Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
A holló *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
A mexikói - Paramount Network, 21:00 |
Ásó, kapa, géppisztoly - Filmbox Premium, 21:35 |
Széttörve - Cinemax, 21:40 |
Láttam a fényt - Film4, 21:45 |
Közellenségek - HBO, 21:55 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Thierry Lhermitte (72) |
Albert Wolsky (94) |
Shirley Henderson (59) |
Katherine Heigl (46) |
Garret Dillahunt (60) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
F mint foci - Avagy vélemények a bajnokságokról |
Rémálom az Elm utcában 3. - Vélemények |
Rock zene |
John Rabe - Vélemények |
Csúfok - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Kísértet Lublón |
Lily James |
2016-06-10 17:08.29 |
ez meg egy film??ne már.töltött káposztának gondoltam.meg autódudának.
adtam nem igaz történetre 5 csillagot??jaj.méé csak most szólsz? |
2016-06-10 17:04.51 |
bár írásaid fényében én is élhetnék ezzel a kitétellel.
amúgy miket nem mondasz,ilyenek voltak,kísérletezgettek emberekkel??ajvé.kifejtenéd?csak úgy fejből,nem a netről? |
2016-06-10 16:48.40 |
hirtelen nem ugrik be,mikor is volt a legutóbbi zombijárvány??segíts kérlek |
2016-06-10 14:48.06 |
6 tudós, aki megbánta saját találmányát
103263504.jpgA tudósokat az hajtja, hogy megoldást találjanak egy problémára, feltaláljanak valamit, ami megkönnyíti az emberek életét. Sajnos azonban akadnak olyan találmányok is, amelyeket végül nem jó célokra fordít a hatalom. Íme 6 tudós, aki megbánta saját találmányát. Alfred Nobel: dinamit Alfred Nobel svéd kémikus, feltaláló és mérnök neve mindenki számára ismerős, hiszen az ő nevéhez fűződik a Nobel-díj alapítása. Mielőtt azonban létrehozta volna a díjat, a vagyonát egy pusztító találmánnyal alapozta meg. Nobel 1867-ben szabadalmaztatta a dinamitot. Egy évvel korábban azonban a kísérletezés családi tragédiához is vezetett. 1864-ben a heleneborgi gyár laboratóriuma felrobbant, és öten életüket vesztették, köztük Nobel 21 éves öccse, Emil, illetve régi barátja, a gyár mérnöke. 184854072.jpgA dinamitot egyébként Nobel kifejezetten békés célokra akarta felhasználni: korszerű bányamunkákhoz, vasút- és alagútépítéshez. Sőt, arra számított, hogy a találmánya véget vet a háborúnak. Úgy gondolta ugyanis, hogy az ellenfelek majd megriadnak a dinamit pusztító erejétől, és mint civilizált nemzetek, inkább feloszlatják csapataikat. Nos, nem így lett. A seregek hamar felismerték a dinamit csatákban alkalmazható jelentőségét, és rengeteg ember vesztette életét a találmány miatt. Ezek után nem csoda, hogy amikor tévedésből Nobel halálhírét keltették, a halál kereskedőjeként aposztrofálták. Valószínűleg ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a feltaláló kompenzálásképpen megalapította a Nobel-békedíjat. Arthur Galston: Agent Orange (lombirtószer) Arthur Galston amerikai botanikus annak szentelte karrierjét, hogy a növények növekedését segítse. Feltalált egy hormont, ami lecsökkentette a szójabab termesztési idejét. Azonban rájött arra is, hogy a szer túlzott használata katasztrofális lombhulláshoz vezet. 528102684.jpgNem számított azonban arra, hogy találmányából vegyi fegyvert csinálnak. A növényirtószerként használt anyagot az amerikai hadsereg a vietnami háború idején vetette be. A permetezés fő célja a sűrű dzsungellombozat ritkítása volt, hogy az ellenség ott ne találjon fedezéket és ne termeszthessenek élelmiszert. Az Agent Orange („narancssárga hatóanyag”) a szállítására szolgáló narancsszínű hordókról kapta nevet. Becslések szerint 400 ezer ember halálát okozta, és félmillió gyerek született torzan miatta. A vegyszer hatására súlyos bőrbetegségek, tüdő-, gége- és prosztata-rák alakulhat ki. Továbbá olyan születési rendellenességeket is okozhat, mint a nyúlszájúság, értelmi fogyatékosság, sérvek, valamint sokujjúság. Galston kiállt a vietnami használat ellen, és eljutott a kongresszusi meghallgatásig is. Ennek hatására az amerikai kormány abbahagyta a szer alkalmazását a régióban. Mihail Kalasnyikov: AK-47 Amikor a II. világháború végén a Szovjetunió Vörös Hadserege rájött, hogy a géppisztolyok és a puskák közé szüksége lenne egy közepes lőtávolságú sorozatlövő fegyverre is, pályázatot írt ki egy gépkarabély tervezésére. Ezt Mihail Kalasnyikov nyerte meg az Avtomat Kalasnyikova Model 1947 tervével, amit AK-47 néven ismerünk. 562579175.jpgEz a világ egyik leghatékonyabb harci fegyvere, hiszen olyan egyszerű és olcsó az összerakása, hogy sok országban állítólag kevesebbe kerül, mint egy csirke. Sajnos azonban a fegyver éppen ezért hamar a terrorista csoportok és más erőszakos szervezetek kedvencévé vált. Az AK-47-es ilyen sikere után Kalasnyikov megbánta találmányát, és úgy nyilatkozott, bárcsak inkább egy hatékony fűnyírót talált volna fel. Sőt, annyira aggasztotta a vérontás, hogy egy levélben az orosz ortodox egyház fejétől is bűnbocsánatot kért találmánya miatt. Kamran Loghman: fegyverminőségű paprikaspray A paprikaspray feltalálása is nemes szándékkal kezdődött. Először 1960 használták az amerikai postások azért, hogy elriasszák az őket megtámadó kutyákat. A védekezőszer sikerein felbuzdulva az FBI megbízta Kamran Loghmant, egy fegyverminőségű változat elkészítésével. Nemsokára a rendőrök országszerte használták az erőszakos bűnelkövetőkkel szemben. Loghman szerint találmánya így többszáz ember életét mentette meg 20 év alatt. pepper_spray_resized.jpg A feltaláló azonban teljesen ledöbbent, amikor 2011-ben találmányát a békés tüntetők ellen használták, és felháborodva nyilatkozott arról, hogy nem erre a célra fejlesztette a paprika sprayt. Orville Wright: repülőgép Mindenki ismeri a történetet arról, hogy Orville és Wilbur Wright hogyan találta fel, építette meg és repült az első repülőgéppel. A testvérpár egész életében a biztonságos repülést tökéletesítette. Arra azonban egyikük sem számított, hogyan fogják a repülőket a háborúkban hasznosítani. Találmányukat 1909-ben adták el az amerikai hadseregnek, azzal a szándékkal, hogy a repülőket megfigyelésre használják. bomber_resized.jpg Az első világháborút átélő Orville tudta, mekkora pusztításra képesek a repülők, de Nobelhez hasonlóan ő is azt hitte, hogy egy ilyen fegyver erejét látva egyik országnak sem áll majd érdekében háborúzni. Miután azonban a második világháborúban látta a bombázók pusztításait, ő is megbánta találmányukat. Halála előtt azt nyilatkozta, hogy testvérével azt hitték, találmányukkal segítenek megteremteni a világbékét, de tévedtek. Robert Oppenheimer: atombomba Julius Robert Oppenheimert a részecskefizika és a hindu filozófia egyaránt érdekelte. Mint fizikus, a II. vh, alatt a Manhattan-terv igazgatójaként fontos szerepet játszott az első amerikai atombomba kifejlesztésében. 103263504.jpgVezetésével 1945. július 16-án Új-Mexikóban felrobbantották az első atombombát. A Trinity (Szentháromság) fedőnevű kísérleti robbantás ereje egyszerűen elsöpörte a közelben üresen álló farmot. Ezt figyelve Oppenheimernek egyik kedvenc idézete jutott eszébe a Bhágavad Gítából: Én lettem a halál, a világok pusztítója. Az atombomba erejét látva Oppenheimer támogatta az atomenergia nemzetközi ellenőrzését alá vonják, és felemelte a szavát az atombomba fejlesztése ellen. Emiatt méltatlan támadások érték, és kommunistának kiáltották ki. Megalázott, mellőzött, megkeseredett emberként halt meg. |
2016-06-09 19:49.06 |
jugoszláv...hihetetlen,hogy tudsz visszavágni:)ilyenkor kapod meg a netidőt az intézetben,és rögtön a nyomomban??kárpátalja,te szopni jársz ide |
2016-06-08 20:29.52 |
a horror ritkán az értelmiség csúcsa:))és azért-ezt nem sznobizmusból-de a rajongói közt több az egyszerűbb,tanulatlanabb,iskolázatlanabb,mint mondjuk a drámák szerelmeseinél.ez nem azt jelenti-mert szeretik itt belebeszélni-ettől ők lenézett rosszemberek,mert más tulajdonságuk miatt többek lehetnek,csak vannak,amiben kihivásokkal küzdenek. |
2016-06-08 20:12.46 |
ami azért is fura,mert én nagyon sok fangoriással stb tartok kapcsolatot,blogosokkal,és hát....:) |
2016-06-08 19:42.46 |
de jó,de persze ez nem azt jelenti,ez a legjobb.az úgyis mindenkinek más.a rajongók imádják amúgy:)) |
2016-06-08 18:19.45 |
a parfümöm teszi,hogy így szaladsz utánam ??hiába,ez meg megint a vágyaidról szól.elfogytak a tehenek kárpátalján,kisfiam? |
2016-06-08 17:35.59 |
de,felesleges viták meg faszhoszmérték helyett,vissza kell lapozni pár évet,túl sokat ahhoz a vitához úgyse lehet hozzátenni,és már le is van játszva,mielőtt elkezdenénk:)) |
2016-06-08 17:32.37 |
pedig még magyar írók is annak mondták több helyen--holott itt sokan nem szeretik/értik.:)kint az,mint egy zsáner összefoglalója és kifigurázója.idézettár.
92 százalékos rottem meg,horrornál,no:) |
2016-06-08 15:31.12 |
John Candy komikus ennél jóval többet tudott.
Sajnos az évek az ilyen filmekhez nem túl kegyesek:jóideig elég nyögvenyelős és kierőszakolt a film humora.Aztán a közepe tájától még ötletesé is válik,és néhány valóban jó poén is betalál.Az alkotók amúgy meglehetősen sokat alapoztak Clouseau felügyelőre a Rózsaszín párducból-hasonlítsd össze a két figura magabiztosságát,önhittségét és az álruhák iránti szeretetét,bár mindkettőnél üvölt,ki van azokban.Sok jó arc van benne a 80-as évekből,múltidézésnek is megteszi,mert például káromkodni sem káromkodnak benne,mégis tud vicces lenni. |
2016-06-08 15:22.25 |
portugál |
2016-06-08 15:10.35 |
és,eme marha jó kis sci-fi nek,ami alul van itt értékelve,jön a második része,nagyon helyes |
2016-06-07 16:32.03 |
Hát ez nem volt túl...jó.
Poén nincs benne:egyszer vigyorodtam el,az a hatalmas kutya feje volt,miközben élvezte az autóban a száguldást.Ez viszont nem a készítőkön múlott,az eb fogalmazzunk úgy,ösztönös művész. A többi meg hát...vannak jó csajok,pasik,vidámság,happy end.Olaszok,akik csak tésztát zabálnak és naná hogy a család mondja meg,mi merre hány méter.Viszont van egy európai hangulata,a táj meg hát...ha voltál arra,tudod miről beszélek. Mittomén,közepes. |
2016-06-07 16:17.29 |
mellesleg,rengeteg film,amit felosztályzol,egy az egyben egy másik film lekoppintása.csak erre értettem.
ez nem erről szól,kinek mi baja,meg kivel,arról csak,amit jeleztem. |
2016-06-07 14:09.17 |
igen,hozzászólásaid fényében ebben nincs vita:) |
2016-06-07 13:45.20 |
fura,hogy ezen mérgelődsz,mikor tele van a filmkatalógus olyan bejegyzéseiddel,hogy asszongya,klisé,meg már láttunk ilyet,nincs benne újdonság,aztán bátran odalősz 4-5 csillagot:))
víz és borivás,tudod:) |
2016-06-06 18:55.40 |
Jane Austen remek írása többször került már feldolgozásra-és még férfiaknak is emészthető,különösen a BBC változata!!-ám egy irodalmi klasszikust így átformálni eleddig ...fenét,ez sem igaz,például a Jet Li féle Öld meg Rómeót W.Shakespeare örökbecsűje alapján készült,és lehetne még sorolni.
A Büszkeség és balítélet meg a zombik című művet Seth Grahame-Smith 2009-ben írta meg,részben persze paródia jelleggel:2016-ban bemutatásra került a belőle készült film,ami szép csendben aztán el is tűnt a filmszínházakból,hozzánk eddig sehogy sem jutott el.Az első biffre hihetetlen baromságnak tűnő annál is nagyobb marhaság viszont működik filmvásznon:sajnos,a végével már nem boldogultak,és lett olyan,amilyen(Összecsapott,de nagyon) Azért az mennyire furcsa,hogy Romero ide vagy oda,a Walking Dead páratlan sikere az,ami a zombihordákat társadalmilag is egy nagyobb réteghez juttatta el,nem egy kis csoport öröme csupán,többek lenézése mellett.A Büszkeség és Balítélet meg a zombikban-továbbiakban BBZ-Austen regényéből elég sok mindent emelnek azért át:itt is a Bennett lányokat kéne férjhez adni ,van Darcy,Wickham és több fontosabb karakter,sőt egymáshoz való viszonyaik sem nagyon vannak megváltoztatva.Ugyanúgy társadalmi események a bálok,ugyanúgy megy az intrika,szökken szárba a szerelem-már ahogy ezt egy kicsivel több mint másfél órás mozifilm lehetővé teszi,ahol még a zombikkal is meg kell küzdeni az arisztokráciának,és úgy egyébként mindenkinek,aki életben kíván maradni. Ami fontos:a zombik beszélnek,mi több,gondolkodnak is,nem csak agyra éhesek.A koncepció eltér hát a megszokottaktól-már a filmben-és jó érzés olyan élőholtakat látni vásznon,akik nem Arturó professzor társai voltak a kisegítő iskolában,miközben ő ott is lelkesen évet ismételt,mert azt hitte,a nagyobb számokra kell menni.Érdekes Wickham kirohanása arról,hogy mennyi idő egy emberi élet míg hadra fogható lesz,"mi" hogy szaporodunk,és a zombik serege hogy növekszik,azaz egy ilyen járványnál ugyan mennyi esélye van az emberiségnek.A mástól -itt a holtaktól-való félelembe nyugodtan dumáljuk bele a migránsokat is,a kerítésépítés meg...ugye.Itt élünk,vazze. Ami remek volt és nagyon tetszett,a viktoriánus kor visszaemelése a beszédbe.Hőseink elegánsan,mívesen,úri mód társalogtak,ültek a mondatok élcei,viccei,fricskái,magam mindig azt tartottam,ha valakit szénné kell alázni jobb körökben,bízd egy angolra.(Talán ha kétszer káromkodtak amúgy,jelezve,ez egy modernebb feldolgozás)A színészi játék nem is volt rossz,Lilly James még szemrevaló is,és Charles Dance vagy Lena Headey nem tudnak tréül játszani(Igaz,voltak vagy 10 percig a vásznon...)Persze,nehéz az,hogy a két tábort-horror illetve romantikus-kielégítsék,így a történet vázaiban lehet keresni az eredeti remekművet,a horrort pedig az eksönökben:nomost itt azért felmerült némi nem tetszés. Mert oké,irtsák a zombikat ázsiai harcművészettel,hisz abban a korban bizonyára hihetetlen mennyiségű Bruce Lee talpalt Anglia ködös vidékein:de azért legyen már kicsit véresebb,brutálisabb amit kapunk.A zombik megjelenése jópofa,kellemesen rusnyák a maszkok és Sarah Jessica Parker-t is láthatjuk egy pillanatra smink nélkül az élőholtak élén,de mikor jön a fight,elég ripsz-ropsz levezénylik.A végén pedig érezni,nem nagyon tudtak megbírkózni,mi legyen a karakterekkel,amilyen helyzetbe sodorták őket,így olyan marhaságokba botolhatunk,Darcy és ellenfele éjjel kezdenek kardozgatni-a zombik rájuk se bagóznak...-de a következő képen már világosban aprítják egymást a kardkoreográfusok figyelő tekintete mellett.Legendásan hosszú párbaj lehetett ,nem csoda ha könyv íródott köréje:)) A film-ahogy azért sejthető volt-bukott,elvérzett a kasszánál,pedig vannak erényei-a zenéje is remek-és tele van jófajta poénnal,így Elizabeth és hódolója is verekedés közben tudja félreértéseiket rendezni(miközben megidéződik Zeta Jones és Banderas vetköztetése a Zorróból,érzékeltetve,egy felhevült nő milyen szexi is tud lenni,persze ez függ a nőtől,lenne akit csak a fűtőtest helyére szerelnék be ilyen állapotában).Ám mindettől független,nézhető,nyelvezete miatt szerethető posztmodern marhulás ez,ahol azért érezték a készítők,ez inkább vicc,de azon is lehet akár szórakozni.Mondom,ha a csata helyet valahogy máshogy alakulna a végkifejlet,erősebb film lenne. |
2016-06-06 14:37.11 |
scott-nak valóban meghalt a testvére,de ő nem ezért hagyta ott a dűnét-épp hogy melóba akarta bánatát fojtani-,hanem mert megelégelte a dolgokat,ami a film körül ment |
2016-06-06 14:12.29 |
Csipetnyi Barlang-az angol!-nagy adag a Helyőrség:és idióta rendezés meg forgatókönyv.
Néhány katona és kincsvadász régi ,második világháborús bunkereket keres:mindnyájan??khm...tudjuk,voltak olyan japók,akik még akkor is harcoltak,mikor több éve letette országuk a fegyvert.Itt is lesz ilyen tag,mert egy kísérlet eredményeként nagyon sokáig él. De nem csak ő. A néző pedig csodálkozhat azon,ha valaki mellett felrobban egy kézigránát uszkve 15 cm-re,az a valóban nagy robbanástól nem tépődik fecnikre,ellenben több tonna szikladarab naná hogy rázuhan a kijáratra(és a katona lába is csak emiatt sérül meg!!)Én magam szeretem,mikor sötétben bolyonganak ismeretlen veszélytől tartva emberkék-legfontosabb horrorpillér-itt ,a Föld alatt a sötéttől nem kellett tartani,mert még ott is világos volt,ahol nem égett villany.Tényleg minimális vért kapsz,egy horzsolásnál többet vesztesz,az akciójelenetek bődületesen gagyik,és színészi játéktól sem kellett tartani.A császári testőrség pedig!!!nagy meglepetésre nem a császár mellett silbakolt rendeltetésszerűen,nem,ők több száz km.-re voltak kísérleti alanyok,míg Hirohitóra a halaskofák és tengericsillagszámlálók céhe vigyázott. Azta de rossz volt. |
2016-06-06 13:57.32 |
taxi |
2016-06-05 17:25.10 |
Dario Argento stílusjegyei egyre jobban előtérbe kerülnek.
Az olasz horror ezekben az években már töri magának előre az utat ,Argento pedig lendületbe jön.A 4 légy a szürke bársonyon nem a legerősebb munkája,de újra elnézve még mindig meg lehet állapítani,köröket ver sztoriban(és feszültségben....)arra,amiket mostanában készítenek ebben a műfajban.Értem én,hogy a technikai megvalósítások felett eljárt néha az idő,de egy horrort,thrillert a hangulata is meghatároz. Egy rockzenészt zaklat valaki:ő pedig egy véletlen folytán megöli.Van szemtanú,egy maszkos személy,aki egyre jobban rátelepszik életére:ezért is a férfi God segítségét kéri,aki segítőket szerez neki egy kissé habókos hajléktalan és egy meleg detektív személyében,aki arra büszke,84 ügyéből meg egyet sem fejezett be.(Micsoda ajánlólevél ugyebár!!)A film meghökkentően humoros:a postás vagy a homoszexuális figura bőszen szállítják a poénokat,közben pedig néhány gyilok is történik,bár lényegesen kevesebb,mint azt Argentonál megszoktuk.A mű hibája,hogy sejthető,ki a killer,ám sok minden van,ami kárpótól ezért a gondért. Többek közt Bud Spencer jelenléte,aki már ekkor is szép tagbaszakadt ürge volt,viszont megbízható színész is-ő God,és jól is áll neki a karakter.A zene Ennio Morricone,bár annyira nem erőltette meg magát,a készítők pedig néhány meghökkentően jó felvételt is orcánkba tolnak,külön kiemelném az utolsó kockákat,ahol stilizálva,már-már költőien éri el sorsát minden gondok okozója. A rendező munkásságára figyelők örvendezhetnek,megjelenik a bábu motívum,hogy a gyilkos agymunkájába is betekintést nyerhettünk,és a részletesség ahogy karaktereivel bíbelődik,becsülendő(Hovatovább ez az,amiben a mai horrorok tréek,kiért kéne izgulnunk,ha mindenki a futószalaggyárból jött elő??) Jó kis cucc ez,előre a retro jegyében. |
2016-06-04 17:34.55 |
A Stockholm-szindróma??
Hm...kifordítva.Átvezetve.Vagy...elfelejtv e. A Láncra verve nem került nagyon a figyelem központjába-pedig rendezője a világ egyik legnagyobb nevének lánya.Jennifer L. a papához méltó ,olykor sokkoló filmet készített:néhol a történet durvaságát viszont tompítja érezhetően,ezzel mégsem ütve akkorát.(Vagy,csak kitolódott mára a skála,amit simán bevesz a gyomrunk???..) Kapunk a mű elején egy boldog amerikai családot:papa vigyorogva el az autóval,mama és 9 éves csemetéje pedig beül egy horrorra.Hazafelé taxit választanak,ami épp akkor kanyarodik arra,a volánnál egy sorozatgyilkossal,aki elrabolja őket,a nőt nemsokára megöli,a fiút elnevezi nyuszinak,és a rabszolgájává teszi. Jennifer Lynch sok mindent nem mutat meg,csupán éreztet:a horror itt nem a vér(csak),hanem maga a helyzet,amibe a kisfiú él néhány négyzetméteren.Szabályok-csak azt eheti,amit otthagynak neki a tányéron,reggelikészítés,takarítás,stb-nincs semmi öröm,nincs semmire sem kilátás.Mégis,ahogy halad előrefelé a történet ,rájön a néző,az elrablója,Bob ugyanúgy lánc végén vergődik:még ha másképpen is. Már csak pont ezért is jó a cím:utal a fizikai leláncoltságra,de ugyanakkor a lelkiekre is,ahol Nyuszi és Bob között egyre inkább egy torz apa-fiú kapcsolat alakul ki,-és néha úgy tűnik,erre Bobnak nagyobb szüksége van.Közben persze,mert "jó sorozatgyilkos",több áldozattal végez-a nyomozásról épp csak hallunk valamit-Nyuszi növöget,és elér abba a korba,amikor "megkóstolhat egy nőt"(Hogy pedig ennél nincs jobb a világon,makktársaknak kár is magyarázni:)) Vincent D'Onofrio mintha ezekre a szerepekre született volna:ez a barnamedvére emlékeztető figura félelmetes jó színész,verhetetlenül jól hozza figuráját,ám Eamon Farren se pitlák,amit nyújt talajon.A film jóideig majdhogynem kamaradarab,aztán eltávolodunk a háztól....nem kevés ötlet és csavar szorul bele az utolsó 20 percben,ami egyrészt magát a fentebb említett szindrómát löki hanyatt továbbá egy igen bizarr végkifejletbe torkollik. A Láncra verve jó film:komor,lassúbb sodrású,de folyamatosan fenntartja a figyelmet,és bár nem menti fel Bobot,de...nem is ítéli el,jelezve,nem kevés hasonszőrűnél azért van a múltban valami,amiért azzá vált,ami.Remekül játszanak a színészek,a nyomasztófaktor precízen működik:érdemes meglesni,főleg Vincent eredeti hangjával. |
2016-06-04 16:55.07 |
Kedvenc értelmiségink,Seggpelus prof kedvenc mozija:ehhez mérten kell hozzáállni,és meglátni értékeit.
1986-ban King mögött temérdek könyv és novella volt már-és nemsokára eljön az az idő is,amikor neves kritikusok az amerikai szépirodalomhoz fogják kötni nevét(Nem mert látták ezt a filmet,nem).Illik hozzátenni,ez az időszak King életében tele volt anyaggal...alkohollal,szóval hogy egy ilyen förmedvényt kiadjon kezei közül a mester,ebben a felállásban nem csodálható(Továbbá,bizonyos kritikusok 2003-ban mikor megkapta a Nemzeti Könyvdíjat,benne látták az "ellenséget",hozzátéve ,miatta (is) hanyatlik az amcsi kultúra.Magam,mint az író szeretője és tisztelője,ezzel a gondolattal nem egészen vállalnák sorsközösséget,de azt se vitatom,King-nél is becsúszott rengeteg gagyibb dolog) De talán élete leggagyibbja ez a film volt,amit ő is rendezett:sietve hozzátenném,a büdös életbe nem engedték neki,hogy a műveiből készült dolgokhoz ilyen mértékben és minőségben hozzátegye a magáét,és King tiszta pillanatában azt is belátta,azért egy filmrendezés más,mint a könyvírás,és a két médium hatása is teljesen eltérő.Számomra a második csillag a zene:írókedvencem egyetlen jó húzása,hogy az AC/DC-t ő maga kérte fel,ugyan már,húzzanak némi talpalávalót ha nem gond. A Maximális túlhajtás a Kamionok című novellából készült,ami pedig az Éjszakai műszak című írásgyűjtemény veretes darabja-gúny nélkül.Tökéletes példa rá ,hogy ami jól néz ki lapon,nem biztos jól néz ki vásznon-persze egy rendező,akinek ez a melója,közepest vagy jobbat simán kihozhatott volna még így is belőle.Node....nézd meg a végterméket. Amivel amúgy olyan téren még gond sincs,hogy példul a kamionok nem néznek ki jól,mert de.Meg akit elgázoltak,korrektül szétrobbannak,mint egy vérrel teli lufik.Ám Stephen K. sajnos nem tudja,mit jelenthet egy kamerakezelés...a feszültség felépítése...dramaturgia...és főleg színészvezetés,mert az aztán kriminálissá jelesedett.A Maximális túlhajtás több helyen úgy lett vicces,hogy ő amúgy komolyan vérengző fenevaddá szeretné mutatni magát a vásznon-kenyérszeletelő,most komolyan:csak megfogod a nyelét és annyi nekije,..a gépek értik!!az emberi beszédet és van amelyik morzézik,amellett meg kit érdekel,ha benzinkútnál lövöldöznek avagy robbantgatnak ugyebár. A Maximális túlhajtás persze megkapta méltó büntetését(Emilió Estevez is..),hatalmasat bukott,lett Málna jelölés ,nálunk pedig DVD-n kijött a Legendák klubjában ami értetlenségre adhat okot és elnéző vigyort(Tájékozottabbak pedig tudják,a "klub" amúgy kinek a filmjeinek volt leginkább lelkes támogatója,na persze hál isten,ezzel valóban legendákat is hazavihettünk annó,fasza minőségben,DTS hanggal akár,ami úgy szólt,mint az isten).És azt is illik elmondani,97-ben kapott egy remake-t??? is,Ámokfutó kamionok címmel vált a videótékák polcain nem keresett művé,és egy TV film rendező rendezte,kisebb büdzsével. Viszont nem lett nagyon rosszabb,bár ennél azért ez kihívás lenne a javából. Mindenesetre reméljük,fórumunk ügyeletes másológépe nulla egyéni meglátással és hihetetlen éleslátással többedszerre is végigizgulja otthon lekötözve és beszedálva,magában tudva az aranyigazságot,ez igenis fasza film,amit illene prolongálva a filmszínházak műsorán tartani. |
2016-06-04 15:48.13 |
így van,és épp az arcodba okádtam:) |
2016-06-04 15:47.12 |
egy olyan embernek,akinek arcképe reklám az abortusz mellett,kénytelen ezt írni. |
2016-06-03 16:15.32 |
mondjuk,sokat romolhatott a filozófia horatius óta, ha azok a megnyílvánulások abba a körbe tartoztak volna:) |
2016-06-03 14:18.18 |
innen mintha töröltek volna...:)) |
2016-06-03 09:37.32 |
ez meg slynek címzett beszólás miközben csimpaszkodik:) |