nem éreztem tolakodónak, mert nem önmagáért való didaktikus betoldások sorozata volt, hanem a történet kibontakozását szolgálta. |
2018-03-03 11:40.26 |
"...írásunk tárgya olyan sötét és alantas tömegszuggesztióként funkcionál világunk háttérhatalmainak kezében, amelynek hipnotizáló és félretematizáló hatásában a mi generációnk is jelentősen részesül(t)." Ezeket a borzalmakat hívják meséknek :D Kétlem, hogy a cikk szerzője a kötelezőkön kívül olvasott volna teljes görög, vagy skandináv mitológiát, mert akkor biztos nem emelné őket piedesztálra, annyira televannak "devianciával"... Kezdésnek Gaiman Északi mitológiája jó alapozás, de az eredeti prózai Edda is érthető olvasmány Bernáth István fordításában. |
2018-03-03 11:31.51 |
Nem semmi :D Az a vicces, hogy bizonyos zsidó iskolák osztják a véleményt Supermannel kapcsolatban. Az eddig is világos volt, hogy a Kal-El igencsak héberül van. Az alap héberemmel én mindig azt hittem, hogy az eredete "az összes Isten" (Kol-Él), vagy ha ige, akkor Kolél (kb. teljessé tesz). De valóban lehet Isten hangja is, arra viszont inkább a bat-kolt használják a Bibliában. (BAT CALL? Hoppá, felfedeztem egy rejtett összefüggést!!! :D ) Abban is lehet vmi, hogy Snyder héberül értelmezte át az S szimbólumot a lamed betű misztikus jelentése szerint. Viszont a zsidó misztikában minden karakternek annyiféle jelentése van, hogy észben se lehet tartani. Lehetne akármelyik... De ennél több nincs benne. A legortodoxabb zsidó iskolák, amik a holokausztot is igazságosnak tartják, biztos imádnák a cikket. |
2018-03-02 23:11.25 |
Igazán megerőltethették volna magukat az alkotók, hogy a Kripton és a kriptonit helyett valami zsidósabb hangzású kifejezést találjanak ennek két fontos motívumnak. |
2018-03-01 14:38.52 |
Ebben látok fantáziát! |
2018-02-24 17:06.52 |
Az ilyen felhívásokat kihagyhatod (de rakhatsz a böngésződbe AdBlockot is, és akkor nem lesznek ;) Működik a piratebay, seederek vannak... A filmhez az én verziómban nincs felirat, de openen találtam magyart:
[link] |
2018-02-24 14:28.53 |
Elvileg arra a mailcímre kellett volna küldenie, amivel itt vagy regisztrálva...
Na mindegy, thepiratebay, és "farewell my concubine" :) Ebből ad ki Full HD-set is. |
2018-02-24 01:10.01 |
Na jó, adtam neki még egy esélyt. Ez az egyetlen mondat elég volt hozzá :) Mert az nem lehet, hogy mások megláttak a filmben olyasmit, amit én nem!
Volt már ilyen tévedésem (pl. Kong: Koponya-sziget), és még biztosan lesz is, azzal a különbséggel, hogy a Kong nem akart több lenni önmagánál, viszont a Train to Busan végül az lett. Kb. a játékidő feléig semmi olyan jelet nem kaptam, ami arra mutatott volna, hogy más lesz a Busan-Expressz, mint a többi tucatzombi-horror. Ezért kapcsoltam ki először. Pedig annyira tudhattam volna, hogy a d-koreaiak esetében a klisé-elemek "nem azok, aminek látszanak"! Az ügyesebb d-koreai író-rendezők általában másféle klisé-megközelítéssel dolgoznak, mint amit mi a nyugati kultúrkörben elvárunk. A legváratlanabb pillanatokban írják felül az akció-horror, vagy thriller zsáner követelményeit egy nyugtalanító körülménnyel. A kliséket használatba veszik, a saját gyeplőjük közé fogják, mint David Bowie a rock and rollt. Erre a kedvenc példáim a közelmúltbeli The Wailing c. art-horror, a szörnyfilmek katalógusából a Gwoemul (és Joon-ho Bong író-rendező általában!), a pszicho-horrorok közül mondjuk az A Tale of Two Sisters. Én úgy éreztem, hogy a Busan már számolt ezzel a nézői hozzáállással, és alaposan ki is szolgálta. Emiatt lett a végére egy vérbeli exploitation. A magam részéről továbbra is félutas biztonsági játéknak tartom. ***SPOILER*** A végkifejlet volt a legügyesebb: arra számítottam, hogy kapok egy pesszimista Romero-hommage-t, konkrét képi idézettel az eredeti Night of the Living Deadből. Erre fejbevágtak egy Az ember, aki túl sokat tudott - A muzsika hangja - A zongorista - Valahol Európában-féle drámai mondanivalóval. "A zene megment." Rohadt giccses, de működik. Van még sok kreatív klisé-felhasználás. Nekem a középrész volt a legerősebb, ami nyilvánvalóan a forgatókönyv magja: hogyan jussunk át Α kocsiból Ω kocsiba hitchcock-i suspense-zel. Nagyszerű volt a csúszás-mászás a poggyásztartókon. |
2018-02-23 20:09.52 |
Csak meghívásos alapon lehet regelni. DVD-minőségtől a FUll HD-ig mindenhogy fenn van. Viszont 720p HD minőségben sem igazán akart lecsorogni 1 db seederrel, ezért inkább nemzetközi vizekre eveztem. 3-4 óra alatt lejött.
Nemtom, jár-e bannolás torrentoldal linkeléséért, úgyhogy inkább pm-ben elküldöm. |
2018-02-23 09:12.43 |
Régebben láttam, a felénél kikapcsoltam. Pörgős, szépen kivitelezett, teljesen működő zombifilm, de nem értem a hype-ot, számomra nem emelkedik az átlag fölé. Gondolom, kevés ilyen kerül a piacra mainstream vonalon. Független zombifilmekkel Dunát lehet rekeszteni. |
2018-02-23 07:36.31 |
A Rocky Horror sem mindenkinek szerethető :) Az utóbbi 2 évben viszont Halloweenkor műsorra tűzte a Bem mozi. Tavaly 3 előadást kellett belőle tartani, akkora igény volt rá. És persze dobáltuk a rizst az esküvői jelenetnél, vkik öngyújtóztak a kastélyba érkezős résznél, végigénekeltük az egészet stb. Csak úgy szolidan, magyarosan, sajnos. Jövőre betanuljuk a Time Warp-koreográfiát és felpattanunk táncolni :D Ez egy rituálé valójában, nem csak sima vetítés. Angyalok Amerikában - a filmváltozatot nem, de Alföldi rendezését láttam a Nemzetiben, arra természetesen nem vonatkozik a "nem eredeti". Az alapanyag van annyira erős, hogy tévéfilmben is biztosan hatásos tud lenni. Az "ágyasomat" megtaláltam a legnagyobb magyar khm...kölcsönző oldalon, ami n-nel kezdődik, core-ral végződik ;) Valamelyik hétvégén biztosan beiktatom. Jobban átgondolva, akinek van egy kedvelt műfaja, az megbocsáthatónak tarthatja egy-egy darabjának a gyengeségeit, ha a mű egészében hatást gyakorolt rá. Én a horrorral vagyok így... (A kliséhalmozást viszont abban sem bírom.) A romantikus drámának nem én vagyok a fő célközönsége, ezért keresem a műfajban inkább az eredetiséget, különcséget, merészséget, vagy egy egyedi rendezői látásmódot. |
2018-02-22 19:14.02 |
Inkább az eredetiséget keresem. Tök fura, hogy ezt gyakran a trash-szerű vígjátékokban találom meg :D Van egy LBMTstb.-szubkultúrához eléggé köthető stílus, a camp: a végletes, néha gusztustalan humor, eszközként használt giccs... Erről nehéz röviden írni, inkább meg se próbálom. A lényeg, hogy nálam ez betalál :D
Tényleg Sebastiane lesz az, amire gondoltam, csak rosszul gépeltem. A lényege, hogy Szent Sebestyén érdekes homoerotikus Isten-víziót él át. Derek Jarman filmje. Majdnem mindegyiket láttam, amit írtál, de megint az eredetiség hiánya volt velük a bajom amellett, hogy filmként általában jól teljesítettek. Az Isten veled, ágyasom! iránt viszont felkeltetted az érdeklődésemet, köszönöm! Még nem is hallottam róla. Nagyon ritkán találkozom kosztümös, történelmi, meleg témájú filmmel, főleg kínai körítéssel tálalva. |
2018-02-21 22:38.47 |
Visszaolvastam, a 155.-ben tényleg használtam. Oda egy körülírás kellett volna inkább (pl. "azok számára, akik kevésbé ismerik a zsidóság különféle iskoláinak belső problémáit", vagy ilyesmi). Megkövetem magam. Most, hogy megtisztultam, jólesne egy barack, kár, hogy nincs szezonja :) |