Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Deadpool & Rozsomák *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Lángoló tenger - Mozi+, 16:55 |
Amszterdam - HBO2, 17:15 |
Állj, vagy jövök! - Film+, 17:15 |
Zorro álarca - Film Café, 17:15 |
Botcsinálta doki - Mozi Klub, 17:20 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Danny DeVito (80) |
Martin Scorsese (82) |
Stephen Root (73) |
William R. Moses (65) |
Sophie Marceau (58) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Kézilabda - szeretitek? Van kedvenc csapatotok? |
Nemere István - Vélemények |
Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg |
Mit hallgatsz most? |
A potyautas - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
A kobra napja |
Mike Pniewski |
2021-10-24 19:51.38 |
Sohasem késő újrakezdeni...., sohasem késő csillagokat lesni, sohasem késő festeni tanulni, sohasem késő gyertyát gyújtani, sohasem késő nevetni, sohasem késő odamenni a lányhoz, sohasem késő bocsánatot kérni, sohasem késő új ízeket felfedezni, sohasem késő utazni, sohasem késő napfényfürdőt venni, sohasem késő szánkózni egyet, sohasem késő gyereknek lenni, sohasem késő repülőt hajtogatni, sohasem késő tanulni, sohasem késő köszönetet mondani, sohasem késő táncolni, sohasem késő embernek lenni........... és sohasem késő lezárni..
Villanás vagyunk csupán a világegyetem kavalkádjában, mégis megfeledkezünk erről a mindennapokba belefeledkezve. De pont ezek a mindennapi apróságok adják az életnek nevezett dolog mozaikjait. Méltatlanul alulértékelt szinte kamaradarab, 2 remek színész által tolmácsolva...lehet néha kissé lassú és ütemvesztett, de a hangulat és visszafogott érzelmvilág abszolút kárpótol minden ilyen percért. Igazi kis "rejtett kincs", arról mi is az igazán fontos, és mennyire el tudjuk felejteni... |
2021-10-18 21:43.47 |
Akár remek mozit kerekíthettek volna Szörnyella fantasztikusan szórakoztató, elmeháborodott figurájából...persze, ha nem a Disneyről beszélnénk, így sajnos garantált volt, hogy belőle is "píszícukiságot" faragnak... A 21. századi De Frász nem hogy nem szörnyűséges vagy gonosz, de kiderül, hogy igazából rendes az emberekkel, a légynek sem ártana... pláne nem a pettyes kis kutyusoknak..
Stone azért menti a menthetőt, szemmel láthatóan élvezte a figura megformálását, de még így is vesztettünk egy kiváló performanszot, mert azt hiszem ez a hölgy zseniális lett volna, ha hagyják valóban megőrülni. Az idősebbik Emma is lubickolt erősen túlzó, mélységesen ripacs szerepében, néha el is lopva a reflektorfényt villantja végtelen aktori rutinját, hiába..csak a legnagyobbak egyike. Plusz a körítésre sem lehet igazából panasz, a díszletek, sminkek és nyilván a kosztümök mesésen mutattak, utóbbiért minimum Oscar jelölés befigyelhet. De mindezek sem tudják feledtetni, hogy az egeres stúdiónak mennyire sikerült saját karakterének lényegét kilúgozni...ez a Szönyella nem az, akit gyermekkorunkban megismertünk....kár érte |
2021-01-28 21:20.05 |
Alapvetően jó elemekből összetákolt darab, de ahogy előttem is már felrótták, a készítők bántóan nem mertek kilépni a komfortzónából. A lazaság azért jól ált a mozinak, illetve a nem elnyújtott játékidő is sokat ad a könnyed befogadhatósághoz, azonban hiányzott az a bizonyos plusz merészség, hogy mondjuk 5 év múlva beugorjon címe láttán miről is szólt ez a film. |
2021-01-25 13:55.05 |
Mindenképp a stúdió kreatív erejét jelzi, hogy ezúttal érdemi háttértartalom nélkül is egy kifejezetten szórakoztató animét hoztak össze. Letisztult, egyszerű, bájos történet egy kislányról, aki a macskás kalandjai közben igyekszik megtalálni saját magát. Kellemes kikapcsolódás az egész családnak. |
2021-01-24 22:46.22 |
Az élet írja a legjobb forgatókönyveket...még akkor is ha ezek érthetően komoly ráncfelvarráson esnek át mire képernyőre kerülnek. Sorkin magabiztosan vezet be minket a tárgyalóterembe, és az írásaira oly jellemző remek ritmusban vezényli le a látottakat. Ötletes megoldás volt, hogy a filmnek nincs igazi főhőse (az lenne az igazság?), ellenben jól megírt figurákkal tűzdeli meg a játékidőt. Redmayne -képességeit elismerve- végre nem ripacs..Cohen pedig abszolút meghálál minden percet, de mindenképp említést érdemel az egyébként antagonistaként ábrázolt bíró szerepében Frank Langella is, aki puszta tekintetével képes bármikor elvonni a rivaldafényt a többiekről, hiába.. zseniális az öreg.
És talán itt lehet picit belekötni Sorkinék alkotásában...hogy nem is oly kissé egypólusúan ábrázoltak. Persze akad néhány jelenet, mely mintha arra irányult volna, hogy az alkotók a másik oldalt is bemutassák, de valójában végig jól érezhető volt az állásfoglalás mibenléte.. Pedig az tehette volna fel arra a bizonyos i-re a pontot, ha bemutatják mennyire kényesen vékony vonal választ el olyan dolgokat mint szólásszabadság (vagy egyéb érdek) miatti kiállás illetve csoportos önkényesség, garázdaság.....különös élt adott volna mindez a filmnek a közelmúltban lezajlott BLM mozgalom tükrében..... Az összkép azért így is egyértelműen a pozitív, és valószínűleg a készítők sosem szánták filmjüket ilyen mélységekbe...ellenben mindaz amit elénk tárnak egy igazi pergő ritmusú, néha fojtogató hangulatú, amolyan "igazi tárgyalótermes" dráma. |
2021-01-24 15:44.52 |
Bájos kis állatkás mese álarcába öltöztetett nagyon is komoly környezetvédelmi értékeket felmutató alkotás...abszolút méltó darab a japán filmstúdió gyűjteményében. Bár a készítők alapvetően a kisebb életkorú közönséget célozta meg felnőtt fejjel is meg lehet találni az olyan elemeket, melyek egyértelműen inkább a nagyobbaknak szólnak. Erősen ajánlott darab, ahogy egyébként a Ghibili valamennyi alkotása... talán kezdésnek kifejezetten jó választás ezen művük. |
2021-01-23 13:36.09 |
Ghibili stúdió sokadik remek természetvédelmi alkotása, középpontban újfent a fiatalabb generáció, úgy látszik Miyazaki mester bennük látja, hogy nem követik el újra és újra szüleik hibáit.
Elragadó hangulatú, megkapó erejű tanmese, minden egy csomagban, hogy ne csak a kisebbek, de a nagyobbak is jól szórakozhassanak. |
2021-01-22 23:50.25 |
Újranézve az egész szériát felettébb jóindulatú voltam anno ezzel a felvonással, pedig sajnos meglehetősen kilóg a sorozatból, mégpedig lefele...
A Harry Potter filmek sosem voltak tökéletesek, minden epizódnak megvan a maga kisebb nagyobb problémája. Az első 2 rész kissé szolgalelkű, identitás nélküli adaptáció, a Tűz Serlege leginkább csak végigrohan a főbb eseményeken, igaz azt legalább látványosan és többnyire izgalmasan teszi....az 5. rész esetén pedig ugyan letudták jól a cselekmény 90%-át, de a végén hagytak egy tátongó narratív lyukat. Még ha nagyon akarok hibát keresni az azkabani fogoly esetén is tisztázhatták volna jobban a tekergők háttértörténetét, de Cuarón víziója egyébként tökéletes volt, igazi különlegesség nem csak a szérián belül, de úgy általában a közönségfilmek világában. Azonban mindenféle kihagyások, rövidítések, változtatások ellenére egyetlen korábbi (és szerencsére későbbi) epizód sem küzdött alapvető koncepciós problémákkal. Ugyanis a Félvér Herceg legnagyobb hibája, hogy kreatív szinten hozták meg azt a fals döntést, hogy a könyv romantikus részeit előtérbe helyezve rom-com formában dolgozzák fel a történetet. Ne legyen semmi kétségünk afelől, hogy ehhez az elhatározáshoz a rendezőnek semmi köze nem volt, ezt jóval magasabb szinten (stúdió/producer) hozták meg, és minden bizonnyal a felmérésekre alapozva úgy találták, hogy a célközönséget ezzel a témával lehet a leginkább a mozitermekbe becsalni. Ha a számokat nézem, a csaknem 1 milliárd dolláros bevétel akár az igazukat is jelentheti, azonban a film utóéletének semmiképp sem tettek jót vele. A romantikus, könnyed elemeket ugyanis fárasztóan uralják a játékidő jelentős részét, még olyan jelenetek esetén is, melyek egyértelműen komolyabb hangvételt követeltek volna meg (lsd. Ron mérgezése, beszélgetés a megszeghetetlen esküről a vonaton, Dumbledor halála utáni párbeszéd a csillagvizsgálóban...stb). Sok mindent köszönhetünk a WB stúdiónak, akik amúgy abszolút nem sajnálták a pénzt és energiát, hogy tető alá hozzák ezt a könyvsorozatot..gondoljunk csak bele mi lett a hasonló jellegű próbálkozásokból (Narnia, Arany iránytű, Percy Jackson..stb) pedig ezek némelyike hasonlóan erős alapmű mint Potter kalandjai. De sajnos a Félvér Herceget piaci alapon meghozott döntés alapján derekasan félreértelmezték, pedig meggyőződésem, hogy a könyv hűbb „dark fantasys” adaptáció sem hozott volna rosszabbul a konyhára, mint a „rom-com” verzió....viszont ez már sosem fog kiderülni. UI: a film egyébként közel sem rossz, pl. szerintem a legkiválóbb nyitójelenettel vágunk neki a kalandnak, a fényképezés világklasszis szintű, Michael Gambon Dumbledore-ja pedig nagyszerűbb mint valaha, meg úgy általában amikor a készítők az alapmű mentén dolgoztak kifejezetten jó dolgokat mutatnak nekünk, csak az egyensúlyt vesztett forgatókönyvből rengeteg fontos és érdekes részlet maradt ki a romantikázás kedvéért..ami ráadásul még kínosan is lett feldolgozva....azt hiszem ezt nevezik duplabaklövésnek... Összességében egy nagy kihagyott ziccer ez a mozi, a fókuszt jobban belőve egy remek felvezető rész lehetett volna a fináléra, egy összeomlás szélén lévő varázsvilágot és az antagonista háttértörténetét bemutatva.....mindezek mellett tökéletesen megfértek volna a kapcsolati szálákat bemutató jelenetsorok is, hiányukban azonban szétdominálják a cselekményt. |
2021-01-22 13:43.30 |
Sokadik elragadó alkotás Miyazaki és csapatától..ezúttal szinte semmi mágia, mégis elvarázsolnak a látottak. A mester egyéb munkáihoz hasonlóan ezúttal is erősen jelen van a feminista töltet, de női főhős helyett ezúttal egy férfi kerül középpontba, így pedig a hangsúly is inkább az ún. "toxic masculinity-re" terelődött. A mű mondandója pedig az, hogy nem minden férfi disznó, és hogy a másik nem tisztelete (és nem hódolata!) mellett elengedhetetlen önmagunk valamint szeretetre méltóságának elfogadása is.
Remek történet, hatásos csomagolásban, és persze a mindig tökéletes látvánnyal. Egy igazi másfél órás szerelmes levél a műfaj kedvelőinek, olyan üzenettel, ami így 2020-as években is abszolút megállja a helyét. |
2021-01-21 14:56.52 |
Ghibili stúdió ezen '91-es alkotása egészen mást hozott mint addig általában megszokhattunk tőlük, sehol a japán folklór lenyűgöző elemei, illetve a fantázia meseszép reptetése. A Yesterday sokkal inkább egy személyes memoir, egyfajta visszatekintés az életben, mely olykor valóban tartogat mondjuk úgy...lassabb perceket, de az összkép azért kellően megkapó. Ez nagyrészt a pompásan működő narratív váznak köszönhető, mely sziklaszilárdan fogja össze a múlt és jelen valamint a vidéki idealizmus és nagyvárosi realizmus képeit. Nem megfeledkezve persze a megszokott remek látványról, néha festményszerűen megjelenítve a dombos, hegyes vidék látképét. A mű ráadásul meggyőzően kommunikál vizuális szinten is, érdemes megfigyelni, hogy a múlt visszatekintései mennyivel fakóbb színekben bontakoznak ki, főleg a hátterekben, az ég pl. szürke...ellenben a piros szín viszont sokszor előtérbe kerül, mely magát a gyermekkort szimbolizálja. A felnőtt nő ahogy vissza-vissza tekint korábbi éveire, úgy fedez fel egyre több vörös színt is (pl. piros alapanyagú virágot szed), hogy a múlt megpróbáltatásain túllépve talán valami újba dologba merjen vágni.
Messze nem tartozik a távol-keleti legendás animációs stúdió legjobb alkotásai közé, de mindenképp érdemes rászánni az időt, leginkább mikor az ember maga is egy kis önvizsgálódásra vágyik. Erős, melankolikus darab.. |
2021-01-21 00:08.21 |
Cinema therapy
Kissé elkoptatott frázis, hogy a Pixar nem csak kicsiknek készíti alkotásait...azonban ezúttal megfordulni látszik ez a tézis, ugyanis a Soul egyértelműen inkább az érettebb, felnőtt közönségnek szól, mintsem gyerekeknek....mégha egyébkénk a lurkók sokkal többet képesek felfogni a világunkból mint hinnénk. Az alkotók az Inside Out után újfent nem voltak restek komolyabb fába vágni a fejszéjüket. Igazából kifejezetten figyelemre méltó hozzáállás ez, hiszen ez a cég pont megtehetné, hogy csupán merchandise vadász (köhüm Verdák) cuccokkal árassza el a képernyőt, de tulajdonképp pont ezért vannak ott jegyezve animációs körökben ahol. Soul esetén egy egészen komplex absztrakt univerzumot tárnak elénk, olyan figurákkal, melyek néha mindösszesen néhány vonalból állnak. A látvány minőségét szinte már említeni felesleges, de tényleg elképesztő, ahogy egyre részletesebbek ezek a mozgóképes csodák...konkrétan minden egyes képkocába bele lehet nagyítani, és felfedezni, hogy a ruhák bolyhaitól kezdve az izzadságcseppekig minden oda lett pakolva. Amiben viszont tényleg még nagyobbat lépett a lámpás stúdió a mesterséges megvilágítás kifogástalan alkalmazása, ahogy az utcasarkokban vagy emberek arcán megtörnek a fények és színek, mintha csak Deakins legjobb munkáit idézné. Bámulatos. Tökéletesen időzített alkotás, így 2020 tájékán abszolút valid mozgóképes lélekterápia, mely során újra felfedezhetjük az apró dolgok szerepét boldogulásunkban, ahogy az élet nevezetű dolog megformálja lelkünket. Tudom....már-már elkoptatottnak hangzik mindez, de ahogy a pixaros srácok elénk rakják az ember eszébe sem jut az olcsóság vagy újrahasznosítás gondolata. Taps-taps! |
2021-01-20 15:02.14 |
Kiváló természetvédelmi propaganda mozi..merthogy értékes ügyeket is lehet ám propagálni. A dolog szükségessége pedig azt hiszem nem kérdéses, 24 év elteltével sajnos a mű mit sem vesztett erejéből, ami csak azt jelzi továbbra is fejjel megyünk a annak a bizonyos falnak...
No de az alkotás maga már megszokott ghibili színvonal, hiába ez a japán animációs cég teljes joggal vált fogalommá még a nyugati féltekén is. Érdemes megfigyelni, hogy milyen elképesztő energiákat fektettek a részletekbe, és itt nem is feltétlenül a háttérstruktúrákra vagy színekre gondolok, hanem hogy tényleg mindennek megvan a ma helye és rendeltetése.... A nők helye a társadalomban, az emberek hétköznapjai, munkájuk...és pont ezektől a részletektől válik olyan könnyen befogadhatóvá a cselekmény, mert a szemünk elhiszi, hogy létezhet egy olyan világ, melyben erdőistenek és puskaporos hordók is létezhetnek. A anime üzenete meg azt hiszem valami olyasmi lenne, hogy nekünk is el kellene hinnünk, hogy egyszerre van helye a természetnek és az embernek ebben a világban...márcsak azért is mert végső soron a rövidebbet mi fogjuk húzni......... |
2021-01-19 16:53.34 |
Tökéletes....tudom meglehetősen sokszor koptatjuk érdemtelenül ezt a nagyszerű szót, de Miyazaki idén csaknem "nagykorúvá" nemesedő műalkotása abszolút megérdemli, pedig a Chihiro után nem akármilyen magasságú lécet kellett megugrania..sikerült.
Megkapóan gyönyörű mindaz amit a készítők a szemünk elé tárnak: fenséges színkavalkád, szinte a képernyőről lemászóan megélénkülő fantáziavilág, melybe éppen ezért roppant könnyű elmerülni. Ez a fajta "mágikus realizmus" pompásan egészül ki a távol-keleti folklór elemeivel, mely talán nem olyan szerteágazó mint a Spirited Away esetén, de azért így is érdemes kicsit utánaolvasgatni, hogy milyen kiválóan turbózták fel a brit könyvet. Legtöbb nyugati romantikus mozit meghazudtolóan elragadó történet két lélek egymásra találásáról, olyan csodálatos zenei aláfestéssel, mintha csak egy álomkép elevenedne meg. Megtoldva némi háború ellenes retorikával... Mondom: Tökéletes! |
2021-01-19 00:31.52 |
2020 filmek terén is óriási űrt hagyott maga után, Nolanék viszont jelentőset kockáztatva betolták nagyvászonra művüket, mondván a streaming, és a nagyképernyős UHD TV sem veheti fel a versenyt a filmszínházi élménnyel. Én azt gondolom a járvány után sem áll majd minden vissza a „régi” kerékvágásba, valószínűleg a mozi megmarad a mainstream filmvilágnak, de egyre több és több (kisebb költségvetésű és remélhetőleg kísérletezőbb) alkotás jön majd egyből Netflixre és társaira....., ha mindkét bemutatási forma még átgondoltabb lesz mi nézők csak nyerhetünk a dolgon.
Mindemellett Nolan ezzel a filmmel láthatóan tovább kívánta feszíteni a közönségfilmek határait, precíz ujjgyakorlat helyett azonban kissé kohézióhiányos darab született. Az angol rendező munkásságát ezeddig is az ipari kiszolgálás helyett a szellemi munkára való törekvés jellemezte, de azért többnyire bőven biztosított annyi kapaszkodót, hogy filmjei bárki számára könnyedén (!) befogadhatók legyenek, sőt a szórakozás se maradjon el. A Tenet bár a látszat ellenére koránt sem olyan bonyolult mozi, nem igazán akarja szolgáltatni olyan meggyőzően ezeket a biztos pontokat, így pedig egyrészt nehéz elmerülni a látottakban, másrészt egészen könnyű elveszteni a történet sokszor feleslegesen túlbonyolított fonalát. A körítés persze tökéletes: a hangvágás, a kameramunka, a látványmachinációk mind szemet és fület is teljességgel kielégítők......az illúzió tökéletessége azonban ott szenved némi csorbát, hogy nem kapunk elegendő narratív kapaszkodót a játékidő során, sőt mintha bizonyos részek nem is alkotnának egy tökéletes egészet, hanem csak úgy lazán meglennének egymás mellett. A kísérlet tehát megvolt, a végeredmény pedig az talán az eddigi „legnolanelesebb” mozi lett, a végefőcím után lehet is bőven túráztatni a szürkeállományt…de talán a brit direktor ezúttal túlságosan is a saját útját járta már. Szégyenkezésre azért nincs ok, a Tenet egy vírusmentes felhozatalú évben is ott lenne az élvonalban, társak hiányában pedig csak még jobban becsülendők nyilvánvaló értékei. De újfent bebizonyosodott, hogy bár a kevesebb néha több, de a túl kevés az bizony akkor is túl kevés… |
2020-05-20 22:01.19 |
Kellemes indie darab, mely nem hoz sok újat a nap alatt, mégis amilyen letisztultan sikerült a sokszor látott mindennapi szituációkat lehozni az mindenképp felfelé húzza az értékét. Megélhető élethelyzetek, szépen megírt karakterek, néhány varázslatosan elkapott mondattal megtolva...több mint elég egy ha nem is életre szóló, de maradandó filmélményhez. |
2020-05-17 14:25.13 |
Williams jelenléte éppen csak képes megmenteni az összképet annyira, hogy ne legyen kifejezetten kellemetlen ez a másfél óra... Így végülis egy könnyed vasárnap ebéd utáni mozinak megteszi, melyen a biztos végkifejlet tudatában a közepetájt nyugodtan lehet egy jót szunyókálni. |
2020-05-16 14:57.36 |
Tökéletes hozzászólás nem léte.... legalább akkora élmény volt újraolvasni, mint újranézni a filmet.
Az élet háza ugyanis tipikusan az a mozi, mely egyre többet nyújt, ahogy egyre többet tapasztalunk az évek folyamán. Néhol talán kicsit egyszerű, máskor kifejezetten direkt....de minden apró "hibája" ellenére elragadó alkotás arról sosem késő újrakezdeni, szembenézni magunkkal, meglátni/megkeresni a szép, és értékes dolgokat a hétköznapok kihívásai közepette... Nem csak látni, nézni is kell..újra és újra.. |
2020-04-15 22:25.58 |
Kiváló anti depresszáns mozi, mely mint gépszíj kap el és próbálni némi fényt gyújtani az elme sötétjében. Valóban sokszor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy mink van meg az életben, de ez valahol természetes...az embert a haladás, a célok éltetik. Nincs is ezzel probléma, egészen addig míg a motiváló előretekintést nem váltja fel a szorongás, kilátástalanság és társai. A filmben ábrázolt probléma pedig igencsak mindennapos, különösen szomorú, ahogy ezt a mentális terhet egyre korábbi életkorban toljuk a srácokra, akik érdemi felkészülés nélkül igencsak könnyen összeomlanak...jöhet a pia, drog is társai menekvés gyanánt.
Ügyesen elkapott élethelyzet, tanulságos, könnyen befogadható formába öntve...az a fajta film, mely simán lehetne "kötelező" darab középiskolákban, de igazából bárkinek ajánlott, akár többedszerre is elővenni, mikor épp nagyon összecsapnak azok a bizonyos gomolyfelhők. |
2020-04-13 22:32.27 |
Sokáig csupán egy szimpla nyomozásra épülő sztori, egyedi megvalósítás formájában...aztán ahogy a vége felé tisztul a mentális történések mibenléte szintet lép az alkotás. Érdekes francia animációs alkotás, abszolút nem a legkisebbeknek, de nem is csak nekik jár ez a megvalósítási forma. |
2020-04-12 15:16.55 |
Remek "tinifilm" nem csak serdülőknek...sőt nagyon is ajánlott szülőknek is meglesni, hátha egy lépéssel közelebb kerülnek a lehetetlen felé, egy tizenéves lelki világának megértéséhez. A készítők ugyanis valóban kiválóan kapták a gyermek/felnőtt lét közötti átmeneti időszakot, mikor minden zavaros, és bizonytalan, ettől pedig teljesen joggal válnak dühössé fiataljaink. Szülőként legalább olyan jelentős kihívás ez az időszak, megtalálni az egyensúlyt az elengedés és támogatás kényes libikókáján, de talán a türelem és megértés a legfontosabb elemek a nagy kirakósban.
Hatásos felnövéstörténet, benne a mindent jobban tudás, és a csak saját problémákat látó fiatalkori naivitással. Ez pedig az egyik legnehezebb szembenézés ez az életben... |
2020-04-07 21:23.42 |
az még kimaradt, de jókat olvastam róla |
2020-04-06 21:47.15 |
Mai napig emlékezetes mennyire nem várt siker volt ez a film...a szakma előre temette, nem értve a rendező minek is kezdett bele...a köznyelv pedig hatalmas bukást jósolt. A készítők azonban alaposan megleptek mindenkit, ott nyerve meg a nézőket a fókuszt nem is igazán a rapre helyezték, hanem az egész életszituációra. A közel 2 óra alatt a kényelmes fotelból is át lehet érezni az örökölt kilátástalanságot, és az omladozó környék nyomasztását, melyből főhősünk kilábalni igyekszik. Természetesen mint "zenés" film e téren sincs miért panaszkodni, a szócsaták talán így európai füllel kicsit feles szócséplésnek tűnnek, de pl. a Lose yourself a mai napig az egyik legkiválóbb zsáner dal. Brutál hangulatos.
Többször is nézhető hangulatmozi, ügyesen összetákolt elemekből...Eminem pedig végképp bebizonyította a világnak miért is ő a műfaj koronázatlan királya, fehér bőrszíne ellenére... |
2020-04-05 21:18.41 |
Jól tálalt, csavaros krimi darab, ami tényleg annyira "szét lett írva", hogy valóban maximum csak a legrutinosabb nézők sejthessék mire megy ki a játék. A mindent egy lapra játék miatt azonban ez az a film, ami már másodjára közel sem hozza ugyanazt az élményt.... de első blikkre kétségtelen több mint kellemes meglepetés. |
2020-04-05 13:52.04 |
Nem jogtalan emlegeti mind a szakma, mind a köznyelv a mester leggyengébb alkotásaként...én sem nagyon tudtam vele mit kezdeni. Mindent elmond, hogy a film legerősebb vonala a katasztrófa bemutatása, azért a kb. 10 percért joggal zsebelték be az effektekért felelős srácok az Oscar jelölésüket. De ami utána jön....hááát ha finom akarok lenni, akkor csak cselekmény, és hangulatmentes történetvezetésnek titulálom. Teljesen felejthető darab, bizonyíték, hogy a Eastwood is tud alaposan mellényúlni. |
2020-04-05 13:44.38 |
Megkapó hangulatú, egyszerű történetvezetésű animációs alkotás helyünk megtalálásáról egy folyton változó világban. Imádtam, ahogy az elején inkább fanyar komikának induló darab a végére szívszorító melodrámába csapott át, nagyszerű átmenetet képezve. A látvány minősége pedig számítógépes pixelek ezrei nélkül is az egyik legkiválóbb az utóbbi évekből, csodálatosan sikerült elkapni a különböző nagyvárosok, és a skót vidék lankáinak szépségét.
Nagyszerű képekbe öntött szerzői animáció, mely gyakorlatilag szavak nélkül mesél egy elhervadóban lévő és egy épp megszülető karakter közös, majd szükségszerűen szétváló élethelyzetéről. |
2020-04-05 13:34.29 |
Igaz, az Utoyat öt nap alatt forgatták, ami azt jelenti, hogy a vágás nélküli snittet összesen ötször, naponta egyszer vették fel, és a legjobbnak ítélt verzióból lett a kész film. Nem semmi. |
2020-04-05 10:15.38 |
Továbbra is igen tetszetős az a filmkészítési stratégia, ami mentén ezeket a Cloverfield mozikat csinálják...teljesen más stílusú mozgóképek csak igen lazán összekapcsolva. Paradox azonban az elődeivel ellentétben messze túl sokat vállalt magára, a nagy gubancból nem is sikerült kievickélni letisztultan. A messze túl sok metafizikai agymenés, és felesleges karakter közepette nem találja a hangját a film...így inkább csak kapkodóan összelopkodja elemeit néhány klasszikus kozmosz sci-fiből...melyeket pedig már betéve ismer a rutinos néző..
A kevesebb néha több elven eddig jól működő széria eddigi leggyengébb darabja, ami önmagában még így is teljesen vállalható szórakozás, de mégis egy bántóan kihagyott ziccer, hogy a Cloverfield sorozat valami egészen üdítő ívet járhasson be. Hátha lesz még alkalom javítani... |
2020-04-05 10:04.36 |
Ilyen mikor a technika tökéletesen alájátszik az "élménynek"... itt brutálisan jól működött a kézikamerás módszer, mely ügyesen kelti a vágás nélküli forgatás illúzióját. A kép végig szűken mért, tényleg testközeli élményként szolgálva főszereplőnk szemmozgását követve. A hatás pedig nem is marad el...ahogy nem tudunk szabadulni a szűk látásspektrumból kényelmetlenül klausztrofób módon hat. Ráadásul a készítők ügyesen játszanak rá a klasszikus "amit az ember nem lát, azt rosszabbnak képzeli el" effektusra...így szinte soha nem látjuk az elkövetőt, csak halljuk egyre harsányabban a lövöldözések hangját és persze az áldozattá vált tetemeket.
Kíméleten káosz mozi, mely valósággal berángat és fogva ejt másfél órára egy olyan életszituációba, melyben egy másodpercig sem szeretnénk lenni. Talán annyi negatívumot tudnék felhozni, hogy 1-1 jeleneten feleslegesen sokat időz a kamera, de az összkép így sem csorbul...felejthetetlen "élmény" marad... |
2020-04-04 14:37.23 |
Értem mire gondolsz, de a legtöbb ember nem találomra választ ruhát, hanem márka szerint..innentől az is tudatos reklámozás kategória. Ahogy az is, valakinek éppen iphone vagy Samsung telefon kell, nem mert az olyan jól működik, hanem mert "menő"..és még sorolhatnám tovább. Természetesen magam sem vagyok kivétel, mára kb megkerülhetetlen ez a probléma. |
2020-04-04 14:28.46 |
Valóban érezni némi nyugati benyomatot Bong 2017-es alkotásában, de pont a keleti fanyarság miatt lett kellően kíméletlen, ugyanakkor naivan őszinte mozi az ipari állattartás szükséges (??) árnyoldaláról.
A készítők erősen szuggesztív képekben tálalnak, a természet zöldje valamint a mesterséges környezet acélszürke árnyalatai bitang kontrasztot képeznek egy igen kényes téma 2 oldalán. Ami miatt talán lehet támadni a filmet, valóban nem kap mindkét ellenpont hasonló bemutatást...de végülis nem dokumentációról lenne szó, így az állásfoglalás nem feltétlen hiba...csak inkább hiányosságot szül. Ettől független a végső képek kifejezzen retinába égetőek, az ember torka akaratlan is összeszorul...tudjuk, hogy valami ilyesmi zajlik nagyban is, de mégis nehéz elfogadni/felfogni a tökéletesre formált és ízesített kész termékek láttán. Véleményünket azonban abszolút kifejthetjuk a szupermarketben...elvégre minden forintnyi költekezés egyfajta szavazat mit és hogyan szeretnénk...innentől pedig kár lenne mindent egy "láthatatlan" óriáscégre kenni...kereslet kínálat..ennyiről szól a történet..itt nincsenek morális vagy etikai kérdések csupán a profit (=aranymalac) működteti a gépezetet... Bong markánsan öleli fel a nagyüzemi húsgyártás hátulütőit....Nekünk pedig kéretlenül el kell ismernünk hogy valóban egy jelentős, tompított (=rózsaszínre festett) fal húzódik az asztalunkra kerülő étel és előállítása között. A kérdés mindössze annyi, akarunk-e valóban tudni róla? És készen állunk-e lemondani a könnyű, olcsó elérhetőségről a változás kedvéért?? |