Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Törés - Moziverzum, 00:00 |
Amerikai szépség - Paramount Network, 00:15 |
13 óra: Bengázi titkos katonái - Mozi+, 01:00 |
A hazavezető út - Story4, 01:00 |
Replikáns - AMC, 01:15 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jena Malone (40) |
Goldie Hawn (79) |
Jimmi Simpson (49) |
Cherry Jones (68) |
Nicollette Sheridan (61) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Pearl Harbor - Égi háború |
Dan Aykroyd |
2015-07-29 03:30.12 |
Gyerekkoromból (10-11 éves voltam) emlékszem a mozis előzetesből egy apró részletre. Ellie Sattler a terepjáróból kihajolva letépett egy levelet, amiről később megállapította, hogy egy kipusztult növényhez tartozik. Aztán a bemutatott filmben ezt a letépést már nem láthattuk. Másnak is megvan az az élmény, hogy hiányolta ezt a rövid kimaradt snittet a kész filmből? A netkorszak előtt sokáig azt hittem, hogy csak idehaza hagyták ki a végső verzióból. |
2015-06-07 06:35.28 |
Két fokkal halványabb, mint a klasszikus első rész, de szórakoztatás terén alig valamivel marad el tőle. Pozitívum, hogy a helyzetkomikum terén semmiből nem vettek vissza az alkotók, sőt olyan maszkulin hőstípusok kapják meg a magukét, mint a "policseszkókból" ismert olasz zsaru, az italo-westernek szikár cowboya, vagy a minden útjába kerülő nőt megfektető romantikus dél-olasz paraszt (és vele együtt az idealizált tradicionális családmodell). A cselekmény egy üldözéses krimi keretein belül zajlik, ami csak annak tudható be, hogy 1980-ban éppen ezzel a műfajjal lehetett a legnagyobbat szakítani. A negatívumok is ebből származnak. A franciás finomság a műfaji játszadozással együtt eltűnt. A jellemábrázolás semmivel sem adott többet az első részben megszokottnál, bár Ugo Tognazzi és Michel Serrault ismét dicsfénybe vonta a sematikus figurákat. A krimi-szál néha leuralta a vígjátéki vonalat, néha átment fekete komédiába.
Nincs ebben a filmben annyi idézhető jelenet, mint az első részben. Jó néhányszor találkozunk újrahasznosított poénokkal, és a finálé is banális, viszont egy jól megcsinált, olykor harsány röhögésre is alkalmat adó, szerethető filmet láthat, aki "befizet rá". A klasszikus magyar szinkron jól sikerült, de sajnos már érződik, hogy Márkus László halálos betegségben szenved :( Talán az utolsó szinkronmunkája volt. |
2012-11-10 23:19.15 |
(Mégis elkezdtem összefoglalni a negatívumokat, de legalább kétszer annyi sort tettek volna ki, mint a semleges vélemények... Úgyhogy inkább nem írom le őket.) |
2012-11-10 22:23.53 |
Ma láttam a filmet, egy általános iskolai csoporttal, mint kísérő pedagógus.
Szerintem érdekesebb, hogy egy ifjúsági filmnek szánt alkotás mit mutat meg a célközönségnek és azok tanárainak. Nagyon vegyesek a reakciók, én a magam negatív értékelését inkább le sem írom :) Az alsó tagozatosoknak tetszettek a természetközeli ábrázolást tartalmazó epizódok. Rendre nyaggatták a tanítónénit, pl.: "ez milyen madár? ez milyen maci?" Szóval számukra átjött valami abból a kíváncsiságból, ami Tutajost a regényben is jellemzi. Kár, hogy a tanítónéninek kellett megmagyaráznia, mit is látunk az egyébként gyönyörűen fényképezett beállításokban. Egy didaktikus célzatú filmben elvárható volna, hogy mondjuk egy belső monológ tájékoztassa a nézőt, hogy mit is látunk, és azt miért. Erre épül a Tüskevár egész "cselekménye", és erre építhetne egy pedagógus, mondjuk visszacsatolások révén a Természetrajz-óráin. Ehelyett csak alkalmanként hallhatunk narrációt, pl egy kanalas gémeket bemutató beállításnál: "Bütyök: - Ezek mit csinálnak? Tutajos: - Nem látod? Etetik egymást." Ha legalább ilyen következetesen végigvonult volna a film egészén a Tutajos szemszögéből ábrázolt Kis-Balaton élővilága, akkor a 13-on aluli nézőközönség is teljesen lenyűgözve fogadta volna az egész filmet. A felső tagozatosok inkább a poénfaktorra koncentráltak. A Matula szerepére szerződtetett Kovács Lajos visszafogott, de úgy látszik, erőteljes színészi játéka némileg visszaadta számukra a "tóparti cowboy" figuráját. (Kovács Lajos e felfogás szerint játszotta Gyuri bácsit - meglepő módon az egyik hetedikes a Nevem Senki szűkszavú főhősére asszociált.) A Bütyök-figurát játszó "színész" is jól megállta a helyét. Dícséret illeti a rendezőt amiatt, hogy az eredetileg patetikusnak szánt Fekete István-karaktert átalakította egy komikus lénnyé. Ahogy jöttek sorban Bütyök vicces jelenetei, a felsősök úgy vetítették rá rögtön egy-egy sitcom-színész csetléseit-botlásait. |
2012-09-09 05:00.12 |
Ez a faszi úgy írt regényt, hogy miközben olvasom, magam előtt látom a képkockákat. Majd valaki egyszer megfilmesíthetné pl. az Amado Mio-t. |
2012-09-09 04:55.23 |
Akkor látom, odabaszott a film :)
Olyan jogon szedték össze az arisztokraták a fiatalokat, hogy ők a Hatalom, ennélfogva bármit megtehetnek. Nincs korlát, ami visszatartsa őket. "Csakis mi, fasiszták vagyunk az igazi anarchisták" - mondja az egyik főméltóság, talán nem szó szerint idézem, de ez a lényege. Morricone állandó alkotótársa volt Pasolininek, és még sok más olasz filmrendezőnek. Az olasz filmipar a 60-as, 70-es években élte az aranykorát, szóval a zeneszerző csak kapkodott, és néha csak egy egyszerű produceri levél került az asztalára egy busás csekkel megspékelve, hogy "na ez meg ez a cselekmény, írjál már hozzá valamit". Melyikünk nem kapna az alkalmon? (Én pl. biztos.) Az a különbség, hogy Pasolini nem engedte szabadjára Morriconét. Zenei műveltséggel is bírt a faszi. Pasolini és Morricone közösen halászták ki a zenei aláfestéseket, amik az adott korhoz és környezethez a legjobban passzoltak. Ilyen ötletelésekből születtek a Dekameron, a Canterbury mesék, és az Ezeregyéjszaka virágai kompozíciói.Emiatt lett olyan autentikus pl. a Dekameron dél-olaszos zenei világa. Az az andalító zene, amit a Saló főcíme és végefőcíme alatt hallasz, egy brutális ellenpontozás. Az benne a "poén" (talán kemény ezt a kifejezést használni pont ennél a filmnél), hogy miközben válogatott szörnyűségeket hajtanak végre a Salói Köztársaság rezidensei, a film végén a két ifjú katona úgy szarja le az egészet, hogy a lemezjátszóra feltett kommersz zenére táncot lejt egymással. Ezzel Pasolini nyitott véget ad a filmjének: a military-fashionbe öltöztetett ifjúság eltanulja a rossz példákat, és azt fogja tovább vinni. A filmrendezőnél a katonaszerkó olyasmi, mintha te PÁVA- vagy hipszterjelmezbe öltöznél. Van egy megalkotott identitásod, és azon belül kurvajól játszod a szerepedet, de nem érsz el a társadalmi problémák legmélyéig, bárhogyan is hangoztatod. Már nem érdekel téged a megalázottak kiszolgáltatottsága, csak a feljebbjutás, a siker. Ha tudsz olaszul, vagy angol fordításban hozzájutsz Pasolini folyóiratcikkeihez, azokból leszűrheted, hogy mennyire hányhatnékja volt a rendezőnek a fogyasztói társadalom legfiatalabb nemzedékétől. Ők mostmár megértek, ők a mi szüleink :( Sőt, újabban a fiatal fogyasztói nemzedék. Az az undormány, amit Pasolini ábrázol, a fogyasztói társadalom udormánya, amit ő egyszerűen "korunk fasizmusának" nevezett - még akkor, amikor a fogy. társ. éppen csak kialakulóban volt. Még elgondolkodtatóbb, hogy Pasolini a Salót nyitófilmnek szánta egy újabb trilógiához ("A halál trilógiája"). Bár ennek a szándéka már csak jegyzetekben, levelekben maradt fenn és egy forgatókönyv-tervezetben, aminek a címe Porno-Teo-Colossal lett volna. Ennek már a címéből is leszűrhető, hogy a Salónál még messzebb is képes lett volna elmenni a rendező :) Amennyiben szét nem trancsírozzák egy autóval az ellenlábasai :/ |
2012-09-09 04:12.08 |
Igen, sajnos benne is maradt a kész filmben több olyan jelenet, amiben láthatóan beröhögnek a meztelen szereplők. Pl. a házassági jelenetnél. Dehát ha egyszer ellopták a kópiákat a nemtudjukkik, és szegény Pasolininek a megmaradt felvételekből kellett összeállítania a filmet... :) |
2012-09-09 02:14.24 |
Én a tv-sorozatot nem nagyon bírtam végignézni. Az volt az érzésem, hogy egy könyvillusztrációt látok. Akkor már inkább a Lynch-féle feldolgozás... De ha egyszer kiadnának egy szép Frank Herbert-összest, mondjuk minden egyes könyvet nagyon vastag A3-as album méretre növelve, bátran helyet foglalhatna a képek között a 2000-es verzió is. |
2012-09-08 01:39.11 |
A "bálnaszörnypacni" először a Dűne messiása c. folytatásban tűnt fel, ezért nem lehetett ismerős az első (első 3, vagy 2?) könyvből (én a Kozmosz Fantasztikus Könyvek kiadásában olvastam, ahol 2 kötetben adták ki). A figura a Liga jövőbe látó űrnavigátora, aki a fűszer segítségével irányítja a fénysebességgel utazó rakományhajókat.
Érdekes, hogy Herbert eredetileg egy tartályban úszó, fűszer-addikt, humanoid, úszóhártyás "halemberként" képzelte el a regényében :D Irulan hercegnő még el is gondolkodik rajta, hogy vajon hogy élhet ez az alak nemi életet... (Vicces, hogy egy két évvel ezelőtti hozzászólásra reagálok, de talán még nem késő.) |
2012-09-08 01:15.12 |
Ha ez tényleg Alejandro Jodorowsky eredeti elképzelései szerint valósult volna meg, akkor valószínűleg George Lucas is visszatért volna a kísérleti filmezéshez, és nem jött volna létre a Star Wars nevű szörnyűség. |
2012-07-10 07:27.47 |
A Shakespeare-adaptációkkal az a baj, hogy vagy merészen nyúl hozzájuk a rendező, vagy sehogy. Kenneth Branagh megpróbált vászonra álmodni néhány jelentősebb darabot, de a filmjei rendre a középszerűnél egy kicsit jobbra sikerültek. Mondom ezt úgy, hogy pl. a Sok hűhó semmiért egy igazán élvezhető film, mégis érzem benne a vonalasságot, a túlzott hűséget. Szóval jó film, én is jókat röhögök rajta a mai napig, de nem meri elengedni magát, nem meri szabadjára engedni a színészeit. De a Lóvátett lovagok annyira szörnyű, hogy semmi keresnivalója sincs a 2000-es évek filmtörténetében.
Viszont Michael Hoffman Szentivánéji Álom c. filjmén halálra röhögtem magam (pedig az igazán a klasszikus színészvezetést veszi alapul), vagy tátott szájjal bámultam Baz Luhrmann Rómeó és Júlia adaptációját, mivel ő éppen ellenkezőleg, szabadjára engedte a fantáziáját és a színészeit. Ugyanígy Richard Loncraine a III. Richárdban. De mondj nekem egy tökéletes Branagh-féle adaptációt, újranézem és talán megváltozik a véleményem. (Tényleg kérem, nem basztatásból.) Ennek ellenére pont Ő lett volna az a filmrendező, aki az alapanyagból a legtöbbet ki tudta volna hozni. Ebből a sekélyes forgatókönyvből meg tudott volna valósítani egy olyan királydrámát, hogy a fal adja a másikat. Érződik a rendezőn, hogy ért a drámaíróhoz, a vérében van, de sajnos pont Shakespeare negatív vonásait emelte ki. A Thor-ban is van erőltetett humor, patetikus dialógus - de egyik sem működik. A király-herceg alapkonfliktusra, mint kiindulási alapra még azt mondom, hogy teljesen rendben van. Ott működik a dráma. Tom Hiddleston karaktere telitalálat, de a többi színész, bármilyen jól is teljesít, elvész a CGI-orgiában. |
2012-07-10 06:36.00 |
Filmes kurzusokon tenném kötelezővé. Nem láttam/hallottam még ennyire TÖKÉLETESEN megvágott zenés filmet, amiben a leghalkabb zörejektől a crescendokig minden annyira a helyén van, hogy az már audiovizuális orgazmust okoz. Nem is értem, hogy nem juthatott legalább egy Oscar-jelölésig (ami persze nem garancia a minőségre). |
2012-05-26 05:10.47 |
Ne felejtsd el, hogy a Saló már kb. 7-8 éve a "nazisploitation" műfaj része. Vagyis kisajátították maguknak a náci koncentrációs táborokban játszódó horrorfilmek (helyesebben exploitation-filmek) rajongói. Ezekből nem kevés van (pl. Ilsa She-Wolf of the SS, Gestapo's Last Orgy, stb.). Ezek filmrendezői többnyire fércműveket skicceltek föl pár nap alatt, az anyagi haszon reményében. Be is jött nekik.
Ma, pusztán kíváncsiságból megnéztem egymás után az előbb említett Ilsát, utána a Pasolini-filmet. Vajon miben különbözik a kettő? Művészi szempontból nagyon is sokban: a Salóról már az első snittektől kezdve ordít, hogy egy autonóm művész alkotása, aki tényleg mondani is akar valamit, míg az Ilsából dől az izzadságszag - holott egy jó film. A Salóban minden színészi mozzanat olyan jelzésértékű, hogy lefosom a bokámat. Az Ilsában elnézem az antitalentumot. Ez a film nem több, mint egy tehetséges iparos profitorientált alkotása, de még így is a műfaj egyik legjobbja. Rendezője, Don Edmonds értett hozzá, hogyan kell kis költségvetésből odabaszós "akciófilmet" kreálni. Kereskedelmi szempontból Pasolini filmje talán azért lehet hivatkozási pont mind a filmelmélészek, mind a B-filmek rajongói körében, mert nem a filmpiacra készült, ennek ellenére vezető pozíciót tölt be a nazisploitation kedvelői körében. Kiválóan működik "művészfilmként" és "horrorfilmként" egyaránt. Amit nem értek: miért van az, hogy Tonino Delli Colli, Pasolini visszatérő operatőre, rendszerint olyan szörnyen komponál, hogy az már fizikai fájdalmat okoz? :) |
2012-05-15 17:29.54 |
Ő a legszexibb debreceni vasutas bad-ass :) |
2012-05-15 17:26.10 |
A bakter az ne szóljon bele, indítsa el a bakterházát Asgardba oszt csók. |
2012-05-15 17:22.41 |
Az hát! Ha a csapatnak lenne egy kis esze, lecserélne a logóját Tom Hiddlestone-osra :D |
2012-05-15 17:17.38 |
Ja-ja, és a legszexibb pasi az összes közül :) |
2012-05-13 16:18.51 |
"Koszos, büdös, esendő." Csak Norton nem elég visszafogott, tutyimutyi, nincs akkora kontraszt Banner és HULK karaktere között. Ebből a szempontból Mark Ruffalo éppen a megfelelő színész, kár, hogy a Bosszúállókig kellett várni rá. |
2012-05-13 16:02.08 |
Köszi a válaszokat, nem lettem okosabb :) Az még érdekes, hogy arra azért mindkét szereplő vigyáz, hogy ne "Bjudöpeszt"-nek ejtsék a város nevét! Hanem szinte szép tisztán, ahogy azt kell. |
2012-05-13 02:37.10 |
Ne féljetek, az Asylum majd leforgatja :D |
2012-05-13 02:36.06 |
HULK! Rajta még van mit kidolgozni. Mark Ruffalo tökéletesebb a szerepében, mint elődjei. |
2012-05-13 02:28.25 |
Nekem van csak hiányérzetem? Olyan volt a film, mint egy visszafogott Michael Bay-produkció. Az elejétől fogva pörögnek az akciók, mint a vadállat, a prequelek jellemábrázolásából néhány vonást átemel a stáb, de az is csak a helyzetkomikumot szolgálja (R.D.J messze nem azt nyújtja, amit Jon Favreau-nál. Szinte rutinból hozza Starkot). HULK-ot kivéve: végre sikerült úgy megírni a karakterét, hogy hatalmas kontraszt legyen a visszafogott Banner és a zúzós zöld szörny között. Olyan furcsa, hogy eddig ezt egyetlen színész, vagy rendezői elképzelés sem tudta ilyen hatásosan prezentálni! Pedig itt csak mellékes karakter. Vagy Lokit: a Thor-film színpadias rendezésében nem tudta kibontakoztatni magát. De mégis talán Kenneth Branagh végezte a legjobb munkát, ő vette komolyan: legyenek a hősei tökátlagos, fekete-fehér személyiségek, ugyanis azokból a leendő Bosszúállók-film alkotói el is vehetnek, de hozzá is tehetnek. Talán ő súgott a Marvelnek, hogy a legjobb a kuroszavai Hét szamuráj-koncepció.
Négy rendezői elképzelést kellett volna összehoznia Joss Whedon-nek. Nagy munka lett volna, az tény. Ehelyett két disztroj között felvillantott egy-két humoros-áthallásos párbeszédet, konfliktust, ami nem lóg ki az akció keretéből. Mindenesetre intelligensebb megoldást választott, mint Michael Bay. |
2012-05-13 01:16.16 |
Mire utalhat a Fekete Özvegy és Sólyomszem rövid párbeszéde a csata kellős közepén?
A szinkronban: Fekete Özvegy: - Pont olyan, mint Budapest volt. Sólyomszem: - Nagyon különbözően emlékszünk Budapestre. Angolul is ugyanez, szóval ez nem valami fordítói "honosítás": Black Widow: - Just like Budapest all over again. Hawkeye: - You and I remember Budapest very differently. |
2012-05-04 22:30.00 |
Hogy miért válik pont így Hulk-ká, az szerintem tökéletesen meg van magyarázva. Ha mondjuk a Te ötletedet vitelezték volna ki az alkotók, annak nem lett volna se füle-se farka. Itt a belső szörnyeteg kiszabadításáról van szó, ami az apa-fiú konfliktusán keresztül ezerszer feldolgozott, hálás filmtémája az egész világ filmművészetének. Itt működik.
Ang Lee eleve vonzódik a természeti képekhez - azok nála beszélnek, még ha első pillantásra nem is feltűnően. Első pillantásra zavaróan hatnak azok a belső lelki folyamatokat ábrázoló montázsok (kicsit Ken Russelre emlékeztetnek, ő volt benne nagy), de végül minden a helyére kerül. A zöld színnek, vagy a kérges textúrának értelme lesz. Bruce mint Hulk az agresszió révén visszatalál egyfajta ősemberi természethez. Pl. amikor a kutyás támadás előtt Betty elemlámpával pásztázza a fákat, Hulk izmos karja akár egy faág tűnik fel. Vagy, később a sivatagbeli tankos támadásnál úgy lóbálja a leszakított alkatrészt, mint egy kőbaltát. Amíg a Banner-Hulk a természetközelibb ősember, addig a már átváltozott apu maga a megtestesült természet, az ősiség. Hiszen maga is kijelenti, hogy bármilyen anyaggal képes azonosulni. És a nagy mitológiai csaták általában ott dőlnek el, hogy az újabb, a természetitől már jobban elszakadt utód legyőzi a maradiságot, a természetibbet képviselő atyát. (Így győzött Kronosz Uránosz felett, és így győzetett le Kronosz is Zeusz keze által.) Szóval egy ilyen külső behatás, amit gondoltál, hogy eredettörténet szempontjából jobb lenne, agyonvágta volna a filmet. Mert akkor még azt is meg kellett volna magyarázni, hogy honnan ered az a meteor, pszichológiai szinten összevonni - a forgatókönyvíró tépdeste volna a haját rendesen :) Szerintem bőven jó eredettörténetet kapunk így, hogy a magát kibontakoztatni nem tudó apa a technikai civilizáció kisajátításával alkotja meg annak ellenkezőjét. Ez nem tetszik a hatalmi figuráknak, ezért félreállítják, stb. (Egyébként Ang Lee és díszlettervezője tobzódnak a színekbem - külön steril színvilágot kap a sivatagi katonai bázis a zománcfestékszínű kékjeivel-pirosaival-sárgáival.) Abban viszont egyetértek, hogy Ang Lee mindkét filmfogyasztói oldal felé igyekezett megfelelni - egyszerre zúzás és árnyalt jellemrajz. De ez többnyire nem sikerül neki, ezért válik inkább epizodikussá a filmszerkezet. (Talán ezt próbálja még tovább darabolni a képregényszerű, szép, de maníros effektekkel.) Ahol ez a kettő a legjobban összhangba kerül, az a fentiekkel indokolva szerintem Bruce és az apja közötti végső összecsapás. Ettől függetlenül mégiscsak olyan érzéssel áltam fel a székből, hogy "na ezt nevezem filmélménynek". (Amúgy vicces ez a fél éves csúszással zajló kommunikáció itt a fórumon :D ) |
2012-05-04 18:42.25 |
Az Avengers előtt egyhuzamban néztem végig a szuperhősfilmeket, és ez bizonyult konkrétan a legszarabbnak :D Liv Tyler idegesítően semmilyen, Tim Roth hiteltelen, ők együtt a legrosszabb színészválasztás. Vagyis bárkiből ki lehet hozni a színészi játékot, csak Leterrier nem képes rá. Akcióban jól működik, csak jellemet ne kelljen neki ábrázolnia. |
2010-12-31 12:41.11 |
Azon gondolkodott-e már valaki, hogy ha egyszer neaggyisten szinkronizálják, mi lesz a főhős neve? :-/
"Macséta nem ír sms-t" - ez milyen hülyén hangozna már... |
2010-12-31 10:40.45 |
Sajnos nem a videofelvétel, hanem a hangfelvétel, de legalább dokumentálva van, hogy ez is létezik :)
***** ***** * Automatikusan eltávolított tartalom. |
2010-12-18 03:06.55 |
A Magyar Televízió egyik utolsó, kiemelkedően nagy dobása, ami bátran válhatott volna klasszikussá (megkockáztatom, hogy akár a My Fair Lady, vagy a The Sound of Music versenytársává), ha a nagyoperett műfaja kicsit szélesebb publicitást élvez kishazánkban, és nem temetik a korszak esztétái a közönséggel együtt az "idejétmúlt", "polgári", "giccses", és hasonló jelzők alá. Vagy, ha kb. húsz évvel a megjelenése előtt készül el filmnyersanyagra, moziforgalmazásra szánva. Mert megjelenése idején bizony már más szelek fújtak a filmművészetben, de a könnyű műfajban is. (Való igaz, hogy az 1971-es, szintén Szinetár rendezte Csárdáskirálynő filmváltozata nemzetközi sztárokat vonultatott fel a siker érdekében, azonban a téma lokális jellege erősen behatárolta a mű eladhatóságát - annak a színpadinál kétségkívül jóval eredetibb filmes dramaturgiája ellenére.)
Ez azonban mit sem von le a nagyoperett-film élvezeti értékéből. Kivitelezését, rendezését, a szereplők játékát tekintve azonos rangsorba helyezhető bármelyik klasszikus operett-musicalfilmmel. Az arra fogékony nézőknek olyan élményt ad, hogy meg sem fordul a fejükben: csupán egy tévéfilmet látnak. Ehhez nagyban hozzájárul a helyszínek adottságait nem tolakodóan, de hangsúlyosan figyelembe vevő "unokáinksefogjáklátni" Ráday Mihály vezető operatőr munkája, amely a cselekmény felvonásait is kiválóan strukturálja. A dalmű nekünk szól a vasfüggönyön innen, a megfelelő pikáns áthallásokkal, ezek 22 év távlatában már nem átütőek, de élvezhetők. Magam (jelenleg huszonéves "lurkó") előbb láttam ezt az adaptációt, mint bármely másikat akkor, amikor fogalmam sem volt még Latabár Frosch-karakteréről, vagy akármelyik másik színész-, vagy operalegenda alakításáról. Az ismeretek hiányában is átütő élményben volt részem. Első látásra és most is, mikor újra megtekintettem, s már Latabár rekeszizomszaggató játékát is pár másodperc alatt elérhetem akármelyik videomegosztó portálon. Koltai Róbert és Haumann Péter kettőse csöppet sem utánzatszagú, sőt, az egyszemélyes latabári humort komikus ketőssé növelve megduplázza az élményt. Hamari Júlia Orlofsky nagyhercege, holott jól láthatóan NŐ alakítja, egy pillanatra sem lóg ki a mű korpuszából, pont azért, mert erre a nemi szerepcserére is ügyesen rájátszik a dramaturg - hiszen maga a cselekmény is a félreértések, a társadalmi státuszok elmosódása mentén szerveződik. Talán Antal Imre szerepeltetése maradt kissé érthetetlen a fiatalabb generációnak, de ők úgyis utánanéznek a guglin ennek a mulatságos figurának... Összességében egy szokatlanul míves és szórakoztató adaptáció részese lehet a néző, ha hajlandó átadni magát a korunkban vontatottnak ható operett-dalbetétek varázsának, melyek azonban még így is több funkciót hordoznak, mint egy öncélú modern musicalbetét (anélkül, hogy ez utóbbit leszólnám, mint mindkét műfaj nagy kedvelője). Szinetár Denevér-adaptációja megtekinthető az MTV videotárában: [link] |
2010-12-13 01:35.23 |
Talán mert az üzleti érdek, ami mindig összefonódik a politikával, felülírta a jóslatra vonatkozó félelmeket. A rövidtávú érdekek kerültek szembe a jövőbeliekkel, de lehet, hogy csak innen látom így (ebből a földrajzi régióból), ezért belemagyarázás.
Vagyis a majomhad tökéletes munkaerő, nem jár anyagi befektetéssel a betanítást leszámítva. Az emberi faj (vagy egy részének) hosszútávú érdekeit célul kitűzni mindig egy sallang, mert nem számonkérhető: hol lesz akkor már az a politikai elit, ami ezeket hangzatosan kijelentette... |
2010-02-22 22:45.03 |
***** Akit ez elsőre nem riaszt el, regeljen be, és keresse meg a filmet. Innen szedhető le a leggyorsabban :) * Automatikusan eltávolított tartalom. |