Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Ázsiai pokoli torony - Film Mánia, 00:50 |
13 óra: Bengázi titkos katonái - Mozi+, 01:00 |
A hazavezető út - Story4, 01:00 |
Replikáns - AMC, 01:15 |
Válság - Film+, 01:30 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jena Malone (40) |
Goldie Hawn (79) |
Jimmi Simpson (49) |
Cherry Jones (68) |
Nicollette Sheridan (61) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Versenyfutás a holddal |
Alexandra Dinu |
2016-09-10 02:34.11 |
Én nem a dramaturgiai bukfenceibe kötöttem bele, mert ezek igazából nem is érdekelnek a Star Wars-sorozatnál. Egyszerűen felfüggesztem az előzetes nézői elvárásaimat, mert ez egy külön univerzum, külön mitológia, ráadásul konkrétan meg van indokolva, hogy Joseph Campbell (és Vlagyimir Jakovlevics Propp) folklorisztikai tanulmányai alapján készült, márpedig a mitológiának a magva a lényege, az önmagában még nem sérül, ha a részegységei el is vannak b@szva :)
Érdekes, amit írtál, és jó, hogy ezek előkerültek, majd meg fogom nézni ezek tudatában is, de bennem nem befolyásolnak semmit. Nekem is megfordult a fejemben néhány következetlenség: mér liheg eleve dártvéderül ez az egyébként egészséges kölyök? Eye-candy: mér kellett beletuszkolni Max von Sydow-t, ha csupán ennyi a szerepe? Részben miatta érdekelt a film. Erőltetett szimbolika: miért válik el Kylo Ren és Rey között a talaj a havas erdei összecsapásban annyira hangsúlyosan, hogy az már fáj? Filmszerűség alatt olyasmit értek, hogy mennyiben jó, vagy rossz filmnyelvileg. Pl. Sergio Leone, vagy Sam Peckinpah westernjei, Akira Kuroszava szamurájfilmjei, vagy a 70-es évek Dario Argento, ill. Mario Bava rendezte olasz gialloi sokkal jobbak operatőrileg és vágástechnikailag, mint a Star Wars IV. Direkt az akkori kalandfilm műfaját hoztam fel, amibe rést vágott Az új remény. Velük szemben a SW IV. technikai szempontból elvérzik - ismétlem, ha NEM az űrbéli szekvenciákat nézzük. Azokban elismerem, hogy filmtörténeti jelentőséggel bírt a legelső Star Wars film, a folytatásai pedig egyenesen lenyűgözőek, soha nem tudnám és nem is kísérelném meg az űrcsatákat így reprodukálni praktikus effektekkel, akármennyi pénzt és stúdióidőt is biztosítanának a hat fős stábomnak. Viszont a köztes, pl. a Tatooine-i jelenetek eléggé esetlen kamerabeállításokból vannak felvéve, valamint vágástechnikailag is valahol a korszak B-filmjei közepén lavíroznak. Ezzel szemben az Ébredő Erő tökéletesen megfelel a kortárs filmtechnikai trendeknek. Attól még nem szeretem. |
2016-09-10 01:28.50 |
Biztos, hogy 2016-ban már azért el kell ismerni egy filmet, mert természetes fények és természetközeli körülmények között forgatták hosszúsnittekkel? Mert akkor ugorjunk már vissza 1974-be, amikor a Szerelmem, Elektra készült Kende János operatőri munkájával. És Jancsó fimjének még mondanivalója is volt, sokkal feszültebb atmoszférával. |
2016-09-10 01:05.41 |
Ez a film tényleg azoknak csemege, akik otthon vannak a vallástörténetben, vallásantropológiában, valláslélektanban. Úgy tolják elénk a szimbólumokat, hogy időnként muszáj megállítani a filmet.
Érdekes volt olvasni itt a 10. kommentben, hogy a puritánok szemléletmódja szerint hogyan magyarázható a cselekmény. Én viszont úgy érzem, hogy nem lehet tisztán kálvinista alapokról megmagyarázni a sztorit, mert eléggé keveredik benne olyan sok keresztény/-tyén és pogány motívum, hogy győzze az ember felfogni. Még a magyar néphitből, a népmesékből is ismerős lehet néhány. Ezek persze folyamatosan keveredtek ebben Kárpát-medencei olvasztótégelyben. Itt van a vérszopó démon, amit a Keleti Kárpátok felé haladva nora, vagy mora néven ismertek. Pócs Éva kulturális antropológus szerint ez nálunk román átvétel. A tejlopó, vagy tejapasztó ehhez volt hasonló: haszonállatok éltető nedvét szívta el, azzal a különbséggel, hogy a bűnbak a mi falvainkban inkább a vén, irigy szomszédasszony volt. Ezt a két motívumot szerintem dramaturgiailag remekül ötvözte a tárgyalt film egy jeleneten belül. A cserélt, vagy váltott gyerek, akit a boszorka rabolt el Dél-Alföldön. Jellemzően kereszteletlen csecsemő, de Bálint Sándor gyűjtése szerint a paraszt nem igazán törődött ennél mélyebben a vallási eszmékkel, pl. az eredendő, vagy áteredő bűn fogalma is túl elvont volt neki. A The Witchben viszont tényleg konzekvensen alkalmazták, Nyugat felé haladva a Könyvek könyve mindig is erősebb befolyással bírt. Azt az egyet nem tudom, hogy ha a puritánoknál egy kereszteletlen gyereket nevelt föl egy család, akkor szabad volt-e őt a nevén nevezni, vagy el kellett titkolni, hogy a Gonosz ne találhasson rá, vagy a család nyomára. Mert ez a filmben megjelenik, amikor apa vadászatra viszi a fiát. A vezető állat - a nyúl, a szaporodás szimbóluma, ami itt a Gonosz terjeszkedését segíti elő. A kecskébe szálló gonosz entitás, nálunk a táltos volt, vagy a boszi. A 20. században Baphomet néven éledt újjá a sátánizmusban. Alma: amikor a középső fiú ördögűzőset játszik, és kiköpi. A bűnbeesés szimbóluma. Szegény Hófehérke sem véletlenül nyelte be. Apa, a hörgő hangú, de kiiktatható férfi, akit jelentősnek érzünk a cselekmény alakulásában. Ő lenne Jób, egyben József, az ács. Bármilyen rontás éri a háza tájékát, töretlenül hisz, de mint megtudjuk, nincs miben, vagy kiben. Állandóan fát vág, még esőben is, aminek semmi értelme (mihez kezd az ázott hasábokkal a tűzhelyen?). De ha ezt betudjuk a családfenntartó szerepéből eredő és a biblikus mesterséggel azonosuló mániájának... Akkor úgy végzi, ahogy kell. Fahasábok alatt. A leghitetlenebb lány sarlóval vág bele az "anyja szömibe". A Hold-holdsarló a nőiség, a szem a vagina... az anyagyilkosság után a legidősebb lány, mint egyetlen megmaradt küldetéstudatos nő, kecskelábú székre roskad, majd szembenéz a kecskébe szállt démonnal... Nem folytatom tovább. Eléggé összeszedett a szimbolika, én meg úgy érzem, hogy rögtön rám fogják, hogy túlmagyaráztam. Elismerem, tényleg hasonló a délibábos eredetmagyarázatokhoz :) Ezek viszont analitikus pszichológiai megközelítések konkrét hivatkozások nélkül, pedig bujkál bennem a kisördög, hogy idehányjak egy irodalomjegyzéket :) Összegezve, itt úgy érzem, a vallási szimbólumok úgy vannak jelen, hogy a Gonosz uralja a terepet, viszont az Isten sehol sincs. Egy ilyen kvázi-Jób történetben ez furcsa. A vallási tanmesékben Isten valamilyen formában mindig megjelenik. Mintha tényleg egy népmese lett volna a szüzsé alapja. Én már tételesen soroltam föl magamban, hogy ezt-meg azt innen-meg onnan vették. Aztán a film végén elárulták, hogy igazából ez egy össz-európai eredetű népmesei rekonstrukció, amiben boszorkányperek jegyzőkönyveit is alapul vették. Nem ártott volna irodalomjegyzéket is összeállítani hozzá. Filmként szerintem nem annyira működik. Olyan érzésem volt, mint amikor a The Wicker Man c. film eredetijét néztem Christopher Lee-vel. Leginkább furcsa, de nem átütő. Operatőrileg remekül hozza a barokk kort, dramaturgiailag összeszedett, rendezés szempontjából viszont nem elég feszes. Európai eredetű népmesék filmrevitele legutóbb a Tale of Talesben (Il racconto dei racconti) működött nekem valamennyire. Annak van megfogható, kézbe vehető alapja: Giambattista Basile nápolyi mesegyűjteménye, a Pentameron. |
2016-09-04 00:05.31 |
Mert Zack Snyder csak akkor "működik", ha valaki, egy tényleg látnoknak nevezhető alkotó már eleve alápakolt egy kiváló, storyboardként használható képregényt, amiben képkockáról képkockára le van írva és rajzolva, hogy mit és hogyan kell megvalósítani. Ez esetben Alan Moore és alkotótársai. A 300-nál Frank Millerék. A baj akkor van, ha Snyder elkezd hinni a látnoki rendezői képességeiben, mert akkor kontroll nélkül ontja a vizuális ostobaságait. |
2016-09-03 23:09.48 |
A 90-es évek videokorszakában nem tudtam eléggé értékelni a Csillagembert, de Carpentert sem úgy általában. A Függetlenség napja, Armageddon, Godzilla, X-akták vizuális orgiáinak árnyékában nem is csoda. Most viszont felnőtt attitűddel álltam hozzá, és olyan érzékeny finomságokat vettem észre, amiket Carpenterből korábban ki sem néztem volna. Egyik kedvencem, egy ismétlődő motívum:
A Csillagember beszökik Jenny holttestével egy olyan kamionba, aminek a rakodóterében egy készház teljesen berendezet enteriőrje található. Ott, az út közepén, a nappali szőnyegén éleszti újjá (az egyik atiumgyöngyével :) Nagyon szép szimbólum a két lényről, akik folyton úton vannak, mégis stabil otthonra vágynak. Amúgy a carpenteri stílus alkalmazását jobban kedvelem ezekben a mostanában befutó 80's revival-filmekben, amik utánozzák őt és kortársait. (Stranger Things, Midnight Special...) |
2016-09-03 22:55.35 |
Meg a bones, meg a flesh is. Megvan a felépítmény, működik a film korpusza, ha nagy szavakat akarok használni. Mondj valami olyan konkrét hibát, ami rossz fimmé teszi. Visszaolvastalak, de nem találtam. Az, hogy nincs lelke, sok mindent jelenthet. Nagyon sok filmnek nincs lelke, ha ez alatt azt értjük, hogy hidegen, távolságtartóan analizálja a szereplőit, nem foglal állást egyik karakter mellett sem. Stanley Kubrick munkásságának nagy része erről szól, mégis majdnem minden filmje filmtörténeti alapmű. Nálad mit jelent, hogy ennek a filmnek nincs lelke? |
2016-09-03 17:45.50 |
Bárcsak élt volna tegnapig! |
2016-09-03 17:40.49 |
Dehát itt is megvan minden, amit Joseph Campbell teóriájából le lehetett nyúlni. Pont ugyanúgy van lelke, mint az eredetiknek. (PONT ugyanúgy - nálam ezért csúszik el). |
2016-09-03 02:15.16 |
Szerintem nem értelmetlen "fikázni" (inkább elemezni) a SW IV. technikai oldalát, legyen akármilyen a hatástörténete. De itt most nem veled vitatkozom. Egy másik topikban persze nagyon szívesen :) Csak azért hoztam fel, mert úgy látom, egy rajongóval van dolgom, akinek az volt a tételmondata, hogy "Ezt a valamit még filmnek is alig-alig nevezném". Arra vagyok kíváncsi, amit lentebb is leírtam. Ez, a SW VII. mitől filmszerűtlenebb, mint a mai napig rengeteg filmes hibával rendelkező SW IV.? |
2016-09-03 01:19.26 |
Nem szeretek harmadik személyről beszélni, ha ő nincs jelen. Mégis: nem mondott el mindent. Én el tudom mondani, hogy filmtechnikai szempontból miért tartom túlértékelt B-kategóriás filmnek pl. Az új reményt. (Itt most nem fogom...) Ezt várom, és ha valakit érdekel, nagyon bőven ki tudom fejteni, mi a baj a SW ep. IV-gyel, ha csak a film technikai részét nézzük. |
2016-09-03 00:39.48 |
Azt én értem, hogy sorozatepizódként mi a problémája vele, mert azzal egyetértek. Én is elégedetlen vagyok. De hogy filmként, mozgóképes alkotásként hol teljesít ennyire nézhetetlenül gyengén, azt nem tudom megérteni. De majd ő válaszol, ha szeretne. |
2016-09-03 00:19.22 |
Kicsit fura ez a folyamatos kirohanás a film ellen. Nem lehetne a helyén kezelni? Történetileg működik, filmtechnikailag semmi kivetnivaló nincs benne. Az, hogy recycling-termék, önmagában még nem teszi szarrá, esetleg középszerűvé. |
2016-09-02 23:08.46 |
Ugyan, ha lúd, legyen kövér. Én pl. a Way down in the hole-t raktam volna be aláfestő zenének. |
2016-08-30 21:42.05 |
Az tényleg jó volt. Egy nem tolakodó, szép tiszteletadás Bowienak (még ha nem is ő énekelte). |
2016-08-30 07:38.59 |
A Sztalker előtt azért elolvashatsz egy-két kritikát, hogy tudd, mire számíthatsz. Lehet, hogy 5 perc után kikapcsolod, ez ugyanis még a 2001-nél is lassúbb, ráadásul eszköztelen sci-fi. Ja, és vééégtelenül oroszos :) |
2016-08-29 18:51.36 |
Én szeretek kritikát olvasni a filmekről, ennek ellenére nem érzem magam etetnivaló halnak. A kritika is egyfajta promóció, én viszont felnőtt ember vagyok, ízléssel, önálló gondolkodással, el tudom dönteni, szerintem mennyire volt igaza a filmítésznek. Tudom, hogy ezt miért szerették a kritikusok: a 80-as évek sablonjai ki lettek emelve a megszokott környezetükből, és át lettek helyezve egy jóval hétköznapibb, pátoszmentes környezetbe, ahol a misztikum aligha van megmagyarázva. Nálam pont ezért működött a misztikum. Nincs mögötte semmi megmagyarázható, van és kész, mint Tarkovszkij Sztalkerében. Egy konkrét jelenet meg is idézi szerintem azt a világot.
Viszont nézőként úgy éreztem, emiatt el is idegenít, igazából nincs benne senki, akihez kötődnél (még a gyerekhez se, pedig az általában kötelező). Ez még önmagában nem is lenne baj. Rengeteg film játszik azzal, hogy elidegenítősdit játszik. A színészi játékról általában meg lehet állapítani, hogy a rendezői szándék szerint direkt visszafogott, vagy a színész belülről építkezve hozza a szinte eszköztelen játékot. Nekem úgy tűnt, az előző felfogás érvényesül, ezért nem tartottam a karaktereket hitelesnek. Ez volt a mínusz egy csillag. Közepesnek pedig azért tartom, mert a miszticizálásnál nem kaptam többet. Nem magyarázatra gondolok, hanem valami olyan pluszra, amit nem tudok pontosan kifejteni. Ha láttad a Sztalkert, vagy a 2001: Őrodüsszeiát, akkor talán érted. Azok se magyaráztak meg semmit, mégis, ha fogékony vagy rá, akkor felrobbantják az agyadat :) Ha az volt a kérdés, miért értékeltem átlagosra, miközben tetszett a film, remélem, tudtam rá válaszolni... |
2016-08-28 21:04.38 |
Nyilván azért hiányzik a másik két csillag, mert csak részben :) (Színészi játék -1 csillag, 5-öt csak kiváló műalkotásoknak adok, ez nem az, tehát -1 csillag.) Ez egy közepes film, ami felültetett egy éppen divatos hullámvasútra, de el tudta érni, hogy vele együtt utazzak, és elnézzem a hibáit. Ez egy rétegfilm... A bevételi adatok hidegen hagynak. |
2016-08-28 02:00.04 |
Egész jól leírtad, hogy kikhez akar szólni a film, és ezt irónia nélkül mondom. Megpróbálom megfogalmazni, hogy nálam miért talált be (részben). Én személy szerint mindig, még gyerekként is unalmasnak találtam a 80-as évek sci-fijeit. Carpenteréit is. Most viszont felnőttként kifejezetten jól esett egy olyan filmet látni, ami eszközként használja a korábban unalmasnak tartott carpenteres hangulati elemeket, hogy bevonzzon arra a másfél órára. Lassú, rejtélyes, nem feltétlenül ad katarzist, vagy megoldást, egyszerűen visz magával. Erre nem igazán képesek a 2010-es évek mainstream sci-fijei, kevés kivételtől eltekintve (pl. Ex Machina, vagy Interstellar). Ráhangolódás kérdése. Talán ez a film is egyfajta pótlék egy olyan fogyasztói környezetben, ahol éppen a gyarló, de kiszámítható hőstípust, az A-ból B-be tartást, a kézikamerás remegést, a grandiózus vizuális effekteket járatják csúcsra.
Ennek ellenére is szerintem közepes a film, ami főleg a színészi játéknak köszönhető. Attól még ugyanis nem lesz misztikus egy karakter, hogy a rendező fapofával és suttogó hangon játszatja. (Ez a Gyűrűk uránál se jött be nekem.) A hosszan kitartott jelenetek sem mindig célravezetőek, ha nem kapcsolódik hozzájuk valami plusz. |
2016-08-27 05:02.14 |
Örömfilm, működik. Sokkal rosszabbra számítottam. Csak azért nem érdemes otthon gyerekkel megnézni, mert nem állíthatod meg a filmet, hogy újra meghallgasd a rajzfilmdalokat Csákányi László és Bodrogi Gyula előadásában.
Andy Serkis verziójára nagyon kíváncsi leszek két év múlva. Remélem, abban már több Kipling lesz, kevesebb Disney, és semennyi Lajcsi király. (Ide is mi a francnak kellett...) |
2016-08-27 00:43.37 |
Jó, egy ilyen fogás azért lesüllyesztette volna a film színvonalát a '66-os Adam West-féle Batman idióta szintjére. Vagy Joel Schumacher camp parádéira (Batman forever, Batman és Robin), ahol már azért tartózkodtak a képregényes fizikai inzultusok konkrét, szövegbuborékos megjelenítésétől. Itt azért komolyabb húrokat pengetnek. De pont a Batman v Superman után gondolkodtam el azon, hogy kognitív disszonanciát érzékelek, amikor összevetem a Schumacher-féle Batmaneket a Snyder-féle szuperhősfilmekkel, és azt érzem, hogy Snyder művének jobban kéne tetszenie. De mégse. Adam West Batmanje és a két Schumacher-féle Batman legalább kiváltott belőlem valamilyen viszonyulást. Legalább azt, hogy élvezhetően szar, kiröhögni való vásári portéka. Snyder komolykodása viszont unalomba fulladt, egyszerűen a szórakoztatást, mint elsődleges rendezői feladatot volt képtelen teljesíteni. |
2016-08-27 00:09.48 |
Hát nem? A világ legköltséghatékonyabb filmes eszköze :) Nem kell külön stábot, stúdióidőt, statisztákat, mellékszereplőket fizetni csak azért, hogy néhány másodpercnyi snittben kijelenthesse ugyanezt egy szereplő. |
2016-08-26 23:28.30 |
Ezt a verziót megnézném :) De Superman inkább teázzon, ha már egy britishman játssza. Még olyan fogásokat el tudnék képzelni, hogy pl. egy pillanatra kimerevedik a kép a zúzás előtt, bejön egy tarantinos inzert egy nyilacskával, hogy "Ebben az épületben éppen nem tartózkodik senki". |
2016-08-26 22:48.21 |
Attack on Titan élőszereplős film, 1. rész, az is csak félig. Csillagozhatatlanul ostoba, feszültségmentes, tehetségtelenül megrendezett, fájdalmas... higgadt személyiség vagyok, de most kettéharapnám a rendezőt. |
2016-08-26 22:38.30 |
:D Ez létezett? Atyaég. Akkor megvan, honnan nyúlta a Disney a Gumimacikat. De az kinek az ötlete volt, hogy egy ilyen Tom Waits-es hangulatú főcímzenét tosszanak oda a gyerekeknek? |
2016-08-26 02:28.54 |
De jól esett ez most! Baromi jó személyiségrajz. A főszereplő motivációi mögött szerintem a klasszikus elnyomó anya - bűntudatra nevelt fiú konfliktust érdemes keresni, de ez egy nagyon elegánsan a háttérben marad, egy pillanatra sem tolakszik előtérbe. |
2016-08-21 19:04.17 |
Ezt a Terence-es megnyilvánulást részleteznéd egy kicsit? |
2016-08-19 01:42.47 |
Nem fogják. Max. olyan 20-30 év múlva, de addigra Zackkel együtt úgyis elhalálozunk alkoholmérgezésben. |
2016-08-19 01:08.08 |
Még két év és valszeg kilökik Snydert egy lakatlan szigetre. Ha nagyon borzalmas lesz az Igazság ligája 1. része, akkor lehet, hogy még hamarabb. Majd megyek hozzá rumozni. |
2016-08-19 00:40.41 |
Ne feledkezzünk el a hate-watcherek társaságáról sem :) Ők is pénzt hoznak, az Asylum ezt már jól fel is ismerte. Kezdem azt hinni, hogy a DC élőszereplős filmes különítménye már rájuk is kivetette a hálóját. Már várom az Honest trailers Suicide Squad-os számát. |
2016-08-19 00:02.59 |
Amikor M. Night Shyamalan anno úgy döntött, hogy elmegy a fantasy felé, valami ilyesmire számítottam volna. Flanagan megcsinálta helyette. A Before I Wake nem a logikája miatt érdekes (mert az támadható), hanem hogy Flanagan már megint házas horrort alkotott, és már megint jól! Egyszerűen alig van olyan horror-rendező 2016-ban, aki másfél órán keresztül ennyire egyenletes atmoszférát képes produkálni. Az agyonsztárolt Babadook, vagy az It follows ott hibázik szerintem, hogy az eseménytelen jelenetek mögé nem tesz átélhető drámaiságot, hanem pusztán azzal akar tetszelegni, hogy a felgyorsult filmek világában dafke lassú lesz, ezért művészinek hiszi magát.
Házas horrort írtam, de igazából itt már elmozdul a rendező a fantasy felé, viszont a fantasy-látványelemek nem csak dekoratív célból vannak jelen, hanem funkciójuk van a cselekmény szempontjából. A lepkék nem azok, amiknek látszanak :) |