Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Decemberi menyasszony - Izaura TV, 03:55 |
Az erdő harcosa - Mozi+, 03:55 |
Mosolyogj - HBO, 04:06 |
Ki a Télapó? - Film4, 05:10 |
Bor, mámor, Provance - Moziverzum, 05:10 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jay Brazeau (71) |
Ralph Fiennes (62) |
Hector Elizondo (88) |
Guido de Angelis (80) |
Kamarás Iván (52) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Portugál - Vélemények |
A boszorkány (2015) - Vélemények |
Micimackó: Vér és méz 2. - Vélemények |
A 39-es dandár - Vélemények |
Amelie csodálatos élete - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Portugál |
Tamzin Merchant |
2014-01-22 13:14.11 |
De legalább elolvastad a regényt. Mert a filmnek és a regénynek nem sok köze van egymáshoz.És ha a filmben nem James Dean lett volna a főszereplő, szépen el is süllyedt volna a többi rossz adaptáció között.
Nagyon kíváncsian várom ezt a két filmet, mert nem láttam őket.És igazából nem is tudom, milyen színész volt J.D. . Csak azt, hogy legenda lett. |
2014-01-22 11:35.40 |
Ritkán fordul elő, de egyszerre két filmje is látható mostanában.
2014. január 22.16:45 MGM Az óriás 2014. január 23.12:00 MGM Az óriás 2014. január 24.22:00 DUNA TV Haragban a világgal |
2014-01-21 14:45.24 |
Azt hiszem, az ilyen nőknek, mint Audrey Hepburn, nem könnyű a párkeresés. Hiszen nemcsak ragyogó szépség volt, de határozott és céltudatos ember, magas intelligenciaszinttel.
A férfiak átlagának ez túl sok.Olyan partnerre lett volna szüksége, aki nem érzi férfiatlannak magát attól, hogy felnéz rá.Mert lenézni a nőket sokkal könnyebb. Megértem a melankóliáját is, biztos sokszor szeretett volna "átlagos" lenni. És volt annyira intelligens, hogy nem a szépségére alapozott, ő maga nem is tartotta lényegesnek. Nem véletlen, mennyire egymáshoz tartozónak látszanak Gregory Peckkel, ott, a Spanyol Lépcsőn. Gregory is feltűnően intelligens ember volt,és hát a külseje is méltó volt Audreyhez. Gregory Peck hűséges és nyugodt típus volt, vajon miért nem tartott tovább a kapcsolat, ha egyáltalán volt...nagyon egymáshoz illettek pedig. |
2014-01-21 14:38.43 |
Limpi, jöhetnél gyakrabban is! :)) |
2014-01-21 14:38.04 |
Erre nem is gondoltam, de igazad is lehet. Bár ehhez talán tudatosabb rendezői munka kellett volna...
A novellát jobbnak tartanám novellának, mint a filmet filmnek, ha nem lenne benne Gregory Peck. Mert ez az alakítás az övéi közül is az egyik legnagyobb. Talán csak a Ne bántsátok a feketerigót!-tal mérhető össze. |
2014-01-21 14:33.53 |
Érdekes road movie ez a film. Egyrészt utazik egy család , erősen renitens lányukat meglátogatni Hálaadás örömére. Ez a karácsony mellett talán a legfontosabb amerikai ünnep, ilyenkor a fél ország úton van.
A családok összejönnek, megeszik a pulykát, a tökös pitét és a kelbimbót, jól kiveszekszik magukat egy évre, aztán hazamennek. De ez a család búcsúzni megy a lányhoz, nem is igen akaródzik nekik, hiszen a fekete bárány nagyon messzire ment minden értelemben. Meg pocsék környéken is lakik, és amikor afroamerikai barátját meglátják, el is menekülnek szépen, jó messzire. Nagy benga néger, az ugye veszélyes…ámde búcsúzni mégis kell. Mindenki tudja, hogy az anya nemsokára meg fog halni, ő maga is tudja. És ilyenkor már nincs mit tenni, ha nincs megbocsátás, semmi sincs. De lesz valahogy, nehezen, de lesz, minden hárfazene és zajos kebelre borulás nélkül, hiszen a megbocsátás végbemehet csendben. Sőt, akkor megy végbe igazán. Ritka ellenszenves a család egyébként, a kis stréber lányka, a gyűlölködő beteg, a szeretetével fojtogató apa, az alzheimeres nagymama, aki néha azért emlékszik, csak nem arra, ami jó lenne, a fiú pedig közömbös és menekül. De milyen tanácsot lehetne nekik adni egyáltalán, ki tudna ilyen helyzetben elviselhetőbb életstratégiát javasolni?Mindegyikük viselkedése érthető, megérthető, sajnálható, átérezhető.Olyanok ők, mint bárki más lenne ilyenkor. A road movie másrészt egy tepsiben pihenő pulyka útját követi, és nem kevésbé érdekes ez sem, mint az autós utazás. A renitens lánynak elromlik a sütője, a lepusztult házban bérsütőt keres. A pulyka tehát utazik vígan, a lány meg tapasztalatot szerez arról, hogy milyenek az emberek. Hogy van, aki visszaél a sütőjével, mert számára akkor az a hatalom szimbóluma. Hogy akad, aki önzésében, más meg félelmében nem engedi szegény hálaadási szimbólumot ropogóssá válni. Végül ott sül meg a jószág, ahol a kultúra alapvető értéke a családi összetartás: a kínai szomszédnál. Ahol még egymás szavát sem értik, csak azt, hogy segíteni ingyen van, de nagyon jó érzés. Annak is, aki kapja, annak is, aki adja a segítséget. Többször nézhető, jó film az életről, amiben ugye mindenki utazik valamerre. Még a pulyka is. |
2014-01-20 18:43.47 |
Azóta már írtam, lejjebb láthatod is.
És azt hiszem, jelleméhez illett az a távozás, amit ezek szerint maga választott magának.Az jó, ha valaki úgy hal meg, ahogy élt. Az nagyon nagy dolog. |
2014-01-20 18:41.39 |
Azt mondják, hogy a Klinika a Kórház a város szélén sikere miatt készült, a németek imádták a cseh sorozatot.
De pl. azt saját szeműleg hallottam, hogy Michael Crichton azt mondta, a Vészhelyzet kitalálásakor komolyan elemezték a Kórház a város szélén-t. És megy a BBC-n két kórházas sorozat, mindkettőnél hivatkoznak rá, tényleg jó lehetett, az angolok igényesek... Sajnos, én sem láttam, csak pár részt belőle. De az megmaradt, hogy nagyon jók voltak a karakterek és a színészek is. |
2014-01-20 18:36.34 |
Audrey Hepburn életéről és pályájáról erről a topikban nem érdemes írni. Mert újat nem lehet, régit nem érdemes, ismételni meg minek…
De én például még sosem írtam arról, miért tartom azt a varázslatos asszonyt a filmtörténet egyik legnagyobb színésznőjének. Arról írtam, hogy ízlése és eleganciája a mai napig példa minden hölgy számára, hogy én magam is szemrebbenés lopom az öltözékeit , amióta világ a világ. Még arról is szóltam, hogy a báj meg a szépség ritkán jön össze ilyen varázsos módon, de arról, hogy milyen volt nekem Az álom luxuskivitelben Hollyja vagy Eliza Doolittle, vagy épp a hercegnő Rómából, soha. Mert nehéz megírni a csodát. Audrey Hepburn mindent tudott, amit egy színésznőnek tudni kell, tudott még funny face is lenni, azzal a gyönyörű arccal…és amit esetleg nem tudott volna, azt is el tudta játszani. Hogy úgy tud táncolni, mint Fred Astaire, és ha meghalljuk, hogy az eső Spanyolhonban mit csinál, azt csak az ő arca kísérheti. Nem is érdekes, hogy nem ő énekelte. Nagyon kevesen tudják kiváltani a nézőből a bámuló csodálatot. Annak a csodálatát, hogy valakinek minden gesztusa, szemének pillantása, keze apró mozdulata a helyén van, és ezzel jellemet állít elénk, igazi, vérbeli , ragyogó nőket. Akiknek akarata és ambíciója van, akik tudják, mit akarnak az élettől és mit akarhat tőlük az élet. A „funny face” nem ábrándos és tétova, nem befolyásolható és alakítható jellemet mutat, Audrey Hepburn a modern nő szakértője volt. Ezek a nők tudnak nemet is mondani, de ha vesztesnek kell lenniük, azt is emelt fejjel, egyenes gerinccel viselik el. Úrihölgyek.Fair ladyk. Személy szerint neki köszönöm a mozi máig tartó élményét és varázslatát. Az első olyan film, ami lelkem mélyéig megrázott, aminek hatásától a mai napig nem tudok (de nem is akarok szabadulni), az Álom luxuskivitelben volt. Azóta vagyok elkötelezett és elvarázsolt filmrajongó. Amikor először jártam New Yorkban, elmentem Tiffanyhoz, de nem ékszert néztem először. Letettem egy szál fehér rózsát a bejárat mellett, elment mellettem egy hölgy, megkérdezte: „Audreynak?” Mondtam, igen. Erre a hölgy azt mondta: ”Szia, másik Holly. Jó sokan vagyunk… „ Hát igen, sokan. De az első Audrey Hepburn volt. |
2014-01-20 18:10.36 |
Én akartam, de azt vártam, jössz-e. :))Mert elsősorban ez az emlékezés téged illet. |
2014-01-20 14:35.13 |
Akit érdekel minden kórházsorozatok egyik legjobbika, szerdától kezdi adni az M3. Minden hétköznap 17 óra körül van, másnap délelőtt ismétlés.
A cseh film fénykorának összes remek színészével, világsiker volt a sorozat. |
2014-01-20 10:19.43 |
Valahogy sosem volt rendezett kapcsolatom Hemingway-jel. Mindig is azt gondoltam, messzemenőleg túlértékelt az életmű, és inkább a személyiség varázsa emeli magasba, mint az irodalmi érték. A Búcsú a fegyverektől mindig pokoli giccsnek tűnt, de az Akiért a harang szól-t is a sarokba vágtam volna, ha nincs benne Pilar. És aki ilyen ragyogó alakot tud teremteni, azt talán mégis olvasni kell. Így hát olvastam Hemingwayt szorgosan, annak ellenére, hogy az Öreg halász közben az unalomtól már lábam is rágtam, nemcsak a hajamat.
Arra jutottam, hogy novellistának néha nagyon jó , a Fehér elefánt formájú hegyek pl. remekmű és A Kilimandtzsáró hava… na, azt már megint nem tudtam hová tenni. Néha úgy tűnt, többemeletes giccs, de a leopárd a hegyen olyan lélegzetelállító kép vagy gondolat vagy nemistudoménmi, ami olyan messze van a giccstől, mint a Kilimandzsáró csúcsa. És ilyen megfoghatatlan a film is. Az első kétharmad időnként a nézhetetlenség határát súrolja. Amikor Cynthia meghal, az már annyira csöpögős, mint a legrosszabb mai amcsi romantikus nyervogásokban. És hát van benne sok meggyújtott, ámde nem égő cigi, puska, amit lövés után töltve lóbálnak, mint az ostort, olyan Párizs, ahol a város identitását kocsmai herflisek ábrázolják, olyan Madrid, ahol a flamenco meg a táncos még klisének is röhejes, és sok-sok rémséges műtermi felvétel. Ámde a film utolsó egyharmada…mintha két film lenne. A kliséket felváltja az őszinteség, a hazugságokat a hiteles emberi érzések. A hős, aki gyáva az igazi művészethez, és igazából gyilkolni szeret meg öldöklést nézegetni akár bikaviadal formájában is, mire megérti ezt, meghal. Illetve, bocsánat, a filmben nem hal meg, ezért a vége megint csak olcsó és hazug romantikába fúl. De a hiéna ődöngése a sátor körül, attól az embernek eláll a szava, mégis eláll. És ott van Gregory Peck. Hogy mekkora színész, az tény, hogy ez a film egy légypöttyöt nem érne a tavalyi naptáron, ha nem ő játszaná Henryt, nagy valószínűséggel szintén tény. Azon a gyönyörű arcon, amilyent Isten is csak örömében teremt, minden ott van, amit az író nem írt meg, a rendező nem rendezett meg. Gregory Peck eljátssza azt a Hemingwayt, aki az író sose volt, de azt hiszem, szeretett volna lenni. Most, újranézve, hagyom az öt csillagot mégis, tiszteletképpen az első megnézés régi varázsának. És tiszteletből Gregory Pecknek, aki a könnyű szalmabábuból embert teremtett, hőst, férfit . Meg álmokat a szabadság és a művészet kábító mámoráról. |
2014-01-19 21:55.33 |
Csabaga, két napja nincs Audrey! Remélem, nem a mostani kóbor vírus kapott el! |
2014-01-18 12:09.51 |
Egyetértek, nem is lehet ennél többet mondani. A 30-as korhatárról szóló javaslatot külön díjaztam, nagyon igaz, ráadásul szellemes is.
Nálam csak azért nem teljes siker, mert nagyon sok mindent a színészeknek kellett megoldani, egysíkúak a jellemek nagyon. Még az a jó, hogy ilyen elképesztő színészek segítettek ebben. Nem tudom, van-e , amit Meryl Streep n e tudna eljátszani. Julia Roberts pedig egyre érettebb színésznő.Jól indul az év, a Philomena meg ez a film, rosszabb ne legyen... |
2014-01-18 10:55.01 |
Hogy is volt? A papinek megölte a pakocsánt, a pakocsán meg a gromeket??
Nem emlékszem a sorrendre, de arra igen, hogy az egyik legjobb vígjáték a Kopogd le a fán, amit valaha láttam. :)) Ideje lenne megint megnézni. |
2014-01-17 18:21.03 |
Holly nem Monroe. Tudatos, kemény és erős nő, ez nem Monroe karaktere.
Bár, ki tudja... Én pl. nem tudtam elképzelni Elizát Julie Andrews elővezetésében, ráadásul nagyon nem bírom Julie-t. Viszont láttam múltkor egy részletet a színházi előadásból, és nagyon jó volt. Másképp, mint Audrey, de nagyon jó. Sajnos, ezt nem találtam, csak képeket. http://www.youtube.com/watch?v=UJqBaA0CqOo |
2014-01-17 18:01.07 |
Jaj, te, a kutyafülit vagyok én angyal... :)) Nem is szeretnék lenni, mert egyrészt akkor el kéne húznom a másvilágra, másrészt meg onnan nem tudnék ide írogatni, onnan azért nincs internet!
És kérlexépen, azért se ne írjál ilyeneket, mer még elbízom magamat. :)) Vagy úgy elszégyellem,hogy elbújok valahová egy sötét sarokba, ahol gyorsan felsorolom magamnak emberi hibáimat,a lista minimum kétszer átérné a Dunát...tán háromszor is. :)) |
2014-01-17 17:55.18 |
Na látod, engem ez se érdekel. Mert Holly érdekel, ha bagózott, ha nem , a nagyszerű színésznő, aki úgy játszotta el,hogy örök életű lett az a nemlétező nő.
A cigaretta rossz szokás, nem jellemhiba, fújtam én is vagy 30 évig, nem hiszem, hogy rosszabb ember voltam tőle, mint most. Ha megcsalta a férjét, az kizárólag a férjére tartozott, hogy megbocsátja-e neki vagy sem. Szerintem nekünk ehhez sincs semmi közünk, abszolúte magánügy. Lehet Audreyról szobrot mintázni. Az legyen a Római vakáció herceglánya, vagy Eliza. Mert abból az emberből, akit Audrey Hepburnnek hívtak, mindenki, a világ számára ez a fontos. Ha mondjuk ő sütötte volna a világ legjobb csokis muffinját, csodás patchwork-takarókat készített volna,esetleg rendszeresen adott vért, akkor se az lett volna a legfontosabb. Még az unicefes munka sem. Azt bárki csinálhatta volna, de Hollyt soha, senki más nem. |
2014-01-17 17:46.45 |
Ez mér ide írtad? A topik egy Lauren Bacall nevű színésznőről szól. Nem olvastad a címét? |
2014-01-17 17:44.20 |
Másokkal is olyan elnéző szeretnék lenni, amilyennek szeretném, ha velem lennének.
Még akkor is, ha nem művész az illető, hanem csak olyan gyalogfutó, mint én. Jó, ha elnézőek az emberrel. Mert annyiféle színből áll az ember, és annyi titokból.Ezeket nem kutatnám soha. És ha van a mű, ami ott van, nézhetően, olvashatóan, hallhatóan, elég, ha az beszél. A titkokat mindenkinek joga van elvinni magával. És úgy érzem, nekem személy szerint nincs jogom senki felett ítélkezni, se felmenteni, se elítélni.Az nem az én dolgom, de abban sem hiszek, hogy valaki odafenn egy palatáblán írogatja, hogy ma hányszor csináltam valamit rosszul... Abban inkább hiszek, hogy arra figyel, mit tettem jól. |
2014-01-17 17:35.18 |
Hát, ha csak űzőbe nem vesz az ízlésrendőrség...:))
Más "baj" legfeljebb az lehet, hogy megalapítja valaki a "Lauren Bacallt utálók topikját". (Van hasonló, ilyen mér ne lehetne??) Oda legfeljebb nem fogok írni... :)) |
2014-01-17 17:07.45 |
Szeretem Lauren Bacallt, a „régi generációból” az egyik legkedvesebb színésznőm. Nagyon karakteres, szinte kemény jellemformáló készsége a „hideg szőke” szerepkörre tette alkalmassá. Erre hosszú ideig elég nagy igény volt, de most is helye lenne a helyszínelő-sorozatok arrogáns kórboncnoklányai között. Persze, azzal a különbséggel, hogy Lauren Bacall még ezeket a nullajulikat is jellemmel tudta volna feltölteni.
Nagyon fiatalon kezdődött a karrierje, ami a picike szerepek és a modellkedés között ingadozott, de benne volt a jegyszedés is. Végül az akkor leghíresebb divatlap címlapján megjelent fotó meghozta az első igazi nagy szerepet, a Gazdagok és szegényekben. Azonnal egymásba is gabalyodtak Bogie-val, a 25 év korkülönbség nemigen szólt közbe. Lauren Bacall nagyon megfelelt a film noirok rejtélyes-vampos hősnőjének is, de Bogie mellett őt is észre lehetett venni, pedig ezt kevesen mondhatták el magukról. Nézése „A tekintet” elnevezést kapta, olyan rejtelmesen és szexisen nem sokan pislogtak azóta se a vásznon, mint ő. Lauren Bacall kitartott Bogart mellett, egészen halálig, pedig az nem volt könnyű dolog. Bogart, aki nem sok dolgot vett komolyan, mindig nagy tisztelettel beszélt feleségéről, pedig a Laurentől született két gyerek mellett még apa se igazán tudott lenni. Lauren Bacall idősebb éveire az lett, aminek igazából született: karakterszínésznő. A pikírt és kemény nők sokaságát formálta meg, és kiderült róla, hogy ragyogó humorérzéke is van. Legjobban a Gyilkosság az Orient Expresszen-ben szerettem és persze , a Tükröm,tükröm rémbanya anyájaként. Ahogy a Barbra Streisand-megformálta karakter mondta róla : „ kígyók sziszegtek ki a fejéből a féltékenységtől”, esküszöm, azok a kígyók látszottak is… Sokan nem tudják róla, hogy Simón Perez izraeli elnök unokatestvére. És hogy Frank Sinatrával való kapcsolata csúnya nyilvános botrányba fulladt. Vagy azt, hogy a „100 év legjobb színészei” sorrendjében az amerikai filmintézet szerint a 25. helyen van. Vagy hogy aktívan politizál a Demokrata Párt színeiben. De ez nem is érdekes, amíg mindenki láthatja, hogy egy irigy anyának hogy sziszegnek ki a kígyók a fejéből, ha gyönyörű lányára néz. Az fontos, azt Bacall tudta egyedül. |
2014-01-17 16:07.07 |
Szívből köszönöm neked is, megtiszteltetés, ha ezt gondolod.
Persze, tévedek én is bőven, mint bárki más. De az őszinteségre törekszem.És az a véleményem, hogy sose az érdekes, aki írja, hanem az, aki alkotta, amiről írnak... :)) |
2014-01-17 16:04.38 |
Nagyon, nagyon kedves vagy. Köszönöm szépen. |
2014-01-17 16:03.01 |
Igenigen!! :)) |
2014-01-17 14:46.30 |
Nem is kell mindig egyetérteni. :)) Mit szeretünk, mit nem , az ízlés, azon meg minek vitatkozni.
De Paul Newmant nagyon szeretem én is.(Én egyébként is mindig azt keresem, miben értünk egyet. Azt sokkal kellemesebb keresni, mint az ellentéteket.) |
2014-01-17 14:44.41 |
Tévében láttam, Mezei Mária játszotta Alexandra del Lagot, és nagyon borzasztó volt.
A vágy villamosát legutóbb a Vígben láttam, nem szeretem Almási Évát, de nagyon jó Blanche volt. |
2014-01-17 14:42.50 |
Bizony, talán inkább az tekinthető általánosnak, hogy a művész a saját életével fizet a műért. Évszázadok óta kutatják az "őrült zseni"-jelenséget...
Nem hiszek az életrajzokban, mert azok inkább az íróikról szólnak, mint a hőseikről. Ki mit emel ki, tart jelentősnek, az az íróra jellemző.Mindig az jut eszembe, hogy a tények furcsa dolgok. Mert pl. ha valaki megeszik egy kiló kenyeret együltében, az kétségkívül tény. De nem mindegy, hogy előtte végigevett egy hatfogásos vacsorát, vagy három napja egy falat sem volt a szájában. |
2014-01-17 14:38.04 |
Ha végeznénk közvélemény-kutatást, vajon hányan mondanák, hogy elrontották az életüket? És hányan tennének felelőssé ezért mást, vagy a körülményeket?
Szerintem az nagyjából szerencse kérdése, ki milyen életbe születik , és mennyire ellenálló akár a szellemi, akár a fizikai kihívással szemben. József Attila pl. 32 éve alatt töretlen és kristálytiszta életművet hagyott hátra.Pedig azt írta egyik utolsó versében :"elpazaroltam mindenem, amiről számot kéne adnom." Mégsem mondaná senki, hogy nem tökéletes a mű. És hány matuzsálem-korú költő nem léphet a nyomába sem...az életmű jelentősége nem korfüggő. Úgy gondolom, Marilyn Monroe életműve így is kerek és egész.És ha csak a Kallódó emberek Roslynját játszotta volna el, már akkor is az lenne. |
2014-01-16 13:13.14 |
Ahogy az ember idősebb, egyre hajlamosabb azt gondolni, hogy amikor ő fiatal volt, akkor minden jobb volt. A telek hidegek, a nyarak melegek, a zsemlék ropogósak, a filmek jobbak, a politikai rendszerek elviselhetőbbek. Holott semmi sem változott, csak az , aki nem a tél meg a zsemle után vágyakozik, hanem a saját fiatalsága után.
Elég öreg vagyok már, de igyekszem elkerülni a bezzegazénidőmben -effektust, viszont megtartani pártatlan kritikai érzékemet, már ha van olyanom egyáltalán. Mentségemre szóljon, hogy Tennessee Williams giccseihez hamvas ifjúságomban sem volt semmi érzékem, a költőinek szánt nyáladzás általában is legfeljebb nevetésre ingerelt. ( Emiatt többször kikergettek különböző filmszínházakból is, a Cherbourgi esernyők esetében ez minden résztvevőnek elég élményszerű volt… ) Az ifjúság édes madarát színházban láttam , iszonyalmányos volt. Mezei Mária, amint állandóan melltartóját igazgatja (gondoltam is, hogy csókultatom az öltöztetőjét), vakolatszerű festékrétegek mögül meregeti a szemét határozottan vécékefe-állagú műszempillája mögül, és bestiahangon, mély regiszterben hörög, huhhh… Viszont Paul Newmant nagyon szerettem, főleg késői filmjeiben, amikben a hűvös és fanyar személyiség mögött rejtőző érzelmes hősök nagyon jól álltak neki. Ezt a madaras dolgot is miatta volt egyedül érdemes megnézni, már ha egyáltalán érdemes volt. Mert a film ócska klisék halmaza, ezek már a hatvanas években is közhelyek volt. A törekvő ifjú , aki végül selyemfiúvá züllik, bár a Newman-ábrázolta karakter még csak nem is selyem, hanem határozottan p(r)osztófiú, olyan bunkó és esetlen, aztán a kisvárosi korrupt politikus és zsaru, az elnyomott feleség, az atyai önkény… A Chance nevű főhős és a Heavenly (jesszusom…) nevű főhősnő beszélő nevei nem beszélnek, hanem ordítanak, ilyen a film is. A rosszember olyan rossz, hogy az már nevetséges, a lepusztult sztár karikatúra, minden vagy fekete vagy fehér, és a végén kiderül a zigazság, naná, majd nem derül ki. A két (nem is, már három ) ártatlan gyermek pedig elautózik a naplementébe, otthagyva a dedikúlt, bye, bye , daddy cool. Newmanon kívül minden színész túljátszik, a Zord Atya sátáni vigyorától a Zangyali Lehányzó enkeblére szorított kezéig. Megnyugtató érzés, bezzegazénidőmben is tudtak pocsék filmet csinálni. |