Fórum - Istenről, hitről, vallásról (365. oldal)

elejére ... 356 357 358 359 360 361 362 363 364 365 366 367 368 369 370 371 372 373 374 ... végére

14652. Starfox (2010-09-17 21:04.33)   - (válasz Vackos 14649. hozzászólására)

90%

14651. Starfox (2010-09-17 21:03.32)   - (válasz KareszFaszi 14644. hozzászólására)

Nem azt mondtam hogy a tudomány meg akarja dönteni a keresztény hitet, a többivel kapcsolatban igazad van csak ő tudja "ill. szerintem tudná, ha létezne" Az ötletem csak feltételezés mit mindenki más írása.

14650. KareszFaszi (2010-09-17 21:03.13)   - (válasz Vackos 14648. hozzászólására)

Miattam nyugodtan moderátorkodhatsz:) Onnan indultunk ki, miszerint a tudomány töri a híveket. Innen nézve ez egyenes folytatás:)

14649. Vackos (2010-09-17 21:02.23)   - (válasz Starfox 14647. hozzászólására)

Semmi gond,úgysem vág a témába! :D Csak azt ecseteli,amit szerintem itt mindenki tud: a mentalisták bűvészek.

14648. Vackos (2010-09-17 21:00.21)   - (válasz KareszFaszi 14644. hozzászólására)

Nem akarok moderátori szerepbe kerülni,de hadd kerüljek! :D Azt senki sem mondta,hogy a tudomány azért teszi a dolgát,hogy kersztbe tegyen a Bibliának. Az ilyesfajta gondolkodás módot még Chuthulu6 próbálta rámhúzni,mint ,ha egy vallási fanatikus,tudományellenes állat lennék!:D Nagyon remélem,hogy már azért nem így gondolja!:D

14647. Starfox (2010-09-17 20:59.28)   - (válasz Vackos 14627. hozzászólására)

bocs nem tudom megnézni a videót

14646. KareszFaszi (2010-09-17 20:58.51)   - (válasz Starfox 14641. hozzászólására)

Egyébként milyen másik istenről beszélsz?

14645. KareszFaszi (2010-09-17 20:56.34)   - (válasz KareszFaszi 14644. hozzászólására)

Az hogy vannak...:)

14644. KareszFaszi (2010-09-17 20:55.37)   - (válasz Starfox 14641. hozzászólására)

Végigolvastam, amit írtál - többször is. Továbbra is azt mondom, hogy a tudomány nem azért "tesz a dolgát", hogy keresztbe rakjon a bibliának. A saját elképzeléseit akarja igazolni - azt tette akkor is, amikor a biblia még a "környéken" sem volt. A hogy vannak ellentétek a kettő között - ebből a szempontból másodlagos. Az hogy isten mit vár el, csak ő tudja - ill. szerintem tudná, ha létezne. Segíteni a rászorulón nemes cselekedet - egy átlagosan értelmes ateista szerint is.

14643. Vackos (2010-09-17 20:52.30)   - (válasz Starfox 14641. hozzászólására)

"És istennek valószínűleg az tetszik a legjobban ha akkor segítünk másoknak amikor mi a legkissebb kenyérmorzsának is örüljünk."-ezt a mondatot javítsd ki ,mert így nem értelmes. Nem kötöszködéből mondom.

14642. KareszFaszi (2010-09-17 20:51.44)   - (válasz Vackos 14638. hozzászólására)

Mondjuk az "Írás"-ból, könnyen lehet elírás:)

14641. Starfox (2010-09-17 20:51.03)   - (válasz KareszFaszi 14634. hozzászólására)

nem olvastad végig amit írtam:a biblia nem biztos hogy mindenben igazat ír(hiszen a tudomány sokmindenben megdöntöttePl:teremtés) másik isten szabad akaratot adott nekünk tehát nem várja el hogy hidjünk benne. És istennek valószínűleg az tetszik a legjobban ha akkor segítünk másoknak amikor mi a legkissebb kenyérmorzsának is örüljünk. bocs elfelejtettem hogy jézus korában nem volt ilyen munkalehetőség mint most.

14640. KareszFaszi (2010-09-17 20:50.45)   - (válasz Vackos 14637. hozzászólására)

Alapban én is azt mondom, hogy nem attól függ bárkinek a megítélése, hogy milyen istenhez imádkozik, hanem a tetteitől és a motivációitól. Rosszat lehet tenni!!:) Ilyennek teremtett minket:) Nálam a "nem kell nélkülöznie" meg a "néha rosszat tesz" eléggé külön fogalmak. Őszinte megbánásról meg szó sem volt:)

14639. Vackos (2010-09-17 20:48.50)   - (válasz KareszFaszi 14636. hozzászólására)

100%-osan eggyetértek!

14638. Vackos (2010-09-17 20:47.45)   - (válasz KareszFaszi 14635. hozzászólására)

Ne hassogassuk azt a szőrszálat, lehet elírás! ;)

14637. Vackos (2010-09-17 20:46.33)   - (válasz KareszFaszi 14634. hozzászólására)

Ne nagy mellénnyel legyünk hívők,hanem belül. "nem kell nélkülöznie" -lehet arra céloz nem kell cölibátusban élni,ahhoz vagy nem baj ,ha néha rosszat teszel hírtelen felindulásból,ha azt késöbb őszintén megbánod magadban. De lehet,hogy arra gondolt,nyugodtan betéphetsz vagy nyugodtan rágyújthaszt. Az úgy lehet neccesebb!:D

14636. KareszFaszi (2010-09-17 20:42.34)   - (válasz Starfox 14626. hozzászólására)

A tudomány nem "töri" a híveket(inkább"matek+:):) Nem célja úton-útfélen azt bizonygatni, hogy márpedig nincs isten. A saját állításait igazolja, cáfolja.

14635. KareszFaszi (2010-09-17 20:40.47)   - (válasz Vackos 14633. hozzászólására)

"Ezzel most azt mondom hogy akkor segítsünk másoknak ha nekünk nincs szükségünk segítségre ha a mennybe szeretne jutni. " - szerintem akkor segítsünk, ha rászorul valaki és tudunk segíteni... Ne azért mert a mennybe akar jutni, vagy ne azért mert nekünk nem kell segítség....

14634. KareszFaszi (2010-09-17 20:39.34)   - (válasz Vackos 14633. hozzászólására)

Nem hiszem, hogy a mennybe jutás annak a függvénye, hogy ezt mások miként gondolják rólunk:) A biblia szerint meg éppen hogy istennek tetsző életet kell élni. Ami bizonyos szinten alárendeltséget is jelent. "nem kell nélkülöznie" - ez érdekes feltétel. Eszembe jutott a "teve a tű fokán":)

14633. Vackos (2010-09-17 20:36.38)   - (válasz KareszFaszi 14632. hozzászólására)

S mi volt az?:D

14632. KareszFaszi (2010-09-17 20:35.24)   - (válasz KareszFaszi 14631. hozzászólására)

Csak egyet nem:)

14631. KareszFaszi (2010-09-17 20:35.13)   - (válasz Vackos 14630. hozzászólására)

Érteni nekem is sikerült:)

14630. Vackos (2010-09-17 20:33.22)   - (válasz KareszFaszi 14629. hozzászólására)

Nem tudom,én így értettem! :D

14629. KareszFaszi (2010-09-17 19:40.26)   - (válasz Starfox 14625. hozzászólására)

Ne haragudj, de kicsit odafigyelhetnél arra, hogyan fogalmazol, mert eléggé zagyva dolgokat sikerült leírnod- legalábbis szerintem.

14628. Vackos (2010-09-17 19:29.49)   - (válasz Vackos 14627. hozzászólására)

Előre szólok,nem bukott le. Ettől függetlenül komukis. Tudom,nem a témába vág,de többen írták,hogy Istenben hinni olyan,mint a mentalistákban. Szerintem nem.

14627. Vackos (2010-09-17 19:28.35)

[link]

14626. Starfox (2010-09-17 18:57.29)

Attól meg hogy a tudomány kezdi megtörni a hivőket az nem azt jelenti hogy isten nem létezik, hanem azt hogy nem úgy történtek a dolgok ahogy a biblia megírja megírta. tehát attól hogy kiderült hogy az ember a majmoktól származik attól még lehet az hogy isten változtatta meg a génjeit.

14625. Starfox (2010-09-17 18:53.07)

SZerintem nem az kerül a mennybe aki egész életében mindenét rááldozza istenre és másokra, Hanem az aki képes úgy boldogan élni hogy ö is boldog nem kell nélkülöznie és mások szerint megérdemelné hogy mennybe jusson. Ezzel most azt mondom hogy akkor segítsünk másoknak ha nekünk nincs szükségünk segítségre ha a mennybe szeretne jutni. Ez alatt azt értem hogy ne abból éljünk hogy mások "fizetnek" a segítségért.

14624. KareszFaszi (2010-09-16 19:03.32)   - (válasz E T 14622. hozzászólására)

Bocs, hogy beleszólok: Minden ember hisz dolgokban - még az is,aki ezt nagyon tagadja:) Erre alapól szükség is van. hiszen nagyon keveset tudunk ténylegesen. Amit anno a suli(k)ban megtanultunk, ott sem tényszerűen tudjuk, hanem valakinek a véleményét, számításait, stb -tudjuk. Hiszünk emberekben , a céljainkban, akár a szerelemben. Én személy szerint nem is merek olyan embert, aki kizárólag az egyértelműen bizonyítható, "kézzelfogható" dolgokat fogadja el. A szerelemnél pl. pontosan akkora bajba esik a materialista, mint bárki más:) Nézd meg a pszichológiát - sok-sok szakember ateista. Akkor ők ennyire ellentmondásosak? Mindenkinek van bizonyos szintű hite. Akár a világ keletkezésével kapcsolatban. A materialista tudósok is keveset tudnak (no nem hozzám képest), sok dologról úgy "hiszik", hogy úgy van... A különbség ott van, hogy vannak akik tovább akarnak kutatni, gondolni annál, mint amit pl egy szent-könyv kínál. És minél tovább jutnak, annál több okuk lesz kijelenteni ezt vagy azt:)

14623. Vackos (2010-09-16 16:37.53)   - (válasz Vackos 14620. hozzászólására)

Tessék ,csak a te kedvedért,utána néztem kik a támogatók:D!: Alább a tervezettséget támogató és a spontán evolúció lehetőségét kétségbe vonó mozgalom néhány kiemelkedő tudósának rövid bemutatása olvasható. Néhány vezető természettudós: Michael J. Behe Biológiaprofesszor a Lehigh Egyetemen Pennsylvaniában, valamint a Seattle-ben található Discovery Intézet tudományos munkatársa. 1978-ban doktorált biokémiából a Pennsylvania Egyetemen. Jelenlegi kutatási témája a fehérjék szerkezetének vizsgálata a tervezés és a természetes szelekció szemszögéből. Harmincöt cikket publikált szakmai folyóiratokban, címoldalon közölte cikkeit a New York Times, a Boston Review és az American Spectator. Behe magyarul is megjelent könyve, a Darwin fekete doboza olyan biokémia rendszerekkel foglalkozik, amelyek egyszerűsíthetetlenül összetettek, így megingatják a neodarwinizmus elképzelését. A Darwin fekete dobozáról több mint száz recenzió jelent meg világszerte, és a National Review valamint a World magazin a 20. század száz legfontosabb könyve közé választották. Dean H. Kenyon A San Francisco Állami Egyetem emeritus biológia professzora. A neves életeredet-kutatók, A. I. Oparin és Sidney Fox emlékkönyvének egyik szerzője. A Biokémiai predesztináció társszerzője, amely a maga idejében a kémiai evolúció egyik legnépszerűbb felsőoktatási tankönyve volt. A Chicago Egyetemen végzett fizika szakon, doktorátusát a Stanford Egyetemen szerezte biofizikából. Posztdoktori tanulmányokat végzett Berkeley-ben és a California Egyetemen. A Trinity College és az Oxford Egyetem vendégtanára, illetve a Nasa Ames Kutatóközpontjának volt munkatársa. Ma a Discovery Intézet tagja. Jed Macosko Kémiából doktorált a California Egyetemen. A Washingtoni Tudományos Kutatóintézetben a Rickover admirálisról elnevezett kitüntetésben részesült. A Bostoni Műegyetemen hallgatóként a legszínvonalasabb kémiai előadásért Merck-díjat kapott. Doktori tanulmányai után kutatóként dolgozott Berkeley-ben. Macosko a molekuláris gépezetek összetett mikroszkopikus szerkezetét kutatja. Az élet: véletlen, vagy megtervezett? címmel tartott tudományos előadássorozatot. Számos cikke jelent meg a Biochemistry és a Molecular Biology című folyóiratokban. A Discovery Intézet tagja. Stephen C. Meyer A Tudomány és a Kultúra Központ igazgatója a Discovery Intézetben, Seattle-ben. Fizika és geológia diplomája megszerzését követően geofizikusként dolgozott. A Cambridge Egyetemen doktorált tudománytörténetből és tudományfilozófiából. Disszertációját az életeredet-kutatás történetéről és a történeti tudományok módszertanáról írta. Két könyv társzerzője és szerkesztője: Darwinizmus, tervezés és a közoktatás; A tudomány és az univerzum tervezettségének bizonyítékai. Számos cikke jelent meg olyan magazinokban és napilapokban mint a The Wall Street Journal, a Los Angeles Times, a Chicago Tribune, a First Things és a National Review. Scott Minnich Mikrobiológus, az Iowa Állami Egyetemen doktorált. Jelenleg docens az Idaho Egyetemen, valamint a Discovery Intézet tagja. Ezt megelőzően a Tulane Egyetemen volt adjunktus. Posztdoktori tanulmányait a Princeton Egyetemen és a Purdue Egyetemen végezte. Kutatási területe az Y. enterocolitca baktérium génkifejeződése. Sok cikke jelent meg az alábbi szakmai folyóiratokban: Journal of Bacteriology, Journal of Molecular Biology, Molecular Microbiology, Proceedings of the Natl. Academy of Sciences és Journal of Microbiological Methods. Jonathan Wells Molekuláris és sejtbiológiából doktorált a California Egyetemen, majd vallástudományból a Yale Egyetemen. Posztdoktori kutatóbiológusként dolgozott a California Egyetemen, valamint biológiatanárként a California Állami Egyetemen. Wells cikkei az alábbi folyóiratokban jelentek meg: Development, proceedings of the National Academy of Sciences USA, BioSystems, The Scientist és The American Biology Teacher. Az alábbi könyvek szerzője: Charles Hodge kritikája a darwinizmusról; Az evolúció ikonjai: miért téves majdnem minden, amit az evolúcióról tanítunk?; Darwinizmus és intelligens tervezettség – egy politikailag inkorrekt kézikönyv. A Discovery Intézet alapítótagja. Az ID irányzatának néhány vezető matematikus, filozófus és jogász képviselője: William A. Dembski Matematikából doktorált a Chicago Egyetemen, filozófiából az Illinois Egyetemen, teológiából Princetonban, majd posztdoktori tanulmányokat folytatott. A Discovery Intézet egyik alapító tagja. Dembski cikkei matematikai, filozófiai és teológiai lapokban jelentek meg. Több könyvet írt és szerkesztett, többek között az alábbiakat: Következtetés a tervezésre; Intelligens tervezettség; Az értelem jelei; Nincs ingyenebéd: miért nem jöhet létre a meghatározott komplexitás intelligencia nélkül? Phillip E. Johnson A Berkeley-ben található California Egyetem emeritus jogászprofesszora. Amellett, hogy kiemelkedő amerikai jogtudós, a darwinizmus jól ismert kritikusa. Provokatív könyve, a Darwin próbatétele tudományos szimpóziumokat hívott életre a Stanford, a Harvard, a Cornell és a Chicago Egyetemeken. Johnson későbbi könyvei: A darwinizmus legyőzése nyitott gondolkodással; A kockára tett értelem; Az igazság éke; Fenntartott ellenérvek; A jó kérdések. Paul Nelson 1998-ban doktorált a Chicago Egyetemen filozófiából. Cikkei jelentek meg többek között e folyóiratokban: Biology & Philosophy, Zygon, Rhetoric and Public Affairs, Touchstone. Több fejezetet írt a Merő teremtés és Az értelem jelei: az intelligens tervezés megértése című kötetekben. Előkészületben lévő műve A közös leszármazásról, amely kritikusan értékeli újra a leszármazás elképzelését. A könyv az Evolúciós monográfiák 16. köteteként jelenik meg a Chicago Egyetemen. Dr. Nelson szerkeszti az Origin & Design című folyóiratot. A Discovery Intézet alapítótagja. forrás:Éretem

elejére ... 356 357 358 359 360 361 362 363 364 365 366 367 368 369 370 371 372 373 374 ... végére