Chris92 hozzászólásai

Ugrás Chris92 adatlapjára
elejére ... 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 ... végére

Harag (2014) - Vélemények

2014-10-24 18:31.35

A második világháború mindig is hálás téma volt a filmkészítőknek, hiszen méretei minden szempontból adják magukat arra, hogy a legkülönbözőbb történeteket válasszák ki és meséljék el, legyen az ismert hadi esemény feldolgozása, pátoszos küldetésmozi a bajtársiasságról, vagy kiáltvány a háború és az emberi erőszak értelmetlensége ellen. Mindháromra bőven akad példa a filmtörténelem elmúlt hatvan évéből, így kérdés mit lehet még kihozni belőle, amit nem érzünk ismertnek. Nos a Harag az a film, ahol a perspektíva olyan, amivel még nem gyakran, (ha egyáltalán) találkozott az ember, az üzenet most is ugyanazt: A háború maga a pokol. 1945 áprilisában járunk, a második világháború alkonyán, a szövetségesek már Berlin felé nyomulnak. Az ellenfeleik itt már a végsőkig fanatizáltak közül kerülnek ki, akik már gyerekeket is bevetnek ellenük, miközben az amerikai katonák legtöbbje már teljesen kizsigerelt és kiégett. Közöttük van Don Collier őrnagy (Brad Pitt) és tankcsapata, akik pont most kapnak újoncot Norman (Logan Lerman) személyében, akit minél hamarabb meg kell szoktatniuk a háború realitásával, miközben arra is parancsot kapnak, hogy hajtsanak végre egy olyan küldetést az ellenséges vonalakon belül, ami könnyen mindannyiuk halálával végződhet. Habár az előzetesek, egy klasszikus stílusú, hősies jellegű film képét vázolják, aki találkozott már David Ayer (Az utolsó műszak, Az utca királyai) munkáival, az sejtheti, hogy ezen filmje is inkább csak a grandiózusságot örökli át azoktól, mintsem az idealizáltságot. Ayer-nél a háború, egy húsdaráló, aminek összetevői mocsok, sár, a halál és pusztulás folyamatos jelenléte, ezt pedig már az első jelenetekben tisztázza, hogy aztán ahogyan Norman karakterét is, minket egyre brutálisabban nyomjon bele annak mocsarába. Nincsenek patetikus nagy beszédek, moralizálások, csak a parancsok és a gyilkolás egyre gépiesebb, egyre kegyetlenebb végrehajtása, mert a háborúban vagy ölsz vagy megölnek. Ha előbbit kellő ideig csinálod, akkor hamar eljön az az idő, amikor te is megszűnsz emberként funkcionálni, és ha olyanokkal vagy összezárva, akik ezt évek óta csinálják és te nem, akkor ők fogják ezt a tanulságot minél gyorsabban beléd verni. Mert a Harag tankcsapata pont ilyen emberekből áll, jól meg tudod különíteni a vezért, a hívőt (Shia LeBouf), a bunkót (Jon Bernthal), a külföldi mókamestert (Michael Pena), de ezek csak külsőségek, belül mind kiégett emberi roncsok, mi nézők pedig a fiatal újonc szemén keresztül tapasztalhatjuk ezt meg, ahogy az ebből fakadó néhol pokolian feszült nyugtalanságot. Hisz egyik pillanatban kíméletlenek, kegyetlenek, arra mennek rá, hogy minden érzelmet kitapossanak belőled, a másikban felvillan, hogy egykoron ők is mások voltak, emberibbek csak azokat a vonásokat le kellett vetkőzniük a túlélés érdekében. Ayer pedig nemcsak a leszakadt végtagok gyomorfogató látványát, hanem ezt a lelki dekonstrukciót is émelyítő realitással tudja átadni, a kellő hatás elérésében még a remek színészi játék is közreműködik. Talán ebből is érzékelhető, hogy Ayer tényleg nem kíván semmit sem elfogultsággal megfesteni, nem lobog az amerikai zászló, mindkét oldal halmozza a kegyetlenségeket, halomra lövik egymást a felek, sokszor még a fegyvertelen tiszteket is, és a csapat egyik tagja csak azért nem erőszakolja meg az egyik elfoglalt város lakásában elbújt két nőt, mert nem ő ért oda elsőnek (ami egyébként a a film egyik legjobb és legfeszültebb jelenetéhez vezet). Ahogy valószínűleg már az sem véletlen, hogy az alkotók remek szimbólumra leltek a tank személyében, ami maga az ipari szintre vitt gyilkolás és pusztítás jelképe, és ezt a filmben is demonstrálják. A film kellően kimért tempóban halad előre, a csatajelenetek tökéletes technikai megvalósítással vannak levezényelve, minden lövés, minden robbanás fájdalmasan valószerű, a közepén lévő tankcsata négy Sherman és egy Tigris között, döbbenetesen erős és feszült szekvencia, ahol valóban lehet érzékelni, milyen lehet az ilyen gépek egymásnak feszülése. Fontosnak tartom még kiemelni, a záró csaknem húszperces ütközetet, nemcsak azért mert ritkán lát az ember ennyire látványosat még a műfajon belül is, hanem azért mert itt kerül a film némi önellentmondásba. Hiába az apokaliptikus képek (Roman Vasyanov fényképezése ott a legerősebb) parádés kakofóniája, a kendőzetlen valóságszerűséget a rendező pont ekkor áldozza fel, a látvány és a macsó férfiasság oltárán, arról nem is beszélve, hogy némileg el is túlzott. Mivel azonban az emberek többsége, nem realitásért jár moziba (ahogy megjegyzem én sem), ezzel a többségnek nem lesz problémája, bár szembeötlő lesz, hogy a patetikusság látványosabban jelen van a lezárásban, mint az azt megelőző kétharmadban. Erős, hatásos és kellően kegyetlen mozi a Harag, aminek nyers ereje jól átadja ismerős üzenetét, miközben nem feledkezik el az átlagos nézői igények kiszolgálásáról sem. Az idő majd úgyis eldönti, hogy hol foglalja majd el helyét a háborús mozik kánonjában, de hogy megtekintése után egyetlen józan néző se kíván katonáskodni, azt biztosra veszem.

Felnyomva - Vélemények

2014-10-23 15:50.49

A Geekz blogon azt írták van valami nagyon irónikus abban, hogy Hollywood pénzelt majd szépen elkaszált (értsd nem volt stúdió, aki a moziba behozatalt felvállalta volna szimplán kilökték DVD-re) egy olyan filmet, ami egy groteszk, őrült, pörgős és marha szórakoztató középső ujj Hollywood-nak és egy unblokk a felső tízezernek. Limuzinsofőr hősünk élete legrosszabb napját éli át, aminek résztvevői orosz és mexikói maffiózók, zsaruk, drogos milliárdosok, rengeteg félreértés, még több életveszélyes szituáció. És mégis mindeközben.képes talpra állni, összerakni összeomlott életét és megüzenni az ellene összeesküvő világi elemeknek: Bekaphatjátok, mert én irányítom a sorsom, nem ti. Joe Carnahan pedig remek vizuális és verbális humorral, stílusos vizualitással és pazar szereplőgárdával adja át, ezt az elszállt mozgóképes drogtrippet, ami közel sem tökéletes, de a bűnös szórakoztatás megtestesítője.

- Filmes Sámánok Rendje -

2014-10-23 11:38.58

Olyan mint az első rész első előzetese. Keveset mutat sokat sejtet.

Vörös utca - Vélemények

2014-10-20 21:13.42

Fritz Lang 1945-ös filmje zseniális ötvözete a bűnügyi filmnek és a (meglehetősen jól megcsavart) szerelmi melodrámának, úgy hogy közben ismert rendezői kézjegyei és témái is felbukkannak. Az egyszeri kisember, aki akaratlanul találkozik minden korábbi elszalasztott vágyainak megtestesítőjével, egy gyönyörű nővel. Habár a kezdetektől fogva látszik, hogy kapcsolatuk inkább egyirányú lesz, ő mégis próbálkozik, aztán ő, a nő és annak szeretője megindulnak a bűn útján, amit hazugságok, csalások, majd félelem, paranoia és elfojtott érzelmek köveznek ki. Aminek stációja végül nem lehet más mint a pusztulás, kinél fizikai, kinél lelki. Lang remekül építi ki a fordulatos és pergős cselekményt, az összetett karaktereket és viszonyrendszerüket, hogy aztán szépen machinálni kezdjen velük, úgy hogy minden ember szereplő fokozatosan a legvisszataszítóbb oldalát kezdje megmutatni az események hatására. Pazar színészi játék, hatásos zene, kiváló fényképezés és egy katartikus erejű, drámai és éjsötét befejezés - nem hiába emlegetik mint a film noir egyik legpatinásabb képviselőjét.

A levél - Vélemények

2014-10-18 19:09.20

Mai napig működőképes és klasszikus státuszát teljes joggal megérdemlő mozi, Bette Davis fantasztikus alakításával, példaértékű rendezéssel, történetvezetéssel és zenével.

Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

2014-10-16 21:34.53

Annabelle: 2*

Annabelle - Vélemények

2014-10-16 21:32.39

Fiatal házaspár gyereket vár és élnék békés életüket, ám egy nap sátánista páros tör be hozzájuk korántsem békés szándékkal. A támadókkal a rendőrök végeznek, ám a gonoszság szelleme nemcsak Annabelle-t a babát szállja meg, de az egész házat kezdi körbevenni. Mikor egyre sűrűsödnek a megmagyarázhatatlan és lassan életveszélyes helyzetek, hőseink megpróbálnak elmenekülni előle azzal, hogy másik helyre költöznek, de ott ha lehet még jobban elszabadul a pokol. Ismerős sztori, nem igaz? Vannak pillanatok, amikor bár minden előjel gyanús és nem jót sejtett, én mégis beülök egy filmre, hogy aztán csakis kizárólag magamat okolhassam az elpocsékolt pénz és időmennyiségért. Ebben az esetben a tavalyi év nagysikerű horrorjának a Démonok között-nek tákoltak villámgyorsan egy előzményfilmet, annak ellenére, hogy senki se kérte és más ok sem állhatott az elkészítés mögött, mint a tehén gyors és szégyentelen megfejése. Ez persze még nem adhatna automatikusan okot arra, hogy az alkotók az ilyen szellem-démon-franctudjami féle filmek ismert kliséiből építsék fel az egészet és még azt is vérgyengén és dögunalmasan. Mert az még egy dolog, hogy a cselekmény kidolgozatlan és gyakran következetlen (felvezetett utána eltűnő szereplők, hiányos motivációk), a színészi játék pocsék, a szituációk és a párbeszédek rogyásig ismertek, az Annabelle legnagyobb bűne, hogy veszettül unalmas és képtelen koncentrált módon fenntartani a feszültséget. Az ugyanis csakis a ijesztgetős szekvenciákra van tartogatva, míg a játékidő többi részében idilli vagy kevésbé idilli családi monodrámázás van. Ez a kettő pedig olyan éles kontrasztot teremt, ami teljesen agyoncsapja az atmoszférát, ami a horrorfilmes műfaj egyik kulcseleme. Ami pedig a gatyába csinálást okozó pillanatokat illeti...jó ha van három az egész film során, ami tényleg képes lesz megemelni a pulzusszámot (mondjuk ha láttad az előzetest, az egyiket már ki is lőheted), a többi már vagy előre látja az ember vagy nem is annyira félelmetes mintsem megmosolyogtató vagy legyintésre késztető. Aki pedig esetleg abban reménykedik, hogy Annabelle fogja ráhozni a frászt, kénytelen vagyok közölni, hogy a Démonok között-ben lévő ötperces szereplésében ijesztőbb volt, mint itt másfél órában. Nem sok pozitívumot tudok mondani, attól eltekintve, hogy a rendező John R. Leonetti, eredeti szakmájából (operatőr) eredendően gondoskodik róla, hogy a film igényesen nézzen ki, és a csaknem egy órás tespedés után hajlandó a fináléban rákapcsolni a gázpedálra. Ettől eltekintve az Annabelle, egy gyenge, rókabőrszagát minden pillanatban árasztó fércmű, amivel tele van a padlás. Pont úgy mint a régi, kihajított játékbabákkal.

Csak egyszer élünk - Vélemények

2014-10-13 12:40.22

Feszesen és igényesen megírt, pörgős tempót diktáló, mai szemmel is nagyon nézhető és végigizgulható tragikus románc történet, Henry Fonda kiváló alakításával valamint olyan erős és atmoszferikus fényképezéssel, ami esztétikai szempontból megelőlegezte a film noir-t. Fritz Lang rendezőzseni volt, pazar alkotás.

Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

2014-10-11 22:03.39

November Man: 2*

November Man - Vélemények

2014-10-11 22:03.20

Peter Devereaux már visszavonult kém, aki élné nyugodt kis életét, ám egy nap régi barátja megkéri egy olyan szívességre, ami személyesen érinti és elvégezése által hamarosan egy nemzetközi hajszában találja magát, ahol egy fiatal nőt kell megvédenie, nyomában pedig orosz bérgyilkosok és a CIA emberei loholnak, közöttük egykori tanítványával. A film tagline-ja szerint egy kém sosem száll ki a játszmából, és valószínűleg Pierce Brosnan is így értheti hiszen már több mint egy évtized, hogy kiszállt James Bond szerepköréből, hát úgy gondolt visszaszáll, igaz most egy öregebb, cinikusabb és kegyetlenebb figura képben, hogy megmutassa van még kraft a tarsolyában. Szerintem nem is okozok meglepetést ha azt modom, hogy igen, de az már jóval kellemetlenebbül fog hangozni, ha azt mondom az ő jelenléte lehetett az egyetlen, ami egyáltalán moziforgalmazást adott ennek a műnek, amit csak hajszálak választanak el a direct-to-dvd kategóriától. A műfajok között általában ügyesen lavírozó Roger Donaldson unalmasan és szárazon adagolja a kémfilmek összes ismert sablonját, a forgatókönyv hemzseg a kidolgozatlan karakterektől, logikai bukfencektől, a két nagyobb ütősnek szánt csavart már méterekről látja az ember. Így marad nekünk egy kergetőzés, ami üresjáratok, kiszámítható helyzetek és vékonyan összerakott akciószekvenciák között konvergál, minimális érdeklődést vagy izgalmat keltve. Brosnan-t persze mindig jó látni, főleg ilyen szerepkörbe, de kortársai ennél jóval igényesebben tudtak visszaszállni a rosszfiúk felkockázásába. A filmben azt mondják, ahol a novemberi ember megjelent, ott nem maradt meg semmi. Ez igaz főleg abból a szempontból, ha megnézed ezt a filmet, egy nap után tuti nem marad meg a fejedben róla semmi.

Golyózápor - Vélemények

2014-10-09 22:03.59

Maximális túlzásokkal teli, maximális tempóval dübörgő, vérben és hullákban gázoló, a gátlástalan szórakoztatásban tökéletesen teljesítő akcióőrület, ami hű a címéhez, ráadásul olyan finomságokkal van tele mint az éjfekete humor, kiváló beszólások és Monica Bellucci. Elszállt, morbid és élvezetes, a bűnös szórakozás egyik legkiválóbb képviselője.

Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

2014-10-09 16:47.30

The Taebaek Mountians (1994): Batár hosszú (majdnem három óra) ugyanakkor az érdeklődésemet végig fenntartó dél-koreai mozi, ami egy kis falu és lakosainak sorsát követi végig miközben dúl a kommunisták és az anti-kommunisták között a háború. Miközben ők a harcoló felek szeszélyének és kegyetlenségének vannak kitéve, ami ellen nem sokat tudnak tenni. A történetvezetés in medias res féle kezdése és a sok szereplő miatt, eleinte eléggé nehéz összerakni, ki kicsoda és miért van, aztán egy óra után már könnyebben megy és a film is élvezhetőbb. A fényképezés gyönyörű, a téma kellő hozzáértéssel és empátiával van tálalva, igaz a hossza és viszonylagos ismeretlensége miatt nem hiszem, hogy sokan látni fogják, pedig tényleg decens alkotás. 4*

- Filmes Sámánok Rendje -

2014-10-07 11:06.06

Hopp egy kimaradt: Közösségi háló: 8/10

2014-10-07 11:05.36

Fincher: Alien 3: 9/10 Hetedik: 10/10 Játsz/Ma: 9/10 Harcosok klubja: 10/10 Pánikszoba: 8/10 Zodiákus: 9/10 BB: 6/10 Tetovált lány: 8.5/10 Holtodiglan: 10/10

Ida (2013) - Vélemények

2014-10-04 16:12.50

Pawel Pawlikowski lengyel rendező filmje a megtestesült példa arra, hogy egy látszólag egyszerűnek tűnő történetet, hogy lehet úgy elmesélni, hogy az egyszerűség mögött igenis nagyon is rétegzett és erős jelentéstöbblet lapul. A szülei múltja után kutató fiatal apáca Ida és az őt ebben segítő cinikus, cigiző, alkoholista nagynénje (tökéletes ellentéte a főhősnek eza karakter és fantasztikusan jól meg van írva) olyan utat járnak be, ami mindkettejük életét megváltoztatja, miközben olyan kérdések vetülnek fel (már csak a választott és említett korok miatt), mint a bűn, a hit, a megbocsátás és ezeknek szemben állása. Ami bámulatos, hogy Pawlikowski rendezői eszköztára bár szinte szokatlanul minimalista (hosszú kameramozgás nélküli snittek, fekete-fehér képi világ) és hangvételben is csöndes, egy percig sem érződik se modorosnak, se bosszantóan művészkedőnek, inkább az olyan filmnek, ami azt mutatja meg, ami fontos, szereplői azt mondják ki, ami fontos, a többi rá van bízva a nézőre. Ebben persze kulcsszerepe van az elképesztően erős és kifejező fényképezésnek, mely által a film sok információt képi szinten is képes közöli velünk, nem beszélve a pazar színészi játékról, a zenéről, ami hol a korszakot idézi meg vagy az érzelmek közvetítője. Tökéletes arányérzékkel közvetített, finomra hangolt, ugyanakkor erőteljes történet az Ida, ami a lehető legjobb érv a művészfilm mellett.

Metal, Rock, Trash metal, avagy mi a kedvenc zened vagy Zenekarod?

2014-10-03 22:33.38

A Nocturnus első két albuma a titkos kedvenceim között vannak, tényleg az a fajta együttes, akiknél kijelenthető, hogy ők valóbban bátrabban, sőt progresszív módon viszonyultak az általuk választott zenei műfajhoz. Kár, hogy azóta feloszlottak.

Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

2014-10-03 22:30.39

Her Vengeance (1988): Brutális és nagyon nyomasztó hongkongi thriller, éjsötét hangulattal, robogó tempóval jó színészi játékkal és nem egy jelenettel, ami még mai szinten is húzós tud lenni. Aki bírja az igényesebb bosszú-exploitation filmeket, bátran tegyen vele egy próbát. 4*

- Filmes Sámánok Rendje -

2014-10-03 17:52.04

Godzilla: 98: 4/10 2014: 5/10

Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

2014-10-03 16:36.26

Holtodiglan: 5*

Holtodiglan (2014) - Vélemények

2014-10-03 16:35.11

Nick Dunne (Ben Affleck) a megtestesült mintaférj, aki megtestesült mintafeleségével Amy-vel együtt éli, a megtestesült mintakisvárosban, mintaszerűen tökéletes életét. Azonban az ötödik hazássági évforduló napján a nő váratlanul eltűnik. Beindul a nyomozás és vele együtt a médiacirkusz, aminek során egyre gyanúsabb dolgokra akadnak a nyomozók, a férj egyre furcsábban viselkedik, és hamar kiderül, hogy a mintaházasság talán mégsem volt olyan tökéletes mint aminek látszott. A bizonytalanság, az ismeretek sötétben tartása olyan dolog, ami a legalapvetőbb módon képes az emberben növelni a feszültséget és ha például egy filmkészítő okosan használja ezt akkor bizony elég nagyot képes vele ütni, hiszen egy jól felépített csavarral képes minden addigi feltételezésünket lerombolni és új megvilágításba helyezni az addig látott eseményeket. ez persze nem újkeltű dolog, hiszen a thrillerek többsége pontosan erre alapoz, több-kevesebb sikerrel. Na de mi van akkor, amikor egy film nem áll meg ennél és ezt a bizonyos "nem-tudom-mi-lesz-ebből-de-jó-tuti-nem" féle érzést a játékidő egészén keresztül adagolja folyamatosan a nézőbe? Amikor tényleg minden bizalmi alap, minden mondat, érzelem hirtelen hazugságnak kezd látszani? Mert igen itt nemcsak a szereplők hazudnak egymásnak. Hazudnak mindenkinek. Rajtuk keresztül a film egyenesen nekünk hazudik. Pokoli élvezetes ugyanakkor szemét alkotás David Fincher legújabb filmje, hiszen az első felében azt hihetjük, hogy egy jól megszokott, jól felépített izgalmas nyomozós sztorit látunk, ahol a nő holléte a film központi lényege. Ám már ott is el vannak rejtve azok a kis morzsák, legyenek azok a házaspár életének pillanatait gyanúsan rózsaszínes módon bemutató flashback-ek vagy a szerelemről vagy összetartásról szót ejtő cinikus élű dialógok, már lehet általuk sejteni, hogy itt valami nincs rendjén. Itt valami mocsok nagy átverés van készülőben. És meglásd a film második felében az alkotók szépen kihúzzák a lábad alól a szőnyeget és kiderül, hogy amit látunk az a vártnál is sötétebb fordulatot vesz és ki is derül miről szól a Holtodiglan. Fincher és alkotótársa a regényt és a forgatókönyvet jegyző Gillian Fylnn ugyanis nemcsak a házasságot, de a férfi-nő párkapcsolatot, a kispolgári létet és az amerikai álmot teljesen dekonstruálják, kíméletlen gonosz gúnnyal fordítják ki azok tartóelemeit és mutatnak tükröt elé. Szépen végig is megy a film azon a folyamaton, hogy hogyan juthat el egy párkapcsolat a kezdetei harmóniától, a hétköznapi, elfásult, monotonná váló gesztusokon át, a teljes összeomlásig. Amikor már elég egy hiba is, hogy szerelmed összes olyan tulajdonsága elviselhetetlen legyen, amit vagy nem vettél eddig észre vagy szemet hunytál felette. Itt nincsenek illúziók, Mr. és Mrs. Tökéletes mindketten hazudoznak, verbálisan csépelik egymást, a film pedig mindkettejük gyarlóságát kíméletlen megmutatja. Ráadásul olyan realisztikus természetességgel teszi ezt, hogy nem csoda, ha lennének olyanok, akik egyes pillanatokat rémisztően igazságszerűnek éreznek. Mert kevés választja el a gyűlöletet és a szeretetet, lehet hogy csak egy kis lökés kell, hogy egyik a másikba forduljon. A nemek extrém szintig elvitt harca közben Fincher szépen adagolja már-már ismerősnek is üdvözölhető médiakritikáját, ami szégyentelenül szenzációhajhász és manipulatív, képes hol Lucifert, hol pedig a mártírt csinálni belőled tetszése szerint. A film tömve van a pörgős, feszes és néhol meglepően vicces párbeszédekkel, de a film humora is éjsötét. Felnevetsz, utána meg kényelmetlenül feszengsz, mert rájössz te is ugyanúgy lehetsz a poén elszenvedője mint a film szereplői és akkor már neked se lesz vicces. A rendezés elegáns, feszes és technikai megvalósítás terén tökéletes, a két és fél órás játékidőt szinte alig érzi az ember, miközben Trent Reznor és Atticus Ross zenéje úgy játszik az idegeiddel, mint a szereplők egymáséival. Viszont nemcsak a sztoriból és annak megvalósításából lett kihozva a maximum, hanem a színészekből is. A mellékszereplők is tökéletesen asszisztálnak, de a lényeg a a főszereplő pároson van és nyugodt szívvel mondhatom, hogy Ben Affleck és Rosamund Pike még talán soha nem alakítottak annyira jól, mint itt. Félelmetesen jól adják át karaktereik felszín mögött megbújó komplexitását, cselekedeteik teljesen érthetőek, és motivációk pedig hol kristálytiszták vagy köddel eltakartak, ami által a film tovább játszik velünk. Ám ez a játék se tart mindörökre. Mert már az első percekkel a film elindít egy lefelé tartó örvénybe, hőseivel együtt, nincs megállás csak a még mélyebbre, még nagyobb mocsokba, nihilbe tartó zuhanás, aminek végkifejlete szinte abszurd módon tragikomikus. Mert a végső stáció egyszerre pokoli és rémálomszerűen hihető, ugyanakkor résztvevői valamilyen szinten meg is érdemlik. Mi mozinézők pedig gazdagabbak lettünk az év egyik legjobb ugyanakkor garantáltan legnyomasztóbb filmélményével.

- Filmes Sámánok Rendje -

2014-10-02 19:15.48

Dehogy a háromnegyedénél, konkrétan két és fél hét után kirúgták. Nem engedték neki, hogy egyáltalán lássa a leforgatott anyagot, ezért betört a vágószobába és saját maga vágta meg a filmet, csak elkapták. Már akkor is igazi megszállottja volt a filmkészítésnek. :)

2014-10-02 10:34.08

Piranha 2: 2/10 Terminátor: 10/10 Aliens: 10/10 A mélység titka: 9/10 Terminátor 2: 10/10 Két tűz között: 9/10 Titanic: 7/10 Avatar: 8/10

2014-10-02 09:52.43

REC: 9/10 REC 2: 4/10 REC 3: 3/10

2014-10-02 09:52.20

The Raid: 8/10 The Raid 2: 10/10

Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

2014-10-02 09:51.38

The Marines Who Never Returned: 1963-as évjárathoz képes meglepően jó és látványos dél-koreai háborús mozi, nagyszámú statisztériával, remek fényképezéssel, decens színészi munkával, és meglepően naturalista csatajelenetekkel. 4*

- Filmes Sámánok Rendje -

2014-10-02 09:49.59

Elrabolva: 1: 9/10 2: 6/10

2014-09-30 22:26.06

Fene az igénytelen pofámat, de nekem egész decensnek néz ki előzetes alapján. Már is is valami, hogy inkább bosszúfilmes irányba viszik el ezt az egészet, az elrablósdi helyett.

2014-09-30 22:25.14

Transformers: 1: 9/10 2: 4/10 3: 7/10 4: 8/10 Bad Boys: 1: 9/10 2: 10/10

Náci zombik - Vélemények

2014-09-29 22:09.34

Igen szándékosan gagyi trash-horror, ami tisztában van saját mivoltával, sőt még rá is játszik saját koncepciójának röhejességére azzal, hogy nem egyszer önparódiába fordítja át a látottakat. A gondom inkább az volt vele, hogy az első 40 perc valami retek unalmas, tudom még egy ilyen filmnek is kell felvezetés, hát itt ezt nem sikerült jól megoldani, a poénok is inkább voltak kínosak mintsem kacagtatóak. Aztán a második felére szépen magára talál, a náci zombik rajtaütnek hőseinken és jó látványos, kreatív halálokkal teli mészárszéket kapunk. Agyatlan baromság a javából, de legalább bizonyos szinten szórakoztató, úgy hallom a folytatás jobb, talán teszek is vele egy próbát.

- Filmes Sámánok Rendje -

2014-09-27 16:53.44

Mission Impossible: 1: 10/10 2: 8/10 3: 7/10 4: 9/10

elejére ... 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 ... végére