![]() | ![]() |
![]() |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak | ![]() |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Gyerekjáték (2019) (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Playmobil: A film - Moziverzum, 05:40 |
Az ártatlanság kora - Cinemax2, 06:01 |
Nagy szemek - Film Mánia, 06:10 |
King Kong - Film Café, 06:35 |
Sonic, a sündisznó 2. - Mozi+, 06:45 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
James Hong (96) |
Drew Barrymore (50) |
Kyle MacLachlan (66) |
Thomas Jane (56) |
Julie Walters (75) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Alice Hirson - Vélemények |
Jerry "The Iceman" Butler - Vélemények |
Sicario - A bérgyilkos - Vélemények |
Filmlánc |
Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
A hazafi ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Micheline Presle ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
2017-12-31 01:55.22 |
Nekem A homár is bejött a maga elvontságával, de hogy olvasom ezúttal sikerült a rendezőnek tovább licitálnia önmagán...alig várom :D |
2017-12-31 01:51.26 |
Kevés mai film használja ki jobban a szimbolizmus erejét, mint a Snowpiercer. A képregény és így a mozi is alapvetően a kapitalista társadalom osztályrendszerét veszi górcső alá, azonban a kritika igazi ereje abban áll, ahogy összeveti a diktatórikus uralomképpel. Ugyan a vonat hátsó részében található a népesség döntő többsége, azonban minden felett –még a középső/elülső vagonok felett is!- egyetlen ember dönt és uralkodik, úgy hogy arra nincs valódi ráhatása senki másnak.......maximum a szabadság illúziója adatik meg (=ablakok). Ezen elnyomás ellen igyekszik főhősünk fellázadni, akinek azonban szépen lassan rá kell jönnie tette valójában nem más mint egy darab puzzle a kirakósban. A felkelés melyet szított lényegében nem az ő céljait szolgálják, hanem egy terv része, melynek igazi célja az osztályok közötti ellentét fenntartása/mélyítése, illetve a populáció egyensúlyban tartása, ezáltal a KÖRFORGÁS biztosítása. A film igazi drámája, ahogy Curtis ráeszmél az ördögi terv ezen kegyetlenségére, -melyből nincs valódi kiút- így inkább választja az emberiség totális megsemmisülését, minthogy a társadalmat bedaráló fogaskerekek tovább forogjanak....... Ekkora azonban a cselekmény fókusza egyre inkább az ázsiai apa, lánya duóra összpontosít (=történet valódi főszereplői), akik egyedüliként tekintenek a vonaton kívüli világra, mely a valódi SZABADSÁGOT jelképezi. Azonban ennek az útnak is meg van a maga ára, Yona és a kis feka srác mindössze pár perc után megtapasztalják a saját ösvény nehézségeit, ahogy képtelenek szembe nézni a faggyal, és egy jeges medvével.....
A Snowpiercer az egyik legérdekesebb sci-fi alkotás az elmúlt évekből, mely a kreatív látványvilágát, és brutális akciójeleneteit csupán arra használja fel, hogy a társadalmi felemelkedés kérdéséről meséljen. Megéri-e túlélni, ha az nem igazi élet, csupán szürke létezés? Az alkotók válasza egyértelmű: érdemesebb kockáztatni a jobb élet reményében, mint a mókuskerékben darálni halálunk napjáig.... |
2017-12-31 00:21.40 |
*nőközönség=nézőközönség |
2017-12-31 00:19.51 |
Mondanám, hogy művészfilm haladóknak, de ez már a szokásosnál is jóval nehezebben befogadható darab, így nem csodálom, hogy ennyi ember gyomrát megfeküdte, nem tagadom az enyémet is megdolgoztatta.
Glazer ugyanis totálisan nemet mond a széles narratívának, mondandóját pedig csak és kizárólag képekben hajlandó átadni, így feladva a leckét a nézőnek..... Én abszolút megértem, ha erre azt mondja valaki menjen a fenébe az ilyen rendező, de mivel a film elsősorban vizuális műfaj, én inkább érzem a dolgot egyfajta kihívásnak, mind az alkotók, mind pedig a nőközönség részéről. Bár a film egy földönkívüli lényt helyez a főszerepbe mégis sokkal inkább az emberekről igyekszik mesélni, azáltal, hogy miként képesek hatni Scarlettre. Alienünk eleinte teljesen kívülállóként tekint az eseményekre, ő a vadász, aki az emberre csupán mint húsra tekint, semmi több: táplálék. Szépen lassan azonban felfedezi, hogy mégis többek vagyunk izom, csont, és egyéb szövetek halmazánál: érző lények, akik képesek POZITÍV érzelmekre is mint boldogság, öröm, élvezet vagy segítőkészség (=fordulópont mikor az eleső idegenünket felsegítik a járókelők), és ezt megirigyelvén próbálkozik maga is emberré válni, felfedezni, megtapasztalni az élet kínálta kellemes dolgokat (=pl sütemény elfogyasztása). Sajnos azonban ez nem sikerülhet neki, elvégre nem e világra született, és a film végeztével megismerkedhet az ember NEGATÍV....legyen inkább állati.. arcával is, mely még mindig egy ösztönös szexuális lény, hiába a komplex érzelmek..... Johnatan Glazer mindenképp az elmúlt évek egyik legegyedibb filmjét rakta le az asztalra, mely Johansson mellei nélkül könnyen a feledés homályába süllyedhetett volna.....én sajnáltam volna, mert felejthetetlen atmoszférával, és retinába égő KÉPEKKEL mesél az emberről, mely a felszín alatt egy egyszerre csodálatos és borzasztó, de mindenképp összetett élőlény.... |
2017-12-30 20:42.02 |
A homár a rendkívül abszurd szituációjában egy remek reflexió, miszerint a szinglik nem teljes jogú tagjai a társadalomnak, sőt hova tovább szinglinek lenni bűn.... Magam abszolút nem osztom ezt a véleményt, még ha persze kétségtelen társas lény az ember, de ha a párválasztás csupán éles kompromisszumok árán valósulhat meg, megéri-e? Érdemes-e feladni önmagunkat, meghunyászkodni, beállni a sorba csak azért, hogy megfeleljünk másoknak? Érdekes dolgok ezek...melyeken ügyesen lamentál a görög rendező, olykor a humor oldaláról is megközelítve. Nekem átjött. :) |
2017-12-30 17:00.27 |
Oda még véletlenül sem keverednék :D Amúgy igen valószínűleg még mindig ez az fórum a "legjobb" Mo-n... De akkor is szomorú látni, ahogy évek óta esik a színvonal, és sajnos egyre kevesebb a színvonalas tag, és írás az oldalon...helyüket pedig címzetes trollok veszik át, akik még véletlenül sem tudnak felmutatni egyetlen értelmes véleményformálást.. Azért még akad néhány ember, akik próbálkoznak (Szamuráj, Chris, HMate, Anitabagwell, Jason vagy akár te is), de egyre vékonyabb ez a réteg, főleg ha azt nézem milyen remek fórumozók szívódtak fel az esztendők folyamán... |
2017-12-30 16:20.53 |
Nyilván nem ezzel az 1-2 oldallal van probléma, ez legalább a filmet érinti... Az már más kérdés, hogy szerintem elég felesleges fennakadni egy ilyen apró jeleneten, illetve megkövetelni a törvényszerűséget egy Star Wars filmben, ami sosem volt hard sci-fi, sokkal inkább űr-fantasy, melyet az alkotók sem vettek sosem túl komolyan, de pont ettől (is) vált ilyen népszerűvé. |
2017-12-30 15:58.52 |
Szépen leírtad miért lett az egész topic egy masszív szemétkupac...a hozzászólások 90 százalékának semmi köze a filmhez, felesleges, meddő vita mindenféle Disney világuralom baromságokról, meg ennek itt a filmkaton (!!) adott 1 csillagokkal való leküzdése...agyrém...
És csodálkozunk, hogy gyakorlatilag nincs normális véleményformálás a filmről....szomorú tendencia, ami lassan az egész fórumot megöli... |
2017-12-29 01:39.07 |
Ennek a filmnek nem szabadott volna elkészülnie manapság......ilyen összetettség és költségvetés irtózatos kockázat...én azonban nagyon örülök, hogy valamilyen csoda folytán mégis sikerült tető alá hozni a dolgot, és azoknak is megadni a látványos nagyvászon élményét akik valami többre, mélyebbre vágynak..
Villeneuve pedig újra bizonyítja miért ő a 2010-es évek (egyik) legjelentősebb rendezője, eddig is tudtuk róla, hogy magasan a hollywoodi átlag felett ténykedik, de hogy egy ekkora kult-klasszik mozihoz tudott érdemben hozzátenni...az kérem szépen hallatlan bravúr!! |
2017-12-26 00:00.29 |
Filmklasszikussá nem csupán koruk teszik a régebbi alkotásokat, sokkal inkább ha a mozi 2 legfontosabb eleme kimagaslóan jelenik meg bennük: SZÓRAKOZTATÁS + MŰVÉSZET. Michael Curtiz....ööö..Kertész Mihály műve pedig mindkét aspektusban maximálisan teljesített: keserédes szerelmi szála (=melodráma filmes hajnala), és az élesre hegyezett történelmi reflexiója (=USA háborús távolmaradása) messze meghaladták a kor szellemét.
1. A Casablanca a mai napig az egyik legjobban működő romantikus film, 2 olyan színésszel megáldva, akik tekintetükkel képesek elvarázsolni a nagyérdeműt. De a sikkes kalapok, és csillogó szempárok önmagukban kevesek lettek volna a kortalanná váláshoz, ehhez kellett a románc fájdalmasságának felvállalása is, ami akkoriban épp csak megjelenő motívum volt Hollywoodban. Főhőseink képtelenek beteljesíteni a közös életükben rejlő lehetőségeket, vonzalmuk végül lemondásba fordul át, mely mégis a szeretet egyik legerősebb formájában nyilvánul meg, mert valami kettejüknél fontosabb dologért teszik meg, amit a kor és környezet magyaráz meg, melyben Rick és Ilsa sodródnak. 2. A film a II. világháború alatt készült és zajlik egyaránt. A készítők Casablancát, mint helyszínt egyfajta militáris olvasztótégelynek szánták, melynek elemei kicsiben leképzik a háttérben zajló eseményeket. Megannyi menekült igyekszik elhagyni a kétséges sorsú háborús területeket, hátrahagyva a pusztítás rémképeit. Rick, mint amerikai (!) bártulajdonos eleinte igyekszik nem állást foglalni a franciák és németek közötti konfliktusban, szépen lassan azonban ráébred, hogy nem maradhat sokáig pártatlan, végső tettével pedig a társadalmi felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozza a szabadság és egyéb emberi alapjogokért .......így megvilágítva a szállóigévé vált mondat igazi üzenetét: ”I think this is the beginning of a beautiful friendship….” (=szálljon harcba az USA a demokrata európai "barátokért") Összességében igazi filmművészet a javából, mely egyszerre képes kimagaslóan szórakoztatni, és fontos morális témát pedzegetni......ütős kombináció, mely tökéletesen magyarázza a film klasszikus státuszát. Egyszerűen látni kell mindenkinek!! UI: tudom, hogy létezik színes változat is, de az sokat vesz el a mű értékéből, a fekete-fehér megvilágításoknak itt ugyanis tényleg nagy jelentőségük van, ahogy pl. Rick arca sokszor a kettő határában húzódik (=kételkedik a felelősségvállalásban) vagy ahogy Laszlo pedig legtöbbször fénysávban fürdik (=igaz ügy hírnöke)......nem érdemes ezeket a finomságokat elvesztegetni némi utószínezésért......szerintem..... |
2017-12-25 17:59.03 |
Minden idők legjobb romantikus filmje? Nem......mert annál valami lényegesen több és különb alkotásról van szó...
Sokszor és igen sokan feltették már a kérdést, hogy mi is emelte Hollywood halhatatlanjai közé a filmet. A legtöbben az elsőségekben keresték a választ: az első nagy költségvetésű mozi (=blockbuster prototípus), az első igazán lenyűgöző képi világgal megáldott mozgókép (Atlanta lángba borulása és úgy kb az összes díszlet fenségesen mutat), valamint az első színes bőrű Oscar díj......és így tovább. Én azonban úgy látom, ha csak ennyin múlott volna ilyen sok év távlatából kérlelhetetlenül kopott volna meg Fleming műve, és válna szépen lassan az enyészetté. Azonban az Elfújta a szél a nyilvánvaló érdemei mellett rendelkezik olyan erénnyel is, mint értékállóság, vagy örök érvényűség..... A mozi szépen megmunkált képei, szerelmi szálai ugyanis mind azt a tényt szolgálják, hogy a készítők mesélhessenek arról miként hatnak az évek, a gyötrelmek, és maga a háború emberek életére. Főhősnőnk primadonna vadhajtásként kezdi pályafutását, aki férje megválasztásában látja élete értelmét. Scarlet elképzelései azonban –mint legtöbbünkké- gyorsan a kukában végzik, és szépen lassan elveszti valamennyi kontrollját saját élete felett. A háború kihívásai elől nem menekülhetvén edzőik meg egyre jobban, mígnem szülőföldje romjain hamvaiból újra éledve kezdi ismét felvenni a fonalat saját és mások sorsa felett. Gyönyörű ívet jár meg ez a maratoni 3 és fél óra, mely szimpla romantikus képzelgések helyett valójában az életünket befolyásoló életeseményekről mesél, ezek fontosságáról saját személyiségünk felett, mert csak ezeken felülemelkedve lehetünk azok akik igazán szeretnénk. Szóval minden idők legjobb romantikus filmje? Nem.....sokkal inkább egy korszakalkotó filmeposz emberekről, sorsokról, egy egyetemes gondolatmenetről miszerint csak akkor lehetünk életünk, és szerencsénk saját kovácsa, ha megfutamodás, és sodródás helyett szembe merünk fordulni az élet kihívásaival..... |
2017-12-23 01:21.26 |
Lássuk be Nancy Meyers tud sok lenni, mégpedig nagyon sok......azonban ezt itt egészen sikerült jól belőnie. Persze ezúttal sem csinált nagyon mást mint rakosgatta a bejáratott műfaji elemeket egymásra, de ezúttal legalább a extramegacukormázat lefelejtette a tetejéről. Főszereplőink egész szerethetők, mondjuk Kate Winslettel mellélőni valószínűleg képtelenség....de a lényeg, hogy olyan párokat sikerült írni, akiknek el tudtam hinni, hogy valamiért egymásba esnek...plusz mindenképp jár egy hatalmas piros pont a készítőknek a hollywoodi fricskákért, és kitekintgetésekért ezek mindig mosolyt tudtak csalni az arcomra......szóval tényleg meglepően befogadható darab lett ez, karácsony táján már-már alap.. |
2017-12-22 22:22.55 |
Bájos francia alkotás, mely megkapóan állítja szembe a nevelési attitűdök valódi hatékonyságát. Akció-reakció? Sokkal inkább ördögi kör, minek legnagyobb vesztese mindenképp a gyerkőc lesz...Ugyanakkor minden lurkóban ott a "fény", senki sem születik rosszindulatúnak, másokat eltiprónak, esetleg rasszistának...a környezet ami körbevesz minket határozza meg kik leszünk igazán. És csodálatos, ha van kire fel lehet nézni, fogódzkodni szavaiban, irányzéknak használni tetteit...lehet ez szülő, testvér, barát, pedagógus, vagy akár ezek keveréke is a lényeg a támasz, mely jól tud esni ebben a néha piszok kemény világban. |
2017-12-21 23:41.06 |
Egy "szaftos" belharcot megnéznék szívesen a lányoktól :D |
2017-12-21 14:59.40 |
Megdöbbentő, hogy egy alapvetően vizualitással dolgozó mozinak mennyi szelete, rétege lehet. Eleddig leginkább csak a film kinézete foglalkoztatott (658-as hsz) - és nem tagadom nyűgözött le, de újratekintve ezúttal az érdekelt, hogy a rendkívül egyszerű cselekménye ellenére miként képes ilyen erőteljes hatást kelteni mind érzelmileg, mind feszültség terén? A válasz pedig szerintem a Gravitáció széles körű metaforáiban keresendő.
Az alkotók bevallottan az ÉLETET jelölték meg a mozi ki nem mondott központi elemének, ezért akartak mindenképp női főszereplőt, és ezért is látjuk oly sokszor a Föld(anyát) a háttérben. Az élet viszont sokszor baromira nem fair játékmester, gyakran oszt olyan lapokat, melyek keményen megdolgoztatják tűrőképességünket. Az egész film arra a szimpla feszültségre épít, hogy folyamatosan érnek minket váratlan életesemények, és mikor végre sikerül az egyiket legyűrni már kopogtat is a következő. Főhősünk kénytelen menekülni a néhány percenként körbeérő űrszemét elől (=visszatérő mindennapi problémák), mely alaposan kibillenti komfortzónájából (=űrhajó), ezáltal egyre komolyabb kihívások elé terelve. Az egész egy érzelmi hullámvasútként működik, szokás is mondani az életben egyszer fent, egyszer lent... Ryan karaktere ezt az emocionális ívet járja meg, miközben sodródik a valamennyi porcikáját körülölelő sötétségben, ahogy a legtöbb ember is csupán sodródik, kavarog az életben keresve valami kapaszkodót mibe –még ha csak átmenetileg is- de fogódzkodhat, amíg erőt gyűjt a következő menetre...... Stone küzdelme az elemekkel azért működik gyakorlatilag zsigeri szinten, mert valójában nem másról szól, mint a harcról az igazi életbe való visszatérésről, melyet nem a megélt veszteségek és csalódások rémképei határoznak meg....... Cuarónék nagyszerűen mesélnek a csapások és kihívások fontosságáról, melyek alapjaiban határozzák meg, hogy kik vagyunk, és melyekből erőt merítve ÚJJÁSZÜLETHETÜNK (=magzati póz az űrhajóban/majd az életet lehetővé tevő tengervízből kikászálódás)...... ehhez pedig nem kell mást tennünk csupán le kell győzni a félelmeinket, és végleg magunk mögött hagyni a múlt béklyóit..... Összességében a Gravity jóval mélyebb vonásokat tud felmutatni, mint a legtöbb direkt ilyesmire gyártott nagyívű filmdarab. 90 perces tömény izgalom, melyben a nyilvánvaló szöveg mellett, minden egyes képkocka, zene és hanghatás is szerepet vállalnak a történet teljes elmesélésében. Igazi modern filmművészet a legjavából!! |
2017-12-21 10:57.13 |
Ezt maga Sofia súgta meg? :D Amúgy könnyen lehet, hogy így van, csak szerettem volna ha a film több réteggel rendelkezik.. |
2017-12-20 17:06.02 |
Nem mondunk mi egymásnak ellent. Csak én a nyilvánvaló sztori mögé lesve feltételeztem egy esetleges hátsó alkotói szándékot. :) |
2017-12-19 21:45.50 |
No, ne tartsd magadban. :) |
2017-12-19 21:33.00 |
SPOILER
Az egész film központi kérdése az lenne, hogy egy nő igazi nő lehet-e férfi nélkül is. Ugye adott jónéhány hölgyeményünk különböző életkorban, így mindenki másképp, de végül is valamilyen formában mindannyian reagálnak az egy szem férfi érkezésére. pl. smink, parfüm, kiöltözés...stb, a lényeg, hogy az összes nő kereste a férfi kegyét, figyelmét, van ki szerelmét?....tehát mindenképp megváltozott a viselkedésük Farell karakterének köszönhetően. Innentől nem nehéz továbbgondolni a kérdést a mai világra, hogy mi a smink, kiöltözés és hasonló dolgok jelentősége egy nő számára.. Szóval valami ilyesmi lenne a mű célja, csak nem annyira sikerült átpasszírozni a képeken keresztül :D |
2017-12-19 19:14.01 |
Reméljük tudják tartani a színvonalat, az trailer valóban jól néz ki. Benedicio hogy elszáll 1 percnél :DD |
2017-12-19 19:02.27 |
Szia, természetesen fogok, de majd csak ha még egyszer itthon is meg tudom tekinteni.
Egyelőre így elsőre nekem inkább bejött, hogy az előző rész nosztalgiavonata után erőteljes karakter és sztorifejlesztésbe kezdtek a készítők. Van bőven potenciál ezekben a mozikban, eddig talán a klasszikus jó és rossz oldal egybemosása a legszembetűnőbb erény. |
2017-12-19 13:47.13 |
Én felhívtam a problémára a figyelmüket, a továbbiak csakis az adminokon múlik... Mondjuk én mindenestül raknám ki a szűrét az biztos, a nagy haverjával együtt...így is túl sokáig lett hagyva a züllesztő tevékenységük... |
2017-12-19 13:19.05 |
Magam vettem a fáradtságot, és írtam az adminisztrátoroknak, mert nem azért vagyok lassan 10 éve az oldal tagja, hogy ilyen minősíthetetlen emberek hülyeségeit olvasgassam.... Örülök, hogy végre történt valami. |
2017-12-18 00:27.59 |
Mai napig az egyik legjobb Marvel film.....
Pedig a Sam Raimi fémjelezte pókfilmek még bőven a "disneyboom" jelenség előtt születtek, azonban főleg ez a 2. felvonás rendelkezik olyasmivel, amit valamiért tabuként kezelnek az egeres cégnél: a mélység....... Peter Parkernek ezúttal komolyan szembe kell néznie a kiegyensúlyozhatatlan kettős életével, és szépen lassan ráeszmélnie, hogy akárhogy is próbálkozik nem állhat helyt egyszerre átlagemberként és szuperhősként is. Így a film végére megkapja az élet nagy leckéjét, ÁLDOZATOT kell hoznia azért, hogy másokon segíthessen...... Rendkívül felnőtt hozzáállás volt ez anno Raimiéktől, akik a még csak gyerekcipőben lépegető zsáner számára egy fontos alapkövet helyeztek le: jó szuperhős karakter felépítéséhez veszteség (is) kell. Egyszerűen a néző számára így lehet igazán befogadhatóvá tenni olyan figurákat, akik hiper-szuper képességekkel rendelkeznek. Pókember ugyan hálót tud vetni csuklójából, minek köszönhetően felhőkarcolókon indázva püfölheti a rosszfiúkat, ugyanakkor képtelen egy normális kapcsolatot összehozni szerelmével, képtelen normális munkát találni, hogy rendesen eltartsa magát…és itt a lényeg, hogy választania kell, a szuperhős léte és a normális élet között. Ráadásul az alkotók olyannyira komolyan vették a feladatukat, hogy a főhős összetettségét továbbgörgették az antagonistára is, így megkapva MCU egyik legérdekesebb "főgonoszát". Alfred Molina megragadó alakításának is köszönhetően Dr. Octopus képes volt kilépni a sablon szerepből, és komolyan elgondolkodtatni a nézőt: vajon tényleg olyan rossz emberről van szó? Az érthető és átélhető motivációi képesek megingatni a jó és a rossz klasszikus alapfelállását, mely által végső bukása nem a szokványos feloldozást hozza el, hanem sokkal inkább szánalmat ébreszt egy megtört emberi lény gyötrődései láttán..... Összességében remekül építi fel a film az áldozathozatal konfliktusát, miközben látványos akciókon keresztül jutunk el az izgalmas végkifejletig. Egyszerű, de mégis kiválóan működő receptről van szó, érdekes, hogy ennyi év elteltével sem köszön vissza a képregény filmek berkeiben, pedig Vasemberéknek sem állna rosszul némi komplexitás...... |
2017-12-17 23:24.08 |
Mára biztosan tudjuk a Logan egyfajta búcsút jelentett a Fox stúdiónak az X-menektől, az elköszönés pedig nem is sikerülhetett volna jobban.
A különleges képességekkel megáldott srácok szériája anno egész jól indult, az alaptrilógia után azonban meglehetősen ingadozó minőséggel érkeztek a némileg futószalagon gyártott epizódok. Amit igazán szerettem a korai részekben, milyen szépen megragadták bennük a kirekesztés alapgondolatát, mely az egész képregényfolyam lényegét képzi. Azonban ezek a mozik sem tudták levetkőzni a zsáner igazi betegségét: a sérthetetlenséget. A veszteségek, melyek által a karakterek igazán megélhetőek lennének jellemzően csak átmenetiek voltak, és a későbbi felvonások során szimplán annullálták őket, emiatt pedig hiába a szépen megírt dialógusok, és a jól megválasztott színészek - mégis csak "műanyag figurák" maradtak számunkra......Ezt a fiaskót igyekeztek utolsó leheletükkel helyrehozni az alkotók, akik bebizonyították, hogy a kőkemény külső, és speckós képességek mögött igazi emberek vannak. Logan és a Professzor esendő párja szakít a tabukkal, merték őket gyengének, megkeseredettnek......öregnek mutatni, akik csupán árnyékuk önmaguknak.....szomorú látni az ilyesmit, de nem ez vár mindannyiunkra? Akárhogy is az izmaink megfogyatkoznak, csontjaink elpuhulnak, agyunk fogaskerekei pedig berozsdásodnak az idő előrehaladtával.......és ez a lényeg, az idő legyen belőle bármennyi is száma mindenképp véges, ezzel szemben való tehetetlenségünk tesz minket emberekké, ahogy a 2 főszereplőnket is. A zsáner egyik legfontosabb alkotását sikerült Mangoldéknak lerakni az asztalra, akik le merték rántani a legendás figurákról a leplet, és megmutatni, hogy a gondolatolvasás képessége, és fémkarmok alatt húsvér szereplők vannak, akiknek ugyanúgy meg voltak a vágyaik, félelmeik, szebb és rosszabb pillanataik az életben, mint bármelyikünknek. Mindez a kendőzetlen brutalitással megtoldva nagyszerű búcsúfelvonást eredményezett, amolyan igazi felnőtt mese, az érettebb korosztály számára. Köszönet, hogy néha ránk is gondolnak. |
2017-12-17 00:40.47 |
Nézhető marhaság........legalábbis a transzformersz mércével is vállalhatatlan előző részhez képest mindenképp.....Ami felettébb meglepett egész jól áll(na) a filmnek a történelmi jelleg: a fenséges brit felföld, és ódon várkastélyok közepette már-már majdnem elhiszi az ember valami komoly dolog bontakozik ki a képernyőn.... Természetesen ilyesmiről szó sincs, a szokásokhoz híven roskadozik a cselekmény a felesleges mellékvágányok, és céltalan dialógusok alatt, ezek pedig fájdalmasan hosszúra nyújtják a film játékidejét. Nem is értem miért gondolja úgy Bay, hogy egy bevallottan üres látványmozinak több mint 2 és fél órásnak kell lennie?? Ennyi percet még valódi tartalommal sem egyszerű kitölteni úgy hogy a tempó ne ólomlábakon járjon, épkézláb történet szikrájának hiányában meg szimplán blődség. Hopkins szerepeltetése ugyanakkor mindenképp üdítő ötlet volt, furcsa élmény volt látni egy valódi színészt is a szériában, az öreg úgy emelkedett CGI és más húsvér szereplők fölé, hogy szemmel láthatóan nem is pazarolt egy csepp energiát sem játékára.
Nem lett totálisan nézhetetlen vacak az aktuális TF felhozatal, de nem is tudta, vagy inkább nem is akarta levetkőzni megszokott bullshit jellegét.......az éppen csak 600 milla fölé kúszó bevételek viszont azt mutatják eljárt az idő a Hasbro autós figurái felett, mondjuk ennyire pocsék sztorikkal így is meglepően sokáig húzták.....Azért az első rész anno nem volt rossz, látványos akcióparádé, forradalmi aprólékosságú vizuális effektekkel, ha mást nem is a technika egy lépcsőfokát mindenképp köszönhetjük neki... |
2017-12-16 11:25.42 |
Bigelow-ék most sem engedtek a könyörtelen hozzáállásból, a kamera nem fordul el a keményebb pillanatokban sem, így teret engedve a film központi üzenetének: erőszak csak erőszakot szül....
Nagyon tetszett a készítők objektív hozzáállása, bár alapvetően a feketék elnyomása áll a mozi célkeresztjének közepében, mégis mertek tovább menni, és bemutatni mennyire ostoba dolog agresszióval válaszolni erre...A "lázadó" tömeget nem idealizálták valami békés polgárjogi gittegyletnek, mert akárhogy is ezek a srácok nem voltak mások mint fosztogató, balhés csürhe...és szerencsére a rasszista zsaru vonal is megkapja a maga feloldozását így alakítva ki kellő egyensúlyt ebben az igen kényes témában. A casting is közel hibátlanra sikeredett, főleg a rend őrein keresztül pompásan tör át a film feszültsége, melyet szépen sikerül is a csúcsra járatni úgy másfél órányi játékidő után..Sajnos azonban ezután még több mint 40 percig halad a cselekmény, ami látványosan törte meg az addig ügyesen felépített tempót.... akárhogy is nem illik a "climax" utánra ekkora időmennyiséget szánni, bizony van mikor a kevesebb néha több.... Összességében Bigelow újfent egy "tökös" mozit pakolt le a nagyérdemű elé, úgy tűnik ő már nem igazán akar ebből engedni....nem is probléma, ha ezt ilyen színvonalon teszi...csak a vágó körmére is nézzen rá néha keményebben. |
2017-12-13 11:28.37 |
Sokan a műfaj új messiásának kiáltották ki a filmet már az előzetesek alapján, ami azért némileg túlzó elvárás volt King művével szemben, de valóban nem kevés értéket sikerült belelapátolni ebbe a 120 percbe.
Ami mindenképp jelentős pozitívum: a hangulat. Alap dolognak kellene lennie, de valóban a legtöbb műfaji mozi manapság nem rendelkezik egy vibráló alaptónussal, melyre szépen rá lehet húzni az ijesztgetéseket.. A srácok is meglepően jók voltak, persze sokszor bele lehetne kötni, hogy miért hagyták ki ennyire látványosan a felnőtteket a "buliból"...de fogjuk rá, hogy megbízhatatlanok a 15 év felettiek...és hát valóban nem is hemzseg a film pozitív felnőtt karakterekkel.. Maguk a félelmetesnek szánt jelentek azért nem mindig működnek úgy ahogy az elvárható lett volna, érdekes de én néhányat simán ki is hagytam volna, egy-kettő ugyanis csupán megtörte a cselekmény menetét, de érdemben nem tett hozzá semmit a parafaktorhoz. Összességében nem hiszem, hogy a műfaj legnagyobbjai közt fogjuk évek múlva emlegetni, de ínséges időket élve jókor érkezett és győzött mindössze koherens szerkezetével..lám kis dolgoknak is tudnak örülni az emberek :D |
2017-12-11 23:08.54 |
Mondjuk ez a történet kifejezetten fiataloknak szól elvileg, úgyhogy Bruce papa ide nagyon nem illett volna. Aztán meglátjuk, milyen lesz a srác.
Amit nagyon remélek, hogy a modern technika hatása a fiatalok szellemi fejlődésre és hasonló magvas gondolatok valamiképp felszínre törnek majd a nagy CGI tenger közepette. Akkor akár maradandó darab is lehetne és nem csak egy multiplexes kikapcsolódás. |
2017-12-04 23:50.07 |
A visszatérés Johannesburgba közel sem hozta meg a Distict 9 óta várt sikert a rendezőnek, így egyre inkább formát ölt az a gondolat, hogy nem egy kiugró képességű szakemberről van szó, hanem csupán egyszer valahogy sikerült belenyúlni a tutiba...
A Chappie feltételezem valamiféle műfaji mixnek készült, és lehet is ezt magas szinten művelni, láttunk már nem egy ilyen szép próbálkozást, de ez Blomkampnek látványosan nem jött össze. A filmnek nem sikerült egységes hangulatot öltenie, hol annyira infantilis, hogy a 6 éveseknek szánt sárga karika mehetne rá, a végén viszont igen látványos vérrontásba megy át, ami meg a 18as besorolásért ordít. A rosszul kezelt hangulati elemek mellett, a tempó is nyögdécselve halad csupán, nem volt ebben a sztoriban 2 óra, a vágásnál nyugodtan lehetettek volna merészebbek, egy kis feszesség mindenképp jól állt volna a mozinak, főleg ha a durván kilógó elemek maradtak volna a vágóasztalon.... Azonban hiába a jósszívvel max közepes direktori tevékenység, a projekt legrosszabb dolgozója címet kétség kívül a castingosok viszik, akik biztosan valamiféle tudtamódosító alatt állhattak, mikor úgy gondolták poén lenne ilyen förtelmes "zenészeket" felkérni főszerepekre (!!), akik szépen bebizonyították, hogy színésznek ha lehet még pocsékabbak.....gyötrő élmény volt őket látni és hallgatni egy hollywoodi alkotásban, egyszersmind a szakma sértése... Erősen negatív élményként fog bevésődni az emlékezetembe ez a mozi, pedig azért akadnak erényei is, mint a megjelenése, vagy az alapötlete, de a megvalósításába annyi összetevő ment félre, ami mellett nem lehet elmenni. Nagy kár érte...Blomkamp meg szépen szedje össze magát, és bizonyítsa be a D9 nem a véletlen műve volt.... |