Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
A Pentagon titkai - Filmbox Premium, 18:05 |
Kapitány és katona - A világ túlsó oldalán - Viasat3, 18:15 |
Kong: Koponya-sziget - Film+, 18:40 |
Kísérleti gyilkosság - Film Café, 18:40 |
A lekoptathatatlan - Paramount Network, 18:40 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jess Harnell (61) |
Piros Ildikó (77) |
Nick Moran (55) |
Peter Medak (87) |
Joan Severance (66) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Egy álmodozó négy éjszakája |
Liza Minnelli |
2011-10-01 12:04.22 |
Az emberek általában kiszámíthatóak lettek, és unalmasak, ilyenné tette őket a kor, és az elvárásoknak való megfelelés.
Meg annak kényszere. Nem bontanám le ezt nőkre és férfiakra. De van kivétel, itt, ezen a fórumon is jól látszik ez. Neveket nem mondanék. :) Mellesleg sok nő, keresi a nem "unalmas" pasikat, csak későn jönnek rá, hogy az unalmas pasik sokszor értékrendileg messze felülmúlják, az izgiket. Az izgi pasik, ma általában a rossz fiú kategóriából kerülnek ki, és ez hosszú távon működésképtelen. Nagyon más kort élünk.Ez nem mindenben jó, de az állandó változás elkerülhetetlen. Na, már megint belekotyogtam a más dolgába. ;) |
2011-10-01 11:12.17 |
Mágnás Miskát is lájkolom. :)
Wagner azon kevés operaszerzők egyike, aki utat talált a fülembe, nem feltétlen az ének, mint opera, hanem a zenéjének a saját korában egyértelműen újszerű, nagyívűsége.Hát inkább hallgatom a nyitányait, imádom, ahogy dübörög..., inkább a zenéje dübörögjön, önmagában, mint a bakancsok, a flaszteron, a zenéjére. Volt már ilyen. Egyéb megítélésével nem foglalkozom, sem azzal, hogy ki mire használta nevét, zenéjét, sem azzal, hogy néhány írásába belelapozván, tőlem merőben távol álló gondolatokat fogalmaz meg. A színésznőkre visszatérve, Hámori túlértékelt, mindig is annak tartottam, Szávai jó, Gubik Ágiban ott rejlik a lehetőség, volt, amiben tetszett. De ebben a "műalkotásban" csak ripacskodás, szín-észet aligha. Végignézése a filmnek, lehetetlen vállalkozás. A "sókat" meg hagyjuk is, ha csak ilyen só lenne, inkább ennék sótlanul. :) |
2011-09-30 14:42.56 |
Azért annyira öreg még nem vagyok, Matuzsálem még lenyomna... ;)
A tisztes, őszülő halánték már meg van, kár, hogy nem párosul az ehhez illő, kellő bölcsességgel. A vigasz-pörkölt meg majd jöhet az áristomba, de persze szigorúan csak akkor, ha nem: őz-pörkölt! :) |
2011-09-30 11:47.59 |
Spoiler!
Csak, hogy "fórumkorrekt" legyek.Általában nem írom ki. :) Az ilyen típusú konfliktusokat tartalmazó filmekben alap, hogy meglegyen a két ellenpólus. Nincs anód, katód nélkül, nincs pozitív, negatív nélkül, kell pólus és ellenpólus. De ez akkor igazán jó, ha mindkét oldal emberileg árnyaltan van ábrázolva. Ezért tudunk időről időre belehelyezkedni a negatív főhős helyzetébe is. Ha egy történetnek van mélysége, abban az elítélendő tettek mozgatórúgója is ábrázolva van, nem simán egy emberi szörnyeteget látunk az egyik oldalon, és morálisan sebezhetetlen ellenfelet a másikon. Persze előfordul ilyen is, nem vitatom, de ritka. Ezért lehet valahol megérteni Maguát is. Számomra három különleges jelenete van a filmnek. Az első, mikor nem temetik el a halottakat. Nagyon megragadó, az az ellentét, ami a "civilizált" keresztény értékeket hordozó Cora, és a három "vadember" között kirajzolódik. Mennyi ebben a ránk ragadt máz, az álszentség, a hagyományokhoz való ragaszkodás és mennyi az őszinteség. Vajon őszintébb egy csindradattás temetés, mely után a halotti toron, már a hagyatékon veszekednek, és kis csoportokban cinikus nevetgélés közben beszélik ki az elhunyt viselt dolgait, mint az az egyszerű csendes gyász, mely a filmben is megjelenik, és a pragmatikus gondolkodás, hogy ha élni akarunk, nem temetünk. Ők már halottak, emlékezni fogunk rájuk, a barátaink voltak, soha nem feledjük, de ha eltemetjük őket, valószínűleg mi is halottak leszünk.Érdekes és megrázó kettősség. Cora itt szembesül először ezzel az ő szocializálódásától merőben eltérő, de kívülről nem elítélhető-megítélhető gondolkodással, mely a természettel való együttélésből fakad, a mindennapi túlélés táplálja, és mely ugyanolyan értékes, csak másképp, mint amit eddig ő tapasztalt, ha nem értékesebb! Erős belső konfliktust szül Corában, és elkezd átalakulni, elkezdi levetkezni, a neveléséből ráragadt fensőbbséget. A második ilyen elborzasztó helyzet a huron főnök választása, mikor kimondja..., az angol. Az egyetlen helyzet, ahol a merev brit tiszt nem kizárólag neveltetéséből, származásából eredő fennhéjázásával, és a katonai erények teljesen értelmetlen, hazug csillogtatásával nyerhet, hanem morálisan is, más eszköze egy pillanatra nem volt, hogy legyőzze ellenfelét, ki nem csak emberileg magasodik fölé, de szerelmét is elveszi. Heyward egy végletesen tragikus hőse a filmnek, mindig, mindent rosszkor csinál, rosszul ítél meg. Ám mégis eljön a pillanat mikor legyőzi Sólyomszemet, vállalva a kínhalált. Megrázó. És nagyon emberi. A harmadik az Általad is említett, erről meg elmondtál mindent, de annyit talán még, hogy valóban bennem is megfordult egy pillanatra a gondolat, hogy sajnálja Alice-t, de nem azért mert leveti magát a szikláról, hanem azért, hogy nem általa hal.Így nem teljes a bosszú, kicsúszik a kezéből az ítélkezés, és az ítéletvégrehajtás teljessége. Nehéz ezt megérteni, és könnyű érte elítélni, viszont elég felidézni az Ószövetség néhány passzusát, és máris leszállhatunk a magas lóról. Sajnos meg van az a rossz szokásom, hogy unalmas, hosszadalmas és érdektelen hozzászólásokat gyártok, viszont többnyire olyan filmekről, melyeket vagy nem régen láttam, és frissek az élmények, vagy olyan alapművek, melyek ott virítanak a retinámon, tehát nem kell a friss élmény. Az egy két soros, "de klassz film volt" vélemények nem a világom, így lehet, hogy nehezebben találok be az Általad is kedvelt filmek közé, de majd igyekszem. :) Az ízlésed, és az értékrendszered szerintem nem áll túl távol az enyémtől, ez már eddig is kirajzolódni látszik. Hozzám is közel áll egy-két rossz fiú, ez, tök normális.A kedvenc pernahajderem Dr.Lecter. Ez épp aktuális, hisz népszámlálás van folyamatban kis hazánkban, lehet, hogy majd én is megeszek egy számlálóbiztost, szép nagy szemű babbal, és Chiantit kortyolgatok majd rá. Utálom, ha faggatnak! :DD |
2011-09-30 09:50.38 |
Megfelelő szájba megfelelő fogsor,... hát erre írtam, hogy nyerít, mert ha kacag... oly annyira, egy ló fogsora világít ki szája barlangjából.
Persze ettől még épp lehetne színésznő, ez csak esztétikai környezetszennyezés, de nem az. A Torinói lovat nem láttam, persze "kulturtrendi" füllentés lenne, ha azt állítanám láttam, de nem láttam.Az érdeklődésem fel van keltve, ha tehetem szerét ejtem. Viszont, és ez a legkevésbé sem kritika a Te kifinomultabb ízlésedre, a Torinói ló nem "közönségfilm", kell hozzá befogadói igény.Ez nem mindenkiben leledzik. Valahol elcsíptem egy Rád megfogalmazott kritikát, miszerint sznob lennél. Vitatkoznék ezzel, a sznob az, aki azért néz meg valamit, mert fontos neki elmondani a megfelelő helyen, hogy látta.Nem szereti, nem érti, csak megnézi, vagy meg sem nézi, csak állítja, hogy látta, és eljátssza a lelkesedést, Te viszont valóban szereted, ezért nézed, ezért írsz róla. Ez átsüt minden szavadon. Piszok nagy differencia. Visszatérve a filmre. A magyar közönségfilmek, ilyenek, mint ez itt. Nekem meg olyanok, mint például a Liliomfi. Maradi vagyok és begyöpösödött. :) Edith Piaf topicban újra lájkoltalak is ezért, Jujj! :) Talán nem olvastad, valami olyat írtam, hogy szeretem, amit, és ahogy képviselsz, mert egy kulturális fórumon ennek helye van. Hozzátéve azt, hogy én azért fogékonyabb vagyok a kommerszebb dolgokra is. Az operát meg egyenesen nem szeretem, de szerencsének tartom, ha valaki viszont szereti. Bocsi a kicsit hosszabb, részben Off. hozzáaszólásért. Tehát átfogalmazva, van magyar film, elismerem, de a magyar "közönségfilm" ezer sebből vérzik. Pedig szórakoztatni is kell. Ebben a mai vacak világban az emberek várnák az önfeledt kacagást is, helyette bosszankodást kapnak. |
2011-09-29 23:13.53 |
Legyen még egy régi emlék, egy alulbecsült, de nagyszerű torkú és sajnálatosan fiatalon elhunyt énekesnőtől.Igazi "nyolvanasévekbeli" feeling!
http://www.youtube.com/watch?v=HOQDqFUtA4c |
2011-09-29 22:49.29 |
És még egy nagy kedvencem, Herczku Ági..., ha már ennél a műfajnál tartunk.
http://www.youtube.com/watch?v=PXhLbq-3uNU&feature=related |
2011-09-29 22:44.15 |
Ha már Sebestyén Márta, akkor viszont megemlíteném Majorosi Mariannát.
És ez a dal, meg szívügyem, még ha feldolgozás is, viszont annak milyen, eszméletlen! http://www.youtube.com/watch?v=D6RaU9n4ZuI&feature=related |
2011-09-29 21:34.15 |
Egy nagyon magányos, nagyon szinglinek, egy nagyon unalmas szombat estén, éjszakán, mikoron is nagyon vigasztalanul esik az eső odakint, búval borultan ködös a levegőég, hát még ilyen reménytelen helyzetben, amikor egy korty "bélisz" sem képes enyhíteni, az egyedüllét és az unalom kínjait, nos még egy végletesen pocsék, öngyilkosság közeli élethelyzetben sem ajánlanám senkinek,... megtekintésre, másra se, de arra főleg nem.
Akkor sem, ha elfogyott már otthon az antidepresszáns, és öncsonkító gondolatok foglalkoztatnak, még akkor sem, ha a közeli toronyóra elüti az éjfélt, és a kuvik baljóslatú huhogása betölti a hálószobát. Mert ettől a filmtől csak fokozódnának a hangulatzavaraink az elviselhetetlenségig, a mentális térdre roggyanásig. Tegnap rémálmom volt, rám vicsorgott egy rém, és időnként vihogva, sikítozva röhögött, mit röhögött, nyerített, "túlmimikált gesztusrendszere" kiugrasztotta a halottakat a sírokból. Mára rájöttem nem egy rém volt, csak a Gallusz Nikolett, és miért van egy ilyen végletesen ronda és tehetségtelen nőnek ilyen érdekesen, különleges neve? Meg sem érdemli a sorstól. Nem rég olvastam valahol, hogy újra van magyar film. Felkeresem az illetőt, aki ezt le merte írni, és pisztollyal kényszerítem, mutassa meg, hogy HOL??? Remélem nem erre gondolt. |
2011-09-29 19:57.30 |
Még Maguát is szeretted, de Bambi!? :))))
Persze értem én, Wes Studi iszonyat jó volt benne! A könyv rettentően át van "fogalmazva", de ez azon ritka esetek egyike, mikor ez nem baj. ..., és hát a régi könyvek, az elsárgult lapok zöreje, a diszkrét zsírfoltok a lapok sarkán, jó is az. Egy kellemesen sznob rokonom mondta egyszer, hogy, egy telefirkált, netán pecsétes könyv... szörnyűség, az a könyv megbecstelenítése. Nem, nem az. Csak azt jelzi, hogy valaki annyira nem tudta letenni, hogy kajálás közben is olvasta. Egy könyvvel a legrosszabb, ami történhet, ha a polcon porosodik, és nem olvassák.Az valóban a könyv halála-a könyv nem dísztárgy. Úgyhogy jó olvasást, és jó szórakozást hozzá, remélem Neked is tetszeni fog! :) |
2011-09-29 17:36.28 |
Jaj bocs ezt lehagytam, szerintem, szigorúan szerintem, megjelenik a könyveiben a kegyetlenség, és a dráma.
Bőven. De hát kíméletlenül realista ábrázolásmódot ebben a korban nem lehetett várni, a romantika időszakát éljük. De mondom, lehet, hogy Te látod jól. |
2011-09-29 17:29.50 |
Én egyértelműen a Karl May műveiben fellelhető "misztikus indiánromantikára" utaltam.Mely hamis, és butácska, ámde kedves, csak épp semmi köze a valósághoz.
A "fekete" Magua alak, pedig csupán annyit példáz, az indiánok között is pont úgy vannak "rossz" emberek és "jó" emberek, mint a fehérek között. Mert ők is csak emberek.Emberek.Különböző motivációkkal, különböző jellemmel, eltérő habitussal. Ez itt a lényeg, mert oly korban írta a könyveit, mikor nem tekintették őket embereknek, legfeljebb felhasználták őket önös céljaikra. És hát van itt egy kis önellentmondás is, mert először azt írod, hogy "nemes vadember" kultusz, utána pedig azt, hogy Maguát egyoldalúan gonosznak állítja be.Ez nem világos számomra. A romantika meg természetes, Victor Hugo, vagy Jókai is romantika, csak nem mindegy milyen. De hát Te így látod, én meg amúgy, nem gond ez, összeveszni nem fogunk, és még lehet, hogy igazam sincs. A lényeg az, hogy olvassák minél többen. |
2011-09-29 16:45.41 |
:)
Igen, nem csodálom."Fiús könyvek" ez a sztereotípia ragadt rájuk. Volt erről már egyszer egy beszélgetésem Angelikával, ki az Egri csillagokra írta, hogy unalmas. Igen, mert a fiúk sokkal jobban akartak Bornemissza Gergelyek lenne, mint a lányok Cecey Évák.Ez ennyire egyszerű Amint látom, a csillagaid számából, a film tetszett, ez esetben viszont bátran ajánlom a könyvet, még akkor is, ha nagyon eltér a mozitól. Hát most mi történhet, legfeljebb félbehagyod, nagy ügy, de az esélyt érdemes megadni. És egy, nem elfelejtendő, Cooper már-már szépirodalom.Talán már-már nélkül is az.Élvezetes, szép stílusban ír. Ezen a linken meg olvashatsz egy kicsit Cooper-ről, olyan értékeket képvisel, amit Te is. Csak egy kis rövid rész: "Rokonszenve az indiánok iránt pedig sokak számára egyenest meghökkentő lehetett, hiszen a hódító fehér ember nemzedékeken keresztül módszeresen pusztította a világrész őslakóit. Cooper megalkuvás nélküli humanizmusa egyértelműen hirdette az emberek egyenlőségét, a színes emberek embervoltát. Az indiánokkal pedig gyermekkora óta baráti viszonyban is volt." [link] |
2011-09-29 16:06.59 |
Az öregedés első csalhatatlan jelei akkor mutatkoznak az emberen, a férfiemberen meg főleg, ha már nem kötik le annyira az akciófilmek.
Ha az itt tárgyalandó eposzt vesszük alapul, akkor én valószínűleg, megugrottam a száz évet. Mostanában amúgy is kerülöm a műfajt, inkább egy-egy régi darab, de hát nem azért fizetünk elő a hábéó-ra, hogy ha potyajegyünk van, ne üljünk be az első sorba, és ne próbálkozzunk be az évi egy eksönmúvi bevállalásával.Főleg ha annak ilyen viszonylag jó híre van, mint ennek. Mit veszíthetünk, némi áramot, meg a türelmünket, meg a hitünket abban, hogy még készülnek jó akció filmek... A CIA ügynököket mostanában kétféle emberfajta szokta püfölni, kínozni, a burnuszos, és arabul kiabál, vagy egy koreai komcsi, aki meg Kimdzsongilről hadovál.A felütés hát meg van, a fehérneműre vetkőztetett szuper-ügynököt Koreában csépelik éppen, talán az utolsó Brosnan-féle Bond sztori ugrott be, ott ugyanez, csak pepitában. Mondjuk én ha koreai vallató lennék, csak lekapom a cicifixet Jolie kisasszonyról, de hát a szocialista erkölcsiség ezt nem engedélyezi.Megkínozzuk, de a ruha marad! A váratlan szabadulás, meghökkentően hiperrealista jelenetei után, egy rém jellegtelen ember, aki olybá tűnik valami csoda folytán felkeltette ügynökünk becses figyelmét, hogy mivel?, talán a közös érdeklődés, hisz viszonylag gyakoriak a pókrajongó hölgyek, mert a karizmájával aligha, hazamenekíti hősünket, aki tovább folytatja a nemzet számára nélkülözhetetlen munkáját. Ezt hát letudtuk jöjjön a bonyodalom, jön is, méghozzá a film egyetlen üdítő színfoltja képében, beballag a színre Daniel Olbrychski, és kezdetét veszi az őrület. Salt sót hint a popójára és elkezd pörögni, de úgy istenigazából, jön itt minden, poroltó bomba, kamionról-kamionra röpködés, pókemberes liftes menekülés, 33,5 kilós össztömegével (ebben már benne van a pisztoly is) úgy veri szana, de szét aki az útjába kerül, hogy ezt még meglepő módon el is hisszük neki. Az arcát mintha baltával faragták volna, semmi érzelem, kegyetlenség, csak ugye a "munkáját" végzi. Ő legalább végzi, mert a pofára ejtett titkosszolgák mellett, az amerikai alelnök temetésére, talán az azóta már megboldogult Usama Bin Laden is lazán betipeghetett volna, ha álszakállt ragaszt, bocsi ha megborotválkozik! Mondjuk Salt volt kollégái maguk sem gondolták volna, hogy egyszer ilyen közelről fogják látni szexi társuk bugyiját, mikoron is ugye a kamerára dobja, és mégsem fognak neki örülni.Hát, a sors furcsa fintora. Viszonylag hamar azért ráébredünk a tényre, hogy mi lesz itt a csavar, meg is csavarodik, ahogy kell, szegény szinte észrevétlen pókszakemberünk elhalálozik, Salt pedig, elvonul legyilkolni az amerikai elnököt, tegyem hozzá a Fehér Házba is úgy sétál be, mint egy kíváncsi járókelő, a Mucsalyröcsögei kultúrházba. A végén aztán, egy száguldó helikopterből, úgy cirka 200 méter magasságból elrepül, egy folytatás reményében.Tegyük hozzá ezt a kis repülést földi halandó nem élné túl, de oda se neki.Egy akciófilmnél végül is ez korántsem annyira lényeges. Egyáltalán nem számít a hiteltelenség, az, hogy jelenetek egész sora mond ellent, minden létező logikai és fizikai törvénynek, ezt ezeknél a moziknál elnézzük. Viszont az már baj, hogy a tempón kívül, ami kétségkívül jó, semmi pozitívat nem tudok felemlíteni. A történet, a hidegháború felmelegítésére, némi alvó ügynök szállal keveredve, hát ez egyrészt nem túl eredeti, másrészt a hidegháború, és annak feelingje, szerintem a mai generációknak már nem sokat mond.Ráadásul abban a témában azért készültek ütősebb produktumok. Salt-Bond analógiája, némi Bourne beütéssel, hát ettől se esünk hanyatt, de még ez is elnézhető. Nincs már új a nap alatt. Nekem igazán a jó karakterek, a humorral fűszerezett párbeszédek, a jól központba helyezhető ellenfelek, és azok kidolgozott csatája hiányzik.Itt mindent Jolie-nak kell elvinni a hátán, mert nincs mögötte semmi, sem igazi történet, sem kellően eltalált partnerek, sem egy nagyon egyedi forgatókönyv. Akciók öncélúan, önmagukért. És persze látvány, látvány, látvány. Mennyire hiányzik a Drágán add az életed, fánkpusztító pocakos rendőre, Alan Rickman, mint utánozhatatlan főgonosz, milyen jó a párharcuk Willis-szel!, Argyle a fekete sofőr a limóban, és persze a kor visszatérő "rosszfiúja" Robert Davi, az ostoba FBI speciális édzsent, kinek karcos vonásairól véletlenül sem jutna eszünkbe egy árvaház csecsemőosztályának széplelkű gondozója. Ezek együtt adnak össze egy filmet, nincs egyik a másik nélkül, vagy ha van, akkor ilyen mozi születik belőle, mint ez itt. Még azt sem mondhatnám, hogy igazán szórakoztató. Talán, akik igazán rajonganak a műfajért, na, meg persze a túlfejlett ajkú hősnőért, számukra nyújt valamit a film. Én végleg és egyértelműen kiöregedtem a műfajból. Legalább is a mai verziójából, mert a butuska Rambo folytatásokat, a Schwarzi akciókat, vagy egy-két olyan gyöngyszemet, mint a Rutger Hauer által fémjelzett Vak végzet, ami az efféle filmek minden pozitívumát magán hordozta, igazi nosztalgiamozi, nagyon tudtam szeretni, sőt, szeretem ma is.Le is porolom őket időnként, némi újra megtekintés erejéig. Persze ha nincs igazam, el lehet küldeni a sunyiba. :) A véleményem nem fog változni. |
2011-09-29 12:27.39 |
És még egy uccsó utáni, akit tegnap a nagy álmos szemdörgölés közepette mindketten kihagytunk, de szerintem mindkettőnk listáján elvitathatatlan helye van:
Edith Piaf! |
2011-09-28 23:06.24 |
Rajta van az első listámon!
Dolores O'Riordan ;) Neked is szép álmokat! :) |
2011-09-28 23:03.42 |
Jó, hogy jött Bambi!
Shania Twain Belinda Carlisle Bonnie Tyler Celine Dion Agnetha Fältskog... |
2011-09-28 22:57.31 |
Andrea Corr
Annie Lennox..., de már álmos vagyok, pedig volna még. |
2011-09-28 22:41.36 |
Dido
Sian Evans Dolores O'Riordan Amy McDonald Sharon den Adel Tarja Turunen Rúzsa Magdi Oláh Ibolya Adele Barbra Streisand Tina Turner Anastacia Janis Joplin Meg még "mittudomki", rengetegen. Oh, hogy el ne felejtsem: Amy Winehouse, mennyire kár érte... :((( |
2011-09-28 16:47.34 |
Én még abba a korosztályba tartozom, akik számára a Nagy Indiánkönyv etalon volt, irodalmilag értékesebb, mint May könyvei, ráadásul sokkal erőteljesebb, hitelesebb képest festett a korról, az akkori valóságról, szépítgetés, misztifikált "indiánromantika" nélkül.
Cooper kicsit talán alá van becsülve, kamaszfiúk olvasgatták, túl voltak rajta és kész. Cooper ennél több. Ezek után, egy a regénytől ilyen merészen eltérő, szinte csak nyomokban a forrásanyagra emlékeztető filmre könnyű lenne vállat rántani. De a film piszok jól sikerült. Annyira minden a helyén van, hogy nagyítóval sem igen lelek hibát benne. Egy legendásan pazar filmzene, csodálatos tájak, pompás fényképezés, remekül eltalált karakterek, egy gyönyörű és nem mellesleg valódi színésznői erényeket csillogtató Madeleine Stowe, egy brutálisan erős negatív "hős"... Minden működik, mint a karikacsapás. Lebilincselő, székhez szegező, tökéletes kalandfilm.Kevesek egyike, melyet gyakorlatilag néhány évente simán újból és újból meg tudok nézni. Kalandfilm létére, ráadásul érzelmeket tud bennem megmozgatni, nem is keveset. A mellékszereplők is jól villantanak, főleg a két ellenlábas főtiszt, a merev, kemény, vaskalapos Munro, és a cinikus, a huron szövetségesével sunyin összekacsintó francia, nem beszélve ugye Magua-ról, aki maga az ijesztő őserő. De méltathatnék mindenkit, mert mindenki jó. Persze méltassuk elsősorban Daniel-Day Lewis-t, aki meg tökéletesen hitelesen, otthonosan mozog a szerepben. Az utolsó harc Csingacsguk és Magua között pedig egyszerűen tökéletes, semmi felesleges cicoma, hosszadalmas, unalmas egymásnak feszülés. A gyászában is önmagát és mozdulatait tökéletesen uraló apa, pillanatokat alatt vérét veszi fia gyilkosának. Ha nem volna nagyon idétlen a párhuzam, azt mondanám, a Seagal fightok jutnak erről az eszembe piff-puff, semmi cicó. És a végén megint felcsendül a csodás zene, miközben a kamera végigpásztáz a vad, erdők borította tájon. Piszok jó, na! |
2011-09-28 15:34.25 |
A múlt ködébe vesző távolság választ már el ettől a filmtől, már ami a megtekintésének idejét illeti, de ma sem tudom kivonni magam a hatása alól.
Az igazi értékét számomra, a filmes forma nyelven, a színészi játékon, a történet mellbevágóan egyszerű, de mégis roppant csavaros elbeszélésén kívül, egyetemes mondanivalója adja. Ez a film, amíg lesz zsarnokság és elnyomás a földön, amíg lesznek emberek, akik szabadok akarnak lenni, és lesznek, akik még a gondolat szabadságát is eretnekségnek gondolják, és lesznek olyan megalkuvók, akik előbb képesek ellenállni az önkény nyers fenyegetésének, mint az önkény által ravaszul felkínált csábító új perspektívának, addig aktuális marad. Ne legyenek illúzióink, amíg ember él a földön, ez nem fog megváltozni. Az önkény arca nem változik, néha álságosan színészkedik, néha brutálisan rád tör, de a természete ugyanaz marad, mert abból táplálkozik, ami évezredek óta nem változik, az emberből. A zsarnokság játszik veled, manipulál, megbéklyóz, ha behódolsz, jutalmaz, ha ellenállsz, büntet, változó eszköztárral és kegyetlenséggel, de egyazon végcél vezérli. Uniformizál, rád teleszik, befolyásol, és még csírájában próbálja belőled kiölni az önálló, szabad, friss gondolatokat, mert azok eretnek forrásból táplálkoznak. A szabadság minden hatalom ijesztő ellenfele. Nem lehet eltekinteni a 48-56 áthallástól, egy 65-ban készült film esetén, de itt olyan szinten sikerült megfogalmazni az aktuális mondanivalót, ami soha nem évül el. Egy viszonylag zárt térben játszódó harc, nagyon megkapóan tudja ábrázolni, itt nem csak a "szegénylegények" foglyok, nem csak ők az áldozatok, tulajdonképen a vallatóik is rabok, a rendszer rabjai. Még lehet, hogy kevésbé szabadok, mint azok, akiket vallatnak. Egy gazdagodó, iparosodó, polgárosodó társadalom számára, hisz ez itt már nem Haynau és Bach kora, a forradalomból itt ragadt eszmék, és ezen eszméket makacsul képviselő emberek már veszélyt jelentenek, vagyonra, tulajdonra, gyarapodásra. Nem kizárólag egy abszolút totalitárius rendszer lehet, végtelenül elnyomó. Van ravaszabb elnyomás is, körmönfontabb, akár napjainkban is. Úgy élünk esetleg benne, hogy észre sem vesszük. Úgy játszanak ki egymás ellen társadalmi csoportokat, ma is, hogy azok nem is tudnak róla. Ezért érzem azt, hogy ez a film nem fogja aktualitását veszíteni soha. |
2011-09-28 14:17.03 |
A szöveg érthetőséget a You Tube minőségre értettem, lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam.
Ha pedig ismered a szerzőt, persze, hogy jobban képben vagy. Továbbra is hangsúlyozom, a dal nekem is tetszett, de nem ismertem korábban az együttest. Nincs is olyan jelentős generációs lépcső közöttünk, csak egy csonka létrafoknyi... :) De ennyi is épp elég lehet, hisz, mikor én tizenöt évesen mondjuk Omegát hallgattam, vagy a P.Mobiltól a Kétforintos dalt, akkor Te öt éves voltál, na, ennyit a koromról.De még ennyi különbség is számít. |
2011-09-28 14:03.23 |
Persze biztos nem lehetek benne, de érzek én kettőnk között némi generációs különbséget.
Ez nyilvánvalóan determinál egy kicsit, az én vén fejemmel már könnyebben elbánik a nosztalgiázás. :) Egy dalhoz való viszonyunkat, az érzelmek és az emlékek is meghatározzák, ez nem kétséges, egy-egy szöveg mást nyújt ma, és mást nyújt elkészültekor. Ami akkor aktuális, egy életérzés, az lehet, hogy mára kicsit kiüresedik. A zene tetszett, a szöveg kicsit nehezen érthető, de ide másolom: Kerted, ha lenne, felhőt szeretne, Nyirkos ezüstpor, hull a halk eső. Erdőd, ha volna, mélyén gurulna Sárgán kerek hold, hullna halk eső. Esti szobádban álmod, ahány van, Fénylik, ameddig hull a halk eső. Végig amerre elmész sietve Pöttyös a járda, hull a halk eső. |
2011-09-28 13:31.07 |
..., és hát legyen mára is egy magyar.
Ennek a nótának kívülről fújtam a szövegét, talán mert volt értelme. ;) http://www.youtube.com/watch?v=kr1QVI4FeG8 |
2011-09-28 13:15.37 |
Meg van az összes lemezük, az utolsó azért mutat némi "elhajlást" a kevésbé vájt fülűek felé is.
Na ezt épp még meg tudom hallgatni, mert mobilnetem van, és a derék tetű szolgáltatóm átlagban 3-4 You Tube klippet "engedélyez" egyszerre, és utána visszalassít a föld alá... :(( |
2011-09-28 13:09.33 |
Biztos, hogy előfordul, hogy az ember olyat hoz ide, amit már más is.Én ráadásul új motoros vagyok. :)
Az invitálást köszönöm, és már miért ne lenne jelentősége, hogy Te is szívesen látsz. Majd jövök időnként! ;) És most még egy nagy kedvenc, ami már egy régi "bútordarab" de megunhatatlan, igaz kétségkívül az alternatív rock kategória: http://www.youtube.com/watch?v=ejorQVy3m8E |
2011-09-28 12:59.18 |
Van ennek a nőnek a hangjában valami sejtelmesen borzongató, valami tüllfinomságú fátyolosság, amit képes vibráló szárnyalással párosítani.
Szóval szerintem érdemes Within Temptation-t hallgatni. http://www.youtube.com/watch?v=gsQIOgkZt68&feature=relmfu |
2011-09-28 12:51.46 |
Szinte minden megvan a Purple-től, de jó néha újra hallgatni a nótákat. :)
A mai felhozatalból ez a dal mostanában nagyon megtetszett, kicsit populáris, de sebaj, kell az is. http://www.youtube.com/watch?v=uy_UmgjXGk8 Teszem hozzá Sharon den Adel "látványelemnek" sem utolsó. ;) |
2011-09-28 11:06.15 |
Egy erkölcsi hibát/bűnt vétő művész, ezen aspektustól elvonatkoztató, művészi teljesítményének, a magánéletben elkövetett tetteitől független megítélésről beszéltünk itt többen.
És nem az áldozat szempontjából, ezt csak Ti hoztátok elő, hanem a mozinézők millióinak szempontjából. De ez ne zavarjon senkit. Leonardo-ról felreppentek olyan kósza állítások, hogy állítólag molesztálta az ifjú tanítványait, ezen feltételezés igazságtartalmától függetlenül, azért megnézzük a La Gioconda-t. Meg, mert örök érvényű, tökéletes műalkotás. Mely évszázadokkal később sem veszített az egyetemes értékéből semmit. Az a baj, hogy nem, nem értitek, amit leírtam, hanem nem akarjátok érteni, és kizárólag a vita fenntartása kedvéért szurkálódtok tovább, ráadásul csalhatatlannak hiszitek magatokat, pedig senki sem az. Igaza van Bambinak, ez a topic többet érdemel, de majd tanulok az esetből, és tanulom a neveket is. |
2011-09-27 21:03.09 |
De Bambi, hát ezzel a névvel? :)
Dehogy bántottál meg, én itt, ezen a fórumon, még igen mazsola vagyok, de Te az egyik kedvencem vagy. Na, milyen szépen bókolok, hát most nem? :D |