Kb. 19 millióba került és kb. 32 és felet hozott konyhára.
Igaz az első adatban nem vagyok biztos. Oda csak annyit írnak, hogy "Rentals", ami bérleti díj.

Forrásom ugyanaz, mint Arturonak :D

Halálos fegyver (1987) - Vélemények

2015-06-14 11:52.35

Mai napig nem tudom, hogy én eddig hogy hagyhattam ki ezt az első részt. Minden filmnél a sorrend betartása lenne a logikus, ehelyett az én sorrendem körülbelül ez volt: 3-4-2-1. De szerintem a Halálos fegyver franchise esetében ez annyira nem szigorúan betartandó. 4 különálló és egyenként más-más értékkel bíró epizódok, amin belül szerencsére sosem esett a színvonal. Annyira ritka ez, mint a fehér holló, sőt, talán több ilyen akciófranchise nincs is. Lehetett volna, ha a kedves Die Hard nem dönt úgy, hogy mostanában mélyrepülésbe kezd. Emiatt az én szememben az csak a második helyet foglalja el.

Ami az első résznek az erőssége az mindenképpen - természetesen - a karakterek felvezetése volt. Nagyon tetszettek Murtaugh és Riggs kezdeti, még különálló apró jelenetei, főleg Gibson vitte ezt fel máris az elején a csúcsig. Mondhatjuk azt, hogy kicsit önmagát adta bennük, de ezzel sosem volt bajunk. Mel Gibson ha normális, ha nem, egy nagy képességekkel megáldott színész és ő "csinálta meg" a Halálos fegyver szériát is és megkockáztatom, hogy rögtön az első rész volt igazán az erőssége. Nem mintha a többiben bármennyire is rosszabb lett volna, de talán ide kellett a legtöbb kraft. Danny Glovernél pedig személy szerint nem vettem észre javuló, romló, vagy szintentartó tendenciát, mert ő számomra mindig egy picit színesebb volt. Minden részben történik valami vagy vele, vagy a családjával, amitől cikáznak az érzelmei, és közben a jó kedélyű, tűrőképességei határán lévő zsarut hozza, azt a zsaruféle zsarut, aki egyensúlyt teremt az amerikai rendőrök szabályszerű prototípusa között és a már szabályokat áthágó, Riggsféle punkok között. (És mintha a Tango&Cash is ugyanezt a mintát követné).

3 szempontot tudnék mondani, ami miatt (véleményem szerint) ennyire sikeres lehetett a Halálos fegyver.
1. Az első rész után azért már gondoltak arra, hogy adjanak kis színt az antagonistáknak. Azért a 2-tól a 4-ig igazán élvezetes, még egyszerűségükben is élvezetesebb ellenlábasokat láttunk. Busey-ék még nem voltak tökéletesek, ott inkább az erőszak volt a lényeg, de Stuart Wilson például kifejezetten intellektuális volt, meg persze Joss Ackland is, Jet Li meg pont az idegenségével tűnt ki pozitívan.

2. Sok buddycop film úgy működik, hogy a fiatal, újonc izgága zsaru és az öreg bölcs között van némi szakadék és inkább a tanulási folyamatot szeretik ábrázolni. Itt viszont hamar kisimul a viszony, és inkább az érzelem és az erőszak kettőse fog még a kapcsolatban is dominálni (bár később sokkal komikusabbra veszik) és már az első részben nem lesz alá-felé rendeltségi viszony többé + az is eléggé szokatlan volt még ekkor, hogy feketéket helyezzenek feljebbvalónak, amit nem csak így liberalizálnak, de úgy is, hogy nem kevernek bele túl sok sztereotípiát.
És az is szép, hogy két ennyire másmilyen színészt így összecsiszolnak gyakorlatilag eggyé, az azért nem semmi, főleg miután Joe Pesci is csatlakozik, aki egy abszolút harmadikféle színésztípus. Tűz, víz és levegő ez a hármas. Pont ezért szerettük.

3. Az ismétlődő motívumokat mindenki szerette. Szerintem a Halálos fegyver egy olyan ritka kivétel, ahol nem zavartak az ismétlődések, sőt. Kifejezetten kényelmes volt. 4 részen keresztül ugyanazok a zenei aláfestések ugyanolyan helyzeteknél; végignézhettük Roger családjának felnövését; Joe Pesci mindig csak aggatott és mi mindig szerettük érte; Az érzelmileg labilis Riggs őrültségei legalább olyan élvezetesek voltak, mint amikor minden részben sprintelt valami mozgó jármű után; a rámenős pszichiáter és a mindenben megfáradt főnök; a ragaszkodás a vas/fém/beton szerkezetekhez, amik általában segítették bevégezni a főgonoszokat, stb.

Lezárásként egy rövid vélemény a sort nyitó 87-es részről. Nem fog a kedvencemmé válni, de muszáj elismerni jelentőségét. Abszolúte egy remek nyitás, olyan jelenetekkel, amik az egész quadrológia legjobbjai közé tartoznak és olyan erőszakszinttel, ami itt még kicsit nyersebb volt, a többiben játékosabbá válik. De ez nem negatívum. Hangulatra a későbbieket jobban preferálom, ez még kicsit depis. De egy 10/8-as élmény.

Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

2015-06-14 10:58.38

Halálos fegyver (1987), 4*

Agyon néztem a többi részt, de ez az első valahogy mindig kimaradt.

Sacra Corona - Vélemények

2015-06-13 15:31.41

Ez a film abszolút kiszolgálta vágyaimat, mikor olyan szándékkal ültem elé, hogy akarok valami vicceset látni, de ne valami hülye vígjáték legyen. Ezt tökéletesen sikerült abszolválnia.

Hogy mi is a Sacra Corona? Legelőször is egy olyan film, ami egyike azoknak a 2000-res év körül készült monumentális alkotásoknak, melyek elősegítették, hogy a "magyarfilmről", mint fogalomról kialakuljon a mára már bebetonozódott érzésünk, hogy "Rosszak a magyar filmek, és 17 km-es körzetben fogom elkerülni őket". Ebben hozzáteszem Koltay Gábornak oszlopos szerepe volt a maga Szomszédok stílusú, korábbi celluloid terrorista merényletével, a Honfoglalással is.
Szegény mai kor fiatal feltörekvő tehetségeinek kell minden nyugatmajmoló próbálkozásból, fájóan proli vígjátékainkból, érvágós művészfilmjeinkből és a történelmi neobarokk giccshalmazokból fakadó magyarfilmes utálatunkból kigyógyítaniuk ezt az ipart. Nagyon drukkolok nekik, hogy sikerüljön. Szerintem már elindultunk egy pozitív úton.

Koltay Gábor egy dokumentumfilmes, Nemeskürty István meg egy magát történésznek mondó alak. Ezek ketten hozták össze ezt a szépséget is és a 96-os előzményfilmjét is (most miért, nem az?). Véleményem szerint a játékfilmes iparba kéz a kézben betörni nem volt túl jó ötlet a két úriembertől. De ugye a propaganda nem válogat. Bárki jó, csak csinálják meg, hiszen a magyar szellemet muszáj táplálni. A vicces az, hogy a kommunizmusban legalább hozzáértő embereket kértek erre fel, akik legalább tudták, hogy mi az a díszlet, mi az a plánhasználat vagy mi az a színészvezetés. Annak idején sógoréknál Leni Riefenstahl is tisztába volt ezekkel a kifejezésekkel, még a legapróbb statisztából is kihozta a legvérmesebb és boldogabb náci szimpatizánsokat. Ezzel szemben Koltayéknak még azt sem sikerült elérniük, hogy egyáltalán érzelmek kerüljenek a színészek szemébe és arcába. Ugyanaz a mereven és üresen meredő tekintetek lengik be az egész alkotást és körülbelül erről szól a film. És néhány koronázásról, és nagyon rossz szinkronutómunkáról, és fájdalmas színészi teljesítményekről, és még fájdalmasabb – kapaszkodjunk – történelmiségről. Igen, ez a film legalább úgy történelmi, mint a Titánok harca. Halála előtt mindenki legalább egy fél órás monológot mond el, a ruhái mindenkinek tökéletesen tiszták, a szakállak és szőrzetek ápoltak. És még csak nem is tartottam ott, hogy maga a történelem része mennyire hollywoodiasítva van előadva – de igaz melyik nem, úgyhogy ezt nem hozom fel. Legalább néhány név és néhány helyszín stimmelt

Aminél látom a javulást a „ne mondjuk ki a nevét” elődhöz képest, hogy sokkal több pénz volt benne, amit köszönhetünk az akkori Orbán-kormánynak. Igaz a film létét is ennek köszönhetjük, hiszen nincsen propaganda tövis nélkül. Szóval ez a több pénz jobb díszleteket és igényesebb megvalósítást foglalt magában, ami a külsőségeket illeti. Igaz annak idején tized ennyiből is korhűbb díszletekkel állt elő Gilliam úr a Gyalog galoppnál, de ez most egy másik sztori. Amivel egyáltalán nem volt baj, az a film fő zenei témája. A Ki szívét osztja szét egy gyönyörű dal, el kell ismerni. DE amikor egy 2001-es történelmi filmben még mindig hallom a 80-as évek szintetizátorhangjait zene gyanánt, az olyan, mintha dörzspapírral simogatnák a hátam.

Hadd ne térjek ki a színészekre. Hogy miért szeretjük Franco Nerora verni, ha meglátjuk őt valami ősmagyar szerepében, ez egy olyan rejtély, amit sosem fogok megérteni. Szerencsére itt nem kapott főszerepet, csak beugrott, de legalább Oberfrankék átörökölték tőle a semmibe bámulás művészetét. Látunk itt szép neveket is a három domináns úriember mellett, akik akár ha egybeolvadnának sem válnának jó színészekké – legalábbis nem a Sacra Coronában.

Nem tudom, hogy ezért a frenetikus alkotásért kit kell inkább felelősségre vonni, Koltayt vagy Nemeskürtyt, de utóbbi még a latin leckék első szintjét sem teljesíthette, ha Corona Sacra helyett rábólintott az amúgy helytelen Sacra Corona tükörfordításra. Ilyenkor esem kétségbe, hogy milyen történelemtanár lehet. Valószínűleg nem magyar középkorra szakosodott. Megértem, mert én sem szeretem. De még így is kikérem szegény nevében ezt a filmet. 10/2.

Fórumtagok képei

2015-06-13 12:23.19

Ha ahhoz laksz közelebb, akkor persze. A Pázmány BTK úgyis Piliscsabán van, vagy hol.

Egyébként könyvtárak tekintetében szerintem jobb helyzetben van az ELTE-s szak, még az épületen belül is 3 féle könyvtár van és ott van még két nagy könyvtár egy köpésnyire.

2015-06-13 00:57.09

Ó, nem tudtam.

2015-06-13 00:39.45

Á, értem.
Már azt hittem, hogy mifelénk.

2015-06-12 23:48.06

Kérdeztem már, hogy hol tanulsz történelmet levelezőn? Ha nem, akkor most kérdem :)

Hány Oscar-díjas filmet láttál

2015-06-12 18:20.56

Szerintem nem is mindig a legjobb film díjával lőnek mellé, de sokkal inkább a legjobb színészek díjával. Mintha az utóbbi 15 évben mindig csak a második vagy a 3. legjobbakat akarnák díjazni és az elsővel meg szándékosan ki szeretnének tolni.

Nem minden évben volt így persze, de egyre többször érzem.

2015-06-11 23:33.42

Arról én nem tudok nyilatkozni. Mondom, én ezt az egyik feladott forrásban olvastam, ami vizsgára kellett, az pont erről a klasszikus és Új-Hollywood váltásáról írt és ezt említették meg. Lehet ez annak az írónak az álláspontja. De sok film készült a 2 időpont előtt és ki tudja, hogy melyiket melyikhez lehetne inkább sorolni.

2015-06-11 23:32.10

*gek

2015-06-11 23:31.40

De azt még az előző hollywoodi rendezőgeneráció rakta le az asztalra. Nem minden a téma és a mondanivaló, sokkal inkább a generációs különbséges :)

2015-06-11 23:01.51

A tanárom a Keresztapát mondta, de szerintem is közte van az Éjféli Cowboy is.
Mondom, ez egy korszakot ível át, hogy ki melyik nagy durranását nevezi elsőnek, ez szubjektív. De tuti 1967 és 1972 közé kell tenni.

Christopher Lee - Vélemények

2015-06-11 22:29.45

Mit is lehetne itt mondani :(

Szép, teljes életet élt és szinte mindent megélt, amit csak megélhetett egy ember. Annak élt, amiért rajongott, melómániás volt így egy egész hadseregnyi szerepet játszott össze. Arisztokrata volt és ennek előnyeit ki is használta, de a hátrányai is (elvárt hadkötelezettség, és be is lép a II. világháborúban). És ha pusztán ettől még nem is válik színessé, akkor néhány egyéb tény:
- lovaggá ütötték
-2 Guinness rekordot tart: Legtöbb filmben játszó ember és legtöbb kardozós jelenetben részt vett színész.
- kiképzett operaénekes hangja van
- vagy 6 nyelven beszélt
- Nagy Károly leszármazottja
- Állítása szerint Errol Flynn okozott neki maradandó ujjsérülést az egyik kardozós jelenetnél, ő ezt "szuvenírnek" nevezte
- tekintélyes középkori ereklyegyűjteménye volt és egy bazi nagy könyvtára a saját lakásában. Én tuti nem unatkoznék emellett.
- Minden évben újraolvasta a Gyűrűk urát állítása szerint
- Személyesen találkozott Tolkiennel, aki már akkor adott volna neki szerepet a filmben. És Peter Jacksonnak meg is hagyta Lee, hogy nem kell őt kioktatni a szerepéről, inkább ő oktatná ki a többieket, ha kellene :D
- Tagja volt annak a horrorcsoportnak, ami teljesen átformálták a horrori filmtörténetet és olyan emberekben is jól látható ennek lecsapódása, mint Tim Burton.
- Legtöbb és talán a leglegendásabb negatív szerepeket hozta a világon. Gary Oldman csak valahol mögötte kullog a sorban.
- a világ két legnagyobb filmuniverzumában is részt vehetett (Star Wars, Gyűrűk ura), és nagyjából ugyanabban a szerepben :D De ezt azóta más is kipróbálja éppen most, Andy Serkis.
- A kedvenc filmjei a saját repertoárjából: Jinnah, és a Vesszőből font ember, utóbbiért nem kért fizetést, mert ez neki a pénznél is többet jelentett.
- mondtam már, hogy 90 éves kora körül kiadott egy metálalbumot? És többször is kollaborált a Rhapsody nevű metálegyüttessel is.

Egészen biztosan boldogan távozott egy ilyen élettel a háta mögött. És unalmasabb életekből is készítettek már filmet.....Tim Burton, remélem már írod is a scriptet.

Hány Oscar-díjas filmet láttál

2015-06-11 22:17.49

Az Egy ember az örökkévalóságnak nem teljesen hollywoodi produkció, az angolokkal volt összefüggésben és oka azért lehetett, mert akkoriban eléggé népszerűek lettek az angolok, sőt, talán akkor kezdődött először ez a nagy kollaborációjuk.
Mellesleg több teoretikustól láttam ezt megállapítani, hogy a Muzsika hangját nevezik meg a nagy utolsónak. Zenés, háborúellenes, szolid, alapjába véve kicsit glamour-os, és rá lehet fogni, hogy a régi musicaleket idézi.
Az új-Hollywood első filmjének meg a Keresztapát szokták tekinteni, persze ez egy képlékeny megállapítás és szubjektív.

Nem definiáltam meg a konzervatív jelzőt, ez igaz. De te pont a tökéletes példáit írtad le. Alapkategóriák voltak akkoriban a zenés filmet, a western, a szerelmesfilmek, a drámák (nem mindegyik, hozzáteszem), a legfelkapottabbak voltak az adaptációk, sőt, az 50-es években pont ezzel szembe próbáltak menni Truffaut-ék, Bazinék.
A sztárparádé alapkövetelmény volt.
A háborús alkotások meg erős rostán mentek át, akkoriban a cenzúra erősebb volt, de miután teljesítették a kívánalmakat, akkor azok is dráma címszó alatt bőven voltak is díjazva.

A konzervatív nálam azt jelenti, hogy az alapműfajok kereteinek betartása. És mikor jöttek ilyen forradalmian új elképzelések műfajokról, konvenciókról és szerzői szerepekről, mint például az Aranypolgár, az nagy kavarodást váltott ki és nem is tudták hova tenni (igen, tudom, hogy annak is van egy forgatókönyvi Oscarja).

Az, hogy milyen problémákat vet fel, az más tészta. Ez mindig változó, még a tartalmi struktúrák betartása mellett is változhat. És ami éppen politikailag elfogadható, az kerekedik felül. Ez még ma is így van, csak ma már ez szabadabb értelmezést nyert.

2015-06-11 07:37.04

Az igaz, hogy az utóbii évtizedben már az akadémia menüjén a zsáner filmek kezdenek elhalni, de ez talán azért is van, mert már az eredeti zsánerkereteket alig tartja be valaki. Mindenki szeret valami újat, valamilyen bővítést csinálni hozzá, de azt a tendenciát is megfigyeltem, hogy feltörekvő, vagy Hollywoodban eddig még nem tapasztalt rendezőket emelnek fel hirtelen. Látszik, hogy az Akadémia is tud változni. De régebben ez sokkal nehezebben ment. Egészen a 60-as évek közepéig nagyon konzervatívak voltak, ez a "nekik" készített filmekből is látszott. A Klasszikus Hollywood utolsó filmjének a Muzsika hangját szokták tartani.

2015-06-10 23:06.18

*Ami

2015-06-10 23:03.13

De az akadémia pont a zsánerfilmekért van oda. Ők azt nem szeretik, ha ezeket hirtelen megreformálják. A 60-as években kezdődött pont egy ilyen reformtendencia a westernnél és azért nem díjazták akkoriban annyira őket, és azért sem, mert akkor kezdett el kinevelődni egy új rendezőgeneráció a független stúdiókból és a televízióból. Amik nem nagyon tetszett a vén zsémbes tagoknak.

Kánikulai délután - Vélemények

2015-06-10 22:57.58

Nem tudom, de hogy ezekről a helyekről nézi ki + az Iszdb-ről, ezt borítékolom neked, mert én is onnan szoktam.

2015-06-10 17:50.34

Nem, mert azokról kevés a rege Imdb Trivián és Wikipédián :D

9 - Vélemények

2015-06-06 16:54.54

(Újranézve a végét, elég Világok harcás lett, és a robotok is emlékeztettek rá, de kit izgat)

2015-06-06 00:59.09

Igaz az az állítás, hogy ez a film nem tökéletes.
De ettől még bőven nyújthat maximális szórakozást, ahogy velem meg is tette. Bár nem egy nagy falat a maga 1 óra 15 percével (kb.), de kétség kívül egy értékes egy óra tizenöt percet láttam.

A 9 egy 10 perces szavak nélküli rövid film volt kezdetben, ennek adózott tisztelettel a hosszabb verzió első 10 perce is, mert ott sem volt beszéd. De szerintem nem bántuk meg, hogy később megszólalt, mert minden szinkronhang helyén volt és bevallom nekem külön öröm volt a két öreget egy filmben hallani szinkronizálni. Plummer és Landau is olyan legendák, akiket becsülnünk kell és tessék több munkát kapni, főleg az utóbbihoz szólok. Szerintem ide is csak úgy került be, hogy Tim Burton minden követ megmozgatott ehhez az alkotáshoz. Kicsit kilépve produceri köréből, bizonyos fokig a látványt is segítette, megszerezte Danny Elfmant (aki szintén csak besegített Deborah Lurie-nak) és az imént említett dédelgetett Lugosiját :). De azért a többi szinkronnév is önmagáért beszél és szerintem ez egy kivételesen jól sikerült hangmunka is lett, megveregethetik a vállukat.

De másszunk egy kicsit bele a 9 világába. Ez megint az az animációs film, amire én nem vinném el a gyerekemet, sőt, ez még a felnőtt korosztályból is csak azoknak ajánlott, akik a depresszív sötétséget jobban bírják, mert itt aztán akad. De még a Burtontől megszokott mértékhez képest is jó sok sötétség, pesszimizmus és depresszív hangulat szorult a kis falatka mesébe. Éppen ezért amikor a szokványosabb és pozitívabb mesei elemekhez nyúltak, a néző már szinte drukkolt egy-egy disneys húzáshoz, hogy legalább legyen egy aprócska fény ebben a nagyon lehangolt, posztapokaliptikus és kissé horrorisztikus világban. Eleve mi más is lehetne egy posztháborús (erősen a II. vh-ra utalva) korszak, melynek külalakja mintha egy drezdai bombázás vagy egy nürnbergi bombázás utáni képét adná vissza. Nem tudjuk pontosan az országot, csak annyit, hogy a tudóst Oppenheimernek hívják, ami pedig az atombomba korszakára utal. Ezt a kettőt összeadva még megtoldotta egy kis cyberpunk roboturalommal és egy finom steampunk külalakkal, főként a kis robotbabák, illetve a tárgyak némelyike erre mutat. Egyszóval egy precíz keverék, de ez önmagában még nem adná el a filmet, kellett hozzá egy tetszetős sztori.
Egy tudós - aki mintha macska lenne - lelkét 9 darabra osztja és mind a 9-nek más személyiségjegy jutott. Van bátor, tudós, őrült, erős, vannak jók, van mogorva vénember, stb. Tovább adja magát, hogy legalább a kis rongybaba szerű robotok túléljék a háború okozta csapásokat és ad nekik egy szerkezetet, amivel gyakorlatilag a saját halálukat is okozhatják mindamellett, hogy egyben meg is menthetik magukat vele. Küldetésük egyik része, hogy végleg pusztítsák el selejt robotját, ami gyakorlatilag az egész pusztulást okozta. Persze ha ezzel sikerrel is járnak, már régen késő cselekedni és kétséges, hogy ezután egyáltalán élhetnek-e bármilyen életet is az emberlelkű robotok. Ez a melankólia teszi szerintem ilyen egyedivé és emlékezetessé a 9-et, mert itt szinte kizárt a happy end, kizárt az, hogy bármennyire is próbálnak enyhíteni ezen, de lehet pozitív világot és életszemléletet teremteni benne.

Ezért nem ajánlanám gyerekeknek, mert utána nem lesz kellemes érzése senkinek. Ennek ellenére egy igazi élmény. Sok akcióval, sok küzdelemmel, még több szívvel és sokszor 1-2 könnycseppel is a részemről. De tényleg nem hibátlan, túl tömény, még egy órát adtam volna neki. Akkor több agyasságot, több háttérinfót és több karakterépítést beépíthettek volna, amikben néha hiányos volt a 9. Megkívánta volna ezeket a részleteket, mert ez egy olyan érdekes világ volt, amit bár még bővíthettek volna.

Nekem ettől még megéri a maximális pontomat. Biztos újranézem még jó párszor.

Milyen magyar filmeket kellene forgatni!?

2015-06-05 20:09.18

Reális történelmi szemlélet. No ezt kívánom én is :)

Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

2015-06-05 16:53.44

9 (2009), 5*

Hangya - Vélemények

2015-06-04 20:15.58

Persze. A hangya.

Dűne (1984) - Vélemények

2015-06-04 12:16.23

A Dűne című könyv talán az egyik legmarkánsabb, leglegendásabb sci-fi történet még a mai napig is. Nagyon nagy veszteség számomra, hogy egészen idáig nem került a kezembe, ezt majd feltétlenül pótlom.
Igaz a sci-fi az itt is ugyanúgy idézőjelben szerepel, mint a Star Wars esetén. Kívülről persze annak tűnik, mert vannak bolygóközi utazások, űrhajók, futurisztikus fegyverek, de ha a mélyére megyünk, ez egy politikai párharc, ami egy bibliai messiástörténetbe fordul át (mint a Mátrix esetén). De pont ezért jó, pont emiatt lett különálló a többitől. Meg persze a nagy kukacai miatt.
De hogy hogyan boldogult ezzel David Lynch? Számomra az ő munkája pont az inverze volt Peter Jackson Hobbit munkájának, aki kipótolta fantáziájával, és 3 részre duzzasztotta a sokkal kevesebb alapanyaggal rendelkező könyvet. Lynch pedig oly mértékben összetömörített mindent, hogy ez pedig emiatt lett nehezebben élvezhető. Már az első 5 percben megbombáznak minket vagy 8 névvel. Felvonultatnak olyan személyeket, amikről semmit sem tudunk, felvezetésüket pedig teljesen kihagyják. Magyarán A Dűne azt kívánta meg, hogy már előzetes tudással rendelkezzünk róla, holott egy könyvadaptációnak pont a mű bemutatása lenne a célja.
De hova csodálkozzunk, 2 és negyed óra egy több száz oldalas, folytatásos könyv adaptálásához igen szűkös idő, így Lynch megoldásai sem lehetettek precízek és embertkímélőek, hanem egyből a sűrűjébe dobta bele a nézőt, hátha egyszer csak majd felveszi a fonalat. Közben nem mélyít el semmit, magát a sztori magját csak a felszínen kapargatja. Az eseményeket szépen sorba helyezi, de a karakterek sem lettek rétegesek, és az események között sajátosan, lynchesen próbálta kitölteni az űrt. Ez a szokásos lynches katyvaszt jelenti, azaz a kísérleti-avantgard módszereket, melyekkel megalkotta a szürreális álomszekvenciákat. Ha megnézzük többi művét, ebből még így is kevés jutott ki a Dűnénk, de ha magát a filmet nézzük, akkor kicsit eltúlozta.
Sok a vita arról, hogy a belső monológokat most szeressük-e vagy sem. Nekem személy szerint nem volt vele bajom, mert Frank Herbert regényéhez így egy kicsit hasonlatosabb lett és még magának az írónak sem voltak ezzel problémái. De ez is és Lynch egyéb jegyei is valóban a midcult felé terelték az amúgy blockbusternek és igazi stúdiómozinak szánt filmet. Volt egy korábbi koncepciója is az adaptációnak Jodorowsky vezetésével, azt pont azért mondták vissza, mert nem tűnt "eléggé hollywoodinak". Kíváncsi vagyok, hogy erre aztán mit mondtak.

Maga a film szerintem nem olyan katasztrófa, mint ahogy azt sokan - köztük maga a rendező - beállítják. Mert minden hibája ellenére sikeresen megteremtettek egy szerethető, egy hihető és egy színes univerzumot. Hatalmas erőfeszítések és pénzek voltak a díszletekben (csak szerintem lett kicsit steampunk?), a jelmezekben, és a robotokban is, ugyanis ezek nem CGI kukackák. Még szerencse, hisz a filmből is kiderül, hogy a speciális effektek nem voltak éppen a toppon ekkoriban, de szerintem ez speciel egy kevésbé zavaró tényező volt. A nevek mellett se menjünk el, mert abból aztán volt bőven, pedig többeknek nem jutott több, mint 5 perc onscreen. Voltak itt éppen frissen felfedezett vagy import sztárok, volt itt nem egy debütáló, vagy olyan, akit ez a film pályára állított (Patrick Stewart pl.) és még vén rókákból is volt 1-2. És persze itt alapoztuk meg a MacLachlan-Lynch párost is, mely azóta is kisebb megszakításokkal, de tart. Tehát ha más nem, a nevek mindenkit meggyőzhetnek a külsőségeken kívül, és esetleg a zene, amit a Toto kitűnően elkészített.
A mondanivaló is helyenként igen zavaros volt, akárcsak az adaptált történettöredékek. Paul Atreides néha úgy viselkedett, mint egy robot, aki hirtelen egy mindent látó messiássá vált, úgy, hogy a feminizmust teljesen fenékbe rúgta sok kijelentésével. Emellett voltak finom homoszexuális utalások is itt a Harkonnen ház körül és akörül a kopasz női szekta körül (ez nem is tűnt fel egyáltalán, de sok helyen írják), de ehhez is teljesen homofób áll hozzá és szinte démonizálja az ellenséges klán tagjait. Én komolyan mondom azt hittem az elején, hogy az a dinasztia inkább a szovjetekre utal ezzel a Vladimir névvel és a vörös hajjal ( :D ), no meg a kissé tudományos-inváziós sci-fiket idéző ruháikkal és laborjaikkal. De jézusom, de nagyot tévedtem. Vagy nem. Nem tudom, hogy ezek az apró finomságok a rendező vagy az író számlájára írható, de nem győzik hangsúlyozni "a fehér nép büszke heteroszexuális férfi gyermeki" énjüket.
Sok minden nem derül ki a Hangról sem és az Élet vízéről sem, szintén csak megkapargatta ezeket Lynch, de semmi mélysége ezeknek a plotrészeknek, pedig érzem én, hogy elég fontos.

De valóban ez a sztori minimum egy több részes filmet, de inkább egy minisorozatot kíván. Úgy hallottam, hogy a későbbi újragondolások is csak gyenge próbálkozások. Ez az a film, ami elbírna egy remake-et. Kap egy nagyon gyenge 4-est.

Sean Pertwee - Vélemények

2015-06-04 10:45.32

Isten éltesse a Doctor fiát, Alfredot!

Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

2015-06-04 00:39.13

Dűne (1984), 4*

2015-06-02 08:00.08

Angst (1983), 5*

Ha szerepelne itt, de sajnos nem.

elejére ... 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk