Lyak hozzászólásai

Ugrás Lyak adatlapjára
elejére ... 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 végére

A tökéletes trükk - Vélemények

2009-03-06 18:04.12

VIGYÁZAT! Mindenki saját felelősségre olvassa szétoffolt hozzászólásomat! Én is pont a Mementót mondtam volna. Aztán ott van a Tökéletes trükk, a Közönséges bűnözők (attól félek, ezt a filmet már túl sok topikban emlegettem), meg a Harcosok klubja - az is csavarodik egy jó nagyot. Ha már David Fincher, akkor a He7edik is (bár abban nem a csavarok tartják a filmet), és a Játsz/ma mindenképpen - az végig tele van, a néző csak kapkodja a fejét. Brian de Palmától a Femme Fatale, Alan Parkertől az Angyalszív. Van egy halom egyfordulatos film is, tinihorrorok meg néhány krimi (meg aztán lassan minden valamirevaló filmnek tulajdonítanak egy-két fordulatot): amit én szerettem, az a Bújócska, a Legbelső félelem, a Titkos ablak... több nem jut eszembe. Amiket mondtam, mind nagyon jó filmek - az első hat-hét mindenképpen.

A Macska - Le a kalappal! - Vélemények

2009-03-04 17:15.55

Csodálatosan szar film. Szirupos és undorítóan színes, csöpög róla a cukor és a műanyag, kész rémálom belenézni. A poénok bugyuták és laposak, az itt csak csekély, lebutított mértékben megtalálható szellemi tanulság az idióta filmi megközelítéssel közel sem vált be úgy, mint a Grincsnél. A színészek borzalmasan játszanak, és hörögve várom a film végét, hogy zokogva meneküljek el erről a groteszk világról, ami torzabb, mint amit a film testesít meg, hiszen ilyen dolgokat is a moziba engednek. A várt siker a kalapban maradt.

Kedvenc filmes műfaj(ok)

2009-03-02 19:18.15

Pszichothrillerek, csavarosabb krimik, gengszterfilmek, ötletes klasszikusabb horrorfilmek - egyébként minden, ami valami újat fel tud mutatni. Rugalmas vagyok.

Mi a 10 kedvenc filmed?

2009-03-02 19:10.50

10 film, amikre érthetetlen okoknál fogva ebben a pillanatban épp szívesen gondolok: He7edik Harcosok klubja Közönséges bűnözők A légy Csendes terror Az őrület torkában Az országút fantomja Álmatlanság A tökéletes trükk A rettegés foka

A sötétség fejedelme - Vélemények

2009-03-02 18:41.41

A horror nagymestere újabb zsigerig ható, rettegéssel telt filmet adott ki kezei közül '87-ben, mely keveri a misztikus-apokaliptikus elemekből felépített Antikrisztus-eljövetelt a nyers zombifilmmel, lenyűgöző módon fokozva a rettegést a nézőben és a végtelenig húzva a happy endet, vagy legalábbis annak reményét - mert ahogy szokott, egy-két szereplőt azért életben hagy, hogy tanúskodjanak a történtekről. A filmben a különböző vérfagyasztó és már-már klasszikus motívumok egymás kezébe adogatják a kilincset, és beszáll a játékba Alice Cooper is (ha csak néhány másodpercre tűnik is fel), hogy a baljós külsejű hajléktalanok (vagy ezek csak járókelők?) élén ráébresszen arra, hogy halálos hiba lenne a film közben felkelni a kanapéról és kinézni az ablakon - hisz' ki tudja, mi néz vissza ránk? A halálesetek kifejezetten kegyetlenek, amik a legelemibb módon hatnak a néző hangulatára - az a bogaras-széthullós dolog egyenesen ördögi... (az pedig mulatságos, ahogyan a kinti tömeg is beszáll néha biciklivel vagy kerti ollóval, és már várjuk, hogy mikor jön a kávéfőző - mégsem nevetünk) Megvan a dolog drámai oldala is - amikor a fekete paliból lett élőhalott nézi magát a tükörben - kitűnő a hatás... kapunk hősöket is a történetben, és végül is megússzuk baj nélkül, vagy mégsem? A végén megkapjuk a pofont, ahogy szoktuk...

Legbelső félelem - Vélemények

2009-03-02 17:47.19

Igazán izgalmas kis bírósági krimi, amiben eljátszották ugyanazt a trükköt, amit az előző évben már megtettek Kevin Spacey-vel a Közönséges bűnözőkben - Edward Nortont óvatosan a mellékszereplők legvégére írták. És megint bejött - mind karrieri, mind közönségi, mind pedig kritikai szempontból, legalábbis ezóta nem nyert díjat a fiú. Tényleg lenyűgöző a játéka, talán ő is tartja fenn ezt a filmet, Richard Gere alakítása ugyanis nem volt valami egetrengető, legalábbis nem igényelt különös szaktudást, már ami a szívdöglesztő mosolyt és a határozott életösztönt illeti. A történet egyszerű, és nagyon sok (vagy nagyon nagy) meglepetést nem okoz, főleg, ha valaki annak kapcsán talál a filmre, aminek én - na de mindegy. Továbbá igényelt volna némi finomítást is, talán a végén betehettek volna egy-két flashbacket az ádáz gyilkosról akcióban, mert így inkább a dolog tragikus és könnyfakasztó oldala jött le az embernek, mint a sokkoló meglepetés és az izgalom... egyéb tekintetben a bírósági részek érdekesek voltak (én mondjuk különösen szeretem a bírósági filmeket), és fellelhető volt a szerelmi szál is, bár feledhető is volt ugyanakkor. Mégis, nagyon élvezetes film volt, unni nem nagyon lehetett, a kontraszt pedig Norton játékában a két dolog között (amikkel gyanúsítják, meg az, amilyen ártatlansággal és békével alszik a cellájában) nagyon erőteljes volt (főleg a legvége után), és megkapjuk a pofont: az emberekben alapvetően nincs jó szándék. A vége is talán rendben van. Azt hiszem, kezdtem magam is elhinni azt a Roy-dolgot. EdWard Norton-rajongóknak kötelező, és aki szereti Richard Gere-t, itt vele sem lesz probléma. Megéri megnézni.

Egyenesen át (1990) - Vélemények

2009-03-01 18:13.32

Joel Schumacher vitathatatlanul vitatott rendező, volt, hogy hülyeségekbe fogott, beütött már néhány nagyobb bukás és el nem ismert film, de ez speciel egy szenzációs alkotás. Az egyik legmélyebb téma, amivel találkozni lehet, egyszerre kavarodnak benne a filozófia, a tudomány, a vallás különböző elméletei életről és halálról, a nagy kérdésekről, amiket hiába kutatunk. Ez a film nem (csak) horror, ez dráma, ami az emberi lélekről, a bűneinkről, a lelkiismeretről és a megbocsátásról szól, ahogy az embert saját rémei kergetik; ráadásul az alpötlet olyan, hogy abból több zseniális végkifejletet is ki lehet húzni. Először színtiszta horrorra számítottam: minden egyes szereplőt saját borzalmai ölik meg, megőrjítik, ámokfutásra vagy öngyilkosságra késztetik (Kiefer Sutherlanddel ez kis híján meg is történt). Aztán váltott a cselekmény: a lényeg az lett, hogy magunkban hogyan számoljunk le a múlttal és hogyan forduljunk a jövő felé, és hogy tudjuk, bármelyik nap meghalhatunk úgy, hogy nem állunk rá készen - gondolom, a szereplők ezután megválogatták a szavaikat, ha hetvenéves, szenilis félsüket apjukkal beszéltek vagy ha túl hosszú volt a sor előttük a boltban... először azt reméltem, hogy Sutherland, aki szerintem a legjobb volt itt, ott is marad a piros kapucnis gyerekkel, ami kifejezetten drámai lett volna (az Úr bosszúja azért, mert ki-be járkálnak azon a bizonyos aranyozott kapun); de itt a happy end volt az egész magva, a megbocsátás, és az a gondolat, hogy mégiscsak érdemes élni... nagyon sokoldalú, összetett és különleges film - nem találunk ilyet mindennap. Elismerésem Schumachernek.

Elpusztíthatatlanok (1988) - Vélemények

2009-03-01 17:56.06

Különös, horrorisztikus sci-fi remekmű egyfajta vígjátéki beütéssel, ami a kedvenc ilyen témájú filmem a "Támad a Mars!" mellett. A társadalmi szatíraként is felfogható történet mai csúnya, fogyasztói világunk által kialakult apokaliptikus "világok harca" - vagy éppen az űrlények az okai a mai világnak? Ki tudja, mióta vannak itt? A történet felépítése néhol bizarr, egyébként meg izgalmas és akciódús, ahol a szellemi korlátokat félretéve arra gondolunk, hogy mi is ugyanazt cselekednénk minden adott helyzetben, mint a főhős - aki tökéletesen adja a szerepét, bár ennél az egysíkú karakternél ez talán nem olyan nehéz. A többi szereplővel sincs gond, de a hangsúly itt inkább a mai szemmel talán régies, de mindenképpen ütős effektusokon van, ami egyszerre idéz sci-fit és sci-fi paródiát. A "sósavval lepörkölt arcok", melyek leginkább koponyákra emlékeztetnek, kitűnő undort ébresztenek e lények iránt. A napszemüveges szórakozgatás vicces, a film tartalmazza még a jó öreg 13-as rendőrörsre emlékeztető pusztító terrorelemeket, de ez mégsem megrázó, mintsem szórakoztató. A film fura happy enddel zárul, de hát így is kell lezárni ezt a történetet - az említett "Támad a Marssal" együtt az alkotás kitűnően ráébreszt minket, mennyire felkészületlenek vagyunk mi, emberek a földönkívüliek támadása ellen - mindezt megspékelve egy kitűnő alaphangulatot megadó elemekkel. A bunyó, amit ketten lenyomnak, nagyon jó lett és ritka hosszú - nem mindennap látni ilyet filmben. Mindent összevetve nagyon jó. Aki szereti Carpentert, vagy csak jól akar szórakozni, nézze meg.

A Karib-tenger kalózai 2. - A holtak kincse - Vélemények

2009-03-01 17:06.21

Hát ez király...:)

Harcosok klubja - Vélemények

2009-03-01 17:01.58

Úristen... lefagyott a gép, amikor az elő mondatot írtam. Most már fogalmam sincs, mi akart lenni...

2009-03-01 09:19.42

A kettő ötvözése a fura.n, mintha a rajzfilmekben n megtörténhet. Ez olyan, mintha a rajzfilmekben a főszereplő vállán ülő angyalka vagy ördög hirtelen átvenné az irányítást és nem csak tanácsot adna. Az pedig, hogy saját magát üti, a létező leglehetetlenebb elem a filmben, mindazonáltal nagyon hatásos.

A kéz - Vélemények

2009-02-27 19:29.48

Ha nagyon érdekel, ezzel együtt is megnézed. Mellesleg régi és hosszú film (nem biztos, hogy pont Neked tetszene, legalábbis osztályzott filmjeid és hozzászólásaid alapján, aminek utólagos engedelmeddel utánanéztem) - továbbá a poén nem poén, hiszen erről szól az egész, egészen nyilvánvaló a dolog rögtön az elején. Mellesleg a véleménynyilvánításhoz néha szükséges egyfajta betekintés is a filmbe, ezt a nézetet és még a "poénok lelövését" (bár ez esetben erről szó sincs) is alkalmazzák a fórumozók, ugyanis a legtöbb "kritikus" nem elégszik meg azzal, hogy "ez k*rva szar", "ez k*rva jó". Én pélául éppen ezért direkt óvatos vagyok olyan filmnél, amit még nem láttam, és főleg csak a csillagokat nézem. És végül: tisztelt fórumolvasók! Semmiképp NE OLVASSÁK EL lentebb írt hozzászólásomat, mert borzalmas és kegyetlen szándékoktól vezérelve kacagva tenném tönkre a filmélményt! Vigyázzanak az aljas SPOILER-rohadékokkal!

Alvilági játékok - Vélemények

2009-02-26 16:30.02

Mellesleg... a Tescóban még mindig ott van? És ha igen, rendes tokja van, vagy azért ilyen olcsó, mert papír?

2009-02-26 16:28.04

Akkor volt elfoglaltságuk. Na majd én is megnézem még egyszer-kétszer. Az egyetlen, amit még sajnálok, hogy nem adtak a szereplőknek rendes neveket... így, hogy Főnök meg Rabbi, inkább úgy hangzik, mint egy vígjátékban... nem volt zavaró, csak utólag furcsa.

2009-02-26 16:15.13

Hohó! Tényleg, dereng valami. Persze a sok kavarodásban kiment a fejemből, hogy a tíz másodpercig szereplő palinak és van jelentősége... Ha én akarnék feltétlenül bosszút állni (mondjuk, felteszem, a szomorú eset a történtek előtt minimum tíz-tizenöt évvel történhetett - ebből a vávből azért megbékélhetett volna a kisgyerek - vagy lehep, hogy éppen Bruce Willis buzdította?...), akkor azt nem ilyen tervezgetős, hirtelen előbukkanós módon tenném, na de mindegy. Engem az zavart, ahogyan ott haverkodott a flashbackben "Macskabácsival", csoda, hogy nem volt saját titkos kézfogásuk... de lehet, hogy csak nekem lógott ki a képből.

2009-02-26 15:52.09

Ezzel is jól ellettem volna... de, ha belegondolok, még a fimbelivel is elvagyok. Csak fura. Sokáig féltem, hogy Freeman nem lesz elég gonosz karakter (tekintve, hogy a csajon kívül majd' minden szereplő negatív volt, elég kemény a mezőny a forgatókönyvben), de aztán szerencsére rendbe hozta. Bizony megérdemeltek ők bármit...

2009-02-25 20:20.09

Francba... az első mondatban egy darab "mondjuk" mondjuk elég lett volna.:)

2009-02-25 20:19.22

Mondjuk lehetett volna ellenben mondjuk a meggyengült lelkiállapotú bérgyilkos, aki kiöregedett a vérengzésből, és megfutamodik a gyilkolástól (mondjuk minden piszkos munkába csak besegít, de a srác a főszereplő ebben is) - gyengesége miatt azonban az új nemzedék, Josh Hartnett a végén kinyírja, mondván, öreg vagy és gyenge, én lépek a helyedbe - ezzel megtörténne a szimbolikus staféta-átadás, amiről leginkább a Nevem senki c. film jut eszembe, ha azt láttad. Na de ez az alternatíva meg csúnyán rombolta volna Willis bácsi imázsát - elvégre ő többnyire halhatatlan.

Harcosok klubja - Vélemények

2009-02-25 19:53.00

Tyler egyszerre a skizofrénia (tehát hangok hallása, látomások stb.) és a disszociatív személyiségzavar (Jekyll-Hyde effektus) szülötte. Egy képzeletbeli barát, aki adandó alkalmakkor másik énként veszi át az uralmat Edward Norton testén - aki persze erről nem tud. Ez az egész így orvosilag baromság, ami azt jelenti, hogy ha nem vagy mindenbe belekötő diplomás pszichiáter, tutira élvezed a sztorit...:)

Kutyaszorítóban (1993) - Vélemények

2009-02-25 14:19.39

Eredeti nyelven láttam, felirattal. Csak az lehetett, hogy akkor éppen valamin elméláztam, vagy már azt hittem, a film le van zárva, és nem nagyon figyeltem... mindegy. Most már minden világos...

A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka - Vélemények

2009-02-24 20:24.29

LEGALAB O BOLDOG EMBER HOGY VAN MIT SZERETNIE.EN IS IJEN BOLDOG LENNEK HA IGY SZERETNEK VALAMIT.MEG AZTAN CSAK EZERT REGISZTRALT.EZT BECSULJETEK MEG. Mellesleg tuti, hogy civilben táviratokat ír STOP ide egy mosolygós fej STOP

Alvilági játékok - Vélemények

2009-02-24 20:17.02

Jó, persze, ez igaz... csak valahogy másképp kellett volna felépíteni a karaktert. Bár, az is igaz, hogy Willisszel nem lehetett volna máshogy... na, mindegy. Csak kicsit furán ellentmondásos volt ez az egész. A szíve mélyén rendes ember meg minden, és ő a pozitív "mester", aki úgy gyámolítja a srácot, mint Obi-Wan Kenobi, ő a kedves pajtás, de közben meg továbbra is ő a hidegvérű brutális gyilkos, aki pénzért megöl bárkit (a csaj meglátta, és felteszem, először nem tudott a gólyóálló mellényről), valamint a film elején - sutty! - kinyírja Fishert. Nem sok ez egy kicsit egy emberben? Aki ráadásul Bruce Willis?

2009-02-24 17:53.16

Határozottan jó film, tulajdonképpen minden szempontból. Konkrétan látható, hogy az egész két részre szakad (bár ezt már többen megemlítették előttem): az első fele inkább egy könnyedebb, jópofizós dolog, kicsit mint egy Guy Ritchie-film, nem lehet igazán komolyan venni, Josh Hartnett tényleg igazi lúzernek tűnik és az a két fekete fickó kivételesen hülye és a hangulat azt próbálja idézni, hogy milyen mulatságos dolog is a maffiában mászkálni, ráadásul az az egymással szemben levő épületben álldogálós egymás-orra-alá-borstörős dolog túlságosan meseszerű (nem is beszélve arról, hogy a két nagyfőnöknek nincs is igazi neve - ezért is gyanítom, hogy alapjául szolgálhatott pölö Bunkó a Blöffből); de ez az egész hangulat csak az első tíz perc után jön, ami állati kemény. A második fele átmegy rendes krimibe, amiben a néző meglepődik, de nem nagyon (de az is lehet, hogy csak én nem nagyon, mert engem irritált a főszereplő srác - azt, hogy átállítsák a másik oldalra, úgy oldották meg, hogy most jó irányba fésülték a haját); Bruce Willis karakterében nekem egyszerre a hidegvérű, kegyetlen bérgyilkos és az árvák védelmezője nekem valahogy túl sok volt (a végén például egyszerűen ki kellett volna nyírnia Hartnettet a szerepéhez méltóan, de talán a készítők nem voltak túl bevállalósak). És most jöhetnek a pozitívumok: kitűnő technikával, izgalmas vágással megoldott film; az első öt perc a főcímmel tökéletes, és a mellékszereplők játéka hihetetlenül erős. Továbbá (többek között) azzal is büszkélkedhet, hogy berángatták Morgan Freemant egy jó kis negatív szerepbe (ami fájdalom, ritkaság), és ő a film legjobbja, és bár még itt is hűvös, nyugodt és bölcs - tessék aláírni a "Mindenkinek ordító, őrjöngő és csapkodó Freemant"-petíciót! -, a végén óriási, amikor ott vigyorog, hogy "Megöltem a fiad, megöltem a fiad..." A másik oldalon Kingsley is nagyon jó, és ami hihetetlenül emlékezetes, amikor egymás mellett dől le a fejük a nylonzacskókban - ez azért mégis pluszpont a bevállalósság javára. Meg talán még Bruce Willis is jó volt, legalábbis amíg nem lett érző szívű apapótlék. Szerintem Lucy Liu azért meghalhatott volna, de hát kell a happy end... a filmzene pedig eszméletlenül jó. Bármi negatívuma van, mindenképpen érdemes megnézni. Jó sokszor.

Kutyaszorítóban (1993) - Vélemények

2009-02-24 15:32.56

Ejnye... akkor nem tudom, hová figyeltem, ezt nem vettem észre. Na de majd megnézem még egyszer. - És még így is ő járhatott a legjobban.

2009-02-23 13:01.50

Véres lidércnyomás, amit megnézve minden ember elgondolkozhat azon, hogy megéri-e gyémántot rabolni - így sül el rosszul egy egyszerű kis bevetés. A zseniálisan összerakott és összevágott film nem végződik éppen happy enddel, de már az elején sem várjuk el tőle; és itt sincsen igazán negatív vagy pozitív karakter (hiába van egy-két "legjobb gonosz"-listán felsorolva Michael Madsen), hiszen hol az egyik, hol a másik oldalra állunk, hála a csodálatos színészi játéknak. Mindenki igazán erős ebben a filmben, Harvey Keitel csinálja, amit kell, Steve Buscemi pedig (gyanítom, emiatt az alakítása miatt csaptak le rá a hasonlóan fura filmekben utazó Coen-fivérek három évvel később) remekel, mint a banda töketlen és gyáva tagja - és itt ezúttal a töketlen és gyáva tag nem húzza a rövidebbet. Itt (legalábbis számomra) ő volt a legutálhatóbb szereplő, kezdve az elején a borravalós szövegével, ő a fickó, aki menekül minden elől, aki kerüli a szart és gyáván fut - reméljük, a végén boldog. Madsen is jó volt, bár neki mindenhol ugyanolyan feje van, hasonló szerepekben, bár azokban hibátlan. Akit viszont ki akarok emelni, az Tim Roth, aki a legjobbat nyújtja az alkotásban: kezdve azzal, hogy övé az egyik legjobb filmbéli haldoklás, amit valaha láttam, meg ahogy megszeretteti velünk azt a karaktert, a besúgót, a patkányt, akit kezdettől fogva utálnunk kéne, de én valahogy végig az ő pártján álltam... ez a film nyers, egyszerű, kegyetlen darab - Tarantino rögtön belecsapott a közepébe. Nekem személy szerint még jobban tetszett, mint a későbbi Ponyvaregény.

A tehetséges Mr. Ripley - Vélemények

2009-02-23 12:45.41

Ütős kis film, amiben szinte minden színész kiemelkedő alakítást nyújt; Matt Damon lenyűgözően játszik, pedig külön féltem (valamiért nem rajongok érte annyira), a karaktere pedig egy igazi patkány, ami ugyan kicsit hasonlított nekem DiCaprio figurájára a Kapj el, ha tudsz-ban (igen, jól tudom, hogy ez volt előbb, de azt hamarabb láttam), leszámítva persze ezt a kedves kis gyilkolászást, amit viszont olyan szívfájdítóan ad elő, hogy még őt sajnáljuk meg közben. P. S. Hoffman is igazán jó volt, de ami a legkellemesebb meglepetés volt, az Jude Law játéka, őt ugyanis túl sokszor láttam kedves, romantikus szerepekben, itt viszont kiváló, mint elkényeztetett milliomos ifjú, a motorcsónakos jelenet pedig egyenesen szenzációs. Kicsit úgy éreztem, mintha minden férfi szereplőből áradna egyfajta fura homoszexualitás (Hoffman kivételével), amit igyekeztem a mély "testvéri" érzelmekben betudni, de mégis azt hiszem, hogy a forgatókönyv hibája. A vége is meglepő, legalábbis azok után, hogy a hasonló filmek általában rendre lezárulnak, ami mintha hiányérzetet keltene, de ugyanakkor egyedivé teszi a történetet - bár én mondjuk nem sajnáltam volna, ha Mattet kilökik a hajóról, és vízbe fullad. A továbbiak szempontjából a film címe az is lehetett volna, hogy "A tehetséges Mr. Damon", és lehet, hogy nem ez lesz a kedvenc filmünk, de a négy csillagnál azért jobbat érdemel.

A tökéletes trükk - Vélemények

2009-02-23 12:23.00

A nő halálának oka lényegtelen - szerintem nem volt szándékos, de akár így, akár úgy, kirobbantotta ezt a hülye, vérre menő vetekedést kettejük között. Voltaképpen az egész nem is a nagyságra törekvés volt, vagy hogy melyiküket ismeri el a világ mint nagy bűvészt, inkább csak bosszúhadjárat egymás ellen. A műsodik dolog... rejtély. Én legalábbis nem értettem. Minden egyes Angier, amint létrejöttek, már rendelkeztek az eredeti Angier gondolataival és emlékeivel, tehát gyakorlatilag szellemiekben is ugyanaz az ember voltak - ez pedig nem gyilkosság így, hanem sorozatos öngyilkosság. A klónoknak is ugyanaz volt a céljuk, ami Angiernek, és ebben a fura, ismétlődő, már-már rituális öngyilkosság-sorozatban mindegyik ugyanúgy akart résztvenni, ahogy a legelsőben az eredeti. Mindig magát ölte meg, és a klón jött elő a másik oldalon (az most lényegtelen, hogy miképp működött az a doboz, elvégre nem ennek a részletein van a hangsúly), hogy aztán ő is megtegye megint ugyanezt saját magával. Ezt csak úgy kell elítélni, ahogyan magát az öngyilkosságot.

2009-02-21 15:14.05

Gyönyörű. Fenntartásokkal ültem neki a filmnek (a téma, a műfaj, az általam annyira nagyon nem kedvelt színészek jelenléte mind taszított, és ezért előre leszögeztem, hogy bár Christopher Nolan jó rendező, ezegyszer melléfogott, legalábbis számomra) - és ennek ellenére hietetlen élményben vol részem. A több mint két órás játékidő egyáltalán nem zavaró, az ember bármeddig elnézné; és a történet sem olyan, ami ez és kész, nem kell feltétlenül megmagyarázni, a belső tartalom túlmutat a látszaton; ugyan el kellett olvasnom a lentebb íródott, sértésekben gazdag teóriákat, hogy megértsem, de épp ez ébresztett rá, hogy nem kell feltétlenül racionálisan felfogni és az értelmét keresni. Az egyszerű, már-már klasszikussá vált szimbólumok, a frappáns és bölcs mondatok, a keretes történet mind lenyűgöző, a mű egyszerre kegyetlen és óvatos - bár mindenféle brutalitás előfordul a vásznon, a rendező mégis kitűnően tálalja mindezt. Ez az egész személyes tragédia, az emberi természet hülyeségének újabb filmrevitele, az utolsó vérig tartó párharc története. Éppen arról szól, hogy ez a két ember bármit képes feláldozni (még a saját életét is) azért, hogy jobb legyen, mint a másik. A két férfi túllépi a határt - és nem állnak meg... ezáltal a mű által szerintem sokak szemében nagyot nőtt mindkét főszereplő, én ezelőtt Christian Bale-t sem szerettem valami nagyon, most viszont igen; Hugh Jackman pedig túl sok gyenge szórakoztató produkcióban szerepelt ahhoz, hogy a közönség jelentős színésznek tartsa, itt viszont ő is remekel, bár Bale a legjobb. Michael Caine majdhogynem ugyanazt a szerepet játssza, mint a Batmanben, csak most szakállasan - de neki is csak elismerés jár. David Bowie-t fel sem ismertem, csak utólag. Addig is izgalmas, amíg a néző számára minden világos, de az utolsó húsz perc egyenesen szenzációs. Csavar csavar után, és egyik ütősebb, hangulatosabb, mint a másik; a végső jelenet pedig (ami Borden akasztása előtti utolsó mondatával kezdődik: Abrakadabra...) olyan hihetetlenül erőteljes, hogy a székbe szögezetten vártam meg a stáblista végét. Ha eddig kételkedtünk volna is Christopher Nolan rendezői tehetségében, hát most már megbizonyosodhatunk; ez az alkotása egy tökéletes trükk.

Egy gyilkos agya - Vélemények

2009-02-19 15:41.43

Bennem is felötlött, hogy mennyire Agatha Christie-szaga van az egésznek, de a szerencsére a Tíz kicsi néger olyan könyv, amit ezerszer is fel lehet dolgozni. Én sajnos ezeket a színészeket nem ismertem, Val Kilmer kivételével, akit (és ezen ki is akadtam) még annyira sem becsülnek, hogy egy jó kis gyilkos karaktert csináljanak belőle, vagy efféle - összesen jó, ha öt percet szerepel a film elején (és mégis ő van kiírva főszereplőnek!). A technikák egészen hangulatosak és talán egy kicsit át is nyúlnak egy B-kategóriás film határain, a halálok nekem túl erőszakosak voltak - lehet, hogy egy kicsit finomabb megközelítéssel sokkolás helyett inkább izgalomban tarthatták volna a nézőt (az első fickó halála volt a legundorítóbb). Az izgalom mégis fennmarad, hála a folyamatos rágódásnak és gyanúsítgatásnak, bár néhány dolog elvarratlan marad (például azon felül, hogy a gyilkos célja, hogy ne maradjon senki a szigeten, semmi lényege nincs a kabátokon lévő feliratnak); és a néző végig görcsbe szorult gyomorral ugrál a kanapén, hogy amint a másodpercmutató egyenesbe jön, kinek ütött az utolsó órája - éppen ezért éreztem a film első feléhez képest nagyon gyatrának a végét. A gyilkos kiléte nem volt meglepő, de ha nem találtam volna ki, akkor sem történik semmi, hiszen miért érdekel? - úgy értem, előre adagolt indíték, valami csavar vagy ilyesmi nélkül olyannak tűnt, mintha a filmet gyorsan összecsapták volna. Például jobban tetszett volna, ha a tolószékes emberke a gonosz (de talán az meg nagyon olyan lenne, mint a Közönséges bűnözők), vagy ha mondjuk a vége a következő: minden happy end, rapper-külsejű fekete barátunk és a főszereplő hölgy felszállnak a helikopterre, ami a következő pillanatban kigyullad és felrobban; az előzőeket folytatva lehetne egy gyors naturalista kép a szétégett utasokról, majd a kamera váltana, és meglátnánk (állítólag halott) Val Kilmer barátunkat valahol, aki egy távirányítóval kezében nevet... tudom, nem lenne nagyon sok értelme, de dobna a sztorin, az biztos. De mindenesetre kellemes szórakozás - ugyan nagyon sokszor még nem tudnám megnézni.

Halálos temetés (2007) - Vélemények

2009-02-18 19:15.04

Iszonyatosan humoros vígjáték, bár aggódtam, hogy nem fog tetszeni, de aztán egyhuzamban háromszor is megnéztem. Fergeteges helyzet- és jellemkomikummal felépített, gonosz humorú, de ízlésesen visszafogott alkotás, ha valamiért emlékeznünk kell Frank Oz-ra, hát ezért mindenképpen. A helyszín kedves, megnyugtató, füves ("füves"), zöld (ZÖLD) angol kis ház, igazán kényelmes helyszín ahhoz a káoszhoz, ami történik; a szereplők egytől egyik kidolgozottak az utolsó statisztáig is, a castingolós néninek/bácsinak külön tisztelet, mindegyik színész a maximálisat hozza ki a maga karakteréből és szinte eggyé válik vele. Kris Marshallt, úgy emlékszem, még valami gagyi kis vígjátéksorozatban láttam gyerekszínészként (már ő, nem én) a Comedy Central-on (de mintha az Igazából szerelemben is szerepelt volna); egyébként csak Peter Dinklage volt ismerős, de hát, mint az a filmben is elhangzik, őt "észre lehet venni". Tényleg, mindene egyes szereplő nagyon jó. A poénok igényesek és kidolgozottak, minden csattan, mindennek van folytatása - a végén az öreg a tetőn pedig a tökéletes befejezés. A magyar szinkron - és ilyet nem szoktam mondani - elsőrangú. A kedvenc részem, amikor a meleg apuka dolgozószobájában a két szerencsétlen testvér (lassan kiegészülve a még szerencsétlenebb Howard-dal és a legszerencsétlenebb Troy-jal - aki voltaképpen az egész filmen keresztül keresi azt a váliumos üveget) megpróbálják elhallgattatni a "lelkes" törpét. Hihetetlenül jól felépített az rész... hűha. Valahogy most kedvem támadt még egyszer megnézni. "Hú, de k*rva zöld itt minden!"

elejére ... 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 végére