Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Őrült, gazdag és halálos - Paramount Network, 14:15 |
Gyilkos sütik: Gyilkosság a pékségben - Film4, 20:00 |
A hazavezető út - Story4, 21:00 |
Törés - Moziverzum, 00:00 |
A hazavezető út - Story4, 01:00 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jena Malone (40) |
Goldie Hawn (79) |
Jimmi Simpson (49) |
Cherry Jones (68) |
Nicollette Sheridan (61) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Egy régi jó tivornya |
Jason Sudeikis |
2017-01-07 22:40.19 |
Persze, hogy az. Pasolini, a rendező szinte egész életműve arról szólt, hogy mennyire csapja ki a biztosítékot a hagyományos polgári erkölcsökkel megáldott filmnézőknél. Gondolta ezt ő, mint polgári származású és életvitelű művész, aki kommunistának vallotta magát. Ma úgy neveznénk, hogy anyuci által eltartott budai hipszter. Egy dologra valószínűleg nem gondolt: mikor megrendezte a Salót, már javában vetítették Olaszországban (is) a kispiszkos mozikban a nazisploitation filmeket, amiknek az volt az egyedüli céljuk, hogy minél borzalmasabban és hatásvadászabban mutassák be a Harmadik Birodalom emberre gyakorolt dehumanizáló hatásait. Pasolini (gondolom, öntudatlanul, mert ő aztán saját bevallása szerint nem nézett szar filmeket) úgy állt be ebbe a sorba a Salóval, hogy megpróbált egy mélyebb összefüggést megjeleníteni a hatalom és a test viszonyáról. Sokszor hangoztatott nézete szerint a fogyasztói társadalom nem más, mint "korunk fasizmusa", amely a végsőkig kihasználja a test befogadóképességét és minden lehetséges undormányt bele akar tömni, hogy aztán a végterméket is felhasználva visszatömje a testbe, ezzel is fenntartva a rendszert. Ezt akarta érzékeltetni a filmben a szarevéssel is pl. Szándéka szerint allegórikusan.
Csak a 40 évvel későbbi utókor már nem biztos, hogy szerzői filmként gondol a Salóra, inkább illeszti be az "Ilsa, She-Wolf of the SS", vagy a "La bestia in calore", vagy a "Salon Kitty" nazisploitation vonulatába. Ha így vesszük lajstromba, akkor még csak nem is ez a legjobb nazisploitation-film. A "Last Orgy of the Third Reich"-nak sokkal feszesebb a dramaturgiája. Ajánlom ezeket a filmművészeti vadhajtásokat. Még Jancsó Miklós is foglalkozott a szex és a hatalom kérdéskörével a Magánbűnök, közerkölcsök c. itthon betiltott filmjében. Neki sem a legjobb alkotása, de nem érdektelen. Balázsovits kap benne egy handjobot Laura Bettitől, egy szintén Pasolini-színésztől :) |
2017-01-07 21:02.11 |
:( |
2017-01-07 20:54.16 |
[link] |
2017-01-06 23:54.18 |
Ha ennek a résznek egyáltalán célja az ikonná válás, akkor esetleg a robot lesz merchandising-termék. De nem hiszem. Ez az epizód nem erről szól. |
2017-01-06 23:27.10 |
Szóval a SW folytatja azt a hagyományt, hogy az úttörő vizuális effektusok miatt lesz emlékezetes. Onnantól, hogy Tarkin megjelent, nem tudtam másra gondolni, csak arra, hogy mennyire képes a stáb áthidalni az uncanny valley-t. (A cselekmény nem különösebben érdekelt. A Ismeretlen Hősök emlékművét felállították úgy, ahogy azt kell.) Nagyjából sikerült. De a szemeket még mindig nem tudják megoldani hitelesen. |
2017-01-06 22:18.16 |
A videoklip is a filmes műfajok közé tartozik. |
2017-01-05 14:32.20 |
Berlin Alexanderplatz (1980). Rend.: Rainer Werner Fassbinder. |
2017-01-02 15:28.52 |
A státuszod az a képzelt fensőbbséges pozíció, ahova beállítottad magad, amiből oltogatod a fórumozókat olyan vehemens arroganciával, mint egy igazságát védő szektás. Csak és kizárólag azzal a céllal, hogy neked legyen igazad. Tényleg úgy viselkedsz, mint egy Jehova tanúja, akinek már ötször elmagyaráztam, miért helytelen a héber nyelv szempontjából az istenségnek ez a neve, ennek ellenére hajtogatja tovább a mantráit. Tulajdonképpen te magad diagnosztizáltad magad az utolsó mondatodban :) Ezzel már nincs mit kezdeni, innentől kezdve értelmetlen a kommunikáció. |
2017-01-02 13:22.30 |
Ká végig Maugliék oldalán van a könyvben, abszolút nem gonosz karakter. A majmok meg (szintén a könyvben) egy igazi bolond anarchista közösség, ezért is volt fölösleges vezető szerepet adni egyiküknek. A jó hír, hogy Andy Serkis vezényletével leforgattak egy elvileg könyvhűbb verziót, amit jövőre mutatnak be. Andy Serkis lesz benne Balu :) |
2017-01-02 12:15.38 |
Az még problematikusabb, hogy engem próbálsz hülyének beállítani, amikor te nem érted, amit kétszer is kifejtettem (Beatrice Cenci). Nem fogom még egyszer, itt te láthatóan a státuszodat őrzöd, ebbe meg nem megyek bele. Az Én, a robottal kapcsolatban meg egyszerűen nincs igazad... |
2016-12-31 17:21.41 |
Esetleg CGI-feltámasztás lesz belőle (megint). Arra a pár perc játékidőre talán megéri. |
2016-12-31 10:27.28 |
Boldog(abb) új évet! |
2016-12-31 09:14.34 |
Eléggé eltértünk a topik témájától, ez már nem ide való. Inkább hagyom, hadd sanyargassa a lelkemet a racionális tudatom :D :D :D |
2016-12-31 01:51.11 |
"Isten meghalt, mert megöltétek, ti szemetek!" - mondta Nietzsche egy bizonyos interpretáció szerint.
Értem az okfejtésedet, de nem tudok teljesen azonosulni vele. Tökéletesen átérzem az idealista álláspontodat, de nem vagyok filozófus, hogy vitatkozni tudjak vele. Max a magam módján. Ha nincs istenem, az azért van, mert nincs rá szükségem. Sem a priori, sem a posteriori. Úgy látom az írásodból, neked sincs, csak valami vonzódás a tökéletességhez, ami - mint írtad - katarzist okozhat. Látom, hogy a Westworldben megtaláltad az Abszolútumot - oké, értékelem, ahogy írtam is. Számomra a filmművészet, és egyéb művészetek élvezete nem ezt jelenti. Mivel elég jól ismerem a hetedik művészet kifejezőeszközeit, számomra az okoz katarzist, ha ezeket az eszközöket úgy járatja csúcsra a művész, hogy attól az audiovizuális gyönyörtől "mentálisan elélvezek". Ez hasonló a te numinózummal való találkozásodhoz, csak teljesen más szinten. Hagyjuk az AI-t, beszéljünk valamiről, ami nekem univerzális és megkérdőjelezhetetlenül tökéletes (bár látom a hibáit, és elnézem). A 2001: Űrodüsszeia pl. számomra attól egy örök mű, hogy a filmszakmai tökéletességet egy olyan gondolatisággal ötvözi, ami úgy mutat túl a hagyományos filmélményen, hogy erőszakot tesz a hagyományos befogadói attitűdön (a végletekig feszíti a befogadhatóságot), és a végső LSD-szerű utazást megelőző, viszonylag követhető narratívához képest gyökeresen új, az adott korszakba illő hippis antinarratívából bontakoztat ki egy katartikus végkifejletet, amit viszont már valószínűleg mindenki ért - évtizedtől függetlenül. "Az emberiségnek újjá kell születnie" - szól az üzenet, amit én lefordítottam magamnak, és ahogy általában olvassák a filmkritikusok. Tehát nem igaz, hogy elvesztettem volna a kapcsolatot a numinózussal, csak épp másféle úton találok el hozzá, mint te. Nekem megvan a magam morális értékrendem, amit felsőbb lény, vagy rám erőltetett eszmeiség nélkül, kizárólag az emberies, vagy az annak elképzelt tulajdonságok alkotta halmazok ködös metszéspontjában tudok elképzelni, szigorúan hétköznapi, gyakorlati, tehát tapasztalati alapon. Soha nem fogok egy emberhez, vagy egy emberről szóló műalkotáshoz eleve úgy hozzáállni, hogy eleve felruházom valamilyen tulajdonsággal. Az emberhez azért nem, mert lehet, hogy tegnapról mára változott. Ez a hétköznapokban nagy hibám, mert rendszerint elfelejtem, hogy ezzel meg ezzel volt egy konfliktusom, aztán nem értik, miért viszonyulok ugyanúgy hozzájuk, mint a konfliktust megelőzően. Itt a fórumon sem jegyzem meg a neveket, ezért lehet furcsa, ha egy előző vitapartneremhez nem viszonyulok ellenségesen. Fogalmam sincs pl., hogy mi találkoztunk-e már egy másik topicban. (Néhány állandó fórumozóra emlékszem csak.) Ez lehet memóriazavar is, hát legyen. Én inkább annak tulajdonítom, hogy engem az érvek érdekelnek, nem a személy. A műhöz sem teljesen úgy állok hozzá, hogy már ismerem minden egyes hatáselemét. Lehet, hogy annak idején katarzist okozott, de ez engem nem érdekel. Rendszerint a cselekményt sem tudom felidézni, viszont arra emlékszem, hogy hol várhatom a tökéletes kameramunkát/vágói munkát, vagy hol basszák el. Ahányszor újra megnézem a 2001-et, annyiszor jár át újra a borzongás, de nem csak azért, mert annak idején is átjárt, hanem mert a mű újból frissen ugyanúgy képes hatni. Megint az a kamasz leszek, aki annak idején nem értette... Közben tudom, hogy hol vétett az operatőr, hol nem vágták meg elég jól. Ez nem sznobizmus, hanem egy másféle látásmód. Nem is értem, hogyan lehet ezt a sznobizmussal összefüggésbe hozni, mert arról van szó, hogy valamit a hibáival együtt szeretek. A hatásra (ami lehet esetleg isteni) teljesen emlékszem és várom, hogy ismét lecsapjon, ugyanakkor hadd lássam újra a filmes hibákat is, amik egy csöppet sem csorbítanak a tökéletesség érzetén. Ez az, amit nem érzek a Westworldnél, konkrétan nem szeretném újranézni, mert ugyan gyönyörűek a kamerabeállítások és a vágások, mégsincs ott az a filmes eszközökből kibontakozó katarzis, ami miatt érdemes lenne. Maximum egy-két jelenetet néznék újra, pl. a zongorásított Paint it black-re történő gyönyörű mészárlást. Ezek alapján mindkettőnknek megvan a szép kis mentális deficitje :D Egye fene. |
2016-12-31 00:01.36 |
Az én gyermekkoromban (90-es évek) csak éppen el tudtam csípni este a TNT, később TCM csatornán. Akkor nem néztem tovább az első fél óránál, már a nyelvtudás hiánya miatt sem, meg amúgy is unalmasnak tűnt. Most viszont bepótoltam és megérte. Yul Brynner az ős-Terminátor! :) |
2016-12-30 21:22.35 |
Nem sorozat, de a Midnight Special c. film hasonló vonalon mozog. Klasszikusok megidézése ezerrel, közben egy egyedi atmoszféra kidolgozása. Megosztó film, nem mindenkinek jön be. |
2016-12-30 20:20.53 |
Nem, számomra a csúcsfilm olyan kategória, amiből nagyon kevés van, és még azokban is biztosan találok kivetnivalót :) Téged sem nevezlek "képzelgős-tévelygősnek", mert az olyan fensőbbséges vallási kategória, én pedig honnan vegyem a bátorságot, hogy ítélkező pozícióba helyezzem magam? Igaz, lentebb olyasmit írtam, hogy "vallásos, bigott hittérítő" de azzal pontosan a pozíción kívüliség mellett tettem le a voksomat. Vagy - mert ebbe is bele lehet kötni, s ezt én magam fogom megtenni - igenis van értékelő pozícióm, és azt próbálom belőni valahová középre, ahonnan mindent kritikával lehet illetni.
Sparrow és a Mass Effect... az viszont érdekes kérdés, hogy a művészeti ágak között van-e értelme egyáltalán a rangsorolásnak. |
2016-12-30 20:01.04 |
És igazad van. |
2016-12-30 19:58.19 |
X plusz V oldalon keresztül erről szólt a topik, a kritikák többségével egyetértek, a stílusukkal nem feltétlenül, mert a személyeskedést próbálom minél távolabb tartani magamtól. Szóval nem fogom még egyszer ugyanazokat a köröket lefutni. Ha gondolod, maradjon meg ez számodra a groundbreaking sorozatnak. Elfogadom, de nem értek vele egyet. |
2016-12-30 19:47.23 |
Pedig pont te ecsetelted a 350. hsz-ben, és a másik topikban, hogy túlságosan leragadok a számomra értelemzavaró részeknél, és nem látom át az Egészet. Ahogy ezt előadtad, az nekem ez egy érzelmileg túlfűtött hittérítő interpretációjának tűnik, aki nem vesz tudomást a Nagy Műben rejlő problémákról. |
2016-12-30 19:38.04 |
Megelőztek. Esetleg annyit tennék hozzá, hogy szerintem nálad az érzelmi kötődés háttérbe szorítja az értelmi megfontolásokat. |
2016-12-30 19:29.08 |
Sejtem, mit írnál róla, és egyébként el is fogadnám. Más a nézői attitűdünk :) Az enyém kritikus, még azzal szemben is, amit nagyon szeretek. |
2016-12-30 19:26.00 |
Valóban, mutassák be a többi technikai bizbaszt is. Egy tehetséges író képes jól beleszőni az ilyesmit a film narratívájába. Én írtam egy példát, pedig nem vagyok forgatókönyvíró. Te is írtál egy példát, pedig te sem vagy az (de ha igen, akkor szólj). Arról nem is beszélve, hogy egy jó író képes eleve a néző fejével gondolkodni, vagyis eleve ismerni a kérdéseit. |
2016-12-30 19:19.01 |
A különbség az, hogy az AI esetében elég kivágnom a felesleget, és attól még nem sérül a film korpusza, ugyanúgy működik a jellemábrázolás és működnek a film által felvetett problémák is. Viszont a Westwoldhöz nem tudok hozzáforgatni olyan jeleneteket, amik csak a gondolataimban léteznek. |
2016-12-30 19:12.20 |
Tudom, hogy nem hard sci-fi, én magam is csak akkor szeretem azt a műfajt, ha valami misztikus szál is jelen van benne. Ezért ódzkodom többnyire Clarke-tól, és ezért ezét szeretem jobban Lemet.
De ahogy te képes voltál egyetlen bővített mondatban odavetni Pókember hálójának magyarázatát, ugyanezt megtehette volna mondjuk egy fejes röviden, velősen a fegyverekkel kapcsolatban. Ez egy olyan dramaturgiai ziccer, ami csak erősítette volna azt a felfogást, amit te is írtál: ki az emberibb? Az android, vagy az ember? Ha egy vezető csak úgy foghegyről odavetve, akár érzelemmentesen elmagyarázza, hogy ez a fegyver így meg így működik csak a szórakoztatás kedvéért, azzal rögtön veszített volna a néző szimpátiájából, ami átterelődött volna az androidok felé. - Hogyan játszunk emberfölötti embert androidok és emberek, androidok és androidok, emberek és emberek egymás közötti játékával? Nem érzem, hogy felesleges lett volna kitérni ilyen részletekre a cselekmény, vagy a játékidő rovására sem. |
2016-12-30 18:45.52 |
Ahogy odaát írtam, igenis érdekes kérdés, ha a néző felteszi magában. Magamat ismétlem: nincs olyan, hogy hülye a néző, ha kérdést mer feltenni. Találják ki azt a maszlagot 5 perc alatt, mint ahogy te is idehoztad Pókembert a szakítószilárdsággal :D (nagyon jó! Nem tudom, így magyarázzák-e a Marvel-univerzumban, de nekem működik.)
De akkor legyen meggyőző, tolják oda az orrom alá, máris átélhetőbb az univerzum. Ráadásul pont egy moralitással összefüggő eszköz jelentőségét domborítanák ki: a fegyverét. Nem értem, ez miért hátráltatná a magasztosabb mondanivalót. Szerintem inkább aládolgozna. |
2016-12-30 18:21.55 |
Csak ahhoz képest van lebutítva, ahogy Kubrick megrendezte volna. (Én az utolsó felvonását meg sem szoktam nézni egyébként. Az tényleg a tömény giccs, amivel valóban el lehet b@szni egy filmet.) Amúgy karakterábrázolás és beleélhetőség terén pontosan fordítva áll a helyzet, de ebben nem fogunk egyetérteni. |
2016-12-30 18:10.07 |
Megteszem, hogy visszaolvasok helyetted: Spielberg - AI és Proyas - Én, a robot. |
2016-12-30 18:04.28 |
Lentebb írtam kettőt is, de hozzácsapom az Ex Machinát. |
2016-12-30 17:56.29 |
Engem nagyon nem szokott érdekelni, ha utólag díjakkal halmoznak el valamit, és filmes hivatkozási alappá teszik. Pl. a Star Wars esetében is a mai napig úgy gondolom, hogy az egyetlen értékelhető film a sorozatból A Birodalom visszavág, az összes többi túlértékelt, mert filmes szempontból maximum középszerű. Ennek ellenére elismerem az egész univerzumnak a filmtörténetre gyakorolt hatását. Talán így lesz a Westworlddel is, ha fejlődik. Nem tudom. Drukkolok neki. |