Jó, nem pont Dannyre gondoltam...:) Azért az az egy-két probléma (ha jól emlékszem, Jack kis híján agyonverte azt a fiút a parkolóban, a filmben is említett "kéz-megcsúszós" jelenet, az alkoholizmus és a munkahelyi problémák) után bár nem igazán küzdhetett az összetartásért a család, vagyis egy apró kis kellemetlenség (az elszigeteltség) talán épp elég volt, hogy betegyen nekik... ha elvonatkoztatunk a szellemektől és a természetfölötti dolgoktól, végül is ezt mondja a sztori: vigyázz, mert a te családoddal is megtörténhet. Legalábbis a filmben. Ezt próbáltam kifejteni lejjebb - úgy fest, a rossz szavakat használva.

2009-02-02 15:03.50

Szerintem ez inkább csak körülmény. A könyvből nekem az érződött, hogy ez a család már rögtön az elején el van ásva, a filmben úgy lett hatásosabb, hogy nem érzékeltették az előzményeket, nagyjából átlagos család voltak.

Ki a kedvenc színészed? - TOP 10

2009-02-02 14:11.36

Ez se kutya. Én valamilyen érthetetlen oknál fogva nem szeretem Anthony Hopkinst... izé... elnézést... na persze a Hannibal-dolgon kívül. Azzal nincs gond.

2009-02-02 14:09.13

Kilóg?... olyan karakteres feje van. Lángoló Mississippi, Nincs bocsánat, ilyesmik... jó, persze, azért nem véletlen, hogy a legvégére hagytam.

Ragyogás (1980) - Vélemények

2009-02-02 14:06.19

Uff... tegnap este direkt ezért megint megnéztem a filmet, és továbbra is fenntartom nagy részét annak, amit mondtam. De ennek feltehetőleg az az egyetlen oka, hogy eltorzult világlátású elmebeteg vagyok, aki másképp látja a dolgokat, mint kellene. Továbbra is igaznak érzem: a sztori a család illúziójának összetöréséről szól. A könyvet nem élveztem, mert ezt hiányoltam belőle. Az a szűk kör pedig... oké, az rossz kifejezés volt. Csak személyes tapasztalatom volt, hogy egyetlen ismerősöm sem értékelte kellőképpen a filmet, mert a mai ifjúsági fröcskölős filmek korában nem tartották "elég véresnek". A mély tartalomról pedig... nem volt film, amin több ideig el tudtam merengeni. Mindenesetre nem érzem úgy, hogy meg kéne alázkodnom. Egyébként, így utólag sajnálom már azt a hosszú gondolatmenetet - meg aztán elfelejtettem "amatőrnek és nevetségesnek hatott", "cseppet sem volt félelmetes", "az az érzésem,hogy túljátssza" Nucának ajánlani.

2009-02-01 15:51.44

Pardon. Én igaznak hiszem.

Ki a kedvenc színészed? - TOP 10

2009-02-01 14:24.52

Robert De Niro
Jack Nicholson
Al Pacino
Kevin Spacey
Johnny Depp
Michael Keaton
Marlon Brando
Sean Penn
Joe Pesci
Gene Hackman

Nagyjából ilyesmi. Az első három folyton cserélődik egymással.

Ragyogás (1980) - Vélemények

2009-02-01 12:23.29

Sok Stephen King-filmet láttam, ami egyszerűen csak a regényt próbálja megfilmesíteni, filmvászonra akar vinni néhány undorító vagy borzongató sztorit a fogyasztói társadalom azon tagjainak számára, akik még olvasni sem tudnak, vizuálisan szájbarágni a szerző horrortörténeteit; ez a film azonban nem csak ennyi, hanem jóval több. Voltaképpen a filmi megközelítés jóval túlmutat magán a könyvön is, Kubrick egy horrorból elgondolkodtató, mély tartalmú művészfilmet csinált, amit nem igazán a nézők szélesebb köreinek készítettek. Különös, rendhagyó rendezési, kamerázási technikáival utat vág magának a filmtörténelemben, még ha kritikailag nem is egyértelműen elismert; mert ez valahogy több annál, amit látunk. Az alapötlet alakulása a következő: King őrjöngős-szellemes rémtörténetéből klausztrofóbiás lidércnyomást alkotni, ami elsősorban az emberi kapcsolatokkal és nem az ijesztegetéssel foglalkozik. Egy átlag hetvenes-nyolcvanas évekbeli amerikai család: férfiuralomra épülő családrendszrként fest, a feleség alá van rendelve a férjnek, az alaphelyzet is ebből adódik, afféle kegyetlen társadalomkritika. Jack Torrance sohasem szerethette igazán a családját, legalábbis úgy nem, hogy tudomásukra is hozza: magába zárkózó, belső feszültséggel töltött átlagférfi nehéz előélettel, ami arra kényszeríti, hogy gondnoknak álljon. A felesége, Wendy elkeseredett, szomorú asszony, de kitart a férje mellett - az elnyomott nő valósághű karaktere. A fiuk, Danny persze semmiben nem valósághű, de ez már egy másik kérdés. A Ragyogás arról szól, miképp bontja fel akár egy kis fuvallat is az amerikai álom törékeny felszínét - a legbelül talán érző szívű családapa őrjöngő vadállatként szabadul saját családjára, talán éppen a belső feszültség miatt - ha így közelítjük meg a dolgot, feltételezhetjük, hogy az egész élő szállodás, fojogató nős, vértengeres dolog csupán szimbolikus, és az emberi mélységekben rejlő civilizációs normák felbomlását jelképezi. Ez az, ami nincs meg a könyvben: a dolog szellemi oldala.
Az alkotást mesterművé először is a rendhagyó, rémálomszerű kamerázási megoldások alakítják, a szokatlan szögű képek, az egyszerű hangok és tárgyak által kiváltott félelem felhasználása; Jack Nicholson játéka pedig valójában Oscar-díjas alakítás, egy olyan Oscar-díjé, amit nem kapott meg, még csak nem is jelölték: azért, mert a film elviekben horror. A szerep szándékosan van túljátszva, hogy felevenítse a mindenkiben megtalálható legundorítóbb állati ösztönöket, a kegyetlen és értelmetlen brutalitást.
Mellesleg szándékosan nem valami domború szőke hölgyet választottak Wendy szerepére: Kubrick célja az volt, hogy egyetlen pillanatra se szabaduljunk a történet szorongató hangulatától, és egy szebb hölgy által okozott "örömteli pillanatok" rendesen tökön rúgták volna az addig elért borzongást.

Hetedik - Vélemények

2009-02-01 10:27.18

Rendesen eltolták ennek a filmnek a megjelenését... végtére is csak 13-14 évet kellett várnunk rá... nekem eddig csak a tv2-ből felvett, reklámokkal szétszakított, szinkronizált verzió volt meg, amit gyorsan felvettem...

A légy (1986) - Vélemények

2009-01-31 19:38.59

A film, ami után a néző a székbe szögezve, ledöbbenve mered a képernyőre és bármeddig képes lenne nézni a stáblistát... brilliáns, lenyűgöző, kegyetlen, undorító és gyönyörű film. Csak és kizárólag azt látjuk, ami a történethez kapcsolódik, nehogy valami elvonja a figyelmünket... a groteszk alapötlet elsősorban horrorra utalna, de ez annál jóval több: keserű, tragikus dráma - elsősorban lélektani jelentőséggel bír. Továbbá az egyik leggusztustalanabb dolog, amit filmre vettek valaha; az effektusok és a maszkok még egy orvost is elborzasztanának, számomra pedig, aki kikészülök attól, ha megvágom az ujjam egy lap szélével, egyenesen horrorisztikus volt mindaz, ami lezajlott Seth Brundle testén... persze, a mű az alap-horrorokból építkezik - de milyen jól! -, megtalálható itt az ember-légy Jekyll-Hyde viszonya, meg az is, hogy a torznak is lehet lelke (Frankenstein) - mégis egészen új, forradalmi; a technika olyan, mintha mai filmet néznénk - csak azt sajnálom, hogy az Akadémia ennyire elfogult mindezzel szemben. Mert hát a maszk ugyan megérdemelte az Oscart, de ugyanakkor minden más is - elsősorban pedig Jeff Goldblum, akiről ugyan nem tudni pontosan, mennyi ideig is játszott a filmben, és mikortól vette át a szerepét az a nagy halom rondaság, de zseniális, drámai alakítást nyújtott. Furcsa, groteszk helyzetben hiteles emberi döntések keletkeznek, hiteles emberi reakciókkal; Geena Davis valószínűleg sokáig fel sem fogja az egészet, tréfának hiszi az átalakulást, ahogyan Goldblum sem tudja megérteni torzulása emberi lényegét, hiszen már nem ember. Így minden olyan különösnek hat, ahogyan az is, miképp és miért titkolják el ezt az egészet a világ elől? A borzalmak egymást követik, és nem lehet pihenni - néhány esetben ez már-már komikusnak hat, de aztán kiderül, hogy nem ússzuk meg undor és borzongás nélkül. És mégis, mindezen kegyetlenség mögött határozottan kibontakozik az élet és halál, szerelem, család, jó és rossz vizsgálata, ami utólag el is homályosítja a látványt és a film egyszerű felszínét... gyönyörűen felépített, izgalmas, olykor váratlan történetszövés, megfűszerezve néhány horror-elemmel is: például Geena Davis rémálma a lárvás abortuszról, meg a végső bunyó... Howard Shore "Main theme"-jét huszadszorra hallgatom végig, miközben ezeket a sorokat írom.
Hmm... Tim Burton? Michael Keaton? Nem tudtak volna jobbat csinálni. Ugyan passzolt volna mindkettejükhöz a dolog, de jobb, hogy Burton a saját tragikus rémtörténetét, az Ollókezű Edwardot csinálta meg.
A legmurisabb pedig: a film előre kettétépett egy egész műfajt, ami ugyan sikeres, de soha nem érhet egyik film sem ennek a nyomába - hiszen, ha a történetet vesszük és elvonatkoztatunk a kivitelezésről, ez valamiféle szülőatyja a mai szuperhősfilmkenek. És igen: a pókcsípéses fickó nem fogja túlszárnyalni...

Jack Nicholson - Melyik filmben játsszott a legjobban

2009-01-31 12:28.32

Azért még van egy-két nagyöreg mellette... nekem a top 3-ban benne van.

Fargo (1996) - Vélemények

2009-01-30 20:28.04

Já, így már világos... de azért elég fura volt. A dvd extrákhoz valahogy még nem volt szerencsém, de majd rápillantok. Mondjuk nem emlékszem, hogy lenne az enyémen bármi...

2009-01-30 16:17.59

Sokáig gondolkodtam azon, hogy ide mit írjak, valamint azon is, hogy hány csillagot adjak - ez a film ugyanis rendesen felkavart. Műfajilag nem is tudom, hová sorolnám, leginkább a "tévedések vígjátéka" illik rá (Shakespeare-től függetlenül), afféle "véletlenfilm", ami mindig tartogat valami olyat az ember számára, amit a legkevésbé vár. A lehető leghülyébb, legfurább és legmeglepőbb fordulatokban bővelkedő mű furaságában leginkább a Ponyvaregényhez hasonlít; a szinte össze-vissza történő véletlenek teljesen gatyába rázzák az álomgyár könnyű bájfilmjeihez szokott nézőket. A film gyönyörűen kezdődik, a zene egyszerűen csodálatos, mindenki komoly és szomorú, merengő filmre számít a "Minden igaz, tehát így nézd" felirat után - én például az alcím (A semmi közepén nincs hová menekülni - vagy valami ilyesmi) meg a hófehér képek alapján azt gondoltam, hogy valami kedves, akciódús katasztrófafilmhez lesz dolgom, ami valami hegymászótúrán játszódhat. Aztán rögtön beüt a dolog, a film elkezdődik, és minden egyes kezdő képkockára figyelni kell - és rövidesen benne vagyunk a közepében. A színészek lenyűgöző játéka egészen magas színvonalúan építi fel a cselekményt; azt nem tudom, hogy Frances McDormand megérdemelte-e az Oscart, mert akárhányszor néztem, soha nem őt figyeltem... de az biztos, hogy nagyon jó volt. Aki viszont a legjelentősebb és tulajdonképpen az ő szellemi változásain alapul az egész, az Steve Buscemi, akit ugyan nem is jelöltek, de véleményem szerint mindenkit lejátszott; az ő karakterén keresztül lehet legjobban átlátni az egész alkotás spontanitását. Az elején ő a nagyember, a főnök, az agy, aki mindent irányít, egészen a hármas gyilkosságig. Akkr változik a szerencsétlen, töketlen áldozattá, akinek eddig csak a szája volt nagy - ahogyan a reflektor rávilágít, és látjuk, ahogy szerencsétlenül húzza a rendőr tetemét... aztán meg indián barátunk a maga dörmögő stílusában "F*** you!"-kiáltások közepette elfenekeli egy derékszíjjal... és most úgy fest, ő a lúzer, és Peter Stormare, a csendes pszichopata a főnök. Talán meg is szeretjük egy kicsit. Rögtön a következő pillanatban lelövi a papát. És mi ez? Szeretjük mi őt? Ő egy görény! Egy gyáva hülye, aki ölni is képes, csak mert jól összeverik. És aztán jót mulat az egészen... és már kezdjük megszokni ezt az antihőst, már kezdjük megérteni, ki ő, amikor hopp - a faaprítóban végzi. És megint leesik az áll.
Kiemelkedő még William H. Macy is, aki egyébként német akcentussal beszél, vagy csak a 'yes' alakult 'ja'-vá Észak-Amerikában? Nem tudom, miért, de amikor a zöld kapucniban utazik a kocsiban, kicsit E.T.-re emlékeztetett... na de mindegy. Lenyűgöző és meghökkentő film. Mint mondtam, sokat gondolkodtam, hányast adjak - ötöst adtam.

Közönséges bűnözők - Vélemények

2009-01-30 15:39.52

Nem szimpi...? Hány filmben láttad? Itt ugyan nem valami rendes palit játszik, de miatta jó ez a film... ha valami teljesen más illető játszaná (aki feltehetően nem tudná jobban megragadni a szerepet, mert ez vele tökéletes), nem sokat érne a film és nem sok embert izgatna, hogy ki a végén a gonosz... persze, lehet, hogy nem a "legszexibb" férfiszínész, de az biztos, hogy az egyik legjobb...
Benicio del Toro neve tényleg nincs a borítón. A helyére Pete Postlethwaite-et (Kobayashit) rakták, pedig ő alig szerepel... de legalább a borítón ott van.:)

Gene Hackman - Vélemények

2009-01-30 15:26.37

Boldog születésnapot! És ejnye... nem írtam a Lángoló Mississippit. Abban is szenzációs.

Collateral - A halál záloga - Vélemények

2009-01-28 18:57.51

Lehet, hogy öt csillagot adtam volna rá, ha nem rontja el az élményt az, hogy a filmet gagyi TV2-es minőségben kellett megnéznem...

Kém a családban (sorozat) - Vélemények

2009-01-28 18:33.20

Vicces sorozat. Persze nem túlságosan, de ha az embernek van egy halom kistestvére, jól el tud szórakozni rajta...:)

Pók (2002) - Vélemények

2009-01-28 18:27.04

Legyen hát.:)

Közönséges bűnözők - Vélemények

2009-01-28 18:21.31

Persze, lehetett tudni, hogy ő az. Végül is nem is abból állt a dolog, hogy rettegünk, ki a gyilkos, hanem azon izgulunk, hogy az alkotók nem cseszték-e el a tökéletes végkifejletet... én például végig ezen rágódtam. Amint felvetült a lehetőség, hogy Gabriel Byrne a főgonosz, csalódottan legyintettem, hogy elszalasztottak egy zseniális lehetőséget, és hogy ez a film egyáltalán nem öt csillag. Szerintem mindenki kmolyan aggódott, amikor Chazz Palminteri elképzelésében Spacey ott bujdosott remegve... mindenesetre ezután megkaptuk a végső pofont. És így lett tökéletes egész a történet.

Pók (2002) - Vélemények

2009-01-28 18:16.06

Lehet. Mindenesetre legbelül nem éreztem úgy, hogy újat mutatott múlva - nem tűnt úgy, hogy ez színez a színész változatosságán és karakterválasztási merészségén. És én speciel a Vörös Sárkányban jobbn sajnáltam... ki tudja, miért. Talán mert ott teljes elmebetegség építette fel saját kegyetlenségét, míg a Pókbéli karakter csak gyilkos volt. Jó, persze, ködösen látott... de te megölted volna a szőke nőt, ha tényleg csak egy vihogó k**** lett volna? Mondjuk, hét-nyolcéves fejjel? Úgy tűnt, a gyerek akkor jót mulat rajta...

Hatodik érzék - Vélemények

2009-01-28 17:58.53

Általános jelleggel utálom azokat a filmeket, amiket Bruce Willis harcias pillantásaira építenek, és itt nagyon kellemesen csalódtam, itt ugyanis az érzéketlen, merev akcióhős-arc javára alakul egy szomorú, keserű, bukott életű ember arcává (aki ráadául nem is él). Úgy futottam neki a filnek, hogy egyrészt nem sokat vártam tőle (egyrészt a már megindokolt ok miatt, másrészt, met a sztorit olvasva rögtön rávágtam, hogy túlértékelik), és hogy előre tudtam, mi lesz a vége, mert hamarabb volt szerencsám az 50 első randi c. filmhez, amiben Drew Barrymore piszkodul lelövi a poént (ki is akadtam rá); ellenben ez a film csodálatos. A forgatókönyvről nem is kell beszélnem, hiszen mindenki tudja, miről van szó; maguk a szellemek pedig szándékosan nincsenek túlspilázva, nem igazán rajtuk van a hangsúly, direkt kivesézetlennek tűnik az egész szellem-kérdés az elején, de aztán Bruce Willis megadja a választ minden kérdésünkre... hiszen ez nem is egy ijesztegetős horrorfilm, sokkal inkább Haley Joel Osmentre, erre a zseniális kis színészre épül, aki a legjobbat nyújtja a filmben - a kisfiú és az árnyvilág kapcsolatáról, az egész lelki és erkölcsi megközelítéséről szól. Az alkotás hangulata rögtön magával ragadja az embert, és a film végéig nem is ereszti. Visszafogott, óvatos történet, ami nem a sok-sok rémre, hanem az egész dolog szépségére épül. Így inkább nem is thriller az egész, mint dráma (amikor a kisfiú a nagymamájáról beszél az anyjának a kocsiban, az gyönyörű). Az utolsó öt perc úgy tökéletes, ahogy van. A hiábatlan lezárás még inkább bebiztosította a helyét a legjobb filmek között.

A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka - Vélemények

2009-01-28 17:45.32

Egyedi, igényes, humoros film, ami újra feltámaszotta a kalóz-sztorikat (bár csak a westernnel is ezt tenné valaki); sztárparádéval meglocsolt remek forgatókönyv, kiváló fordulatok, izgalmas akciójelenetek, kitűnő technika és életszerű hangulat egyvelege. Ugyan a történet Rómeója és Júliája nem a színészi játék legteteje, mégis ez adott lehetőséget arra, hogy két remek színész, Geoffrey Rush és Johnny Depp életük egyik legnépszerűbb szerepében tetszelegjenek. Depp Oscart is kapott volna a fura, látszólag szemétláda és talán belül mégis nemes kalózkapitány, Jack Sparrow megformálásáért, ha a film nem annyira az egyszerű élvezetekre törekedő szórakozatás céljából készült volna - így is lenyűgöző az alakítás és nagyszerű a karakter, amit megformál. Ugyanakkor a Fekete Gyöngy hulla-legénysége megadja a sztori misztikus hátterét, amitől egyfajta kosztümös, homoros zombifilmet kapunk - persze itt a zombikban van annyi tisztesség, hogy ne hörögjenek és tántorogjanak, hanem profi módjára nyisszantsák el a kedves tengerészek torkát. Ugyanakkor itt van a Kelet-Indiai Társaság is, és épp ez a jó ebben: hogy mindenki mást akar, nincs fekete és fehér, minden összetett és Verbinski egy olyan világot teremtett, ahol mindenki csak a saját érdekeit nézi. Erre az alkotók is rájöttek, és a következő két rész már csak és kizárólag erre épül: ám az itteni, már-már klasszikus filmezési forma ott átalakult hatásvadász kalandokká. Külön jópont a gyönyörű, izgalmas filmzene. Ha nem lenne ennyire csak a tinik bálványa a mű és Orlando Bloom elszánt arcán kívül a film kidolgozottságát és a belső értékeket is néznék, igazán elismert filmtörténeti alkotás válna belőle.

Kalifornia - A halál nem utazik egyedül - Vélemények

2009-01-28 16:55.50

Először fura, de összességében jó és ütős film jól felépített cselekménnyel; a film első felében Brad Pitt bunkó parasztszerepe nagyon idegesítő volt, de aztán meg lehetett hozni... nem szokványos karakterek, valójában egyik szereplőt sem lehet szeretni - Juliette Lewis pedig annyira buta volt, hogy néhányszor ökölbe szorult a kezem... hát, ez nem egy szokványos alkotás a műfajában. Itt például nincs teketóriázás, nincsenek esélyek és lehetőségek, nincs titkolózás, rögtön az első percben leszögezik, hogy Pitt egy gyilkos és gyilkol. Ezután mégsem válik unalmassá. A másik, hogy bár általában a filmgonoszok őrült, bekattant, eltorzult értékrendű vagy elmebeteg emberek, valahogy mégis zseniálisak, okosak, intelligensek vagy legalább gondolkoznak - Pitt viszont csak egy hülye paraszt, aki ok nélkül öl, és Duchovny-val is közli: nem látja mindenkiben az apját és nem érez kényszet arra, hogy gyilkoljon, egy átlagos fajankó, akiben nincs félelem saját lelkiismeretétől. És rájövünk, hogy a gyilkos pont olyan, mnt mi, és épp ezért vagyunk tehetetlenek...

Őrjítő vágy - Vélemények

2009-01-28 16:44.46

Nem volt rossz... Ray Liotta igazán jó a szerepében, a műfaj szokott elemei mind megtalálhatóak, bár nagyon sok újat nem tettek hozzá a forgatókönyvhöz - kicsit átlagos. Talán néhány hangeffektussal rásegítettek volna Liotta váratlan megjelenésire, mert így inkább csak hangulatos volt, mintsem ijesztő... egyébiránt teljesen jó thriller, a kamerázás is egészen szép, minden színész jó volt - csak az volt fura, hogy egy kedves, értelmes rendőr miért kattan be egyik pillanatról a másikra annyira, hogy kinyírja partnerét és legjobb barátját, akivel 7-8 éve járőrözik?... de mindegy...

Nem vénnek való vidék - Vélemények

2009-01-27 14:26.50

448.:P

Káin ébredése - Vélemények

2009-01-26 21:11.11

A háta mögött az illető John Lithgow, feltehetően mint maga Káin, aki hiába küzdött valamelyik részével a jó ügyért, továbbra is tudathasadásos maradt, az utolsó néhány másodperc jelzi, hogy egyáltalán nem ért véget a veszély, és egyúttal a műfaj egyik alapeleme, a "gonosz befejezés". De Palma művét nem kerek műnek vagy világmegváltó kasszasikernek készítették - ez voltaképpen akár egy szakdolgozat, a rendező összehordta másfél órában mindazt, amit a thrillerről tudni kell. Ez egyrészt tiszteletadás a műfaj mesterének, Hitchcocknak, másrészt saját életművének gyors, parodisztikus felvázolása - ezzel szögezte le, hogy ki ő és mit akart elérni a filmtörténelemben. Ez a film ajándék a világ egyik legjobb rendezőjétől. A szereplők viselkedése, a fura forgatókönyv, a hatásvadász technikai trükkök mind arra törekednek, hogy a néző felfogja, mi az, amit évek óta néz. Ha a 'suspense'-ből kellene szakdolgozatot írni vagy azt felvázolni a barátainknak, csak le kell játszanunk ezt a filmet. Ez művészet.

Az igenember - Vélemények

2009-01-26 17:54.27

Nem volt rossz film; Jim Carrey, úgy tűnik, családiasabb vizekre evezett, mert leszámítva azt a bizonyos szomszéd nénit, egészen lightos jellegű, ám okos és hangulatos vígjátékot kapunk. Akár még nagyon jó is lehetne, ha az utolsó húsz percben nem megy át a jólismert, agyonrágott romantikus vígjáték-maszlagba, amivel az utóbbi néhány évben folyamatosan etetik a fogyasztói társadalmat, és nincs olyan film, ami mentes lenne a csöpögős-szerelmünkelérohanós-esküdözős-csókolózós végkifejlettől. Egyébként a film első fele nagyon élvezetes. Főleg az a berugós rész... meg a rd-bullos...:)

Nem vénnek való vidék - Vélemények

2009-01-26 11:35.03

Maga az Arany Málna-díj jó és vicces ötlet Eddie Murphy és társai gatyábarázására, voltaképpen ösztönzőleg is hathat emberekre, de mégis, igazán bántóvá fajult ez az egész. Brian De Palma is Legrosszabb rendező lett a Sebhelyesarcú miatt (egy másik csodálatos film). Robert De Niro és Jack Nicholson is kapott jelölést, Al Pacino hármat. És Fordnak egy sincs...

elejére ... 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk