Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Deadpool & Rozsomák *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Adj egy esélyt! - Cinemax, 06:01 |
Érvek és életek - Filmbox Extra HD, 06:20 |
Gumball csodálatos világa - Cartoon Network, 06:30 |
Kiskarácsony mindenáron - Film+, 06:45 |
Maszk - RTL Három, 07:00 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Patrick Warburton (60) |
Kútvölgyi Erzsébet (74) |
D. B. Sweeney (63) |
Olga Kurylenko (45) |
Harland Williams (62) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Borotvaélen |
Jeff Daniels |
2016-03-13 18:53.07 |
Upppsz, ez rossz helyre ment.
Ez a Part 2-nek szólt :D |
2016-03-13 18:52.35 |
Az Éhezők viadala elolvasta a „Hogyan zárjuk le történetünket a lehető legrosszabb módon” c. könyvet, és úgy látom, hogy valamennyi jótanácsod megfogadott belőle.
Első körben azt szeretném tudni, hogy mi a kénköves pokol akart ez lenni? A második meg, hogy jól láttam, hogy nem volt a vége feliratoknál semmi tiszteletbeli említés Hoffmannal kapcsolatban? Például egy In Memoriam, vagy egy „For…” vagy ilyesmi? Mivel ez volt (sajnos) az utolsó szerepe, ezt erős tapintatlanságnak érzem, de lehet csak nem vártam eleget a legvégén. SPOILERVÉSZ közeleg. Hol is kéne ezt kezdeni. Talán ott, hogy ennél érdektelenebbül nem is lehetett volna ember fia képes ezt a szériát lezárni. A két és negyed órájának egyik fele dumálgatással ment el, másik fele pedig random jelenetek össze-vissza rakásával, és olyan hatalmas cselekménypontok kivágásával, amit még a Prometheus is letagadna. Az elején még nem is volt kifogásolható a gyors startolás, mert tudtam, hogy kell az idő – azaz az első 15 percben már mindenki harcra készen állt a főváros előtt. Mondom rendben….kicsit gyors, de rendben. De körülbelül ez a 15 perc volt a film leglogikusabb pontja, innentől kezdve szinte végigröhögtem az eseményeket. Az, hogy Hunger games szerű játékot folytatnak a fővárosban, már eleve elvigyorít. 10 fős csapat helyett mondjuk a maradék pár száz lázadó is elindulhatna bevenni a várost, hogy úgy nézzen ki, mint egy realisztikus film. Erről a kívánalomról aztán végleg lemondhatunk a film közepére, ahol egy hatalmas olajfolyótól kezdve láthatunk alien-mutánsokat is, amivel szépen tisztelgett a mű mondjuk a Legenda vagyok (szintén Francis Lawrence film…) előtt, de itt csak a fejet fájdította, olyan oda nem illő volt. Az is kifejezetten vicces volt így visszatekintve, hogy egy rakás eddig megismert karaktertől olyan gyorsan és könnyedén váltunk meg, mintha csak statisztálni ugrottak volna be. A Primre irányult gyász nem tartott 10 másodpercig sem, pedig az ő segge megmentése volt a lényeg az előző három részből 2–ben. Finnick szintén ugyanez. Oda se bagóztunk. Maga az egész támadás a vicc kategóriát ütögette és egyre inkább az a gyanúm, hogy azért, mert erre már nem jutott pénz. Vagy hogy volt ez? Konkrétan nem láttunk semmit csak egy bombát, ami a tömegen landolt. És kész, a lázadók már el is foglalták az elnöki palotát. Pfff, mi? Hol a katonaság? Hol a média? Hol vannak a royalisták? Hol van az az asztaltársaság a film elejéről? Mi történik? Miért látjuk fogolyként a következő jelentben Snowt? Mondom, az egész egy nagy katyvasz. És még az is agyonvagdosva, elkapkodva. A film végi „fordulat” meg megérdemli az idézőjelet, mert ennél feltűnőbben előkészített fordulatot rég láttam. Lehet, hogy egy 11 évest még meglep mondjuk, de én már kicsit öreg vagyok ahhoz, hogy ne tűnjön fel az ilyesmi. És mivel ez akart a tetőpont lenni, egy lassú taps-sal tudom csak honorálni. Az a szenvedéshalmaz, ami Pita és Katniss körül ment, mint mindig, már nem is érdemes kommentálni. A harmadik rész végére sem tudtam eldönteni, hogy ez most csak időhúzás, vagy altatás, vagy mindkettő. De az biztos, hogy se többek, se kevesebbek nem lennénk, ha ezeket a hosszas beszélgetéseket mellőznénk. Hála a jó istennek ettől a franchise-tól (nem áltatom magam, lesz itt még ahonnan ez jött) is búcsút vettünk. Éppen ideje volt. Bár lett volna méltóbb lezárása – ahogy az egyik legnagyobb színészének is, Philip Seymour Hoffmannak. De hát ez jutott. Volt legalább annyi tisztesség bennük, hogy CGI-jal kibővítették az egyik jelenetét.....de az, hogy a végén ki se írjanak egy búcsúzást, na ahhoz már arc kell. Na mindegy, csak miatta és maximum Sutherland miatt adom meg neki az így is kegyes 2*-ot. De nekem még ennyit se ért. |
2016-03-13 17:38.07 |
Éhezők viadala: Utcsó rész 2. része., 2* |
2016-03-13 00:26.47 |
Zootropolis, 4*
Aljas nyolcas, 4* |
2016-03-05 14:21.45 |
Emlékszem, hogy mikor ez a film kijött, mindenki első látásra megkedvelte. Volt is rá okunk. Az ellenszenvek akkor kezdtek felerősödni, mikor megláttuk, hogy hogy teszi zsebre a díjakat. Magam is fröcsögtem miatta nem keveset ekkortájt, mert én sem éreztem ezt egy NYOLC Oscar-díjat érdemes alkotásnak.
Ilyenkor elővesszük a szokásos kérdéseket, hogy vajon mire fel ez a kivételezés? Politika? PC? Eredetiség? Vagy valami nagyon pénzes ember áll mögötte, aki szépen lassan megvásárolta a díjakat? (ne legyünk naivak, ilyen is van). Aztán rájöttem, hogy ebben inkább üzlet-politika állhat és a kísérlet arra, hogy egy filmmel összekössék a két konkurens filmgyártó Wood-ot, a Holly-t és a Bolly-t. Danny Boyle szándékát nem ismerem és nem is firtatom, de nem zárom ki, hogy egy ilyen film akárkinek a tollából ugyanígy megszületett volna előbb-utóbb. Bollywood egy igen zárt világ, ahová az utóbbi időben próbálnak beférkőzni a nagy stúdiók, hogy ott letegyenek leánystúdiókat, amik aztán szépen szállítják haza a nagy köteg pénzeket. Iszonyatosan nagy piac a hindi filmgyár, aminek befolyása az arab és a kelet-ázsiai régiót is érinti, ami kb. 3 milliárd embert jelent, akik szeretnek is moziba járni. Ennek ügyes felismerésének eredménye vagy inkább eszköze lehetett a Gettó milliomos, ami megalkotott egy nyugati szemléletű, nyugati formájú, nyugati (de indiai származású!) főszereplőkkel összetákolt filmet - hogy mi is tudjuk fogyasztani, és elhelyezték Indiába, beletettek 2-3 bollywoodi színészt mellékszerepelni (az egyik legnagyobb színészüket is be akarták tenni, de nem sikerült), erősen utalgattak különböző finom vonásokkal az ottani filmiparra a két fiatal szerelmes pár történetével/a film végi dallal és tánccal/ a Bollywoodi színészvilág koronázatlan királyával, akiért a kis Jamal a szarba is beugrott (Bár Bachchan urat csak "éreztük", de nem jelent meg teljes valójában)...és talán még A. R. Rachman is ez a kategória, akit ott hatalmas becsben tartanak. Én ennek tulajdonítom a túldíjazást. Ezen kívül nem nagyon szeretném bántani a filmet, mert szerintem nagyon jó lett. Igaz Dev Patellel itt még nem békültem ki, de ekkor még nem is állt nagy tapasztalat a háta mögött, csak a Skins. Őszintén szólva a gyerek színészek egy fokkal jobbak is voltak, mint a felnőtt valójuk, de Patelen kívül egyik színész sem okozott csalódást. Jól bemutatta, hogy mik a különbségek manapság az indiai társadalomban, azt is, hogy milyen szörnyű az alvilága, és azt is, hogy mennyire gonosz hely a Legyen Ön is milliomos arrafelé (:D). Szerethető alkotás...de nem annyira, mint szerették volna, hogy szeressük. |
2016-03-01 14:03.44 |
Nyugodj békében Ed :( |
2016-03-01 14:01.25 |
Ne nézz vissza (1973), 4* |
2016-02-29 18:40.31 |
Egyetértés :)
Én is ezért az alakításáért adtam volna oda leginkább az Oscart neki. És a Djangoért. |
2016-02-29 10:47.20 |
Gratulálok a filmnek, megérdemelte azért! Ha már így mozog a szekér, ne álljon meg, tessék gyártani a további filmeket Nemes úr! |
2016-02-28 22:00.24 |
Az önéletrajzi könyve is? |
2016-02-28 14:45.55 |
Etűdök gépzongorára (1977), 4* |
2016-02-27 14:32.51 |
A szabadság fantomja (1974), 4* |
2016-02-26 00:55.47 |
Az idei mezőny 1-2 kategória kivételével szerintem nagyon gyenge. Most konkrétan egy férfinek sem tudnám odaadni jó szívvel a szobrot. Leonak is csak azért, hogy ne siránkozzunk már miatta többet és érjen véget a "no oscar for Leo" poén. |
2016-02-25 14:34.07 |
Hogyne kapna. Az Agymanók simán hazaviszi az animációt. Én még a legjobb film kategóriában is neveztem volna személy szerint. |
2016-02-24 13:04.06 |
A nagy zabálás (1973), 4* |
2016-02-23 09:38.54 |
A márványember (1977), 5* |
2016-02-21 14:50.34 |
11 általa rendezett film megnézésével most már jogot érzek rá, hogy értékeljem a mestert.
Valóban nagyon igaz állítás az, hogy nemcsak a távol-kelet egyik valaha élt legnagyobb művésze volt, de a nyugati filmkultúrára gyakorolt hatása tekintetében is előrébb járt, mint társai. Ennek mondjuk az egyik oka az, hogy az ő lábai előtt pont az új-hollywoodot megteremtő triász hajbókolt Spielberg, Lucas és Coppola személyében, akik még mindig az elöljáróinak számítanak. De ha ettől eltekintek és szigorúan saját keretei között nézem a filmjeit, akkor az a helyzet, hogy nekem nem vált a legnagyobb kedvencemmé. Ennek gondolom az az oka, hogy még mindig nem érzem magamhoz elég közel a japán filmkészítési stílust és nem tudom megszokni a színészvezetést sem. De ettől eltekintve mindig nagyon tudom szeretni az ötleteit kivitelezést és történetet tekintve is. És pont azt a tendenciáját szeretem legjobban, hogy nem csak egyoldalú ötletekkel rukkolt elő, hanem szinte felváltva rendezett történelmi és kortárs drámákat, azon belül is tett egy szép nagy kört: láthattunk tőle western műfajt, orosz drámát, Shakespeare-feldolgozást, szóval mondhatni elég eklektikus karrierje volt. Az én személyes kedvenceim (eddig) a Hét szamuráj és az Élni c. filmje volt, mellé harmadiknak talán Véres trónt hoznám, de sok nagy filmjét nem vettem még szemügyre. Egy szubjektív plusz pontot adok Kurosawának azért, hogy mindig ugyanazokkal az arcokkal dolgozott. Ezt azoknál a rendezőknél szeretem kiemelni, akik színészeiket sokoldalúan is szeretik használni. No nem mintha Mifune egy kaméleon színész lett volna, de sosem volt olyan eset, hogy ne tetszett volna, amit csinál, még akkor is, ha általában heves és morgós fickókat alakított. NO DE Takashi Shimura már más tészta. Sosem láttam ugyanúgy alakítani, és még a hangjával is szépen játszott. Hatalmas formátumú színész volt, éppen ezért tudok haragudni a direktor úrra, hogy egy idő után őt félre tette, és pár másodperces szerepeket adott aztán neki. Az Élni c. filmjében láthattuk szerintem a legjobb alakítást a Kurosawa művek történetében, melyet Shimura számlájára írhatunk. Nakadai volt a harmadik leading man-e, aki szintén benne volt (inkább)a 60-as évektől kezdve a filmek többségében, és a Mifune korszak után léphetett is egyet előre a ranglétrán, de sajnos az a sors jutott neki, hogy "űrt töltsön be" a két zseni lelépte után. Ezért is teszem őt a dobogó 3. fokára. Ma még csak 4-esre értékelem a kameramozgás és esőcsinálás koronázatlan királyát, de ki tudja mit hoz a holnap. |
2016-02-20 13:57.42 |
Kétséget kizáróan az év egyik, hanem a legerősebb drámája ez kérem szépen. Ez részben azért is adódik, mert erős drámák terén igen száraz volt ez az év, és természetesen azért is, mert önmaga zsenialitásának köszönheti mindezt a Szoba.
Nagyon ritka az, amikor Oscar-szintre kúsznak fel a függetlenfilmek a díjazást tekintve, de nem is volt kérdés, hogy Abrahamson műve megérdemli ezt a szintet. Persze ennek nem minőségbéli okai szoktak lenni, inkább az, hogy pótolni kell a nagy stúdiók melodráma kiesését a kisebb stúdiók által készítettekkel. Ahogy tapasztaltam a mainstreamben már amúgy is kevesebb az igazán erős, velős dráma, mint korábban. Maximum a direkt Oscarra-gyártott filmekről lehet itt beszélni, de azoknak is van már egyfajta szabványuk. A szoba minden ilyesmit kikerült szerencsére. Mély volt, megrázó alapnyaggal, kiváló színészválasztásokkal és mértékletes előadással. Egy beteg fickó által évekig fogva tartott nő és fogságban született fia kálváriáját láthatjuk abszolúte szubjektív nézőpontból, a fiúéból, aki ezelőtt még sosem ismerte a külvilágot. Az ő belső univerzuma sok kis világból tevődött össze, melynek bemutatásától mind a tíz ujjamat megnyaltam. Lassan magyarázták, hogy mi is értsük, nem tették túl romantikussá és mindehhez hozzájött a kisfiú hibátlan alakítása, mely a film motorját képezte. Nagyon élvezetes volt azt látni, ahogy mindent először megtapasztal, és borzasztóan bele tudtam élni magam minden egyes momentumába. Mellette ott volt az anya, aki egy idő után már csak azért nem adta fel az életét, hogy a fiát segítse, de mint kiderült, inkább a fiú volt az, aki neki segített. Bár a film úgy érvel, hogy önző módon tartotta magánál a fiút a saját érdekei miatt, én nem hiszem, hogy ez teljesen korrekt meglátás. De mindegy, ezen jót lehetne vitázni. Brie Larson zsebében kell, hogy legyen az a szobor. Mióta láttam a Short Term 12-et, éreztem, hogy ez a lány egy szép napon a legnagyobb színésznők között lesz számon tartva, akit nagyon remélem, hogy a mainstream világa nem "ront meg" és megmarad erős drámai színésznőnek. Kitűnően hozta a fiatal anya szerepét, aki szabadulása után érzelmileg labilissá válik. De való igaz, ez Jacob Tremblay-jel volt teljes, a kettejük között lévő kémia csinálta meg ezt az egész filmet. Nem csöpögős, tökéletesen mértéktartó dráma, melynek erőssége a borzalmas témájában és a két színészében van. De tényleg, horrorisztikus belegondolni, hogy hány ilyen férfi lehet a világban, aki ezt teszi, és még csak nem is sejtenénk. Reális, kemény, szíven ütő, megható. Az év egyik legjobb filmje! |
2016-02-19 22:17.25 |
Hidd el, ezt a filmet a legkevésbé sem célszerű egy étel-skálán értékelni. Nagyon nagyon nem :D :D |
2016-02-19 19:09.33 |
A szoba (2015), 5* |
2016-02-18 23:54.01 |
Na jól van, látom lejjebb is filmszakos kollégák vannak, mert ritkán nézi ezt meg valaki önszántából. Jobb, ha kötelezőként feladják :D
Valóban egy fokkal jobban tudod értelmezni az emberi elme eme végtermékét, ha van mellette egy kontextus, amit már beléd vertek. A 60-as évek végi baloldali diákmozgalmak igencsak megkutyulták az akkori általános felfogást az értékrendektől. Elitellenesek lettek, államellenesek, de legfőképpen minden bevett idea ellen lázadoztak. Maot, Sztálint, Lenint, Marxot kezdtek el olvasni nyugaton is, mert az eddig megszilárdult lelki egyensúlyt a közelgő vietnámi háború, a merényletek, a hidegháború felforrósodása kibillentette és az emberek próbáltak alternatívákat keresni...és hogy, hogy nem a másik oldal dogmáiban találták meg. Persze ők nem tudták, hogy ezek diktatórikus keretek között milyen körülményeket teremtettek a Fal innenső oldalán, de azért biztos, ami biztos intellektuális és fizikai lázongásokba is kezdtek egyaránt. A Sweet movie ennek a trendnek az egyik kései kivetülése, mikor már ismételten megszilárdult a korábbi hatalom, ami sikeresen visszaszorította a hippiket és a baloldali gondolkozókat (akik később radikalizálódtak). Ezért kellett még erősebben odavágni, és mint ilyen, minden porcikájában botránkoztatni akart. De hogy is néz ki ez a film? Inkább hogy nem! Nincs narratíva, ehelyett minden tabu témát kiforgat apróbb szekvenciákban. A fogyasztói társadalom, az ideológia, az emberrel való bánásmód, a gyerekkel való bánásmód, a freudi pszichoanalízis alapjai, a társadalmi osztályok, és úgy eleve a kapitalista "züllés" mind mind megkapja a maga görbetükrét a világ legízléstelenebb, gusztustalanabb, aberráltabb módján. Mert minél grafikusabban ábrázolunk, az annál hatásosabb. Makavejev is ezt gondolhatta, és szerintem azt is, hogy ennek muszáj ezt az undort kiváltania. Ezért is furcsállom, hogy valaki szemrebbenés nélkül megadja rá a maximális pontot. A negatív értékelés elérése lehetett itt a cél, mert az elrettentés is tanít és az is emlékezetessé tesz, márpedig egy polgárpukkasztó kritika arra hivatott, hogy utálatot váltson ki belőlünk. Ezért sem ítélem meg az itteni értékeléseket. Erre a filmre nincs is jó skála. Én ilyenkor egy baráti 3-ast adok, hogy mindenki kielégüljön, de nincs is értelme itt értékelgetni. Amitől ez a film fáj és undorító, az alattam szépen össze van szedve. Hányás, nudizmus, szex, szarás, gyermekmolesztálás, rengeteg édesség (az a sok cukor így távolról is diabéteszt okozott nálam), gore jelenetek, pisálás, és se eleje, se vége szekvenciák. Művészfilm at its best. Méghozzá egy olyan, amit nem lehet jó szívvel ajánlani senkinek. Úgyhogy ne is nézze meg olyan ember, akinek nincs feladva házinak. |
2016-02-18 23:29.48 |
Sweet movie (1974)
Haha, nem találták fel még azt a skálát, amin értékelni lehetne ezt a filmet :D |
2016-02-16 00:08.21 |
A kém, aki szeretett engem (1977), 4* |
2016-02-15 18:09.15 |
Nagyon kiváló választás! És egyetértek, ez a film és a Hét szamuráj áll Kurosawa filmográfiájának tetején. |
2016-02-13 23:10.15 |
Ki mondta, hogy fennakadtam rajta. Épp azt magyaráztam, hogy ez miért érthető. Olvass vissza. |
2016-02-13 22:58.55 |
Akkor most álljon itt egy olyan ember véleménye, aki meg is nézte a filmet és nem csak a levegőbe köpköd.
Hova tagadjam. Én sem vagyok nagy rajongója a menekült témának, és igen nekem sem jó azt látni, hogy az az Európa, amit egykor ismertünk a legdrasztikusabb változása felé halad hónapról hónapra ahogy a harmadik világ tömegei elárasztják. De ha ki tudnak belőle emelni egy olyan szeletet, amit el tudnak adni élvezetesen, akkor az ellen semmi kifogásom. A Dheepan egy idéző jelbe tett családról szól, méghozzá azért tettük idéző jelbe, mert ők egy furfangos módon szöktek a Srí Lanka-i pokolból Franciaországba: összeállt egy idegen nő, férfi, és lány a papírok érvényessége kedvéért. No de a franciáknál sem arany az élet, mert egy elég lepukkadt migráns-blokkban kapnak szállást és munkát, mondhatni a gettónak is egy lehangoltabb részén. Itt próbálnak beilleszkedni és megküzdeni az elemekkel - ez esetben a körülöttük élő gangekkel. Elsőre ez egy kemény diónak tűnik, de egyáltalán nem lepi el az érvágós tragikum. Inkább kicsit lassúbb folyású, hangulatváltós, ami folyamatosan fokozódik, egészen egy brutális katarzisig. Nagyon tetszett ez a gettós minivilág, amiben mozogtak főszereplőink, és tetszett az is, hogy a bőrszínskála minden elemét láthattuk, mondhatnánk úgy is, hogy "Franciaország 50 árnyalatát". A 3 főszereplő nem volt ugyan zseniális, de kielégítően korrektek voltak, főként a férfi (le nem írom a nevét). Nem is tudom, hogy errefele nyugaton láttunk-e már ilyen dél-indiai, srí lanka-i színészekkel és karakterekkel készült filmet, szerintem nem. Így kuriózumként is hatott egy kicsit a Dheepan. Egynek jó volt és tudom ajánlani. Nyugi, nem propagandamű, nem lesz senki sem migránsimádó tőle, ha valaki ettől tartana. |
2016-02-13 22:41.06 |
Dheepan - Egy menekült története (2015), 4*
Samba (2014), 4* Az ígéret földje (2013), 4* |
2016-02-13 22:39.19 |
Szóval most ugyanazt leírtad, mint én, csak költőibben. Áhá.
Nem azt mondom, hogy még sosem készült amerikai film a keleti frontról, de azért nem tudnék sorfalat állítani belőlük. |
2016-02-08 09:10.29 |
Sajnos az ilyen típusú oknyomozós filmeknél mindig fennáll a lehetőség, hogy a fantasztikus téma ellenére is lassú folyású, akadozó filmet kapunk. Ezeket nem lehet annyi akcióval megtölteni, itt egyedül a téma göngyölítése az, ami felfokozhatja a hangulatot, vagy sem.
És mint ilyen, a Spotlight egy szerencsésebb eset, mert a katolikus egyház ilyen szintű farbarúgása egy nagyon hálás, izgalmas, botrányos téma, amire szerintem mindenki kíváncsi. Egy bostoni lap néhány pap vádolásából az egész rendszer vádolásába csap át, ami egy életre beizzította az egyházról alkotott előítéleteinket és sztereotípiáinkat. De nem csak az a szomorú, hogy ez a világban a katolikusoknál egyedülálló, hanem az is, hogy ezt ők is tudták és hosszú-hosszú évekig takargatták a nyilvánosság elöl - ezzel is bűnrészességet vállalva. Ez gondolom nagyon fáj a mélyen hívő embereknek, és ezt meg is lehet érteni. Ahogy a filmből is jól kivehető volt, ez nem csak a gyermeki lelkek megnyomorodásával, de sokszor a teljes elpusztításával is járt, különösen egy olyan országban, ahol ilyen nagy hangsúlyt kap a vallás. Nálunk biztosan nem lehetett volna ekkora sztorit kerekíteni belőle, mert az USA-hoz képest itthon csak pislákol ez a felekezet. Visszatérve a kivitelezésre: olyan sok kivetnivalóm azért nem volt. Telitalálat a casting, bár senki sem szobrot érdemlően teljesített. Mondjuk itt kollektíve dolgoztak a színészek, nem volt különösebb főszereplő és megvilágított személy. A filmzene nekem annyira nem illett a filmhez, olyan amatőrnek tűnt, de minden más jó lett, még annak ellenére is, hogy a helyenkénti akadozást ez a mű sem tudta kikerülni. Egyszer nézős, de annak nagyon jó. (Szobrot nem hiszem, hogy fog kapni, és nem a téma miatt) |
2016-02-08 08:28.26 |
Spotlight (2016), 4* |