Krisz papa hozzászólásai

Ugrás Krisz papa adatlapjára
elejére ... 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 ... végére

Tea Mussolinivel - Vélemények

2010-08-29 17:14.25

Számomra kész felüdülés volt ez a film. Megfogott a hangulata, a környezet, a történet, de leginkább a színészi játékok, és ugyanezen játékok és a rendezés harmóniája. Egy örömjátékot láttam olyan emberek tiszteletadását a művészetnek, akiket tisztelek és elismerek, kik bemutatták, hogy lehet felülkerekedni a politikán, a hatalmaskodáson, hogy mit jelent a tartás, az értékek tisztelete. Egyszerűen lubickoltam az idős hölgyek alakításaiban, bölcs megjegyzéseikben, és Olaszország gyönyörű, magával ragadó tájaiban, és műtárgyai fenségességében. Ez egy összeszokott csapat, talán csak Cher lógott ki közölük, de pont ez volt a lényeg, hiszen Ő testesítette meg a mai világ kissé gátlástalan, de nagyon is magányos, és szeretetéhes hölgyeit, akik dacolnak a szokásokkal, hiszen a sznobizmus is más formát ölt, az arisztokrácia mellett tarolnak az újgazdagok is. Mussolini, és a történelmi sajátosságai szerintem csak másodsorban fontos tényezők, rám erősebben hatott a társadalmi berendezkedések megváltozása, melyet a film bemutat. Cher szépen helytállt, le a kalappal elötte, igaz a rengeteg plasztikai kezelés lerítt róla, de mint már írtam, számomra Ő teljesen hitelesen megtestesíti az újgazdagok feltörekvő rétegét. Maggie Smith, és Judi Dench tökéletes páros, melyet már bizonyítottak a Hölgyek levendulában is. Joan Plowright is már régóta a pályán van, és rengeteg kiválló filmben játszott, megvan a maga stílua, mely egy kicsit különccé teszi, de épp ez a lényeg benne. Franco Zeffirelli-vel egy összeszokott csapatot alkottak, és Zeffirelli megfelelő érzékkel adott teret szereplőinek, és ez bejött. A rendezőről csak annyit, hogy az Ő Romeó, és Júliája még máig páratlan. Összeségében egy nagyon kellemes kikapcsolódás, és a drámai alaptörténet, és szituációk ellenére egy könnyed hangvételű film, mely egy kicsit reflektor fénybe állítja azokat az alkotásokat, melyek sajnos a háborúk, és egyébb katasztrófák idején elvesznek, és melyek pótolhatatlanok az utókor számára.

Mambómánia - Vélemények

2010-08-29 03:43.10

Kellemes kis romantikus tini vígjáték, egy kevés drámával, felejthető alkotásokkal, egy gyönyörű lánnyal, egy átlagos történettel, és rendezéssel. Sablon amcsi tinivígjáték a brittek által elkészítve, egy kis európai beütéssel, de nem volt rám nagy hatással.

Bíbor folyók - Vélemények

2010-08-29 03:33.18

Izgalmas, pörgős thriller egy nyomasztó környezetbe csomagolva. A rendezés az amerikai thrillerek, és francia krimik érdekes egyvelege, a színészi játékok fantasztikusak, a karakterek ütnek. Vannak vagány zsaruk, magányos hősök, örült apáca, sznob, gátlástalan egyetemi tanárgárda, lelkiismeretes gyilkos, tehát minden, ami egy hatásos thrillerhez kell. Az alaptörténet jó, de a háttér(náci vonatkozás) nincs megfelelően kidolgozva, mintha csak kötelezőszerűen szőtték volna bele ezt a szálat, pedig az ötlet nagyon jó. A fényképezés, a vágás, és a világítás is hatásos, és kimagasló, mit írhatnék még? Sokszor láttam, de még párszor nekiállok!!!

A remény rabjai - Vélemények

2010-08-29 02:39.15

Lehet, hogy félreérthető voltam. Nem gondoltam arra, hogy ezek művészfilmek, de mindenképpen művészetnek tartom egy ehhez hasonló film elkészítését. A kommersz jelzőt én degradálóan használtam, és az Interjú a vámpírral az egyik kedvenc filmem az Arany-málna jelölések ellenére. Abban egyetértek, hogy több év is van, mikor felejthetetlen filmeket alkotnak.

2010-08-28 17:33.04

Egyetértek, és ha megnézed, mindegyik mennyire más műfaj. Ritka, hogy egy évben ennyi kiváló alkotás születik. Igaz ezek a filmek közismertek, mert erős a marketingjük, viszont minden évben vannak kevésbé ismert, kis költségvetésű minőségi alkotások, de ezek sokszor el vannak felejtve. Szerintem ahhoz kell igazán művészet, hogy a rendezők által elkészített művet a nagyközönség számára is szerethetővé tegyék úgy, hogy az ne legyen kommersz, silány, megalkuvó, és az átlagember számára is befogadható legyen, hogy ő is elismerje az alkotás kiválóságát. Nehéz dolog. Sokszor beszélnek alázatról, mely szó már sokszor elcsépeltnek hangzik, viszont ez nem egyenlő az üzleti alapon való megalkuvással, vagy a megfelelési vággyal.

Felügyelők: Adatrablók - Vélemények

2010-08-27 00:24.52

Egy tipikus tv-film kategóriájú krimi, mely kellőképpen felejthető sablon alkotás. A történet érdekes, és tanulságos, viszont a játékok átlagosak. Louis Gosset Jr. az iszonyat múlttal rendelkező színész, ki megtalálható sok másodrangú filmben is, sajnos olyan érzésem van vele kapcsolatban, hogy megélhetéses színész lett. Michael Madsen-nél nem is csodálkozom, hiszen Ő a "B" kategóriás filmek császára. A mozdulatai már-már fárasztóak, az egyéniségét is kamatoztathatná igényesebb alkotásokban is. Egyszer elment!

Requiem egy lányért - Vélemények

2010-08-24 00:33.36

Te most erre a filmre írtad, vagy a Requiem egy álomért fórumába akartad a véleményedet leírni?

Apafej - Vélemények

2010-08-23 01:17.20

Valahol kell, hogy legyenek ehhez hasonló agyatlan, tipikussan amcsi rózsaszín ömlengésbe öltöztetett, szíveket egy kisfiúval elcsábító Adam Sandler mozik, mert van rá igény. Bevallom iszonyat sokat röhögtem rajta, mert voltak benne jó poénok, a gond csak az, hogy ugyanennyi jelenetnél téptem ki a hajam, mert a Sandler azt a szintet sem ütötte meg, amit neki szántam, legalábbis, mint színész, és a vége az hányadék volt. Az egyetlen amit 100%-osan bírtam az Steve Buscemi, aki egy hihetetlen figura.

Holdfényév - Vélemények

2010-08-23 01:02.56

Érdekes! Egyre több olyan filmet látok, ahol a történet kiindulópontjának semmi köze a csúcsponthoz, vagy a végkifejlethez. Itt is történt egy tragédia, de nem a meghalt lány a lényeg, nem róla szól a film, Ő csak a mozgatórugó, a lényeg, a környezetének a bemutatása, és a szituáció megteremtése. Ez az alkotás annyira hétköznapi, a karakterek, a helyszín, a gyász, a tanácstalanság, azok a kellemetlen pillanatok, mikor nem tudjuk mit mondjunk a másiknak, mert semmi sem jó, de azért tudatni akarjuk, hogy együttérzünk. Érzem, és tudom, hogy mindez velem is megtörténhet, és talán többek között ez adja a film különlegességét. Brad Silberling most valami egyszerűen fantasztikust alkotott, melyben nagy segítségére voltak a szereplők is. Dustin Hoffman és Susan Sarandon játéka mindig lenyűgöző, hihetetlen, hogy egy ennyire "átlagos" szerepet milyen profin, és élvezhetően alakítottak. Bevallom nekem Jake Gyllenhaal játéka kicsit nyögvenyelős volt, de nem rontott az összképen, Ellen Pompeo pedig adta a ma már kissé unalmas csábos mosolyát, pillantását. A Grace klinika után már olyan érzésem van, mintha csak ebből állna az egész lénye, de tény, hogy ahhoz képest, hogy első szerepe volt, jól alakított, és valljuk be, tényleg nagyon vonzó lány. Összeségében nem egy egetrengető alkotás, nem fognak holnap erről a filmről beszélni az utcán, de én személy szerint örülök, hogy megalkották, mert egy kis kincse a filmművészetnek.

Vízbe fojtott bűnök - Vélemények

2010-08-22 16:48.53

Megkavart ez a film, de sajnos nem abból az okból, mint a legtöbb embert. Szörnyű, ami a lánnyal történt, és morbid az, hogy a megtalálása után tovább horgásztak, és volt egy jó napjuk, de számomra ennyi. Minden más csak túlpörgés! Sajnos családon belül tapasztaltam meg milyen egy depressziós családtaggal élni, egyáltalán nem egyszerű. Soha semmi nem jó, amit teszek, mindig elnézőnek kell lennem, és az állandó feszültség az életünk része lesz. Egy depresszióst nem lehet hibáztatni a betegségéért, mert nem tehet róla, de nagyon megkeserítheti az ember életét. Adott egy férfi, ki egyáltalán nem elégedett életével, az egyetlen kikapcsolódása a pecázás, és úgy érzi ennyi neki is jár. Ezt a rituálét semmi sem zavarhatja meg, semmi. Természetesen a józan ész, és a lelkiismeret azt kívánja meg, hogy ha egy ilyen szörnyű eset részesévé válsz, akkor félredobja az ember az Önös érdekeit, és cselekedjen. Ők ezt nem tették meg. Ezzel a tudattal nekik kell elszámolniuk a lelkiismeretük, és a családjuk színe elött, de csak otthon. Érdekes, hogy a film inkább ezeket az érzéseket, és életkörülményeket boncolgatja, és nem ered a gyilkos nyomába, sőt nyitva haggya a kérdést. Vajon mi lett a gyilkossal, és vajon mi történt valójában a lánnyal? Finom érzékkel kezeli a rendező ezt a kényes témát, amire szükség is van, nehogy elbillenjen a mérleg bármely írányba. Szerintem a cselekedetek miértjét kutatja a film, és ennek megfelelően, de nem elítélően van bemutatva a mondanivaló. A fényképezés tökéletes, a környezet gyönyörű, a színészek teljes átéléssel játszottak, minden a helyén volt! Nem egyszerű alkotás, de mindenképpen elgondolkodtató!

Overnight (2007) - Vélemények

2010-08-22 14:17.19

Mindig is büszke voltam az objektivitásomra, és így, hogy már nem vagyok teljesen a film hatása alatt be kell, hogy valjam, nem érdemli meg a 4*-ot. Végignéztem gyorsan, hogy mely filmeket osztályoztam hasonlóan, és nem illik közéjük. Tény, hogy a mai átlag magyar filmnél jobb, de sajnos a mai átlag magyar filmnek a minősége a béka segge alatt van.

2010-08-22 13:53.25

Török Ferenc filmjeit alapból kedvelem, mert saját stílusa van, mint képivilágban, mint történet felépítésben. Ebben a filmben sem volt gond egyikkel sem, hiszen fényképezés első osztályú, nagyon jó minőségű, és a Török-féle lassú, de mégis nyomasztóan izgalmas történetvezetésnek megvolt a hatása. Tény, hogy a Moszkva térnél, és a Szezonnál valamivel gyengébb eresztés, de szerintem ez csak a specifikusságának köszönhető. Egy történet, amely egy budapesti srácról szól, ki keresi önmagát, és sajátságos történelmi események között teszi mindezt, egyértelmű, hogy többeknek átérezhető, de beszélhetnék egy vidéki feltörekvő srácról is, ki egy belföldi barangolástól várja a megváltást, ezek mind hétköznapibbak. Én magam is üzletember vagyok, pénzzel foglalkozom, és tudom milyen az az elvárások okozta feszültség, mely ennek a munkának a velejárója, ami sokszor felemészti az életet, és tönkreteszi az egészséget. Nem lehet sokáig csinálni, mert kikészül az ember. Persze ez annyira nem megy ki a nagyvilágba, mert csak azt látják, hogy szép a lakásom, drága öltönyökben járok, és mindig megyek nyaralni. Sajátságos egy környezet, és lehet, hogy csak azért fogott meg, mert a gyomromban éreztem a feszültséget. Ha más nem érezte ugyanezt, akkor viszont nem volt jó a rendezés, vagy a karakterek voltak gyengék, vagy csak az alakítások. Nem tudom, csak egyben vagyok biztos. A mai magyar filmiparban ez egy európai színtű alkotás volt, és nekem be is jött.

Melrose Place (sorozat) - Vélemények

2010-08-22 01:16.40

Kösz!

Elisabeth Shue - Vélemények

2010-08-22 01:15.30

Köszönöm! Akkor összetévesztettem a szereplőket!

Illúzionista (2006) - Vélemények

2010-08-22 00:12.34

Tegnap újra nekifutottam, és élmény volt a számomra, az elejétől a végéig. Nem volt ismeretlen számomra a történet, így csak a színészekre, a látványra, és a történet felépítésére kellett odafigyelnem. Finoman ki voltak dolgozva a részletek, ami nagyon tetszett, igaz egy rész számomra kérdéses maradt, hogy oldották meg a szellemek mászkálását a színházban, az utcán. Ez még mindig rejtély, de lehet, hogy a misztikum miatt nem leplezték le, vagy csak nem tudtak rá mit kitalálni. Sokszor a Tökéletes trükkel azonosítják ezt az alkotást, szerintem teljesen feleslegesen. Igaz itt is hatalmi harc folyik, és persze itt is van egy lány, de ezen kívül semmi sem passzol. Kár összevetni szerintem. A lényeg, hogy érdemes sokadszorra is nekifutni, mert olyan rejtett értékeket fedezhetsz fel benne, amik felett eddig elsuhantál.

Karatekölyök (1984) - Vélemények

2010-08-21 23:50.33

A történet a szokásos, majd "én felküzdöm magam, és megmutatom neked, hogy vagyok olyan jó, mint te" típusú tinifilm. Szerelmi háromszög, gazdag, és csóró közötti feszültség, ennyi. Sokszor láthattunk már ehhez hasonló történeteket, sablonos, és átlagos. A nyugati karate őrület korában, a '80-as években született ez a film, így a körítés is adott. Vegyünk még egy szimpatikus, és kellően temperamentumos srácot, egy kis szőkét, illetve egy nyugodt, szerény, tiszteletreméltó japán öregurat, és kész a film. De valahogy mégis megfogja az embert, és ennek két oka van. Az első, hogy kellemes '80-as évekbeli feelingje van, a másik, hogy Pat Morita játékának köszönhetően kissé misztikus lesz, a keleti kultúra hatja át, amely különlegessé teszi. Néha-néha megnézem, mint a gyerekkorom egyik kedvenc filmjét, és nosztalgiázom egy kicsit, de jól megvagyok nélküle!

Elisabeth Shue - Vélemények

2010-08-21 23:32.19

A Melrose Place-ben nem Ő volt Alison?

Melrose Place (sorozat) - Vélemények

2010-08-21 23:31.14

Alison, vagyis Elisabeth Shue hol van a szereplő listáról?

Melrose Place (sorozat) - Kérdések

2010-08-21 23:30.56

Alison, vagyis Elisabeth Shue hol van a szereplő listáról?

Koponyák - Vélemények

2010-08-21 01:24.13

Sokat vívódtam ezzel a filmmel kapcsolatban, mert szeretem, de egyben tudom, hogy nincs benne semmi különleges, és más minőségibb filmet degradálnék, ha jónak osztályoznám. A történet kellemes, néha izgalmas, van benne egy-két csavar, és persze a szorongás, hogy nem tudom kiben bízhatok, mert ők mindenhol ott vannak. A fényképezés tetszett, a helyszínek tekintélyt parancsolóak, a színezés sejtelmes, és ezért hatásos. De ezen kívül sajnos sablonos, és kiszámítható. Tetszett, de sajnos átlagos alkotás!

21 gramm - Vélemények

2010-08-20 15:53.18

Bábel, Crash, Lélegzet, Órák ezek mind a kedvenceim, és mindnek két jellemzője van, ami közös. A hangulatuk, és az ídősíkokon való ugrálás. Különlegesek, mélyértelműek, meghatóak, néha fájdalmasak, tragikusak, de mindben ott a remény, a megbocsájtás, mint végkifejlet. Már a film elején tudtam, ha követni akarom az eseményeket nem szabad azon agyalnom, hogy mi mikor van, és hol, milyen körülmények között, csak egyszerűen rá kell magamat bíznom a rendező zsenialítására, és engednem kell, hogy sodorjanak magukkal az események, és tudtam, hogy idővel minden világos, és tiszta lesz. Így történt, mint mikor a nap kibújik egy nagy vihar után a felhők mögül, és hirtelen minden láthatóvá válik, minden. A vihar által okozott károk, romok, a veszteségek megráznak minket, de a pusztítás egyben ad nekünk esélyt is, és reményt az újrakezdésre, arra, hogy ha volt valami, ami nem úgy működött eddig, ahogy szerettük volna, akkor az mostantól másként legyen. Ez a film, a szereplők olyan érzéseket mutatnak be nekünk, melyektől írtózunk: bűntudat, lelkiismeret-furdalás, gyötrő fájdalom minden mennyiségben. Nem egyszerű ezeket megfelelően tálalni, kifinomult érzék kell hozzá, és ebben Inárritu profi. Természetesen nagyszerű színészek, és a forgatókönyv(önmagában az, hogy egy egész család esik áldozatul elég szörnyű)is segítette a munkáját, de az ídősíkon való ugrálás nagy fegyver volt a számára. Kontrasztott tudott teremteni az események között, és a szélsőségekkel hatásosabban tudta átadni a film lelkületét. Sean Penn egyre zseniálissabb, egyszerűen lenyűgöz játékával, hihetetlen beleéléssel adja át karaktere mondanivalóját. Benicio Del Toro pedig egy csiszolatlan gyémánt, a nagy termetével, önmarcangoló nagy medve benyomását kelti, kitől nem árt tartani, de szeretnénk megérteni is. Naomi Watts-ban itt pozitívan csalódtam, most kevésbé figyeltem arra hogy gerincre vágnám, igaz hazudnék, ha azt mondanám nem jutott eszembe. Valahogy a lényéből fakadóan csak erre tudok gondolni. Összeségében óriási alkotás volt, és meg kell vallanom, lehet, hogy nem nézem meg kéthetente, de biztos, hogy belevésődött az agyamba, és a lelkembe.

Elizabethtown - Vélemények

2010-08-20 01:11.25

Egyszer régen, pár évvel ezelött valamelyik kereskedelmi csatornán lejátszották ezt a filmet. Soha nem felejtem. Vasárnap volt, és egész héten reklámozták, így már az erőszakolós bemutatója miatt sem voltam rá kiváncsi. Valahogy mégis rákapcsoltam, elkezdődött és teljesen magával ragadott. Annyira laza volt, könnyed, igazából történet sem volt, legalábbis nem túl bonyolult, csak az érzés, ahogy a különböző embereket, helyszíneket bemutatták, ahogy az emberi kapcsolatok formálódtak, olyan vidám, de egyben szentimentális, egyszerűen fantasztikus. Kirsten Dunst által alakított Claire gyönyörű, nyitott és életvidám, mely mögött valami hihetetlen elveszetség lappang. A személyisége, az intelligenciája, és az érzékenysége elkápráztat, de egy ilyen nőnek teljesen át kell adnod magad, mert ha nem, akkor tud szenvedni, és ez felelősség. A nyitottsága becsapja az embereket, de valahol mélyen lehet érezni minden mozdulatában, hanglejtésében, hogy valójában mire is van szüksége(Dunst korábbi filmjében az Örült és gyönyörűben hasonló karaktert játszott, jól áll neki). Orlando Bloom-nak is jól állt ez a szerep, szépek voltak együtt, és valahol érződött a feszültség, amit a kudarca, bocsánat egy fiaskó okozott neki, de mégsem éreztem át teljesen. OK! Az apa elvesztése, a nosztalgia, és az utazás hatott, a szerelembe esés nemkülönben, de én jobban kiéleztem volna a lelki fájdalmát. Így egy kicsit erőltetettnek tűnt miért nem vág bele egyszerre a kapcsulatukba, miért érzi, hogy egy lúzer. Elvesztette volna a film a könnyedségét, ha túldramatizálja? Lehet, de a megoldás már nem az én dolgom, ezt rábízom a rendezőre. Tény, hogy az egyik legsziporkázóbb jelenet Susan Sarandonnak köszönhető, egyszerűen levett a lábamról. Igazi, 100%-os nagybetűs NŐ volt, a legjobb értelemben. Mikor azon a vasárnapi napon megnéztem ezt az alkotást egyszerre tudtam, hogy még látnom kell, és hogy nem felejtem ezt a címet: Elizabethtown!

Kiálts a szabadságért! - Vélemények

2010-08-19 14:34.20

Richard Attenborough az életrajzi filmek császára, és méltó emléket állít a kiszemeltjeinek. Sok életrajzi film megy a tv-ben, de a legtöbb sokadrangú, Ő viszont odafigyel a minőségre, és arra is, hogy tanulságos legyen a történet az egész világ számára. Nem csak az embert mutatja be, hanem a környezetét is, és figyelembe veszi a körülményeket, mikor állást foglal valamelyik oldalon, mert legyünk őszinték, bármennyire próbálunk objektívak maradni tudatalatt van véleményünk, és az meghatározza tetteinket. Az amcsik tökélyre fejlesztették a fajilag, vallásilag, nemi identitásilag diplomatikus filmezést, melynek egyik jeles képviselője a nagyon tehetséges, és karizmatikus Denzel Washington. Igaz ez brit alkotás, de a rendező itt is próbálta mindkét fél részéről bemutatni az álláspontokat. Persze a mérleg nyelve a feketék védelme felé billent, de voltak pillanatok, mikor egyenlíteni próbáltak, mint mikor megkérdezte a rendőr, hogy annak tudatában, hogy gyermekei vannak kérdi mit tehetne, vagy mikor a boncmester megnyugtatta a körülötte levőket, hogy nem hívja a biztonsági rendőrséget, stb..., és természetesen az a történelmi tény, hogy aki mindezt megírta fehér volt, segített neki, hogy objektívnek tűnjön. Isten ments, hogy azt a látszatot keltsem, hogy az apartheid-et támogatom, sőt hihetetlen erővel minden idegszálammal elítélem, de éreztem a lavírozást. Ami tetszik, hogy nem uszítás történik, nem bűnbak keresés, hanem egyszerűen a változás utáni vágyat mutatják be. A filmben szereplő eszmecseréket mindenkinek hallania kellene, nemcsak Afrikában, hanem az Atlanti térségben is, hiszen a diszkrimináció, és a rasszizmus a mi társadalmunkban is jelen van. Kevin Kline nagyon szépen játszik, érződik az, ahogy a kispolgár tenni próbál, és kitör belőle a lázadó, tettrekész forradalmár. Volt a filmben tanulságos rész, társadalomkritika, néha egy kis izgalom, így alapvetően egy nagyszerű alkotást láthattam.

Két kopper - Vélemények

2010-08-19 03:00.15

Bevallom nagy csalódás volt ez számomra! Persze hangossan nevettem pár poénon, a filmes utalások néha ütöttek, volt néhány helyzetkomikum is, de a történet erőltetett, mint például a kocsiból kivett csajnak kicsit Szállító-s utóize volt, a kis párosunkat láttam már profibb formációban, ez a Bad Boys, és Halálos fegyver furcsa egyvelege lett. Talán túl sokat vártam. Kevin Smith rendezésében, Bruce Willis főszereplésével, Kevin Pollak, mint mellékszereplő, ez minimum 5* gyanús. Nagy elvárás, nagy csalódás. Azért vannak kivételek. Például Bruce Willis számomra szimpatikus volt, öregszik már keményen, de hozta a formáját, és legalább ellensúlyozta Tracy Morgan agyhártya-gyulladást okozó szarakodását. Kevin Pollak De Niro arca az nem volt semmi, háromszor néztem meg, kivoltam rajta. Importáltak két szereplőt is a Mercy angyalaiból. Apuci pici lányát a szende, de kétségkívül szép Michelle Trachtenberg alakította, igaz nem volt sok szövege, de megmutatta bájos kis pofiját, de amit kicsit furcsálottam az Guillermo Díaz volt, mint kegyetlen bandafőnök, jobban illik hozzá a homokos ápoló karakter. Összeségében nem bántam meg, hogy megnéztem, kikapcsolódásnak nem volt rossz, de jóval többet szerettem volna kapni ettől az alkotástól.

A remény rabjai - Vélemények

2010-08-18 17:12.30

Bocs, de egy nem teljesen ideillő téma. Van DVD kölcsönződ? Mennyire megy manapság? Csak azért kérdezem, mert én is veszek ki több filmet is havonta, de a digitális tv világában, ahol beütöm a setbox keresőjébe, hogy milyen filmet szeretnék, rányomok, hogy kölcsönzés, és kész, így nehéz lehet. Igaz lehet, hogy nincs mindenkinek digitális tv-je, de keményen csökkenheti a keresletet!

Juno - Vélemények

2010-08-18 15:45.32

Hihetetlen jól esett ez a tini dráma, romantikus vígjáték, mert könnyed, pedig súlyos témákat feszeget, életszagú, és átérezhető. Az alapszituáció nem túl bonyolult. Egy 16 éves lány teherbe esik, és úgy dönt, hogy megszüli a gyermekét, kit örökbe ad. Ennyi! De ahogy végig van vezetve a történet, amilyen karakterek vannak benne, és amilyen könnyedén, és hihetően játszanak az fantasztikus. Olyan érzésem volt, hogy oda akarok menni, meg akarom ismerni őket, és része lenni ennek a környezetnek. Nincsenek benne óriás jelenetek, nincsenek hatásvadász színpadiasságok, a drámai részek nem szívfajdalommal párosuló tragédiák, nincsenek magasröptű kijelentések, de minden párbeszéd ütős, tiszta, és igaz. Kisköltségvetésű film, de itt nincs is szükség nagy beruházásokra, különleges effektekre, csak egyszerűen a szereplők helyes megválasztására, és a történet megfelelő felépítésére. A szereplőkre nem lehet panasz. Ez egyik legnagyobb erényük, hogy annyira hétköznapiak, de mégis nagyon egyediek. Ellen Page egy gondolkodó tínédzser, aki keresi magát, és jó esélye van rá, hogy valami egyéni, és nem a média által manipulált tömegtermék lesz belőle. Michael Cera annyira tesze-fosza kiakasztóan hétköznapi srácnak tűnik, persze a film végére kiderül, hogy sokkal több van benne. Ő az, akit mindig láttam az iskolában, de nem akartam igazán megismerni, és csak évek múlva jöttem rá, hogy mennyire jobban jártam volna vele, mint barát, mint a többi partyarccal. J.K. Simmons-t először a Fönök c. sorozatban láttam, és alapvetően egy szimpatikus fickó, és nagyon jól áll neki a liberális, szerető apa karakter. Bevallom szeretnék úgy hozzáállni egy hasonló helyzethez, ahogy ezt Ő is tette. Támogatóan, védőn, finoman irányítóan. A mostohaanyuka is teljesen rendben volt, a szövege hatalmas, öntudatos, de mégis jó anyuka. Bateman-nél mintha magamra láttam volna(csak a párom engedi a kibontakozásom), aki keresi az útját, nem tudja, hogy hol köt ki, csak azt, hogy valamit kell csinálnia. Az, hogy el akar csábítani egy 16 éves lányt, hát... Igen, talán beteges, talán pedofil, de azért vegyük figyelembe a körülményeket. A lány terhes, így már nehezen lehet szó megrontásról, a lány hasonló karakterű, mint Ő maga, így lelkileg, szellemileg is hasonlóak, és valahol a lányban testesül meg a szabadsága, az, amit már régóta keresett(kettejük jelenetei különösen tetszettek, mert én is kedvelem a régi, minőségi zenéket, és filmeket, kicsit olyan volt, mint a Pop, csajok, satöbbi, vagy a Tesó c.film). Szerintem teljesen felnött módjára viselkedett, és nem volt olyan "puha pöcs"(Csernus), aki nem vált csak azért, mert ezzel kényelmetlen helyzetbe kerül. Jennifer Garner számomra mindig is egy görcsös, kissé konzervatív nő benyomását keltette, ami sok szerepénél idegennek hatott, de itt épp ez kellett. A lényeg, hogy nagyon kellemes hangulatú film, sokáig nem is hittem el, hogy amerikai, inkább brit-re tippeltem, mert annyira stílusidegen volt az amcsi tinidráma, vígjátékoktól.

Hullámhegy - Vélemények

2010-08-18 01:50.54

Guy Ritchie-nek elvette az eszét a szerelem? Nem tudom, de sajnos meg tudom érteni a sok Arany Málna-díjat/jelölést, sőt a zsigereimben éreztem, hogy szétcincálták ezt a filmet. A rendező a kedvencem, szerintem óriás alkotásokat tett le eddig az asztalra, de ez most nem jött be. Volt egy-két pillanat, mikor éreztem a Ritchie feelinget, leginkább a vágásokban, képi megjelenítésekben, de a gyönyörű tájon, és egypár igazán ütős beszóláson kívül, melyeken én is hangossan nevettem, semmi mást nem adott. Madonna a kedvenc énekesnőm. Hihetetlen megújuló képességgel rendelkezik, mint zenében, mint külsőre. Az édesanyám abban az évben született, mint Ő, és ez számomra egy kissé fura, mert a korához képest még mindig nagyon szexi. A gondom vele kapcsolatban az, hogy nagyon megtanulta leplezni az érzelmeit, egy igazán jó pókerjátékos válhatna belőle, de ez a színészetben nem nagy előny, sőt iszonyatosan mesterkéltnek hat. Kerestem az igaz, felszabadult érzelmeket az arcán, de nehéz dolgom volt. Nem mindig volt ő ilyen, csak nézzük meg korábbi filmjeit. A történet nem rossz, de ebben a felállásban nem volt egy nagy szám. Egyszer rendben volt!

Requiem egy lányért - Vélemények

2010-08-17 23:19.22

El sem tudom képzelni, hogy milyen lehet egy ehhez hasonló pszichikai betegséggel együtt élni. Hihetetlen erő, és kitartás kell ahhoz, hogy egy ember kibírja a démonok zaklatásait. Keményen kell lavíroznia a normális tudatállapot, és az őrület határán. Érdekes hatással volt rám a film. Sokszor nevettem, sokszor izgultam, sokszor dühöngtem, és sokszor sajnálkoztam. Volt pár vicces rész, mely megelégedettséggel töltött el. Jól esett, hogy néha eleresztették a gyeplőt, mert nagyobb részben zaklatott lelkiállapotot eredményezett nálam ez az alkotás. Végig izgultam, mert át tudtam érezni, hogy mennyire kellett ügyelnie a viselkedésére a lánynak, illetve, hogy mennyire félt, hogy kijön rajta a szorongás, hogy meghallja a hangokat. Nem volt sok esélye a normális életre, a kapcsolatteremtésre, az ismerkedésre, hiszen a szerettének, barátjának lenni, óriási felelősség. Végig arra vártam, mikor jön el a pillanat, hogy magára hagyják, és magányosan szabályosan megőrüljön. Néha dühöngtem, hiszen az emberi ostobaság határtalan. Engem mindig is megijesztett a vak hitbuzgóság, én hiszek Istenben, de ne csak azzal teljen az életem, hogy félek tőle, és imádom őt. Az ördögűzés felelőtlen alkalmazását nem is taglalom. Az anyát egyszerűen nem tudtam megérteni, miért volt ennyire hideg, és merev lányával, ki még több szeretetet igényel, mint bármelyik másik ember. Sandra Hüller-t nem ismerem, de hihetetlen érzékkel adta át az érzelmeket, fantasztikus beleéléssel játszott, és az egész teste, az arca beszélt hozzám. Gratula a rendezőnek is, hiszen egy ilyen kis költségvetésű filmből csak úgy lehet valami felejthetetlent letenni az asztalra, ha szépen felépített, és jó a szereplő választás is. Sikerült!

A fekete Dália - Vélemények

2010-08-17 14:11.02

Nagyon alulértékelt ez az általam elképesztőnek tartott alkotás. Hihetetlen élmény nyújtott minden tekintetben. A történet megfelelően aljas, és kiszámíthatatlan, a rendezés tökéletesen felépített, a fényképezés gyönyörű, a film minden kockája kiállításra, elismerésre készült, a színészi játékok kiemelkedőek, sok meglepetésben volt részem, és az utómunka is megfelelően hatásossá tette ezt a művet. Történet: kicsit kalandoztam az "álomgyár" erkölcstelen, felszínes, mocskos, és embereket kihasználó világába, melytől felfordul az átlagember gyomra. A film nézése közben sokszor eszembe jutott Roman Polanski esete Samantha Gailey-vel Jack Nicholson házában, és valamilyen szinten elítélőbben álltam most ahhoz a történethez is, talán azért, mert ebben a filmben erős a határ a jó, és a rossz között, látni a filmeken a kislány arcát, látni kiszolgáltatottságát, de a legrosszabb a lemészárlásának bemutatása. Ezek a lányok elveszettek, egy olyan világ áldozatai, mely édes, gazdag, és gyönyörű álomképpel kecsegtet. Nap, mint nap manipulálva vannak emberek ezrei, és ezek az emberek bármit félredobnak, a saját lelküket is, csakhogy megfeleljenek, és befogadja őket, ez a nemlétező csodavilág. Természetesen nem akarok álszent lenni, nem tudom, hogy én, mint férfi mennyire tudnék ellenállni a csábításnak, de ezt nem is fogom megtudni, így marad az ítélkezés. A gyilkosság szörnyű, de mit is várhatnánk egy sznob, degenerált, hatalmaskodó családtól? Persze jelen van a történetben a korrupció, a rendőrség, a karhatalom zsarnoksága, az összefonódások, és titkok világának a bemutatása. Olyan érzésem volt, hogy Brian De Palma azért tudta ezt a filmet ennyire fantasztikusra megcsinálni, mert belülről ismerte, megtapasztalta ezt a világot. Rendezés: furcsa nosztalgia fogott el, hirtelen a 30-as-tól a 50-es évek filmjeinek világában találtam magam, gengszeterek, kőkemény zsaruk, kiknek nincs szükségük parancsra, hogy átkutassanak egy lakást, és nem kell félniük attól, hogy a belső ellenőrzés kérdezgetni fog, ha megölnek nyíltan pár embert az utcán, és persze jelen van a végzet asszonya, a szőke bombázó is. Nagyon régen láttam ehhez hasonló próbálkozást, talán ezért is nagyon megfogott. Két, nem túl régi filmmel is láttam párhuzamot, ilyen a Sin City, és a The Dark Knight. Mindkettő képregényes átdolgozás, melyben végigkövethetjük a szereplők belső vívódásait, gondolatmeneteiknek taglalását, hősies megnyilvánulásokat, sokszor veszteségek elszenvedését, de önzetlen cselekedeteiket is. A kameraállások, a színezés, az egész környezet mind-mind ismerős volt, de mégis egyedi. Színészi játék: Érdekes, hogy Josh Hartnett a Sin Cityben játszott, Aaron Eckhart pedig a TDK-ban, mindkettőnek jól állt mindkét szerep. Számomra mindkettő egy átlagosra ítélt színész volt, de egyre inkább meggyőznek, hogy több van bennük, mint amit eddig mutattak. Leginkább Josh-ra gondolok. Itt annyi érzelemet tudott megjeleníteni, amelyet csak kevesen tudnak, és kezdem tisztelni érte. Scarlett Johansson gyönyörű, és egyben nagyon szerencsés, hiszen hihetetlen tapasztalata van a fiatal kora ellenére, óriás filmekben játszott, és mindig helytállt. A kedvenc színésznőm Penélope Cruz mellett, de itt "csak" adta a kötelezőt, nem csalódtam benne, viszont Hilary Swank teljesen meglepett. Ő mindig a látómezőmön kivül maradt, pedig annyiszor megfogott nagyszerű játékával, de mégsem jut egyszerre eszembe, ha fel kell sorolnom a nagy kedvenceimet. Most szinte meg sem ismertem. A lelketlen, és számító, gyönyörű szexistennő, ki mindenre képes, és normáktól mentes életet él. Nem hiszem el, hogy mennyire hatásosan, és hihetően játszotta el ezt a karaktert, ez a szerep egy ragyogó csillag a filmográfiáján. Két rész az, amit kicsit gyengébbnek éreztem. Az első a film eleje, kicsit zavart a kezdés, zűr-zavaros volt. A második nem a rendező, író hibája, inkább az enyém. Nem jó a névmemóriám, és sokszor kellett megállítanom a filmet, hogy felfogjam, hogy éppen kiről is van szó? Összeségében egy nagyon egyedi, tipikussan Brian De Palma filmet láthattam, melyet talán sosem felejtek el.

Irina Palm - Vélemények

2010-08-16 01:35.04

Egy (sajnos) hétköznapi problémára, egy nem mindennapi megoldás, és ennek hatásai, röviden, de közel sem ennyi ez a realista alkotás. A kilátástalanság, a tehetetlenség iszonyatosan nyomasztó hatását már sokan érezhettük, de sokan nem teszünk meg annyit a szereteinkért, mint ez a hölgy, ki a kispolgársági létét, a szégyent, a lelki gyötrődést legyőzve, mint egy hétköznapi hős csak teszi a dolgát, egy magasztos cél érdekében. Sokszor ez a könnyebbik út, de itt ez az egyetlen lehetőség. Furcsa hatással volt rám ez a film. A történet, és a karakterek furcsa összetétele miatt egyszerre volt vicces, de szomorú is, felszabadító, de fájdalmas is egyben, és ez a hatalmas érzelemhalmaz bőven elég ahhoz, hogy a kisköltségvetés ellenére is egy felejthetetlen alkotással gazdagodjon a filmtáram.

elejére ... 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 ... végére