Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Deadpool & Rozsomák *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Lángoló tenger - Mozi+, 16:55 |
Amszterdam - HBO2, 17:15 |
Állj, vagy jövök! - Film+, 17:15 |
Zorro álarca - Film Café, 17:15 |
Botcsinálta doki - Mozi Klub, 17:20 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Danny DeVito (80) |
Martin Scorsese (82) |
Stephen Root (73) |
William R. Moses (65) |
Sophie Marceau (58) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Nemere István - Vélemények |
Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg |
Mit hallgatsz most? |
Kézilabda - szeretitek? Van kedvenc csapatotok? |
A potyautas - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
A kobra napja |
Mike Pniewski |
2023-02-10 12:48.04 |
A film, ami felrakta a mozitérképre Bong Joon Ho nevét, akinek friss vizuális nyelvezete új réteget szolgáltatott a krimi-thriller műfaj számára. A Memories of Murder alapfelépítése ugyan alig különbözik a zsáner hasonló alkotásaitól, azonban a játékidő előrehaladtával látványosan kezdenek hiányozni a feloldozást szolgáltató elemek. Bong alkotásában ugyanis látványosan elmosódnak a "jófiúk" és "rosszfiúk" közötti éles határok, az erre reflektáló erősen deszaturált képeiben igazából semmi sem fekete vagy fehér. Főszereplőink szinte végig küszködnek, majd a játékidő lejártához közeledve egészen meghasonulnak a vélt vagy valós igazság zavaros terhe alatt, ami a film végi vonatalagútnál egy tökéletes csúcspontban összpontosul.
Alapmű, melyet nem véletlen elemeznek és oktatnak bőszen filmes sulikban. És amúgy ebben az évben készült az Oldboy is, nem gyenge esztendő Dél-Koreában... |
2023-01-07 12:27.48 |
Ötletes recept alapján összerakott intrika a felső tízezer pöffeszkedő dekandeciájáról.... amit kiválóan egészít ki az ezen körökbe kétségbeesetten vágyó kiszolgálóké is, akik képesek feladni saját magukat, a számukra örömöt adó életet, csak hogy megszerezzék az áhított helyüket egy olyan rétegben, akik továbbra is magasan tesznek rájuk.
Kellően rétegelt, végig remek tempóval kivitelezett mozi, ahol jól alkotnak egységet az összevalók... így több mint egyszeri fogyasztásra szánt felnivaló..érdemes az ízlelésre. |
2023-01-02 22:06.38 |
Az Aftersun a felszínen mindössze egy kellemes múltidézés egy felnőtt nő szemszögéből, aki 11 éves korában együtt töltött egy szép nyarat az apjával..... Valójában azonban a film egy meglehetősen hatásos kontrasztot képez a fiatal, az életet éppen csak igazán megkezdő lány, és a depresszióval küzdő, idősödő édesapa között. Maga a visszaemlékezés pompásan adja vissza a gyermeki naivitás látószögét, Sophie bár szemtanúja a gyanújeleknek nem érti, és látja igazán azokat így számára az egész nyár élete legemlékezetesebb vakációja. Az alkotók ezzel szemben remekül állították fel Calum érzéseit, aki számára pl. a születésnap nem egy örömteli dolog, mert úgy érzi egyre jobban kifogy az időből. A házivideós megközelítés pedig még inkább beránt a látottakba, egészen kivételes intimitást elérve a néző számára.
Remekbe szabott filmes mementó arról a szeretet nem mindig elég... különösen ha mentális betegségről van szó, és arról is, hogy ugyanazokat az élethelyzeteket mennyire másképp éljük meg különböző életkorokban. "Don't grow up..it's a trap....." |
2023-01-02 13:33.26 |
A szomorúság háromszöge nem feltétlen térdcsapkodós vígjáték, azonban skandináv precizitással megálmodott velős szatíra a társadalmi szerepek alakulásáról a 21. századi "egyenlőséget" fennenmód hirdető világban.
Különösen tetszett hogy az alkotók merték nem csupán a felszínt karcolgatni, hanem meglepően meredek szituációkat is könnyedén felvállaltak. Engem már az elején megnyert a film, ahogy a maga visszafogottságában a főszereplő pár vitája rápirít a modern feminizmus problémájára, azaz csak akkor probléma az egyenlőtlenség ha az nem hajt érdemi hasznot a gyengébbik nem számára....... A készítők szerencsére ezt követően is magabiztosan nyitják tovább a társadalmi ollót, a lakatlan szigeten újraértelmezve a valódi erőforrás és érték mibenlétét. A modell foglalkozású főszereplőink filterek nélkül "meztelenül" (felkészületlenül) találják magukat szemben az anyatermészettel, ahol a boldogulásukhoz kénytelenek az addig lenézett emberek kegyét keresni....jól rámutatva valójában ki van ráutalva a másikra, és hogy ez a státusz mennyire törékeny... Rendkívül aktuális, játékhossza ellenére végig feszesen tartott intellektuális remekmű, a pénzt és szépséget megszállottan ünneplő társadalmunk számára, egyszersmind nagyszerű példája a modern szerzői filmalkotásnak. Több ilyet! |
2023-01-01 23:17.21 |
Todd Field meglehetősen ritkán áll elő új filmmel, pedig ritkán okoz csalódást, mostani ténykedése rendezés szempontjából pedig mindenképp az eddigi legambiciózusabb vállalkozása.
Blanchett vezérletével egy igazi nagybetűs karakterdrámával állt elő, melyben a cselekmény fókusza végig rendkívül szorosan a főszereplőn marad, a mellékfigurák pedig maximum momentumok erejéig asszisztálhatnak. Mindez persze nem véletlen, ugyanis a TÁR központi eleme az irányítás és hatalom mibenléte....és hogy milyen könnyű elveszíteni a mai világban, hála az úgynevezett "cancel culutre" jelenségnek. Lydia végzetül a tragikus climax eseményt követően mindent elveszít...barátnőt, fogadott lányát és a világ másik felén kell, képességeihez mérten méltatlan körülmények között munkát vállalnia. Hogy mindezt valóban megérdemelte-e azt már ránk a nézőkre bízzák az alkotók..... A TÁR végül is több szeletből összeálló kamarai jellegű darab, érdekesen, de közel sem tökéletesen tálalva. Pl. a narratív tempóval akadtak komoly gondok, akár egész 10 percek maradhattak volna miden további nélkül a vágószobában....de ha az ember leküzdi a terjengős és kissé lassú cselekményt, remek végjékkal fizetnek érte a készítők. Cate Blanchett pedig készítheti a helyet az eddigi 2 aranyszobra mellé. |
2023-01-01 18:36.18 |
Mindig jó olyan filmekre bukkanni, ami kb. gyufásdoboznyi pénzből tud valami... ha nem is feltétlen újat, de élményt nyújtani. A Vesper fő erőssége a hangulata, mely igazi posztapokaliptikus darabként szépen lassan ülepszik meg a néző vállán. A cselekmény ugyan kétségtelen néhol kissé túl ráérősen bontakozik ki, azonban biotechnológiáról alkotott tömör és velős vélemény mindenképp pozitív irányba billenti az összképet. |
2023-01-01 15:54.46 |
George Miller igazi szerelemprojektje.... melyben bizonyítja hogy nem csupán posztapokaliptikus akciórendezőként állja meg a helyét. Kilépve a poros sivatagból egy sokkal élénkebb világba kalauzol el bennünket... a képzelet végtelenségébe. Szépen felépülő narratívája külön kis apró történetekből áll össze, 2 kifogástalan aktor tolmácsolásában, akik bár tulajdonképp nagyrészt egy szobában beszélgetnek mégis remekül ragadják meg a történetmesélés varázsát.
Közel sem olyan klasszis alkotás mint a pl a Fury Road....de abszolút szerethető kis kalandozás az egyre introvertálódó világunkból. |
2022-12-28 21:26.37 |
Bár kétségtelen elvitathatatlanok a 40'-es években készült Disney adaptáció érdemei.....de azért tudjuk jól, rendesen kiszínezték az eredeti olasz mese alapvonalait, mely koránt sem egy tökéletes kisfiú vidám felnövéstörténete.
Del Toro és alkotótársai tudatosan tértek vissza az alapmű szellemiségéhez, koránt sem szolgaian felmondva azt, hanem némi aktuális háború ellenes üzenettel megfűszerezve álmodták meg saját elképzelésüket. A stop motion technika pedig egy nagyszerű plusz réteget szolgáltat a látottaknak, valószínűleg az egyik legszebb animációs alkotást összehozva a zsánerben, jelezve ebben a girbe-gurba megvalósításban is minimum van annyi lehetőség mint a csúcsszuper pixeláradatokban. Pompás bábmese, az irodalomtörténet egyik leghíresebb bábjáról....nagyszerűen újragondolva. Nem feltétlen a legkisebbeknek való, de ez a megvalósítási forma amúgy sem csupán a gyerekek privilégiuma.... Taps-taps! |
2022-12-27 22:10.44 |
Spielberg annyi mindent tett már le az asztalra, hogy nyugodtan hátradőlhet így karrierje vége felé haladva, miközben visszatekint annak kezdetére. Az amerikai rendezőlegenda megkapó intimitással vezet körbe gyermekkorában, mely a hollywoodi normákkal szemben nem volt mindig könnyed, azonban saját bevallása szerint olyan ihletet és töltetet kapott munkájához családjától, melyet nehéz szavakba önteni. A horizont végig szorosan főszereplőnk mellett halad ebben a közel 2 és fél órában, mely valóban kissé terjengős, illetve néha szentimentális....de kinek nem szépülnek meg a kölyökkor emlékképei?
Bájos, bensőséges visszaemlékezés az alkotás szépségéről és nehézségeiről, melyben valószínűleg utoljára csodálhatjuk meg Williams közös munkáját a direktorral....50 év elképesztő koprodukció, megannyi felejthetetlen dallam....valami ilyesmi előtt tisztelegne a mozi. |
2022-12-01 21:01.07 |
Igazi kis csemege, ünnepi köntösbe öltöztetve. De szó sincs meghitt hangulatról, a thriller vonulat viszont meglepően jól lett felépítve. Csavarban sem szenved hiányt a mozi, a főszereplő srác pedig egészen remek a szerepében. Abszolút meglepetés film a karácsonyfa alá! |
2022-11-06 21:12.26 |
Meglepően egyszerű vérfrissítéssel sikerült életet lehetni a szériába....lám néha nem is kell túl sok a sikerhez. A Préda nem akar világmegváltó mozi lenni, bár nő a főszereplő, és persze érezni némi "girlpower" fennhangot, de a film mégsem merészkedik ideológiai kérdésekbe.....csak szórakoztat, teszi azt szerintem közel teljes sikerrel. Gyakorlatilag mindent hoz, amit egy modern akciónak kell a zsánerben....felettébb gyönyörűen fotózott, van hangulata, a pofozások pedig kellően élvezetesek. Külön kiemelném még a zenei aláfestést, mely remekül egészül ki a látottakkal, pompásan megidézve a lealkonyodóban lévő indián őslakosok világát. Soha rosszabbat! |
2022-11-05 22:48.55 |
A könyv méltán lett hírhedt, mint az amerikai egészségügyi rendszer kritikája...ebből azonban csupán igen felszínesen villantanak valamit a készítők. Érdemi feszültség nélkül a cselekmény bántóan lapos, és a karakterek kidolgozása is hagy maga után némi kellemetlen szájízt. Szerencsére a színészek alakítása - főleg Chastain - megmenti az összképet, amely azonban így is csak közepesre elegendő. Több volt ebben.... |
2022-10-31 18:42.47 |
Azt hiszem egyáltalán nem értékeljük kellő mértékben az ilyen kis "egyszerű" filmeket. A készítők látszólag nem mernek nagyot, azonban felnövéstörténetük remek ívet ír le....szórakoztat, elgondolkoztat, olykor meg is érint. A mindenes szerepben Raiff pompásan megállta a helyét, precíz munka egy soha meg nem unható témáról... az életről. Méltatlanul mellőzött darab! |
2022-10-31 18:37.29 |
Ami Howardnak rutinmunka, sokak számára a mai napig megléphetetlen szint.... Pedig semmi flanc, csak szimpla vonalvezetés, tanári csúcsponttal, ami csak leírva ilyen egyszerű, valójában igen komoly háttérmunkát igényel.
Kiemelném még a brutálisan jó hangzásvilágot, ilyenért érdemes beszerezni egy jóféle hangszettet a laposképernyő mellé. |
2022-10-31 17:22.22 |
Bár az irodalmi művet inkább csak vezérfonalnak használták a készítők, a lényeg, azaz a háborús gépezet kegyetlensége kellően hatásosan jött át a képernyőn.
Maga az első világháború egyébként meglepően kevés reflektorfényt kap/kapott, nyilván a későbbi "nagyobb" események miatt...pedig azért abban a 4 évben is történtek borzalmak, igaz mindösszesen néhány kilométeren irtották egymást emberek ami kevésbé pátoszos dolog mint pl. a D-napi partraszállás. A filmben egyébként ez a felhang úgy vélem jól átjött, nincs bajtársiasság, vagy mellveregető hazafiasság, csak hús-vér sárban és mocsokban hulló emberek. A mű vizualitása is markáns pont, nem olyan gyönyörűen megkomponált a fotózás mint pl az 1917 esetén volt, de így talán jobban át is jött a lövészárkok kietlen világa. Erős mozi, egy kegyetlen időszakról, néhol talán tényleg kissé hatásvadász, ill. a cselekmény töredezett...de az összkép mindenképp azt mutatja megérte az újabb feldolgozás! |
2022-10-30 19:07.43 |
Abszolút out of box produkció, jelezve hogy több rejlik a Marvel univerzumban mint amit jelenleg kihoznak belőle. Nagy extrát azért nem kell várni, de kellemesen és tisztelettel idézi meg a régmúlt horrorfilmes zsánerét, vegyítve némi szuperhősös utánérzettel. Több ilyet! |
2022-10-30 11:45.05 |
Selick megpróbálta megidézni a Coraline sikerét....inkább kevesebb mint több sikerrel. Az animáció része újfent rendben, kreatív és látványos a megvalósítás, de a karakterek minimum unalmasak, vagy sokszor inkább irritálóak főleg a főszereplőt és a legjobb barátját illetően.. a sztori pedig szimplán lapos. Kár érte.. |
2022-10-11 20:47.48 |
Adam Kay alkotása kiadásakor nagy port kavart, az addig tökéletesnek gondolt NHS rendszerét nem épp a legszebb fényében bemutatva árnyalta az orvosok helyzetét a 21. században. Túlterhelés, megaláztatás, kiszolgáltatottság, szociális kapcsolatok megrekedése......mind kíméletlenül bemutatva.
Bár a sorozat több helyen is eltér Kay méltán ünnepelt könyvétől, de alapvetően jól fogta meg az írott mű lényegét. A színészválasztás kifejezetten erősre sikeredett, Ben Whishaw kitűnően adja vissza a kiégés valamennyi stádiumát, hogy megértsük a presztízs és pénz mögött milyen áldozatok húzódnak. A sorozat azért szolgáltat némi reményt, mégis csak biztonságosabb az állami hálózat "védelme" alatt..... de sovány vigasz ez, pláne az itthoni helyzetet látva.... |
2022-10-11 20:23.14 |
Valószínűleg a készítőknek meg sem fordult a fejükben, hogy alkotásuk Oscar-díjig fog jutni, de ez nagyon is jól áll a filmnek. Bár az alapszerkezet biztos receptre épül, mégsem rontják el a direktben Akadémiának szánt momentumok, melyek sokszor halmozottan jelennek meg az adott év decemberi kínálatában. #oscarworthy.....
A CODA visszafogottságában rejlik igazi lélekmelengető ereje. Csak úgy szimplán lassan körbeölel a játékidő, mely egyáltalán nincs tele felesleges "megkapó" hatásvadász jelenetekkel, sőt a forgatókönyv valójában meglepően vicces sokszor, a megfelelő pillanatokban azonban kimérten fókuszált. Príma munka. A süket színészek hangjuk nélkül is tökéletesen "hallatták" magukat, élmény volt nézni a két szülő megkapó arcjátékát, megérdemelten aranyszobrosok immár mind a ketten. Nyilván megtolta a mozi szekerét a "PC" jelenség, azonban ezúttal koránt sincs szó arról, hogy érdemtelenül lett ez a film kiemelve. Szerethető, bájos, vicces, ha kell komoly és bátor...valahogy így kell befogadásról és egyenlőségről forgatni. Taps-taps! |
2022-07-10 13:46.05 |
Az internet multiverzuma
Első blikkre úgy tűnhet, hogy a készítőknek nem volt más céljuk mint hogy összepakoljanak mindenféle random dolgot (filmes utalások, távol-keleti stílusok, popkultúrális hivatkozások) és mindent egy lapra feltéve "túlpörgessék" a látottakat.........ami valahol persze igaz, de céltalan LSD-s trip helyett az internet, és úgy unblock a digitalizált világ káoszát akarták megragadni. Szerintem közel teljes sikerrel. Maga a digitalizáció, és az okoskütyük annyira a gyorsan és észrevétlenül váltak a mindennapjaink részévé, hogy szinte fel sem tűnik brutális befolyásuk, hogy néhány év alatt mekkora hatást gyakoroltak az életünkre 20-15-de akár 10 évvel ezelőttihez képest is. Véleményem szerint az internet ez egyik legcsodálatosabb dolog, amit az emberiség összehozott, mintha egy multiverzum nyílt volna meg a számunkra. Gyakorlatilag bármit beírhatsz a keresőbe, lesz rá találat, a legkirályabb és legszánalmasabb kontextusban egyaránt. Bárkit elérhetsz akár a világ túlsó oldaláról is néhány másodperc alatt, bármit megtanulhatsz vagy korábban sosem tapasztalt módon betekinthetünk mások (igen retusált) életébe...és így tovább. Csodálatos és egyben félelmetes.... Nehéz nem elveszni ebben a végtelen univerzumban, ahol könnyedén órákat lehet eltölteni a képernyőt bámulva egyik közösségi média platformról váltva a másikra...ugye nem ismeretlen? A Minden, mindenhol, mindenkor erre az információval messze túltöltött világra kíván reflektálni, melyben néhány óra Tik-tok, vagy Instagram pörgetés során több tartalommal találkozunk, mint elődeink évek során!! És a jelenlegi felnőtt korosztály még szerencsésnek mondhatja magát, hiszen mi még megtapasztalhattuk milyen az élet, ha nem tudunk mindent, mindenkiről, mindig..... de a mai gyerekek már ebbe környezetbe nőnek bele, és a legnagyobb baj hogy abszolút nincsenek felvértezve arra ami várja őket. Főhősünk lánya az új "Z" generáció metaforája, akik felkészületlenül csöppennek bele ebbe a túlcsordult digitális világba, ahol könnyen el lehet veszteni a fókuszt, hogy mi az ami számít és mi nem. Joy nem találja az értelmet és örömöt ebben a gyorsan zajló és változó környezetben, mígnem az édesanyja rá nem veszi, hogy lassítson, és lépjen egyet hátra: nem kell az egész világot befogadni egyszerre, elég a fókuszt közelebbre állítani......család, barátok, élmények, tapasztalat mind az orrunk előtt. Összességében így féltávnál kijelenthető, hogy a '22-es évfolyam egyik legegyedibb alkotása, mely messze nem tökéletes, néha kicsit kapkod, vagy túl merészen vált tempót, és nyilvánvalóan sok helyről lopkod…. ugyanakkor egy megkapó káosz, kitűnően koreografált látvánnyal, kellően jól felépített koncepcióval tálalva. Végső soron pedig a film nem állítja, hogy az internet "rossz" csak azt, hogy nem veszélytelen..... és, hogy a szülők feladata, hogy fiaikat és lányaikat ne eresszék bele ebbe a világba bármilyen kapaszkodó nélkül..... |
2022-05-28 20:02.09 |
Szemmel láthatóan a készítők egy másodperc erejéig sem kívánták "megváltani a világot"... de az kétségtelen, hogy kellő mennyiségű munkát feccöltek bele, így a végeredmény meglepően szórakoztató lett. Persze felsorolni is nehéz honnan is mit loptak, de jobbtól csenni nem bűn. A hangulat is rendben van, szépen folynak az események, talán csak a tétnélküliség rontotta kissé a kaland ízét, de összességében abszolút megállja a helyét a mozi. Nem túl emlékezetes mozi, 1 hónap múlva valószínűleg csak foszlányok maradnak meg benne, de nem bánnám, ha az ilyen filmek jelentenék Hollywood alját... Soha rosszabbat! |
2022-04-03 13:03.39 |
Abszolút nem szokásos darab.... A nőiesség, és annak "véres" felfedezése sajnos a mai napig kissé tabutémának számít, legalábbis a kis hölgyek kevéssé vannak felvértezve az esemény kihívásaira mint szerintem kéne... A probléma gyökere társadalmi főleg persze, de kár az oktatást szidni, elsősorban a drágalátos szülőknek illene leülni a gyerkőccel egy asztalhoz.
A katasztrofális magyar cím sugallatával ellentétben tehát nem valami kis családi cukiságról van itt szó, maga a vörös panda a felnőtté válás rögös útjának szimbolikája. Idáig teljesen rendben is van a mű, azonban a cselekmény alakulása meglehetősen lapos, és a karakterek sem váltak túl szimpatikussá a játékidő alatt..... olyan mintha jóval előbb született volna meg a mozi alapötlete, és az alkotók csak úgy kényszerből kreáltak volna köré valami sztorit, hogy eladható legyen. A téma felütése tehát fontos, azonban tény, hogy feltétlen a legkisebbeknek való, de 10 év körüli kislányoknak (és akár kisfiúknak is!!) ajánlott, hátha segít megérteni a változások mibenlétét. |
2022-03-06 21:59.43 |
Minden nyilvánvaló hibája ellenére kedvelem ezt a mozit. Howard remekül elkapta a könyv hangulatát, kellően izgalmas ívet jár be a történelmi detektívduó. A film hosszán azért lehetett volna még csinosítani picit a vágószobában, néhány keszekusza mellékszál bántóan akasztja a cselekmény kibontakozását, de a kirakós végső összeállása Zimmer éteri muzsikájával csaknem feledtet minden bosszankodást. Tom Hanks rutinból hozza a figurát, de el kell ismerni piszok jól áll neki a mindentudó professzor alakja, és bár McKellen sem izzadt meg a színészkedésben, az összes arcrezdülése élmény itt is.
Némileg precízebb hozzáállással akár maradandóbb alkotás is kisülhetett volna Langdon dokiék kalandjából, de a kincskereső kisgyerek előhozására így pompásan alkalmas darab. |
2022-03-06 13:58.08 |
Meglepően felszínes mozi az egeres cég tollából, az egész játékidő alatt olyan érzésem volt, hogy oké nem rossz amit látunk, de mikor jön az a bizonyos momentum mikor az egész laza dalolászás több értelmet mutat?....de ezúttal nem jött. Az animáció természetesen meseszép, minden pixel pont úgy csillan és villan, ahogy ezt megszoktuk tőlük....dee a múltbeli munkák után hadd legyek kicsit utálatos, hogy azt mondom tőlük ez már alapelvárás. Ami pedig ezúttal tényleg mellément az a dalok, melyek leginkább csak a cselekmény megakasztására voltak jók, amolyan egyik fülön be, és rögtön ki típusú felesleges melódiák..egy-kettőt szívesen eltekertem volna.
Precíz rutinmunka, kötelező munka szépen felmondva.. de a kreativitás (Pixar?) ezúttal hiányzott. Gyerkőccel azért mehet délutánra, a család fontossága mindig olyan téma, melyet érdemes újra és újra együtt bevésni. |
2022-03-05 22:47.47 |
Színpadon már sokszor bizonyított musical klasszikust legalább annyira problémás mozgóképre adaptálni, mint amennyire első blikkre hálás feladatnak tűnik. Persze ott az ismertség előnye, egy egy cím akár önmagában is képes bevonzani tömegeket a jegypénztárakhoz, de jónéhányszor kiderült már, hogy ami élőben működik a vásznon nem feltétlen.
A meggyőző nyitány láttán joggal gondolhattuk, hogy a rutinos rendezőlegendának sikerült a varázs átültetése, de ahogy halad a cselekmény Spielberg túlzott ragaszkodása az alapformátumhoz kezd látványosan unalomba fulladni. A színpadiasan egyszerű love story nem kap igazi mélységet, nem tudjuk meg fiataljaink miért zúgnak egymásba, a drámai vonal kibontakozása pedig olyan döcögős, hogy bármelyik MÁV sínpár megirigyelné. A színészek hozzák mit kell, inkább mellékszerepekben mutattak kiemelkedőt, de főleg a háttérmunkások teljesítményét emelném ki, mert a korabeli New York hangulata csaknem leugrik a képernyőről. Kaminski sokadik tökéletes munkájával láttatja az eseményeket, a kontrasztos és szimbolikus színhasználata (kék/szürke-piros/sárga) vagy a színpadi megvilágítást idéző reflektorok kiválóan teremtik meg az atmoszféra alapjait. De a legtöbbször méltatlanul említés nélkül maradó kellékesek, kosztümösök, és koreográfusok is mind-mind odatették magukat a pompás összkép érdekben. A túl konzervatív/színpadias megközelítés miatt Spielbergnek sajnos nem sikerült az alapmű 21. századra adaptálása: technikailag tökéletes formátum, koránt sem kellően mély és gördülékeny tartalommal. |
2022-02-19 17:49.14 |
Mondanám, hogy az év csalódása....de ahhoz magas elvárásoknak is kellett volna lenniük, de a kaotikus előkészületek kellően elrettentőek voltak, hogy ilyesmi az ember eszébe se jusson.
Pedig amúgy a Mátrix digitális univerzuma megannyi lehetőséget rejtene magában.......csak ugye megint győzött a "nosztalgiamánia". Neoék története egyszerűen annyira kereken le lett zárva, hogy abszolút nem volt értelme visszanyúlni hozzájuk. Ezeknek a karaktereknek már megvolt a maguk harca a gépek ellen, veszteségeik a végső diadalukban nyert értelmet, így a Mátrix 4 egész cselekményfelépülése kényszeredett, és főleg súlytalan. A készítőknek szemmel láthatóan fogalmuk nem volt mit is kéne kezdeni ezekkel a figurákkal, melyek csak ténferegnek a képernyőn a teljes játékidő alatt. Ráadásul még a látvány sem tudja feledtetni mindezt, a történethez hasonlóan ötlettelenre sikerültek az akciók is, unalmas CGI-jal nyakonöntve, kb. bármelyik kisebb volumenű produkció hozza ma már ezt a szintet... Ebben a formában teljesen értelmetlen, kidolgozatlan, kreativitást még csak nyomokban sem tartalmazó reboot...vagy mifene. Kár érte, mert az alapmű (amúgy kétségtelen összelopkodott) gondolatai sosem voltak ennyire aktuálisak, egy friss szikrával nagyot szólhatott volna ez a felvonás a mai fiatalság számára is. |
2022-02-19 17:27.28 |
Turbófokozatra kapcsolt nosztalgia...ámbár ezért pont nem bántanám a mozit, ezen része még működött is valamennyire.... A retro hangulat a srácokkal kellően megalapozta az atmoszférát, hogy aztán a meglepően gördülékeny bevezetést követően fokozatosan, de annál látványosabban essen darabokra az egész cselekmény. A finálé pedig már annyira kínos CGI maszlagra sikeredett, hogy azt a klasszikus csapat megjelenése sem tudta megmenteni.
A legutóbbi csajos próbálkozásnál mindenképp vállalhatóbb film - mondjuk azt szégyen lett volna nem megugrani -, de ezúttal sem sikerült megidézni az igazi szellemes kalandot....valószínűleg inkább nyugdíjazni kéne az irtókat... de tudom pénz beszél... |
2022-02-19 15:45.25 |
A hollywoodi "igaz történeteket" illik megfelelő fenntartással kezelni, de ugyebár nem dokumentumfilmet lesünk innentől kezdve meg kár nagyítóval kutakodni hol húzódnak a határvonalak fikció és valóság között.
A Williams lányok története amúgy ordított egy ilyesfajta igazi életigenlő drámáért, hálás téma, amit végülis a készítőknek nem sikerült elszúrni, mégha néha közel is álltak hozzá. A tempó például ólom lábakon halad, vagy inkább vánszorog... a "nagy ív" persze megkövetelte a 2 és fél órát, de valójában aligha. A néha a történetbe látványosan belekényszerített drámai pontoknál is billeget az a bizonyos mérleg...de szerencsére a legnehezebb pillanatokban szinte kivétel nélkül kisegítették a az alkotókat a színészek. Will Smith idén talán tényleg behúzza az arany szobrocskáját, képességei alapján nem is sajnálja tőle az ember, itt és most tényleg igazán odatette magát, elegánsan hozta a kiélezett drámai, és visszafogottabb pillanatokat is. De amúgy nem egy one man show-ról van szó, elvégre hölgytársai (kicsik, nagyok) egyaránt hozzátették a magukat. A King Richard nem egy felejthetetlen mozi, pl. meggyőződésem hogy semmi keresnivalója az Oscar legjobb film kategóriájában...de ennyi baj legyen...ettől még a látottak rendben vannak, abszolút kellemes sportdráma egy délutánra. |
2022-02-19 14:01.01 |
Bájos felnövéstörténet egy ember, egy kutya és egy mechanikus gépezet tolmácsolásában.
Hármuk megtett útja a közös cél felé pompásan tükrözi az élet kihívásait...melyet a megmosolyogtató pillantok, valamint szomorú veszteségek egyaránt kiköveznek, miközben a legfrissebb jövevénynek meg kell tanulni az élet ezen leckéit. Tom Hanks természetesen tökéletes, de ő egy ilyen szerepet hajnal kettőkor kipattanva az ágyából, másnaposan is rutinból összehoz... az animátorok pedig kellően jól tették a dolgukat, hogy Jeff méltó párja lehessen a színészlegendának. Nem világmegváltó mozi, de egyértelműen helyet érdemel az év pozitív meglepetései között. Frappánsan egyszerű, mégis kellően sokat markoló, amolyan igazi jóleső road movie. |
2022-02-19 13:50.48 |
Biztosan nem lehetett egyszerű ezzel a névvel, és örökséggel nekiállni egy animének, de összességében nem hozott szégyent apjára a rendezőlegenda fia.
A látvány, a hangulat, a színek kavalkádja, és persze az atmoszférát keltő csodás zene abszolút hozzák mit az ember egy Ghibili mozitól elvárhat. Egyedül talán a történetvezetésen érezni mégsem a nagymester műve a látottak, a karakterek motiváció kissé szenvedősen bontakoznak ki, de végső konklúzió, az élet és természet körfogásának ünneplése kellő ívet hoz, hogy elégedetten álljunk fel a képernyő elől. Goro Miyazaki a későbbiekben már csak egyszer próbálkozott, és az az alkotás sem siklott ki, így sajnálni tudom, hogy olybá tűnik nem akarja apja örökségét továbbvinni... |