Csá! Most van egy kis időm néhány gondolat erejéig. Átfutottam pár dolgon. A szigorú büntetésekkel kapcsolatosan részben egyetértenék, de ezt Dobsony nagyon jól megfogalmazta a pénzbehajtás kapcsán. A közlekedés kultúránk egy külön világ, amelyre rányomja bélyegét a társadalom lelki állapota is. Örvendetes lenne, ha más területen is hatékonysággal bírna, de ez kb olyan, minthogy nincs szakember, ezért képezzünk ki olyanokat, közben van, csak akinek esze is, az megy, vagy már ment... Ország megváltással kapcsolatosan talán nem kellene annyira "mélyre" ásni. Elég lenne csak összehasonlítani adott kormányokat, persze nem külsőségek, hanem tények, adatok alapján vagy azok hatásait mérlegelve adott környezetben, mint pénzügyi, világgazdasági helyzet és miegymás...(amúgy ha mélyebbre ásol, olyan nagy hibák vagy eredmények tekintetében nem találsz nagy különbségeket... - kisebbik rossz sztem, ami jobb, sajnos ez ami rossz nálunk, de ezt még tanítják is, mit és hogyan, eltekintve az ország kiaknázatlan adottságaival, de ez itt jó, kutatás-fejlesztés helyett összeszerelés - ha a magyarnak elég csak az identitás, miért is ne, ősi hagyományainkból feleszmélve nem csak most, korábban is szokássá vált elhagyni az óvilágot és nem hazaárulásból, csupán élni, és nem utolsó sorban kibontakozni hagyásból). A helyzet amúgy nem olyan drámai, legfeljebb csak az elszalasztott lehetőségek tekintetében, amire képes ez az ország az agymosáson, az "élethosszig tartó" butításon kívül.

Végezetül, a fontosabbak:) :
Klassz zenéket linkelsz. A L.Axe bejövős. Igényes muzik. A Treat a kukába, meg, hogy őszinte, itt vannak azért kételyeim. Ha egy banda rovására válik, hogy nem mérték fel a háttérben kellően az igényeket, az azért hagy némi kivetnivalót, kritikát. Lásd : L. Axe.

"egy valóban őszinte és igényes aor" - lett volna az előző jelző tekintetében, de ez még mindig csak közhely. Honnét tudnád? Őszintén megértem, hogy ők is őszintén lettek volna sikeresebbek őszinte zenével. Váltottak is, de hogy miért, a kritikák vagy azért, mert jól esett, ezt én, de lefogadom, te sem tudhatod.

Nem a legkiemelkedőbb nóta, én viszont bírom, jobban tetszik, mint az eredeti (Girl), kicsit cooper-esre sikeredett, de lesz*rom :

http://www.youtube.com/watch?v=5Nik_9UNzuU

A második lemez nekem inkább glam-es, mint aor, zenei téren azonban különlegesebb, ötletesebb. Az elsőt őszintébbnek érzem, mint a többieket, de ez szimplán elfogultság.:)

Metal, Rock, Trash metal, avagy mi a kedvenc zened vagy Zenekarod?

2016-05-16 21:40.59

Megleptél az egyetértés kapcsán, de ha mégis belekötnél a részletekbe, a továbbiakban ugyanúgy partner leszek a vitákra, beszélgetésekre.:)

2016-05-16 20:55.43

Szerintem sem igaz, csak te állítod ezt. A nyolcvanas évek második felének old school death metal bandáitól kezdődik. A Consuming Impulse anyaga sem zeneileg thrash metal. Én a zenei alapokról írtam ezzel kapcsolatosan, amelyek a korai death metal albumokra jellemzőek voltak, "hogy felfogd amit írok" (ha nem fogod fel, nézz utána). A témát azért is dobtam be, mert nem csak mi vitázunk erről :

[link]

és akik eltérő állásponton vannak, azoknak sem hinném, hogy ki kellene verni a fogukat (vegyesen, ki hogyan látja) :

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Az érintettek is nyilatkoztak ezt-azt, például P.M., hogy az akkori kedvenc bandákra hajazott a C.I. zenei anyaga és nem is rajong a besorolásokért és ha lesz majd időm és türelmem, előkeresek majd egy beszélgetést, ha érdekel. (?) :)

Amit tényként állítasz, és amit lepapíroztak, ott nem biztos, hogy fontosnak tartják a hátterét a dolgoknak, az akkori elvárásokat a zenekartól (Kalle, bár neked nem biztos, hogy sokat mond a név - meglepetés, ha már felhoztad a bandát - a Release From Agony sound-ja, ezek után a riffek sem hinném…vagy egy másik tag).

A Consuming Impulse egy klasszikus death metal lemez. A Death korábbi lemezei sem power, speed, thrash korongok. A kérdésemre, amit megválaszolok magamnak (mert te elintézted annyiban a dolgot, hogy "faszság", amit állítok), amit most én is kimásoltam (mint ahogyan te is, csak te letagadtad és még volt pofád vádaskodni is), csak, hogy ne én állítsam, hanem mások, akik szintén összeverendők a véleményükért:) :

A dalok többségében az előző albumhoz hasonlatosan még mindig jellemzőek a thrash metal-ból ismert gitárjáték, riffelés, a dobtémák gyakorisága thrash-es quick drum, a dalszerkezetek, a Slayer-szóló, a Voivod témák és a többi, persze a horrorisztikus atmoszféra, a vokál, a változatosabb ízek, a billentyűs, akusztikus témák...

A Pestilence egy remek death metal banda és a Consuming Impulse albumuk áttörést jelentett, választóvonal volt. Időszámítás szerint death metal, zenei vonalon old school death metal, amiért persze azok, akik elkülönítik vegytisztaként, azért nem verik ki a fogukat az old school thrasherek sem. :)

2016-05-16 00:41.14

"Mit puskázok a netről?"

Például :

"a dalok sokszor fokozatosan bontakoznak ki egy-egy témából, de jellemzőek a hirtelen tempóváltások és a bonyolult ritmusképletek is."

[link]

Szó szerint lemásoltad!!!

A többi is copy és megkérded, hogy írd le másképp?! Nem azt kértem, ollózd ki, hogy mi a death metal, hanem a Pestilence második lemezéről kérdeztelek. :))

Nem fognám rád, ha nem lenne igaz.

Nem csinálsz mást oldalakon keresztül, csak válaszolsz. Hogyne! Az Altars Of Madness a következő válasz.:)

"A régi sulis arcok nem diskuráltak volna veled így, mint én, hanem kirúgták volna a fogad, ha a lentebbi gondolatfutamaid személyesen fejted ki nekik."

A zárt osztály nem érdekel.:) "Régi arcokat" sokat ismerek, akik közül zenéltem is épp akkor, abban a műfajban, mióta próbálod megérteni, miről szól a műfaj.

Ha nincs kedved beszélgetni, vitázni, egyszerűbb búcsút inteni, mint személyeskedni.

2016-05-15 17:56.28

És, persze nem értek egyet, tehát vitatkozhatunk továbbra is, ha esetleg meguntad a személyeskedést.:)

2016-05-15 17:38.44

Szoba rockernek állítod be a másik felet, közben puskázol a netről.:)

Szó szerint idézel, majd a saját műfaji leírásodnak állítod be.

803-as hozzászólásoddal ellentmondasz annak, amiről eddig vitatkoztunk.

Leszólod azt a műfajt, stílust, amin nem te nőttél fel (metalcore) bármiféle konkrét indoklás nélkül.

Egyetlen kérdés kapcsán degradálod a másik felet, válasz azonban nem jön, lefogadom, még ezután sem fog...

Szerintem a death metal-t nem igazán érted, hiszen az épp nem arról szólna, végy magadra egy nem szerény nick-et, amivel kitűnsz majd a nagy tömegből, közben nem számít, miről énekel a tag, a lényeg, hogy menő légy, nem számít, mit sugall a zene, vagy a film, neked az a fontos csak, hogy igazad legyen egy internetes fórumon.

Szerintem ez a mentalitás és a death, meg a thrash köszönőviszonyban sincs. Nem is baj, hogy külön nem tértünk ki a szellemiségükre.:)

Nem vagyok egy underground figura, de hozzám képest te egy aor, vagy inkább glam metal arc vagy, mintsem thrash, death.:)

2016-05-15 14:19.59

A kérésem még mindig a második Pestilence album, nem a you-n, a neten gyorsan összeszedett infók.:)

2016-05-15 14:08.21

:D Beszarás!:)

Kipuskáztad netről, szinte szóról szóra a metalenciklopédiáról.:)

Mivel tisztában is vagy a felsoroltakkal, akkor légyszíves, részletesen elemezd a második Pestilence album védjegyeit, mondjuk, a blast drum kapcsán.:)

Caprica (sorozat) - Vélemények

2016-05-15 13:01.37

Szégyellem magam, lehajtom a fejem és pirulok, de számomra a klasszikus Battlestar Galactica nem más, mint egy bárgyú történet, az akkori korhoz mérten is idétlen színészi játékkal, maxigáz párbeszédekkel, minimál mondanivalóval, überbuta marhaságokkal a szájlonok lábait harapdáló kutyustól a jólfésült, a Csillagok Háborújából ismert Solo karakterekig...nem is sorolom...számomra az évszám meg a költségvetés sem mentség. Talán ezért is kerültem sokáig a BSG-t illetve a csak az egy-két rész megtekintése és a belepörgetések végett is.

Az alapokból én el sem tudtam volna képzelni egy ilyen izgalmas univerzumot, mint amit a későbbi B.G. mozik hoztak. Fejhajtás minimum e tekintetben részemről, a fő vonal és a mellékszálak irányába is. A Caprica számomra eddig az egyik legérdekesebb, legkedveltebb szála a történetnek amellett is, hogy szinte egyetlen egyéni ötletet sem fedeztem fel, mégis, zseniálisan vonultatta fel azon történéseket, eseményeket, melyek eljuttatták a világot a miénkhez hasonlatos földi armageddon jóslathoz.

Számomra ez nem csak egy családi dráma, teleregény, hanem egy raklapnyi olyan téma, amelyek visszakacsintanak számos regényre, filmre, de akár Caprica helyett a Földre is, mint az emberi faj történelmének jellemző eseményeire, a ránk jellemző vonásokra.

Az évad utolsó része volt talán, ami számomra kilóg a sorból. Örültem a történéseknek, csak hiányérzetem volt, hogy pikk-pakk, minden gyorsan megoldódott és majd a későbbiekben lesz majd ugyanaz, ami a korábbi részekben is.

Sajnálom, hogy nincs folytatás. Egy évad még jó lett volna azért is, ami sokakban, mint bennem is hiányérzetet keltett, a kibontakozása a történéseknek, bár ha jobban belegondolunk, szerintem adott a dolog anélkül is, hogy lássuk, mint ahogyan a Star Wars-ban is, hogyan lett Vader Anekin-ből.

Nekem kimondottan tetszett, amikor Zoé-t nem csak úgy láthattuk, mint robot, egy cylon modelt, mert egy robottestről a néző nem láthatja egy kislány érzelmeit, mint a testbeszédről, csak annyit, amennyit annak alkotója, legfeljebb néhány rezdülését...

Metal, Rock, Trash metal, avagy mi a kedvenc zened vagy Zenekarod?

2016-05-15 11:28.10

Amire választ szerettem volna kapni, arra nem "matematikai egyenlet"-et vártam, hanem, hogy zenei alapok tekintetében miért nincs igazam riffek, ütemek, játékstílus terén az adott album kapcsán.
Ehelyett visszakérdeztél olyasmivel, amit szintén nem állítottam, hogy különb, vagy más lenne ezen téren. Ha valóban érdekel is, amit írok, nem csak "leoskolázás" számodra egy fórumos eszmecsere, akkor talán nem is érveltél volna vele.
A válasz : hogy attól, mint amitől a Pestilence második lemeze is. Attól death metal, de zenében a thrash műfajra jellemző zenei elemek dominálnak többségükben. Az első P. thrash, a másodikban is a thrash a meghatározóbb hangszeres zene terén, zenében, eltekintve a műfajra jellemző ötletektől, mint hangolás, vokál.
Gondolom, oda vezethető vissza a kérdésed, amiért a Death-et hoztam fel korábban példának. Ezt nem egyetlen meghatározó album okán, mint ahogyan te a Mantas-t említetted, amire én a Show No-t hoztam fel, hanem zenei újításképp, amit nem egyetlen lemezre vezetek vissza (lásd., pl.: vokál), illetve a későbbiekben hangszeres bűvészkedésre annak ellenére is, hogy még a következő lemezükön is a thrash a dominánsabb (náluk is, nincs elfogultság). A bűvös kilencvenessel kapcsolatos változás például ott is, azon a lemezen is már egészen kiválóan megmutatkozik (Spiritual Healing) a valóban, a műfajra többségében jellemző vonások, leszámítva, hogy annak a bandának volt egy egyénisége abban, amit annak kiagyalója működtetett. A dallamosabb, de gyakorian disszonáns szólamok és a szintén ehhez kapcsolódó tompított pengetős játék.
Az általad favorizált, amúgy klassz banda, a Morgoth is a korábbi lemezein ezt, az utóbbi említett gyakorlatot alkalmazta.
Lehet, ez a része téged nem annyira érdekel, inkább arra hagyatkozol, amit az elmúlt "30 évben" összegyűjtöttél (fearless-szel kapcsolatos hsz.). Például, hogy azt is írták, írják, vegytiszta death metal a második Pestilence album.
Ismerek olyan tagot, aki akkoriban jött a világra, amikor a "legenda" elhunyt, mégis asszonta nékije valaki, ő még zacsiban sem volt, amikor a fószer már Guns n Roses-t hallgatott.

Más téma, de nem feltétlen életkor (sem gyűjtögetés) kérdése, ki mennyire ismeri az adott műfajt, stílust.

2016-05-13 21:09.14

Részemről nincs harag, csak mosolygok azon, hogy te nagyszerűen kikerülöd a kérdéseim. Erre én is írhatnám, hogy majd elmagyarázom, ha te is. Amúgy így nagyon jó beszélgetni. Magyarázz el néhány dolgot és majd megvitatjuk!:)

2016-05-13 21:00.13

Akkor magyarázd el, mitől death és nem thrash a dob, a gitárjáték. Légyszíves, de most komolyan!

2016-05-13 20:57.28

Zeneelméletet tartok majd a kedvedért. 2:42-től figyelj majd, de az egész dalt is hallgasd végig figyelmesen, ne csak az elejét és ne csak a hörgésre összpontosíts!:)

2016-05-13 20:53.06

Ez most honnan jött? Eddig bírtad a beszélgetést? Ha butaságot írok, cáfold meg! Én azt látom gáznak, kínosnak, amit most írtál.

2016-05-13 20:34.31

Semmi gond! Nekem meg időm nincs sok, pedig teker a téma. Szívesen diskurálnék róla még többet is.

Amit viszont írtál, arra reagálnék :

Nem azt írtam, a Pestilence nem death metal, hanem, hogy az első lemez full thrash és bár meglep, még a következő is inkább, mintsem death. Erre, te az Infernal Overkillhez hasonlítottad, mert a Tortured Existence-höz amúgy nem is lehetett volna. Megsúgom, a következő lemezük is thrash. A mélyebb tónus és ének mellett hallgasd meg a dalokat figyelmesebben, a riffeléseket, a thrash-es:) szóló futamokat és a dobtémákat se felejtsd ki!

"mindig durvább zenét csináltak a thrash-nél"

Durvább thrash-t, mint a Destruction vagy az akkori Metallica. Kicsit feljebb hangolnak és thrash-esen szaval M.v D., kíváncsi lennék, mennyire lenne durva, pl. mint az Exhorder, a Demolition Hammer, az Assassin, a Morbid Saint meg a többi thrash banda.:) Ezt mondjuk nem mondhatod el azokról a zenekarokról, amikre hivatkoztam, mert a gitár meg a dobtémák akkor sem változnak, ha még feljebb hangolnak vagy az énekes nem hörög, hanem szaval.
:)

2016-05-13 15:10.10

"Én úgy gondolom, több maradt a külső csínyből, mint a zenei alapokból az utókorra, lásd, okkultizmus, jelképek, miegymás."

Ezt a Venom kapcsán írtam, hogy érthetőbb legyen. A thrash bandák is ezt másolták néhány kivételtől eltekintve a lázadás szimbólumaként, aztán meg gyorsan túl is léptek rajta és inkább a globális, társadalmi kérdésekkel kezdtek foglalkozni és ez igaz a death metalra is, majd sokaknál visszatért az antikrisztus (nem tudom, őszinteségből e vagy sem:)). A black metal-ra most nem térek ki...folyt.köv. :)

2016-05-13 14:50.27

jav.: a szokásos (válasz erre) :)

2016-05-13 14:50.02

"ami '80-ban az volt az örökre az is marad"

Nem ezt írtad korábban, de idézem :

"ami '84-ben a kezdetekben death vagy black metal volt az nem lesz '90-ben más"

A két dolog nem egy és ugyanaz.

"hiába akarod a thrash-be belegyömöszölni a korai death, vagy black meta-t, sem zeneileg, sem pedig szellemiségében nem az"

Konkrét példát is írtam (Pestilence), de a későbbiekben majd felsorolom az összeset, ha gondolod, azokat is, amik számodra death/thrash bandák. Szellemiségében mennyivel másabb a death vagy a thrash metal?

Mondjuk, azért, mert zenéről van szó és engem ez jobban érdekel mint az imázs, de a szellemiség is fontos része, ezért is kedvelem még inkább az adott műfajokat, csak az téves, hogy az a fajta szellemiség hatja át a későbbi bandákat, de ezt majd megválaszolod. Én úgy gondolom, több maradt a külső csínyből, mint a zenei alapokból az utókorra, lásd, okkultizmus, jelképek, miegymás.

Azzal, hogy mi tanácsos, sem feltétlen értek egyet, de csak egyet ragadok ki, a szokásosat, például a zeneiség. Például : Black Sabbath. Igaz, nem darál a kétlábgép, a duplázó a lassú, "súlyos" (ez kedvenc elnevezés:)) témák alatt. Death metal bandákat gondolom, ez esetben nem kell bemutatnom.

Bevallom, nekem fogalmam sincs, hogy a Treat őszinte volt e vagy sem, mivel továbbra sem látok a fejükbe. Nálam a műfajában sem az elsők közt van, hanem xx-edik helyen. Ettől függetlenül nekem vannak olyan szerzeményeik, amiket kedvelek és amiket értékesnek találok. Volt, amikor én is úgy gondoltam, b*szós, divatnyál mondjuk a Whitesnake, csak később mégis megkedveltem (nem a bandát, hanem a zenéjük), mert engem a zene érdekelt. Ők a modernebb, nyolcvanas évekbeli hard rock-kal győztek meg elsősorban. Lesz*rtam, hogy Vai hogy nézett ki, amit játszott, az volt számomra fontosabb. A legutóbbi M. Angel koncert is tetszett annak ellenére is, mit összeripacskodott, bohóckodott a visszatérő vokalista. Nem agyaltam azon, mennyire veszi komolyan adja elő vagy veszi komolyan azt, amiről "dalolászik" (itt éreztem a hatást a Venom legendás énekes, basszusgitárosával:)). Profi volt a hangszeres játék és nekem ez volt a lényeg.

C. Corpse is ment az MTV-n. Amikor feltűntek, gyakrabban is, mint a Treat! Venom meg Slayer is többször volt pl. a Sky Channel metal műsorában, mint olyan bandák, akiket legfeljebb manapság a you-n találunk csak meg, meg anno elvétve voltak a piacokon hamis kazetták formájában. Az underground-on belül is meglovagolták az abban felkapottabb, pénzesebb dolgokat, de ez megint más téma.

"Mármint mi visel meg, az, hogy neked a Treat kedvenc (?)"

- Akkor mégis csak.:) Magyarázat : nem komolynak szántam, vigyorjel és persze nem kedvenc :)

Én sem azért írok, hogy bárkit is, azaz engem vagy téged megviseljen, csak a lustaság végett beszélgetek itt, például ezekről a műfajokról. Klassz, hogy még erről is lehet itt (a fórum varázsa).:)

2016-05-13 11:49.13

Én nem látok nagy eltérést a kettőnk véleménye között abban, hogy mi volt az első generáció és mely bandák nevéhez fűződnek az említett műfajok. Amiről én szónokolok, az elsősorban a konkrét zenei hatások, ezért említettem a Mayhem-et, vagy a Death-et. A Venom-ot mindhárom műfaj (thrash, death, black) esetében jogosan említik, mint hatás, de zenei oldalról mégis csak a Slayer, vagy a Mantas, ami nem csak az úgymond fénykorukat jellemezte a műfajoknak, hanem a mostani arculatukban is inkább dominánsabb, ellenben azzal, amit a korai Venom lemezeken hallasz. A barlang hasonlattal csak arra utaltam, például a Black Sabbath is hatással volt a Venomra, pláne annak "örökségére" is, vagy a Motorhead, és akkor még sorolhatnánk a zenekarokat.

"ami '84-ben a kezdetekben death vagy black metal volt az nem lesz '90-ben más"

Szerintem ez nem ennyire egyértelmű. Mekkora különbséget érzel az első black zenekarok és az említett évszám utániak közt, és mekkorát a mostaniak és az említett évszám után? Ne csak a klasszikusokra gondolj, hanem a kevésbé ismert zenekarokra is és persze nagy általánosságban, nem pedig egy-egy bandára kivetítve! Vagy nézzük a death metalt! A nyolcvanas évek második felében a legtöbb banda inkább thrash metalt játszott gyorsabb tempóban durvább vokállal, mint olyat, amit például a floridai bandák attól a bizonyos évszámtól (de nem csak ők, rajtuk kívül is még sokan), ami most sem igazán változott (még ha a thrash azokban is fellelhető) leszámítva a modernebb, teltebb hangzást, illetve egyes bandáknál a komplexitást, amit sokan a tűrhetetlenségig fokoztak (én mondjuk jól tűröm:)). Vagy te inkább a Venom egyszerűbb, nyersebb zenei stílusát érzed bennük? Kakukktojásnak meg, hogy szerintem a Slayer (és egyetértve, hogy a thrash még sokáig jelen lesz) még mindig dominánsabb.

A Malevolent Creation esetében egyszerű a válasz. Nem írtam, hogy bármiféle korszakalkotó jelentőségű, vagy fontos, meghatározó szerepe lenne. Csak példa volt arra, amit írtál az őszinteségről, a kompromisszummentességről (következtetés) illetve egy albumot említettem, mely valóban tipikus, tipikusan jellemző volt arra a nem kis szeletre.

"Az őszinteségről meg csak annyit, hogy akkor őszinte egy banda, ha mindig olyan zenét csinál, amihez kedve van, nem pedig olyan zenét amivel pénzt lehet keresni."

Ezt sem vitattam, tehát ezzel eddig is egyetértettem, csak az megint más, hogy ennek alapján el is döntöd, hogy ha az aktuális banda divatosabb zenét játszik, az több, mint valószínű, hogy nem őszinte. Én továbbra is klassz bandának tartom a műfajában, mint ahogyan a Morgoth-ot is. Nem őszinte szeretetből, szerelemből, hanem zenei oldalról közelítve. Olyan zenét is lehet őszintén, szeretem-ből játszani, amivel pénzt is lehet keresni. Ez nem kizáró oka az őszinteségnek, de alapigazság, hogy ezekben az esetekben gyakrabban feltételezzük mások negatív hozzáállását (sejtettem, hogy szeretni fogod, de nem feltételeztem, ennyire megvisel majd:)) a zenéhez.

2016-05-12 13:02.51

Dehogynem, csak nem ugyanolyan bandákra gondolunk ez alatt. Én legalább is nem azokra, akik kilógtak a sorból. Nem a középtempós brit vagy a dallamosabb svéd vonalra, hanem az amerikaira, mint a C. Corpse (még ha van benne thrash is, például Morbid Saint - felismerhető néhány témában...:)) vagy a M. Creation és még lehetne sorolni a bandákat, melyekben igencsak elszakad a thrash műfajtól zenei téren. Ezen bandák voltak az elsődlegesen meghatározók, de még ide sorolhatjuk a korai N. Death-et is, ami megint egy külön történet és időben valóban nem a bűvös 90-hez köthető.
A mindenféle core meg djent zenék jelenlegi arculatát sem a punk határozza meg zenei téren, hanem a későbbi bandák progresszivitása. Az megint más, honnan indult (a barlangig is visszavezethetjük).
A Bathory sztem kevésbé az, ahhoz az arculathoz, ami a kilencvenes évek fénykorára volt jellemző zenei téren, mint a Mayhem, leszámítva a hatásokat, amelyek valóban nem mellékesek, szemben a többi kultikus bandával még zenei téren is fontosak, például a dallamosabb, billentyűvel, északi mitológiával megspékelt cuccok.
Sok dologban a nagyok sem értenek egyet, még egymás közt sem, hogy mi és merre és itt most nem az önelégült, nagyképű arcokra gondolok csak. Én jobban szeretek e téren a fülre, mintsem a történetekre, legendákra támaszkodni.

A másik dologhoz : a kiindulópont az érték volt. Nem haragszom:), csak a példát azért említettem, mert abból sem derül ki sok minden, pláne az őszinte bandákról, azaz, hogy mitől őszinte egy banda. A Morgoth a Feel Sorry idején volt az, vagy mindvégig? Amúgy az is klassz, csak más, mint ahogyan a többi őszinte meg nem őszinte banda is váltott. Sokan eldobták a death metalt és gothic rockra, csellóra meg énekes lányra cserélték. Ettől még nem biztos, hogy mindenkinek ugyanaz az érték és az sem, melyik volt őszintébb. Egy, a korábbiakban aor-ban utazó csajozós, klisés bandán miért is csodálkoznánk. Ettől még lehet értékes, ha abban a műfajban igényes zenével állnak elő. Én mostanában sűrűbben is hallgatok aor-t, mint death metalt, igaz, a tévesen ördögsátánhalál zenének definiált műfaj mégis közelebb áll hozzám.

"Hát nem tisztább, nemesebb, és emelkedettebb alkotói szándék zenét csinálni a saját magunk szórakoztatására, kompromisszumok nélkül, csupán az önkifejezés oltárán áldozva mindenfajta mellékes érdek nélkül (pénz, hírnév, kurvák, hatalom...)?"

Ezt azért linkeltem, mert egyetértek vele, csak mivel nem látsz mások fejébe, ezért nem is lehet egyértelműen következtetni a legtöbb zenésszel, zenekarral kapcsolatosan és a másik, ehhez egy rövid sztori:

Idejöttek az államokból magyarhonba nem egyszer, hogy zenéljenek (sz*ré, h*gyé), tolják a death metalt (ugyanazt, amit mindig is játszottak) a pesti "lik"-ban, pedig nem abból éltek (legalább is, ha nem hantáztak), hanem kétkezi munkából, és a bevétel is messze elmaradt a kiadásoktól. Rájuk azt merném mondani, egy őszinte és kompromisszummentes banda volt (most nem tudom, industrialban utaznak vagy szinti popban:))

Úgy híjják őket, hogy Malevolent Creation és talán sokszor említettem is a tradicionálisan death metal lemezüket, a Retribution albumot, ami nem thrash, és nem olyan thrash-es, doom-os, még ha az azt megelőző albumuk hajazott is a Pestilence-re és még néhány bandára.

2016-05-11 22:20.25

Egy példa : az számodra nyilvánvaló, hogy egy gothic rock banda nem őszinte, mert depeche mode-hatásokkal operál? Honnét tudod, hogy épp akkor mit akarnak játszani? Én is csak feltételezni szoktam ilyen esetekben, hogy divatozik, meg hasonlók. A death műfajnál nem lehet, hogy az akkori tiniket az ragadta meg, hogy nem trendi, és ezért nem trendiségből lázadoztak? Az nem lehetett divat? Az őszinte lázadás volt? Kompromisszummentes, vagy netalántán csak egy hóbort?:)

2016-05-11 22:16.10

Szerintem itt mi egyetértenénk, csak annyiban nem, hogy én a hallottak (zene) és nem a besoroltak alapján vitázom, azaz, hogy első generációs bandák, mint a Venom, a Bathory és tsai, vagy a korai thrash albumok első demói, ep-i, vagy nagylemezei mennyire voltak hatással zenei téren az aktuális bandákra, mintsem imidzsre. A Mantas dolgot értem (csak nekem az még nem volt Death). Azt is, hogy akár lehet alap is. Én úgy gondolom, a bandák fokozatosan durvultak. Az első igazán tradicionális death metal zenekarok a kilencvenes évekre tehetők. Konkrétan 1990-re. Hallani is lehet a különbséget zenében (!). A black metalnál meg nem a Venom, a CF, a Bathory, hanem a Mayhem, ahol hallani azt a fajta zenei hatást, mely a későbbiekben is meghatározóvá vált. A Deicide, mint death metal egy klassz banda (az más, ki mit gondol Bentonról). Autopsy és borítók tekintetében egyetértés van. Igaz, utóbbinál már a thrash igencsak jelen volt.

2016-05-11 21:52.44

Honnan tudod, mely banda őszinte és kompromisszumok nélküli? Attól, hogy valaki olyasmit játszik, ami divatos vagy felkapott, vagy épp annak ellenkezője, még nem jelenti azt, hogy tudod is, őszinte alkotói szándék avagy sem.

2016-05-11 21:45.46

Néhány (sztem jóféle) üvöltős, rappelős szerzemény :

Meshuggah - Erroneous Manipulation (1991)
http://www.youtube.com/watch?v=aemx5lmM-ec

Killing Time - Happy Hour (1992)
http://www.youtube.com/watch?v=R6D-3ubzNQk

Snapcase - Incarnation (1993)
http://www.youtube.com/watch?v=HFP-m9amnRo

Leukémia - Hidak (1993)
http://www.youtube.com/watch?v=UiKGMR9Qxd4

Earth Crisis - Forced March (1994)
http://www.youtube.com/watch?v=dQyYGPLs144

vagy :

Clawfinger - Catch Me (1993)
http://www.youtube.com/watch?v=745Kva1znHM

Nailbomb - Religious Cancer (1994)
http://www.youtube.com/watch?v=j7gi1hVgm1M

Biohazard - Tales From The Hardside (1994)
http://www.youtube.com/watch?v=DOPgiB0bUQY

Machine Head - Davidian (1994)
http://www.youtube.com/watch?v=fVtPyipUSXc

Fear Factory - Zero Signal (1995)
http://www.youtube.com/watch?v=Z3uvNxaRBVM

és,:) Sötétszívnek a besztof :

http://www.youtube.com/watch?v=PUhhK1kKJVk

nekem meg most egyelőre ezt :
http://www.youtube.com/watch?v=E9vzl0obrQ4

Saul fia - Vélemények

2016-05-11 21:43.18

jav.: 2. a zembereket

2016-05-11 21:29.54

Gyakori, hogy sokan abból szűrnek le ezt-azt, ezért is kérdeztem a médiát. A személyes tapasztalatokra hagyatkozni persze egészen más (meglepő is volt a múltkori, az utcás hozzászólásod után – igen, az előítéletek:)) - , bár abból, hogy hol dolgoztál, kikkel, mely negyedben, még nem következik, hogy ismered is őket (mindegyiket). Nem sztoriznék erről sokat, de hidd el, "az élet, ahol, akivel" leéltél még nem jelenti, hogy mindegyikükre jellemzően igaz... Persze nem baj, ha nem szereted őket, nem vagy oda értük. Én sem vagyok oda egyikükért sem, mint ahogyan másokért sem, és ez fordítva is igaz (szeretem-nem szeretem) bár nekem egészen más tapasztalataim voltak. Nem Saul fia és nem is Dán lány (mostanság ezt nézem - Caprica, ha van időm, szóval megint újabb off:)), csak gondoltam, a személyes dolgokon túl inkább idézek : "Egy tauroni testbe zárt capricai vagy!" Arra utalok ezzel, hogy egyénenként és a körülmények folytán is egészen más dolgok dominánsak, ha már megemlítetted a viselkedésbeli normákat. Sajnos azt kell írjam, hogy olykor elszomorító is (személyes tapasztalat - is), ha az említett "nép"-et vesszük alapul ez esetben. Remélem, érthető!

Amiről írtál, azt úgy nevezik, előítélet, tehát amit a másik fórumozónak is írtál, ami majdnem, hogy mindannyiunkban ott van. Ezt felesleges is szépíteni.

A George Lang név számomra nem volt ismerős, míg be nem írtam a keresőbe. Még annyit röviden a témához, hogy az úgymond értelmiségnek nevezett kasztokról kiselőadást lehetne tartani (aczél-erőszak és tsi.. vagy, amikor az itteni fórumozó azzal érvel, hogy a szakmunkás, bezzeg a sokdiplomások...).

1. "minden népnek, fajnak megvannak a stílus és viselkedésbeli normái"

2. "Vannak jó és rossz tulajdonságaik. Én ez alapján ítélem meg a rasszokat, fajokat, népeket"

1. Szerintem nem kódolt és sok a kivétel, bár szomorú, de igaz, hogy van ráhatás.

2. Én meg egyénenként.

2016-05-08 15:24.40

A kérdés még mindig ugyanaz:), tehát honnan ismered őket? A médiából? Azt a többséget is közülük, akik persze a kisebbséget jelentik néhányak szemében, meg nyilván erősítik a szabályt, rájuk is gondolsz, amik nem pénzelnek holokauszt filmeket, nem tagjai egyetlen világhatalmi szektának, nem lőnek palesztin csecsemőkre, nem bankárok, pénzmágusok, hanem ugyanolyan átlag állampolgárok, mint én vagy te meg ő?

Hiszed vagy sem, nem rád van "kihegyezve", csak neked nem tűnt fel, amit a másik fórumozónak írtál az előítéletekről, az idézett mondat után érdekesnek tűnhet.

"Én se vagyok oda a zsidókért, mondjuk úgy ismerem őket"

Ha boldog vagyok, abban biztos lehetsz, nem ettől. Ez épp, hogy lehangoló számomra, ezért van, hogy olykor én is minősítem azokat, akik hasonlóképp ítélkeznek másokról, még ha nem is feltétlen itteni fórumozókról. Nem szép dolog, rossz tulajdonság, erre valóban ugrani szoktam (amikor sokan ilyen-olyan politikai, világnézeti meg egyéb meggyőződésekből "testvériesen", "egyenlő félként" írják le az embert, csak mert más a származása, vallása, kultúrája, szexuális beállítottsága, még a szaga is, és a többi...), mint más napi szarra.

Sajnálatos, hogy nem alap, és nem emberi érték mások tisztelete (nem elfogadása, mert ez a szó is divattá vált, csűrhető meg csavarható, forgatható).

Amit a másik Chris linkelt a dolgok topikba, azt sem tartom normális dolognak. Ez van. Én ennyire nem vagyok elfogadó.:) Az a baj, az emberi tulajdonságok árucikkek, mert sokaknak semmi nem számít, semmi nem érték, csak a pénz!!! A liberalizmust meg magyarázhatod, ha egyik oldalon sem talál értő fülekre, fejekre!

Most csak ennyi, mert sok a dolog.:)

Metal, Rock, Trash metal, avagy mi a kedvenc zened vagy Zenekarod?

2016-05-06 22:57.52

Ez így rocktörténelem amúgy, hogy második generációs. Kik az elsők? A Venom vagy a CF? Mely zenék hatásai alakították, formálták? Értem a házas-ságot.:)

Na, ilyet nem írtam! A Slayer meg a Death nem volt egy lapon. Gyorsan nézz vissza és idézz, mert akkor valamit nagyon félreírtam!!!

Erre én is emlékszem. Mondott ő mindenfélét, közben cuki plüss macis papucsban sétálgat a verandáján és kedves szavakat súg kedvese fülébe (dead by dawn).:) Ismerős volt a szerénysége, no de, tényleg ennyire durva lenne?:))

No, majd folyt. köv. de most tényleg koccolok

2016-05-06 22:39.43

Évjárat szerint mondjuk illendőbb lenne, például az Assassin Interstellarjával. Amúgy az Exhorder, Demolition Hammer thrash vagy death? Borítóról jut eszembe, akkor a Shitfunt azt mondjuk hová tennéd?:) Vágod, mely banda?:)

2016-05-06 22:34.40

Nem győzlek követni.:) Azt hiszem, itt egyetértünk, de a hitelesség kérdésénél én lemaradtam, mivel arra utaltam, amit írtál, hogy értékes, nem pedig hiteles. Innen jött az összehasonlítás. Szerintem én nem írtam hitelességről. Beszélgetünk, álláspontokat ütköztetünk, úgyhogy ne aggódj, nem érzek leoskolázást, sem alázást!:) Igen, tudom. Azt is, hogy az említett műfajban igencsak sok a klisé, mondjuk a másikban is van, jócskán, bár én azt nehezen tudnám eldönteni, hogy mely előadó őszinte és melyik nem. Előítéleteim vannak azért.:)

elejére ... 1141 1142 1143 1144 1145 1146 1147 1148 1149 1150 1151 1152 1153 1154 1155 1156 1157 1158 1159 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk