Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Deadpool & Rozsomák *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Lángoló tenger - Mozi+, 16:55 |
Amszterdam - HBO2, 17:15 |
Állj, vagy jövök! - Film+, 17:15 |
Zorro álarca - Film Café, 17:15 |
Botcsinálta doki - Mozi Klub, 17:20 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Danny DeVito (80) |
Martin Scorsese (82) |
Stephen Root (73) |
William R. Moses (65) |
Sophie Marceau (58) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Kézilabda - szeretitek? Van kedvenc csapatotok? |
Nemere István - Vélemények |
Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg |
Mit hallgatsz most? |
A potyautas - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
A kobra napja |
Mike Pniewski |
2020-04-04 11:50.27 |
A ruhánkon hordott emblémákkal (és minden más hasonló dologgal) mi magunk vagyunk a két lábon járó reklámfelület... |
2020-04-03 22:47.58 |
Félelmetesen életszerű mozi... ügyesen megragadva a kényes egyensúlyt a szinte dokumentarista megközelítés, és persze a Hollywood miliő között. Mivel pedig Soderbergh nagyszerű viszonyt ápol fél Los Angeles-szel még kisebb szerepekben is sztárok tűnnek fel, hogy aztán hulljanak mint bárki más...elvégre a vírust sem érdekli nemed, vallásod, pénzed, sem politikai hovatartozásod....
Kíméletlen, és intelligens katasztrófa mozi, a maga zsánerében az egyik legjobb...letisztult formába öntött elrettentő szórakozás. #maradjotthon |
2020-04-03 22:41.19 |
Az egyik legtökéletesebb rendezői vízió, mely nagyvászonra kerülhetett...Weir szinte látnoki alkotása jónéhány évvel meghaladta korát, előre látva a digitális térnyerés időszakát. Erős görbe tükör a magánélet szentségét egyre jobban eltipró média számára, de főleg a fogyasztók, azaz az örökké csillapíthatatlan éhséggel kíváncsi nagyközönség felé...mert végső soron a gépezet innen működik. Jim Carrey ezzel a szereppel végleg bebizonyította, hogy nem csupán vérbeli komikus, hanem nagybetűs színész. De Ed Harris is méltó társa, karakterével kiváló árnyalatot szolgáltatva a mádiaháborúban.
Csodálatos mozgóképes megörökítése az emberi lélek nyughatatlan szabadságvágyának...egy olyan világban melyet a modern technika egyre szűkebbre szab.. Weir mozija csak aktuálisabb lett az évek folyamán, ahogy a közösségi média szépen lassan a fejünkre nő... Hol vannak a határok?...Vannak egyáltalán? |
2020-04-03 12:59.14 |
Sajnos az előzetes várakozásoknak megfelelően igen fárasztó másfél órát sikerült összehozni az alkotónak... bizonyos kor felett azért joggal vár el az ember annál többet, hogy cukik az állatkák. Látványosan hiányzott a varázs, a kalandfilmes pergő cselekmény, amivel csak sodródik a néző mindenféle ellenérzés nélkül. A körítés is meglepően közepesre jött össze, a darabos CGI nem engedte elhitetni a szememmel egy másodpercig sem, hogy igazi élőlényeket látok, de Robert Downey-n is érződött végig, hogy ezt a szerepet ő maga sem gondolta komolyan, lézengett egy jót sok lóvéért..hülyének is megérte.
Joggal jelentkezett be az év bukása címre már januárban, se nem vicces, se nem szórakoztató....lehet gyerkőccel azért mókásabb, de szerintem ők is megérdemelnek ennél többet. |
2020-04-03 11:58.14 |
Olyan szokásos Hallström mozi....kellemes hangulat, szép látvány, andalgó háttérmuzsika... A bevált recept nálam ott nem működött, hogy a 2 főszereplő között a kémia nem jött át, így elég feszengőnek éreztem az egész cselekményt...nem is tudtam elmerülni benne. A lazacos hasonlat azért mókás volt, de így is vártam már hogy vége legyen. |
2020-04-03 11:55.34 |
Mindenképp biztató látni, ahogy sorban hasalnak nagyokat ezek az erőltetett #girlpower vackok, jelezve a nagyközönség szívesebben látna eredeti, izgalmas, és valóban jól megírt erős női karaktereket...nem ilyen és társaihoz hasonló pocsék szerepmodelleket.. A problémát jól jelzi, hogy Margot Robbie sem emel semmit a mozi színvonalán, ami annyira súlytalan akciókkal operál, hogy komolyan én éreztem secunder szégyent az alkotók helyett...ahogy az 50 kilós lányok dobálják és püfölik a mázsás ellent...teljesen komolyan vehetetlen.
Az előzmények tükrében nem voltak jelentős elvárásaim, én csak egy könnyed szórakozásra vágytam, ami helyett egy súlytalan, kínosan erőlködő propagandamozit kaptam. |
2020-04-03 11:45.40 |
Egy könnyed délutánra teljesen vállalható mozi, néhány valóban találó, és kétségtelen több fárasztó poénnal... Klisétenger, végtelen pollkorrektség másfél órában, amin azért mosolyogni is lehet, meg némi gondolatszerűség is bevillan a "overprotect" szülőségről. |
2020-03-27 18:47.25 |
Igazi "out of box" romcom, mely igyekszik jónéhány fárasztó, kiszámítható műfaji alaptól eltávolodni, pl. a karakterek közeledése, és megismerése egészen más megközelítést kap, mint megszoktuk... bemutatva az előítéletek és mások véleményének káros hatását saját érezem/gondolatvilágunkra. A színészek imádni valók, olyan természetességgel a képernyőn, hogy igazából másfél óra erejéig teljesen elhitték velem hétköznapi embereket látok. A készítők érdeme pedig, hogy nem nyúzták túl a történetet, szépen, mérsékletesen felmérték mi volt ebben a sztoriban és azt letisztultan át is adták a viszonylag rövid játékidőben.
Szerethető darab 2 megtört lélek egymásra találásról...talán nem kihagyhatatlan mozi, de még a műfajt annyira nem kedvelőknek is érdemes egyszer nekifutni...ennyire giccs, cukormentes zsáneralkotással eléggé ritkán találkozni. |
2020-03-27 18:34.59 |
Judd Apatow-nak mindenképp van egy olyan humoresszenciája, és hozzáállása a karakterekhez, ami nem mindenkinek jön/jöhet át...abszolút nem visszafogott, vagy könnyen befogadhatóvá formázott, agyonrágott, mikrózható "kész étel". De úgy látom őt ez egyáltalán nem érdekli, nem kíván mindenkit szórakoztatni, de igyekszik megfogni egy szűkebb réteget, akik a szarkasztikus humor szerelmesei, vagy legalábbis vevők az ilyesmire.
Trainwreck is ezen a vonalon készült, olyan kiforgatott női figurával, melyet igazán ritkán látni Hollywoodban...persze végül kap egy ívet, mely a mainstream oldal felé billenti, de az összkép így is egy igen egyedi pörkölésű, pikáns filmdarab kötődési nehézségekről, önbizalomhiányról...teljesen aktuális..... |
2020-03-27 18:24.51 |
Egészen kellemes "Before Sunrise" utánérzés, mely talán tartalmilag nem annyira erős, vagy párbeszédei nem olyan gördülékenyek, mint a példa mozi esetén, de abszolút manír mentes történet 2 összeillő emberről és döntéseikről. Evans 3-as szerepben is megállta a helyét, soha rosszabb rendezői/produceri bemutatkozást...és a kémia is szépen lassan kialakulva de működött partnerével a képernyőn.
Nem hoz sok újat a nap alatt, de visszafogottsága, és néhány találó, érett momentuma kiemeli a "romcom" áradatból, főleg mert nem is annyira romantikus, pláne nem hahotázó darab. |
2020-03-23 20:10.18 |
Továbbra is remek, ahogy a Disney aktualizálja klasszikus beidegződéseit az elmúlt kb. 10 évben. Az Onward nem vállalt ugyan nagyot, de egy abszolút kellemes darab a testvéri szeretetről, hogy néha mennyire meg tudunk feledkezni arról, ami és aki a szemünk előtt van, és a mindennapjainkat betölti. Mindez izgalmas és látványos kalandmese formájában, mely sok sok nagyszerű utalást és geeket hoz, nem csupán a műfaj szerelmeseinek. |
2020-03-21 19:40.45 |
Hasonlóan látom... a Ghibilinél alap a visszafogottság, valamint a széles korosztály kiszolgálás. Nem véletlen váltak közkedvelté nem csak hazai berkekben, de kb. az egész világon. |
2020-03-21 19:37.40 |
Nagyjából egy átlagos "back to life" sztori, melyet Linklater megfejelt egy remek, problémák sokasága alatt roskadozó karakterrel.. a film pedig egyszer csak varázsütésszerűen működik. Persze a dolog nem ilyen egyszerű.. jól megírt szituációk, átélhető motivációk és érzésvilág jellemzi a mozit, ez pedig csak első blikkre tűnik könnyen összehozhatónak.
Aligha ez a film fog elsők között beugrani a rendező neve láttán, nem is tartozik legkiválóbb munkái közé...de Linklater profizmusát jól mutatja, hogy ebből is ki tudta hozni a maximumot. Kellemes karakter-, és családi dráma, nem a nehezen befogadható fajsúlyos formából. |
2020-03-21 12:27.48 |
Álomszerű utazás egy kislány lelki világa körül, melyet a magány, és a sehova nem tartozás érzete rágott rojtosra. A készítők remekül kapták el a serdülőkori érzéskavalkádot, amikor még semmi sem szilárd, hanem mintha örvényszerűen összefolynának a dolgok. Főszereplőnk kalandjai hasonlóan zavarosak, képzelet és valóság, múlt és jelen közepette, hogy aztán megtanulva az élet egyik fontos leckéjét helyre tudja rakja magában a kirakós darabjait.
Mondhatni "szokásos" magas színvonal a Ghibili stúdió berkein belül...átgondolt, szépen megírt tanmese..közel sem csak a kisebbeknek. |
2020-03-19 20:39.08 |
Nem igazán értem miért érezte olyan fontosnak Norton, hogy tető alá hozza ezt a filmet....sem a történet, sem a "teszkós" noir hangulat nem hordozott magában olyan eredetiséget vagy potenciált, ami kiállta volna a jelen próbáját. A színészgárda azért egész impozáns azt el kell ismerni, de a többség leginkább csak becsekkolt, hogy én is voltam.. Norton meg néha bántóan túltolta a kretént...pedig azt régóta tudjuk hogy sosem szabad fullba nyomni...
Abszolút felejthető 90-es éveket idéző próbálkozás, de nem egy jól eső nosztalgia..inkább kínos feszengés 2 órásra nyújtva. |
2020-03-19 20:15.58 |
Könnyebben befogadható (egyáltalán nem elvont), de a 3 órás játékidő alatt azért alaposan elnyújtott. |
2020-03-18 22:54.45 |
Malick "Az élet fája" után a kísérleti trilógiájában (To the Wonder, Knight of Cups, Song to Song) megszállottjává vált annak miképp tudja alapjaira lebontani a történetmesélés vázát, úgy hogy gyakorlatilag csupán egymás után rakosgatott képek formájában leginkább csak érzéseket, benyomásokat próbált elkapni, és megörökíteni. Nem mondom, hogy nem volt érdekes ezeket látni, és megpróbálni elmerülni bennük, de valószínűleg az amerikai művészdirektor is ugyanarra a következtetésre jutott, mint sokan mások korábban... mégiscsak szükség van egy kohéziós cselekményre, mert a Hidden Life-ban látványosan visszatért ezen irányba.
Egy a II. világháború során katonának beállni nem akaró férfi valós történetén keresztül öleli fel a HIT kérdését, de messze nem kizárólag teológiai értelemben, hanem erkölcsi/etikai vonulatban is a család, a helyi közösség, az egyház, és a szülőhaza felé is. Malick szokásához híven gyönyörű képek közepette alaposan körbejárva, lassan fejti ki gondolatait, a festői alpesi tájat a családi idillel mint mennyországot ábrázolva, erős ellentétbe állítva a háttérben zajló (de be nem mutatott!) háború poklával. A színészek remekül narrálják az eseményeket, az egymásnak írott szerelmes leveleikben erősen hullámzó érzéseket közvetítve, melyre JNH sokadik éterien tökéletes zenei aláfestése helyezi fel a koronát. Némileg túlgondolt (messze túl hosszú játékidő), de gyönyörűen szép merengés a hit kihívásáról, hogy mennyire nehéz kitartani egy elköteleződés mellett...legyen az Isten, család, erkölcs..vagy bármi más... |
2020-03-18 20:09.19 |
Fergeteges humorú felnövéstörténet......vagyis inkább csak valami olyasmi kezdete, a lényeg azonban hogy a készítők pompásan kapták el a tinédzser kor szürke/átmeneti időszakát, mikor egyszerre gyerek még az ember, de már azt hiszi mindent tud a "nagyok" életéről. A remekül működő humor mellett ráadásul a mozi akkor sem mond csődöt, mikor kicsit komolyabb vizekre evez, a változás mibenlétének és szükségességének (!) bemutatása abszolút telitalálat, olyan üzenetcsomag, amit nem csak a korabeli srácoknak, de a szülőknek is érdemes zsebre tenni.
Ha akarnék se nagyon tudnék belekötni ebbe a filmbe, remekül elkapott élethelyzetet mutat be olyan hahotával, melyben egészen rég volt részem. "Babzsák boys mindörökké!!.." |
2020-03-18 16:12.27 |
A film körüli masszív érdektelenség azt hiszem tökéletesen mutatja, hogy mind úgy általában az emberek, mind a szakma úgy véli, amit kellett, és lehetett az már el lett mondva a fekete rabszolgaság, és elnyomás sajnálatos, és nyomorúságos intézményéről... A Harriett készítői ott buktak el, hogy nem is kívántak semmi újat mesélni, inkább csak jól ismert frázisokat vastagon (nagyon vastagon..) aláhúzni... A színészek egyébként rendben volnának, és technikailag sem lóg ki lóláb semmilyen értelemben, a dalok pedig kifejezzen hangzatosan szólalnak fel a játékidő folyamán, de szép képi és hangvilág nem tudja helyettesíteni az érdemi tartalom hiányát.
Bántóan egyszerű és hatásvadász mozi, szó szerint minden értelemben feketén fehéren ábrázolva történetét...egyszerűen ebben formában nem láttam létjogosultságát így 2020-ra fordulva. |
2020-03-17 23:40.53 |
Mintha két különálló filmet láttam volna ebben a 130 percben...az első fele egy rendkívül impulzív bukástörténet.....majd a tragédiából egy csendes szerelmi történet, illetve visszafogott családi dráma bontakozik ki. A készítők kiválóan közvetítenek érzéseket, előbb teljesen berántanak egy olyan élethelyzetbe melybe semmiképp se szeretnénk belépni, majd mikor nagyon szeretnénk hátrahagyni az egészet nem eresztenek, és a megújulás történetét is elmesélik. A fiatal és többnyire ismeretlen színészek bőven hozzák mit megkövetel a mozi, de a kameramunka és zenei háttérelemek is igen sokat adnak az élményhez, ilyen remek dalválasztásokat nem mostanában hallottam indie moziban.
Nem az a film, amit az ember sokszor újra és újra meg akar lesni, de ez nem a minőség miatt van....erős young adult alkotás, intenzív és progresszív elemekkel. |
2020-03-17 19:30.37 |
Úgy tűnik 2019-ben Scorsese mellett egy másik rendezőlegenda is szükségét érezte némi számvetésnek...csak míg amerikai kollégája fókuszát elsősorban szakmai irányba helyezte, addig Almodóvar az egész életét, inspirációit a filmezés iránt igyekezett megörökíteni. Banderas hálásan lubickol a szerepben, minden percén érződik, hogy ez nem csupán egy szerep volt a számára, hanem igazi szívügy. Ahogy a hispán rendező is rendkívül bensőséges utazásra invitál minket, ami mint film önmagában nem feltétlen emlékezetes (sőt...), de mindenképp egy mélységesen őszinte, kendőzetlen porté...arról a filmezés sokak számára olyan akár egy függőség, nem tudnánk az életünket elképzelni nélküle..
"Engem a film mentett meg..." |
2020-03-17 16:41.48 |
Szerintem zseniális darab.....igaz nem mint musical, de mint vígjáték vagy CGI szatíra abszolút működik. Amúgy tényleg nem tudom hogy gondolták ezt komolyan moziba küldeni, félelmetes ignorancia vehette körül az egész gyártási folyamatot, hogy nem sikerült felismerni ezt el kell kaszálni azonnal. Na mindegy így legalább összejött egy remek, szórakoztató darab a trashfilmek kedvelőinek. |
2020-03-16 23:31.02 |
Kőkemény, ítéletmentes alkotás családról..... arról nem a vér/gének tesznek valakit szülővé ("ha valaki szült már anya is?"), és a szeretetet/törődést nem lehet sem lopni, sem kikényszeríteni, sem pedig megvásárolni. Mindez a keleten megszokott szürke sávban, semmi sem fekete vagy fehér...a készítők bemutatnak egy bensőséges familiáris állapotot, de nem állatják hogy ezek az ember jók, vagy amit jószándékból elkövettek az rendben volna. Aprócska, szegényes otthonukat azonban kétségtelen hatalmas szívvel töltik meg, éppen ezért lesz fájdalmasan lélekfacsaró az elkerülhetetlen végkifejlet.
A Shoplifters a látszat ellenére koránt sem a szegénységre helyezi a fókuszt, hanem inkább a család jelentőségéről, a szeretetről és az összetartozásról beszél...mindenféle giccs nélkül, letisztultan, nyugati szemmel is tökéletesen befogadhatóan. |
2020-03-16 16:59.59 |
Többször ugrott be a Gettó milliomos...csak kevésbé profi kivitelezésben. A nyomor megjelenítése kemény keretet ad a filmnek, semmi manír, látszik, hogy ezek a mocskos, szemetes utcák az omladozó épületekkel sajnos nem csupán díszletek, ez maga a valóság. A kamerakezelés is igyekszik mindezt ügyesen láttatni, szinte mindig félmagas pozíciót választva, hogy egy gyermek szempontjába tudjunk amennyire csak lehetséges belehelyezkedni. A drámai ív kicsit döcög, főleg úgy 2/3-adnál éreztem azt, hogy egy lökés igencsak jól állna a cselekménynek, de a kellően erős végkifejlet bőven kárpótol a lassúságért.
Nem egy felejthetetlen film, de a nyomor hangulata, a kilátástalanság fájóan tud áttelepedni a képernyő túlsó oldalára...hogy aztán a végefőcím közben picit fellélegezhessünk, meg töprenghetünk a látottakon.... |
2020-03-16 13:00.18 |
Csodálatos művészfilmes animációs alkotás, mely dialógusok helyett csupán képekben közvetít egyetemes érzéseket az élet körforgásáról.. Néhol valóban lassú, a közepetáján talán még azt is rá lehet sütni hogy picit unalmas...(?)..de hát ilyen az élet...nem mindig tömény izgalom, van mikor a víz csak szépen lassan mos partot. Azonban engem maradéktalanul beszippantott a mű meditatív jellege, ahogy minimalista eszközökkel tengernyi dolgot közvetít...úgy hogy az ember egyszerre érezzen boldogságot, és akarjon keservesen zokogni... kiváltképp az utolsó percek láttán.
Megkapó, és megható szöveg nélküli "felnőtt" rajzfilm arról a szeretet hogyan képes egyszerre okozni a legmélyebb fájdalmat, és legerősebb boldogságot. Plusz egy kis büszkeség is belevegyül az összképbe a Kecskemétfilm Kft. animátorai nevét olvasva...példás európai, és távol-keleti koprodukció, szívesen látnék még több ilyet. |
2020-03-16 00:36.33 |
Elképesztően intenzív filmélmény, zseniálisan hátborzongató misztikus thriller-horror, mely napokkal a megtekintése után is önkéntelenül beránt a tudatba egy-egy képet a látottakból.......
A film hatásosan keresztezi a thriller alapmotívumokat természetfeletti horror elemekkel, és igyekszik mindezt még egyszer alaposan megkeverni. Az élmény pedig nem is marad el...teljes kiszámíthatatlanság, egészen a játékidő legvégéig tényleg maximum találgatni lehet mit is látunk valójában. A zsigeri feszültség keltés pedig nem is emlékszem melyik filmben működött ennyire erőteljesen legutóbb, tátott szájjal néztem végig, hogyan válik az esetlen vidéki rendőr előbb hőssé, majd áldozattá... Mindezt a "korei Deakins" képei foglalják csodás keretbe, Hong fotózása lenyűgözően játszik rá a mozi kettősségére, ahogy a csodásan elkapott tájmegörökítéséket kíméletlen váltják a véres pillanatok. A játékidő lepörgése után pedig nem marad más mint újra és újra átpörgetni fejben a látottakat, annyi jelentésréteg bújik meg... a keresztény motívumok mellett, a buddhista-konfuciánus vallás és a koreai mitológia is fontos szerepet játszik a nyomozásra felépített cselekményben... ami végső soron az előítéletekről, a xenofóbia káros hatásairól igyekszik merengeni. Művészi szintre emelt borzongás, amiben erőteljesen jelenik meg a hiedelemvilág, és az ismeretlentől való félelem okozta paranoia problémaköre......a végeredmény pedig az egyik legegyedibb, legkiválóbb műfaji mozi, olyan atmoszférával, mely garantáltan napokig a nézővel marad. Egyszerűen kötelező darab! |
2020-03-15 19:46.08 |
Egyszerű, kellemes hangulatú indie road mozi a szabadságról...szimpla történet, jólelkű karakterek, és remek country zenék közepette. Nem hoz újat a nap alatt, de másfél óra szórakozásnak teljesen megfelel. |
2020-03-15 18:08.11 |
Ilyen mikor egy alakítás teljesen elviszi a hátán a filmet....Zellweger hatalmasat alakít, pedig anno a Bridget Jones naplója idején ki gondolta volna, hogy ilyesmire is képes... Szép emléket állítottak a készítők Hollywood egyik korai csillagának, tetszetős drámai ívvel bemutatva a hírnév áldásait és átkát...a "Somewhere over the rainbow-nál" pedig maximálisan összejött a lúdbőr. |
2020-03-15 17:59.54 |
Valószínűleg nem én voltam a célközönség...a film nem is talált be...de azt el kell ismerni Eddie Murphy nagyot alakított, érezhető volt minden rezdülésén, hogy ez számára nem csak egy szokásos szerep, hanem szívügy. |
2020-03-15 13:27.40 |
Csodálatosan abszurd felnövéstörténet......mert az életben a legnagyobb, legnehezebb kaland önmagunk megtalálása.
A történetben a légy a sors/végzet nehezen megfogható, mindig változó jellegét szimbolizálja, az iglu a felépített jövő, a kéz pedig maga a múlt, a hátrahagyott gyermekkor. Főszereplőnk megrekedt az életben, nem találja a helyét a világban, csak lézeng... elvan, dolgozik, de nem látja a jövőt. A kaland végeztével azonban készen áll egy váratlan mozdulatra, és nekiveselkedik az ismeretlennek, hátrahagyva a gyermekkor naivitását, szertelenségét, másoktól való függését.....magát a "kezét"... Ezt nevezem Young adult alkotásnak, nagyszerű szerzői animációs mozi, mely tökéletesen kapja el a 2 életszakasz (gyerek, felnőtt) közti szürke létet, átmenetet...... benne az ürességgel, bizonytalansággal, és a továbblépéstől való szorongással. Imádtam. |