Chris92 hozzászólásai

Ugrás Chris92 adatlapjára
elejére 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 ... végére

Éjszakai játék - Vélemények

2018-03-24 20:28.16

Habár a végére kicsit túltolják a sztori csavargatását, még így is az egyik legkellemesebb meglepetés, amit az utóbbi időkben vígjátékfronton ért. Szórakoztató, pörgős, vicces és néhol meglepően sötét, feszült, thriller-elemekkel operáló film, ami nem fél olyan megoldásokhoz folyamodni, amire nem számítanánk. Élvezetes nézni, ahogy hőseink nyomoznak és szépen lépésről-lépésre összerakják az eseményeket, a színészgárda remek (Jesse Plemons a parás szomszédként abszolút csúcs), a Daley-Goldstein rendezőpáros pedig alkalmanként olyan igényesen fényképezett és vágott akciójeleneteket dob be, amiket max. egy más műfajban vagy egy Netflixes sorozatban várna az ember. Remek kikapcsolódás, megérte a mozijegy árát.

Brigsby mackó - Vélemények

2018-03-14 13:17.50

Szinte már naivan optimista, életörömmel (és persze csipetnyi szomorúsággal) teli film, egy olyan témáról, amit már sokféleképpen feldolgozták, csak azt az oldalát nem, hogy vajon mit él át az, akinek az egész gyerekkora egy elrabolt élet és hazugság volt. Hogy vajon miként tudja ezt az adott illető feldolgozni, és hogy a művészet és az alkotás folyamata igenis képes gyógyító erővel hatni ránk. Dave McCary empatikus és erőtő rendezéssel, valamint az indie filmekre jellemző különleges hangulattal bontja ki ezt a történetet, a forgatókönyvön kívül pedig még az erős színészi játék (főleg Kyle Mooney és Mark Hamil nagyon jók) viszi előre. Nem tökéletes, de van, amikor nagyon kell egy ilyen csupaszív, kedves film.

Lady Bird - Vélemények

2018-03-08 09:05.09

Coming-of-age filmből láttunk már neme egyet, amitől viszont igazán emlékezetes lesz Greta Gerwig debütje, az a visszafogott, túldramatizálástól mentes megközelítés, gyakorlatilag nincs is klasszikus értelemben vett sztorija a filmnek, hanem a kamaszkort meghatározó eseményeket (barátság, szerelem, csalódás, lázadás) életszerűen tálaló jelenetek összessége, amik valahol mégis egy kerek egésszé állnak össze. Fanyar humorú dialógusok, kiváló színészek (a Brooklyn után Ronan ismét remekel), és az a jól átérezhető hangulat, amikor az ember fokozatosan kirepül a fészekből, hogy megpróbáljon saját lábra állni. Nagyon jó film.

A Pentagon titkai - Vélemények

2018-03-03 12:53.48

Profin összerakott, témában és megvalósításban is tökéletesen a díjszezonra kalibrált darab, ami Spielberg valósággal kirázott a kisujjából, ugyanakkor semmi olyan nem tartalmaz, ami nem csinált volna meg Az elnök emberei vagy a Spotlight. Sőt azokhoz képest jóval szárazabb, tényszerűbb alkotás, ami erősen belénk sulykolja az üzenetet, különösen a játékidő vége felé, ahol az öreg Steven magához hűen megint kicsit túlszalad az érzelmi hatáskeltéssel. Mindenesetre a profizmus, a jó dialógusok, meg a Hanks-Streep páros viszik a hátukon a filmet (kell is mert sokszor eléggé vontatott a tempó), de nem estem tőle hasra, és kétlem hogy az Oscar-szezon után sokat fognánk emlegetni.

Félelem és reszketés Las Vegasban - Vélemények

2018-02-28 09:00.31

"Fura emlékeim vannak erről az ideges éjszakáról Las Vegasban. Már öt éve volt? Hat? Száznak tűnik. Olyan csúcsnak, ami sosem ismétlődik meg. San Francisco a hatvanas években nagyon különleges élettér volt. De nincs magyarázat. Nincs a szavaknak, vagy a zenének, vagy az emlékeknek olyan keveréke, amely megközelítené azt az érzést, hogy tudod, hogy ott vagy és élsz, a világnak abban az időbeli és térbeli sarkában. Őrültség volt minden irányban, minden órában. Izzott a levegő mindenütt. Fantasztikus egyetemes érzés volt, hogy akármit csinálunk, az helyes, hogy nyerők vagyunk. És azt hiszem ez volt a biztosíték arra az érzésre, hogy vitathatatlan győzelmet arattunk minden fölött, ami gonosz és öreg. Nem kegyetlen, vagy katonai értelemben. Arra nem volt szükségünk. Egyszerűen érvényesült az energiánk. Minden lendületünk megvolt. Igen, egy gyönyörű magas hullám tetején lovagoltunk. És most kevesebb, mint öt évvel azután. Felmész egy meredek hegyre Las Vegasban és nyugatra nézel. És a megfelelő szemmel majdnem meglátod a magas víz nyomát. Ez az a hely, ahol a hullám végül megtört. És visszagördült." Ha úgy vesszük ez az egyik ultimate drogfilm, amiben a néző egy az egyben átéli azt a kontrollálhatatlan őrületet, amit a két főszereplő ámokfutásuk közben. Ugyanakkor Hunter S. Thompson könyve és Gilliam adaptációja nemcsak erről szól, hanem egy pengeéles szatírája az amerikai álomnak és a 60-as évek álmodozó, felszabadult drog-szex-virággenerációjnak, ami észre se vette hogyan züllik bele a dekadenciába, hogy aztán az ellenkultúra álom helyet rémálommá váljon és belefulladjon a nárcizmus, az erőszak, a kiábrándultság és az őrület örvényébe. Felejthetetlen képekkel, alakításokkal, zenével és rendezéssel felturbózott, humoros, máskor rezignált és cinikus remekmű, egy igazi kultklasszikus.

Fantomszál - Vélemények

2018-02-18 22:15.33

Furcsa élmény volt. Az a céltudatosság, profizmus és elegancia, amivel PTA összerakta szinte tanítani való, mégis végig kívülállónak éreztem magam, aki csak röpke bepillantást nyer két ember viszonyába. Az operatőri munka szédületesen jó, a rendezés profi, kimért, a vágás végig organikus, sosem kapkodó. A színészekre pedig egy rossz szavam se lehet, Daniel Day-Lewis lehengerlően játssza a maga körül mindenkit felemésztő zsenit, Vicky Krieps is szépen állja vele szemben a sarat, de nálam a csúcs mégis Lesley Manville cinikus, élesnyelvű asszisztensnője volt, arany minden jelenete és beszólása. És azt is most rögtön megmondom, hogy amit Jonny Greenwood alákomponált az szintén mesteri. Egyszerre klasszikus beütésű, mégis modernnek ható zene, ami akaratlanul is újra meg újra felcsendül a fejedben. Tetszett, de a végén valahol mégis kicsit hidegen hagyott. Érdemeit elismerem, de nem hiszem hogy újranézem.

A legsötétebb óra (2017) - Vélemények

2018-02-15 19:15.06

Valahogy sejtettem, hogy a mostani Oscar-jelölt filmek közül ez fog tetszeni a legkevésbé és bizony igazam is lett. Gary Oldman tényleg nagyot alakít (de Ben Mendelshohn is szokás szerint kiváló), de nagyon száraz, színtelen-szagtalan, by-the-numbers történelmi mozi, ami ráadásul az utolsó fél órában sokszor durván átesik a giccshatáron ebben pedig leginkább Wright rendezése a ludas. Kicsit súlytalan, kicsit giccses, néha vontatott, de egyszer még bőven nézhető.

Én, Tonya - Vélemények

2018-02-13 19:31.40

Főszereplőjéhez hasonlóan ezt tekintik a díjszezon fekete lovának, miközben jó pár kört ráver a riválisokra. Éjfekete humorú, vágtázó tempójú, profin rendezett, sokszor okosan kikacsintgató, tragikomikus szétcincálása az élsportnak, az amerikai álomnak, a médiának, miközben az amerikai munkásosztály hányattatásait és a bántalmazó kapcsolatok megnyomorító erejéről is tud egy-két szót mondani. Mindezt pazar zenékkel, vágással, remek hangulattal valamint Margot Robbie és Allison Janney atombomba erejű alakításával.

Hullagyáros - Vélemények

2018-02-10 17:43.11

Na kijárt már Adkins-nek egy jobbfajta mozi. Kis érdekesség egy 90-es évekbeli képregényen alapszik a film, aminek nagy rajongója Adkins és már jó ideje próbálta tető alá hozni, szerencséjére Jesse V. Johnson a kortárs B akciófilmek prominens direktora ki is segítette, az eredmény pedig egy egyszerű, de stílusos, tökös mozi, ami sokat köszönhet a sajátos, brit gengszertfilmes, Guy Ritche-t nemegyszer megidéző stílusának, nem mellesleg látszik hogy volt pénz tisztes technikai csomagolásba tenni az egészet. Ezen felül Johnson remek stábot hozott össze, az Adkins ellen küldött bérgyilkososztagban van egy-két vérprofi arc (Michael Jai White, Ray Park) akik tényleg nem kispályások ha bunyóról van szó, de Amy Johnston is remekül helytáll, Ray Stevenson pedig simán lejátszik mindenkit. Humorral és beszólássokkal se spórolnak az alkotók, a bunyók kellően dinamikusak, véresek, a stáb rendesen megdolgozott a pénzért. Régivágású, pofás szórakoztató mozi, simán jobb élmény nem egy szeméthez képest, ami nagyvásznat kap.

Transformers: Az utolsó lovag - Vélemények

2018-02-10 09:19.37

Itt már a csúcskategóriás CGI, meg a sokk robbanás se segített. Nincsenek nagy illúzióim, amikor berakok egy Michael Bay-féle Transformers filmet. Betonegyszerű sztori, hülye humor, hülye mellékszereplők, hősies katonaság, Optimus lenyom néhány monológot, aztán jön a tökéletesen kivitelezett zúzda. Feltéve ha A-ból B-be, majd C-be mennek a karakterek, és nem próbálják az egészet túlvariálni. Hát itt most sikerült, az előző négy rész ki lett kukázva, helyette alternatív történelem Artúr királlyal, nácikkal meg minden egyébbel. Teljességgel értelmezhetetlen, amit itt sztori néven látunk, annyira inkoherens, összefüggéstelen, hogy egy idő után nem bírtam értelmezni, amit látok. A humor és a karakterek fárasztóbbak mint valaha, és már az akciókon is érződik, hogy Bay szart az egészbe, meg se közelítik az előző részek csatáit. Két és fél óra kínkeserves hülyeség, amit már én se bírtam élvezni, remélem Sir Anthony Hopkins-t jól megfizették az itteni szerepléséért.

A víz érintése - Vélemények

2018-02-07 13:21.28

A kicsit gyengébben sikerült Bíborhegy után kicsit aggódtam, hogy Del Toro talán kiégett, de szerencsére ez a film helyretette a dolgokat. Nemcsak vizuálisan erős, hanem valóban szívvel-lélekkel elkészített fantasy-horror-románc erős színészi játékkal, egyedi hangulattal, korhű látvánnyal és olyan témák boncolgatásával (magány, kiközösítettség, boldogság), amik ma talán még relevánsabbak. Remek film, bővebben is írtam róla (ha valakit érdekel): [link]

Gengszterzsaruk - Vélemények

2018-02-04 23:12.59

Christian Gudegast úgy döntött újrarendezi a Szemtől szemben-t, csak sajnos Gerard Butler és Pablo Schreiber párosa nincs egy szinten De Niro és Pachino párosával, ő pedig nem rendelkezik Michael Mann egyedi stílusérzékével és írói erősségeivel. Mann filmjei nem szimpla akcióthrillerek, hanem majdnemhogy posztmodern bűndrámák melyben a bűnözői és bűnüldözői lét magányosságára is erősen reflektál, jól megírt, erősen motivált karakterekkel, történetvezetéssel, egyedi hangulattal és olyan profin megkomponált akciókkal, amik szinte csak rá jellemző. Gudegast ezekből max a vizualitást tudta valamennyire átvenni, a többit kitölti fárasztó pózerkedéssel, macsó beszólásokkal, sehová se tartó (de cserébe poklian időhúzó) mellékszálakkal. Van benne két jobbfajta tűzpárbaj, de közel két óra keménykedő gittrágást végigülni érte nem kifizetődő.

Szemfényvesztők 2. - Vélemények

2018-02-03 23:18.24

Ha lenne olyan verseny a filmek között, ami célul azt tűzné ki, hogy minél több híres színészt kell összegyűjteni, hogy a lehető legátéltebb komolysággal mondjanak és csináljanak totális baromságokat...akkor Jon Chu mozija simán dobogóközelbe kerülne. Már az első rész is olyan volt, hogy leginkább szódával és 50%-ra tekert agyműködéssel lehetett élvezni, itt viszont már tényleg eltűnik a saját seggében a film (ahogy kolléga is mondja alattam), plusz sokszor annyira hektikus az egész, mint turmixgépben rakták volna össze az egészet. Agyrágógumi a rosszabb fajtából.

Columbus - Vélemények

2018-01-28 09:29.48

Jim Jarmusch stílusában forgatott, látványban viszont a lassú sodrású művészi drámák nagymestereit (Tarkovszkij, Malick, Bergman) megidéző darab átlagemberek, átlagéletéről egy átlagos amerikai kisvárosban. Hosszú, életszerű, finom szarkasztikus humorral teli párbeszédek élethelyzetekről, architektúráról, emlékekről és meg nem hozott döntésekről egy férfi és egy nő között. Vajon mennyire lehetünk boldogok és teljesek? Kövessük-e megérzéseinket vagy a társadalmi helyzet által diktált biztonságosabb életben talájuk-e meg magunkat? Hangulatos film és szeretem is az ilyeneket, bár lehet rövidebb formában még ütősebb lett volna.

Nyugodjak békében - Vélemények

2018-01-21 22:45.21

Mark Goldblatt akció-horror-vígjátéka tipikusan az a fajta film, amit kijövetelekor alaposan elmeszeltek a kritikusok, de fokozatosan kisebb kultusz alakult ki körülötte és ma már jogosan tekinthetünk rá, úgy mint a B kategória egyik csillogó gyöngyszemére. Egy ütős alapötlet (Re-Animátor buddy movie változatban) jó kivitelezésben, pörgős tempó, morbid poénok, beszólások, Williams és Joe Piscopo remek párosat alkotnak, felbukkan a legendás Vincent Price is hozzá illő szerepben. Goldblatt mint neves akciófilm-vágó, rendezőként is tudja mit kell szállítani, fegyverdörgés, fröcsögő vér és remek effektek, a húsboltban életre kelő dögökkel való küzdelem groteszk elborultsága pedig Sam Raimi filmjeit idézi meg. Szórakoztató állatság, bűnös élvezet a javából.

The Commuter - Nincs kiszállás - Vélemények

2018-01-19 08:59.24

Liam Neeson mostani akciózós korszaka kicsit hasonló ahhoz, mint amilyen Gene Hackman-é volt a 80-as, 90-es években (Különleges küldetés, Kereszttűzben, Hajszál híján, a spanyol származású Jamue Collet-Serra-val pedig különösen termékeny párost alkotnak. Serra számlájára mindenképp felírható pozitívumnak, hogy vállaltan B kategóriás ponyvathrillereket készít, amikben ott van az erősen kikezdhető logikai bukfencek, csak ő ezt nagyobb költségvetésből és nevesebb színészekkel csinálja. Pluszban pedig van annyi stílusérzéke, hogy az embert tényleg magával ragadja a film, és Liam-el együtt kutatja a válaszokat. The Commuter ebből a szempontból kellemes néznivaló, feszült, izgalmas, noha nincs benne semmi olyan, amit már ne láttunk volna korábban. Serra jól érzékeli, hogy az idő vasfoga már Neeson-t se kíméli, így nem dobja be tízpercenként egy akciójelenetbe. Ami akció viszont van, az meglepően jól összerakott (plusz a vonatkabinok klausztrofób bezártsága csak növeli az intenzitásukat) és még a vágóollóhoz is kevesebbszer nyúl, mint Olivier Megaton a Taken folytatásokban. Egyedül az utolsó 20 percben jön be a krach, amikor a Non-Stop-hoz hasonlóan előremenekül egy bombasztikus, CGI-robbanásos fináléba, a gond az hogy ez most is szarul néz ki, nemhogy 5 év múlva. Gyenge négyes, én elvoltam vele.

Lucky (2017) - Vélemények

2018-01-13 13:45.06

Öregkor. Ha nem üt el minket egy kocsi, nem visz el 50 évesen egy szívroham vagy a rák, akkor megéli az ember. De mennyi köszönet van benne? Látni, végignézni hogyan távozik el mellőled mindenki, aki fontos volt, családtagok, barátok, ismerősök, házastárs, ha pedig nem volt gyerek vagy nincs unoka vagy szomszéd, akkor nincs aki rád nézzen. A körülötted világ legyen bármilyen kicsi vagy nagy szépen megy a maga útján, továbblép rajtad, formálódik, más generációk, más gondolkodás, ami téged követ. Ez ellen pedig nem sokat tehet az ember, maximum elfogadja mint az élet körforgását. És még mellette kiélvez minden egyes pillanatot, amit még megad neki a sors. Így van ezzel a kilencvenéves Lucky is, akinek már se családja, legjobb barátai is már fél lábbal a sírban, ő azért továbbra is minden nap felkel, jógázik, keresztrejtvényt fejt, a két lábán megy be a kisvárosba, ahol él. Minden nap elszív egy csomag cigit, az orvos már úgy van vele, hogy meg se próbálja róla lebeszélni, mert az lehet többet ártana neki. Napi találkozásait, beszélgetéseit, egy mindent megélt ember lelki utazását mutatja be John Carroll Lynch filmje. És mégis egy öregember eseménytelenséget vagy az amögött lévő rezignált beletörődöttséget, sorsszerűséget képes úgy megragadni, hogy az helyenként megható, helyenként vicces (leginkább azért mert hősünk nem finomkodik a véleménykinyilvánításban), de mindenképpen hangulatos és megkapó. Remekbeszabott epizódok sorozata, felbukkan David Lynch fura kalapban hogy előadjon egy érzelmes nagymonológot teknősökről vagy Tom Skerritt öreg veteránként idézi fel a háború poklát. És persze az egészet nem más tartja össze, mint Harry Dean Stanton, akinek keresve se találhattak volna méltóbb búcsúszerepet. Cserzett arcára rá van írva minden, rekedtes hangjában még most is óriási erő lakozik, és van valami költői abban ahogy koptas kalapjában és csizmájában megy előre a sivatagi úton, mint egy öreg cowboy. Réteg és hangulatmozi a Lucky, de a legjobb fajtából. Ami egyszerű de hatásos módon reflektál életre, időre, barátságra, öregkora és hogy miként léphetünk ki méltósággal ebből a földi létről.

Annabelle 2. - A teremtés - Vélemények

2018-01-08 20:40.16

A prequel prequel-je, ami eléggé röhejes de maga a film nem volt rossz. Mondjuk igazán jó se. Tisztességes iparosmunka, mondjuk hogy egy horrorfilm esetében ennek is örülni kelljen...mindenesetre még így is fényévekkel jobb, mint az első rész. Leginkább azért mert Sandberg konyít valamit a rendezéshez, és a helyszín és a kor is ad valami hangulatot.

24 óra a halálig - Vélemények

2018-01-03 15:27.28

Ethan Hawke John Wick üzemmódban. Teljesen kiszámítható, sablonokból összerakott, de a másfél órára pont megfelelő akciószösszenet. Bérgyilkos, utolsó meló, árulás majd bosszú láttuk már ezeket jobb vagy rosszabb kiszerelésben, mondjuk korántse számítsunk olyan egyedi hangulatra, látványra vagy akciókra, ami a már említett John Wick filmeket olyan jóvá tették, itt láthatóan kisebb volt a pénzmennyiség is, meg a kreativitás is. Hawke és társai mennek előre és szétvágnak, lőnek robbantanak mindent, néhány szekvencia még egész pofásan van összerakva (mesterlövészes vagy a végső leszámolás). Ne várj tőle sokat, akkor nem fogsz pofára esni.

Boldog új évet!

2017-12-31 23:14.21

Tudom ritkábban bukkanok fel, mint a régi szép időkben, de itten jelezném, hogy még életben vagyok és mindenkinek boldog új évet kívánok. :)

San Franciscó-i zsaru - Vélemények

2017-12-25 22:17.11

Nagy klasszikus és nemcsak Steve McQueen és a híres autósüldözés miatt. Igazi régivágású zsarumozi, ami szép nyugodt mederben halad előre, nincs kapkodás csak egy jól végigvitt, csavaros, izgalmas sztori, pazar fényképezéssel, tömény visszafogott elegancia és stílus árad belőle. Lalo Schifrin jazz-es beütésű zenéje zseniális, a végső repteres üldözés hatását pedig ha akarná se tagadná le Michael Mann, akinek ugyan szintén nagy szerepe volt a modern akciófilm alapjainak letételében. Ezzel a filmmel karöltve. Lehet, hogy egyeseknek túl nyugis és lassú mai szemmel, én minden percét élveztem.

Örömködő topik - közkívánatra!

2017-12-24 10:16.24

Boldog karácsonyt kívánok mindenkinek! :)

Kingsman: Az aranykör - Vélemények

2017-12-09 10:13.18

Jaj, de nagyon szeretni akartam ezt a filmet, de sajnos nem. Vagy lehet, hogy szeretném, ha nem lenne az első rész. Szerintem mindenkinek megvan az, hogy ami elsőre friss, újszerű és teljesen eredeti volt, azt már jóval nehezebb másodjára eladni. Vagy csavarni kell a dolgokon, vagy továbbtágítani a koncepciót, a berendezett világot, simán újramondani a leckét már nem lehet. Matthew Vaughn is pontosan ezzel a problémával szembesült a Kingsman kapcsán, hiszen az első rész szépen megfogta és sarkától feje búbjáig felforgatta a kémfilmek műfaját. Elképesztően laza, humoros, sokszor igencsak pofátlan, szemérmetlen, mégis dögös hangulatos mozi volt, remek karakterekkel, kikacsintásokkal és olyan pazarul megkomponált akciójelenetekkel, hogy azok kirúgták a ház oldalát. Hogy mást nem mondjak, amikor Colin Firth a Free Bird halhatatlan gitárszólójára szedett szét félszáz embert egy templomban az ember nem tudta eldönteni, hogy álmélkodjon vagy elborzadjon attól a tömény erőszakorgiától, amit ott tombolt. Magasan volt tehát a léc, és bár Vaughn személyes elmondása szerint keményen melózott, hogy megugorja, inkább keményen aláment. Pedig az elemek mind ott voltak, csak a megvalósítás sikerült felemásra. A folytatásoknál megszokott "nagyobb, többet, látványosabban" elv érvényesül, csak sajnos olyan formában, ami inkább árt a filmnek. Azok a túlzások, amik még az első részben stílusosak voltak, itt már inkább rajzfilmszerűek, és a CGI használat is néhol bántóan túlnyomott. A sztori egyszerre érződik baromi túlnyújtottnak és mégis kidolgozatlannak, ugyanis Vaughn és Jane Goldman forgatókönyvének sikerült a lehető legrosszabb arányokat eltalálni (komolyan érdekel bárkit is Eggsy szerelmi szála, nem beszélve a koncertes küldetésről, ami teljesen a vágószoba padlóján végezhette volna). Az új karaktererekben lenne potenciál de velük alig foglalkozik a film, másoktól meg szinte egyenesen pocsék módon szabadul meg. Míg az első rész egyik legnagyobb fegyvere a humor volt, mintha itt is csak fele-fele arányban működnek a poénok, sokszor éreztem inkább erőltetettnek amit látok. A Kingsman: Az aranykör végig olyan hatást kellett bennem, mintha egy franchaise ötödik része lenne, amiből már kezd vészesen fogyni a puskapor és a kreativitás, holott még csak a második rész. Persze szép, látványos, Firth, Marks Strong és Egerton most is remekek (Julianne Moore viszont szerintem ne vállaljon gonosz szerepeket, mert most is el lett pocsékolva), Vaughn pedig hoz néhány jól összerakott akciót. Mégis enerváltnak érződik az egész, mintha összeroskadna a saját súlya alatt. Kár érte, nagy csalódás.

Thor: Ragnarök - Vélemények

2017-11-25 16:47.12

Taika Waititi öniróniával és humorral teli stílusa, a sci-fi/fantasy turmix főleg a látványban meg a jó karakterek nagyon kellettek ahhoz, hogy ne megint egy szokásos csihi-puhi MCU filmet lássak, mert a sztori menetét könnyű kiszámítani és bár baromi látványos, ezekben a CGI csatákban nem sok izgalmat lelek. Mindegy sokat röhögtem, jól szórakoztam megérte a mozijegyet.

A régi város - Vélemények

2017-11-19 14:14.50

Nagyon erőteljes és életszerű dráma, emberi életekről, elrontott sorsokról, helyzetekről, hibákról, családról és arról miként képes a gyász és a trauma beleenni magát életed minden egyes másodpercébe, aminek következtében minden egyes nap maga a purgatórium. Casey Affleck tényleg elképesztően erős alakítást hoz, de az se kis teljesítmény, ahogy Lonergan szép fokozatosan bontja ki ezt az eleinte eléggé ellenszenvesnek és bosszantóan közönyösnek tűnő figura múltját, hogy megértesse velünk mitől lett olyan, amilyen. A film úgy képes szétcincálni a szívedet, hogy egy másodpercre érzed giccsesnek, és a legtöbb hollywoodi mozihoz képest itt nincs csoda, nem lesz napsugár meg szivárvány a végén, csak egy leheletnyivel könnyebbek a mindennapok. Mint a való életben a veszteséget, a traumát százszázalékosan a film szereplői se dolgozzák fel (erre utal Affleck egyik utolsú jelenete is, "I just can't beat it), de megtanulnak fokozatosan együtt élni vele. Mert csak így lehet. Pazar film, mondjuk a hosszából faraghattak volna egy kicsit.

Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

2017-11-11 22:32.18

The Hunter's Prayer: Tucatsztorival felvértezett tucatakciófilm, ami tulajdonképpen csak a decens színészeknek és Jonathan Mostow rendezésének köszönhetően nézhetőbb, mint megannyi társa. Látszik, hogy azért volt pénz összerakni, az akciók is tűrhetőek, esős napokra, egyszernézősnek tökéletesen elmegy. 3*

Hé barátom, itt van Sabata - Vélemények

2017-11-07 19:12.38

Gianfranco Parolini remekbe szabott spagetti-westernje leginkább a remekül eltalált karaktereknek és Lee Van Cleef főhősnek köszönhetően emelkedik ki az átlagból, de a rendezés is meglepően jó, a zene se kutya, a cselekmény pedig jóval szövevényesebb mint amire számítana az ember. Remek szórakozás.

Megáldva - Vélemények

2017-11-04 18:36.12

Hát igen, én is úgy érzem hogy Marc Webb-nek sokkal jobban áll a kisköltségvetésű emberi sorsokkal foglalkozó mozik terepe, mint a 200 milliós popcornfilmeké. Pedig semmi különleges benne egészen egyszerűen egy igényesen megírt, megrendezett, jó színészekkel teli film, ami egyszerre tud habkönnyű és családbarát lenni, miközben fajsúlyos témákat is boncolgat. Hogy egy különleges tehetségű ember, aki kilóg a többiek közül mennyire élhet normális életet vagy mennyire engedi meg ezt a környezete. Webb értő módon nyúl a dolgokhoz, különösképpen a kislány és Chris Evans közötti korántsem átlagos apa-lánya kapcsolathoz, mindezt gyönyörű képekkel, jó zenékkel, zökkenőmentes tempóban, annélkül hogy giccsbe hajlana. Szívmelengető, kedves film, Mckenna Grace-re meg érdemes lesz odafigyelni, mert nagy tehetségnek ígérkezik.

Halloween - A rémület éjszakája - Vélemények

2017-11-01 21:30.14

Tegnap este ez volt a moziprogramom. És igen lehet, hogy már kicsit eljárt felette az idő, de hála Carpenter mesteri rendezésének még közel 40 év után olyan hihetetlenül erős hangulat és feszültség árad belőle, ami után csak kapkodni tud a legtöbb mai horrorfilm. Igazi klasszikus.

Anyám! (2017) - Vélemények

2017-10-29 16:04.59

Aztahétmeganyolcát! Nem is tudom mikor láttam utoljára olyan filmet, amit ténylég páros lábbal rúgott volna ki a komfortzónámból, olyan erővel hogy még a megtekintés után napokkal is a puszta élményt próbáljam feldolgozni, nemhogy azt hogy tulajdonképpen milyen filmet is láttam, meghogy tetszett-e vagy sem. Aronofsky alig öt nap alatt, ösztöneire hallgatva rakta össze a forgatókönyvet és a kész film is tükrözi azt a lázálmos, vadul lüktető, azt a zilált, kétségekben, félelmekben való tudatállapotot, amiben megfogant. Pszichohorror, szociális katasztrófafilm, őrült biblikus parafrázisok és vallási szimbolika vagy talán ennél sokkal kevesebb vagy több az Anyám!, ami először lassan, visszafogottan, a hanghatásokra és a kamerakezelésre építkezve kelti bennünk a nyugtalanságot. Ami minden egyes látogatással, egyre feszültebb, egyre hangosabb, egyre nyomasztóbb, egyre kaotikusabb, véresebb, elborultabb lesz. Míg aztán beüt a megtestesült földi pokol, amiben a néző is, meg Jennifer Lawrence is csak úgy ide-oda sodródik, megidézésre kerül a holocaust, a tömeges halállal járó kultuszok története, Polanski filmjei, Greenaway Macaóni gyermeke, és még a jó ég tudja mennyi utalás és hatás van a képekbe sűrítve. Hieronymus Bosch festményit idéző alkotás, egy öntörvényű filmrendező, középső ujja mindenféle konvenció és sablon felé. Nem közönségbarát az egyszer biztos, de bátorságát és hatását nem tudom letagadni, nem untatott az egyszer biztos.

elejére 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 ... végére