Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Deadpool & Rozsomák *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
A látszat csal - AXN, 18:45 |
Venom - Viasat3, 18:55 |
Az ártatlanság kora - TV4, 19:00 |
Bosszúvágy - Mozi+, 19:00 |
Nemzetbiztonság Bt. - Film+, 19:10 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Danny DeVito (80) |
Martin Scorsese (82) |
Stephen Root (73) |
William R. Moses (65) |
Sophie Marceau (58) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Venom |
Jocelyn Hudon |
2016-08-08 16:53.49 |
A harmadik világ gyötrelmeit úgy vélem innen aligha lehet átélni, vagy megérteni, de talán nem is erre volna szükség, csak egy kicsit odafigyelni, és nem felszegett fejjel elfordítani tekintetünket. Sajnos nagyon is ezt csináljuk, amíg a mi kis környezetünkben nem történnek meg ezek a borzalmak, addig baromi könnyen kapcsolunk tovább a híradós bejátszásokról, pedig attól még ezek a dolgok nagyon is zajlanak. Arról nem is beszélve, hogy a múlt, és jelen folyamatos kizsákmányolásaival a terror gépezet egy igen fontos láncszeme a nyugat, kereslet és kínálat ugye, ilyen egyszerű...................
A Véres gyémánt készítői nem tűzték ki célul a helyzet drasztikus megváltoztatását, csak egy kis reflektorfényt irányítani a tűrhetetlen események középpontjába. Sokan kritizálták a mozit, amiért újfent fehérekkel kellett eladni, én úgy vélem nincs ezzel gond, mindenki jobban felfigyel sajátjaira, kétségtelen számunkra jobban átjön a cselekmény lényege DiCaprioék által, akkor meg hol a probléma? Amiért még becsülöm Zwick alkotását nem alkudott meg, nem helyezett szemellenzőt a gyilkolások elé, nem heroizálja főhősét, megmutatja ez a fehér ember is csak része a dübörgő halálgépezetnek, melyet profit pumpál, mindegy hány ember élete árán, a vér itt nem számít.......... Mindez hibátlan képekbe öntve, a fotózás remekül kapja el a földrész gyönyörűségeit, de nem kevésbé hatásos a harci jelenetek alkalmával sem, néha komolyan szíven ütve a nézőközönséget. Ebben komoly partner a mindig nagyszerű James Newton Howard is, ki pompásan ragadta meg a szépség és szörnyűség kettősének hangulatát, teljessé varázsolva a látottakat. Összességében kevés hatásosabb mozi készült a fekete kontinensen zajló számtalan hasonlóan tragikus helyzetről, kicsit hollywoodi, néha egyszerűsít, sűrít okok és motivációk terén, de nem is dokumentumfilmnek szánták, elgondolkodtató egész estés mozinak meg tökéletes. |
2016-08-08 01:01.37 |
Nem hiszem, hogy sok nehezebb dolog van, mint embernek maradni az embertelenség közepette. Bátor szállodahősünket az élet olyan kihívás elé állította, melyet nem kívánnék senkinek sem, mikor nem csupán sajátod, de családod, sőt mások sokasága felett kell dönteni, nos ember legyen a talpán, aki egy ilyen szituációban helyesen tud dönteni. Szívünkre hallgatni innen a kényelmes fotelből marha egyszerűnek tűnik, de azt elviselni, hogy bármelyik mozzanatod élet halál felett dönt szerintem kibírhatatlan, a legtöbbünk valószínűleg hamar összeroppanna a teher alatt. Szerencsére akadnak, akik képesek erősek maradni, szembenézni a sötétséggel, mert a gyűlölet, a gyilkolás, a háborúk kétségtelen az emberiség legnagyobb mocskai, melyeket mintha manapság sem akarnánk levetkőzni.......érthetetlen ez a ragaszkodás belső sötétségünkhöz..........
A Hotel Ruanda szerencsés csillagzat alatt született fejtágító film, mely igyekszik az arany középutat követve mesélni, ami egy ennyire vérlázító téma esetén szerintem több mint megsüvegelendő. Persze azért be-be csusszan néhány mozzanat, mely erőteljesen megcélozza érzelmeinket, de úgy vélem ezek még bőven a befogadható határon belül maradnak. Sőt a rendező képességeit méltatja, hogy úgy érzékelteti a háború szörnyűségeit, hogy alig mutat közvetlen belőle. Nincsenek premier plán hatásvadász vérontások, csonkolások, melyek nagyon is a mindennapok részei voltak, helyettük inkább a veszteségekkel teremti meg az atmoszférát, úgy vélem teljes sikerrel. Különben pedig nem rest fő karakterét - legalábbis a kezdetekben – karakánabb módon ábrázolni, aki szívességekkel, és pénz által kicsit önösen gondolkodik, de ki is tudná ezért megvetni? Nehéz alkotás, egy kegyetlen eseményről, melynek nem szabadna soha megismétlődnie. Egyetlen apró emberi tett is számít, vagy vacsorázhatunk tovább a TV-n lesve a Való Világ 20. felvonását, mert ugye mit nem látunk az nem is létezik......... |
2016-08-07 02:22.42 |
Kellemes sci-fi darab a műfaj hőskorából. Persze azért itt érezni minden a legkisebbek számára lett kalibrálva, de a történet kicsit bárgyú jellegét kiválóan ellensúlyozza a pazar hangulat. Igazi retro űrkaland, ami felnőtt fejjel is igazi élmény. :) |
2016-08-07 00:09.32 |
Nem könnyű megfogalmazni miért kedvelem ennyire ezt a filmet. Pedig, ha próbálnám összefoglalni történetét néhány szimpla sorban megtehetném, A-ból B-be eljutni azonban lehet úgy is, hogy az élmény legyen. Straight úr bűntudat űző kalandja bár igen kis célt tűz ki maga elé, mégis olyan megkapó módon lett képekbe öntve, hogy az unalom egy percig sem kerülgeti a nézőt. Nekem ez a film egyike az esős délutánokra tartogatott daraboknak. Mikor úgy érezzük összecsaptak felettünk a felhők, mikor az egész világ ellenünk, akkor mehet ez a kedves, bájos történet a lejátszóba, és sugárzik is a léleksimogató élmény a képernyőn túlról. Imádom, ahogy főhősünk bár nem valami tanult bölcsész, de megjárt évei alatt felhalmozott tapasztalatait nem rest a maga egyszerű módján átadni. Mondják ugye, van mit nem tanulhat meg az ember könyvektől, az élet bizony igen kemény tanítómester tud lenni.
Nem egy tipikus Lynch mozi, a történet ködös részleteinek kirakózására ezúttal egyáltalán nincs szükség, mégis remek élményt tud nyújtani, meg némi gondolkodnivalót a talonba. |
2016-08-06 00:01.53 |
Tipikus, sajátos hangvételű Coen mozi, ha nem tudtam volna, hogy ők mozgolódtak a háttérben, pár képkocka múlva amúgy is rájöttem volna. Rajtuk kívül kevesen tudnak ennyire jól mesélni vonalzó egyenes történeteket, nulla csavarral, de annál élvezetesebb karakterekkel, még itt is a hófedte pusztaságban. A sztori ereje, hogy nem a kőkemény krimi-thriller vonalon mozog, feszültség alig benne, helyette inkább groteszk mód lehetünk szemtanúi ennek a minnesotai esetnek. Nem hahotázva, a Golden Globos vígjáték besorolás csalóka lehet, harsány humornál ugyanis lényegesen finomabb szövésű ez a fajta magának való komikus felhang. Komolyan néha nem tudtam, hogy nevessek-e vagy sem, annyira pengeélen mozog sziporka, de azért bevallom nem egyszer akaratlan mosolyra húzódott a szám egy-egy fura szituáció láttán. De ne érezzük magunkat kellemetlenül, mert pont ez volt a tesók célja, amolyan műfaji kísérletezés. Nekem bejött. :) |
2016-08-05 23:25.57 |
Csak 1 évet tévedtél, az utolsó jó DC film a Watchmen volt. :)
Viszont ez már szerintem több mint vergődés, inkább gyalázat, amit ezekkel a remek képregény figurákkal művelnek. |
2016-08-04 18:12.08 |
Van benne valami. Ledger váratlan halála valószínűleg teljesen átírta a 3. rész eredetileg elképzelt történetét. Bane amúgy Joker mellett akár egy kellemes kis antagonista lehetett volna, helyette azonban irtó kevés, és bárgyú.
De mint írtam is nem minden magyarázható Joker hiányával, az ostoba sztorielemek, éles vágások (Batman teleportál ide-oda) és teljesen sótlan, erő nélküli akciók megengedhetetlenek lettek volna. |
2016-08-04 16:55.34 |
Mikrózott Batman
Mindig vérzik a szívem mikor a trilógia záró felvonásához érek, és egyre kevésbé van kedvem eljutni idáig. Mert ez a Felemelkedés bizony roppant messze van első két mozitól, gyakorlatilag minden tekintetben. Az egész film olyan, mint egy kellemetlen ébredés 2 szép álom után. Nolanék pont ott rontották el, ahol a korábbiak a legerősebbek voltak, a forgatókönyvnél. A sebeiből látványosan vérző történet szálai elnagyoltak, néha full logikátlanok, és ami a legnagyobb probléma érdektelenek. Nézem a mozit, és nem értem mi történt a Sötét Lovag után, min kéne itt izgulni, hova lettek a karakterek, a gondolatok, mondanivaló? Miért kellett feláldozni ezeket, és minek az oltárán? Mert sajnos az akciók sem jönnek feledtetni a történet hasadékait, amik meg vannak…teljesen erőtlenek, súlytalanok, csak úgy oda lettek rakva, mert kell ilyesmi egy jó filmbe, de minek dinamikával, téttel megtölteni őket? Ez leginkább az ellen feladata lett volna, de Bane-ék képtelenek bármi feszültséget maguk körül generálni, semmi aurával.......indítékaik meg szimplán ostobák, meg amúgy el is lőtték már korábban, miből gondolták, hogy működhet még egyszer?? Borzasztóan sajnálom ezt a filmet, valószínűleg nem kellene többször megtekintenem, mert minél többször nézem egyre jobban szemet szúrnak felszínes hibái. Ledger Jokerének hiánya kb. 2 percenként ordít le a képekről, ez pedig megmérgezi a film valamennyi mozzanatát, de ez sem magyarázat a néha egészen felháborító trehányságra. Kétségtelenül Nolan leggyengébb rendezése, ma is alig hiszem el, hogy ezt ő tette le az asztalra. A finálé így pedig valójában nem az, mert átgondolatlan, erőtlen, hatástalan…nem, nem kifejezetten rossz, de totál érdektelen. A korábbi nagy testvér meg csak néz le rá, és csóválja fejét......meg én is.......főleg, hogy a DC világa innentől csak süllyed egyre mélyebbre, az én szívem meg csak vérzik tovább, tovább, tovább.................... |
2016-08-04 01:56.41 |
Ahogy nézem nem sokan vették a fáradtságot értelmezni a látottakat. Pedig itt az elengedhetetlen, anélkül szedett-vetett káosznak tűnhet az egész, innentől meg kár a készítőket hibáztatni. Azonban azt el kell ismerni a film nem egy könnyed családi mozidarab, sokkal mélyebb annál, összetettsége okán meg nem egyszerű befogadni, meg amúgy elismerem néha nekem is akadt, mi nem tetszett annyira. Viszont kétségtelen olyan egyedi hangulattal lettek megáldva a képsorok, amilyet azért egészen ritkán lehet tapasztalni, igaz Jonze nem is tagja a nagystílű álomgyárnak, így annak megszokott lenyomatát ne is keressük ezúttal. Remek vizualitása hibátlan ott vásznon, egyszerre hívogató, és valahol groteszken ijesztő Max belső világa, melybe körbevezetnek minket, de borzasztóan magával ragadó az kétségtelen.
Tényleg nem könnyű darab ez az amúgy tengerentúl méltán sokat dicsért könyvből készült film, de mindenképp érdemes a látottak mögé lesni, hogy ezek a torz figurák mit is jelentenek a kis srácnak, és akkor egészen más megvilágításba kerülhet minden, maga a filmélmény is, mert annak bizony nem utolsó. |
2016-08-03 20:56.08 |
Sajnos nagyon úgy tűnik ezúttal sem jött össze a DC-nek. Mondjuk nálam már ott félig elkaszálta magát a mozi, mikor kiderült PG-13mal nyomatják. Ezt minek??? Megdöbbentő, hogy ezeknek a dilettáns producereknek még a Deadpool majd 800 millája sem volt elég útmutató, hogy mi kell a közönségnek.... |
2016-08-03 16:21.59 |
Nehéz egy olyan filmről néhány sornál többet írni, melyre valójában egyetlen szó is bőven elég: TÖKÉLETES. Chris Nolan tulajdonképp fogta az egész képregényes subkultúrát és felhelyezte a filmvilág térképére. Megmutatta ezekben a gyerekesnek tartott történetekben rejtezhet olyan mélység is, melyet jó néhány nagyra tartott hollywoodi dráma hírből sem ismer. Karaktereiből száműzte az egydimenziót, nem csak maszkkal, de valódi összetettséggel ruházva fel őket. Joker talán minden idők legkirályabb főgonosza, pontos motivációi, indítékai gyakorlatilag mindvégig ismeretlenek maradnak számunkra, néhány ember csak nézni akarja, ahogy elég a Föld. Mindezt tűéles szövegkönyvbe csomagolva, némi társadalomkritikát sem megvetve láthatjuk, remek akciójelenetekkel megtűzdelve.
Minderről szeretnék hosszabban írni, de tökéletesről minek? Elég, ha lenyűgöz minden egyes alkalommal. |
2016-08-02 22:49.58 |
Szívből jövően egyszerű mozi, remek mód előadva. A tűzben edzett férfiban nem a történet bravúros szövevényességét szeretjük, még csak nem is a lehengerlő lövöldözős akciójeleneteit, ezekből ugyanis alig tartogat nekünk. Ellenben szolgál olyan karakterekkel, melyekre érdemes tényleg odafigyelni, mert sérültek, gyarlók, törékenyek.......olyan emberien tökéletlenek, de pont ettől lesznek izgalmasak. Denzel Washington egyik legjobbját hozva emeli a színvonalat, imádom benne, hogy alig kell néhány szó a szájába máris képes figuráját megalkotni, hibátlanul.
Tony Scott tudásának legjava elejétől a végéig ott a képeken, brutalitással és drámával szépen egyensúlyozva szórakoztat, pörgős snittjei pedig eladnák filmjét másfél órásnak is, alig érezni itt sokkal több játékidőről van szó, olyan vérprofin van kitöltve. Nem felesleg akciókkal, látványpüfölésekkel, hanem mesteri építkezéssel, ezért lett a mozi olyan kemény, mint a tűzben edzett fém, és ezért hiányolhatjuk annyira ezt a remek rendezőt. Isten nyugosztalja. |
2016-08-02 00:21.08 |
Keserédes mozi kihagyott lehetőségekről, elszalasztott évekről, ugyanakkor egymásra találásról, és második esélyről is. A Marvin szobája látszólag nem markol sokat, rég nem látott testvérek újratalálkozása, a felszín alatt azonban komoly szembenézés múlttal, tettekkel, melyek olyan sebeket hagytak maguk után, miket nehéz befedni. A film igazi ereje azonban leginkább karaktereiben keresendő, fantasztikus, ahogy ennyi év után felfedezik egymást, ahogy egymásra hatva változtatják meg a másikat. Mindehhez ugyan kellett egy szörnyű dolog, de kit érdekel, mert sosem késő lépni, változtatni......ugyanis bizonytalanságban, félelemben élni mindennél rosszabb, akkor meg minek habozni?
Megkapó, emberi léptékű alkotás, nagyszerű színészi játékokkal (Keaton és Streep közös percei aranyat érnek), tökéletesen kimért szövegkönyvvel, nevetéssel, jóleső könnyekkel, mindössze másfél órába csomagolva. Néha kell ilyen is, hogy ne csak szemünk szolgáljuk ki, hanem bensőket is, erre pedig kifogástalan a Marvin szobája. |
2016-08-01 00:39.41 |
Mindig is kedveltem a 90-es évek sci-fi hangulatát, egészen más, mint amit manapság tapasztalunk. Anderson amúgy nem túl tehetséges rendező lévén kétségtelen ezzel a mozival belenyúlt a tutiba. Egyedi ötlet pedig benne annyi sem, mint Halálos iramban összefüggő mondat, de el kell ismerni jól összetákolta filmjét innen-onnan, lopni meg ugye tudni kell. Igazából vizualitása, és hangulata emeli az átlag fölé, mindenképp kiemelendő erénye, nem fukarkodtak a groteszk látvánnyal, sötétség lengi be képkockáit, bebikázva idegeinket már az első lépésektől. Kifejezetten jó húzás a belső démonokra való építkezés, valahogy mindig is félelmetesebbnek tartottam, ami az emberek fejében játszódik, mint bármilyen Alien, a film pedig meglepően ügyesen játszik rá erre.
Igazi sátáni mozi a Halálhajó, borzongató élmény, mely zsánere lévén mindenképp dicséretére válik. Kár, hogy ezen kívül sokat már nem mutatott a rendező úr, de mindegy is, itt van mire büszkének lenni. |
2016-07-31 17:08.30 |
Nem sok hasonló filmet tudnék sorolni, mely ennyire gyönyörűen mutat túl a kétdimenziós világon az érzékek birodalmába, miközben a képi megvalósítás valami egészen szemet gyönyörködtető. De mégis Silberling alkotásában nem az a lényeg, amit látunk, hanem amit érzünk, ott legbelül. Sok mindent hoz felszínre a mozi, igazi ínyenc érzelmi kavalkád, de pont ettől lesz maradandó élmény, melyet az ember újra és újra át szeretne élni. |
2016-07-31 16:54.51 |
Jól sikerült 21. századi kalózmozi a Phillips kapitány. Benne Greengrass valamennyi jól ismert tehetsége, lassúsága ellenére néha olyan légkörrel, mely valósággal fojtogatja a nézőt. A rendező, és a film legerősebb pillanatai, mikor a martalócok igyekeznek megközelíteni, majd megszállni a tengerjárót, tűéles feszültség borzolja a kedélyeket, annak ellenére, hogy tisztában voltam a hajóra pattanás nyilvánvaló bekövetkeztével, mégis ekkor izgultam leginkább a legénységért. Szerencsére a mozi suspense gőzöse kimérten robog a továbbiakban is, talán csak az utolsó fél órára némileg megfogyatkozva. A mentőcsónakban igyekeznek a készítők tetőfokra hágni, csak addigra már annyira sok mindenen túl vagyunk, hogy ez már nem igazán sikerül, néha így kicsit erőlködésbe megy át........a zárás azonban kétségtelen így adja meg az valódi felszabadulást, picit megtörve lehet egy nagyot sóhajtani, hogy végre vége.
Nem rossz mozi ez a tengeri túszdráma, mely szépen elegyít bele némi akciót, és sok-sok feszültséget, kicsit túlnyújtva ugyan, de kétségtelen vérprofin elhitetve, hogy Tom Hanksért bizony érdemes izgulni. |
2016-07-29 21:28.11 |
Szerintem igencsak kecsegtető mozinak tűnik, igazán jó musicalt nem mostanság csináltak...Chazelle igaz más légkörben, de már bizonyított, reméljük idénre is összehoz egy jó filmet. |
2016-07-29 20:20.31 |
Ben Affleck rendezői debütálása megkockáztatom minden várakozást felülmúlóra sikeredett. Kiderült ez a közepesnek is max jó indulattal nevezhető, kétségtelen jóvágású színész a partvonal túloldalán lényegesen több tehetséget mutat. Első filmje, igen jól sikerült zsáner alkotás, mely igyekszik műfaja valamennyi nyűgjét levetkőzni, több kevesebb sikerrel. A tempó kellemesen kimért, a cselekmény alakulása kifejezetten jól kimért, s mikor váltani kell benne, akkor sem akad meg különösebben a gépezet. Az ügyesen megszerkesztett szövegkönyv kétségtelen a vége felé közeledve kezd el magasabb oktánszámon pörögni, a film központi erkölcsi kérdéseit egészen remekül sikerült a csúcsra járatni, szinte percenként bizonytalanít el a helyes döntést illetően. De van-e egyáltalán ilyen mindig? A végkifejlet szépen mutat rá arra, a helyes út sokszor nem aranytéglákkal kikövezett, néha fel kell áldozni érte valamit, ami esetleg fontos nekünk, szembe kell nézni nem csupán másokkal, hanem saját magunkkal is. De megéri? Ki tudja…..kőkemény dió ez…
Nem kevés rendező kolléga fél kezét adná egy ilyen remek kis moziért, amit itt Affleck elsőre lerakott. Kellemes krimi-dráma nyomozósdi, a cselekmény szálainak ügyes szövésével, nem gyenge morális fejtegetéssel megtűzdelve. Kezdésnek kiváló, színészkedést meg hagyja inkább az öcsikére. |
2016-07-29 14:14.19 |
„Sose nyomd fullba a kretént…”
Az első részre visszagondolva látszik igazán mennyire távol állnak ezek a folytatások az széria eredeti koncepciójától. A gyorsulási versenyek világától valami egészen érthetetlen módon jutottunk a mai teljesen értéktelen akciófröcsögéshez. Nem állítanám, hogy a korai mozik tarantinoi mélységekbe csaptak volna, de amit vállaltak, amit bemutatni szerettek volna (egy izgalmas, magának való subkultúrát) azt készséggel teljesítették is, miközben az ember a benzingőztől kissé megbódulva remekül érezhette magát másfél óra erejéig. Ebből mára kb. semmi nem maradt, a sorozat teljesen levetette gyökereit, és ami nagyobb baj, helyére nem hozott semmi érdekeset, csak egymásra hányt ötlettelen, sőt most már konkrétan vállalhatatlan akciójelenetek sokaságát. A készítők már olyan szinten tesznek a fizika alapvető szabályaira, hogy azt a Mátrix alkotói is megirigyelnék, törnek, zúznak fémet tonnaszámra, főhőseink meg vigyorogva yoloznak bele ebbe az eszeveszett forgatagba, izgulni meg ugye minek egy műfaji filmen??!. A mozi ráadásul még komolyabb mélységekbe csap, mikor éppen nem negyedórás lövöldözéseket igyekszik eladni, nagyotmondó egyszavasok, ostoba, kínos beszólások „színezik” a szövegkönyvet, hogy a végtelen lebutított család benyögéseket ne is említsem. Mindent a szemnek, semmit az agynak produkció a rosszabbik fajtából, mert itt már a látásunk sincs normálisan kiszolgálva, hacsak nem elégszünk meg egy kongóan üres autópornóval végtelen túlspilázott, erőltetetten nagyot markolót akciózúzdákkal, melyek az első percben hazavágják a film feszültséggenerátorát. A tényleg szép zárás, Wiz Khalifa kellemes zenéjével igyekszik menteni az utolsó perceket, de ez még önmagában irtó kevés ahhoz, hogy feledtesse mennyire vérprimitív szintre züllött ez a széria, én marha sokat röhögtem rajta, pedig gondolom nem paródiának szánták, pedig mondjuk annak nem lenne rossz. :) |
2016-07-29 03:20.43 |
A nagy dobás valószínűleg a tavalyi év egyik legalulértékeltebb alkotása, megérdemelt Oscar-díja, és 8-asról alig lemaradó Imdb értékelése ellenére. Mert ez a mozi valami veszett jól lett összerakva! Úgy tud relevánsan, közvetlen szólni egy rendkívül nehézkes, és aktuális témáról, hogy egyáltalán nem probléma a pénzügyi világban való járatlanságunk. A készítők ügyesen fogták, és az átlag néző szintjére hozták a Wall Street világát, és mivel nagyon jól tudták ezt a sok pénzügyi „marhaságot” nehezen veszi be az avatatlan gyomor, az egészet jól nyakon vágták némi groteszk humorral, és nem kevés ütős beszólogatással. McKay bravúrja, hogy végig ügyesen egyensúlyozik a képzeletbeli libikóka közepén, néha öntve egy kis adatot, történeti hátteret a néző fejébe, majd épp mikor kezdene lankadni a figyelem rápedáloz cselekmény alakulására. Ettől a kimért filmmérnöki munkától lesz a mozi végig feszes, és tartalmas egyszerre, soha nem engedve egyiket a másik kárára. A végső jelenetek pedig erőteljesen viszik be a kegyelemdöfést, szó szerint ökölbe szorul az ember keze, mikor újfent tudomásul kell vennie, mindennek nem lett semmi következménye. A fél világ felborult, milliók vesztették el házuk, munkájuk, ÉLETÜK, de felelősök csak vigyorognak tovább a háttérből, a kerék meg forog tovább ki tudja meddig?
Bevallom abszolút nem várt mód piszok jól szórakoztam a mozin, kifejezetten vaskos témája ellenére végig dinamikus, modern, és közvetlen tud maradni. Egyszerűen befészkeli magát az ember gondolataiba, folyamat elképedve a válság menetének összetettségén. Megtekintése után napokig a világhálót böngésztem a témában, rengeteg pro és kontra ismeretet magamba szívva állíthatom, ez tesz igazán naggyá egy alkotást, ha van utóélete, ha gondolkodásra serkent....... ezt hiányoltam nagyon a Spotlight esetén........ és ettől lesz a Big Short az év egyik legjobbja |
2016-07-29 01:56.07 |
A Mentőexpozíció kitűnő példája annak, hogyan is kell egy kérlelhetetlenül remek szórakozást nyújtó, energikus egész estés mozit összehozni manapság. A recept pedig roppant egyszerű, a készítők mindössze megragadták a leginkább ’90-es évekre jellemző klasszikus, nagyívű történetmesélést, és ráhúzták a modern köntöst. Ez a fajta mix pedig szó szerint látványosan jól működik.
A mozi igazi ereje egyszerűségében rejlik, távolból sem integet az Interstellar féle mély filozofikus fejtegetés, de egy alapjaiba véve pofon egyszerű szituációra (hozzuk vissza Watney-t a Marsról) minden igényt kielégítő, feszes narratívát varrtak rá. 120 percben izgulunk, aggódunk, nevetünk főhősünkkel, olyan szinten együtt élve a cselekménnyel, hogy egy perc üresjáratot sem kell megélnünk. Nekem különösen tetszett a történet erőteljes humora, ebben a nyomasztó szituációban pompásan működött kontrasztként. A legviccesebb az egészben pedig, hogy míg Matt Damon figurája szinte végig poénkodja jeleneteit, a Földön lévők meg majd meghasadnak a morális nyomás alatt, amiért otthagyták a kietlen planétán. Remek húzás volt. Mindezt megfejelik valami egészen kifogástalan látványvilággal, komolyan hosszú percekig simán el tudtam volna nézni, ahogy forgó űrhajó szeli a sötétséget. Arról pedig nem is beszélve mekkora kollektív bravúr volt a látványért felelős csapat részéről, ahogy a poros, kietlen vörös bolygót egészen lélegzetelállítóan láttatták, plusz dimenzióval megtoldva néha mintha mi magunk is ott ültünk volna egy sziklán a csillagos eget lesve. Összességében eléggé kellett már ez a siker Scott mesternek, azt hiszem hosszabb távon is érdemesebb volna az adaptációs lehetőségeket keresnie, mert szemmel láthatóan, ha az ő veterán vizuális mesélő képességei megfelelő történeti minőséggel párosulnak, abból ilyen sci-fi finomságok sülhetnek ki. Mi meg folyton éhesek vagyunk ilyenekre! :) |
2016-07-28 18:37.44 |
Eszméletlen jó mozi, amolyan zsigeri élmény, ami ebben a zsánerben ritkább, mint a playmate-es menzatag. Marc Webb hibátlan szkripttel nyúlt a témához, mindenféle felkent hollywoodiasság nélkül, néha kéretlenül is őszintén, de pont ez helyezi magasan az átlag fölé munkáját. Napját sem tudom mikor találkoztam hasonló alkotással, ami ennyire megragadta volna a lényeget, ahogy két ember szépen lassan megnyílik, ahogyan egy kapcsolatban egymásra hatnak, legtöbbször nem is direkt, de mégis húsba vágóan mélyen.
A filmben remek érzékkel cserélték fel a sztereotip nemi szerepeket, itt a nő a függetlenségre vágyó, a pasi pedig a hős szerelmes, aki folyton a nagy őt keresi. A legjobb az egészben, ahogy a forgatókönyv rámutat mennyire abszurd elképzelés mindkettőjüké. Nem kell várni minden sarokban a tökéletes embert, mert nem is biztos, hogy van olyan, mindenkinek megvan a maga defektje, kattanása, a kérdés igazán eltudjuk-e azokat fogadni, és ő a miénket? De a mai médiából áramló szingli imádat is vakvágány véleményem szerint, nem arra születtünk, hogy egyedül éljük le az életünket munkának, karriernek vagy akárminek feláldozva....... Társas lények vagyunk, szükségünk van egy támasztékra ebben a néha igazán kőkemény utazásban, sokszor együtt sem könnyű annyira súlyos sziklákat sodor a sors arra a bizonyos útra, de egyedül azok szinte elmozdíthatatlanok, vagy legalábbis nehezek, piszok nehezek....... Imádom, ahogy a film zárásként elsimítja a két végletet, és igyekszik rátapintani az arany középútra. Egy kapcsolatban rendkívül fontos saját magunk megtartása is, néha kell is, hogy az ember egymaga legyen a gondolataival, de minden könnyebb, szebb, és IGAZABB egy társsal magunk mellett. Kívánom, hogy mindenki találja meg őt, meg persze magát is.:) A mozi meg mint említettem zseniális, talán a legjobb a maga nemében! |
2016-07-27 00:06.49 |
Nem vagyok híve ennek a zenei stílusnak, de el kell ismernem, ez kőkemény telitalálat, főleg a képek alatt. :)
http://www.youtube.com/watch?v=UIyRXvHmXxo (Mad Max: Fury Road - Brothers in Arms) |
2016-07-27 00:04.04 |
Feminakció őrület!!
Igen, valahogy így, így képzelem én el a modern akciófilm fogalmát. Köszönet George Millernek, hogy múlt századi vén róka lévén megmutatta a mai puhány filmkészítőknek, hogy is kell ezt csinálni. A háttérből sem integet a Halálos iramban széria számtalan gagyi megoldása, vagy a Transformersek olykor élvezhetetlen CGI maszatolása. Akárki akármit mond az akciófilmet alapjaiban vágja tropára a „fizikaiság” hiánya király számítógépes technika ide vagy oda. A Mad Max jelenetei olyan brutál erőt sugároznak magukból, hogy szinte éreztem a behemót gépszörnyetegek által pöfékelt baljós benzingőz szagát, a fémek pedig valósággal átszakították a vászonnal együtt az én testem is.......,néha konkrét nagytotálban, itt ugyanis minden akció követhető az elejétől a végéig. Nincs rítus táncot járó operatőr, és epilepsziás vágó sem rontja el az élvezetet, mely ettől lesz IGAZI, és vegytiszta! Végre!!Végre egy mozi, mely az első pillanattól beszippant és garantáltan nem is enged, egészen a „the end” feliratig! Miller remek kormányos ebben a masszív őrületben, mely csak első blikkre tűnik annak, valójában kifogástalan ügyességgel megalkotott jelenetek láncfűzére. Az ausztrál rendező azonban nem csak néz, hanem lát is, ezért tökéletes érzékkel nyúl a sebességváltóhoz is mikor kell, a tempó valósággal hozzásimul a cselekményhez, így eltalálva mindig a megfelelő menetsebességet. Külön dicséret illeti még az akcióarzenál köré épített világot, mely mer több lenni, mint egyszerű díszlet két robbanás között. A lepusztult sivatagban néha megdöbbentő képek formájában lehetünk szemtanúi, ahogy az emberiség a végsőket rúgja, olyan társadalmi struktúrában, ahol az elnyomók dőzsölnek, míg az átlag embereknek egymást kell eltiporniuk csak hogy még egy napot tengődhessenek a kiszáradt planétán.. Khmm....................némi áthallás?? Összességében a Mad Max egy félelmetesen dübörgő adrenalin henger, olyan tökéletes audio-vizuális kasznival, hogy az ember nem győzi rejtegetni 2 órán keresztül csorgó nyálát. Plusz ahhoz képest, hogy mindössze egy hosszas autósüldözés adja a cselekmény vázát, mégis tud érzékeltetni olyan komoly társadalmi kérdéseket is, mint annak egyenlőtlen felépítése, egy karizmatikus vezető szerepe egy célja vesztett világban, vagy nemek közti összefogás fontossága, egymás nyírása, lenézése helyett. (ugye ma is divat a nőnek a szülés a dolga gondolat.....) Minden elismerésem a készítőké, akik mertek szembe menni kb. mindennel, ami manapság a zsánerben trendi. Tiszta szívből örülök, hogy ez bejött. Csak így tovább fiatalok, itt a követendő példa!! |
2016-07-26 20:13.19 |
Igényes, visszafogott mozi a Spotlight, egy rendkívül fontos témáról. Tom McCarthy szemmel láthatólag igyekezett kerülni a típusos, dagályos hollywoodi eszközöket, ami kétségtelen ad egy dokumentarista jelleget a filmnek. Emiatt az ütem kimérése néha akadozik, nincs meg az a bizonyos nyomozós pörgés, valamint a dramaturgia ilyen erőteljes lefojtása szerintem némileg akadályozta a történetben rejlő igazi erő felszínre kerülését. Jómagam hiányoltam a karcos téma felgöngyölítésével járó nyomás, feszültség fokozatos erősödését, a karaktereket is hűvös távolságtartással kezelték, így kicsit kívülálló maradtam a kutakodással kapcsolatban, nem igazán váltottak ki belőlem érzelmeket, ami egy ilyen „vérforraló” téma esetén kicsit érhetetlen.
De összességében mégsem tudok nagyon belekötni a látottakba, a film nem akar különösebben megbotránkoztatni, csak bemutatni egy fontos nyomozás részleteit, amit kétségtelen sikerrel tesz, csak szerintem néha túl erőteljes doku jelleggel. |
2016-07-21 19:58.09 |
igen, itt legalább biztosan nem láthatjuk felrobbanni huszadjára is :) |
2016-07-21 15:50.32 |
bevallom nekem ez a Halálcsillag fétis kezd már kicsit sok lenni :D
az új mozi egyik legnagyobb gyengeségének is, a "megahalálcsillag" teljesen felesleges, és hatástalan újrafelhasználását tartom.. |
2016-07-20 22:06.44 |
és még ügyesek is :) életre szóló élmény lehet egy ekkora legendával élőben találkozni :) |
2016-07-20 21:53.44 |
John Williams háza előtt játsza két fiatal srác a STAR WARS főtémáját :)
http://www.youtube.com/watch?v=Ax_KcYR3KTI |
2016-07-20 21:53.21 |
John Williams háza előtt játsza két fiatal srác a STAR WARS főtémáját :)
http://www.youtube.com/watch?v=Ax_KcYR3KTI |