Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Páros mellékhatás - SuperTV2, 14:20 |
Fantomas - Film Mánia, 14:35 |
Dűne - HBO, 14:50 |
Az élet dicsérete - Epic Drama, 14:55 |
Ízek, imák, szerelmek - Viasat3, 15:20 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jess Harnell (61) |
Piros Ildikó (77) |
Nick Moran (55) |
Peter Medak (87) |
Joan Severance (66) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Jurassic város |
Josephine Park |
2011-02-13 01:30.32 |
Érzéseimet a filmmel kapcsolatban furcsa kettőség jellemzi. Egyszere megindító, szenvedélyes, kissé beteg, de átérezhető, és giccs is. Penélope Cruz, mint az egyszerű, tenyeres-talpas, a lábait járás közben szétcsapdosó, fatuskó érzetét keltő érzéki, és érzékeny, szeretetre, törődésre vágyó szerelmes, és szexi nő. Hihetetlen ez a színésznő. A történet szépen felépített, mély, és sokrétű mondanivalóval, egy olasz limonádéjátékfilm hatását keltő bemutatással.
Nem tudom, hogy szeressem, vagy ne törődjek vele. Egyik sem sikerül. Adott egy orvos, kinek fogalma sincs, hogy mi hiányzik az életéből, egyszerűen csak tudja, hogy másra van szüksége, mint amit adott neki az élet. Mikor találkozik Italiával, rájön, hogy egy túlfűtött kapcsolat különlegessége kell, de a társadalmi elvárások, és a szélsőségektől való félelem eltántorítja attól, hogy ennek a kapcsolatnak átadja magát. Természetesen ezzel a hozzáállással csalódást, és fájdalmat okoz szeretőjének, és feleségének is egyben, nem beszélve saját vívódásairól. Nem egyszerű felállás, és nem egyszerű a végkifejlet sem. Nem hagytam volna ki, durva volt! |
2011-02-13 00:58.17 |
Aki ismeri az ízlésemet tudja, hogy nagyon szeretem az érzésfilmeket. Ha az egy francia film, melyben gyönyörű játékok, és még tökéletesebb képek vannak, akkor 100%-osan vevő vagyok rá.
Egyszerűen felépített, de annál hatásosabb. Nincsenek benne túlhúzott érzelemhullámok, mégis szenvedélyes, és romantikus, nincsenek benne hatásvadász megnyilvánulások, mégis minden képkockája feledhetetlen, és a zenéje... Érdekes, hogy egy számomra ellenszenves környezetet, amilyen a téli havas-esős, latyakos, szürke, ködös táj, város, szerethetővé varázsoltak a számomra, ez nem egyszerű. Minden elismerésem mindenkinek, szükségem van ehhez hasonló darabokra!!! |
2011-02-09 00:13.07 |
Meghalt Maria Schneider, az Utolsó tangó Párizsban női főszereplője, szóltak a hírek! Ilyenkor mindig megdöbbenek, hogy megint elvesztettünk egy nagyszerű szinésznőt! Nyugodjék békében!
Maria Schneider (27 March 1952 – 3 February 2011) |
2011-01-30 22:43.08 |
bocsánat, rossz helyre írtam! |
2011-01-30 22:42.12 |
Végem van! Sok-sok érzés kavarog bennem most, hogy végeztem ezzel az alkotással. Egyrészről a film felépítését, életrajzi vonalnak a minőségi bemutatását kell, hogy értékeljem, másrészről azt, hogy a film hangulata milyen hihetetlen érzelmi töltöttséggel ragadott magával, és ebben nyert nálam. Nem sok kellett hozzá, hogy bekerüljön az 5*-osok táborába.
Kezdjük az elején. Életrajzi filmekkel sokszor hadilábon állok, mert érdekfeszítően, de mégis hitelesen bemutatni egy hasonló alkotást korántsem könnyű munka, és ennek sokan nem felelnek meg. Persze vannak olyan rendezők, igaz kevesen, kik minden kívánalomnak eleget tudtak tenni, és remekműveket tettek le az asztalra (ilyen talán Richard Samuel Attenborough, kit 100%-osan elismerek), de sok olyan rendezőt is ismerek, kinek beletört már a bicskája. Tipikusan francia alkotás! A környezet, az emberek kisugárzása, a viselkedésük, az életigenlésük, és sokszor a lelki fájdalmuk eluralkodása testük, és szellemük felett, a stílusuk, ezek engem mind-mind megragadnak. Audrey Tautou gyönyörű, sokszor játékos, de mégis meggyötört, erőszakos, idegesítő, és mégis vonzza az embert, sokszor férfiasan öltözködik, és a viselkedése is erőteljes, de mindezek mellett szenvedélyesen nőies. Alkotó, formabontó, és stílusos, mint amilyen a 20. század. Tökéletes volt Coco szerepére. Voltak kicsit klisészerű részek is a filmben, melyeket én sem tudtam megmagyarázni. „Miért kellett?”, gondoltam sokszor magamban, de ezek annyira nem voltak illúziórombolók. Összességében tetszett, írom ezt nem teljesen elfogulatlanul, hiszen nagyon szeretem a divat világát, így ez a film számomra egy élmény volt! |
2011-01-30 22:40.12 |
Nagyon kellemes volt, nagyon jól esett ez az alkotás. Nagyszerű színészi alkotások (Robin Williams fantasztikus, de a többiek elött is emelem a kalapomat), kissé szentimentális, de nagyon hangulatos környezet, rendezés, néha feszültséggel teli, sokszor drámai, és néhol megható, vicces, és romantikus történet, tehát sok minden van benne.
Nagyon jól esett! Megérdemli a 4*-ot! |
2011-01-30 22:25.22 |
Könyörgöm! Ez mi volt? Banderas, Liu, mit kerestek ebben a semmiben? Robbantási szakértők próbafelvétele volt, mert a történetnek bevezetése nem volt, csak egy sablonos valami, melyet lezavartak két perc alatt, a felépítése olyan egyszerű, mint a kettes legó, és a befejezés kiszámíthatóan hányinger. A párbeszédek összmennyisége a film (talán) 2%-át teszik ki, már-már csak akkor állítottam le a pörgetést, mikor láttam a halakat tátogni.
B, vagy c, nem is tudom, hogy milyen kategóriás, ez az emberiség elleni vétek volt! |
2011-01-30 13:53.30 |
Végem van! Sok-sok érzés kavarog bennem most, hogy végeztem ezzel az alkotással. Egyrészről a film felépítését, életrajzi vonalnak a minőségi bemutatását kell, hogy értékeljem, másrészről azt, hogy a film hangulata milyen hihetetlen érzelmi töltöttséggel ragadott magával, és ebben nyert nálam. Nem sok kellett hozzá, hogy bekerüljön az 5*-osok táborába.
Kezdjük az elején. Életrajzi filmekkel sokszor hadilábon állok, mert érdekfeszítően, de mégis hitelesen bemutatni egy hasonló alkotást korántsem könnyű munka, és ennek sokan nem felelnek meg. Persze vannak olyan rendezők, igaz kevesen, kik minden kívánalomnak eleget tudtak tenni, és remekműveket tettek le az asztalra (ilyen talán Richard Samuel Attenborough, kit 100%-osan elismerek), de sok olyan rendezőt is ismerek, kinek beletört már a bicskája. Tipikusan francia alkotás! A környezet, az emberek kisugárzása, a viselkedésük, az életigenlésük, és sokszor a lelki fájdalmuk eluralkodása testük, és szellemük felett, a stílusuk, ezek engem mind-mind megragadnak. Audrey Tautou gyönyörű, sokszor játékos, de mégis meggyötört, erőszakos, idegesítő, és mégis vonzza az embert, sokszor férfiasan öltözködik, és a viselkedése is erőteljes, de mindezek mellett szenvedélyesen nőies. Alkotó, formabontó, és stílusos, mint amilyen a 20. század. Tökéletes volt Coco szerepére. Voltak kicsit klisészerű részek is a filmben, melyeket én sem tudtam megmagyarázni. „Miért kellett?”, gondoltam sokszor magamban, de ezek annyira nem voltak illúziórombolók. Összességében tetszett, írom ezt nem teljesen elfogulatlanul, hiszen nagyon szeretem a divat világát, így ez a film számomra egy élmény volt! |
2011-01-30 13:32.21 |
Mikor elöször láttam ezt a filmet, éppen ez volt a sokadik hasonló alkotás, melynek nekiálltam, és talán ezért besokalva átlagosra értékeltem, pedig cseppet sem átlagos. A történet szépen fel van építve, de valami mégis hiányzik. Kettősség van bennem. Egy hitetlen ördögűző imádságokat kántálva menti meg a halandók lelkét, harcol úgy, hogy a környezete nem vesz róla tudomást, nem szerepel a médiában, a helyszínek, ahol a nagy viadalok történnek munkahelyek, lakások, de soha nincs egy szemtanú, annyira hihetetlen. A fegyverek külseje, rendeletetése már-már elcsépelt, igaz van köztük ötletes is, de valahogy érzek valami negatívumot a filmmel kapcsolatban. Miért javítottam jóra? A hálivúdi elemek miatt! Az operatőri munka, látvány, hangeffektek kivitelezése tökéletes. Keanu Reeves, és Rachel Weisz párosa sem hétköznapi, szép emberek összetalálkoznak, mindketten különleges képességekkel, és testi felépítéssel rendelkeznek, és megfelelő elszántsággal küzdenek a gonosz ellen(itt egy kevés cinizmust olvashatsz ki), de jól játszanak, átérezhetően, hihetően.
Összeségében, egy szemet gyönyörködtető, effektekkel operáló, néhány érdekes gondolatot boncolgató alkotás, melyet egyszer-kétszer érdemes megnézni! ui: Tilda Swinton tökéletes Gabriel volt, van egy finom, érzéki, tiszta, de mégis forrongó kisugárzása. |
2011-01-29 15:50.01 |
Egy ellentmondásos személyiség bemutatása, egy forrongó, változásokra éhező világban, egy stílusos, és tehetséges rendező lelkületén, egy fantasztikus operatőr, és jelmeztervező szemüvegén keresztül.
Nem egy mindennapi alkotás. Elég szélsőséges fogatatásban részesült, és nálam sem aratott osztatlan sikert. Az a gondom, hogy szeretem történelmet, és a kronológiai összevisszaság nem tetszett, ahogy a modern popzene is kissé rendhagyóvá tette(ami nem feltétlenül negatív). Marie Antoinette fiatalsága, és fellépése üdítően hatott abban a protokoltól, elvárásoktól, alakoskodásoktól túlzsúfolt, gonosz furkálódásoktól, rosszindulattól fertőzött 18.századi arisztokráciában, melybe belecsöppent, mint feleség! Igaz a szabályok segítették át a kezdeti beilleszkedését, hiszen nem kellett zavartan önállóan megnyilatkoznia, minden mozdulat, beszélgetés előre megszerkesztett volt. Egy kitárolkozó személyiségnek ez valahol hátrány is, mert így a környezet magányba taszítja. A rengeteg intrika, mely körülveszi, és melyben szocializálódik játékossá, és még elveszetebbé teszi, egy olyan asszonnyá, ki már azt sem tudja igazán, milyen az igazi énje, és pótcselekvésekkel próbálja fájdalmát elnyomni. Természetesen lehet az ember cinikus, és mondhatja, hogy "de sajnálom, de legalább nem éhezett, nem volt nyomoruságos élete", de ne felejtsük el, hogy az arisztokratákat arra nevelték, hogy két féle ember van: az Istentől kiváltságokat kapott társadalmi réteghez, illetve az őket kiszolgáló réteghez tartozók. Fogalmuk sem volt róla, mi van a kapuk mögött, több nemzedéknek kellett lecserélődnie, hogy valamelyest ez változzon, és a 19.századi reformoknak, és a 20.századi változásoknak köszönhetően valamelyest megtapasztalták a másik oldalt. Naívnak kellene lennem, hogy azt állítsam, a felső, és felső-középosztálybeli társadalmi réteg tagjai ma nem veszik magukat körül falakkal, és nem felsőbbrendűnek nevelik csemetéjüket, de most közvetlenebb a világ ráhatása ezekre a családokra, és van legalább esélye némelyiküknek, hogy másként cselekedjenek. Természetesen néha idegesítően hat, mikor nem királynőtől elvárható felelősséggel áll a dolgokhoz, de ki tette ezt akkoriban? Kirsten Dunst-nak van egy rendkívül bájos, szerethető, és kislányossan szexi kisugárzása, mely itt is hatott, és melyet Coppola előtérbe is helyezett a maga kifinomult módszereivel. Sokszor tapasztalható, hogy a merev, némán futó részletek erős hatásfokozók, és rám hatottak is. A képek fantasztikussak, ahogy a ruhák, és a sminkek is, adtak a részletekre. Összeségében nekem tetszett, érdemes volt belevágni! |
2011-01-16 17:25.08 |
Szomorú, hogy időseink, kik sokszor büszkén, becsületesen, sokat dolgozva megteremtették egzisztenciájukat, ennyire kiszolgáltatottá válnak. Alapból ez a téma egy jó drámaalap, viszont a film kidolgozása nagyon tv-filmszerű volt, néha túljátszva, a zenei aláfestéssel ömlengősre sikeredett, majdnem, mint egy latin szappanopera. |
2011-01-16 02:31.43 |
Rettentően fárasztott a film, pedig a bevezető ígéretes volt! Gyenge jellemű, céltalan fiatalok, és az Ő felelőtlen, felszínes és fárasztó szüleik, gondoltam ez érdekes lehet, hiszen jó alapanyaga egy megfelelően lesújtó drámának. Nem sikerült! Unalmas a forgatókönyv, kusza a rendezés, gyengék a színészi játékok, itt még a rutinos öregek sem emelték a színvonalat! Igaz Rourke, és Ryder abban a pár jelenetben, míg fellelhető volt rendesen alakított, de ennyi! |
2011-01-09 19:39.20 |
Lehangolt a film! Nem azért, mert újdonságokat mesél el, és nem is azért, mert annyira megdöbbentő, és hatásos a látvány, hanem egyszerűen újból figyelmeztet, hogy jelenlegi társadalmi, és gazdasági berendezkedésünknek, milyen rákfenéi vannak. Szerteágazóan kutatja a témát, ami tetszett, viszont az, hogy kissé kuszán teszi mindezt, nincs normálissan felépítve a történet, és így minőségtelen dokufilm érzetét kelti, nem segíti a pozitív megítélését. Külön-külön véve a részleteket, mind-mind egy kis dráma, viszont ezek nem alkotnak egy teljes egészet.
Kezdődik azzal a ténnyel, hogy minőségtelen, vagy legalábbis higiéniai szempontból nem makulátlan marhahúsból készítenek pogácsákat a hamburgerekbe. Ezt ki kell vizsgálni! Erre a feladatra egy jóhiszemű, vagy inkább birka átlagpolgár hivatalnokot bíznak meg, kinek a vizsgálati eredménye befolyásolható(erre a szerepre tökéletes Greg Kinnear, kinek a karakterei már sokszor voltak idegesítően naívak, és a megdöbbentő megvilágosodása már ismert), és indul a történet. Egyértelmű, hogy az étteremlánc testesíti meg a tőkés kizsákmányoló transznacionális cégeket, kik a profit érdekében mindenre képesek. Kik az áldozatai? Például az illegálisan bevándorló szakképzetlen, kiszolgáltatott és olcsó munkaerő, az éttermekben dolgozó, a lelküket kevés pénzért eladó fiatal kiszolgálók, konyhai kisegítők, az elhalgatatott jólelkű lakosok, és a média általi manipuláció áldozatai a fogyasztók is. Természetesen minden viszonylagos. Az illegális bevándorlónak mennyivel lenne jobb a saját hazájában, ahol sokkal kevesebbet keresne, és legyünk őszinték, illegálisan van az USA-ban persze, hogy kiszolgáltatott. Természetesen hivatkozhatunk a nagy társadalmi egyelőtlenségekre, arra a hatalmas szakadékra, mely a határon húzódik meg, de az áhított jobb élet fenntartása mindig valakinek, vagy valamely csoport kárára valósítható meg. A fejlettnek tartott országokban a jóléti társadalom megmaradása a fejlődő országok kihasználása által lehetséges, de egyben lehetőséget is ad a tőkebeáramlás a felemelkedésre, és habár Magyarország egy köztes helyen helyezkedik el inkább vagyunk a "jobb" oldalon, mint a szegényebben(ha mi ezt nem is így gondoljuk). Gondolom jön a válasz, hogy én az irodából könnyen beszélek, írok, de hozzáteszem én sem itt kezdtem, dolgoztam gyárban is. Dolgozni egy hasonló gyorsétteremben sem lehet leányálom, de gondolom szüksége van munkára, és valaki beruházott és adott neki, de legalább lehetősége van kitőrni ebből a közegből, ahogy a manipulált társadalomnak is választani, hogy nem eszi meg ezt a szemetet. A vágóhídas jelenetek talán megdöbbentőek, de gondolom senki nem gondolta, hogy csak úgy magától kiesnek a szervei a marhának, és legyünk őszínték, az a bemutatott húsfeldolgozó üzem messze szebb, és jobb állapotban van, mint a hazaiak többsége. Az állatok szörnyű helyen, és környezetben való tartása tényleg visszataszító, és felháborító, de a profit itt is a lényeg, ahogy a sor gyors tempója miatti minőségromlás is. Természetesen egy jobb, és szebb világ érdekében tehetünk lépéseket, és szükség is van rá, hogy felelőssebben, tudatosabban szervezzük az életünket, de szerintem mindez az egyéneknél kezdődik el, hogy olyan termékeket vásárolunk, mely mögött tényleges értékek vannak, és nem olyan gyártás utján készülnek, ahol nem tartják be a munkabiztonsági előírásokat, stb, stb, stb. Tehát összeségében érdekes, és jó dolgokról szólt a film, de mindez elég silány formában. |
2011-01-09 02:13.01 |
Kedvelem az ehhez hasonló könnyed, francia vígjátékokat! Van egy kellemes hangulatuk, nincsenek ütős poénok, óriási beszólások, csak az életet mutatják be pár különleges szituációban, és ez sokszor jól esik nekem.
Ki nem álmodozott arról, hogy nyer a lottón? Én is sokszor eljátszottam a gondolattal, hogy mit tennék, ha nyernék, igaz nem lottózom. A film természetesen az sugalja, hogy a pénz önmagában nem minden, de azért az embernek kölcsönöz önbizalmat, magabiztosságot, és nyugalmat. Alapból csak elváltak volna, de a hősünk pozitív változása, bosszújának eredménye megfordította a történteket. A kedvenc beszólásom: - Rengeteg pénzt elszórtam, mégis több pénzem van, mint volt? Tényleg igaz, hogy a gazdag ember, csak gazdagabb lehet. Erre a bankigazgató: - Hihi ez igaz a szegényekre is, nem? |
2011-01-05 01:03.55 |
Ez kinek szólt? Mit akarsz mondani? |
2010-12-30 23:53.05 |
Több mint egy éve láttam utoljára ezt az alkotást, és most újból nekigyűrköztem. Volt hozzá kedvem, viszont egy pluszérzés, mely most felmerült bennem, az pedig a hiányérzet. Mi történt a többi lánnyal? Öldöklés, mentegetőzés, stb, de a többi drogos csajt hagyjuk, had főjön a levében, vagy a hányásában? Most egy kicsit globálisabban fürkésztem az eseményeket, talán nem kellett volna? |
2010-12-30 02:06.24 |
Adott egy jó téma, mely mélyen érinti a ma emberét, és felbuzdít a jogtiprások elleni harcra, adott egy profi rendező, operatőr, és sok nagyszerű színész, kiknek játéka elkápráztat, de mindezek ellenére nem fogott meg a mű, mert tipikussan amcsi felmagasztaló stílusban adták elő, mely engem mindvégig zavart!
Hihetetlen történet, embertelenséget, kegyetlenséget, jogtalanságot, emberi butaságot, társadalomkritikát mutat be, de tehette volna mindezt más stílusban, és jobban ütött volna. Leginkább Djimon Hounsou, Anthony Hopkins tetszett, de nagyot csalódtam pozitívan Matthew McConaughey-ben is! Nézhető, és a minősége miatt mindenképp 4*, de nem lesz kedvenc! |
2010-12-29 02:00.15 |
Izzó erotika, szenvedély, függőség, lelki gyötrelem, gyász, az átlagostól való félelem, határtalan, normáktól mentes kiútkeresés, önismereti megnyilatkozások, a szereplők nosztalgikus bemutatása, mindez egy filmben, fantasztikus képekkel, szellemes, sokatmondó, igaz néha obszcén monológokkal, párbeszédekkel, és tökéletes rendezéssel.
Mindig is érdekeltek a szélsőséges érzelmeket boncolgató filmek(ilyen például Polanski Keserű méz c. alkotása), melyek tabuk nélkül, minden társadalmi normát nélkülözve vesznek górcső alá sorsokat, személyiségeket, embereket, a maguk csupaszságában, teljes kitárulkozásukban, nem nélkülözve a sokszor rögös, de mindenképpen érdekes út bemutatását, feltérképezését is. Olyan érzésem van a film nézése közben, hogy az egész helyzet rendkívül vonz, hiszen a legtöbb férfi szeretne egy gyönyörű fiatal nővel spontán szexelni, vagy néha perverznek lenni, és nem csak a kisdunyha alól kikandukáló lábujjra ráizgulni, de ez olyan, mint egy mocsár, egy gumiszerű iszap, melybe egyszer belelépsz, elkap és nem ereszt, és rendkívül veszélyessé válik, mert megfulladhatsz, vagy kiszáradhatsz! A szexjelenetek a mai szemmel talán nem annyira durvák, de a '70-es évek elején még igen polgárpukkasztásnak számítottak a hasonló képek a mozivásznon, igaz a megfelelő hatáskeltéshez szükség is volt a teljes kitárulkozáshoz, és gondolom, legalábbis remélem a legtöbben nem a pornográf jelleget vélték fő motívumként felfedezni a műben. Külön tetszettek a visszaemlékezések, mikor finoman körülírják emlékeiket, a szavakon keresztül átadják mindazt az érzelemvilágot, melyet ők is megtapasztaltak, és ez számomra iránymutatás, hogy ne engedjem csak elszaladni a világot az idő sodrásában, hanem fogalmazzam meg amit látok, és átélek, mert akkor talán megmarad emlékezetemben. Gondolom nem kell megemlítenem, hogy Marlon Brando tökéletes választás volt, fantasztikusan játszott, teljes átéléssel, Maria Schneider gyönyörű, és szexi, kislányos naívitása különlegesen erotikussá teszi, és hát Bertolucci beleadta a filmbe minden férfias vágyát, és gondolatát, és a végére tökéletesen lezárta egy erőszakos, megdöbbentő, de mindent következtetést felvázoló végkifejlettel. |
2010-12-28 02:54.13 |
Prince személyes kedvencem. A zenéje, a művészete, a Purple Rain, mind-mind felejthetetlen alkotás, és ez igaz, az ebben a filmben elhangzott dalokra is, de sajnos a film többi része elmarad a vártaktól, és a kívánalmaktól, szerintem. Túlmisztifikált, a poénok erőltetettek, a díszlet szakadt, az egész film egy műteremben játszódik, hangulatromboló ködben, pár idegesítő Prince személyes megjelenéssel. Számomra fárasztó, és unalmas volt. Valahol értem a mondanivalóját, és érzékelem művészi kinyilatkozását, de ez akkor is egy gyenge munka. A zene miatt, és amiatt, mert nem tartom egy átlagos alkotásnak kap tőlem 3*-ot. |
2010-12-28 02:46.53 |
Ha Prince-ről van szó, akkor egy extravagáns, hihetetlen tehetséges, egyedi előadóművészről, zenészről, énekesről beszélhetünk, kinek művészete nagy hatással volt generációkra(rám mindenképp), ha nem is annyira Magyarországon, de a világ nagyobb részén mindenképp. Személyes kedvencem, így nehezen tudnék a filmjéről rosszat írni, de az "Irka-firka" híd után rájöttem, hogy mégiscsak lehetséges. Ez az alkotás viszont minőségi, átérezhető, a számok ütőssek, és a helyükön vannak, a jellemek, a poénok jól kiszámítottak, és nem eröltetettek, minden ott van, ahol kell egy ilyen klasszikus filmhez! Igazi élmény, és szerintem mindenképpen kötelező, hogy az emberek megismerjék Prince korai munkásságát, és motívációjának forrását. |
2010-12-28 02:23.45 |
Bájos, romantikus, feszültségekkel teli, magával ragadó alkotás. Könnyed, de mégis mély gondolatokat hordoz, egy vonzó, de felszínes világot mutat be, a maga súlyos magányosságában.
Audrey Hepburn egy jelenség, és az általa játszott lány, a korábban vázolt tulajdonságok miatt, számomra New York megtestesülése. Teljes identitás zavarban szenved ez a gyönyörű, kacér, nagyon vonzó nő, valahol mindenki szereti, de félnek is tőle, és a férfiak nem mernek közelíteni hozzá, ezért sokszor védekezésképpen eltaszítják maguktól. A másik lehetőség, hogy jobban megismerik, és meglátják benne a törékeny, magányos lányt, ki menekül egy jobb világ felé, nem törődve az emberek érzéseivel, az erkölccsel, és beleesnek a csapdába, a lénye hatása alá kerülnek, és nem ereszti őket. Nagy feladat megértetni egy ilyen sebzett vaddal, hogy ne féljen az érzéseitől, és hogy biztonságban van, nem fog csalódni, és ez általában nem is sikerül, ezért a férfiakat a teljes őrületbe szokták az ilyen szerelmek kergetni. Hihetetlen érzékkel megtalálta az egyensúlyt a szenvedély, a dráma, a szerelem között Blake Edwards, és ilyen gönyörű játékkal csak segítette Audrey Hepburn is, és így egy felejthetetlen művet alkottak. |
2010-12-19 19:18.35 |
Mindig is kettős érzelmeim voltak a wuxiafilmekkel kapcsolatban, hiszen mindig is tetszettek a keleti kultúrákra jellemző tradicionális értékek, mint becsület, közösségi, és családi felelősségtudat(természetesen ezek nem csak keleti értékek, hiszen a nyugati világra is jellemzőek voltak, néha-néha), és a stílus is, viszont mindig is nehezen fogadtam el a gravitáció könnyed semmibevételét, pedig nem tartom magam egy begyepesedett filmrajongónak.
Ennek az alkotásnak csak a javára vált, hogy nem láttam minden percben akciójeleneteket, hanem nagy hangsúlyt fektettek a drámai vonalra, a színészi játékokra, és a környezet aprólékos bemutatására, a gyönyörűségének kiemelésére a tőkéletes operatőri munka eredményeképpen. Meg tudták tartani misztikus romantikus hangulatát, és nem volt csöpögős, nem volt hálivúdi, csak különlegesen hétköznapi. Ezt a filmet különböző fórumokon más-más filmhez hasonlítják, de nekem egy teljesen más stílusú alkotás jutott az eszembe, a Star Wars, ahol a Jedi lovagok harcolnak a nemes ügyért, és ahol a padavan szívét elfedi a sötétség, megbotlik, mestere fölé helyezi magát, és a rossz útra tér. Furcsa párhuzamokat véltem felfedezni, igaz a Tigris és Sárkány-t nem igazán definiálhatom fantasztikus sci-fi-ként. Külön kihangsúlyoznám a hölgyek szépségét, mely külön élmény volt számomra, de úgy összeségében élveztem az egész filmet. Szép munka! |
2010-12-19 14:40.25 |
Kellemes, elgondolkodtató, könnyed, szellemes, egy igazi kis csemege, ahogy az elöttem szóló is aposztrofálta. A történet mindenképpen érdekes, hiszen adott egy erőssen depressziós bérgyilkos, ki találkozik egy erőssen önértékelési problémákkal küzdő üzletemberrel, és mindkettőjük léte függ attól, hogy mit tudnak kihozni kapcsolatukból. Ezen kívül nincsenek benne óriás fordulatok, vagy akciójelenetek, de most ez mindenképpen pozitívum. A hétköznapisága tetszett igazán, a reakciók annyira életszerűek voltak, nem voltak túlzások, vagy a számomra sokszor oly szimpatikus színpadiasság, stílusosság is hiányzott, de ez pont így volt jó. A párbeszédek, a színészi játékok voltak az igazi erősségek, aminek különössen örülök, hogy az általam átlagszínésznek titulált egyének megmutatták, hogy mit tudnak. Bravo! |
2010-12-12 20:37.51 |
Szeretem a történelmileg hitelesen megalkotott kalandfilmeket, mert átérezhetően van bemutatva egy olyan kor, mely számomra teljesen ismeretlen, és élvezettel vetettem bele magam a történésekbe. Természetesen nem hiányozhattak a halivúdi sablonok, a romantikus szál már-már giccses, de a színészi játékok megmentik az egészet, bár sokszor ott is fellelhető pár tipikus vonás. Érdemes bárkinek megnéznie ezt az alkotást, és levonnia a következtetést, hogy mai világunk kényelmes, és belekukantani abba, hogy mit jelentett akkoriban az élet. A fényképezés gyönyörű, megfelel a tipikus megafilmek szabályainak. Ez a szabályosság észrevehető az egyész filmen, és talán ez volt csak, ami zavart. |
2010-12-12 20:20.01 |
Jó kombináció a Wilder, Lemmon páros, mert mindig tudnak hangulatos, szerethető, limonádé vígjátékot gyártani. Annyira felismerhetőek, kellemesek, naívok, és tipikussan '60-as, '70-es évekbeli feelinget árasztanak, mely segít teljesen kikapcsolni, és álmodozni.
Varázslatos olaszországi mediterrán tájak, emberek, zene, kultúra, minden egyben van, hogy tökéletes környezetet biztosítsanak a nagyszerű színészi játékokhoz. A forgatókönyv nem egy nagy szám, de mi kell egy jó vígjátékhoz? Minden megvan! Jó volt! |
2010-12-05 21:21.13 |
Hatalom, gazdagság, sznobizmus, lenézés, agresszív kisajátítás, és a hatalom kontrollálatlan kihasználásának bemutatása az elsődleges mondanivalója a filmnek. Elérte, hogy újból éreztem azt a nyomasztó érzést, amit a hasonló, szépen kivitelezett, kitűnő színészi játékokat felvonultató, az arisztokratikus társadalmi rétegeket cinikussan, vagy leleplezően bemutató drámáknál szoktam, és ez elég ritka. Természetesen az emberek mindig szeretnek bekukkantani a csillogás mögé, de sokszor a látvány csalódással teli, taszító, és egyben riasztó is. Kicsit olyan érzésem van, mintha zavarodott emberek csoportjáról beszélgetnénk, kik sok mindent megtehetnek, de az erkölcsi korlátok, és a lehetőségek kereszttűzében edződnek, és közben valami korcs faj jön létre, szánalmas, és ijesztő is, hiszen ezek az emberek irányítanak olyan vállalatokat, sőt országokat, melyekben dolgozunk, és élünk.
Visszatérve Diane Lane érzéki, és mégis jó anyakarakter. Donald Suherlandnak mindig is jól álltak a felsőbb társadalmi osztálybeli szerepek, így itt sem csalódtam, benne, és úgy összeségében mindenkivel meg voltam elégedve, leginkább a takarítónő hihetetlen testével, de ez már más kérdés. |
2010-12-05 18:17.25 |
Nem kedvelem a hasonló fantasztikus, akció, kaland, sci-fi filmeket, de ezt még én is respektáltam. Tetszett a film hangulata, régen éreztem hasonlót. Van tipikussan jó, és rossz, van a világot meghódítani akaró főgonosz, és különleges adottságokkal megáldott antiszociális főhős, ezt fűszerezték minőségi CGI effektekkel, tehát minden adott volt, hogy izgalmas szórakozás elé nézzek. Mese felnötteknek, kellemes vasárnap délutáni szórakozás. |
2010-12-04 15:16.38 |
Fojtogat ez a film, elkeserít, és megdöbbent. Fojtogat, mert meghatóan szívszorító, de milyen is lehet egy olyan alkotás, mely nyomorban, elnyomásban élő gyermekekről szól?
Elkeserít, mert valahol el kell fogadnom, hogy vannak, és mindig is lesznek hasonló gyermekek, de egyben dűhít is mindez. Telnek napjaink viszonylagos jólétben, miközben mások csak álmodoznak hasonlóról, és mindemellett állandóan panaszkodunk is. A film nézése közben eszembe jutott egy kis történet, mely velem történt meg: Egyszer kiskoromban elhagytam a kulcsaimat, és nem tudtam bemenni a lakásba. Édesanyám külföldről tartott éppen hazafelé, és kint kellett megvárnom a hidegben, mert annyi eszem nem volt, hogy elmenjek a nagyanyámhoz. A lényeg, hogy álltam kint, és néztem a szomszédok ablakát, ahonnan kiszűrődött némi fény, és hallgattam, ahogy szól a tv, és a szobában beszélgetnek. Teljesen hétköznapi beszélgetés volt, semmi különös, de akkor mindez felértékelődött bennem, nagyon vágytam abba a teljesen átlagos szituációba, bent a meleg lakásban. Ezek a gyerekek nap, mint nap vágyakoznak hasonló életbe, de nem adatott meg nekik mindez, és még csak nem is tehetnek róla. Hányszor megyünk el az utcán emberek mellett, levegőnek, sőt zavaró tényezőnek tekintve őket, és bele sem gondolunk, nem is akarunk belegondolni, milyen érzés lehet ez nekik. Megdöbbent, mert sok-sok szenvedés után még mindig van erejük azt mondani, nem baj, majd holnap újból útnak indulunk, vagy csak állnak egy autó mellett, és mosolyognak, mert tudtak egy pillanatig örömet szerezni egy nálánál jobb környezetbe született társuknak, egyszerűen fel tudnak nevetni, ami sokszor sírást fed el. Nagyszerű rendezők érzelemdús, és igen minőségi munkájának eredményéből született ez a hihetetlen mű, és mindezt támogatja gyönyörű képi megjelenítés, a sokatmondó forgatókönyv, a tökéletes színészi játékok, és vágások. Ezt mindenkinek látni kell. |
2010-11-28 18:04.16 |
Realista, brutális, és elgondolkodtató. Adott egy naív, kölyöklelkű, értelmiségi író, ki könyvet ír, és szomjazik a tapasztalatszerzésre, bele szeretne látni a főhősei fejébe, mely kicsit ijesztő, hiszen a szereplői sorozatgyilkosok. Van egy érzékeny, határozott jellemű párja, ki fotóművész, és az elvont, kissé naturista képei jól kiegészítik a könyvet. Csatlakozik hozzájuk egy igénytelen, műveletlen, erkölcsi korlátoktól mentes, szociopata férfi, és a buta, naív, érzékeny, és hiszékeny, sok szenvedést megélt élettársa. Ezeknek a pároknak a párosítása furcsa, és mindkét pár számára frusztráló, és zaklató, ami alapból feszültséget hordoz, de ami durvább, az a film, és ezzel együtt a személyiségek megváltozása. Brad Pitt lelkiismeret-furdalás, egzisztencia, és megfelelő intelligencia híján, csak egy szánalmas, de pont ezért rendkívül veszélyes egyén, és ha rendelkezne tudással, akkor egy rendkívüli karriert futhatna be a szervezett bűnözés világában. Az ő átváltozása csak abban nyilvánul meg, hogy kiszabadul a rossz szellem a palackból, és tarol. Duchovny átalakulása a leglátványossabb, hiszen fokozatossan adja fel korábbi elveit, és belevág egy általa régóta kostolgatott, de ismeretlen világba, majd a végén felnötté vállik. A két lány reakciói egyértelműek, és ezt is várjuk tőlük, mert kell lennie normális pontnak is a történetben.
Érdekes, sokszor lightosan hátborzongató alkotás, mely a különleges színészi alakításokkal, és remekül felépített történetvezetéssel megfogja az embert. |
2010-11-22 00:17.31 |
Kellemes kis vígjáték, erős mondanivalóval, és néhány ütős jelenettel. Csak egy dolog zavart! Visszafogott volt Carrey jellemkomikai játéka, mely lehet, hogy a rendező hibája, de az is lehetséges, hogy Carrey komolyodott meg.
Alapvetően tetszett az egész film, még a mellékszereplők is, Alec Baldwin Elizabethtown-os kapitalista élősködő karakterével egyetemben. |